A lakosságot 150 millióra becsülik (az 1991-es népszámláláskor még csak 90 millió volt), melynek nagyjából fele-fele muszlim, illetve keresztény, és észak-déli eloszlás szerint rendeződnek, területileg is kb. szabályosan kettéosztva az országot. A határvonalon nem ritka a törzsek közötti villongás, ami általában nem vallási, hanem inkább etnikai indíttatású szokott lenni.
Legjelentősebb etnikumok: hausza, fulbe (muzulmánok, észak), joruba, ibo (keresztények, dél). A két legbefolyásosabb a hausza és a joruba.

A gyarmatosítás előtt északon létezett fejlett kultúra (hausza és joruba szultánságok). Délen a portugálok alapítottak rabszolgakereskedő központokat, majd a XIX. században az angolok vették át az uralmat, fokozatosan leigázva az északi területeket is. Hivatalosan 1862-ől angol protektorátus, ekkor számolták fel a rabszolgakereskedelmet is, majd 1914-től gyarmat, 1960-tól független.
1967-ben kitört a biafrai háború, mikoris a délkeleten élő ibók függetlenedni akartak, de 3 év alatt véresen leverték őket.
1999-ig katonai kormányok voltak hatalmon, azóta van a mai alkotmány. Legutóbb idén, 2011 tavaszán voltak választások, a kampányba én is belecsöppentem. Goodluck Jonathan nyert, aki eddig is ügyvezető elnök volt, miután az előző elnök teljesen eltűnt.

Lagoszt eredetileg különböző halász törzsek lakták, igen népszerű volt a sziget a kedvező fekvéséből adódóan. 1472-ben várost alapítottak a portugál hajósok Lago de Curamo néven, innen a mai neve is. Ezután rabszolgakereskedési központ volt. XIX. század második felében foglalták el az angolok, 1991-ig Nigéria fővárosa (ekkor Abuja-ba költöztették át a kormányhivatalokat), azonban még mind a mai napig Lagosz a gazdasági központ.