MEGHÍVÓ

A Modena és Modenai galambokat tenyésztők fajtaclubja 2007 november 23-24-25.-én tartja kiállítását

a dombóvári művelődési házban, melyre meghívja önt és Modena vagy Modenai galambokat tenyésztő ismerőset.

Nevezési díj: 400ft/db

Nevezési határidő: 2007 november 05.

Nevezéseket a nevezési díjal egyidőben az alábbi címre kérem:

Vincze Gyula 8800 Nagykanizsa Városkapu krt. 2/a

e-mail: vinczegy@gylcomp.hu

tel: 70/311-2898

A madarak beszállítása: November 22.   18 órától

                                      November 23. 8-10 óráig

A madarak kiadása:        November 25    14 órától

November 25-én a kiállítás helyszínén 11 órakor clubgyülést tartunk!

Külön kérném az öreg és fiatal galambok nevezését, pontos szín megnevezéssel!

A galamboknak rendelkezni kell 8/a és 8/b állatorvosi igazolással

Kérném, hogy minél több galambot nevezzenek!

A kiállítás nyitvatartása: november 24. 8-18-ig

                                        november 25 8-14-ig

MEGHÍVÓ

A 10 éves Modenaclub jubileumi kiállítást rendez 2007 január 12.-13.-14.-én, Dombováron,

melyre meghívja önt és Modena tenyésztő ismerőseit.

 

 A kiállítás helyszíne: 7200 Dombóvár Hunyadi tér 25. (Művelődési Ház)

Nevezési határidő: 2006.december 27.

Nevezési díj:300 Ft/db

A nevezési díjakat a nevezéssel egy időben a következő címre kérem:

 Vincze Gyula 8800 Nagykanizsa Városkapu krt. 2/A

Tel.: 06-70-311-2898

 8/a állatorvosi (kezelői) igazolás szükséges!

A fiatalokat és öreg galambokat külön kell nevezni!

Beszállítás: 11-én 20 óráig, 12-én 8-10 óráig

Nyitva tartás: 13-án 8-18 óráig

                          14-én 8-13 óráig

Clubgyülés    14-én 11 órakor a helyszínen

 

Díjkiosztó:  14-én 13 órakor

A galambok kiadása: 14-én 14 órakor.

Nevezését, személyes megjelenését előre is köszönöm!

 Nagykanizsa 2006. december 11.

 

Tisztelt Tenyésztőtárs!

Az alábbi felkérés érkezet a nemzetköz Modena Clubtól(IMC)

Kedves Gyula!

Mint tudod, a Magyar Modena Club felvett tagja az IMC-nek, és a szabáÍyaink uj változása  szerint most alkalmas az ajánlásra az IMC Oklevél (diploma) Díjra és az IMC certifikáció  {bizonyítvány  egy a Magyar Modena Club IMC által jelölt kiállítása. (.ió bonyolult lett ez a  monda, szóval ha a kiállításunkat jelöli az IMC ; akkor alkalmas a arra, hogy IMC bizonyítványt kapjon, illetve .jelölhetők vagyunk az IMCV Oklevél Díjra)

2005 januárjában, a 100-Modena kvalifikációt kihagyták ezeknek a díjaknak/ezekből a díjakból  (vagy kirekesztették ebből a díjból), ami lehetővé teszi, hogy még több felvett tag nyerhesse meg  a díjat. Méltányolnám (örülnék neki), ha azt hallanám, hogy a klubbotokat érdekelné egy IMC  kiállítás rendezése, és a díjakra való jelölés. Ha így van, kérlek, hogy e-mailen küldj nekem  információt a kiállításotokról, mít dátum, hely, bírók neve, stb. Én majd küldöm a bizonyítványt  neked, és ezekkel majd díjazhatod az IMC tagokat a kiállításon. Az IMC Oklevél Díjak a győztes  modenának és a győztes fiatal modenának postázva lesznek a kiállítás után Mr. Scott Brown által,  aki az IMC Oklevél főnöke.

Kiegészítésként, a kiállításotokat az IMC hirdeti a honlapján és a IMC Negyedévesben. Jelenleg  Te és Kanyar Roland vagytok csak tagok az IMC-ben a Magyar Modena Klubból, jóllehet ezek a  díjak segíthetnek új tagokat toborozni a ti klubbotokba és az IMC-be is.

Várom mielőbbi válaszodat! Remélem, minden rendben megy  nálatok.

Üdvözlettel:

Tim Taylor

Ennek megfelelően kérnék javaslatokat, konkrét időponttal, 2005. november 10. és december 20.  közötti megrendezésre.

A kaposvári egyesület szívesen látna bennünket 2005. december 3.-4.-tartandó kiállításukon.  Ez a kiállítás nem zárja ki egy fiatal modena clubkiállítás és a hagyományos clubkiállítás  rendezését is, de lehet csak ez az egy kiállításunk is mely akkor a nemzeti és nemzetközi  modenaclub kiállítása lenne egyben.

Javaslatokat a 06/70-311-2898 telefonon vagy levélben kérek minél  előbb.

Köszönettel:

Vincze Gyula

 

Club gyűlés Pécs 2005. január.16.

A kiállítás alkalmával tartottuk éves összejövetelünket, melyen a tagság nagyobb része megjelent, akik távol maradtak előre jelezték távolmaradásukat, más irányú elfoglaltságuk miatt.

Első napirendként, kiosztásra kerültek a kiállításra felajánlott díjak, majd Kiss Károly pénzügyi beszámolója után a tagság jóvá hagyta a működési hozzájárulás 2000 ft-ra emelését.

Az elnőki beszámoló után két clubtangunk hozzászólása következett, melyre ott igyekeztem válaszolni, de most újból szeretnék rá kitérni.

