A bál  (1991)
  1.   A bál
  2.   Ilyen egy férfi
  3.   Jégkirálynő
  4.   Szombat éjszaka
  5.   Fiatal lányok
  6.   A tánc
  7.   Közel az éjfél
  8.   Követem a fényt
  9.   Neked írom a dalt
10.   Másnap
11.   Csak úgy csinál


A bál

A fiúk a lányokkal táncolnak reggelig
Gyerünk, kedves, mutassuk meg nekik! 
A világ a szolgám, az én szívem szabad
Gyerünk, kedves, most mutasd meg magad! 

Hány évig tart még a nyár? 
A szívünkben örökké talán! 
Hány évig tart még a csók
Az arcunkon, ami sohase volt? 

Mutasd meg nekik, hogy mi az az élet
Veled táncolni sohasem félek! 
Szorítsd a testem, ha érzem, hogy fáj... 
Királynő vagy, de én a Király! 

Hány évig tart még a nyár? 
Nem volt, nem lesz soha talán! 
Hány éjjel áll még a bál? 
Amíg az élet majd idetalál! 

Mutasd meg nekik... 
Hány évig tart még... 


Ilyen egy férfi?

Ilyen egy férfi? Nem ezt akartam. 
Nem erre vártam álmaimban. 
Tudod, drágám, azt szeretném, 
Ha minél előbb elfelednél engem. 

Sajnálom, ha felkavartam, 
Az érzéseid, ha megzavartam, 
A gondolkodásod úgyse jó, 
A szerelem ma már kihalt szó! 

Bocsáss meg, de nem én kértem, 
A szerelmet nem én meséltem, 
Felejts el és úgy a jó, 
A szerelem ma már kihalt szó! 


Jégkirálynő

Fagypont alatt a tested
Ahogy a falnak dőlve szeretkezünk, 
Csodálatos a bűn
Ahogy a jégcsap kezed a hátamhoz ér 

Hó a vállad, jég a melled
Apád az ősz, anyád a tél, 
A tavaszt várjuk mind a ketten
Nekem a kezdet, Neked a vég. 

Csodálatos a perc
Az arcodra mosoly fagyott, 
Ne engedd, hogy felengedjen, 
Élvezd a pillanatot! 

Jégkirálynő! Egy álomból ébredek. 
Jégkirálynő! Még érzem a testedet! 
Jégkirálynő! Hideg, hideg szerelem! 
Jégkirálynő! Adj kegyelmet nekem! 

Az álom visszajár
Mint a halál, olyan biztosan jön. 
Minden éjszakám a tiéd lett
Csak neked őrzöm! 

Hideg a vállad, mint a hó. 
Jéghideg szenvedély! 
Tiéd lettem mindörökre, 
De gyűlöllek a testedért! 


Szombat éjszaka

Véget ért a szombat éjszaka
Én is lassan elindulok haza. 
Látod, már csak ketten vagyunk
Egymásnak nem hazudhatunk. 

Eljön a reggel értünk, kedvesem, 
Mindent elölről kell kezdenem. 
A végét tudjuk, mégis megteszem. 
Felejtsük el egymást csendesen! 

Túl szép volt, hogy igaz legyen
Túlságosan meztelen
Ez is álom, véget ért
Megfizetek mindenért! 


Fiatal lányok

Fiatal lányok, rátok nézek. 
Rátok nézek, és semmit nem látok. 
Fiatal lányok! Miért tettétek? 
Nem is volt soha, mégis elvesztettétek! 

Vége a dalnak, ó fiatal lányok! 
Ettől a szerelemtől semmit nem várok. 
Nem, nem, nem, nem megyek fel
Nem kell a testetek! 
Nem, nem, nem, nem megyek fel, 
Egyedül élvezek! 

Fiatal lány vagy, torkom a késeden, 
A fiatalságod bilincs a két kezemen. 
Segítség! Segítség! Izgató kegyetlenség! 
Egyedül nem bírhatom! Segítség! Segítség! 

Jóleső izgalom. Egy kicsi-kicsi fájdalom. 
Nem kell, hogy védekezz, erőszak önmagadon! 
Térdelj le, ha kell az életed, 
Ne hagyd, hogy végezzek veled! 
Térdelj le, ha kell az életed, 
Szerelmem, használd a testedet! 


A tánc

Ez az ami kell nekem
Feldobom a két kezem
Semmitől se félek én 

A másik oldal messze van
én visszamennék boldogan
De túl nagy már a tét 

Behunyom a két szemem
Repül a világ velem
Magába szív a fény 

Minden álom teljesül
Repülünk a Nap körül
És repül a világ velem 

Állj meg Olyan rövid az élet
Állj meg én már semmitől se félek
Állj meg Jöhet bármi már
Megszakad a szív
A lelkem messze, messze jár 

Ez az ami kell nekem
Álmodom vagy képzelem
De nincs már több időm 

Behunyom a két szemem
Eltűnik a félelem
Kezdődhet az életem
Most kezdődjék a Tánc! 


