Pál Utcai Fiúk : Best of PUF

Best of PUF (1997)
1. Bál 2. Szerelemharc 3. Közel az éjfél 4. Gyilkos szerelem 5. Hajsza 6. Félek 7. Semmi sem véletlen 8. A háború vége	9. Visszafordulnék 10. Hideg napok 11. Első dal 12. Csak az a jó 13. Nehéz idők 14. Lepkegyűjtő 15. Nem szerettelek 16. Fiatal lányok

Bál

A fiúk a lányokkal táncolnak reggelig
Gyerünk, kedves, mutassuk meg nekik!
A világ a szolgám, az én szívem szabad
Gyerünk, kedves, most mutasd meg magad!

Hány évig tart még a nyár?
A szívünkben örökké talán!
Hány évig tart még a csók
Az arcunkon, ami sohase volt?

Mutasd meg nekik, hogy mi az az élet
Veled táncolni sohasem félek!
Szorítsd a testem, ha érzem, hogy fáj...
Királynő vagy, de én a Király!

Hány évig tart még a nyár?
Nem volt, nem lesz soha talán!
Hány éjjel áll még a bál?
Amíg az élet majd idetalál!

Mutasd meg nekik...
Hány évig tart még...

Szerelemharc

A támaszponton rémes a helyzet, menekülni kell
Fedezékből fedezékbe, nem rejt semmi el
Ki akarok törni, ki akarok szállni, túléltem az időt
Felemelt fejjel arccal a falnak, várom a következőt

A párnákon még dúl a harc, a negyedik ütközet
újra meg újra meghalok és megütközöm veled
A testek izzadt háborúját senki se veszti el
Gyenge test küzd szemtől szembe a gyilkos szerelemmel

Szerelemharc, a drága vér
Szerelemharc, megfizetsz mindenért
Szerelemharc, akár az istenek
Én nem veszíthetek

Még tart a harc, a győzelem még mindig messze van
Az utolsó ütközet, de nem adom meg magam
Ha meg kell halni, így halok meg, gyönyörű halál
Még egy percig hős lehetek a szerelem oldalán

Közel az éjfél

Közel az éjfél
Veszélyes zónához értél
A csengő felsikít
A repülő elrepít
Mint az álom
Nehezen érkezel
S ha jön a reggel
Tudom menni kell
Te se létezel

Csak egy éjszakát,
csak egy éjszakát,
Amíg a hadsereg menetel
a szívemen át
Keményen csattan a lábuk
a testemen
Ahogy a szerelem átvonul
a szereteten.

És a tenyered befogja
a szemeimet
De én a szívemmel látom
az igazi neved
Itt az Élet határán,
a másik oldalon
Enyém a Világ de
Tiéd a Hatalom.

Nézd, ma tiszta az ég
Isten ma rád néz fentről
Hogy lássa, élsz e még
Hogy bírod e még?

Az a nap még sajnos messze van
Mikor hátradőlhetek boldogan
Hideg napok jönnek
Szemedre fagynak a könnyek

Kemény kegyetlen lesz a tél
és lesz majd, akinek véget ér
De neked élni kell, élni kell
A szabadságot sohasem érheted el

Gyilkos szerelem

Megöl majd érted a szerelem
Hátulról támad majd nekem
Úgy kellesz, úgy kellesz nekem
Úgy kellesz úgy kell a szerelem

Leszokni rólad nem tudok
Még egyet még egyet akarok
Úgy kellesz, úgy kellesz nekem
Úgy kellesz úgy kell a szerelem

Túl nagy a hely és túl kevés az idő
Túl sok a férfi nekem túl kevés a nő
Ne válassz engem én úgysem az vagyok
Egy életen át még én sem hazudhatok

De egyszer próbáld meg velem,
Kegyetlen, utolsó szerelem
Úgy kellesz, úgy kellesz nekem
Úgy kellesz úgy kell a szerelem

Hajsza

A Nagy Szigetről elköltözött
A szerelem a Kis Szigetre
Európában, Amerikában
Senki nem szerette
Levelet írt a drága,
Valaki megtalálta
Hívott, hogy én is menjek vele
az Elveszett Szív Országába

A Nagy Szigetről elköltözött
A szerelem a Kis szigetre
Európából Amerikába
Amerikából Afrikába
Afrikából Ázsiába,
Valaki megtalálta
Nem kerestem, nem szerettem
Indultam utána

Vár rám Amerika, vagy a Balaton
Sohasem utazom ezen a vonalon
Csak a szívem, a szívem
A szívem olyan nehéz

Ez az ország ez a hatalom
Lehetek keleten, lehetek nyugaton
De a szívem, a szívem, a szívem
Olyan nehéz

Félek

Félek a tűztől, félek a víztől
Félek a hótól, félek a jégtől
Félek a téltől, félek a nyártól
A megszületéstől, a pusztulástól.

Félek az AIDS-től, félek a ráktól
Félek a fűtől, félek a fától
Az iskolától és a tanártól
Az ébredéstől, az álmodástól.

Félek a szextől, félek a lánytól
Félek apámtól és félek anyámtól
Félek a rendőr gumibotjától
és félek az isten haragjától.