-német gyűrűs madarak

-jelzőgyürük használata

Mindkét dologra csak anyit szeretnék mondani, hogy az MKTOSZ birálói szabályzata nem tiltja más szervezetek gyürüinek elfogadását és nem tiltja a jelzőgyürü (neves gyűrű) használatát.

Egy olyan clubban, ahol német tagok is vannak, még club által hozott határozattal sem lehetne megtiltani a német gyűrűs madarak nyerési esélyeit.

A jelzőgyürü 1 db galambon volt, a bírálatot végző madarán. Erre hozhatunk határozatot, hogy megtiltjuk kiállításainkon használatát , de én személy szerint nem tudom elképzelni hogy valaki a birálat befolyásolására használja a jelzést.

-nagyobb méretű gyűrű

3-4 galambon átmérő 10mm-es gyűrű volt, nem volt laza a galambok lábán, a galambok sem voltak nagyobbak az átlagosnál, nem volt figyelemfelkeltő, ezért nem tünt fel bírálatkor a méreteltérés, ellentétben néhány átmérő 9 mm-es gyűrűvel ellátott madárral melynél ellenőrizve lett a gyűrű mérete, hogy nem 8 mm, mert belevágott a lábba.

-kevés a hiradóban a német modenai cikk.

Tessék írni, "ollózni", magyarra fordítatni és a szekesztőnek elküldeni, igérem, hogy meg fog jelenni.

-több díjat kérni a kiállítás rendezőitől

Lehet kérni, de ahoz sokkal több madarat kell bemutatni, és azt kell elhozni ami be van nevezve(szín, nem és kornak megfelelő)

A clubhoz beérkezett nevezés 79 db madár erre kaptunk 6db díjat, a rendezőkhőz érkezett még 14 db nevezés.

Ezen kívül kiadásra került 5db különdíj, melyet tagjaink, Erwin Hell, Horváth Gábor és Vincze Gyula ajánlott fel.

Anyagi helyzetünk lehetővé tette a vándordíj megvételét is

-ki bíráljon

Kiskörösön hoztuk azt a határozatott, hogy fel kell állítani bírálói rangsort.

Ennek megfelelően ki lettek küldve a szavazó lapok, hát visszafelé már nem igen jőttek.

Az alábbi tagok szavaztak:

Horváth Gábor Both Béla Kanyar Roland Budai László Vincze Gyula

A szavazatok alapján lett kijelőlve a bíráló.

Ebben az évben -a felvetés miat- újbóli szavazást fogok kérni és kérem hogy mindeki szavazzon!

A szavazáson első helyen végző bírálja galambjainkat club és országos (MKTOSZ) kiállításokon.

Végezetül a tagság jóvá hagyta az évközben  és most belépő tagjaink felvételét.

 

                                                                             A mi Modenáink Magyarországon.

Írta: Vincze Gyula  a Nemzetközi Modena Club USA kérésére.

Sajnos irásos adat nem áll rendelkezésemre, hogy mikor került Magyarországra az Angol modena galamb, de az 1956.-ban kiadott-Teremi Gábor: A Galamb-című könyvében,a tyúkgalambok közt leírja mint Modenai tyúkgalamb.

Ma Magyarországon becslések szerint 2-300.-an tartanak Modenát, melyből 60-70 tenyésztő aki helyi kiállításokra és ebből 20-25 fő aki nagyobb kiállításokra (nemzeti, területi és clubkiállítás) is rendszeresen elviszi legszebb madarait.

Mint a számokból látható a legtöbben csak saját gyönyörködtetésükre tartanak Modenát.

Ennek több oka van!

Első legfőbb ok, hogy a kiállított kis létszámú Modenák minősítését mindig olyan bírálok végezték akik szükségből, megfelelően hozzáértő személy hiányában, végezték felületesen a bírálatot.

Általában king bírálókra bízták, mondván- kicsi king.

1978-ban a galambjaink című szaklap közölte a modena fajtaleírását, melyben a kívánatos méretek pontosan meg voltak határozva. Ennek ellenére a később kiadott fajtaleíró könyvünkben téves fordítás eredményeként, a "kisebb testűeket" előnyben kell részesíteni.

Ez teljesen megzavarta a kevésbé hozzáértő tenyésztőket.

A másik nagyon komoly okra az utóbbi időben ,a fajtát már nem tartó, de az iránt újból érdeklődő tenyésztőkkel folytatott beszélgetések vezettek rá.

A hozzá nem értő bíráló egy-egy területen ismertebb tenyésztő madarait részesítette előnybe, a többi tenyésztő, hiába volt jobb madara nem érhetett el eredményeket.

Ez ahhoz vezetett, hogy felhagytak a Modena tenyésztésével.

1991.ben az országos szövetségből kivált több vidéki, túlnyomórészt dél dunántúli egyesület,

amely létre hozta a Magyar Kisállatbarátok és Tenyésztők Országos Szövetségét.

Ez a szövetség egy alulról építkező, vezetői tiszteletdíj nélkül végzik munkájukat.

A magyarországi modena tenyésztés felleg vára, a svábok lakta Tolna és Baranya megyei egyesületek is az új szövetség tagjai lettek.

A nyugati határok megnyitásával egyre több német madár kerül be a magyar tenyészetekbe és megindul a madarak ideális méretre való tenyésztése.

1996-ban Horváth Gábor a tolnai egyesület elnöke a fácánkerti Kunfy kastélyba összehívja a terület modena tenyésztőit és 9 alapító taggal megalakul a Magyar Modena és Modenai Galambokat Tenyésztők Fajtaclubja.

Megalakulás után az ország távolabbi részéről is, a szövetségtől függetlenül, csatlakoznak clubunkhoz.

