A karambol szabályai

A játékvezetés szabályai

I.

A játékvezető egyedül vezeti a játékot, minden más személy kizárásával. A játékosoknak kizárólag akkor van felszólalási joguk, ha a szabályok alkalmazásának kérdéséről van szó. A játékvezetőnek ügyelnie kell arra, hogy semmiféle megalapozatlan felszólalás ne kapjon helyt.

II.

Azoknak a játszmáknak az esetében, amikor a játék rendes időtartama meghaladja az egy órát, ajánlatos - és kötelező, ha egy másik játékvezető is jelen van - felváltani a játékvezetőt a játszma közepén.

III.

1. A játékvezető hangosan számolja a poéneket.

2. A tilalmi mezőket is magában foglaló játékban, tehát a szabad- és a keretjátékokban, a játékvezető "entré", "dedans" és "a cheval" szókkal hangosan jelzi a golyók helyzetét; keretjátszmában először a keret, majd az anker tekintetében jelöli meg az állást.

Szabályértelmezés: a keretállást azonnal be kell mondani, még akkor is, ha ebből kiderül, hogy hol helyezkedik el a játékos golyója.

IV.

1. A játékvezető figyelmezteti a játékost, ha a golyók érintik egymást, azaz ragadnak.

2. Csak a játékvezető nyúlhat a golyókhoz, hogy a kezdőpontokra tegye, szükség esetén visszahelyezze vagy megtisztítsa őket.

3. Mielőtt tisztítás céljából felveszi a golyókat, helyüket gondosan megjelöli. Ügyel rá, hogy újrakezdéskor a játékosok ne cseréljék fel a golyókat.

Szabályértelmezés: a golyók helyének pontos meghatározására a játékvezető krétával néhány pontot jelöl be az árnyékok körvonalainál.

V.

A játékvezető ellenőrizheti a poénok számlálását, valamint jegyzését.

VI.

1. A játékvezető csak akkor ad engedélyt a játékra, ha mindhárom golyó mozdulatlan.

2. A játékosnak joga van megkérdeznie a játékvezetőtől, hogy miért nem játszhat tovább. A játékvezető a XXII. pontban idézett szavakkal nevezi meg a hibát.

VII.

A játékvezető, amikor szükségesnek ítéli, a játszma során bármikor úgy dönthet, hogy az asztalt és a golyókat meg kell tisztítani. A tisztítást a lehető leggyorsabban kell elvégezni.

VIII.

1. A játékvezetőnek kifejezetten tilos felhívnia a játékos figyelmét arra, hogy éppen valamilyen hibát készül elkövetni. A játékvezető sem felvételkor, sem sorozat közben még kérésre sem mondhatja meg a játékosnak, hogy melyik az ő golyója.

2. A játékosnak joga van megkérdezni a játékvezetőtől, hogy melyik a pöttyös golyó, még abban az esetben is, ha ezzel játszik.

3. A keretjátékban a játékvezető köteles jelezni a golyók helyzetét, még akkor is, ha ebből kiderül, hogy melyik a játékos golyója.

IX.

1. Amennyiben kétely merül fel a játékvezető valamely ítéletével kapcsolatban, a játékos felkérheti - de csakis egyszer -, hogy vizsgálja felül az esetet.

2. A játékvezető köteles helyt adni ennek a kérésnek, és váltótársától szaktanácsot kérhet.

X.

1. A játékvezető döntései végérvényesek és ténybeli kérdésekben megfellebbezhetetlenek. A szabályalkalmazás kérdései kivételt képeznek.

2. A szabályalkalmazás kérdéseivel kapcsolatos minden reklamációt diszkrét formában a játékvezetőhöz kell benyújtani a feltételezett hiba elkövetésekor. Ha a játékvezető nem ad helyt a reklamációnak, a játékos a mérkőzés után írásban is benyújthatja azt.

