3 MyRiders-TDM850 motoros kalandok, túrák, túrabeszámolók. Bosznia, Montenegró, Szlovénia, Románia , Magyar hegységek, motorostúrák
Motorostúrák:
- Motorkerékpár túrafelszerelés
- Erdély 2008 09 végefelé
- Magyar hegységek túra Barnával 2009 08 02-06
- Bosznia Hercegovina, és Montenegró 2010 Kalandtúra
- Szlovénia 2011 szeptember elején
- Románia VASKAPU Motoros Kalandtúra 2012 08 04-11
- Románia Kárpátjáró Kalandtúra terv 2013
- NRV Nógrád Ránk Vár 2014.június 26-29
- Szlovénia 2015 08 20-23
- Magyarország határain 2017. május 24-28
- Fel Fogarasra! motoros túra kalandoroknak 2017.07.22-28.
- MANGART-ra Fel! Szlovén és Kelet Olasz Alpok 2018 május.23-26
- Olasz Dolomitok és Szlovén Alpok túra 2018 júli.24-29
- A STELVIO hágó volt a cél, de mire odaértünk lezárták. 2019 júni.08-13.
- Északi Középhegység Covid túra 2020.07.20-25
- Motorozások Szlovéniában 2021
- Románia Kárpátok 2022 06 12-18
Technika, Infók,
ADVmotor felszerelése, javítása:
- Motorkerékpárok DAKAR győzelmek 1979-2012
- Klassz mocik
- TDM 850 műszaki adatok kopó alkatrész méretek
- Mocijaink javítása, karbantartása
- Motorjaink voltak
- Fűthető motorosruha házilag
- ALU Túradobozok TDM850-re
- TDM-850 3vd fényszóró állítás
- TDM 850 üzemanyag- fogyasztás csökkentés
- TDM850 Meghajtó tengely szimering csere
- Új szélvédő a TDM850-re házilag
- Ducati Multistrada 1000DS szerelés
- Lábtartók házilag
- Km óra javítás
- Láncolajozó házilag
- TDM 850 javítások
. . vezérműlánc csere,
. . szelephézag állítás,
. . porlasztó tisztítás
- TDM 850 gumicsere
- Mocis fotók
- Never more AFRICA project 2012.07.29.
- Üzemanyag kanna túradobozok 2017,
- A téli projektből Guzzi chopper lett 2017-2018 telén
Gurulások:
- TDM850 gurulások
- Nyári mocis gurulások 2008 09 (Báta)
- 2009 04 Barnával Zalában, és más bóklászások
- Őrségi bóklászás 2009 05 27 UFO vadászat
- Mecsek 2009 06 25
- Nyári mocis bóklászás 2009 09
- 2010 Baranya felé
- 2010 06 29 Barcs (határjárás)
- 2011 Irány Baranya
- 2011 Fúrótorony látogatás Sárvár
- 2011 Répcelak , Őrség kanyar
- Bóklászás Délen 2012.06.07-08
- Harckocsik nyomában
- Rezi Vár Motorostúra
- 2012 Októberi gurulások
- 2012-2013 Hideg téli csavargások
- 2013.04.21 Tavaszi MOTOROS- BETYÁR találkozó
- 2013.05.19 Pünkösdi királyság az Őrségben
- 2013-ban BRINGÁS lettem
- Még mindig tekerek!
- Felnyaltam az aszfaltot. (már megint)2015.11.09
- Megjött a kis Levi 2017.04.05.
2022 06 12-18 Kárpátok túra
- Kawasaki W800, Andris
- Suzuki Bandit 1200, Attila
- Suzuki Bandit 1200, Hami
- TDM-850 Öszvér, Levi
2022
Kattints a képre............
VÉGRE SZABADABBAN UTAZHATUNK!
Ötévente legalább egyszer illik meglátogatni a Kárpátokat.
Most jött el ismét az ideje.
Útba ejtettük az Aranyosfői-jégbarlangot, és a tordai sóbányát,
Teszteltük mezei túramotorjaink off-road képességeit.(Főleg amikor a kutyák kergettek..)
A hegyi szerpentineken bőven volt kanyarvadászat, hó jég és medve. A közelünkben kószáló medvékből nekem ennyi elég is volt.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Motorozások Szlovéniában 2021
BMW R1150R - TDM-850 Öszvér
KTM 390adv - Cagiva canyon 600
2021
Kattints a képre............
Még mindig a COVID határozza meg az emberek életét. A szomszédos
Szlovéniában még most is szívesen látnak bennünket.
Az év során többször odalátogattunk.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Északi Középhegység "Covid" túra
CAGIVA NAVIGATOR-1000 - TDM-850 Öszvér
2020.07.20-25.
Kattints a képre............
A COVID okán úgy döntöttünk, egyelőre csak Magyarországon belül motorozunk.
Az Északi Középhegységben az utóbbi pár évben nem jártunk. Jó célpont lesz.
A Balaton-Felvidékről indulva végignyargaltunk a Bakony, Pilis, Börzsöny, Cserhát,
Mátra, Bükk legvonzóbb motoros útjait.
Legközelebb majd talán a Zemplénig is emegyünk.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A STELVIO hágó volt a cél, de mire odaértünk lezárták,
a Dolomitok és Szlovén Alpok viszont kárpotoltak.
CAGIVA NAVIGATOR-1000 - TDM-850 Öszvér
2019 júni.08-13.
Kattints a képre............
Ari a remek BT1100 Bulldogot lecserélte egy kiváló Cagiva Navigator 1000-re.
Egy két dolgot megigazítottunk rajat azután irány a STELVIO hágó.
Nem volt szerencsénk, a már egyszer megnyitott utat szinte az orrunk
elött zárták le ismét a lavinaveszély miatt. Legalább lesz okunk visszajönni.
Irány az Olasz Alpok leglátványosabb motoros útjai, a Dolomitok.
Természetesen hazafelé vezető úton Szlovéniában a Mangart-ot ismét megmásztuk.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Olasz Dolomitok és Szlovén Alpok túra
BT1100 Bulldog - TDM850 Öszvér
2018 júli.24-29
Kattints a képre............
A tavaszi Szlovén Alpok "Fel Mangart-ra"túra jól sikerült, de az időjárás okán
nem volt teljes. A csúcsra vezető út le volt zárva.
Ari időközben vett egy BT1100 Bulldogot. Rendbe raktuk, és már alig vártuk,
hogy egy hosszabb motoros túrán kipróbáljuk. Volt egy hetünk a csavargásra,
és erre az Szlovén és Olasz Alpok pont megfelelő célpontok.
Az Olasz Alpok legszebb motoros útjai a Dolomitokban vannak. Igazi motoros
paradicsom. Természetesen az odavezető úton a Szlovéniában Mangart-ot is megmásztuk.
A Yamaha Bulldog nagyon jól teljesített. Nyomatékos kanyarvadász. Öröm vele
motorozni. A kátyúk hiányától szenvedő Olasz és Szlovén utakon Istenkirály.
Azért ne felejtsük: A Magyar gidres-gödrös mellékutakon, és mostohább helyeken,
a Jó Öreg TDM 850-es öszvér felülmúlhatatlan.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Fel MANGART-ra Szlovén Alpok - Kelet Olaszország túra
2018 május.23-26
Kattints a képre............
Zoli túrabeszámolója
A korábbi évek jól sikerült közös túrái után úgy gondoltuk, hogy Szlovénia
legyen az idei célpont. Felmerült átmenetileg Ausztria is, de régebbi motorok
miatt ezt a lehetőséget elvetettük. Viszonylag rövid időn belül konszenzusra
jutottunk, hogy mikor és mennyi időre megyünk. A szállás foglalása is időben
megtörtént, egy Kobarid melletti hegyi faluban. Levi Dresnica-n, Sobu na
Lovrizu apartmanházban 4 szobát foglalt nekünk, reggelivel. Utólag kiderült
nagyon jó választás volt, részemről a Booking értékelése 9,9.
A társaság vegyes volt, testvérpár, apa-fia és a többiek. A horkolók és nem
horkolók viszonylag gyorsan párra leltek. A 8 motorból álló csapat egyben
tartása a túrán nem tűnt egyszerű feladatnak, de belevágtunk a szervezésbe.
Az útvonal megtervezésében, az úti célok kiválasztásában Gugli barátunk volt
a segítségünkre. A terv szerint kanyargósabb, lendületes íves, egyenes
szakaszokból és látnivalókkal tűzdelt megállókból állt össze az itiner.
A sokadik alakításra egész pofásra sikeredett :
András és Attila (továbbiakban A&A) korábban indultak. Közös túránk előtt
megmászták a Großglocknert és jót motoroztak az osztrák jó minőségű utakon.
Indulás előtt arról szóltak a hírek, hogy esős, zivataros utunk lesz, de
nem riadtunk vissza már semmitől.
Jót motoroztunk, kb. 1400 km-t tettünk meg a négy
nap alatt. A Mangart-ra fel túranevet az időjárás ugyan felülírta, de legalább a
következő évi úti cél keresésével nem kell időt tölteni… Most úgy vagyok, mint a
szamár a Shrek-ben, odaértünk már?
Csavarogni jó! Főleg, hogy Keszthely mindig hazavár. Azért ne felejtsük: A Magyar gidres-gödrös mellékutakon, és mostohább helyeken,
a Jó Öreg TDM 850-es öszvér felülmúlhatatlan.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Már jó ideje nézegettem az eladó motorhirdetéseket. Szerettem volna valamilyen
öreg, de jó kiállású gépet találni, amit a hosszú téli estéken felújíthatok.
Talán egyszer az unokám, még kipróbálna valamit a 80-as évekből. Igazából csak
annyi megkötés motoszkált a fejemben, hogy két hengernél nem kell több. Ennek
ellenére a négyhengeres veteránokból is próbáltam válogatni.
Egyik este, ahogy bekapcsoltam a tabletet, azonnal megjelent egy új hirdetés.
Egy üzemképtelen Moto Guzzi Nevada 750-es choppert árultak olcsón. Laci bácsi
nagy Guzzi rajongó, és már telebeszélte a fejemet a Guzzi érzéssel. Már
megtanultam tőle, hogy a BMW nem más, mint egy ronda lógócsöcsű Guzzi , amit
nem szabad megvenni. (Én azért egy BMW-nek is tudnék örülni). A lényegében
már nem idegenkedtem a Guzzitól, és egyre jobban tetszett a gondolat, hogy
legyen egy ilyen különleges gépem.
