www.utvonalterv.hu/Handler.ashx?command=loadState&info=wDKCJ80BU3630633241048BMwDLCJ52BU7516140590511BMwDEzwrfhCJ657034BU522BMozmtCJsfBMyDGlooCJ8BMyCSviibCJ9BMyCQrigbDElzwCJ8BMziiCNwwivhhvhCJCQvyivxvmBL79CQlilggbzBL79fgxzEUCQvyivxvmBL79CXBLCP6BLCN8oermBL79gBLCP6BLCN0iEUCQvyivxvmBL79CXBLCP6BLCN8oermBL79gBLCP6BLCN0iBL7983EUCQvyivxvmBL79COrxaBLCP6BLCO6BL79CVhgeBLCP6BLCN8mBTpvigBL79COlilhBL79fgxzBMziiDKCJ78BU394788762274EU78BU3750220841816EU78BU3762404962415EU78BU3131899647375BMziiDLCJ52BU4682340799314EU52BU4666775649622EU52BU4670627459316EU52BU5042793323405BMgizuurxgbkvCJxziBMrxziDBkgrnCJ9BMhgiCZzipviCPzkgrlmhCJCQvyivxvmBGCQlilggbzBGfgxzEUCQvyivxvmBGCXIRoermBGgIZiEUCQvyivxvmBGCXIRoermBGgIZiBG83EUCQvyivxvmBGCOrxaJJBGCVhgeIRmBTpvigBGCOlilhBGfgxzBMhgiCZzipviDGbkvhCJhgzigEUnzipviEUnzipviEUhglkBMwCZzipviDKhCJ78BU394788762274EU78BU3750220841816EU78BU3762404962415EU78BU3131899647375BMwCZzipviDLhCJ52BU4682340799314EU52BU4666775649622EU52BU4670627459316EU52BU5042793323405 ------------------ Debrecen, Dorottya utca: Csokonai Vitéz Mihály sírja Ezen a területen volt egykor a Hatvan utcai temető. Ide temették el az 1805. január 28-án Debrecenben (lásd: Darabos utca 19.) elhunyt Csokonai Vitéz Mihályt. Sírját először egyszerű fejfával jelölték meg. Ezután Kazinczy tervezett közadakozásból méltó síremléket állítatni Csokonainak. Ez a soha meg nem valósult terv váltotta ki a hírhedt Árkádia-pert. Kazinczy ugyanis a következő szavakat ajánlotta a sírkőre vésni: "Árkádiában éltem én is..." A korabeli debreceniek, nem ismervén a szó mitológiai-költészeti jelentését, fellapozván a lexikont azt találták, hogy az Árkádia szó marhalegelőt jelent, s a városi közvélemény a Kazinczy által vezetett nyelvújítók gúnyos merényletének minősítette a sírkőtervet. Mindebből hosszú évekig tartó perpatvar keletkezett. Végül 1836-ban állították fel a ma is látható síremléket, a vaskerítéssel körülvett öntöttvas obeliszket. Csokonai sírját 1842-ben meglátogatta Petőfi Sándor, aki így írt Úti leveleiben: "...szemeim odatapadtak és mélyen gondolkodtam arról, ha majd más utazó fog így gondolkodni az én sírom felett..." ------------------- Csokonai Vitéz Mihály 1773-ban született Debrecenben. Apja borbély-sebész, korán meghal. A debreceni Református Kollégiumban tanul, 12 évet töltött itt, diákként és tanítóként is népszerű volt. 1795-ben zárul be előtte a kollégium kapuja. Kizárását fegyelmi vétségekkel indokolták, politikai színezetű rebellis hajlamait csak sejteni lehetett. _------------- DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM 1538 óta áll a mai helyén a Református Kollégium. Ez idô alatt arany betukkel írta be nevét a magyar és az egyetemes muvelôdés történetébe. Falai között kezdettôl fogva a legmagasabb foktól a legalacsonyabbig folyt az oktató és a nevelô munka. Diákjai a köznép fiaiból - a parasztok, kézmuvesek, polgárok, kisnemesek soraiból kerültek ki, akik tanulmányaik végeztével, vagy sokszor évekig tartó külföldi tanulmányútjuk után a nép közé visszatérve, a falvakban és mezôvárosokban kamatoztatták szellemi kincseiket. Munkájuk nyomán falusi iskolák százai létesültek. Magyar nyomdák keltek életre, templomokkal népesült be a magyar alföld, és magyar nyelven szólalt meg Isten Igéje. A Kollégium könyvtárába szüntelenül gyüjtögették a mindenkori haladó tudomány legértékesebb alkotásait, s ezzel a muvelt világ legjelentôsebb tudományos gyujteményei sorába emelték, de tankönyvekkel, tanszerekkel, térképekkel látták el a falusi iskolákat is. Ezek bizonyságait a Kollégium múzeumai ôrzik. A Kollégiumot minden idôben a magyar nép páratlan áldozatkészsége tartotta fenn. Ezért szolgálhatta az egyetemes emberi muvelôdést és haladást. A Kollégium falai között - a Kollégium imatermében, az Oratóriumban - tartotta a magyar országgyulés képviselôháza üléseit 1849. január 9-étôl 1849. május 31-éig. Amikor másodszor is az ország fôvárosa lett Debrecen, itt - szintén az Oratórium falai közt - alakult meg 1944. december 21-én az ideiglenes nemzetgyulés, s ekkor és itt fektették le az új, demokratikus Magyarország alapjait. ____ A Debreceni Irodalmi Múzeum gyűjteménye országos szinten a vidéki múzeumok között a legjelentősebb, amely törzsanyaga az 1890-ben alapított Csokonai Körtől és a Városi Múzeum irodalomtörténeti anyagaiból származik. A múzeum egy állandó kiállítás keretében mutatja be a magyar irodalmat, kezdve Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) debreceni költő korának irodalmától, vagyis a 18. századtól, egészen a napjainkig.