Sikeres kiállítással kezdtünk 1997-ben Pécset, majd 1998-ban Tolnán rendezet kiállításunk után elkövettünk egy nagy hibát, a következő kiállításunkat nem központi helyen tartottuk,

Így a távol lakó kiállítók nem tudták felvállalni nagy utazási költségeket, távol maradtak.

A delegált bírálók sem jelentek meg a bírálat napján, így a rendező egyesület kevésbé hozzáértő bírálókkal végeztette el a munkát.

Összeomlottunk, a másik szövetséghez tartozó tagjain és elnökünk távozott a clubból!

2002-ben, javaslatomra Kaposváron újból próbáltuk életre kelteni clubunkat, majd az áttörést 2003-ban kiskőrösi kiállítás hozta. Újra alakultunk, személyemben újból lett elnöke clubunknak.

Taglétszámunk 15 fő,( mind a két országos szövetségből) és ebből 2 fő a Német Modena Club délnyugati csoportjának vezetője!

Információim szerint a másik szövetségnél is próbálkoznak egy club létrehozásával, de annak csak szövetségükön belüli tagjai lehetnek, ellentétben a mi nyitott clubunkkal!

Lefordítottam a fellelhető összes fajtaleírást és képekkel, magyarázatokkal kiegészítve,

házilag nyomtatva kiadásra került.

A kiadványt megrendelők, tenyésztők és bírálok, nagy száma is bizonyítja, hogy e területen

nagy a lemaradásunk.

A fajta népszerűsége egyre jobban nő, mely köszönhető a clubtagoknak és a fajta kiváló tulajdonságának.

2004.-től havi 8 oldal terjedelemben kiadásra kerül a Modena híradó, mely a szakcikkeket és clubhíreket ismerteti meg a tagokkal.

Elindítottuk internetes honlapunkat, hogy a nagyvilágban is tudjanak rólunk!

Mi Magyarországon az Európa szövetség által elfogadott fajtaleírást alkalmazzuk.

A lényeges eltérés az önök és a mi leírásunk között, hogy mi megköveteljük a madarainktól, hogy a farkukat fejmagasságig emeljék.

Mi nem követeljük meg a "kinges" meredek lábtartás, engedélyezett a kicsit srég lábállás.

Az amszterdami ballonbegyesek miatt, melyeket valamikor belekevertek az európai Modenákba, jelentkeznek visszaütések, melyeket szűk mell és állás, hosszabb csőr és hosszabb farok, melyeket kiállításainkon szigorúan büntetünk.

A legelterjedtebb szín a bronz változatok, ritka a magnani, a világos pajzsos és fehérszalagosok

Nagyságra  és formára a kézilabda mérete és "kereksége" az ideális, de az alak az elsődleges,

A nagyság csak hasonló küllemi tulajdonságok mellett élvez előnyt.

Az "öklömnyi" nagyságú madarak természetesen már nem kaphatnak kiváló minősítést !

Az utolsó clubkiállításunkon, Kiskőrösön, 12 tenyésztő 80 db galambja került bemutatásra,

jó átlagos minőségben, nem volt feltünően kiemelkedő, de feltünően gyenge minőségű példány sem.

Nagy általánosságban a fej szélessége, a homlok magassága és fej iveltsége volt kifogásolható

A modena tenyésztők között kialakult jó kapcsolatok bizakodová tesznek, hogy a következő clubkiállításon több mint 100db madár kerülhet bemutatásra.

Szeptember 25.-én a németországi Groszbottwar-ban, a Német Modena Club meghívására, fiatal galambjainkal, nemzetközi tapasztalatokat szerezhetünk.

Befejezésül szeretném megköszöni B. Tim Taylor úrnak, hogy figyelemmel kisérí clubunk

ténykedését és segíti népszerűsítését!

Nagykanizsa 2004. június 29.

 

Kiállítási felhívás

  

          A nemzetközi kapcsolatfelvétel eredményeként lehetőséget kaptunk határainkon túli megmérettetésre.

 Erwin Hell és Rudi Liess clubtársunk, akik egyben vezetői is a Német Modena Club

délnyugati területi csoportjának, kérésünkre lehetőséget biztosítanak kiállításukon való részvételre.

A kiállításra nevezhető minden 2004. évi gyűrűvel ellátott angol Modena.

A kiállítás helye: Großbottwar Zuchtanlage (Stutgart mellet )

Ideje: 2004.szeptember 25

Beszállítás ideje: 25.-én 9óráig

Kiadás ideje: 25-én a délutáni órákban

Nevezési díj 2 euro (~500 Ft )

A nevezési díjon kívül még fizetendő a szállítási költség, mely kb megfelelő számú nevezés esetén 2-5.000 Ft/galamb vagy fő (összes benzin és autópálya díj kb 30.000 Ft)

A galambok begyűjtése 23.-án Nagykanizsán, vagy Marcaliban, kinek mely hely esik közelebb, de javasolt Nagykanizsa, mert ott a 24.-én a reggeli indulásig nem kell a galamboknak szállító ládában lenni!

Hazaérkezés :26.-án az esti órákban, majd a galambokat a tulajdonos érkezéséig újból kivesszük a szállító ládákból és ketrecekben helyezzük el.

Kérem a clubtagokat, hogy a korai időpont ellenére nevezzék be legszebb fiataljaikat!

Előzetes szándéknyilatkozatot kérek mindenkitől, akkor is ha valamely okból nem szándékozik nevezni. Tel:06-70/311-2898

A http:// modenaclub,fx3.hu oldalon, (a következő Modena híradóban is) olvasható a Modena színkódjai, amelyre a nevezéshez szükség van. De a legjobb, ha felhív telefonon, hogy pontosan besorolhassuk a megfelelő színkódba a nevezni kívánt madarát!

Kérem, hogy minél többen nevezzenek, mert ha most nem élünk a lehetőséggel, nem biztos, hogy még egyszer megadatik!

