Velőrózsák (2000)  Album

  1.  Az autóm és én
  2.  Kapcsolj le mindent
  3.  Ha ez a vég
  4.  Vér és bél
  5.  Az autóm és én I.
  6.  Hullám tanulmány
  7.  Mialatt az ég
  8.  Kicsit had'
  9.  Nincs nagy baj
10.  Még egyszer
11.  Fogás volt temérdek
12.  Az emberek megértik
13.  Hang és fény
14.  Az autóm és én II.


 

Az autóm és én
 
 
 

Kapcsolj le mindent

Kapcsolj le mindent
Csak a készenléti fények égnek
A szemedbe sárgán,
Pirosan a többi készüléknek
A viccbõl kifogytunk
Nekiálltunk hát a szexnek

Szomorú lettem, hogy
Ezek a testek megint mibe kezdtek

Hülyék a testek
Mindig ugyanúgy reagálnak
Mint a reflexe
A Pavlov kutyájának
Üregbe húst
Üregbe húst temetni

Én ott sem voltam
De mégse tudom elfeledni

Én ott sem voltam
De mégse tudom elfeledni

Kapcsolj le mindent
Csak a készenléti fények égnek
A szemedbe sárgán,
Pirosan a többi készüléknek
Üregbe húst
Üregbe húst temetni

Én ott sem voltam

Szomorú lettem
Én ott sem voltam

Szomorú lettem,
Hogy ott sem voltam
 
 

Ha ez a vég

Fényben úszunk, minden részünk utoljára szép
Fogak villognak hátul szotyolázik a tartalék
Fényes hasak, piros ledek de sok robot jött el máma
Ma van utoljára ekkora lárma

Bízzál bennem ûrbázis én jó fiú vagyok
Látod nincs is kedvem mégis ezekkel táncolok
Aztán a WC elõtt egy nõ a fülembe ordítja, hogy hátha
Ma van utoljára ekkora lárma

Ha ez a vég, nekem tetszik
Ha ez itt a vég, hát az nagyon derék

A benzinkútról az országútra extra speeddel, fú de durva
Lányok nevetnek hátul, aztán elhallgatnak újra
Közben lopva nézik egymást, hátha a másik jól csinálja
Itt a mindenki más hogyan empiriálja szabályoz, kérem szépen

Sok munka van abba' ám, hogy ennyire félõsek
Halottak vezetnek itt riadt kis élõket
Az istenük tököl, de minden nap úgy van, hogy hátha
Ma van utoljára ekkora lárma

Ha ez a vég, nekem tetszik
Ha ez itt a vég, hát az nagyon derék
 
 

Vér és bél

Kis PR-munka, s egy perc alatt
Romló húson selyem szalag
Se istenek, se állatok
Se növények neve nem maradt
Meg a fejemben
Van egy ablak
Ott dobáltam mindent ki
Maradjatok este otthon
Ma lesz a TV-ben
A "Vér és bél", brazil sorozat
Régóta megy
Székláb beszél tapétához
Közbe jönnek legszebb lányok
Amit szeretnek
Az mind divatba jön

Mi mind lenni híres sztárok
Párosodunk
Úszó selymen
Álmok hátát simogatjátok
Úgy mennek a
Vágóhíd felé

Árammal vert régi szárnyak
Tartanak fenn a föld fölött
Agyhalált halt izmos tárgyak
Amit szerettem
Az mind divatba jött
Századik kör
A dolog körül
A zsír felfénylik
A zsiger örül
Alany nincsen
Csak klassz tárgyak
Meg árammal vert rángó szárnyak
Ugye anyu
Emlékszel még
A vérpörköltre
A zsírtónál
Májusban, '77-ben
Na, azok voltak a régi szép idõk

Világ végi PR-tábor
Összetört Ûr tükrén táncol
Olyan jó, hogy nincsen Isten
Megkönnyebbült
Kicsit minden
 
 

Az autóm és én I.

