Egyszer, majd írok egy dalt neked
Ha hallod majd, biztosan én leszek
Akire vársz, és akiért élsz
Aki mellett semmitől se félsz
Egyszer, majd egy szigetre elmegyünk
Lesz sok pénzünk és lesz új útlevelünk
Az óceán minket majd átölel
És azt kívánjuk, hogy sohase múljon el
Egyszer, majd eljön a pillanat
Mikor elmegyek és mindenki itt marad
És ott lesz majd egy könnycsepp
A szemeden
De túlél minket ez a szerelem…
Újra
Újra beálltam hát a körbe
A lábam még remeg, de a kezem ökölbe
Szorítom, mintha lenne
Nekem is okom még a küzdelemre
Felemelem most az arcom
A tollamat, mintha a kardom
Lenne, úgy mártom a vérbe
Csak ne ez legyen a vége
Megváltozott minden az éjjel
A legfontosabbat nem mondtam még el
Mindenem odaadom érte
Csak addig még ne legyen vége
Amikor majd rám talál
És így szólít meg a Halál
"Szedd össze pár emléked,
eljöttem végre érted!"
és ott állok majd behunyt szemmel
mint aki már szólni sem mer
hogy el sem köszönhettem tőled
elpazaroltam minden időmet
csak ne így legyen a vége
megteszek mindent érte
egyszer majd te is megérted
hogy mennyire szeretlek téged
Tréfa
Mi lesz, ha egyszer
Felébred az Isten
És kiderül majd akkor,
Hogy ez az "annyi minden"
Amiről azt hittem,
Hogy ez az én világom
Soha nem volt semmi
Csak egy furcsa álom
Amit annyira szerettem,
Hogy élni tudtam érte
Sokszor megfizettem
De mindig megérte
(nekem)
mi lesz, ha egyszer
felébred az Isten
felül az ágyában
mosolyog egy viccen
Álmában hallotta
S mert jó volt a tréfa
Nem felejti el
Gondol rá néha-néha,
Hogy az élet, meg a Halál
Meg az elfelejtett évek
A hullámok a parton
A szívemben az ének
Aludj el újra
Aludj még kérlek
Vérből és sárból
Jól összegyúrva
Most és mindörökké
Még egyszer újra, meg újra, meg újra...
Mi lesz, ha egyszer
Felébred az Isten
Felül az ágyában
Felnevet egy viccen
Álmában hallotta
S mert jó volt a tréfa
Nem felejti el
Gondol rá néha-néha
Lehet, csak ennyi
Én mindenkiben hittem
Mi lesz, ha egyszer
Felébred az Isten
Semmi sem számít
Ha úgyis elmúlik
Elmúlik minden
Lecsónak jó lesz
Legyen egy folyó, parttalan
Se vége, se hossza és bizonytalan
Vagyok magamban, mert nem tudom
Hogy mi vár rám a másik oldalon
Legyen egy ösvény, egy erdei
A Kerekerdő, a mesebeli
De a történet innen változik
Itt az út kétfelé ágazik
Itt nincsen Rossz és nincsen Jó
Mind a kettő hasonló
Mind a kettő elvezet
A szeretet és a gyűlölet
Legyen egy ház, fenn a dombokon
A kertben hagyma és paradicsom
Még annyi mindet szeretnék
Az se baj, hogy ha nem túl jó,
Ha nem túl szép
Lecsónak jó lesz
Lecsónak így lesz jó
Legyen egy ország, ami távoli
Mégis itt vannak a határai
Ahol nem lesznek hősök a gengszterek
És a tolvajok nem lesznek miniszterek
És nem kell az után félni éjszaka
És van rá esély, hogy élve jutok haza
A szeretet nem csak egy üres szó
És az se baj, hogyha nem túl jó
Lecsónak jó lesz
Lecsónak így lesz jó
Legyen egy dal, amiben elmondhatom
Hogy milyen itt fenn a színpadon
Él lehet, hogy egyszer megérted
Miért csinálom az egészet
Tudod, a lényeg nagyon más
Mint a könyvekben, mint a filmeken
Én nem akarok lenni már senki másvalaki
- valaki téged akar -
én nem vagyok Isten
higgyél bennem
