Védje meg PC-jét!

A világhálóra kapcsolódó számítógép esetén a legfontosabb feladat a gép megfelelő védelemről gondoskodni: vírusirtó, tűzfal, újabban pedig kémprogramok ellen védő alkalmazás nélkül ne is kezdjünk böngészni a neten.

Otthoni, magáncélú használatra teljesen ingyenes vírusvédelmi alkalmazásból többet is találtunk, ráadásul ezek nem is szükségképpen rosszak (bár a legprofibb védelmet azért továbbra is a fizetős termékek biztosítják). Az egyik legnépszerűbb ingyenes víruskereső az AVG Antivirus, funkcióit és kezelhetőségét tekintve ez hasonlít ugyanis leginkább fizetős társaira, így többek közt automatikusan képes vírusminta-adatbázisát frissíteni.

Védekezés Tippek ahhoz, miként tudhatja biztonságban PC-jét a neten. Vírusvédelmi tízparancsolat

Nem is szükséges telepíteni, aktuális változatát azonban újra és újra manuálisan kell letölteni a fejlesztő cég oldaláról a Dr. Web CureIt! nevű, magyar nyelvet is támogató vírusvédelmi programnak. Az alkalmazás indítását követően rögtön át is pásztázza a merevlemezt férgek, vírusok és kémprogramok után kutakodva, ugyanakkor nem biztosít rezidens védelmet, azaz például a beérkező levelekben nem észleli a károkozókat.

Nyílt forráskódú projekt keretében fejlesztik a ClamWin nevű vírusvédelmi alkalmazást, amely szintén ingyenesen, hátránya azonban, hogy a Dr. Webhez hasonlóan nem rendelkezik automata vírusfelismerést biztosító rezidens védelmi modullal, a vizsgálandó fájlokat, mappákat manuálisan kell a szoftvernek megadni.

Ingyenes (angol nyelvű), e-mailben történő regisztrációt követően egy évre szóló licencet lehet szerezni az Avast! 4 Home nevű vírusvédelmi programhoz is, amely az AVG-hez hasonló funkciókkal rendelkezik.

Kémprogram-irtó szoftverek

Az utóbbi években a vírusok és férgek mellett komoly veszélyt jelentenek a kémprogramok is az internetezőkre. Ezek típustól függően másféle bosszúságot okoznak a felhasználóknak: van, amelyik idegesítő reklámablakokat jelenít meg, mások az eredetileg felkeresni kívánt honlapról térítik el a netezőt, lassítják a gépet, de van olyan is, amelyik titokban merevlemezen lévő információkat szivárogtat ki illetékteleneknek.

Szerencsére három ingyenes védelmi programmal is védekezhetünk a spyware-ek ellen: a Microsoft AntiSpyware nevű szoftvere egyelőre béta változatban létezik, de elég jól használható, s a szoftvercég honlapjáról lehet letölteni. A szoftver számtalan kémkedő programot felismer, és különböző rezidens védelmi lehetőséget is kínál, valamint automatán tudja frissíteni adatbázisát.

Egy másik hasznos alkalmazás a magyar nyelvet is támogató Spybot Search & Destroy. Az alkalmazás ingyenesen használható, s rendelkezik olyan modullal is, amelyek a kémprogramok beépülését gátolja meg, TeaTimer nevű kiegészítőjét viszont csak óvatosan vegyük használatba! 

Fizetős és kevesebb funkciót tartalmazó ingyenes verzió is létezik az Ad-Aware SE Personal nevű kémprogram-eltávolítóból, amely képességeit tekintve leginkább a Spybothoz hasonlít, grafikai felülete azonban barátságosabb annál.

Kép és szöveg: megnyitáshoz, szerkesztéshez

Zip, Ace, Rar: ismerősen csengő nevek? A barátok, kollégák a legkülönbözőbb típusú tömörített állományokban képesek elküldeni fájljaikat. Éppen ezért érdemes olyan tömörítő/kicsomagoló programot választani, amely a lehető legtöbb formátumot támogatja. Sokan a WinZip-et használják, noha az nem támogat túl sokféle tömörített formátumot: mi inkább a 7 Zip-et, vagy az IZArc-ot ajánljuk, ezek gyakorlatilag minden tömörített állományt képesek kibontani.

Az interneten való böngészés folyamán előbb-utóbb minden felhasználó bizonyosan belebotlik egy PDF dokumentumba, például amikor egy használati utasítást vagy mondjuk egy távközlési szolgáltató díjszabását szeretné letölteni a merevlemezre. Az ilyen formátumú dokumentumok megnyitásához az ingyenes Adobe Reader-re van szükség, amely magyar nyelvű változatban is elérhető.

Legálisan használható az ingyenes Open Office

Számítógépén legtöbbünk szöveget is szerkeszt, erre a célra egyszerűbb szoftver a Windowsban is megtalálható. Egy táblázat összeállításához, netán az e-mailben Powerpoint (PPT) formátumban érkező humoros szösszenet megtekintéséhez különálló alkalmazásra van szükség. Az ingyenes irodai programcsomagok közül az Open Office-t érdemes kipróbálni.  A Microsoft Office ingyenes alternatívája a szövegszerkesztő mellett táblázatkezelőt, prezentációkészítőt, rajzoló- és egyenletszerkesztő programot, HTML-editort, valamint magyar nyelvű helyesírás-ellenőrzőt tartalmaz. Nemrég megjelent, 2.0-s verziója alapból ODT formátumba menti le a szövegeket, de szerencsére az Office-ban használatos DOC és RTF fájlformátumok is támogatottak, bár a Microsoft szoftverrel készített állományokat gyakran az eredetitől eltérő formában jeleníti meg.