Felhívtam a hírdető motoros kollégát. Az idős Úr elmondta, hogy több mint 10
éve áll a gép. Az utóbbi években már nem sikerült beindítani. Rozsdás, és akksi
sincs benne. Nagyon szerette annak idején, ezért akárkinek nem akarja eladni.
Szeretné, ha újra motor lenne belőle. Nem alkudoztam. Kértem nézze meg ezt a
honlapomat, és ha alkalmasnak lát rá adja el nekem a mociját. Másnap reggel már
küldtem is neki az előleget, nehogy beelőzzön valaki. Az üzemképtelen rozsdás
vas olcsó volt, de úgy éreztem, ha hihetek a tulajnak, az olajnyomás hiány
jelzés ellenére, nálam hamarosan ketyegni fog a motor. Én hittem a szimpatikus
úrnak. A mocit utánfutón hazahoztuk Keszthelyre, és egy héten belül már le is vizsgáztattam
a gépet.
Azóta átesett néhány alkatrészcserén, a motor, váltó, gardán és fékolajak
cseréjén, egy komoly rozsdátlanításon- polirozáson. Most megint jól néz ki.
Alig költöttem rá, viszont pár munkaórát rá kellett áldoznom. De hol van még
a tél vége. Ha szép idő van, és ráérek, most télen is megyek vele 100-200 Km-es
köröket. Egyre jobban működik, egyre jobban tetszik. A Guzzik kőkorszaki, de
megbízható megoldásokkal készültek. Aki még nem próbált ilyen gépet annak
hiába mondom, aki ment már ilyennel az viszont tudja milyen a Guzzi érzés.
A tavaszi pár napos Szlovénia túrára jön velünk a Guzzi is. Én a TDM-el megyek,
Ari pedig a Guzzival akar jönni. Érdekes csapat lesz. Nyolcan nyolc mocival
megyünk, és lesz közte mindenféle:
- 1 Aprilia nagy robogó,
- 3 TDM 850-es öszvér enduro,
- 1 KLE 500-as enduró,
- 1 Kawa W800-as retro motor,
- 1 Africa Twin, vagy helyette egy Ducati monster,
- és a kis 750-es Guzzi chopper.
A Papa (Laci bácsi) szerint, jól áll nekem a kis Guzzi, pont az én méretem,
olyan gyerekmotor forma, amiről legalább leér a lábam.
Azért ne felejtsük: A Jó Öreg TDM 850-es öszvér felülmúlhatatlan.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A Fel-Fogarasra motoros kalandtúrán leginkább Andris új retró motorját, a Kawasaki W800-ast nézegettük. Elképzeltem kissé hosszabb rugóúttal, bütykös trágyaszóró gumikkal, stílusos túradobozokkal nyakig sárosan. Nagyon tetszett. A stílusos túradobozként tejeskanna, lőszeres doboz, üzemanyag kanna, katonai sátorlapból varrt soft-bag jöhetne szóba.
A túra után Keszthelyre hazaérve tovább motoszkált bennem a gondolat. Az öszvér TDM-850-hez sokszor elég lett volna a nagy 35 literes alu túradobozok helyett, valami keskenyebb, kisebb oldaldoboz. Volt egy 20 literes üzemanyag kannám, felkötöztem a csomagtartóra és tetszett. Beszereztem két új kannát és egy esős nyári napon mindjárt meg is csináltam.
Hogy ez miért nem jutott korábban eszembe? Szerintem jól néz ki.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Megszületett az unokám, a kis Levi. Nem csak a papája nevét, a Papa kalandor szellemét is örökölte.
A jövő generáció Keszthelyi motorosa öt hónaposan már két defektet hozott össze a babakocsiján. Nagyon büszke vagyok rá!
Határozottan
kézben tartja a környezetét. Főleg a Papáját! Imádom!
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Fel Fogarasra! motoros túra kalandoroknak
2017.07.22-28.
Kattints a képre............
Levi fotói
Andris fotói
Ilyen komoly előkészületekkel még soha nem terveztem túrát. Egy 67 éves barátommal, Laci Bácsival
megkívántuk a Déli-Kápátokat. Eddig mindig, lesz-ami-lesz alapon szállásfoglalás
és különösebb tervezgetés nélkül vágtunk bele a túráinkba, kajával, sátorral, és
egyéb luxuscikkel felszerelve. Esős napokon és kritikus környezetben ha szükséges
volt, többnyire az utolsó pillanatban de találtunk szállást. Szeretek így kalandozni,
mert arra mehetek, amerre épen eszembe jut, és nem kell igazodni előre lefoglalt dolgokhoz.
Három fiatal motoros társunk csatlakozott hozzánk. Most a létszám okán tisztességes
szállást foglaltam az előre elhatározott útvonalon.
Az öt lelkes jelentkezőből az utolsó pillanatban sajnos csak hárman, majd szerencsére
mégis négyen lettünk.
A túra nem épen kedvező időjárással, egy borult, esős felhős, napsütéses napon indult,
és ez az időjárás jellemezte is az egészet. Jó néhányszor eláztunk, de mindig
kárpótolt a vihart követő napsütés. A hegycsúcsok meghódítása során jobb lett
volna a ragyogó napsütés, de a felhőkben úszó tetők megmászása is nagy élmény volt.
Odafelé menet átvágtunk a Királyhágón, majd dél-felé fordulva az 1R útvonalon az
Erdélyi-középhegységen át az Apuseni nemzeti parkon keresztül vettük az irányt
Nagyszeben (Sibiu) felé. Megmásztuk a 7C Trans-Fogaras magashegyi utat. Pihenés
képen Nagyszeben központjában megnéztük a világ legkeményebb endúrós versenyének a
Redbul Romanics-nak a selejtezőjét.
Élménymotoroztunk a csúcs felé a 67C Trans Alpinán.
Az E81, 7A útvonal a Vidra tó mentén, majd Petrozsényen át dübörögtünk Herkulesfürdői
szállásunk felé. A Vidra-Petrozsény szakasz az esős időben már elég sáros, és kritikus
volt ahhoz, hogy a 66A útvonalat a Vulkán hegységen át kihagyjuk, és szégyenszemre az
E79, és a 67D-n menjünk Herkulesfürdőre. Némi Duna menti motorozás után északnak
fordulva utoljára még belevetettük magunkat a hegyek közé, majd hazafelé vettük az irányt.
Tíz évvel ezelőtt Romániában az utakon nagyon kellett vigyázni, lépten nyomon
kátyúk, a sávban szembejövő kamionok, és az út menti szemét jellemezték az állapotokat.
Öt évvel ezelőtt mindenütt látszott az őrült iramú fejlődés, mindenütt építkeztek,
útelzárásokkal volt tele az ország. Most tökéletesen karbantartott utakkal, tiszta
településeken frissen vakolt-festett házakkal, csinos portákkal találkoztam. Olyan
helynek láttam Romániát ahol szívesen laknék. Románia gazdasági fejlettségben már
elhagyott minket. Ezt finoman éreztették is velünk Herkulesfürdőn, ahol Forintról
hallani sem akartak, "Mit kezdjünk vele?" mondták.
Tíz éve ez pont fordítva volt. Rossz érzés, hogy így lemaradtunk.
Az előre lefoglalt szállások miatt szükséges szoros menetrend kissé zavart a túrán,
de ennek ellenére jó kaland volt.
Mind a 2600 kilóméteren jól éreztük magunkat.
Csavarogni Jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Magyarország határain Robogó túra- Hungary
2017. május 24-28
Kattints a képre............
Túrabeszámoló
Zoli fotói
Levi fotói
Zoli szervezett egy jó kis túrát, amihez én is csatlakozhattam.
Zoli túrabeszámolója:
V-Strom-os korszakomban gyakran tettem kirándulásokat hazánkban és a környező
országokban is. Így miután cseréltem a túra-endúrót egy robogóra már nagyon
hiányzott egy hosszabb, több napos túra.
Többeknek mondtam, hogy megyek öt napra robogóval, és mindenki első kérdése
az volt, hogy mivel??? A válasz megnyugtatta őket rendszerint, hiszen a 400
köbcentis robogó hívószóra már elégedetten konstatálták, ja azzal lehet.
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Sokat nem motoroztam 2015-ben. Az öregség elleni küzdelem okán inkább bringával
csavargok. Csak egy rövid háromnapos túrán voltunk nyár végén Szlovéniában.
Útközben hagyta el a Km számlálóm a 100 ezret, de úgy 15 ezerrel több van benne,
ugyanis legalább egy évig nem működött a Km órám.
Megint a november térített
észhez. A Balaton felvidéken a dombok között döntögettünk. Sziszi elöl az
új 1200-as Bandittal, én utána a jó öreg terepgumis TDM-el, amikor egy
ködszitálásnál alig több esőcske megtréfált. A tréfa jól sikerült. Egy jobb
kanyarban a hátsó kerék kicsúszott, és a mocival az oldalunkon karcoltuk az
aszfaltot. Szépen szétváltunk, majd külön-külön csapódtunk az út menti árokba.
Szerencsém volt megint. Nem volt forgalom. Kimertük gépet az árokból, és
felmértem a károkat. A két tenyerem, a jobb karom rendesen fájt. A jobb
bokám a bakancsba vérzett. Úgy 5-10 perc után már jól enyhült a fájdalom,
de ma 3 hét elteltével is megvannak rajtam a baleset nyomai. A nadrágom
zsebében lévő telefonon csúsztam. A nadrág, és a telefon tokja elkopott,
de a teló épen megúszta. Most a motor jobb oldala sérült. Letörött a lábtartó,
elszállt egy irányjelző, leszakadt a bukócső fele, elferdült a kormány,
karcolódott a kipufogó vége, deformálódott a fejidomot tartó váz, és rendesen
megkopott a fejidom is.
A lehullott alkatrészeket gyorskötözővel rögzítettem,
és a hazáig hátralévő 80 kilométeren már óvatosabb voltam. Nem volt nagy élmény
a vizes úton lábtartó nélkül a hátsó fék óvatos használata. Úgy 3-4 nap múlva
jött csak meg a kedvem a gépet rendbe rakni. Utána mentem is vele egy kört,
hogy ismét szokjuk egymást. Csak a funkciókat javítottam. Minden rendben
működik. A külcsíny egy öreg harcosnál már nem számít. A hosszú viszontagságos
élet nyomait férfiasan viseli a jó öreg TDM850.