Közel az éjfél

Közel az éjfél
Veszélyes zónához értél
A csengő felsikít
A repülő elrepít
Mint az álom
Nehezen érkezel
S ha jön a reggel
Tudom menni kell
Te se létezel 

Csak egy éjszakát, 
csak egy éjszakát, 
Amíg a hadsereg menetel
a szívemen át
Keményen csattan a lábuk
a testemen
Ahogy a szerelem átvonul
a szereteten. 

És a tenyered befogja
a szemeimet
De én a szívemmel látom
az igazi neved
Itt az Élet határán, 
a másik oldalon
Enyém a Világ de
Tiéd a Hatalom. 

Nézd, ma tiszta az ég
Isten ma rád néz fentről
Hogy lássa, élsz e még
Hogy bírod e még? 

Az a nap még sajnos messze van
Mikor hátradőlhetek boldogan
Hideg napok jönnek
Szemedre fagynak a könnyek 

Kemény kegyetlen lesz a tél
és lesz majd, akinek véget ér
De neked élni kell, élni kell
A szabadságot sohasem érheted el 


Követem a fényt

Lassan véget ér az éj
Sötétben hallom léptedet
Aludni kéne még tovább
De nem tudok 

Hosszú volt az éjszaka
Kihűlt minden szenvedély
Tüzét már fel nem gyújthatom 

Keresem a fényt
Követem a fényt
Keresem a fényt
Követem a fényt 

A tegnap nagyon messze már
Egy tiszta folt a lelkemen
A hajnal vörösre festi át
Emlékedet 

Ködben úszó városok
Merre volt az én hazám
Házamat már nem lelem
Reménytelen 

Elfecsérelt éveink
Ennyi volt az ifjúság
Megannyi elképzelt világ
Messze száll 

Minden éjjel, minden nap
Mindig téged vártalak
De most hogy itt vagy
Nem tudom
Mit akarok én 

Követem a fényt
Keresem a fényt
Követem a fényt 


Neked írom a dalt

Te aki az utcán újságot árulsz
És ötkor kelsz, zötyögsz villamoson
És éjjel tanulsz, és fáj a szemed
S a fáradtságtól a könnyed kicsordul
Adj egy percet nekem az életedből! 

Te aki nappal dolgodat végzed
És géped vezeted, és hajtod magad
És embert gyógyítasz, és gyereket tanítsz
És este fáradtan várod az álmodat
Te is adj egy percet az életedből! 

Vártam rá, hogy elmondjam
Hogy elénekeljem, hogy tudd
Hogy érezd, hogy elhidd nekem
Hogy neked szól a gitár, 
Neked zörög a dob
Neked gyúlnak a fények, és csak neked
Írom a dalt, neked énekelek
Neked írom a dalt
Neked énekelek
Óóóó! 

Asszony, Te aki életet adtál kezembe
Hogy Neked is írjon egy dalt
Most ülj le szépen, tedd öledbe kezed
És hunyd be a szemed és
Csendben figyelj rám
Még egy percet kérek az életedből! 
Óóóó! 

Lány, és most te jössz sorba
Kinek tudnia kell
Hogy reád is vár még egy dal
Ó, de nem ez a dal, egy sokkal szebb
Ami csak a tiéd, óóóóó, 
Most figyelj rám! 
Adj egy percet nekem az életedből! 


Másnap

Egyedül vagyunk, teljesen egyedül
Senki se támad, senki se menekül
Csendben várjuk az utolsó csatát. 

Üres az utca, üres a tér
Felkavarja a hamut a szél
Az utolsó előtti háború után 

Fekete fehér film az élet
Lassú a halál, lassú a méreg
Fehér a fény, fekete az eső. 

Fiatal leány, aki előttem áll
Fiatal, mégis túl öreg már
Az utolsó előtti háború után. 


Hideg a szél és senki se véd meg
Gyönge vagyok és szeretlek téged
Felkel a Nap és mindennek vége már 

Feküdj le mellém, ölelj magadhoz
Távol a Földtől, közel a Naphoz
Az utolsó előtti háború után. 


Csak úgy csinál

Nagyon szép, a haja lobog
Végigtáncol az utcákon. 
Sötét ruhája ráncai között
Senki nem látta, mikor átgázolt
A szívemen, mint egy hadsereg
Keményen, ritmusra lépkedett
És közben úgy csinált, mintha nem tudná, 
Hogy legalább száz éve várok rá, 
És közben úgy csinált, mintha nem tudná, 
Hogy szeretem. 

Nagyon szép, a haja lobog
Már messziről látom, 
Sötét ruhában, hogy átbújik a kerítésen
Ahol várom
Régóta, mint egy kisgyerek. 
Kinek nem mondták meg, hogy nem lehet
És közben úgy csinál, mintha nem tudná, 
Hogy legalább száz éve várnak rá, 
És közben úgy csinál... 

Kevés a fény és hangos a zene, 
ülünk a sarki bárban
És nem tudom, hogy m'ért nem vele vagyok
Mikor érzem rögtön szétszakadok
Ott legbelül egy villanás
Rohanok, nem kell már senki más. 
De közben úgy csinál, mintha nem tudná
Hogy legalább száz éve várok rá
És közben úgy csinál...


Vissza a kezdőoldalra