|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rólunk Tervek Saját írásaink Képek
|
||
|
|
KIK
VAGYUNK MI? Kommunisták,
magyarok, ellenzékiek,
függetlenek, bátrak. KIK
NEM VAGYUNK? Tolvajok,
korruptak, köpönyegforgatók. EZÉRT: Nem
fogadjuk el, hogy nem dolgozhat mindenki, aki
akar. Nem
fogadjuk el, hogy a pénz az úr. Nem fogadjuk el, hogy
a gazdagoknak mindent szabad, a szegényeknek meg semmit, s ezen változtatni akarunk
A
Munkáspárt elnöksége: Elnökünk: Thürmer Gyula alelnök: Vajda János alelnök: Karacs Lajosné
Magdi Cím: 1082 Budapest, Baross utca 61. Telefon: 06-1-334-2721 E-mail: info@munkaspart.hu Honlap: www.munkaspart.hu
|
|
Kommentár
két véleményről
Az egyik az M1
televízió műsorában hangzott el, a Jelfogóban. Egy kínai kutató mondta, hogy
a kínaiak szorgalmasak, megismerték a kapitalizmust, amelyben csak kemény
munkával lehet életben maradni. Összehasonlítva őket velünk, magyarokkal , mi
kevésbé igyekszünk, kevésbé vagyunk szorgalmasak, az államtól várjuk a
segítséget, a segélyt.
Ez így csak részben igaz. Van egy alapvető eltérés. Ott
„diktatórikus” állam van, mely halálbüntetést szab ki a korrupt
vezetőkre. A mi hazánk „demokratikus” vezetésű! A közpénzek
elherdálói eddig csak hosszadalmas vizsgálódás áldozatai voltak. De emellett
az is igaz, hogy a magyarok egy jó része munkából szeretne megélni, de nem
talál munkahelyet. Mindenesetre
Kína gazdasági fejlődést mutat, mi pedig igencsak hátul kullogunk a
nemzetközi mezőnyben.
A másik vélemény az M2 parlamenti közvetítésében hangzott el egy Fideszes
képviselő asszonytól. Hosszas, cirkalmas beszédet mondott az új
alkotmánytervezetéről. Végül azzal zárta mondandóját, hogy bizonyos
műveltséghez kellene kötni a szavazati jogot. Helyben
vagyunk. Meg kell szüntetni az általános, titkos szavazást! Ez aztán
demokrácia! Mert a műveltség miből adódik? Az iskolázottságból, a tudáson
alapuló gondolkodó képességből. S miért nincs ez meg mindenkinek? Mert
az oktatáspolitika differenciált! A jómódúak gyerekei jó pénzért szuper
iskolákba járnak, a szegényeké sokszor még az alapvető feltételeket is
nélkülöző intézményekbe. Nem beszélve arról, hogy éhesen ülnek az
iskolapadban. Továbbtanulásban esetleg egy-kettőt segít az állam. De
még így is meg tudják állapítani az ilyen körülmények között felnőtt emberek,
hogy mi jó nekik. Csak
ne csapják be őket!