Félek a zajtól, félek a fénytől
Félek a csendtől és a sötéttől
A kísértetektől, a szellemektől
Az állatoktól és az emberektől.

Félek a vértől, félek a tűtől
Félek a drogtól, félek a fűtől
Félek az újtól, félek a mástól
A megérkezéstől, az elindulástól.

Félek a Naptól, félek a Holdtól
Félek a rossztól, félek a jótól
Félek a sorstól, a csillagoktól
És félek, félek önmagamtól.

Semmi sem véletlen

Ez csak egy tévedés volt
Csak egy durva játék
Ez csak egy félreértés
Csak egy elkésett ajándék

Sok volt a véletlen
Semmit sem értettem
Ebben az életben
Sok volt a véletlen

Acélgolyó a szívben
Az élet még egy pillanat
Kiestem a lendületből
Hogy láthassam végre az arcodat

Ebben az életben
Semmit sem értettem
Semmit sem éreztem
Ebben az életben

Eltűntem váratlan
De nem voltam ártatlan
Ebben a városban
Ebben az álomban

És most a hajnalt várom
Amikor nem vigyáznak rád
Eljövök én is érted
úgy ahogy te is elhagytál

Eltűntem váratlan
De nem voltam ártatlan
Ebben a városban
Ebben az álomban
Ebben a városban
Ebben az életben
Ebben az álomban
Semmi sem véletlen

A háború vége

Elvonult egy vesztes hadsereg
A békeévet senki nem éri meg
Tarkón minden kéz és földre néz a szem
A háborúnak vége, azt hiszem.

Csendes, minden csendes, a háborúnak vége
Minden ugyanúgy történt, ahogy nagyapám is mesélte
Cigaretta a kézben, nem a fegyverem viszem
A háborúnak vége, azt hiszem

A város körbevesz, gyilkos az áldozatát
Az úton érkezünk majd, nem a falakon át
Furcsa győzelem bénán és betegen
A háborúnak vége, azt hiszem

A TV-ben az arcok a harcokról beszélnek
Én most múltam csak tizenhét, de gyűlölöm
már az egészet
A szívem összetörve, ennyi maradt nekem:
A szenvedés, a bűn, a félelem
Elvesztettem az egész életem
De a háborúnak vége...

Visszafordulnék

Elég! Elégek!
Van még időm, de mindennek vége
Futnak a percek és elmennek
Felettünk az évek
És mi rohanunk utánuk kedvesem
De veled visszafordulnék szívesen.

Kereslek a városban téged
Az utcákat járva, élve elégek
Lehet, hogy nem vagy
Lehet nem is leszel
Sürget az idő
De sosem jön el
Lehet, hogy neked mindegy
De nekem nem
Veled visszafordulnék szívesen.

Oh, a fiúk a térről
Jól ismernek régről
De ők sem tudtak
Semmit az egészről
Hogy miért tűntél el
Olyan hirtelen?
Beismerem
Nem ismerem a szívedet
Itt hagytad nekem
De vele megkeresnélek szívesen
És veled visszafordulnék szívesen.

Semmit se nyersz
De nem veszthetsz ma semmit el
A világ végén ha kell
Bármit teszel, az enyém leszel

Elég! Elégek!
Van még időm, de mindennek vége
Lenn a taxi vár
Az óra áll
De én fizetek meg érte
És lehet hogy neked mindegy
De nekem nem
Veled visszafordulnék szívesen
Veled visszafordulnék szívesen

Hideg napok

A régi fény már nem ragyog
Az égre fagytak a csillagok
Ránk köszöntenek újra a Hideg Napok

Egy a tél és egy a nyár
Valaki mégis hazajár
Ugyanaz az ország, ugyanaz a kor
De itt is megtörténhet bármi, bármikor

Itt benn a szívem, a másvilág
Míg az ember a Holdra jár
Visszajönnek újra a Hideg Napok
Gyújtsd meg a tüzem, mert megfagyok.

Első dal

Felkelt a nap
Átölelt a fény
Utolsó év
Legelső reggelén
Nincs több időm
Nincs több esély
Folytatni kell
Mielőtt végleg elveszíteném

Ez lesz az első
Ez a szomorú szám
Különben félek,
Hogy senki sem figyelne rám
Ez lesz az első
Ez az igazi dal,
Csak annyit ér,
Amennyit belőlem eltakar...

Még nem volt elég
Eltűnt a félelem
Hosszú az út
Lehet, hogy végtelen
Egész életemben
Mindig másra vártam
Istent kerestem
S magamat találtam

Ez lesz az első
Ez a szomorú szám
Különben félek
Hogy senki sem figyelne rám
Ez lesz az első
Ez az igazi dal,
Ez is csak annyit ér
Amennyit belőlem eltakar

Magasra tartsd
A szerelem zászlaját
Nem bukhat el
Örökké vinni kell tovább
Van még idő
Van még esély
Folytatni kell
Mielőtt végleg elveszíteném

De még él a remény
Minden mozdulatban
Él a remény
Minden pillanatban
Él a remény
Fűben és a fában
Él a remény
És én hiszek az Ő szavában
Él a remény
Minden gondolatban
Él a remény
Minden mozdulatban
Él a remény
Mindig más alakban
Él a remény
Hiszek Benned és Magamban
Minden gondolatban
Él a remény

Csak az a jó

Elmúlt egy év és semmit nem tettem
Egy kicsikét aludtam, egy kicsit szerettem
Sírtam, nevettem, de semmit nem bánok
Neked is drágám csak ennyit kívánok.