Nagykanizsa 2004-06-24

                                                   Vincze Gyula

 

 

                                                  A MODENAI GALAMB RÉGEN ÉS NAPJAINKBAN

Írta: Horváth Gábor

A tenyésztő annyiban különbözik az átlagos galambtartótól, hogy nem csak az érdekli, ami van, hanem az is, miből lett ami van.

Amennyire teheti, történeti tájékozodással alapozza meg fajtanemesítő törekvéseit.

Minél több fajtára terjed ki történeti érdeklődése, annál nagyobb biztonsággal mozog kedvenc fajtája céltudatos tenyésztésében.

Minden galambtenyésztő egyazon faj adott lehetőségeit fejleszti tovább valamilyen irányban a választott fajta követelményei szerint.

A cikk címével egyezően rögtön a régmúlttal szeretném kezdeni, mivel már 1327-ben a modenai galambok tenyésztői sajátos repülőgalambsporttal foglalkoztak, amihez, egy tyúkgalambhoz hasonló értékmérőkkel rendelkező galambot tenyésztettek.

Ezt rögtön korrigálni kell, mert ebben az időben még nem beszéltek modenai galambról, hanem eredetileg triganino modenésé-nek, vagy csak triganinónak hívták.

Ezek tenyésztőit triganireknek nevezték.

Az akkori röptetősport speciális formája kizárólag Itáliában, Modenában folyt különös szabályok szerint, ami 1547-ben átdolgozásra került.

Ránk maradt feljegyzések szerint Itália legrégebbi galambfajtája.

Úgy emlegetik, mint híres falkaszáló röpgalambot.

Sajátos szabályokhoz kötött röptetése széles társadalmi rétegek szenvedéllyel űzött sportja.

Kedvelt galambjuk testalkata, teljesítményének megfelelően olyanféle, mint általában a röpgalamboké, nem nagy, de izmos és kissé nyúlánk.

A modenai még röpgalamb korából hozta magával a sokféle színe és tarkasága mellet a kedvelt rajzváltozatát, az általunk is jól ismert ?strasser?rajzot.

Ezt a rajzot ott gazzi-nak/ejtsd: gácci/ hívják.

Tehát nem a strassertől kapta a rajzát, hanem fordítva, a strasserban csörgedezik az ősi modenai gazzi vér!

Nem az Angolok hozták létre az egyes színváltozatokat, hanem ezek a sokszínű örökölt tulajdonságok az itáliai Modenából exportált galambokban már rendelkezésre álltak.

Neumeister volt az, aki a Triganinó galambokat elsőként, tyúkgalambfajtaként osztályozta és a galambok rajzát régi Florentini rajzként, adja meg, amivel a gazzi jellemezhető.

Egyesek úgy vélekednek, hogy a gazzi rajzolat volt a klasszikus rajzolata a Triganinó galamboknak és az egyszínűek csak bekeresztezés eredményeként jöttek létre.

Már 130 éve 152 színtípus volt.

1873-ban Paolo Bonizzi az ismert Olasz természetkutató könyvében részletesen leírja a Modena, vagy ahogy ő nevezte Triganica galambokat.

Ő megkülönböztetett 152 színféleséget, mégpedig 76-ot a gazzinál és 76?ot a schiettinél.

Modenában a Triganinó tenyésztők, akik nem a klasszikus röpülőgalambsportot üzték, egyszínű és rajzos florentinikkel keresztezték galambjaikat.

Ezeket a hagyományban egyszínű Florentiniként említett galambokat máltainak vélhetjük, amelyek az alapját vethették meg a schietti rajzolatnak.

Ennek a bekeresztezésnek következményeként sok eredeti színféleség elveszet.

Németországba való bekerülése úgy történt, hogy elsőként Gustav Prütz 2 pár galambot importált, melyeket Bonizzitől kapott.

Prütz kezdeményezésére a Bonizzi könyv második kiadása a ?Colombi di Modena? 1876-ban megtörtént.

Az ismert német Baldamus és Tittel 1876-ban szintén modenai galambokat importált Bonizzitől.

A Geflügel Börze 1911. június 23-i számában leírja, hogy Baldamus a ?Lapok Baromfitenyésztőknek? című kiadványában az első német tanulmányát adja a modenai galamboknak.

Tittel a Hallei Madártani Intézet vezetője már 1878-ban 50 párból álló modenai kollekciót mutatott be egy kiállításon.

A galambok akkor már rövidségükkel tűntek ki és kétségtelen, hogy akkor még testnagyságban a parlagi galambokkal voltak összehasonlíthatók.

Németországból Angliába az első modenai galambok 1876-1878 között kerültek.

Az első párok sötét bronz gazzik voltak.

1878-ig Modenából származó galambként voltak nyilvántartva.

Ezen időpontig az állományban nincs különbség.

Az angolok azonban kezdettől fogva előnyben részesítették a tömzsi és lekerekített egyedeket, így hamarosan megváltozott a szigetországban a tenyésztők tenyészcélja.

A ?Feathered World?-ban már 1898. május 5.-én megjelent egy publikáció, amely a német és angol modenait hasonlította össze.

A szerző azon a véleményen volt, hogy a német modenai rajzban és színben jobbnak tűnik, ő mégis az angol Modenát becsüli többre, melynek formája jobban tetszik, mivel rövidebbek voltak, testnagyságban erősebbek és máris a kívánatos ?leghorn farkot? /baromfi emelt faroktollazata/ mutatják.

1910-ben Mr.W.F.Holmes kezdeményezte, kezdeményezte és indított egy felhívást a ?Featherd World?-ban fajtaclub alakítására.

1910. augusztus15-én Angliában megalapították a Nemzeti Modena clubot.

A legaktívabb tenyésztők az akkori időben Captain Heseltine és Mr.Butcher valamint W.F.Holmes voltak.

A legjobb galambokat gazziban, mégpedig sötét bronz és fekete színekben lehetett találni.

Ezekben az időkben a gazzik domináltak.

Angliában a Modena galamb standardját 1911-ben fogadták el.

A modenai galambfajta a clubalapítás következtében nagy lendületet vett és elterjedt Angliában.

A standardot 1912-ben hozták nyilvánosságra a ?Feathered World?-ban.

Bizony a modenainak két típusa alakult ki, az addigi német típussal szemben a fajta igazi angol típusa.

Az Angol típus csak lassan honosodott meg közép-európában, talán azért, mert távolabb esett a kitenyésztés helye.

Ne feledjük két világháború is végig söpört Európán.

A két típus keveredett és zavart keltett a tenyésztésben és a tenyésztés irányítására hivatott bírálatban, elsösörban a német kiállításokon, ahol félezres létszámban vonult fel a modenai.

A dologban elsődlegesen érdekelt németek úgy próbáltak meg rendet teremteni, hogy az általuk tenyésztett kistestü, kecsesebb változatot Német Modenai galambnak nevezték, az angol típust, pedig Angol Modenának

A két név nem csak a magyar fordításban, de a német eredetijében is erőltetettnek hat, mégis

Valóban két különböző típust jelöl, annyira eltérő testfelépítéssel és annak megfelelő bírálati követelményekkel, hogy már elismerten két önálló fajtát kell benne látnunk 

A típusok különbözőségéről nem lehet eleget beszélni, hiszen a modenai szín-és rajzkövetelményei ellenére is elsősorban formagalamb és éppen a forma indokolta a különválását.

Ebben az időszakban a megkövetelt típus szerint az ideális Angol Modena (Modena) gömbölyded, kifejezett mellszélességgel, jól kidomborodó nyak-tarkó részlettel, erőtől duzzadó benyomást kelt.

A galamb minden oldalról jó lekerekített.

Az állás mély és széles, ahol a lábakat oldalról nézve a test közepén, szabadon állva láthatjuk.

Az állása mélyebb min a Német Modenai (Modenai) galambé.

A galamb összességében rövid, kifejezett vállszélséggel.

A farok lehetőleg zárt, biztos alátámasztása a szárnynak.

A farok csaknem függőlegesen hordott, ugyanakkor nem szabad, hogy a fejmagasságot jelentősen túlérje.

A nyak parádéállásban nem lehet behúzott!

A szárnyaknak nem szabad egymást keresztezni.

A megkövetelt hátrövidség miatt azonban egy enyhe kereszteződés elkerülhetetlen.

Egy izgatott madár gyakran erőteljesebben keresztez, mint normális idegállapotban.

Ennél fogva ezt a bírálatnál messzemenően figyelembe kell venni!

(Ezért kell először a küllemet elbírálni és utána kézbe venni a madarat! /a szerk./)

A fej a homloknál széles és magas, csaknem meredeken kiemelkedő, a csőrtől a homlok meghosszabbításában harmonikusan lekerekített a képzett tarkó következtében.

A galamb ideális nagysága a Német Modenai (Modenai) és a King nagysága között van.

A galamb nagysága félreérthető pont az érvényes fajtaleírásokban.

911-ben alkotta meg az Angol Modenaclub a saját standardját és a módosítások során az utolsót csaknem eredeti hűségében vette át a Német Modenaclub.

Ebben az ált, hogy azonos küllem esetén a kissebet kell előnyben részesíteni a túl naggyal szemben.

Nos tisztelt tenyésztők a ?túl nagy? testmeghatározás valójában relatív.

A gyakorlatban valójában ennek a mondatnak köszönhetően, hogy-többnyire az általános bírálóknál (szükségbírálóknál/a szerk./) akinek nincs szoros kapcsolata az Angol Modenával-

-a kicsi galambok vannak előnyben részesítve.

Ez nem mehet, így tovább vallották a német tenyésztők.

Az angol Modena egy erős galamb, jelentősen nagyobb, mint a Német Modenai és ezt a különbséget meg kell tartani a két fajta között!

A Német Modena Club elnöke és a BDRG tenyészvállasztmány kidolgozta a túlhaladott helyett egy módosított standardot, melyben minden esetben a küllemi azonosság esetén az ERŐSEBB GALAMB részesüljön előnyben.

Amikor is az Angol Modenának nem kell, hogy king legyen és nem is lesz az!

Azért fordít a Német Club erre nagy gondot, mert a rokon fajták között is világos különbség megmaradása a fajtaclub és minden tenyésztő érdeke.

Egy speciális ?sajátos- állású fajta az Angol Modena, amely a Német Modenainak rokonfajtája.

Mindkettő alapszármazása azonos, Olaszország.

Még ma mindkét fajtánál világos különbségek mutatkoznak meg, anélkül, hogy az azonos jellegeket megszüntetnék

Nagyrabecsülésünknek kell lenni a Trigainerekkel szemben, akik akkor Modenában nem sejthették milyen alapköveit, rakták le már a XIV. században az európai galambtenyésztésnek.

Ha másért nem, akkor pontosan ebből az okból kell a fajták közötti különbségeket a tenyésztésben világosan és félreérthetetlenül megtartani.

Az Angol Modenát nem lehet mind Német Modenait vagy egyszerűen csak mind modenait jellemezni, mint ahogy 20-25 éve a tenyésztők egyrésze Németországban propagálta, mert az Angol Modena származása Anglia!

Ott lett a kifinomult triganinó galambból az Angol Modena kialakítva.

Őrizzük meg mindnyájan a régi Angol Modena fajtát ebben a tulajdonságában!

Hazánkban a kezdeti időszakban és bizonyos mértékig még napjainkban is dzsungelszerű állapot tapasztalható.

