A benzinmotor általános jellemzése

 

 

1890-1895

 

A benzinmotor felfedezése új korszakot nyit a közlekedésben. 1890-ben elkészül az elsõ Peugeot gépjármû karosszéria. A Daimler benzinmotorral hajtott kétüléses, négykerekû velocipéd után négyszemélyes változatot mutat be a Peugeot cég. Armand 1891 -ben személyesen vesz részt motorkocsiján a Petit Journal szervezésében induló Párizs-Brest versenyen.

 

 

A Type 3 modellbõl a következõ évben már huszonkilenc darabot gyártanak. A tuniszi bég megrendelésére készül el a gazdagon díszített Vis-á-Vis Type 4, amely már 20 km/h sebességre képes.

 

Két évvel késõbb a Peugeot elindítja a Type 1OW típusú kombit a híres Párizs-Rouen versenyen: az autó gyõztesen kerül ki a küzdelembõl. 1895-ben megépül az elsõ félig zárt Peugeot autó Type 13 néven.

 

 



 

(Szeged, 1852. jan. 11. - Bp., 1939. okt. 27.): gépészmérnök, feltaláló. Isk.-it Szegeden végezte. Apja kovácsműhelyében szerzett elemi műszaki ismereteit külföldi útja során Bécs, Zürich, Párizs és London nagy gyáraiban gyarapította. Visszatérve a bp.-i műegy. műhelyfőnöke lett s mint ilyen 1925-ben ment nyugalomba. 1877-ben készítette el az első m. gázmotort, 1884-ben az ún. ~-féle gáz- és petróleummotort. Bánkival közös találmányuk a nevüket viselő benzinmotor (1890), és a világon elsőként szabadalmaztatták (1893) a benzinporlasztót (karburátor.) Ugyanezen évben, szintén Bánkival együttműködve elkészítette az első m. motorkerékpárt és motorcsónakot, továbbá gázkalapácsot szerk. A posta részére ő készítette az első motortriciklit (1900) és benzinmotoros autót (1904), mely negyedszázadon át volt használatban. Nyugalomba vonulása után autójavító műhelyt nyitott. Ebből fejlődött ki a későbbi Csonka-gépgyár, a mai Kismotor- és Gépgyár. Az első benzinporlasztót a Műszaki Emléket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoport őrzi. A Bánki-Csonka-motor első példánya, az első postatricikli, valamint első autói a Közlekedési Múz.-ban vannak kiállítva. - Irod. Károlyi Zsigmond: 60 éves a karburátor (Magy. Techn., 1953); Csonka Pál: Cs. J. élete és munkássága (Az MTA Műszaki Tud. Oszt. Közl., 1960. 1-4. sz.).