Az elsődleges hátránya a külföldi munkavállalásnak nem túl meglepő módon az, hogy kint könnyebb csőbe húzni az embert számos tekintetben, de erről máshol már szóltam (lásd A külföldi munkavállalás veszélyei című írásomat), így ezt nem fejtem ki bővebben. Azonban ezen kívül is rengeteg ellenérvet lehet felsorakoztatni.
Először is, a magyarok erősen hajlamosak a honvágyra. A tények azt mutatják, hogy nagyon kötődünk a hozzátartozóinkhoz és a barátainkhoz, ami nem feltétlenül probléma, viszont érthető módon megnehezíti a külföldi munkavállalást. Ez az oka annak, hogy bár egyre többen vesszük rá magunkat, hogy egy másik országban keressünk boldogulást, az arányokat nézve, még mindig sokan döntünk az itthon maradás mellett. Szakszóval „kicsi a mobilitási hajlandóságunk”. Ha mégis nekivágunk a nagy utazásnak, gyakrabban látogatunk haza, mint más nemzetek fiai/lányai. Ezen kívül sok kint élő magyar beszámolója szerint, bár alapvetően jól érzik magukat külföldön, jó néhány pillanatukat keseríti meg a honvágy.
A következő ellenérvem a frissen érettségizett fiataloknak szól: néhány év múlva, egy állásinterjún hogy számolunk el az önéletrajzunkkal? Az itthoni munkáltatók szemszögéből ugyanis egyáltalán nem jelent előnyt egy hosszabb-rövidebb külföldön eltöltött időszak, sőt! Kimondottan hátrány lehet, hiszen ha az érettségi után, időnyerés céljából döntünk a külföldi munkavállalás mellett, az azonnal feltűnik leendő munkaadónknak. Egyből rájön, hogy nem elhivatottságból választottuk az adott pályát, nem volt határozott elképzelésünk, nem voltunk céltudatosak, ami egyértelműen hátrányt jelent az olyan jelentkezőkkel szemben, akik a középiskola utolsó évében pontosan tudták, hogy ezen a pályán kívánnak elhelyezkedni, és elhivatottságot éreznek a szakma iránt. Nem árt tehát alaposan átgondolni, hogy valóban jó ötlet-e külföldön munkát vállalni.
Mindezeken túl azt is figyelembe kell vennünk, hogy idegen munkavállalóként általában csak a hiányszakmákban van esélyünk elhelyezkedni külföldön. Valószínű tehát, hogy nem álmaink állásajánlata vár minket a célországban, valamint az is, hogy képzettségi szintünk alatti munkát kell vállalnunk – igaz, általában az itthoni fizetés többszöröséért. Végső soron ezt akár természetes dolognak is tekinthetjük: nem példa nélküli, hogy a jobb munkákat az adott ország állampolgárai kapják meg, és nem a külföldiek.
Fontos, hogy ne számítsunk az ottani minimálbérnél többre egy idegen országban! Külföldi munkavállalóként nyilván nem fogunk több fizetést kapni az adott ország állampolgárainál, de valószínű, hogy annyit sem, amennyit az ottani emberek kapnak. Ezen kívül – csak hogy egy újabb negatívumot említsek – találkozhatunk hátrányos megkülönböztetésekkel is: könnyen előfordulhat például, hogy ugyanazért a munkáért, amit mi végzünk, egy ottani állampolgár jóval több pénzt kap, mint mi. De ha jobban belegondolunk, ez annyira nem is meglepő: nálunk is kevesebb pénzt kapnak a vendégmunkások, mint a magyar állampolgárok, holott ugyanazt a munkát végzik.
Jelentős hátránya a külföldi munkavállalásnak, hogy a különböző képzési rendszerek miatt nem mindenhol fogadják el a Magyarországon szerzett végzettséget. Ez főleg a szakmunkásokra igaz, mert az azért általánosan elmondható, hogy a magyar diplomának még mindig komoly presztízse van Nyugat-Európában. A magyar orvosokat, mérnököket például tárt karokkal várják, nemcsak Európában, hanem szinte az egész világon. A szakmunkás bizonyítványok esetében viszont nem garantált, hogy külföldön is elfogadják az itthon megszerzett képesítést.