Kakukk
(Cuculus canorus)


 

Elterjedése

Költési időben előfordul Európa és a mérsékelt égövi Ázsia nagyrészén. vonuló madár, a telet Délkelet-Ázsiában, Közép- és Dél-Afrikában, valamint a Fülöp-szigeteken tölti.

Kárpát-medencei előfordulása

Áprilistól szeptemberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő.

Megjelenése

A kakukk hossza 33 centiméter, szárnyfesztávolsága 55-60 centiméter és testtömege 110-130 gramm. A tollazata világos,hátán szürkéskék színű, szürkén csíkozott alsórésze hasonlít a karvalyéra, lehetséges, hogy ez a hasonulás egy formája, amivel a kakukk elijeszti a kisebb madarat a fészkéről, hogy saját tojását belerakhassa.

Életmódja

Főként rovarokkal, különösen nagytestű hernyókkal táplálkozik. Költési időben magányos madár, de a telelőhelyeken állítólag olykor csapatokban figyelhető meg.

Szaporodása

A kakukk költési időszaka május-július közt van. Költésparazita madár, mintegy 9-25 fészket is meglátogat, melyekbe egy-egy tojást rak. Kedvenc gazdamadarai a nádirigó, a réti pityer és az erdei szürkebegy, de még sok más madár fészkébe is rak tojást. A fiókák 12 napi kotlás után kelnek ki, rendszerint hamarabb, mint a gazdamadár fiókái. A frissen kelt kakukkfióka kilöki a fészekből a többi tojást, vagy akár a frissen kelt mostohatestvéreit is, ezért a mostohaszülők egyetlen fiókaként nevelik. A fiatal kakukkok 19-24 nap után repülnek ki, de csak 50 naposan lesznek önállók.

Előfordulása [szerkesztés]

Eurázsia területén található. Jellemző élőhelyei a domboldalak galagonyásai, gyümölcsös, árokszéli bokrok. Hazánkban a Dunántúlon a középhegységek zárt erdeinek kivételével és az Alföld megfelelő élőhelyein mindenütt megtalálható.

Alfajai [szerkesztés]

Megjelenése [szerkesztés]

Testhossza 17 centiméter, szárnyfesztávolsága 24-27 centiméter, testtömege 25-35 gramm. A nemek eltérőek. A hímet hamuszürke fejtető, a szemén áthúzódó széles fekete csík és gesztenyebarna háta jellemzi.

Életmódja [szerkesztés]

Többet öl, mint amennyit elfogyaszt és ezért a fölös prédát tövisekre szurkálja, „karóba húzza”, hogy később amikor ismét megéhezik és a friss préda megszerzésére nem kedvező az idő, a felpeckelt fölösleghez fordulhasson. Így kerül a tövisre a tücsök, a kabóca, cserebogár, repülő méh, néha - néha apró termetű gerinces is.

Szaporodása [szerkesztés]

Évente csak egyszer, májusban költ, de ha a fészekalj elpusztul, újból költenek Az építés általában 4-6 napot vesz igénybe. A fészekanyagot mindkét madár hordja, de főként a tojó építi be. A fészket többnyire alacsonyan (20-200 cm) építik galagonya-, vadrózsa-, kökény-, líciumbokrokban. Bokrosok híján kivételesen nádban is költ. A tojó naponta rak egy tojást, a fészekalj 5-7 tojásból áll. A kotlás az utolsó tojás lerakása után kezdődik és 14-16 napig tart.

Kárpát-medencei előfordulása [szerkesztés]

Magyarországon áprilistól októberig tartózkodik, rendszeres fészkelő.

Védettsége [szerkesztés]

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján szerepel, még mint nem veszélyeztett, európai besorolása, csökkenő állományú faj. Magyarországon védett, pénzbeli értéke 10 000 Ft.

A nőstény
A nőstény
és egy fiatal madár
és egy fiatal madár

Előfordulása [szerkesztés]

Európában és Ázsia nyugati részén él, telelni Afrikában vonul. Zárt koronájú bükkösök madara, de a tűlevelű erdőkben is megtalálható.

Megjelenése [szerkesztés]

Hossza 12 centiméter, szárnyfesztávolsága 19-24 centiméter, testtömege 8-12 gramm. Tollazata felül sárgásbarna, alul fehér.

Életmódja [szerkesztés]

Rovarokból, azok petéiből és lárvaiból áll a tápláléka, melyet a lombkoronában keresgél.

Szaporodása [szerkesztés]

A talajra a tojó egyedül készíti fűszálakból gömb alakú fészket. Fészekalja 5-6 tojásból áll, melyen 12-13 napig kotlik. Egy évben általában egyszer költ.

A fészekben lévő fiókák
A fészekben lévő fiókák

Kárpát-medencei előfordulása [szerkesztés]

Magyarországon rendszeres fészkelő, gyakori fajnak számít.

Védettsége [szerkesztés]

Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft.