KAPUCINUSOK O.F.M.Cap

A kapucinusok a ferencesekkel és a minoritákkal együtt Assisi Szent Ferenc első rendjét alkotják. A teremtett világ szeretete, evangéliumi világszemlélet, mindenre kész szolgáló szeretet, feltétlen engedelmesség jellemzi szerzetescsaládjukat. Assisi Szent Ferenc életeszménye, nem kevesebb, mint maga a teljes evangélium. Nem csoda, ha rendje gyakran szorult reformra, megújulásra, a Poverello elgondolásához való visszatérésre. A legutolsó nagyarányú reform a XVI. században ment végbe: Matteo da Bascio (1552) obszerváns ferences, társaival vissza akart térni a teljes szegénység eredeti eszményéhez, Szent Ferencet még külsőleg is utánozva (csuklya, szakáll). A csuklyától (caputium) kapták a nevüket: kapucinusok.

Önálló renddé csak 1619-ben alakultak de akkor rendkívül gyorsan elterjedtek. Rendi szabályukat VIII. Orbán pápa hagyta jóvá 1643-ban. Száz évvel az alapítás után a kapucinus rendnek már 50 tartományban 1500 kolostora volt, a rendtagok száma pedig elérte a 24 000-t. Különösen a reformáció idején tevékenykedtek nagy eredménnyel. Abban a században, kb. 500 kapucinus szenvedett vértanúságot. Az elsők között indultak az újvilágba is, észak-amerikai missziójuk egyik emléke San Francisco városa, ami az egykori kapucinus telepről kapta a nevét. Működtek Dél-Amerikában is, Brazíliában, továbbá Kis-Ázsia országaiban, és Kínában, Japánban. Ezekben a keleti országokban is sok kapucinus adta életét Krisztusért. Soha nem látott kibontakozást hozott a XVII. és XVIII. század: 165 tartományban a kolostorok száma 1677-re, a rendtagoké pedig 70 000-re emelkedett.

A francia forradalom az ottani, a szekularizáció pedig a többi európai tartományt tizedelte meg. A kapucinus rend reformjára a XIX. században került sor; XIII. Leó ismét egyesítette a különféle irányzatokat, és helyreállította a kapucinus rend belso lelki egységét. A kapucinus rend így határozza meg célkituzését: Krisztus szoros követése aszkézisben és apostoli szolgálatban, a legszigorúbb ferences hagyományok szellemében. A rend tagjainak létszáma: 1629 kolostorban 1 844 kapucinus (1989-es adat).

P. Alajos és P. Imre a móri rendház udvarán

Linkek:
Kapucinusok Móron

A legismertebb kapucinus szentek: Cantalicei Szent Félix (1515-1587) Sigmaringeni Szent Fidél (1577-1622) Viterbói Szent Kriszpin (1688-1750) Brindisi Szent Lörinc ( 1559-1619) egyháztanító, tábori pap volt 1601-ben Székesfehérvár visszavételénél Parzbami Szent Konrád (1818-1894) kapustestvér Castelnuovói Szent Lipót (1866-1942) Avianói Márk (1631-1699) ihletoje volt I. Lipót törökellenes hadjáratainak, részt vett Buda felszabadításában. Magyar földön a kapucinus rend 1674-ben vetette meg a lábát. Bazin után következett: Pozsony (1676), Buda (1692), Mór (1695), Tokaj (1712), Nagyvárad(1727), Bodajk (1741), Tata (1744), Besnyo (1763). E házak nagy részét II. József megszüntette. Az újjáéledt tartomáuy kolostoraiból Trianon után a budapesti (Fou. 32.), a móri, a tatai és a máriabesnyői maradt meg. A harmincas években újabb kolostort nyitottak Szentesen, Békéscsabán, Nagymágocson. A hét kolostor mellett plébánia is működött. 1950-ben a magyar rendtartomány létszáma 71 volt. 1989 végén az újjászerveződő magyar kapucinus tartomány tagjainak száma 40,közülük tizen újoncidejüket töltik. Lelkipásztori tevékenységet folytatnak Budán (Fő utca), Máriabesnyőn(megszünt), Tatán és Móron.

"Egész életem nagyobbára szeretet és szenvedés, ámulat, imádás és csodálat a megnevezhetetlen Szeretettel szemben, Aki szegény kis teremtményét sokkal elobb szerette. Isten szeretetével nem tudok eltelni... Semmi sem akadályozhat, hogy szeretett Urammal állandóan a legbelsobb, legmeghittebb kapcsolatban legyek: bármit teszek, bármilyen munkát végzek, ez a kapcsolat soha sem lazul meg. Olyan bizalommál szólok Hozzá, mint kis gyermek apjához. Elmondom Neki minden ügyemet, felsorolom minden bajomat, előadom kéréseimet és mindazt, ami szívemet, lelkemet nyomja. Azon fáradozzunk, hogy minél mélyebben behatoljunk Isten rejtett életébe. Szeressük a csendet és a hallgatást. Aki sokat beszél, nem élhet igazán bensoséges életet. Bár olyan szeretetem volna, mint egy szeráfnak ! Szeretném az embereket megkérni: segítsenek, hogy jobban szeressem Istenemet... A szeretet nem ismer határt..." Konrád testvér

IRODALOM:
P. Kasszián O.FM.Cap.: Szent Ferenc igazi gyermekei. Bp., 1927.
P. Veremund O.F.M.Cap.: A kapucinusok rövid története. Bp., 1927.
Bartal Ince: Parzhami Szent Konrád testvér élete. Márinbesnyo. 1934.
Zigány Miklós: Parzbami Szent Konrád. Korunk szentjei. Bp., 1938.
Sinkó Ferenc: Pio atya. Vigilia, 1958. 504-507.
Radnai Tibor O.F.M.Cap.: Boldog Mandich Lipót kapucinus. Eisenstadt, 1977.
Assisi Sent Ferenc és a Fioretti. Szent Isrván Társular, Bp., 1980.
Az egyszerüség útja, Assisi Szent Ferenc írásai. Sunt Isrvón Társulat Bp., 1981.
Lindner, Edilben: Assisi Szent Ferene Kapucinus Rendjének szentjei. Bécs, 1983.
T. S.: Kapucinusok Tatán. Új Ember, 1989. dec. 17.
Széll Margit: Szabályunk az Evangélium! Teológia. 1990/1.

A fenti írás Puskely Mária: Szerzetesrendek című könyvéből való. (Zrínyi Kiadó, 1990 )