Ezt igazolandó

Idézném Dr. Török Istvánt 1984-ben megjelent írásának egy részletét, ahol ?szemle a hazai helyzetről? alcím alatt a következőket olvashatjuk: ?nálunk már az ötvenes évek felé kedvelőkre talált ez a valóban kedves, szelíd és jól szaporodó fajta, hamarosan a kiállításokon is feltűnt.

Nálunk eredetileg nem a német és az angol típus különbsége okozott gondot, hanem az óta egy nyomtalanul eltűnt jelenség.

Szolnokon a neves és nagyra becsült máltai tenyésztő, Dr. Katona János galambházában találkoztam elösször olyan modenainak mondott apróságokkal, ami az egyszínű Máltai galamb törpe mása volt, alig öklömnyi testtel, hosszú, vékony nyakkal és lábbal, felálló farokkal.

Később budapesti kiállításon is láttam belőle egy vörös példányt.

Szép volt, de kirítt a többi modenai közül, s a bírálok tanácstalanul álltak vele szemben.

Talán Szolnoki tenyésztőtársaink többet is tudnának mondani a különös madarak sorsáról.

Manapság más eset, az angol és a német típus keveredése okoz gondot.

A nagy jubileumi kiállításunk 37 madarának a ketrecfüggvényén volt olvasható ?modenai galamb?.

A néhány gazzi a német típust képviselte, a többi meg libegett a német meg az angol típus között.

Általában rövid lábakon álltak, elég soknak, pedig a behúzott nyakon lekerekítés nélküli lapos fej éktelenkedett.

A szabály a minden galambot annak kell bírálni, aminek tenyésztője benevezte, ezt, pedig a bíráló a ketrecfüggvényről olvashatja le.

A ketrecfüggvényre ez esetben, mint mondtam mind modenai galamb volt rávezetve.

Annál nagyobb volt a meglepetésem, amikor a bírálat lezárása után megkaptam a katalógust és látom, hogy ott meg mind Modena néven szerepel.

Nos hát a két fajta keveredése nem csak a galambpadlásokon történik meg.

Ezzel még sürgetöbbé vált, hogy mi is a két fajtát szigorúan külön válasszuk, elsősorban a tenyésztésben, de a kiállításokon és természetesen a bírálatban is.

Akkor majd nem ismétlődnek meg hasonló visszásságok. Tenyésztőink, ugyan csak a jubileumi kiállításon láthatták a Csehszlovák részlegben egy pár fekete Német Modenai gazzit, ami szépségével, ápoltságával mintául szolgálhat.

S mert ezen a területen fogékony és tapasztalt tenyésztő gárdánk van, most is ép úgy rendet csinálhatunk, mint ahogy korábban sikerült a rendcsinálás a strassereknél.

Véleményem szerint a kiállításokat járva még napjainkban sem sikerült a dzsungelen való áttörést megvalósítani.

Eljutva napjainkig, befejezésül Alfred Mages és Brend Spazier elismert német tenyésztők cikke alapján, a teljesség igénye nélkül, a Modena legyen minden részében kerek, hozzávetőlegesen, mint egy kézilabda, de ez a nagyságra is vonatkoztatható, ami annyit tesz, hogy közelebb áll a kinghez, mint a Német Modenaihoz.

Az a Modena mely optimálisan beáll, az a hátát egyáltalán nem mutatja.

A csúcsminőségű madarak még pihenő állásban is alig mutatják a hátukat.

Ezek után egyik legfontosabb feladatnak tartom az MGKSZ által kiadott (1987-es/a szerk./) fajtaleírás felülvizsgálatát és a mai követelmények megfelelően módosított kiadását.

Úgy gondolom, hogy folyamatos feldolgozás mellet a fajtaleírás részletes elemzése, magyarázata közreadásával érhető el, viszonylag rövid idő alatt a tenyésztők és bírálók azonos tenyészirány szemlélete.

 

SZAKMAI ÉSZREVÉTELEK

      Írta: Horváth Gábor

 

 

A fajtaklubok a kisáIlattenyésztés tuIajdonképpeni tartóosz­lopai. Alapvetően nekik köszönhető az egyes fajták tenyészté­si szintje.

Ők és az egyesületek a hordozói és egyben elter­jesztői a kisállattenyésztésnek, mint hobbinak, a szabad idő hasznos elfoglaltságának,

egy-egy fajta tenyésztése megfelelő szintre emelésének, az azonos vagy hasonló fajtákat tenyésztők­kel va1ó, szinte határoktól is független

kapcsolatok fenntar­tásának, a fajták elterjesztésének. A kisállattenyésztésben, mint az élet egyéb területein is, aki előbbre akar lépni, annak specializálódnia kell. A polihiszto­rok, a sok mindenhez értők kora lejárt. Ez azt jelenti, hogy nemcsak specalizálodni kell, hanem ápolni is az azonos ide­álokra törekvő, hasonló gondolkodású emberekkel való együtt­munkálkodás lehetőségét. A magános tenyésztés nagyon kicsi ahhoz, hogy egy fajta genetikai megújulásának lehetőségét biz­tosítsa. A fajtaklub egyik fontos feladata a tenyésztők egymás közötti kapcsolatának kialakítása, ápolása. Elsődlegesen a fajta jele­nének és főleg jövőjének gondozása, megtervezése, a holnap te­nyésztői feladatainak, tenyésztési tennivalóinak meghatározása.  A tapasztal? tenyésztők kötelessége a kezdő tenyésztők szakmai tanácsokkal való ellátása, az ismeretek továbbadása. Az. utódok  várhatóan továbbviszik, védik mindazt, ami. tőlünk örökségként kaptak. Úgy fogják szeretni, védeni, úgy őrzik majd a fajta minden szépségét, annyi. fe1e1ősséggel, amennyit tőlünk, ma élő tenyésztőktől láttak, örököltek. A fajtaklub feladata, hogy szervezzen fajtakiállításokat, amelyek reprezentálják a fajta minden szépségét és lehetőséget adnak a jók, a legjobbak és kevésbé jók összehasonlításá­ra egymással és mindenek előtt az aktuális fajtaleírás /standard követelményeivel. Ezzel adnak: indíttatást azok számára, akik tenyészteni szeretnék az adott fajtát. Ebben természetesen benne van az is, hogy a fajtára vonatkozó legmagasabb ismeret a fajtaklubokban, a legképzettebb tagokban kell, hogy összponto­suljon, a továbbképzés alapvető követelmény, melynek legegyszerűbb útja, hogy a fajtaklub híradóban, a klubösszejöveteleken a fajtára jellemző "legkisebb" követelménnyel is foglalkozza­nak. A fajtaleírás elfogadása - mivel nemzetközi szinten több is létezik - annak legalaposabb ismerete és úgynevezett háttér magyarázatokkal, értelmezésekkel való ismertetése is klubfela­dat. Nem az általános birálói ismereteket, sok fajtára érvényes általános szabályokat, hanem e szabályok mögötti legalapvetőbb ismereteket kell elsődlegesen a fajtaklub tagijainak meg­ismerniük, továbbadniuk.