Szabályértelmezés: e reklamációt a versenybizottság haladéktalanul megvizsgálja. Ha a reklamáció megalapozottnak bizonyul, és ha a játékvezetői tévedés befolyással lehetett a játszma végeredményére, a versenybizottságnak újra kell játszatnia a mérkőzést.

XI.

1. A játékvezető felhívja a játékos figyelmét, ha az utolsó 5, 4, 3, 2 és 1 poént kell megcsinálnia. A háromfalas játékban az utolsó 3, 2 és 1 poént kell bejelentenie.

2. Miután az "Utolsó 1 következik!" elhangzott, majd a játékvezető megítéli a poént, úgy tekintendő, hogy a játékos megcsinálta az előírt poénmennyiséget, még akkor is, ha utólag kiderül, hogy tévedés történt a poénok jegyzésében.

Szabályértelmezés: a játékvezető mindaddig visszatérhet a poén érvényességét illető ítéletére, amíg a következő poénra nem kerül sor. Ez az utolsó poénra is vonatkozik, még abban az esetben is, ha már jelezte, hogy a játékos elérte az előírt poénmennyiséget.

XII.

A játékvezető köteles ügyelni arra, hogy a játékosok korrekt és becsületes magatartást tanúsítsanak, és tartózkodjanak mindentől, ami az ellenfelet zavarhatja.

Ha valaki elveszíti a továbblökés jogát, köteles helyet foglalni a játékosok számára fenntartott széken.

XIII.

A jelen szabályzatban nem érintett rendkívüli esetek megítélése a játékvezető hatáskörébe tartozik.

Játékszabályok

I. fejezet

Általános alapelvek

XIV.

A kezdés jogának eldöntése és a játszma megkezdése

1. A játszma akkor veszi kezdetét, amikor a játékvezető a kezdés jogának eldöntésére, azaz ún. tempólökésre a két fehér, (illetve a fehér és a sárga) golyót a kezdővonal jobb és bal oldalára, a pirosat pedig a felső pontra helyezte.

2. A játékosok lehetőleg egy időben a felső rövidfalra löknek, és akinek a golyója közelebb áll meg alsó rövidfalhoz, eldöntheti, hogy fenntartja-e magának vagy átengedi ellenfelének a kezdésjogát.

3. Ha futásuk közben a meglökött golyók összeütköznek vagy egyenlő távolságra állnak meg az alsó faltól, a játékvezető új kísérletet rendel el. Akinek a hibájából másodszor is összeütköznek a meglökött golyók, szabálytalanságot követ el, tehát elveszíti a kezdésválasztás jogát.

4. Ha a játékos a tempólökésnél hozzáér a golyójához, vagy ha az nem ér el a felső rövidfalig, illetve ha a piros golyóba ütközik, valamint ha előbb a hosszúfalat érinti, hibának minősül, és ellenfele kapja meg a választás jogát.

Szabályértelmezés: a játszmát általában a pöttyös (illetve a sárga) golyóval kell kezdeni. Mivel a játszma már kezdetét vette attól a pillanattól, amikor a játékvezető a választás jogának eldöntésére a három golyót az asztal megfelelő pontjaira helyezte, amennyiben valamelyik játékos ekkor követ el hibát, a választás jogát ellenfele kapja.

XV.

Kezdőállás

1. A játékvezető a következőképpen állítja fel a golyókat:

a) a piros golyót a felső pontra;
b) az ellenfél golyóját a középső alsó pontra;
c) a kezdőlökést végző játékos golyóját kívánsága szerint a két másik alsó pont egyikére.

2. A legelső karambolt a pirosról - közvetlenül vagy falról - kell megcsinálni.

XVI.

Karambol

1. A játék célja minél több karambol elérése.
2. Akkor következik be karambol, ha a játékos golyója érintkezik a két másik golyóval.
3. A játszma meghatározott számú karambolból áll. A karambolok száma, tehát a játszma hossza a játéknemtől függően különböző lehet, illetve szokott tenni. Minden karambol egy poénnak számít.
4. A játékosok a játszma során nem cserélhetik fel golyóikat.

XVII.