Kiss
Lászlóné A hatalom fogságában A polgári
demokrácia hibái, bűnei Talán erről ma még lehet büntetés nélkül beszélni…. A kapitalizmus Magyarországon 1989. óta létezik. Nem csak mi,
kommunisták, de szinte mindenki szidja a kialakult helyzetet. Nem akarom
leírni, hogy kiknek köszönhető mindez, a gondolkodó emberek úgyis tudják. A polgári demokrácia (a kapitalizmus) kialakulásához először is
tőkefelhalmozás kellett. Senki sem hiszi, hogy húsz év alatt éppen azok
gazdagodtak volna meg, akik ügyesek, okosak, főleg sokat dolgoztak. De
kialakult a milliárdosok rétege, akik „jó időben voltak jó
helyen” és „áldásos” tevékenységükkel munkahelyeket
„teremtettek”. És ezzel egy időben kialakult a nagyon szegény,
kiszolgáltatott helyzetű munkavállalói osztály is, ahogy ma a munkást
emlegetik. Megismertük a munkanélküliséget, mely elengedhetetlenül szükséges
ahhoz, hogy kordában lehessen tartani a munkahelyen elégedetlenkedőket, és a
munkabéreket alacsony szinten tartani. A munkanélküli seregből kerültek ki
elsősorban a morálisan lezüllöttek, az úgynevezett hajléktalanok, akik már
többé nem tudtak visszakapaszkodni a munka világába. Ismertté vált az éhezés,
gyermekéhezés, kilakoltatás, fagyhalál az utcán és fagyhalál a saját
lakásokban; fiatalok külföldre távozása, a bűnözés, mint megélhetési forrás
stb. Megjelentek a külföldi tőkések, akik idehozták tőkéjüket,
befektették, ami nekik irdatlan hasznot hozott, de közben tönkretették a
magyar ipart, mezőgazdaságot, a termelőket, a kiskereskedőket,
kisvállalkozókat. Nem folytatom, mert nem mondok újat. Mindezért epedve várjuk, hogy jelenlegi kormányunk mihamarabb
megvalósítsa baloldali programját és ezzel rendet teremtsen kis hazánkban
„mindenki” számára. A kétharmados többség megszerzéséhez az
alsóbb rétegek szavazata is hozzájárult. Kiss
Lászlóné A sztrájkjog Magyarországon kapitalizmus van, melynek egyik legfőbb jellemzője,
hogy a magántulajdon szent és sérthetetlen. A munkaeszközök tulajdonosai a
munkaadók, s azok, akiknek nincs semmiijük, csak a munkaerejük, vagy tudásuk,
amit eladhatnak bérét, azok a munkavállalók. Ebben az üzletben a feltételeket
a tulajdonosok szabják. Miért tehetik? Mert a kapitalizmus másik fő
jellemzője a munkanélküliség. Ha sokan állnak a munkahelyek kapuiban munkát
keresve, éhezve, nyomorogva, könyörögve, akkor a bent lévők rettegve az
elbocsátástól – látva, hogy azonnal van helyettük másik –
befogják a szájukat, s elfogadnak minden feltételt, nem vitatkoznak, követelnek.
No, a szakszervezetek feladata lenne ezt szervezett keretek között megtenni.
De most nem a szakszervezeteket akarom minősíteni, hanem azt az eszközt,
mellyel a munkavállalók kifejezhetik véleményüket; a sztrájkot. Nos, hát a
dolgozóknak joguk van sztrájkolni, ha előzőleg a munkaadóval egyeztettek az
elégséges szolgáltatásról. Megegyezés esetén a munkaadó kellőképpen
felkészülhet. Pl. sztrájktörőket hozathat, akár külföldről is. Az elmúlt
években alaposan le lett járatva a sztrájk, s igen csekély eredménnyel járt a
dolgozók számára a különböző intézményekben. A média is sztrájkolók ellen
keltett hangulatot. A munkaadó tudván, hogy ki sztrájkolt, mondvacsinált
okokkal, a jog bonyolult eszközeivel bármikor elbocsáthatja dolgozóját. Tulajdonképpen
így nincs értelme a sztrájknak. Az igazi megoldás az lenne, hogy törvények
szabályozzák a munkaadó és a munkavállaló közti kapcsolatokat. Szükségesek
lennének az erős, független szakszervezetek is, melyek következetesen
megalkuvás nélkül képviselnék s dolgozók érdekeit. Ez azonban egyenlőre nem
lehetséges, hiszen a Parlamentben, ahol a törvényeket hozzák, csak a
munkaadók érdekeit képviselők ülnek. A szakszervezetek pedig gyengék. A
dolgozók 21 éve kívül vannak az Országház kapuin. Csak a
munkavállalókon múlik, hogy ez a helyzet a javukra változzon a következő
választásokon. Kiss Lászlóné. Történelmünk a politika szolgálatában Manapság, ha akarjuk, ha
nem politizálunk. Különböző nézetek
ütköznek a gazdasági helyzetről, az ország romlásáról. Abban egyetért
mindenki, hogy Magyarország és lakói egyre nehezebb helyzetbe jutnak. Csak
abban különbözünk, hogy kit vagy mit teszünk meg felelősnek mindezért.