Film, zene, CD, DVD

Talán az egyik legismertebb segédprogrammal nyitjuk a sort: a Windowsba épített univerzális Media Player megléte ellenére a Winamp zenelejátszó programot azért is érdemes feltelepíteni, mert az mp3 mellett többek közt ogg formátumú zenefájlokat is lejátszik (például a Tilos Rádión honlapjára kerülnek ki ilyen formátumban mixek). Emellett a Shoutcast online rádiócsatorna adásainak vételéhez is szükséges (az új verziók ráadásul videofájlokkal is elboldogulnak).

A weben publikált mozgóképes tartalmak - például filmtrailerek - jelentős részét Quicktime vagy Real Player formátumban publikálják, ezekhez szintén saját lejátszó szükséges. Ez utóbbi két programot sokan nem kedvelik, okkal: a szoftverek elég agresszívan beássák magukat a Windowsba, s telepítésüket követően már nem csak a Quicktime és Real, hanem az egyéb, például a Media Playerhez társított fájltípusok felett is átveszik az uralmat. Ennek szerencsére elejét vehetjük két alkalmazással: a Quicktime Alternative és a Real Alternative szoftverek lejátsszák az előbb említett két formátumot, s szürke eminenciásként megbújnak a Start menüben. Ráadásul ha ismerősünk mobiltelefonjával készített 3gp formátumú videót küld részünkre, azt is képesek lejátszani.

Számos neten publikált videofájl igényel lejátszásához valamilyen dekódolót, más nevén kodeket. Az egyik legelterjedtebb kodek a DivX: ez a technológia tette elsőként lehetővé, hogy egy CD-re akár egy teljes filmet fel lehessen zsúfolni aránylag jó minőség mellett. Ennek nyomán a fájlcserélőkön különösen népszerű lett, de manapság már asztali DVD-lejátszók is támogatják, így PC-nkre is érdemes feltelepíteni.

Ha a fenti lejátszók mellé még az XviD kodeket, valamint az AC3 hangfiltert is feltelepítjük, valószínűleg semmilyen videó nem foghat ki komputerünkön. Ha a PC-hez nem mellékeltek volna gyárilag DVD-lejátszó szoftvert, az ingyenes szoftverek közül a VLC-vel lehet a korongra égetett filmeket lejátszatni, de a program számtalan fajta videofájllal is elboldogul. 

Aki olyan filmeket szeretne megtekinteni, melyekhez különálló feliratfájl tartozik, próbálja ki a kis gépigényű, otthoni használatra ingyenes BSPlayer-t, ha pedig egy fájlt valamiért még így sem tudunk lejátszani, próbálkozzunk meg az MPlayer egyik windowsos verziójával: megdöbbentő, de az esetek többségében beválik, habár kezelőfelülete még nem a legergonomikusabb. Bizonyos esetekben a Windows multimédiás keretrendszere, a DirectX frissítésére is szükség lehet.

Felszerelés az internethez

A Windows tartalmaz beépített böngészőt: valószínűleg ennek köszönhető, hogy az Internet Explorer jelenleg is a legelterjedtebb browser a világon. Ahhoz azonban, hogy minden utunkba kerülő weboldal szolgáltatásait igénybe tudjuk venni a PC-ről, további kiegészítők szükségesek.

Érdemes feltelepíteni például a Sun cég ingyenes Java környezetét, sok webes chat, illetve böngészőben futtatható játék és egyéb alkalmazás igényli ezt működéséhez. Az installáció legkényelmesebb módja, ha felkeressük a http://www.java.com/ honlapot, s az ott felbukkanó varázsló segítségével végezzük el a letöltést.

Webes játékok, animációk, illetve egyes honlapok menüit készítik a Flash nevű szoftverrel, az ezek futtatásához szükséges Flash Player-t is célszerű az új gépre telepíteni, előbb-utóbb úgyis kelleni fog.

Böngészőlapok a Firefoxban

Kell még egy böngésző

Bár az Internet Explorer továbbra is egyeduralkodó, manapság egyre népszerűbbek az alternatívájául szánt böngészők, a Mozilla Firefox és az Opera is. Ezek ismertebb társukhoz hasonlóan teljesen ingyenesek,  számos olyan funkciót kínálnak, amit a jó öreg Explorer nem, viszont bizonyos oldalakat nem tudnak megjeleníteni helyesen.

A Firefoxból magyar nyelvű verzió is létezik, míg az Opera menüjét manuálisan lehet magyar nyelvűre állítani, a Szoftverbázison lévő csomagban elhelyezett fájl segítségével. Az Internet Explorert azért semmiképp ne szedjük le a gépről, de a Firefoxot mindenképp érdemes kipróbálni: elég gyorsan működik, s egy programablakban több weboldalt is képes megjeleníteni külön lapokon - ez nagyon kényelmes, ha több honlapot keresünk fel egyszerre. Az Opera extrái közül a beépített levelezőt és a csevegőklienst, illetve a hamisított webhelyek ellen kínált védelmét érdemes kiemelni.

Szerencsére az Internet Explorerhez ragaszkodó netezőknek sem kell leragadniuk az új funkciókkal évek óta fel nem frissített browserüknél: számukra az Avant Browser nevű bővítés kipróbálását ajánljuk, ez az alternatív böngészőkhöz hasonló funkciókat ad az IE-nek, s magyarul is tud.

A legtöbb internetező által használt ICQ és az MSN Messenger mellett néhány univerzális csevegőprogramra is érdemes pillantást vetni: a Gaim és a Trillian például lehetővé teszi, hogy egyazon programból több különböző üzenetküldő hálózatra kapcsolódjunk, így nem szükséges az egyes chatmédiumok kliensprogramjait külön-külön elindítani.