Pál Utcai Fiúk : A nagy rohanás

A nagy rohanás (1992)
1. Első dal 2. Amikor átszakad a gát 3. Egyenesen át 4. Mint egy angyal 5. Nagy rohanás 6. Hajsza 7. Visszafordulnék 8. A világ közepén 9. Nagy rohanás II 10. Honvágy

Első dal

Felkelt a nap
Átölelt a fény
Utolsó év
Legelső reggelén
Nincs több időm
Nincs több esély
Folytatni kell
Mielőtt végleg elveszíteném

Ez lesz az első
Ez a szomorú szám
Különben félek,
Hogy senki sem figyelne rám
Ez lesz az első
Ez az igazi dal,
Csak annyit ér,
Amennyit belőlem eltakar...

Még nem volt elég
Eltűnt a félelem
Hosszú az út
Lehet, hogy végtelen
Egész életemben
Mindig másra vártam
Istent kerestem
S magamat találtam

Ez lesz az első
Ez a szomorú szám
Különben félek
Hogy senki sem figyelne rám
Ez lesz az első
Ez az igazi dal,
Ez is csak annyit ér
Amennyit belőlem eltakar

Magasra tartsd
A szerelem zászlaját
Nem bukhat el
Örökké vinni kell tovább
Van még idő
Van még esély
Folytatni kell
Mielőtt végleg elveszíteném

De még él a remény
Minden mozdulatban
Él a remény
Minden pillanatban
Él a remény
Fűben és a fában
Él a remény
És én hiszek az Ő szavában
Él a remény
Minden gondolatban
Él a remény
Minden mozdulatban
Él a remény
Mindig más alakban
Él a remény
Hiszek Benned és Magamban
Minden gondolatban
Él a remény

Amikor átszakad a gát

Keresd meg este az új adót
Állítsd be rá a rádiót
"Éljen, éljen a rock 'n' roll élet"
Csak hívjál és én eljövök érted

Amikor nem bírod tovább
Amikor átszakad a gát
Amikor elsodor az ár
Ha behunyod a szemed
Akkor lehet hogy még
Hazatalálsz

Bilincs a test, kezed a lánc
Az álmaidtól semmit se vársz
Megkopott már a szerelem fénye
Pedig azt hitted, hogy sose lesz vége

Dobog a szív, rohan a vér
Folyik a hajsza az életért
Kiszállni most már nem lehet
Ha bérbe adtad a lelkedet

Nyomod a gázt, repül a gép
Sohasem éred el az igazi célt
Te sem tudod már, hogy hol a határ
és hol az a hely, ahol majd valaki vár

Egyedül az otthontól távol
Semmit sem értesz egy idegen világból
Kiszállni most már nem lehet
Kölcsönadtad a lelkedet

Egyenesen át

Koromsötét az éj
És eltévedt az álom
És én majdnem átjutottam
Az utolsó határon.

A Kígyó mozdulatlan
És mindig ölni kész,
Szól: "Ha élve átjutottál
Még nem biztos,
Hogy visszatérsz!"

Körbe-körbe járok
Örökre magamba zártalak
A sejtek között bujkál
Az a boldog pillanat.
A gyönyör kapujában
Mindig rád emlékezem
Semmit nem jelent már
A Fájdalom és a félelem nekem.

Látom még a fényt
Már hatnak a gyógyszerek,
Én maradnék, de visszahúznak
Féltékeny kezek.

Elszakadt a film
Pedig csak két éves vagyok
Soha nem tudom meg már
Hogy miért születtem, ha mégis
meghalok?

Mint egy angyal

Mint egy angyal
Ki most a földre szállt
Emlékeken túl
Látom még mosolyát
Nem varázslat
Csak egy képzelt szerelem
Úgy vágyom
Úgy várom
Elég már

Mint az álom
Mikor véget ér
Ez maradt csak rég
Megfizettem mindenért
Nézd az ágyam
Véres mint egy csatatér
Nem félek
Visszatérek
Most már épp elég
Mint a vándor
Ki még hazát nem talált
Nincsen visszaút
Járja a Szerelem Sivatagát
Körbe-körbe
Soha nem lesz vége már
Nincs élet
Nincs álom
Hová tűnt a nyár?

Nagy rohanás

Ez a nagy rohanás
Csak én meg ő
Valamit csinálj már végre
Gyerünk, gyerünk!
Sikerül majd vagy lehet hogy nem
Ki az aki jön
Ki mondja meg
Hogy ki lesz velünk
Ki ellenünk
Ha sikerül majd
Vagy ha nem sikerül
Ez a Nagy rohanás

Ez a Nagy Rohanás
Te vagy a hibás
Ha úgy csinálod ahogy mindenki más.
Lehet hogy mindegy, de nekem nem
Veled visszafordulnék szívesen
Van még idő, de már semmi esélyed
Jönnek az évek és az arcodba lépnek
Az álmaid egyszer majd mind utolérnek,
De önmagad ellen senki sem véd meg.