Természetesen a történelem, a múltunk is gyakran szóba kerül. Nos a történelemmel
kapcsolatban két új dolgot hallottam a minap: Az egyik vélemény szerint a
környező szomszédok akarnak elűzni minket, pedig mi magyarok mindenkivel
hamarabb, már harmincezer éve itt élünk a Kárpát-medencében. Nem volt vándorlás, nem volt honfoglalás
895-ben, mert mi őslakosok vagyunk. Annak idején hasonló okfejtést tanultam a
hunokkal kapcsolatban. E szerint mi magyarok a hunok leszármazottjai vagyunk,
s ennél fogva jogos örökösei a hun birodalomnak. Ez a magyarázat megfelelt
középkori királyaink hatalmi politikájának. Ma is hasonlóval állnánk szemben. A másik vélemény szerint mi,
kommunisták tettük tönkre az országot. Arra az érvre, hogy húsz évig nem
voltunk hatalmon, az a válasz, hogy akkor 1989 előtt 45 évig romboltunk. Persze minden
viszonyítás kérdése. Mihez viszonyítjuk az ország romlását? A II. világháborúhoz, a Horthy-korszakhoz,
netán a Habsburgok uralmához, vagy a török, tatár pusztításhoz? Sajnos sokan nem ismerik
a magyar történelmet, s ezért manipulálhatóak. S ugye vannak, akik tudatosan
átírják a történelmet, hogy hatalmukat megtarthassák vagy hatalomhoz
juthassanak. Mi, igazi kommunisták,
akik hűek maradtunk eszméinkhez, nemhogy előnyt nem élveztünk az elmúlt 20 év
alatt, hanem folyamatosan lejárattak bennünket, háttérbe szorítottak,
kegyesen kihalásunkat várják. Egy biztos, a magyar
népnek, - s itt a dolgozó népről szólok – soha jobb élete nem volt,
mint a szocializmus építése idején 45 évig, főleg a Kádár-korszakban. A ma
urainak persze ez az idő elnyomás volt, mert nem szerezhettek akkora vagyont,
mint 1989 után. Ennek a korszaknak a
hibáit nem tagadjuk, de nem fogadjuk el azt, hogy a szocializmus érdemeit
letagadják, teljesen befeketítsék. Kiss
Lászlóné Mi a valóság? Elsikkasztott
ország lettünk. Az, hogy 20 év óta
folyamatosan rosszabbra fordult az ország és az emberek élete. Reménytelenek
lettek az előző rendszerben becsületesen dolgozó emberek. Lettek kivételek,
mert kialakult az égből pottyant milliárdosok sisere hada, akiktől függ az
ország sorsa . Az előző
rendszerben érvényesült az arányos közteherviselés elve, ezért jutott mindenkinek
a biztos megélhetés saját becsületes munkája után. Volt becsülete a munkának, Ma a becsület nem
erény, mert az csak a lemaradáshoz vezet. A profit, a lenyúlás, harácsolás
korrupció stb. „istene” az élet megrontója. A háború után saját
két kezünkkel építettük újjá az országot hitel nélkül, még hadisarcot is
fizettünk. De tudtuk, hogy magunknak teremtünk új életet. Most idegen
érdekből szegényedünk le folyamatosan és végérvényesen, mert a haszon a
köpönyegforgató hazárdirozókat szolgálja. Nem a közjó a legnemesebb cél,
hanem feltétel nélkül kiszolgálni a nagyburzsoáziát. 20 év alatt a
mezőgazdaságunk úgy tönkrement, mint a II.világháború alatt. Minden
mezőgazdasági termékből behozatalra szorulunk, mert eladtuk gyárainkat a
multiknak, akik diktálják a mindennapjainkat. Tengerentúlról hozzák be a
törött paprikát, de fel lehet borzolni a tönkretétel módjait. Mindent
diktálnak, engedélyt kell kérni Brüsszeltől mindenhez. Csatlós, leigázott
ország lettünk. A rendszerváltást ezért nevezik már „gengszterváltásnak”.