Kezdenek szimmetrikusak lenni a sérülések. A moci bal oldala 2013 telén
ismerkedett a jeges aszfalttal. Az is egy olyan nap volt, amikor nem kellett
volna a mocit elővenni. Akkor is szépen elfeküdtünk a jeges úton. A motor
előttem, én meg utána kellemesen pörögve a hátamon, csúsztunk tovább még mindig
a sávunkban maradva. A hátamon pörögve lehetőségem volt alaposan körülnézni.
Előttem még senki, pörgés, mögöttem még senki, pörgés……..
Megígértem magamnak akkor is, hogy a jövőben jobban vigyázok.
Nem sikerült betartani…
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Szinte elő sem vettem a motort egész évben. Váratlanul ért, hogy Andrisnak kedve
támadt egy kis csavargásra. Szerencsére pont betervezett szabim volt arra az
időszakra.
A közeli Szlovéniát terveztük bejárni. Én korábban már csavarogtam
arra, és tudtam, akármilyen kicsi is az ország, annyi érdekes izgalmas helyet
hagytam ki, hogy heteket tudnék még ott eltölteni.
Szokásunkhoz híven szélben-esőben indultunk. Ez a kedvcsináló áztatás kitartott
majdnem Ljubljanáig. A várostól északra a hegyek között földutakon bejártuk
Kamnik környékét. Bled mellet egy parasztház-szállodában a tehenek
szomszédságában vertük fel a főhadiszállást.
Kattints a képre............
Keresztül-kasul motoroztuk a
Juliana Alpokat, megközelítettük a Triglav csúcsot, megmásztuk a Mangart
csúcsot, a Vrsic hágót,
és végiggurultunk az Isonzó völgyén. A legérdekesebb motoros útvonalak:
a 403-as, a 905-ös, a 907-es, 206-os, a 902-e, és a 203-as utak. Persze az
én szívemhez a hegyek belsejébe az erdőkön átvezető Kamnik környéki
földes - murvás utak álltak legközelebb.
Megint úgy indultam haza, hogy úgy éreztem,
Szlovéniába még vissza kell jönnöm.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Zoli túraterve, ami meg is valósult, sőt..
2014.június 26. Csütörtök. Indulás Egerszegről 8.00 órakor, Keszthely Levi-lak
8.45. Viszonylag gyorsan - Zalakaros érintése nélkül- átgázolunk a Bakonyon és
a Vértesen, a Pilisben kicsit kanyargunk, majd Párkányban ebédelünk.
Szlovák oldalon csak rövid időt töltünk, mert már Letkésnél visszatérünk kis
hazánkba. A Börzsönyt sem hagyjuk érintetlenül, Márianosztra-Kóspallag
(-Szokolya) útvonalon kanyargunk egyet nem túl széles utakon. Áthaladunk volt
katonabázisomon, Rétságon és a bánki tó mellett időzünk egyet. Alsóbbrendű
utakon közelítjük meg a szálláshelyünket, hogy néhány sörrel térjünk pihenőre.
Ha minden jól alakul kb. 375 km-t teszünk meg.
2014. június 27. Péntek. Kb. 190 km a napi tervezett távolság. Reggel kényelmesen
elindulunk Szécsénybe és jó túristaként várost nézünk.
Szécsény után Kazár felé vesszük az irányt, hogy felfedezzünk néhány méltán
híres geológiai képződményt.
Ennyi látvány után kalandozunk egyet a szomszéd megyébe is, Mátraszele-
Mátraballa- Parádsasvár útvonalon a csúcsra hágunk, Kékestető az úti cél. A
24-es főút kanyarkombinációit sem hagyjuk érintetlenül, majd visszafelé a
Kövecses-patak mellett Mátraszentimre- Pásztó érintésével jutunk majd el
Hollókőre. Itt egy kicsit átszellemülünk, majd a legrövidebb úton (Irány
Surány!!) a szálláshelyre motorozunk. Ebédet is eszünk majd, ott, ahol a dél ér
Bennünket.
2014. június 28. Szombat. Ezt a napot a VÁR-ak jegyében töltjük. Délelőtt
átközlekedünk Balassagyarmaton, a reggeli cikória kávénkat a Fő téren (ha van
ilyen?) fogyasztjuk el. Ezután Dejtár és Drégelypalánk útvonalon Parassapusztán
lépünk szlovák területre és Kistompáig megyünk. V-Strom-os kollégák javaslatára
kicsit Déménd felé is kitérünk, de alapvetően Fülek (Vár ismét!!) felé vesszük
az irányt és Cerednél jövünk vissza magyar honba. Itt tervezem az ebédet,
kiváló babgulyást ettem már itt. Ebéd után egy profin felújított kanyargós
14 km vár ránk, kedvére mindenki döntögethet. Rónafalu panorámája híres,
megnézzük, majd Salgó vára után a Boszorkány követ keresünk!
Salgóbánya után Somoskő a célunk. A vár szlovák oldalon van, mi a magyar
oldalról fogunk "fotózkodni" vele.
A délután hátralévő részét a Karancs- Medves vidékre szánjuk, csak néhány
étvágy-gerjesztő hely: Karancs-csúcs, Ruzsik kilátó, Margit kápolna, Mobotix
kamera (?). A nap záróeseménye az ősmaradványairól híres Ipolytarnóci Park
felkeresése lesz.
Hazafelé megállunk Szécsényben és esti városnézéssel zárjuk a napot. Kb.
270 km lesz az aznapi út.
2014. június 29. Vasárnap. A hazaút során Vácon megnézzük a Mária Terézia
korában épült diadalívet (nem csak a VB győztes franciáknak van ilyenjük :),
Pákozdon nagyjaink előtt meghajlunk, majd Nádasdladány megszépült kastélyát
nézzük meg. A többi útvonal már fakultatív, a korábbi napok adják meg a helyes
utat hazafelé. Kb. 300-400 km a vasárnapi etapunk.
A jelszó: Nógrád Ránk Vár
Csavarogni jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2013.07.17. Átgurultunk a Szlovén szomszédokhoz
Csabival és Petivel
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2013-ban BRINGÁS lettem!
Mi jöhet még?
Kattints a képre............
A 2013-as Nagy Kárpátjáró Kalandtúra elmaradt. A túra előtt az utolsó hetekben társak nélkül maradtam.
Rendesen lógattam az orromat, mert nem volt semmi kedvem egyedül nekiindulni a világnak.
A nyáron most csak rövid motoros kiruccanásokon vettem részt. Juli 14-től 26-ig ketyegett
a szabim, és elhatároztam, hogy másképp fogok csavarogni.
Még a tavaszi szezonnyitó Motorosbetyár találkozón, amikor Zoli, és Barna a Maratoni futáson
tervezgették a részvételüket, elhatároztam én is teszek valamit az utóbbi években
elhanyagolt kondíciómért.
Tavasszal a Tesco-ban belebotlottam egy olcsó akciós össztelós bicajba. Megvettem.
Azt írják róla a neten, hogy "Gyilkos az, aki a gyerekének ilyent vesz. Nem fog rajta
a fék, nem lehet rendesen beállítani, nyolcas van a kerekekben, leesik a pedál, reped,
törik a váz, semmirevaló kapcsolhatatlan a váltó, kétszer olyan nehéz, mint egy normális
bringa, stb." Ez tényleg így van, de én magamnak vettem, és csak utána kezdtem el
olvasni a kerékpáros blogokat.
Szóval jól belenyúltam.
Garancia is csak akkor van, ha ahhoz a szerelőhöz viszed, akivel a Tesco szerződött,
és jó pénzért sorba állsz nála egy pár hétig. Nem vittem én sehová.
Ciki lenne, ha egy biciklit nem tudnék megszerelni. Végül is nekem jó lesz a gép,
mert meg tudom csinálni. Valószínűleg azért utálják a neten, mert nincs rendesen
összerakva, és a vásárlók nem tudják összehozni, a kijelölt garanciás szerviz
szórakozik velük, a rendes bringabolt pedig visszaküldi őket a Tesco Gazdaságosba.
Ez a drót szamár bizony gondoskodásért, törődésért kiált. Nem egy menő bringa,
de szerintem ránézésre nem néz ki rosszul. Többször átnéztem a vázat, az enyémen
eddig nincsenek repedések. Én tudok vele váltani, mert tudom hogyan működik.
A hajlékony műanyagfék is használható, csak el ne törjön. Ha eszembe jut az ára,
csodálkozom, hogy egyáltalán van rajta fék. A külső gumi már új korában repedtebb,
mint a fiam bringáján a tíz éves külső. Viszont a gumin a minta ugyanaz.
Szóval simán el merek vele indulni. Olcsó bringát talán nem lopnak.
Bringával is lehet csavarogni. A dolog odáig fajult, hogy ma már a szabadidőm
egyre nagyobb részét biciklin töltöm.
A nyáron négyszer körbetekertem a Balcsit, és úgy 80 Km mélységig alaposan
bejártam a környéket.
Bringás lettem. Ki hitte volna? Én nem.
Csavarogni bringával is jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Még mindig tekerek!
Mi jöhet még?
Kattints a képre............
Ma már a szabadidőm egyre nagyobb részét biciklin töltöm.
A tekerés jót tett az egészségemnek, és segített megszabadulni a télen
felszedett plusz kilóktól.
A Tesco-s bringa még mindig jól szolgál, de időközben rátaláltam egy üzemképtelen
össztelós elektromos bringára.
A motor egy kis igazítás után beindult. Vettem rá egy új akkupakkot, vezérlést,
és egy kombi kijelzőt ami az akkuból a fogyasztást is precízen jelzi. A hosszú
távú csavargáshoz telefontartó, és USB töltő is került rá.
A középmotor okán a hátsókeréken lévő váltó hagyományos módon használható.
A legkisebb fokozatban szinte a falon is fel lehet tekerni. Tekerni mindig kell,
mert ez egy pedelec rendszerű gép.
Ha már így összeraktam, nincs mese használni is kell. nagyszerűen lehet vele
terepezni, hegyetmászni. Mindenhová behajthatok ahonnan motorral már kitiltottak.
A mai napig megtett számtalan Km után is tökéletesen működik.