A Nagy Rohanás - ez minden
Nincsen semmim, nincsen
Elvihetnél magaddal
Be vagyok zárva falakkal
Ez a Nagy Rohanás
Belehalok
A végén majd mindent
Letagadok
Ez a Nagy Rohanás
Ma még itt vagyok, de holnap
Nem leszek
Pedig ha Ő hív én boldogan
Vele megyek
Együtt megyünk, együtt leszünk
Gyűlölhetünk és szerethetünk
Ez a Nagy Rohanás
Belehalok
A végén majd mindent
Letagadok
Ez a Nagy Rohanás

De eljön majd a nap
Amikor véget ér a nyár
Mikor a lendület
Nem visz már tovább
Eljön majd érted is
A Nagy-nagy lelassulás

Hajsza

A Nagy Szigetről elköltözött
A szerelem a Kis Szigetre
Európában, Amerikában
Senki nem szerette
Levelet írt a drága,
Valaki megtalálta
Hívott, hogy én is menjek vele
az Elveszett Szív Országába

A Nagy Szigetről elköltözött
A szerelem a Kis szigetre
Európából Amerikába
Amerikából Afrikába
Afrikából Ázsiába,
Valaki megtalálta
Nem kerestem, nem szerettem
Indultam utána

Vár rám Amerika, vagy a Balaton
Sohasem utazom ezen a vonalon
Csak a szívem, a szívem
A szívem olyan nehéz

Ez az ország ez a hatalom
Lehetek keleten, lehetek nyugaton
De a szívem, a szívem, a szívem
Olyan nehéz.

Visszafordulnék

Elég! Elégek!
Van még időm, de mindennek vége
Futnak a percek és elmennek
Felettünk az évek
És mi rohanunk utánuk kedvesem
De veled visszafordulnék szívesen.

Kereslek a városban téged
Az utcákat járva, élve elégek
Lehet, hogy nem vagy
Lehet nem is leszel
Sürget az idő
De sosem jön el
Lehet, hogy neked mindegy
De nekem nem
Veled visszafordulnék szívesen.

Oh, a fiúk a térről
Jól ismernek régről
De ők sem tudtak
Semmit az egészről
Hogy miért tűntél el
Olyan hirtelen?
Beismerem
Nem ismerem a szívedet
Itt hagytad nekem
De vele megkeresnélek szívesen
És veled visszafordulnék szívesen.

Semmit se nyersz
De nem veszthetsz ma semmit el
A világ végén ha kell
Bármit teszel, az enyém leszel

Elég! Elégek!
Van még időm, de mindennek vége
Lenn a taxi vár
Az óra áll
De én fizetek meg érte
És lehet hogy neked mindegy
De nekem nem
Veled visszafordulnék szívesen
Veled visszafordulnék szívesen

A világ közepén

...és aztán felvillan a kés
És eldördül a fegyver
Pedig ez ugyanaz a város
És ugyanaz a rendszer
Belép egy ember és kialszik a fény
Egyedül fekszem a világ közepén

Lehet, hogy belül van az állat
És kívül csak az ember
És biztos eljön az a perc
mikor helyet cserél egyszer

Egyedül alszom a világ közepén
Csak amit érzek az lehet enyém
Ha eljön az a perc és elpusztul a világ
Nem követem el ugyanazt a hibát

Szerintem én vagyok az álom
Te pedig az élet
Tudom, hogy szükséged van rám,
De én nem akarlak téged.

Van aki tudja, hogy milyen a világ
Van aki néz csak a kirakaton át
Hogy mi az ami jó, s mi az amit szabad
Működik a fék lenn a tudat alatt

Sohasem ismertem a titkot
Soha nem tudtam, hogy ki lakik bennem
De mikor kialszik a fény
Előjön valaki és megölel engem

Egyedül alszom a világ közepén
Csak amit érzek az lehet enyém
Ha eljön az a perc és elpusztul a világ
Nem követem el ugyanazt a hibát.

Nagy rohanás II

Ez a nagy rohanás
Csak én meg ő
Valamit csinálj már végre
Gyerünk, gyerünk!
Sikerül majd vagy lehet hogy nem
Ki az aki jön
Ki mondja meg
Hogy ki lesz velünk
Ki ellenünk
Ha sikerül majd
Vagy ha nem sikerül
Ez a Nagy rohanás

Ez a Nagy Rohanás
Te vagy a hibás
Ha úgy csinálod ahogy mindenki más.
Lehet hogy mindegy, de nekem nem
Veled visszafordulnék szívesen
Van még idő, de már semmi esélyed
Jönnek az évek és az arcodba lépnek
Az álmaid egyszer majd mind utolérnek,
De önmagad ellen senki sem véd meg.

A Nagy Rohanás - ez minden
Nincsen semmim, nincsen
Elvihetnél magaddal
Be vagyok zárva falakkal
Ez a Nagy Rohanás
Belehalok
A végén majd mindent
Letagadok
Ez a Nagy Rohanás
Ma még itt vagyok, de holnap
Nem leszek
Pedig ha Ő hív én boldogan
Vele megyek
Együtt megyünk, együtt leszünk
Gyűlölhetünk és szerethetünk
Ez a Nagy Rohanás
Belehalok
A végén majd mindent
Letagadok
Ez a Nagy Rohanás

De eljön majd a nap
Amikor véget ér a nyár
Mikor a lendület
Nem visz már tovább
Eljön majd érted is
A Nagy-Nagy lelassulás

Honvágy

(instrumentális)