Nézz szét, és azt, ami szép
Ha észreveszed majd, nekem ennyi elég
Nézd, az ég, az igazi kék
Ne kérdezd tőlem soha többé, hogy miért

Csak az a szép, ami egyszer majd véget ér
Csak az a jó, ami nem pótolható
Csak az a szép
Csak az a jó

Elmúlt egy év, hogy magamra hagytál
Semmit nem kértél és semmit nem adtál
Felépítek majd egy másik világot
Egy kicsit fáj még, de semmit nem bánok.

Rád másvalaki vár
Az ki téged itt keresne, már csak engem talál
és én még itt maradok
Felelni másnak soha többé nem tudok

Csak az a szép, ami egyszer majd véget ér
Csak az a jó, ami nem pótolható
Csak az a szép
Csak az a jó

Nehéz idők

A reggel igazi magyar reggel
A munka vár, én nem maradhatok
Csodálatos a rendszer,
A rendezettség, a legnagyobb fokon
A villamosok is arra mennek,
Amerre nekem menni kell
De mondd, mi történne ha egyszer, csak egyszer,
Egyszer az életben nem szállnék fel?

Hosszú volt az éjszaka, felébredtek a régi álmok
Túl messzire mentem,
Vissza már sohasem találok
Áttáncoltam az éjszakát,
Most reggel az élet megy tovább
Nem tűnik fel, ha eltűnök
Nem kaptam szárnyakat, mégis elrepülök!

A Földhöz ragadtak a bátor álmok
Ki megy keresztül, a kristályóceánon?
Nehéz az eső, gyenge a nap
Évek múlnak el egyetlen perc alatt.

Élni akartam csak, de most már győzni kell
Nehéz idők, mégis, valamiben hinni kell
Gonosz varázslat, sötét mágia,
Miféle szellemnek kellett elszabadulnia?

Mondd ki vagy és mért ítélsz
Ha te sem tudhatod meddig élsz!?
Te sem tudhatod, hogy meddig tart még ez az egész!

Hosszú volt az éjszaka, felébredtek a régi álmok
Túl messzire mentem
Vissza már sohasem találok
Nem kaphattam szárnyakat
Pedig álmokat adtam az életért
És életet az álmokért
Álmokat a csókjaidért.

Lepkegyűjtő

Fürdés közben kilesi a lányokat
Kloroformmal altatja a rovarokat

Lepkegyűjtő

Szerelemre éhes szerelemre vár
Szerelemből gyilkol, ha megtalál

Lepkegyűjtő

Ha meg akarod nézni a hírhedt gyűjteményt
Megtekintheted
De ha nő vagy vigyázz, mert a nőket
A pincébe csalja,
Elaltatja
Levetkőzteti és
Gombostűre szúrja

Csak élvezni bizonyos húsokat
Sokat akart de nem túl sokat

Lepkegyűjtő

Szerelemre éhes szerelemre vár
Szerelemből gyilkol, ha megtalál

Lepkegyűjtő

Csak élvezni bizonyos húsokat
Sokat akart de nem túl sokat

Szerelemre éhes szerelemre vár
Szerelemből gyilkol, ha megtalál

Ha meg akarod nézni a hírhedt gyűjteményt
Megtekintheted
De ha nő vagy vigyázz, mert a nőket...

Nem szerettelek

Nem szerettelek soha, soha
Én igazán nem szerettelek
Mégis ma újra kezdeném
Tudom már, hogy többé nem lehet

Nem szerettelek soha, soha
Mégis most újra álmodok
Nem voltál senki nekem
Miattad mégis meghalok

Százszor is újra kezdeném
Úgy jó, ha mindig szenvedünk
Igazán te sem szerettél
Boldogok többé nem leszünk

Fiatal lányok

Fiatal lányok, rátok nézek.
Rátok nézek, és semmit nem látok.
Fiatal lányok! Miért tettétek?
Nem is volt soha, mégis elvesztettétek!

Vége a dalnak, ó fiatal lányok!
Ettől a szerelemtől semmit nem várok.
Nem, nem, nem, nem megyek fel
Nem kell a testetek!
Nem, nem, nem, nem megyek fel,
Egyedül élvezek!

Fiatal lány vagy, torkom a késeden,
A fiatalságod bilincs a két kezemen.
Segítség! Segítség! Izgató kegyetlenség!
Egyedül nem bírhatom! Segítség! Segítség!

Jóleső izgalom. Egy kicsi-kicsi fájdalom.
Nem kell, hogy védekezz, erőszak önmagadon!
Térdelj le, ha kell az életed,
Ne hagyd, hogy végezzek veled!
Térdelj le, ha kell az életed,
Szerelmem, használd a testedet!