Átalakítottam egy női bringát is elektromosra, így
sikerült az asszonyt is rávennem a tekerésre. Együtt bringázunk esténként,
és a hétvégéken hosszabb útvonalakat is beiktatunk a programba.
Mikor az unokám elég nagyra nőtt, hogy a gyerekülésen utazzon, szinte mindenhová
magammal cipeltem.
Mára már kinőtte a gyerekülést, megtanult biciklizni, lassan eljön az idő,
hogy két külön járművön csavarogjunk.
Bringás (is) lettem. Ki hitte volna? Én nem.
Csavarogni bringával is jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A KALAND:
A kalandot nem szervezzük. Ez nálunk azt jelenti, hogy egy nagyjából kitalált útvonalon
elindulunk, aztán majd megyünk amerre éppen sikerül, alszunk, eszünk, ahogy tudunk, ha
baj lesz, majd megoldjuk.
Talán pár év múlva, miután keleten minden elérhető "szűz" helyet bejártam, én is elindulok
a tökéletes, biztonságos sűrűn lakott nyugat felé.
Addig is, engem vonz a sár, az egyszerűség, és az a világ, ahol néha olyan képek villannak
be, ami eszembe juttatja ötvenvalahány évvel ezelőtti gyerekkoromat, Magyarországon. Ez is
hamar el fog tűnni.
Ha nem lenne olyan rossz híre az ukrán rendőröknek, nem tudnék ellenállni az olcsó
ukrán benzinnek. Valamerre muszáj menni. Mit mesélnék majd az unokáknak?
Irány a Kárpátok. Párszor jártam már ott de mindig túl sietősen. Remélem idén sikerül
az egészet keresztül-kasul bejárni. Tetszik nekem a román hegyi utakban, hogy rengeteg
a kanyar. A biztonság érdekében a kacskaringók még nem lettek kiegyenesítve, sok a le-fel,
mert nem épültek még viaduktok, stb. Itt nem lehet elbambulni.
A túra időpontja 2013. július 14-26 (fontos a nyár csapadékmentes közepe, mert a
hegyekben jó időre van szükségünk)
Az útvonal lehetővé teszi, hogy menet közben is lehet csatlakozni, illetve bármikor
abba lehet hagyni, mert a távolság otthonról nagyjából mindig ugyanannyi.
A túra hossza kb 3500-4000 Km lesz, ami 11-12 nap alatt kényelmesen megtehető.
Egy kis számítás:
4118 Km, / 100Km * 5,5 liter = 226.5 liter benzin * 400Ft = 90.516,-Ft
10 éjszaka szállás * 8.000,-Ft = 80.000,-Ft
12 nap, kb 92 óra (45Km/h ) kényelmes motorozás (napi 8 óra) pihenőkkel napi 15 óra
Csavarogni Jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Zoli elkezdett szervezni Pünkösdre egy túrát. Valahogy nem került szinkronba a csapat.
Szilárd a Fertőtavat vette célba. Zoli Maratont futott. A többiek családi körbn töltötték a hétvégét.
Peti megpendítette, hogy szívesen megmutatná az Őrség endúrósabb arcát. Nekem mindig az endúrós a szebbik arc.
Peti a környéken nőtt fel, és a Simson után egy 125-ös Yamaha DT-vel gyakorlatilag minden utat bejárt ezen a gyönyörű vidéken.
Ideje volt személyesen is megismerkednünk vele, és a szívet dobogtató BMW F800GS-el. Sárga-fekete, mint a gyerekkori Riga 12-esem!
Ari is velünk tartott. Keszthelyről Zalaegerszegre gurultunk, ahol csatlakoztunk Petihez, és kezdődött a kaland.
A város körüli dombok kóstolgatása után az Őrség felé haladva bőven volt részünk kátyús egysávosban,
kanyargós élvezetben, földes útban, és murvás szakaszokban. Az elhagyatottabb helyeken néha félórákig nem találkoztunk emberekkel.
Peti mindent precízen megtervezett. Az útvonalat, a pihenőket, a látnivalókat, az ebédet, a visszautat.
Csodálhattuk a gyönyörű zöldellő tájat, a lankákat, a völgyekben kéklő kis tavakat, az erdőket, a mezőket, a virágos réteket.
Néha mesebeli kis falvakon haladtunk át. Nem siettünk.
Még Szlovéniába is átruccantunk egy kis templomlátogatásra.
A Kétvölgyi dombtetőn, a gyülekező viharfelhők már kitartóan masíroztak felénk. Menekülőre fogtuk a dolgot. Zalalövőn a
Borostyán tó partján falatozgatva kivártuk, amíg a vihar elvonult felettünk. Innentől már külön indultunk hazafelé.
Arival, néha 30-40 Km/h-val cammogtunk a vihart követve, mindig kicsit lemaradva, nehogy elázzunk. Este volt mire hazaértünk.
Csavarogni Jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Jó kis menet volt!
Volt egy szabad vasárnapom. Zoli megtervezte az útvonalat, és összecsődítettük kis csapatunkat. A találkozóval kapcsolatos kezdeti bizonytalanság ellenére öten jelentünk meg a Zalacsányi tó Büfénél. Miután Zoli megtudta, hogy igen, ma van az a nap, kicsit később ő is csatlakozott kis csapatunkhoz, és a továbbiakban ő vezette a túrát. Az idő szép volt, motorozni jó volt.
Első megállónk a Kallosi Körtemplomnál volt. Kicsit arrébb kipróbáltam a füves domboldalt, és a nyomvályús földes utat.
Csáfordon meglátogattuk a Veress Pincészetet. Nyilván nem borozgatni mentünk. A friss levegő, a napsütötte domboldalak, és a pincészet hatalmas tartályai kötötték le figyelmünket. Kívülről nem látszik, de ez bizony egy borgyár! A barátságos gazda ismeretlenül is megajándékozott bennünket egy-egy badella finom borral.
Elidőztünk egy kicsit a Bögötei kilátónál, majd a Szajki tavak mellett elhúzva meg sem álltunk az Oszkói pincesorig. Itt gyakoroltuk a mélyhomokban bénázást. Jól sikerült.
Egy közeli étteremben babgulyást ebédeltünk. A Vadácsa tónál még elidőztünk kicsit, majd elváltunk egymástól. A csapat fele haza indult.
Andrissal, Arival bevettük magunkat az őségbe. A hármas határ volt a célpont. Hosszú poros földes utak után már közel a célhoz, egy fenyegető "természetvédelmi terület" tábla elijesztett bennünket a folytatástól.
Szerettünk volna hazaérni 18:00-ra. Zalaegerszegen még megálltunk pár szóra, és elbúcsúztunk Andristól.
Hamar Keszthelyre értünk. Megtankoltam a gépet. A jó öreg TDM-850 hajszállal 5 liter alatt fogyasztott. Nem rossz egy 18 éves masinától.
Jó nap volt. Megint úgy érzem, az élet szép! Csavarogni Jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A télen azért voltak enyhe, szinte meleg szép napok is, amikor öröm volt a motorozás.
Voltak fénytől szikrázó hideg fehér napok, amikor a letakarított utakra két kerékkel is
ki kellett menni.
Volt egy olyan nap is, amikor nem kellett volna a mocit elővenni. Persze elővettem, és
reggel munkába indultam vele . A városban plusz négy fok volt, szemerkélt az eső. Húsz
kilométerrel arrébb egy falu kellős közepén az út egy kissé hullámos szakaszán egyszer
csak elindult alattam a hátsó kerék oldalra. Érdekes érzés volt, mintha vizes füvön
eszetlenkednék, ezért az ott megszokott módon korrigáltam is a gépet, de itt bizony a
tapadás nulla volt. A csúszás folytatódott, most már mindkét kerékkel. A moci a sávomban
ugyan keresztbe fordult, de szép szabályosan a sávon belül maradva egyenesen csúszott
tovább. Kívülről érdekes látvány lehetett. Aztán szépen elfeküdtünk. A motor előttem,
én meg utána kellemesen pörögve a hátamon, csúsztunk tovább még mindig a sávunkban maradva.
A hátamon pörögve lehetőségem volt alaposan körülnézni. Előttem még senki, pörgés, mögöttem
még senki, pörgés…..
Szerencsém volt, mert akkor éppen ott nem volt forgalom. Úgy 20-30 méter után lelassultunk,
majd megálltunk. Felkászálódtam. Semmi bajom, még horzsolást, zúzódást sem éreztem. Irány a
moci. Még járt a motorja, gyorsan leállítottam. Tiszta jég körülöttem minden. Itt nem lehet
felállítani. Lehúztam a padkára, ott már stabilabban állhattam, és a motor sem csúszott el a
felállítás során. Az irányjelző eltörött. A bukócső az aszfalttal érintkező 3-4 centiméteres
részén lyukasra kopott. Tükör begörbült. A fejidom is kapott a túlbillenés miatt egy kis
smirglizést. A kipufogó oldala viszont rendesen összekarcolódott. A ruhámon, a hátizsákomon
semmi sérülés nem látszott. Az egész olyan volt, mintha sima jégen csúsztam volna.
A moci pöccre indult. A munkahelyemről nem késtem.
Másnap a szabadnapomon az irányjelzőt kicseréltem (volt egy tiszta
új példányom a fiókban). A tükröt megigazítottam, a kipufogó krómozott felületén a horzsolások
árkait forrasztóónnal feltöltöttem, és felpolíroztam. A bukócsövet egyelőre csak lefestettem a
horzsolás helyén. A fejidom karcolásán nem érdemes vacakolni. Ránézésre a hibák nem feltűnőek,
a moci pedig előbb utóbb úgyis letér az aszfaltról, és megfürdik a porban, sárban.
Kicsit átértékeltem a téli motorozást. Lassan talán benő a fejem lágya.
Felesleges volt annyit pepecselni a házi készítésű fűtött motorosruhával, ha mínuszokban úgysem
használom a gépet. Ez van….
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Az elmúl hetekben többnyire egyedül csavarogtam a környéken, de hétfőre szebb időt jósolt a meteorológia. A nap köddel, kis esővel indult, de tíz óra után kezdett
az ég tisztulni. Csaba Zalaegerszegről Keszthelyre gurult egy kis közös motorozásra. A hátizsákba
került a szokásos kolbász-kenyér-sajt hármas, és melléjük némi itóka. Ari is csatlakozott hozzánk.
A három gép közül csak az enyémen volt terepgumi. Csabi félterep hátsóval, Ari pedig sima utcai
gumikkal vágott neki a kirándulásnak. Örültem, amikor Csaba érdeklődést mutatott egy kis könnyű
terepes szakasz útvonalba iktatása iránt. Ari bízva mára már kissé megkopott terepmotoros emlékeiben
nem tiltakozott. Hajdanvolt endúróinkkal tanult a sárban motorozni. Én azért kicsit tartottam attól,
hogy egy esetleges borulása után megint rám vár a motorszerelés.
Mivel az élményt egy rövid napon a sűrűn beiktatott terepszakaszok fokozhatják, magamban úgy
terveztem, hogy több időt töltöttünk földes, murvás utakon, és könnyebb, nehezebb terepen, mint aszfalton.
Így is lett. Első célpont a Rezi vár. A Vár alatt kitárgyaltuk az odavezető földúton megtett szakasz
tanulságait. A 230 kilós gépek, azért nem kifejezetten könnyű endúrók, de jó gumikkal, komoly
eszetlenkedést tesznek lehetővé. Mivel a mocik viszonylag jól vizsgáztak, a továbbiakban is
kerestük a hasonló, némi kihívást jelentő lehetőségeket.
Felnyargaltunk a Zalaszántói Stupa-ig, a buddhista szentélyig. Előkerült a napsütésben az elemózsia.
A kolbász annyira csípős volt, hogy egy vödör vizet ihattunk volna utána, de csak egy üveg itókánk volt.
A homlokunk gyöngyözött az erejétől. Túléltük. Az erdei úton visszafelé szándékosan eltévedtünk,
hogy a régi kőbányában pihegjünk egyet.
Ódörögdnél a köves, csenevész fűvel benőtt terepen tovább kóstolgattuk a kínálkozó kihívásokat.
Újdörögddel szemben, a katonai gyakorlótéren, igazán embert, és gépet próbáló szakaszokat is
lehetőségünk volt leküzdeni. Mindenki tudásához, és gumijához mért nyomvonalat választott magának,
amint keresztül-kasul bejártuk a területet. A végén egyik kedvenc helyemen, a katonai megfigyelő
állásként szolgáló, pazar kilátást nyújtó Cseket hegyen kötöttünk ki. Vesztünkre. A csúcson,
az ég hátterében kirajzolódó sziluettünk azonnal szemet szúrt katonai őrség közelben tartózkodó
járőrének. Veszett sebességgel indult utánunk hegynek fel a terepjárójuk. Nem volt mese,
el kellett tűnnünk.
Sümegen a benzinkútnál kávézgatva kiértékeltük a nap során szerzett
élményeinket, majd elváltunk. Csaba hazaindult Zalaegerszegre, mi pedig Arival Keszthelyre.
Már sötét lett, mire a mocik a garázsba kerültek.
Csavarogni jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Rezi Vár Motorostúra
2012 09 24
rövid kaland leírás
TDM-850, csalódott vártúrája
Kattints a képre............
Ma, már a kerékpáros turista is üldözendő az erdőben. Holnap, már a gyalogos vándor sem teheti be oda a lábát.
Úgy lesz, mint a Balatonnál. A partszakasz 90 százaléka mára már privát. Nincs a parton sétálgatás! Sikerült is
meghozatniuk a szükséges törvényeket, hogy távol tartsanak az erdőtől-mezőtől. Szégyellem is magam, ha áthágom a szabályokat.
Be kell látnom,
azért számomra is maradt még lehetőség. Jól ellenőrzött körülmények között, hazuról a kijelölt útvonalon eljárhatok
a munkahelyemre, sőt elmehetek az üzletekbe, hogy leadjam, amit kerestem. Szép Új Világ.
Azért van egy másik, számomra szimpatikusabb megközelítés is. Olyan gondolatok, melyek az erdő szeretetére ösztönöznek, úgy, hogy nem tiltanak el tőle.
.jpg)
Az Erdő üzenete!
Vigyázz rám, ember, mert én is élek, érzek!
Szeress, hisz életeden végig elkísérlek!
Vagyok:
kisfiad bölcsője, tűzhelyed melege,
házad gerendája, tornácod fedele...
Vagyok:
pad az iskolában, otthonodnak ajtaja,
éhezőknek, szomjazóknak, munkásoknak asztala.
Vagyok:
orgona, zongora, citera és cimbalom,
vagyok fejfád és koporsód,
ha rádborul a sírhalom...
Kérve-kérlek, ember, ki együtt élsz velem,
hallgass meg, oly szerény, oly rövid e kérelem!
Ne bánts!
"Wenczely, az erdész"
Kattints a képre............
bővebben>>>
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Harckocsik nyomában
2012 08 27 Ódörögd közelében
rövid kaland leírás
Egy TDM-850, az egyes harcos kiképzésen
Kattints a képre............
A gázálarcban a külvilág eltűnt. A párás üvegen át, mint gülüszemű marslakók bámultuk homályba vesző társainkat, ziháltunk, fujtattunk a gumipofában. Nem csak vakok, jóformán süketek is voltunk saját légzésünk hörgő sziszegő hangjától.
A boldogság fokozható. Az élményt a vegyvédelmi ruha felvétele emelte az egekig. Fél süketen, szinte vakon nem túl egyszerű felvenni. Ilyenkor gyakran nadrágszárnak nézte az ember a kabátujját. Előbb utóbb azért sikerült beöltözni, és hogy a kellemes gőz a gumiruha alól lefelé ki ne szökhessen, ránk került a vegyvédelmi csizma is. Hú de jó volt.
Kattints a képre............
bővebben>>>
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A födő neve:
VASKAPU Motoros Kalandtúra
2012 08 04-11 Románia
Túrabeszámoló
TDM-850, és VStrom-650
Kattints a képre............
A hegytetőhöz közeledve egyre több volt a szabadon kóborló vadszamár. Vadszamarat mondok, de ilyen barátságos kíváncsi szeretetre méltó állatokkal még nem sok dolgom volt.
A csacsik barátkoztak, mindent megnéztek megszagoltak, hozzánk dörzsölőztek, nyalogattak, ha lassan mentünk a motorral követtek, mellettünk ügettek.
Így történt, hogy a hegyen, összetalálkozott a vadszamár, és a vén szamár motoros ruhában.
Romániára gondolva eszembe jutnak a motorkergető kóbor kutyák, a nem látott medvék, farkasok. Felidéződik bennem a fejszével útnak induló birkaterelő amazon, az erős szögesdróttal is erősített kerítések. Álmomban vezetve ügyelek a hihetetlenül barátságos kíváncsi vadszamarakra, kerülgetem az úton kószáló teheneket, juhokat, lovakat. Az adrenalin dolgozik, figyelek, mert jön a kátyú, a gödör, az útfelmarás, a két sáv között előző kamion, a hegyi szerpentineken vadul előző Dáciák. Sohasem fogom elfelejteni a gyönyörű vad hegyvidéket, a csalogató köves hegyi utakat, a csillogó robogó kristálytiszta hegyi patakokat, és a hűvös hegyi forrásokat. A jó öreg TDM-850 megint hazahozott.
Kattints a képre............
bővebben>>>
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Érdekes, ha egy éve azt mondta volna Valaki, hogy az első motoros csavargásomat Romániában teszem, kinevetem.
Nagyon kellemesen csalódtam ebben az országban és az itt lakó emberekben. Ott tartózkodásunk alatt egyetlen attrocitás nem ért Bennünket, mindenhol segítőkész emberekbe botlottunk, vagy fordítva. Nagyon megfogott az érintetlen természet és a hegyekben élő emberek egyszerű élete.
Kattints a képre............
bővebben>>>
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Volt egy régi viharvert Honda Dio robogónk. Gyárilag piros fehér, aztán kék,
később kipingált kék külsővel. A barátaim el is nevezték búcsús cigós mocinak.
Egy kicsit tényleg ciki volt vele emberek szeme elé kerülni.
A moci most is viharvert, de már nem szégyelli. Kapott egy friss sivatagi jellegű
álcafestést. Az új terepszínű külső Afrikából hazatért megfáradt jámbor jószág
külsőt kölcsönöz neki. Rajta a felirat " Never more AFRICA" mintha már járt is
volna arra felé, és elege lenne belőle. Igaz, Japán sincs közel, és ott már járt, tehát lehetett volna
akár már Afrikában is. Egy régi sisakot is hozzáigazítottunk az új megjelenéséhez.
Mivel Ő már rég nem szégyelli, hogy ronda, akár emberek közé is vihetjük.
Legfeljebb azt mondják rá, hogy szar színe van. Ez igaz.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Volt három szabadnapom, amelyekből kettőt a mocizásnak, egyet pedig a fűnyírásnak szántam. A jó öreg TDM850-el legurultam Keszthelyről a Mecseken át Baranyába egy kis rokonlátogatásra. Nem fáztam a 30 fok feletti hőségben. Még Marcali előtt elszakadt a kilométeróra spirál. Telefonon azonnal rendeltem egy újat potom majdnem hatezerért.
Visszafelé szabadon csavarogtam. Az egyik dunaparti pihenőm alkalmával egy arra járó kislány megkérdezte az anyukáját, hogy "A bácsi motorján miért van postaláda?". Meglátogattam Bátán a Dunaparton a cölöpökre épült halászviskókat. Pár éve jártam itt, akkor a tanyázó legények szívesen fogadtak. Itt ettem életemben először csirkepaprikás-halászlevet. Azt reméltem megint felverhetem a sátramat egy éjszakára. Most nem volt itt senki a régi ismerősök közül. Megváltozott a hely, sokkal rendezettebb lett. Az egyik kunyhónál tanyázó kedélyes csapat örömmel fogadott, és a moci túradobozait mustrálgatva jelezték, hogy ők nem kértek pizzát. (Ennyit a túradobozaimról.) A halászok azt mesélték, hogy nagypénzű ember vette meg a partszakasz alsó részét. Állítólag bontás lesz a cölöpkunyhók sorsa. Amíg lehet, azért odajárnak horgászni. Megkínáltak egy kólával, és hozzá egy kobász-kenyeres uzsonnával. Invitáltak a két hét múlva megrendezésre kerülő Keszeg Fesztiválra, ami itt lesz a Duna parton.
Baja környékén nem volt üzemelő kemping, ezért Szekszárd felé keresgéltem. Az úttól nem messze Alsónyék közelében találtam egy fákkal, bokrokkal körbevett elhagyatott telket, ledőlő félben lévő kerítéssel, hatalmas gazzal. Nagyszerű eldugott sátorhelynek tűnt, úgy hogy rögtön be is költöztem. A valaha itt állt házikót már rég lebontották. Csak az alapok, a kerítés maradványai, és néhány beteg gyümölcsfa jelezte, hogy itt hajdanán emberek éltek. A közeli útról éjszaka jól idehallatszott a forgalom zaja. Főztem egy kis vacsorát. Van egy csomó lejárt, vagy lejáró félben lévő konzervem, és leves porom még a korábbi évek kalandozásaiból. Ezek közül pusztítottam el kettőt. Nézegettem a csillagokat. Elég távol voltam a települések zavaró fényeitől. Magamfajta rövidlátónak csak távcsővel látszik igazán, hogy csillag csillag hátán pislákol. Láttam néhány meteort, műholdat, és jó pár repülőgépet a sötét égen.
Másnap a reggeli, és a felszerelés összecsomagolása után tovább csavarogtam. A hőség miatt a vízkészletem feltöltése igen csak fontosnak tűnt. Cece felé egy kis falu közkútjánál meg is tettem. A Rétszilasi tavaknál a Rétimajori halgyár bejárata csábított. Tettem egy kört odabent is. Szálloda, madármegfigyelő állomás, rengeteg mesterséges, lés természetes tó, horgászási lehetőség stb. Majdnem ott ragadtam egy éjszakára, mert egy motoros kolléga, aki mellesleg valamiféle kisfőnök ott, kivételesen megengedte a sátorverést. Túl korán volt még, és túl meleg. Hiányzott a menetszél. Mentem tovább a Balcsi felé, aztán néhány kitérő után este már otthon is voltam.
Kattints a képre............
Csavarogni Jó!!
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Válság ide, válság oda, munkahelyem kétes jövője, semmi nem számít, elkapott a láz.
Egy nagyobb utat terveztem szeptember elejére, Románia, Bulgária, Görögország,
majd visszafelé Szerbia, Montenegró, Bosznia, és Horvátország. Egész évben erről
álmodoztam. Na, ezt mosta el a válság.
A szabim szeptember 02-től ketyegett, volt
két hetem a semmire. Kínomban az utolsó pillanatban elkezdtem gyorsan társat keresni
egy kis költségvetésű Szlovéniai túrára. Nem volt jelentkező, az időjárás előrejelzés
pedig három nap után komoly esőzéseket, viharokat jósolt a térségbe. Mindenesetre,
szeptember 05-ig még jó idő lesz.
Szeretném bejárni Szlovénia hegyvidékét, és talán leruccanok a tengerhez.
Szeptember 03-án hajnalban kapkodva indulok. Társam a jó öreg megbízható TDM 850 .....
bővebben>>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2011 Répcelak , Őrség kanyar
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2011 Fúrótorony látogatás Sárvár
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2011 Irány Baranya
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2010 Kalandtúra Bosznia Hercegovina, és Montenegró
motorostúra
Kattints a képre............
Túrabeszámoló
A helyi specialitást a kocsma mögötti pajtában nyílt tűzön sütötte a barátságos
kocsmáros néni. Ejtőztünk egy darabig a 2000 méter feletti magasságban haraphatóan
hideg tiszta levegőben forrón tűző napfényben. A jó bőrben lévő házőrző már az
érkezésünkkor farkcsóválva örült, mert tudta, a vendég után neki is leesik valami.
A kocsma mögötti gazdaságban tehenek, disznók, szárnyasok jelezték egymásnak az
idegenek jelenlétét. A kiscsibék jó öreg TDM850-es motorom gumijáról szorgalmasan
csipegették az útközben összegyűjtött tehénlepény maradékát..................
Bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2010 Kalandtúra Bosznia Hercegovina, és Montenegró
motorostúra
Ahogy Andris látta
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
.jpg
)
2010 06 29 Barcs (határjárás)
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
.jpg
)
2010 Baranya felé
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Nyári mocis bóklászás 2009 09
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Nem kell feltétlenül külföldre menni egy jó motorozáshoz. Szép élmény volt a
Keszthely - Esztergom - Eger - Miskolc, útvonal. A szállás nulla Forintos volt,
ott táboroztunk le, ahol éppen az este ért. Aludtunk a Duna parton, tóparton,
és marhalegelőn egyaránt. Nem kellett a vekkert felhúzni, ébresztett a kóbor
kutya, a halőr, és a sátrakat legelő marhacsorda. Megbízható társam most is a jó öreg TDM850 ...
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mecsek 2009 06 25
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Őrségi bóklászás 2009 05 27
(UFO vadászat, avagy a mámoros típusú találkozás)
Kattints a képre............
Egy erdőszéli tisztáson vertem tanyát. Alig végeztem a kis vacsorám elkészítésével,
jött a vihar. Unalmamban a sátramban hasalva egy egyszerű digitális fényképezőgéppel
próbáltam fotózni a villámokat. Meglepetésemre, olyasmi is rákerült a képre, amit
én ott nem láttam.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
.jpg
)
2009 04 Barnával Zalában, és más bóklászások
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Az erdei úton nem volt semmi forgalom. Helyenként a fák már elég jól benőtték.
Az ősszel lehullott lomb, és vízátfolyások tették kellemessé a csúszkálást.
Szinte sötét volt azokon a helyeken, ahol a fák összeértek felettünk. Sehol
egy lélek. Az egész úton csak egy, a hegyoldalban lassan felfelé araszoló
marhacsordával találkoztunk. Semmi mozgás csak eső.
Eszembe jutottak az előző
este hallott medve, hiúz, és farkas történetek. Ráadásul Laci bácsi, akihez
igyekszünk, erdész volt, míg nem találkozott egy medvével. Az állat lehántotta
Laci bácsi fejbőrét vállát, hátát, mire belesett egy szakadékba, ahol a medve
már nem követte. Szerencsére volt térerő, és még egy kis ereje is telefonálni.
Megtalálták, megmentették, megúszta. Hasonló gondolatok, és a kezem ügyébe eső,
a csomagok tetején rögzített gyalásó járt az eszemben.
Én mentem elöl. Az esőben
hunyorogva alig láttam a félhomályban, amikor egy kanyar mögött két medvebocsforma
alak jött szembe. Megláttak, és felénk kezdtek rohanni. Ahol bocsok vannak, ott a
felbőszült anyamedve is várható. Megfordulni már nem tudtam a felmálházott TDM850-el.
Lassítottam, és mentem
velük szemben. Gondoltam, ha a közelükbe érek, gázt adok, és uzsgyi. Egy pillanat
elteltével kiderült, hogy két nagytestű medveszerű hegyi juhászkutyáról van szó.
Biztosan az előzőleg látott marhacsordához tartoztak. Látták, hogy itt jön két
vadmarha, és tudták, a csordában a helyünk. Kötelességtudóan nekiálltak terelgetni,
de amikor nem fogadtunk szót, ugatós, majd vicsorgós hajsza lett belőle. Előbb
engem, majd az utánam érkező Andrist próbálták kóstolgatni...
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Találkoztam sokféle emberrel, de a legjobbak, és legbarátságosabbak a leggyanúsabb
külsejű csórók voltak a Duna árterében. Jövőre is meglátogatom őket. Igazi törvényen
kívüli társaság, de halászatból, vadászatból, alkalmi munkából megélnek.
Óriási lakomát rendeztünk.
Csirkepaprikás-halászlé. Úgy éreztem, életemben nem ettem ilyen finomat.
A hatalmas kondérba a belevalót ők hozták, a bort én szereztem be. Lehet,
hogy azért fogadtak be ilyen könnyen, mert napok óta nem borotválkoztam, és
igazi vén gazember külsőm volt? Mindenesetre összeillő párost alkottunk a jó öreg sáros TDM 850-el...
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM850 gurulások
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Súlyhatár max 20-25 Kg !!!
Az alábbi listából válogatok, az útvonal, és a túra jellegétől függően a súlyhatárt
figyelembe véve. Ha többen megyünk, a felszerelés közösen használható részét, mint
például a szerszámok, elosztjuk egymás között.
‹ ‹ Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
.jpg
)
Mocis fotók
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Otthoni Mocis képek 2008
( az Öreg, és az Új, a gyerek, meg én)
A szépség és a szörnyeteg. Na, de melyik, melyik?
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
Pontosan 11.900 Km után cseréltem le a Szlovénia túra előtt, de kb. 1.000 Km-t még kibírt volna.
Nagyon meg voltam vele elégedve. Vízes úton a felfestett útburkolati jeleken a megpakolt TDM 850 kissé
csúszott, figyelni kellett rá.
Az első gumim ugyanez, fordított forgásiránnyal egy hátsó gumi. 18 colos méretben az elsőre nincs
endúró választék
11.900 Km után még egy hátsó gumit kibír, de kissé már fogasra kezd kopni.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM 850 gumicsere 2011 09 01 MITAS Enduro E10
Óraállás: 73076Km
Csupa jót írnak róla. Kíváncsi vagyok rá mit tud.
Sebességhatára 69T = 190 Km/h.
A Szlovéniai túrán csak egy komoly csúszásom volt
az esőben, egy durva fékezéskor, pedig a hegyi szerpentineken
döntögettem rendesen. Szépen simán fut a durva blokkok ellenére.
Kicsit hangosabb az előző gumimnál, de ez kit érdekel.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM 850 gumicsere 2012 06 26 ,
elöl Heidenau K60,
és ismét MITAS Enduro E10 hátul
Óraállás: 79.811 Km
A tervezett Vaskapu túra előtti gumicsere. Egy hónap múlva indulunk. Heidenau K60-am még nem volt a jó öreg TDM 850-en.
Egy ideje már szerettem volna kipróbálni.
Most csak előre raktam K60-at, mert hátul a korábban is használt MITAS E10-el nagyon
meg voltam elégedve, annak ellenére, hogy egy kicsit túl gyorsan kopik.
Az előző Mitas E10 6735 Km-t futott, plusz még kb 250 Km-t, amikor nem működött a Km órám.
A Vaskapu motoros kalandtúrán a Heidenau K60 jól viselkedett, jól tapadt de nagyon hangos, és ha nincs megfelelően felfújva, kicsit szitál tőle a kormány úgy 40-50 Kmh között.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Karbantartás-javítás
TDM 850 vezérműlánc csere, szelephézag állítás, porlasztó tisztítás, bukócső, láncszakadás .....
2008 - napjainkig
Kattints a képre............
Vezérmű-láncot cseréltem. Morse 82RH2015-138 vezérműlánc, 19310 Ft
Szelephézagokat kellett állítanom ( a szívószele hézagok közel nullán, a kipufogó szelephézagok nagyok voltak.) . Minden szelep alá új lapka kellett. 500Ft/db.
Szelepfedél tömítés csere, Athena 082-73 szelep fedél tömítés készlet, 7200 Ft
Porlasztót szétszedtem, kipucoltam, így megszűnt a toló üzemű durrogás. (cut off valve járat volt eldugulva.)
Olajcsere 7 000 Hűtőfolyadék csere 1 500
Hátsó fékbetétek csere 7 000
Kuplung bowden-bél csere (én lágyforrasztottam, egy évet ki szokott bírni. 1 000
A jobb oldali tökéletlen tűzkarika okán próbáltam a kipufogó leömlőket leszedni, de nem sikerült egyhetes áztatás után sem, tehát így maradnak.
2019 tavaszán egy kanyar utáni kigyorsításkor elszakadt a lánc, a hátsó kerékre tekeredett és rosszabb volt mint a satufék.
Szerencsére a mögöttem érkező kamioon még éppen ki tudott kerülni. A hátsó kerék nem mozdult, a motort tolni sem tudtam,
csak elcibáltam az útról. Utánfutóval kellet a gépet hazaszállítani. Ezt a szégyent! A lánc nem a patentszemnél,
hanem egy gyári kötésnél szakadt el! Pár dolgot cserélnem kellett a motor hátulján..
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A TDM850-nek nem sok gyenge pontja van. Az én gépemnél az egyik a Km óra volt.
Gondolom a rossz Km óra spiráltól a mutató annyira ugrált, hogy tőben elrepedt,
és egyik alkalommal éppen ránéztem, amikor letörött és eltűnt az óra belsejében.
Nem volt mese, szét kellett szednem, és eszkábáltam rá egy új mutatót.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
Midig az endúrók, a világjárásra alkalmas motorok tetszettek. Az XT-met akkor
adtam el, amikor a vadászok, és természetőrök elkezdtek üldözni, törvényt
hoztak ellenem, és motorelkobzással fenyegettek. Az erdő csak a vadásztársadalomé!
Ők járnak ott nagy terepjárókkal, puskákkal, ők óvják a természetet,és az állatokat a mindent
eltipró motorosoktól. Most, hogy már nincs endúróm, észre sem veszem, de
addig-addig alakítgatom a jó öreg TDM850-et, még a végén világjáró mindenes lesz belőle.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Volt néhány gond a Dukival. Orvosoltuk őket. Ha ment nagyon ment, és nagy
élvezet volt vele motorozni. Kicsit már untuk a gyakori javítást, a drága
alkatrészeket, és inkább eladtuk.
Utódja egy megbízható igásló, a TDM 850 4TX.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Hevert otthon egy darab plexi. Próba képen elkezdtem hőpisztollyal hajlítgatni.
Némi türelemmel, kézégetéssel sikerült egy új ideiglenesen végleges szélvédőt
összehozni. Egy év után sötétre lakkoztam. Most így néz ki. Meg van a gyári
eredeti szélvédő is, de ez jobban tetszik.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
Az olajfogyasztás egyik oka lehet a TDM 4TX-nél a meghajtó tengely szimering hibája.
Ha a leállított motor alatt kis olajfolt található, általában a meghajtó tengely
szimering, vagy az önindító szimering a bűnös. Amíg a kis lánckerékre kevés olaj jut,
tekintsd automata lánckenésnek ezt az apró hibát. A kis lánckerék mögött a szimering
és a tengely csapágyazása közé három furaton nagy nyomással nyomja az olajszivattyú
a kenőolajat. A szimering speciális, itt csak a gyári bütykös használható. A bütykök
szerepe, hogy a szimeringet adott távolságban tartsa a csapágytól, helyet adva ezzel
a kenőolajnak.
Vigyázz, a szimeringen lévő távtartó bütykök nem szabad, hogy takarják
az olajjáratokat! Néhány primitív szerszámmal a blokk megbontása nélkül házilag
cserélhető a hibás szimering.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
.jpg
)
TDM 850 porlasztó javítás,
üzemanyagfogyasztás csökkentés,
tűszelep utánállítás
Kattints a képre............
A jó öreg TDM Rinóm az utóbbi időben kissé túlzott étvággyal evett. Fogyasztása közelített a 6 liter/ 100 Km értékhez. Nagyon szeretem, de ezt már sokalltam, és lejjebb nyomtam a tűt a torkán.
A szerelés után a szegényebb keverékkel elindultam egy rövid próbára, ami kissé elhúzódott. Hidegen kissé durrogott, de bemelegedve már hozta a formáját. Remélem nem lett túl szegény a keverék. Majd egy hűvös esős napon elválik, volt-e értelme a szerelésnek.
Kattints a képre............
A TDM-be épített MIKUNI porlasztó tűszelepe vízszintesen helyezkedik el, ezért a rezgéstől a tű, és a szelepház is kopik. A kopik itt csak néhány mikromillimétert jelent, de ez az üzemanyag fogyasztás növekedéséhez már elég. Régi csórómotoros trükk, a tűt beljebb nyomni a szelepfészekbe. Olcsóbb, mint újat venni. Erre az utánállításra biztosít lehetőséget a tű tetején elhelyezkedő vájatsor, és egy zégergyűrű. Minél feljebb kerül a zégergyűrű, annál jobban belelóg a tű a szelepházba, és annál jobban elzárja az üzemanyag útját. Tehát ugyanannál a gázállásnál, szívótéri vákuumnál, kevesebb üzemanyag jut a beszívott levegőhöz. A művelethez a porlasztót nem kell kiszerelni.
Nézd meg a képeket. Nagyon fontos a tisztaság! Ne jusson por a porlasztóba! Idomok le, tank le, légszűrőház ki, és máris hozzáférsz a porlasztóhoz. Rongy a szívótorokba. Rongy a membrán fedél alá a lehulló alkatrészek megmentéséért. Membránfedél ki, vigyázva a rugóra, és a ház alsó felén lévő kis gumigyűrű tömítésre. Rugó, membrán (koton), suber, és tű egyben ki az asztalra. Szedd ki a tűt. Látni fogod rajta a kopás helyét. Szereld egy vájattal feljebb a zégergyűrűt. Ellenőrizd a kotont ( a gumimembránt). Ha nem szakadt, nem sérült, nem lyukas, és nem kezd repedezni, mehet vissza minden a helyére. A membrán állapota nagyon fontos! Vedd komolyan!
Végezd el ugyanezt a másik porlasztóval is. A végén a torokba benyúlva a tű kopott részét forgasd felülre. Egy darabig jó lesz. Én ezt már harmadszor csinálom. A TDM-em már 100 ezer Km felett jár, és még mindig az eredeti Svájci beállítású tű, és szelepház van benne. Átlag öt lityit szokott fogyasztani. Nézd meg a képeket. Remélem, eligazodsz a segítségükkel.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A Yamaha TDM 850 3vd fényszórói a két első teleszkópszár között aluról egy-egy 8-as csavarral állíthatók oldalirányba, jobbra-balra.
A fényszórók felülről az idom alatt a jobb és baloldalon állíthatók szintén egy 8-as csavarral fel-le irányba.
A fényszórók állításához nem kell az idomot leszedni, felülről, a műszerfal alá benyúlva, és alulról el lehet érni a őket.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Midig tetszettek az összeeszkábált soft csomagtartó készletek. Én két 1100 Ft-os
kínai hátizsák összevarrásából készítettem nyeregtáskát (oldaldobozként), és még
egy nagyobb sporttáskát használtam (top case helyett). A sok rekeszbe jól
szortírozva könnyen elérhetően lehetett pakolni. A rendszer prímán működött,
de az egy napig tartó eső azért sok volt neki.
A hosszabb túrák kikövetelik a vízhatlan, és zárható megoldásokat. A Kecskeméti
Metalconstructtól rendeltem három aludobozt, és készítettem alájuk saválló zártszelvényből
egy variálható csomagtartót. A rendszer vízhatlan.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Öregszem. Ahogy közeledtek a novembervégi hideg reggelek, és esték, kezdtem fázni a motoron.
Nálam a motorozás eddig négy évszakos volt. Igaz az extrém hidegben, vagy jeges utakon azért
kihagytam ezt az élvezetet. A neten régebben belebotlottam az elektromos fűtésű motoros ruhákba,
de eddig nem érdekelt. Most viszont már utánanéztem. Nem olcsó mulatság.
Meggyőztem magam,
hogy egy fűtött ruha árából inkább egy hosszabb túra benzinköltségét fogom fedezni. Közben
belebotlottam "az ülésfűtésből fűtött motorosruha" témájú írásokba.
Pl: http://www.onroad.hu/motor/bemutato/812/
Annyian leszólták, hogy kedvet kaptam a kipróbálására. Lementem a garázsba, és a gyerek kocsijából
a ruháim alá tekertem a fűthető üléshuzatot. Az asszony azt hitte meghibbantam, a gyerek a teraszról
vigyorgott. Persze olyan képet vágtam, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. A kölyök megkérdezte,
hogy az ülés nem férne-e el még a pulcsim alatt, míg az asszony megígérte, hogy szerez nekem egy gumibugyit is.
Kitoltam a mocit, beindítottam, és rácsatlakoztam a szivargyújtó aljzatra. Sokat nem vártam a dologtól.
Elég hideg volt, úgy öt-hat fok, és a rajtam lévő pulcsi nem sokat melegített. Bekapcsoltam a fűtést, és
szépen melegedni kezdett a ruha alá tűrt ülésfűtés. Nem rossz, és az öreg TDM generátora is bírja.
A világításon meg sem látszik, ha a fűtést ki-be kapcsolom. Bírta reflektorral is. Egy kis számolgatás
után úgy döntöttem akár két ülésfűtést is elbír a generátor teljes világítással.