1. A játszma felénél háromperces szünetet lehet tartani, ha ezt az éppen lökésre jogosult játékos kéri.
2. Sorozat közben nem engedélyezhető szünet.
3. Az a játékos, aki játszma közben elhagyja helyét, elveszíti a játszmát.

XVIII.

Ha a golyók összeragadnak

Abban az esetben, ha a játékos golyója hozzáragad valamelyik vagy mindkét golyóhoz, illetve a falhoz, a játékos joga a játéknemtől függően eltérő lehet.

Szabályértelmezés: mit tesz a játékvezető, ha a játékos, összetévesztvén a golyókat, megkérdezi tőle, hogy ragad-e a piroshoz vagy a falhoz? A játékvezetőnek haladéktalanul azt kell válaszolnia, hogy "szabad", ugyanis a játékos golyója nyilvánvalóan szabad.

Semmi sem teszi indokolttá, hogy az ellenfél golyóját megvizsgálja, és ily módon tévedésbe vigye a játékost.

XIX.

Ha a golyók kiugranak az asztalról

1. Ha egy vagy több golyó kiugrik az asztalról, a golyót, illetve a golyókat játéknemtől függően kell visszahelyezni.
2. A golyó kiugrásának kell tekinteni, ha kiesik a játékmezőből, vagy érinti az asztal fakeretét.

XX.

A dákó

1. Karambolt kizárólag a dákó felbőrözött részével lehet elérni.

2. A játékosnak joga van ahhoz, hogy adandó esetben ún. gereblyét alkalmazzon, amely bizonyos nehezen hozzáférhető állásoknál a kéz helyettesítésére, illetve "meghosszabbítására" szolgál. Eszerint a játékos egyik kezével a dákót, a másikkal a gereblyét fogja.

A játszma vége

1. Minden játszmát végig kell játszani az utolsó poénig.

2. Azt a játékost, aki a befejezés előtt otthagyja a játszmát, ki kell zárni a versenyből.

3. Ha a játszmát kezdő játékos eléri az előírt poénszámot, ellenfele - hogy azonos számú felvételük legyen - kezdőállásból még egy felvételre jogosult.

4. Amennyiben e kiegészítő felvétel során az ellenfélnek is sikerül elérnie az előírt poénszámot, a játszma eredménye döntetlen, illetve közös megegyezéssel meghatározott poénszámig - végső döntés végett - többször is meghosszabbítható.

XXII.

Hibák

1. A karambol csak akkor érvényes, ha már mindhárom golyó megállt, és közben nem történt hiba.

2. Hibának minősül, és az ellenfél következik játékra, ha:

a) a karambol nem sikerül (játékvezető: "üres");

b) lökés közben egy vagy több golyó kiugrik, függetlenül attól, hogy a karambol sikerült-e vagy sem (játékvezető: "kiugrott");

c) a játékos elvégzi a lökést, mielőtt a golyók megálltak volna (játékvezető: "mozgó golyók");

d) a játékos valamelyik golyóhoz akár kézzel, akár bármivel hozzáér; a megérintett golyót minden esetben ott kell hagyni, ahol megállt (játékvezető: "hozzáért");

e) a játékos hozzáér a golyóhoz, hogy valamit letisztítson róla, ahelyett hogy erre a játékvezetőt kérné fel (játékvezető: "hozzáért");

f) a játékos közvetlen vagy közvetett érintéssel megváltoztatja a golyó helyét (játékvezető: "hozzáért");

g) a játékos tol. Tolásnak számít (játékvezető: "tolás"), ha:

- a dákóbőr még érinti az 1-es golyót, amikor az már hozzáér a 2-es golyóhoz;
- a dákóbőr még érinti az 1-es golyót, amikor az már hozzáér a falhoz;

Szabályértelmezés:
a tolás többek között érzékelhető:

- szemmel, vagyis az 1-es és a 2-és golyó azonos időpontban és azonos sebességgel indul,
- füllel, vagyis a dákó, valamint a 1-es és a 2-es golyó ütközésének hangja egybeolvad;

h) a játékos a lökés pillanatában legalább egyik lábával nem érinti a padlót (játékvezető: "lábhiba");