Az autóm és én vagyunk az utolsó hõsei a világnak
Megyünk át rajta, mint akiket valahol várnak
Az út végén egy lány a háza elé áll és ott vár
S ma megjövünk, tudja is, lát is már, de csak ott áll

S a lemenõ Nap fénye csillan meg sok króm alkatrészen
Én készen vagyok csak a világ nincs teljesen készen

A legbátrabb srácok már be vannak állva
A legszebb lányok már ki vannak égve
A legjobb dumák már el vannak szállva
S a legjobb részek nincsenek az egészben

Csak én meg az én autóm vagyunk szerintem készen
Arra, hogy ez az út végre véget érjen

A lemenõ Nap fénye csillan meg sok króm alkatrészen
Én készen vagyok csak az út nincs teljesen készen
Hogy véget érjen
 
 

Hullám tanulmány

Nincsenek a strandon csak sirályok és tócsák
Végig a fövenyen vakondok tolják
A helyérõl a földet, más mozgás alig van
Csak a hullámok nyomják örök edzõ táborukban
Más minden úgy van, ahogy hagytam

Könnyû átmozgató edzés a nagy mérkõzés elõtt
Minden hullám jellem, s demonstrál nagy erõt
Midõn a kövekkel épp' szkanderol a parton,
De egyik se' fog gyõzni, hiszen az edzõjük én vagyok
Mind én hajtom
 
 

Mialatt az ég

Mialatt az ég épp' nagyon kék volt
És a tavon egy vitorlást a szél éppen odébb tolt
És pont nem haragudott senkire épp' senki
Bár gyanús volt, hogy most fog majd minden tönkremenni

Minden, amit eddig még nem láttunk meghalni
Csak megszoktuk, hogy haldoklik, de oly' szépen volt annyi
Minden kis részletnek, hogy divatja lett meg sármja
Ha a nagy mûvész a haldoklást jó pénzér' cukorba mártja

Te meg nem felejtesz el, én meg nem talállak meg
Soha többé nem találunk élõlényeket
Biztos vannak, nem azér', csak a módszer régi már
Hogy akármerre lövöldözz ahhoz kevesen vannak, kár

Hogy akármilyen nyilat lõsz ki, akárhová megy
Soha többé nem talál el élõlényeket
Biztos vannak, nem azér', csak a módszer régi már
Hogy akárhová lövöldözz ahhoz kevesen vannak, kár

És titokban mindenki bele is törõdött,
Hogy jó lesz ahogy lehet, volt, aki elrejtõzött
Gyerekkel meg ilyenek, érzelmes jelenet,
De ne gondolj most bele, bár vannak ám ilyenek

Inkább dõlj a széken hátra, és nézd ahogy apránként
A jóslatok betelnek, nincs itt semmi kétség
És nekem is kell valaki, akivel majd csinálom
Befelé az orron, kifelé a szájon

Nem felejtesz el, én meg nem talállak meg
Soha többé nem találunk élõlényeket
Biztos vannak, nem azér', csak a módszer régi már
Hogy akármerre lövöldözz ahhoz kevesen vannak, kár

Hogy akármilyen nyilat lõsz ki, akárhová megy
Soha többé nem talál el élõlényeket
Biztos vannak, nem azér', csak a módszer régi már
Hogy akármerre lövöldözz ahhoz kevesen vannak, kár

Mialatt az ég épp' nagyon kék volt
És a tavon egy vitorlást a szél éppen odébb tolt
És egy kis madár éppen egy kis bogarat evett
Bár gyanús volt, hogy minden ilyen jól hogy mehet?

Te meg nem felejtesz el, én meg nem talállak meg
Soha többé nem találunk élõlényeket
Akármilyen nyilat lõsz ki, akárhová megy
Soha többé nem talál el élõlényeket

Biztos vannak, nem azér', csak a módszer régi már
Hogy akármerre lövöldözz ahhoz kevesen vannak, kár
Hogy akármilyen nyilat lõsz ki, akárhová megy
Soha többé nem talál el élõlényeket
 
 

Kicsit had'

Gyerek vagy ám még, az anyud ébreszt,
Hogy a 7-es buszt el kell, hogy érjed
Te meg csak fekszel és olyan jó vagy
És olyan rossz lesz, "anyu még kicsit hadd"

Szeretek nézni körül sötétbe
Nem látok semmit más már nem fér be
A paplan alá te vagy én, vagy-vagy
Ugye nem lesz rossz, "anyu még kicsit hadd"

Egy kicsit had
Anyu még egy kicsit hadd
Egy kicsit hadd
Egy kicsit hadd maradjon minden így

Ez volt hasonlat szájadba rágva
Adok falatot, ha ki van tátva
Vagyok a galamb, ki vagyok sütve
Vagyol a nagy strucc, a fej beütve

Homokos, vizes síkba bedugtad
Mer' olyan rossz lesz, "anyu még kicsit hadd"
A paplan alá te vagy én, vagy-vagy
Ugye nem lesz rossz, "anyu még kicsit hadd"

Egy kicsit hadd
Maradjon minden így anyukám

(Hadd, hadd, hadd maradjon minden így anyukám)

De sok a problem és mind globális
Vannak projektek, meg mentõ bácsik
Fülükbe zsinór abba mondják be
Nekik a tutit, anyu még kicsit ne!

Vagyok a galamb, ki vagyok sütve
Vagyol a nagy strucc, a fej beütve
Homokos, vizes síkba bedugtad
Mer' olyan rossz lesz, "anyu még kicsit hadd"

Egy kicsit hadd
Maradjon minden így anyukám
 
 

Nincs nagy baj

Találtam magamnak pár dolgot
Na dolgok, mondtam, most maradtok
Veszek nektek szép ruhát,
Kólát meg kakaós csigát

Játszódjatok, a kertben hever
A lábatok elõtt minden, ami lehet, hogy kell
Minden, ami kell lábatok elõtt hever

Minden jó lesz, minden jó
Ez az én kertem és
Boldog lesz benne minden Földlakó

Nincs nagy baj maradt még pár dolog
Amivel sokáig elvagyok
Nézem õket, jó nekik
Aztán elmennek, ha meguntak itt

Minden jó volt, minden jót
Köszönnek és becsukják maguk mögött az ajtót

Nincs autóm, de én még ma is benne ülök és megyek vele és
elromlik és megcsinálom és megtankolok és teszek bele annyi
kilométert, hogy a végén nem tudom eladni, ha akarnám se és
benne ülök, mikor kitolják elrohadni a kert végébe, és zöldek
nõnek a motorházba és galambok szarnak a szélvédõre és benne
alszom, mikor odatalálsz, így nem tudod meg egyelõre, hogy
mennyibe kerül ez a kocsi, de majd mindjárt felébredek és
megmondom majd akkor neked, hogy ez a kocsi itt a tied.
 
 

Még egyszer

Köszönöm, hogy mikor királynak hittem magam
Nem szóltál és hagytál egy ideig az udvarodba' kóborolni
Hogy az alattvalóid is beavattad és õk is hódoltak nekem
Jó móka lehetett, de én is megtaláltam a számításom

Csak még egyszer
Kapudon kopogtatok, aztán meg dörömbölök,
Hogy engedj be éjjel, ma éjjel

Köszönöm, hogy hagytál engem a félelmes nagy kertben
eltévedni
És ott könnyû titkoknak járni a végére.
Már régóta azt játszom, hogy az is van, amit akkor láttam,
Mikor még a kertedben éltem, hogy menjen a többi
Köszönöm, hogy megy

Csak még egyszer
Kapudon kopogtatok, aztán meg dörömbölök,
Hogy engedj be éjjel
Ma éjjel

Már régóta azt játszom, hogy az is van, amit akkor láttam,
Mikor még a kertedben éltem, hogy menjen a többi
Menjen a többi, menjen a többi

Még egyszer
Kapudon kopogtatok, aztán meg dörömbölök,
Hogy engedj be éjjel

Még egyszer, (ma) éjjel
 
 

Fogás volt temérdek

Fogás volt temérdek, de csak egymást ettük
És megjegyezve sok sebet aludtunk el együtt
Ott mi egymáson felültem s látom
Mi lettünk a szörnyeteg, de nem ijedtünk meg

Kapcsoljál villanyt, öltözzünk fel
Kint már csinálják, vegyüljünk el
Kíváncsi vagyok, mi lesz a dolgom
Sétálok köztük és magamba' mondom

Mondjátok meg, mi lesz a dolgom
Üzenjetek nekem bármilyen módon

Irányítsatok, végre nincs bennem semmi,
Olyan, ami miatt ne tudnék én nektek megfelelni
Aki én voltam nincs már, aki én leszek nincs még
Szép a tavasz, szép a nyár is, de a legszebb a köztes lét

A torkomra belülrõl jég fagyott rá
Érzem, hogy olvad, de nem tart soká'
Megdermedt bennem valami végképp
Nincs romló hús, csak részvétlen szépség