A fajta ismerete sohasem lehet lezárt.  A fajtaklub kell, hogy legyen a birtokosa a fajtára vonatkozó speciális ismereteknek a tenyésztési és abírálói munkánál, a legjobbak kiválasztásánál alkalmazandó ismereteknek. Mindezek megvalósulása esetén a klubtagok felelősek a tenyésztett fajtá­ért.

Ez azt jelenti, hogy továbbtenyészteniük csak olyan pél­dányokat szabad, amelyekkel várhatóan a fajta jövőjét építik és szolgálják. A feladatok közül nézzük a gyakorlati megvalósulás színvonalát a Modena-Modenai fajtaklub életében, természetesen a teljesség igénye nélkül. A működés egy szelete a kiállítás, melynek min­denütt ugyanaz a szándéka: a tenyésztés eredményét megmutatni! És most magáról a kiállításról -amit  a fajtaklub Kiskörösön rendezett a helyi egyesülettel közösen 2003. december 13-14-én ­meg a gondolatokról', amelyek a ketrecek előtt nézelődve és a bírálólapok adatai alapján eszembe jutottak. Ha valaki egyszer kitartóan ezt a fajtát tenyésztette, mint én, abban azok a klasszikus formák, a testnagysággal szoros harmóniában álló finom elegancia annyira ízlésformáló erővé vá1ik, hogy bármerre fordul is tenyésztő munkájának iránya, mindig és mindenütt

elsősorban ezeket a szép kerek formákat keresi, amit e fajta legszebb példányai testesítenek meg. Amint szemléltem az: egyes pé1dányokat, a korábbi kiállításokon látottak emlékei rémlettek fel bennem, úgy, mint: keskeny fej, lapos homlok, vékony nyak, lapos fej, laza tollazat, vékony, hosszú csőr, szűk, túl magas vagy túl mély állás, kis test és nem utolsó: sorban a nem eléggé kerek forma.

Hol a fejlődés, mi történt az elmúlt 5-1o esztendő alatt?

A bírálólapok nem tükrözik kellő mértékben a régi és jelenlegi problémákat. A bírálók 62 Angol Modena galambot minősítettek, melynek

 eredménye kiváló 29 %, igen jó 69% és jó 2%.16 Német modenaiból kiváló: 50 % és igen jó 50% minősítést kapott. Aki a kiállításokat járva alaposabban ismeri a hazánk­ban tenyésztett Modena és Modenai galambok minőségét akkor a fenti eredmények alapján, úgy gondolhatja, hogy itt és most az Európai színvonalat meghaladó minőségű galambok kerültek a ketrecekbe. Sajnos nem ez volt a valóság! Akik láttak, többségük osztozik meglátásaimmal.

Azért a haladásról sem szabad megfeledkezni. Mintha a legjobbak valamivel többen lennének. Kevesebbnek tűnik a kirívó hiba, a nagyon

 hosszú test és hát, a szűk és túl magas állás a kis test!  Mintha a jó átlagot többen képviselnék. A többiek fölé emelkedő példány azonban

 még mindig kevés! Engem egy kiváló példány látása mindig örömmel tölt el, gyönyörű­séget ébreszt bennem. Ne vegyék rossz néven, de nem most érez­tem először: a bírálóink mintha félnének attól, hogy egy-egy példányt kiemeljenek. mintha félnének a nyilvánvaló, akár enyhe vagy súlyos hibák kinyilvánításától, a bírálólapokon történő megjelenítéstől. Az egységes bírálói magatartás és értékelés sajnos ma is hiányzik!

Túl keveset foglalkoznak a fajtara jellemző specialitásokkal, az egyedi értékekkel. Véleményem szerint az lenne a bíráló fe1­adata, hogy olyan értékeket és természetesen hibákat lásson, meg amiket egy, a saját színvonalába, értékeibe és hibáiba beleszo­kott tenyésztő szeme nem lát meg. A bírálók tömegképzése a. sokat markol keveset fog természetes következményével, jár. Ezt csak kis közösségekben fajtánként való képzéssel, továbbképzéssel lehet kiküszöbölni, Ez is fajtaklub feladat! Akár a híradó hasábjain keresztül is.