Ugyanis már a „vadnyugatot” meghazudtoló állapotok uralkodnak:
gyilkosságok naponta, rablások válogatott formái váltak honossá, stb.stb. Az előző
rendszerben nem kellett bekamerázni a városokat, falvakat, nem kellett ingyen
ebédet osztani, nem kellett koldulni, nyugodtan lehetett aludni, nem volt
éhhalál, fagyhalál százával. A munka becsületre nevelt, nem volt kilakoltatás
a fáradságos munkával megszerzett otthonból, nem éheztek százezrével a
gyerekek, nem volt tanárverés. Ma már tízen éves kortól a brutális
gyilkosságok is ismertek. Ne cselédként
éljük meg a holnapot sem mi, sem unokáink. Több ezer hektáron
föld van meghirdetve eladásra. Ez csak a multiknak kedvez. A helyben élő és
gazdálkodást folytató magyar állampolgárt kell kizárólagosan földhöz
juttatni, ha kell állami segítséggel. Mezőgazdasági termelőüzemeinket is
eladták a külföldieknek, akik azonnal bezárták. Így természetesen nem lett
munkahelye sok százezer embernek;
termelés nélkül pedig nem lehet fejlődni. Jobban meg kell
becsülni a szülőföldet: a föld nem lehet piaci áruféleség, a föld lesz rövid
időn belül a legnagyobb kincs bármilyen egyéb energiánál. Az életünk
alapeleme kizárólag magyar tulajdonban lévő föld. Le kell állítani a
termőföldek további lebetonozását, mert ez azt jelenti, hogy magunk alatt
vágjuk a fát, saját sírunkat ássuk meg. Tehát öngyilkos cselekedet a jövő
nemzedék számára. Legyünk a saját magunk gazdái, ne idegenek diktálják a
mindennapi életünket. A
nagybirtokrendszer pedig egyértelműen cselédsorsot jelent. Az állami vagyon
többségét, lelkét, javát, már eladták uraink. Hová lett a pénz?! Mert az
államadósság ötszörösére nőtt. Minden ma születettre is közel 2 millió Ft
államadósság jut. A kamatok törlesztésére is hitelt kell felvenni. Ez a folyamat az utolsó 8 év alatt alakult ki. Kell, hogy
legyenek felelősök!!! Ugyanis az
országot ilyen helyzetbe hozni egyenlő a hazaárulással. Ami nem szokott
következmények nélkül maradni. Az adópolitikát
meg kell változtatni: legalább három kulcsos személyi adókulcsok kellenek,
családi adózás stb. A fenti szempontok
figyelembevételével lehet csak eldönteni, hogy hová kell állni. Szükséges tehát a
napi kézzelfogható és a mindennapi életünket befolyásoló tények alapján
dönteni szavazáskor, de már előtte is ezek szerint szükséges
következtetéseket levonni és érvényre juttatni. Nem kell hinni a félrevezető
ígéreteknek, főleg, ha onnan fúj a szél, ahonnan újra megmagyaráznak mindent.
Azt hallottuk:
hogyha majd kimennek az oroszok, akkor jobb lesz, majd ha belépünk a NATO-ba,
majd ha EU-tagok leszünk. Most pedig, ha
majd euróval fizetünk, és közben 20 év óta mind mélyebbre süllyedtünk
generálisan. A rendszerváltás,
a globalizáció nem a dolgozó ember érdekében történt, és van ma is. A
társadalom teljesen kettészakadt: dúsgazdagokra és mélyszegénységre. A tendencia pedig
nem bíztató, mert a profit istenítése teszi a kapitalizmust az igazi arcán
látni. Alapvető
változásra van tehát szükség még idejében:
számonkérés munkahelyteremtés A Munkáspárt a
fenti szempontok alapján tartja szükségesnek, hogy az országgyűlésben a
dolgozó ember szava a magyar érdekek elsődlegessége szerint beleszólhasson az
ország ügyeinek az intézésébe, hogyan alakuljon a jövő nemzedék sorsa. Az élet az igazi
tanítómester. Ezért kérjük a
tisztelt polgártársakat, hogy bízzanak a változásban, hogy a Munkáspárt oda
tudjon hatni, hogy nem csak olyan szempontok szerint lehet kormányozni, ami a
multik érdekeit szolgálja, hanem a nemzet érdeke szerint. Szavazzon a Magyar
Kommunista Munkáspártra! Érdeklődjön:
06/20-3350236; 06/70-5245092 Kerekes
Antal 2010. január 01. |
|
|
|
|
|