Mondjátok meg, mi lesz a dolgom
Üzenjetek nekem bármilyen módon

Irányítsatok, végre nincs bennem semmi,
Olyan ami miatt ne tudnék én nektek megfelelni
Aki én voltam nincs már, aki én leszek nincs még
Szép a tavasz, szép a nyár is, de a legszebb a köztes lét

Fogás volt temérdek csak egymást ettük
És megjegyezve sok sebet aludtunk el együtt
 
 

Az emberek megértik

Az emberek megértik, ha nem szeretik õket
Hogy most eléggé olyanok lettek a körülmények
A Nyuszi meg a Télapó is csak bólint, hogy hát ez van
A filmek meg a könyvek is, csak õk sokkal okosabban

A nõnk nem akar dugni, a pasitok meg élni
Azér' néha megvan, az ember csak igényli
A kutyánk a macskánkat elmarta tõlünk
Pedig kéne, hogy elfusson valami elõlünk

Ti is inkább féltek és az okból szerettek,
Hogy biztos nem bánt senki majd, ha kedvesek lesztek
És egyedül a tükörnél egy pár virágszirmot
Csupasz, sápadt testre tegyél, ha kinyílott

A bent gubbasztó lélek is úgy kínálja magát
Örökös használatra, hogy Isten fogja magát
És int, érti a vágyat, tudja a pompa okát
És látja, jöhetne bárki és õ jön, mer' igaz barát

Majd egyik nap azt találom ki, hogy másnap 100-on én nyerek és
nõ hegyek vesznek körül, de nem szeretek egyet sem, tehát
párszor gyõzök, de már csak megszokásból, aztán egy másik nap
tovább futok, tiszta erõbõl, ahogy csak tudok, amíg csak fel nem
bukok, "Lélegezz!" - mondják a doktorok, de én nem tudok
 
 

Hang és fény

Nem figyeltem, bocs, pedig mentél TV,
Épp' az érzéstelenítõs mûsorod volt
Sok szép lány tapsolt, amíg betyárok dobálták
A tágra nyílt ember szembe a port

Csak hang legyen és fény, sok szép halott állat
Mutassa neked, hogy mennyivel jobb nálad

Szeretem, ha visztek, mindegy is hová
Egy vetélkedõben nyertem ezt az álmom
Valami dal szól gyerekkoromból, örülök, hogy a refrén
Még megy és lassan a többit is kitalálom

Csak hang legyen és fény, sok szép halott állat
Mutassa neked, hogy mennyivel jobb nálad

Egyedül fekszem, álmomban nõvel voltam
Aztán felkelek és nézem kicsit az éjszakát
Egy pár szaros csillag nézi, hogy a szívem
Hogy lökdösi a Holdat az égen át

Csak hang legyen és fény, sok szép halott állat
Mutassa neked, hogy mennyivel jobb nálad

És egy leszedált ország tapsolgat a szarnak
Boldogan élnek, amíg csak meg nem halnak

Csak hang legyen és fény, sok szép halott állat
Mutassa neked, hogy mennyivel jobb nálad

Mutassa meg neked, mennyivel jobb lehet
Ha õ mutatja meg neked

Milyen a hang, milyen a fény,
Milyen vagy te és milyen én
 
 

Az autóm és én II.

Megyünk és közben nézem magunkat
Ahogy átvágunk a haldokló világon
Megállunk büfézni az egyetlen fánál
Aztán szépen kipörög a kerék induláskor a porba

Mer' én akkor már hetek óta nem beszéltem senkivel
Csak tegnap lõttem egy csillagot épp' inni volt a tónál
Elküldte az anyja a nyakláncát a gyerekeinek
Hát felzaklatott az eset, ezér' éjjel
Élõlény után néztem

És találtam is egyet olcsón és szerintem jó lehetett neki
Mer' utána nagyon bújt,
De én egy erõltetett mosollyal kibontakoztam a karjaiból
S azt mondtam, ne félj az elválástól

Ugye soha nem felejtelek el, kérdezte még reménykedve
Mikor már az ajtóban álltam
Nem, feleltem; s gondolatban már újra magunkat láttam,
Amint vágunk által a haldokló világon
Az autóm és én

"Ist der jemand da drauben?"
 
 

Vissza a nyitóoldalra