Végezetül sajnálattal állapítom meg, hogy fajtaklubunknak nincsen olyan "öreg szaktenyésztője", aki a kiállításról beszámolna, mindenre

kiterjedően értékelne. Ez a teendő is elsőd1egesen a klub vezetőire hárul. Nehéz és felelősségteljes feladatnak tar­tom ezt. Egy fajtaklub elnöke,titkára, szakelőadója és vezető­ségi tagja /ha egyáltalán választásuk megtörtént/ nehezen marad­hat tárgyilagos szemlélő. Hiszen azt szeretnék, hogy az általuk vezetett klub eredményes legyen, szélet körben ismerjék. De a tagság maga közül épen azokat a tenyésztőket tünteti ki bizalmá­val a vezetői posztokra történt megválasztásával, akikről felté­telezi, hogy a kritériumoknak megfelelnek.

A megválasztottaknak a bizalommal élniük kell! Visszaélni soha nem szabad! Remélem, nekem sikerült. tágyilagosnak maradnom.

A látottak alapján kialakult véleményemben igyekeztem nemcsak a hibákról, hanem jóról is írni. Hiszen a tanulságok viszik előre a fajta

 színvonalasabb tenyésztését.

A kiállítás technikai színvonala jó volt, láttam néhány ígéretes Angol modena galambot, de úgy érzem az állomány heterogén, sokat kell

még tenni a fajta jövőjéért.

 

 FAJTACLUB KIÁLLÍTÁS 2003. december 13.-14.

  Irta:Vincze Gyula

 

A Modena és Modenai galambokat tenyésztők clubja Kiskőrösön a helyi egyesület segítségével

tartotta meg 5. kiállítását.

A kiállításra 12 tenyésztő hozta el 64 db Modena és 16 db modenai galambját.

A Modenák közt 18 db kapott kiváló minősítést, míg a modenaiak közt 8 db ért el

hasonló eredményt.

Fiatal fajta győztes hím címet Horváth Gábor vörös madara kapta, nem érdemtelenül!

Fiatal fajta győztes tojó címet Vincze Gyula sárga madara kapta, mely tiszta német vérvonal.

Öreg fajta győztes hím címet Paku Zsolt kék szalagos madara érdemelte ki.

Öreg fajta győztes tojó címet Csábrák Csaba bronz gazzi madara kapta.

Modenai fajta gyöztes Kiss Károly és Villám József madara lett

A vándor díjat Vincze Gyula nyerte 563 ponttal, második helyezett Kiss Károly 563 ponttal (kevesebb fiatal),

Harmadik helyezett Villám József modenai galambjaival.

Ezen kívül Gelencsérné G. Edina vörös madara tiszteletdíjat kapott.

A kiálítást a kiállítókon kívül nagyon sok Modena tenyésztő látogatta meg, nagyon sok galamb cserélt gazdát.

Néhány szót a minőségről:

Nagyság szempontjából még mindig nagyok a külőnbségek, de kirívóan kicsi madár elvétve volt található.

Alkatilag nagyon sok jó kisebb madár volt kiállítva, melyek nagyobb testűek keresztezésével 2-3 nemzedéken

belül megnövelhetők. 

Egy nagyon fontos dolog: csak nagyon jó alkatu, nagytestüt szabad bekeverni!

Kinges jellegű madár szintén elhanyagolható számban volt kiállítva.

A nagyobb testűeknél előfordult a hosszabb lább, kevésbé ívelt fejtető.

A kevésbé csúcs minőségű német tisztavérű madarak, megeresztve kissé hosszabb farkúak.

Nagyon fontos tennivaló a nagyság egységesítése mellett, a fejek szélesítése és íveltebb fejtető, sokkal

magasabb homlok elérése.

Akik távolmaradtak a kiállításról sajnálhatják!

                                             CLUB ÉRTEKEZLET KISKŐRÖS 2003. 12. 14.

 

A club soros összejövetelét a kiállítással egybe kötve tartottuk meg.

Összejövetelünk célja az új tagok felvétele, a betöltetlen tisztségekre a megfelelő személyek

megválasztása és a kiállítás díjainak kiosztása.

A jelenlévők Vincze Gyulát választották meg a club elnökének.

A pénzügyi dolgok elvégzését, rábeszélés után, Kiss Károly vállalta el.

2004 évtől a tagság 1500 Ft. tagdíjat állapított meg.

A következő évi kiállítás helyszínét úgy kell megválasztani, hogy az a tagok lakhelyét

figyelembe véve központi helyen legyen.

A következő kiállításig fel kell állítani a tagság javaslata alapján a bírálói rangsort és

annak megfelelően kell a kiállításunkra a bírálót kijelölni.

A következő club értekezletet a következő kiállításkor kell megtartani.

 

Az új tagjaink:

 

BOTH BÉLA                             7130 TOLNA MADÁCH ÚT 18.

CSÁBRÁK CSABA                  7132 BOGYISZLÓ KOSSUTH L. ÚT 61.

GELENCSÉRNÉ CS. EDINA 6200 KISKŐRŐS VIZMŰ ÚT 5.

NAGY CSABA                          6200 KISKŐRÖS VIZMŰ ÚT 20.

PAKU ZSOLT                           7132 BOGYISZLÓ TÁNCSICS ÚT 1.

VISNYEI JÁNOS                      8638 BALATONLELLE ÚSZÓ ÚT 80

RUDI LIEHS                            D74626 BRETZFELD-SCHWABBACH MOOSBACHS STR.19B

ERWIN HELL                           D 71711 STEINHEIM INDER AU 31

KANYAR ROLAND                 8700 MARCALI KINIZSI ÚT 10

BUDAI LÁSZLÓ                        8715 BALATONÚJLAK BALATONI ÚT 51

 

Kérem a tagdíjat az alábbi címre, küldjék el:

 

Kiss Károly

7140 Bátaszék

Kolozsvári út 2/a

 

A club levelezési címe: Vincze Gyula

                                     8800 Nagykanizsa

                                     Városkapu krt.2/a

Telefon: 06-20-317-2302 vagy 06-70-311-2898 vagy, 06-93-316-564 vagy

06-93-313-140/71752-es mellék