Szabályértelmezés:
hibának számít az is, ha a játékos cipője a posztóhoz ér;

i) a játékos látható támpontokat jelöl be a mandineren vagy az asztal keretfáján (játékvezető: "jelölt fal");

j) felvételkor vagy sorozat közben a játékvezető megállapítja, hogy a játékos az ellenfél golyójával lök.
Ez esetben azonnal elveszíti a továbblökés jogát, a golyók az éppen akkor elfoglalt helyükön maradnak, és az ellenfél következik játékra. A hiba konstatálásának (játékvezető: "az ellenfél golyója") pillanatáig elért poénok érvényesek.

Szabályértelmezés:
ha a játékos olyan általa elkövetett hiba után ér el újabb karambolt, amelyet az elkövetés után a játékvezető nem állapított meg, a poén érvényes, és tovább lökhet.

3. A játékos nem kerülhet hátrányos helyzetbe, ha - a játékvezetőt is beleértve- egy harmadik személy idéz elő hibát. Ilyen esetben a játékvezető lehetőleg pontosan eredeti helyükre állítja vissza a golyókat. Ha a játékvezető helytelenül teszi vissza a golyókat a kezdőpontokra, ezért a játékos tartozik felelősséggel.

II. fejezet

A játéknemek különszabályai

Szabadjáték

XXIII.

A játék meghatározása

A szabadjátékban a játékos ugyanabban a sorozatban egymás után korlátlan számú karambolt csinálhat az egész asztalon, a sarkoknál bejelölt tilalmi mezők kivételével, ahol a következő korlátozások vannak érvényben.

XXIV.

Tilalmi mezők

1. E mezőket a lehető legfinomabban krétával kell bejelölni.

2. Sorozat közben a tilalmi mezőkben egymás után csak két karambol érhető el, azaz a második lökéssel legalább az egyik idegen golyót ki kell küldeni a mezőből.

3. A golyó, sőt mindkét golyó azonnal visszajöhet a tilalmi mezőbe. Ily módon a játékos jogot nyer arra, hogy a tilalmi mezőben ismét megcsinálja az első karambolt.

XXV.

Ha a golyók összeragadnak

A golyókat kezdőállásba kell helyezni.

XXVI.

Ha a golyók kiugranak az asztalról

Mindhárom golyót az eredeti kezdőállásba kell helyezni.

XXVII.

Ha a golyók a tilalmi vonalon állnak meg

Abban az esetben, ha a golyók pontosan valamelyik tilalmi mezőt jelölő vonalon állnak meg, ezt a játékos hátrányára kell megítélni, tehát úgy, mintha a tilalmi mezőben volnának.

Keretjátékok

XXVIII.

A keretjátékok meghatározása

Többféle keretjáték lehetséges a tilalmi mezők méretétől és a bennük elérhető poének számától, valamint oldal-ankerek alkalmazásától függően.

I. 47 cm-es keret

XXIX.

A 47 cm-es keret meghúzása

1. A falakkal párhuzamosan és 47 cm távolságra a lehető legfinomabban (krétával vagy más eszközzel) négy vonalat kell húzni, amely az asztalon 9 keretei, illetve a következő 9 geometriai ábrát jelöli: három központi téglalapot hosszanti irányban és hat négyzetet széltében.

2. Mindegyik párhuzamos vonal végén, pontosan középen, a játékmező szélessége nyolcadrészének megfelelő oldalú négyzeteket (ankereket) kell bejelölni, amelyeknek talpazata egybeesik a fal élével.

XXX.

A 47/2-es keretjáték meghatározása

1. A 47/2-es keretjátékban a játékos csak úgy érhet el ugyanabban a mezőben, egy sorozatban, egymás után két karambolt, ha a második lökés után legalább az egyik idegen golyó elhagyja e mezőt.

2. Az egyik, illetve mindkét golyó azonnal visszajöhet ugyanabba a keretbe. Ily módon a játékos jogot nyer arra, hogy ismét megcsinálja az első karambolt e mezőben.

3. Ugyanez a tiltó szabály vonatkozik a nyolc kiegészítő négyzetre (ankerra) is.

XXXI.

A 47/1-es keretjáték meghatározása

1. A 47/1-es keretjátékban csak úgy érhet el a játékos ugyanabban a mezőben, egy sorozatban karambolt, ha minden egyes lökés után legalább az egyik idegen golyó elhagyja e mezőt.

2. Ugyanez a tiltó szabály vonatkozik a nyolc kiegészítő négyzetre (ankerra) is.

A 71 cm-es keret meghúzása

1. A falakkal párhuzamosan és tőlük 71 cm távolságra krétával és a lehető legfinomabban három vonalat kell húzni, amelyek az asztalon hat keretet, azaz két téglalapot és négy négyzetet képeznek.

2. Mindhárom vonal végén, pontosan középen a játékmező szélessége nyolcadrészének megfelelő oldalú négyzeteket (ankerokat) kell bejelölni, amelyeknek talpazata egybeesik a fal élével.

XXXIV.

A 71/2-es keretjáték meghatározása

E játéknemre is ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a 47/2-es keretjátékra.

Ha a golyók összeragadnak

A játékosnak joga van:

a) vagy kezdőállásba tetetni a golyókat,
b) vagy arra a golyóra játszani, amelyik nem ragad, illetve buzerát lökni,
c) vagy kieresztős masszét lökni. Ez esetben a ragadó golyót nem mozdíthatja meg, de elsőként e golyót is találhatja.
Nem számít hibának, ha a ragadó golyó kizárólag azért mozdul meg, mert elveszíti támasztékát, amelyet történetesen az 1-es golyó jelentett számára.

XXXV.

Ha a golyók kiugranak az asztalról

Mindhárom golyót az eredeti kezdőállásba kell helyezni.

XXXVI.

Ha a golyók pontosan a keretvonalon állnak meg

Az ilyen esetet a játékos hátrányára kell megítélni, tehát úgy kell tekinteni, mintha a golyók a tilalmi mezőben állnának.

Falasjátékok

XXXVII.

1. Kétfajta falasjáték létezik: egyfalas és háromfalas.
2. E játékok semmiféle vonalazást nem tesznek szükségessé az asztalon.

XXXVIII.

Az egyfalas játék meghatározása

Az egyfalas játékban az 1-es golyónak a karambol megtörténte előtt legalább egy falat kell érnie.

XXXIX.

A háromfalas játék meghatározása

A háromfalas játékban az 1-es golyónak a karambol megtörténte előtt legalább három ízben kelt egy vagy több falat érnie.

XL.

Ha a golyók összeragadnak

1. Mind az egyfalas, mind a háromfalas játékban a versenyző az alábbi jogokkal rendelkezik:

a) vagy visszateteti a játékvezetővel a golyókat a megfelelő pontokra,
b) vagy arra a golyóra játszik, amelyik nem ragad, illetve buzerát lök,
c) vagy kieresztős masszét játszik. Ez esetben a ragadó golyó nem mozdulhat meg, de elsőként e golyót is találhatja.

Nem minősül hibának, ha a ragadó golyó kizárólag azért mozdul meg, mert elveszíti támasztékát, amelyet történetesen az 1-es golyó jelentett számára.

2. A következőképpen kell visszahelyezni a golyókat:

a) az egyfalas játékban mindhárom golyót eredeti kezdőállásba,
b) a háromfalas játékban csak a ragadó golyókat kell visszatenni, mégpedig úgy, mint amikor a golyók kiugranak az asztalról.

XLI.

Ha a golyók kiugranak az asztalról

1. Egyfalas játék esetén mindhárom golyót az eredeti kezdőállásba kell helyezni.

2. Háromfalas játék esetén a következő pontokra kell helyezni a golyókat

a) a piros golyót a kezdőpontra,
b) az ellenfél golyóját az asztal középpontjára,
c) a lökésre következő játékos golyóját (1-es golyót) a kezdővonal középső pontjára.

3. Ha a golyónak megfelelő pont foglalt vagy takarva van, az e pontot elfoglaló vagy takaró golyónak megfelelő pontra kell
helyezni.

4. Ha mindhárom golyó kiugrik, a fentiek szerint, nem pedig az eredeti kezdőállásba kell őket visszahelyezni.

Szabályértelmezés: ha háromfalasjátékban valamelyik golyó hozzáér a keretfához, majd visszaesik a játékmezőbe, és ott hozzáér egy másik golyóhoz, ez utóbbi a helyén marad, és csupán a keretfához ért (tehát kiugrottnak minősülő) golyót kell visszahelyezni.

Általános irányelvek a játékvezetőnek

A játszma megkezdése

1. Az asztal és a golyók

A játékvezető ügyel rá, hogy:

a) a posztó és a golyók tiszták legyenek, és szükség esetén a játszma megkezdése előtt megtisztíttatja őket;
b) a pontok tisztán láthatóak legyenek;
c) a tilalmi mezők és a keretek vékony, de jól látható vonallal legyenek meghúzva.

2. Ülőhely

A játékvezető gondot fordít arra, hogy legalább egy szék a játékosok rendelkezésére álljon.

3. Felírótábla

Tartalmaznia kell:

a) a játékosok nevét és egyesületét;
b) a játszma előírt poénszámát;
c) ki játszik a pöttyös (illetve sárga) golyóval.

A játszma alatt

1. Közlések

a) A poének számát és a golyók helyzetét hangosan kell közölni., A játékosnak és ellenfelének, valamint a közönségnek jól kell hallania a játékvezető közléseit. Ha egy időben több játszmát is játszanak, ügyelnie kell arra, hogy a közelében működő kollégáját ne zavarja.

b) A játékvezető a felíró számára érthetően közli a játékos nevét és az általa elért poének számát. Kívánatos, hogy a poének számát megismételje. A nullát (vagyis az üres lökést) is közölnie kell.

c) A játékvezető a közlések ütemét a versenyző játéküteméhez igazítja. Ellenkező esetben kizökkenti a játékost az összpontosításból.

2. Helyezkedés

A játékvezető főként az alábbi alapelveket vegye figyelembe:

a) soha ne álljon a játékos mögé;

b) ha a golyók igen távol állnak egymástól, lehetőleg a 3-as golyó közelében vagy az 1-es golyónak a 3-as golyóhoz vezető útvonalában helyezkedjék el;

c) ha a golyók közel állnak egymáshoz, a játékos mellett vagy vele szemben helyezkedjék el, és sohase azon az oldalon, ahonnan nem tudja szemmel tartani a három golyót.

3. Fegyelem

a) A játékvezető kizárólagos joggal vezeti a mérkőzést, de mindenkor megőrzi korrekt és udvarias magatartását.

b) Közreműködése alatt nem dohányozhat és nem fogyaszthat szeszes italt.

c) Ügyel arra, hogy a játékost ne akadályozza helyváltoztatásában, és nem támaszkodhat rá az asztalra.

d) A golyók ragadásának ellenőrzésére soha nem teheti a kezét vagy egyéb dolgot a posztóra.

e) A szabályzatban leírt eseteket leszámítva, sem a játékosokhoz, sem a közönséghez nem szólhat. Érzelmeit semmiképpen sem juttathatja kifejezésre. Így például tartózkodnia kell mindennemű érzelemnyilvánítástól a tekintetben, hogy a karambol a játékos szándéknak megfelelően vagy véletlenszerűen sikerült-e.

A játszma vége

A játékvezető köteles a felíró segítségével elkészíteni a mérkőzésről szóló jelentést, alá kell írnia és íratnia a játékosokkal, és át kell adnia a verseny szervezőbizottságának.

Fel