A "kisgyerek" éppen indulni készült, megkértem, ha már úgy is megy, nézzen be a Tesco-ba két
ülésfűtésért. Láthatta rajtam, hogy nálam "elmentek hazúról", és nem akart hosszasan kínozni, ezért
negyedórán belül a kezembe volt a két fűthető üléshuzat. Kétezer valamennyi volt darabja. Szétszetem őket.
Nem akartam külön összevarrt pólókkal, gatyákkal vacakolni. Legjobb, ha közvetlenül a motorosruhába
integrálom. Némi tanakodás, és próbálgatás után a fűtőszálakat befűztem a motorosruha kivehető bélésének belső felébe
közvetlenül a bélésanyag alá, hogy a testemhez minél közelebb legyen. Estére elkészült. A főpróbát azonnal
a sötétben egy közel 100 Km-es kör során megtartottam. Először addig mentem, amíg rendesen el nem kezdtem
fázni, és csak az után kapcsoltam be a fűtést. PRIMA!!
A gyáriak biztosan sokkal jobbak, de azokat én még nem próbáltam, tehát nekem ez a csúcs. Egy ülésfűtés
van a motoros nadrágban, egy a felsőben. Párhuzamosan vannak kapcsolva derékmagasságban egy kis csatlakozóval,
és két fokozatban állítható a fűtés intenzitása.
Miért is nem csináltam ezt meg már korábban?
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mociaink voltak
Kattints a képre............
Riga 12 50
Simson 50
Honda DIO 50
KTM GRX 50
Honda MTX 50
Yamaha XT 500
Yamaha TDM 850 3WD
Ducati Multistrada 1000DS
Yamaha TDM 850 4TX
Moto Guzzi Nevada 750
Yamaha BT1100 BULLDOG
Cagiva Navigator 1000
Gas-Gas FSE 450 SM
Aprilia Scarabeo 200
Cagiva Canyon 600
BMW R 1150 R
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mocijaink javítása, karbantartása
Kattints a képre............
Motorkerékpárjaink javítási költségei
Mennyibe kerül egy mocit fenntartani? Egy motorkerékpárt nem elég megvenni. A motornak csak akkor van értelme, ha gazdája nem tekinti státusszimbólumnak, nem hagyja a pajtában porosodni, és rendszeresen használja.
A jó motor az, amelyik kiszolgálja a gazda igényeit, és szinte alig igényel szakértő törődést. Nem kell ahhoz szakértőnek lenni, hogy a mocit rendben és tisztán ápoltan tartsuk. A motor ezt meghálálja. Egy ilyen gép gazdájának a társa lesz, nem hagyja cserben, és ösztönzi a gazdát hosszú távoli utakra ahol hihetetlen, csodálatos élményekben lesz részük.
Egy gazda, aki foglalkozik a mocijával, megismeri annak gyengéit, erősségeit, tudása határait,
és szinte összenő a motorjával. A gazda egyre képzettebb, gyakorlottabb, és magabiztosabb lesz.
Nem lesz szüksége rá, hogy minden apró cseprő problémával szerelőhöz szaladgáljon. Ma az interneten
4minden motorkerékpár szereléssel kapcsolatos információ könnyen elérhető. A márkatársak szívesen
segítik egymást. Osztják a jobbnál jobb tanácsokat, csak tudni kell kérdezni, ha szükséges.
Alkatrészt a mocihoz, pedig szinte már a sarki boltban is be lehet szerezni.
A mi motorjaink mióta nálunk vannak, sohasem láttak szerelőt. Minden karbantartást, szerelést
magunk végzünk el rajtuk. A törődés, szerelés, a napi használat, és a hosszú közös túrák szinte
a szívünkhöz ragasztották őket. Nagyon nehéz megválni egy-egy ilyen jó baráttól, hűséges társtól.
Minden valaha volt motorunk, szinte minden darabjára, alkatrészére emlékszem. Emlékszem arra, amikor
hozzám került elhanyagolt külsővel, és a törődés hiánya miatt sok apró könnyen javítható hibával, már-már az
üzemképtelenség határán, vagy azon is túl. Most pedig viszi az új tulajdonos boldogan, de vajon törödik-e majd vele?
Mi lesz a sorsa? Meg értik-e ha majd panaszkodik? Meddig húzza még, ha nem én figyelek rá?
Rossz gazdánál nehéz motornak lenni. Legyél jó gazda.
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM 850 műszaki adatok
kopó alkatrész méretek
Kattints a képre............
műszaki adatok, alkatrész méretek
A Yamaha gyári alkatrészek nem olcsók. Sokszor helyettesíthetők szabványos alkatrészekkel a csapágyak, és szimmeringek, valamint utángyártott alkatrészekkel pótolhatók, a fékbetétek, féktárcsák.
A TDM 850 porlasztója több más márkában is szolgál. Porlasztó felújítás során a vásárlás előtt érdemes a porlasztó alkatrészek árát a Suzukinál, Ducatinál, Aprilianál is megnézni.
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mindig az endúrók, és a világjárásra alkalmas nagy túraendúrók tetszettek.
Mióta a terepmotorozás bűnesetté vált, az erdei utakat lesorompózták, a
"természetromboló" motorosokat hegyen völgyön át nagy terepjárókkal üldözik,
és büntetik, már csak a nagy túraendúrók felé kacsingatok. Ez továbbra is
kacsingatás marad, mert nem ér le róluk a lábam. Marad a köztes megoldás
az enyhén terepesített túrásított TDM 850.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Motorkerékpárok DAKAR győzelmek 1979-2012
Dakar motorkerékpár győzelmek
A TDM-850 csak szeretne hozzájuk kicsit hasonlítani
Kattints a képre............
A jó öreg Yamaha TDM 850 felmenői között találhatók nagy DAKAR harcosok. Hosszú volt az út a TDM 850 születéséig, de már az az év is nagyon messze van amikor megszületett. Az én öreg jószágom a gülüszemű Rinóm 1995-ös, és fajtájának egyik utolsó darabja. Akármilyen vén, azért még most is büszke őseire.
1979 Cyril Neveu ----------------Yamaha --------XT500 Francia
1980 Cyril Neveu ----------------Yamaha --------XT500 Francia
1991 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE750T Francia
1992 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1993 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1995 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1996 Edi Orioli--------------------Yamaha --------YZE850T Olasz
1997 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1998 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
Az XT-500 volt az első valamirevaló strapabíró négyütemű egyhengeres, ami irányt szabott az endúrók fejlődésének.
1991-től a Dakaron már ott dobogott a TDM ős szíve a kéthengeres soros négyütemű twin.
1991-ben piacra dobta a Yamaha a TDM 850-et 3vd típuskóddal. Az idők során nem sokat kellett cicomázni rajta.
Nagy változtatásra nem volt szükség. 1994-ben azért kicserélték a léptetővillát, a váltófogaskerekeket és a
kuplungkosarat is.
A TDM-ek sok mindent kibírtak, sokmindent megéltek. Történeteiket a világ minden táján ma is sokan mesélik.
A TDM 850 igazi túramotor. Erős, strapabíró, és megbízható. Nagyon jó féke, feszes állítható futóműve a
sportmotoroktól is örökölt géneket.
Egy kissé karbantartott TDM-850-e soha nem hagy cserben.
Aztán 1995-ben legyártották az utolsó darabot mérges zöld színben. És összetalálkoztunk. Azóta összeszokott
párosként együtt csavargunk amerre csak tudunk. És mi sokfelé, jó-rossz utakon,
és mindenféle terepen szeretünk csatangolni. Fajtársaink között sokan több százezer
kilométert faltak fel, mi csak épp, hogy elhagytuk a százezret. És megyünk, megyünk tovább…
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2022 06 12-18 Kárpátok túra
- Kawasaki W800, Andris
- Suzuki Bandit 1200, Attila
- Suzuki Bandit 1200, Hami
- TDM-850 Öszvér, Levi
2022
Kattints a képre............
VÉGRE SZABADABBAN UTAZHATUNK!
Ötévente legalább egyszer illik meglátogatni a Kárpátokat. Most jött el ismét az ideje.
Útba ejtettük az Aranyosfői-jégbarlangot, és a tordai sóbányát, Teszteltük mezei túramotorjaink off-road képességeit.(Főleg amikor a kutyák kergettek..)
A hegyi szerpentineken bőven volt kanyarvadászat, hó jég és medve. A közelünkben kószáló medvékből nekem ennyi elég is volt.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Motorozások Szlovéniában 2021
BMW R1150R - TDM-850 Öszvér
KTM 390adv - Cagiva canyon 600
2021
Kattints a képre............
Még mindig a COVID határozza meg az emberek életét. A szomszédos
Szlovéniában még most is szívesen látnak bennünket.
Az év során többször odalátogattunk.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Északi Középhegység "Covid" túra
CAGIVA NAVIGATOR-1000 - TDM-850 Öszvér
2020.07.20-25.
Kattints a képre............
A COVID okán úgy döntöttünk, egyelőre csak Magyarországon belül motorozunk.
Az Északi Középhegységben az utóbbi pár évben nem jártunk. Jó célpont lesz.
A Balaton-Felvidékről indulva végignyargaltunk a Bakony, Pilis, Börzsöny, Cserhát,
Mátra, Bükk legvonzóbb motoros útjait.
Legközelebb majd talán a Zemplénig is emegyünk.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A STELVIO hágó volt a cél, de mire odaértünk lezárták,
a Dolomitok és Szlovén Alpok viszont kárpotoltak.
CAGIVA NAVIGATOR-1000 - TDM-850 Öszvér
2019 júni.08-13.
Kattints a képre............
Ari a remek BT1100 Bulldogot lecserélte egy kiváló Cagiva Navigator 1000-re.
Egy két dolgot megigazítottunk rajat azután irány a STELVIO hágó.
Nem volt szerencsénk, a már egyszer megnyitott utat szinte az orrunk
elött zárták le ismét a lavinaveszély miatt. Legalább lesz okunk visszajönni.
Irány az Olasz Alpok leglátványosabb motoros útjai, a Dolomitok.
Természetesen hazafelé vezető úton Szlovéniában a Mangart-ot ismét megmásztuk.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Olasz Dolomitok és Szlovén Alpok túra
BT1100 Bulldog - TDM850 Öszvér
2018 júli.24-29
Kattints a képre............
A tavaszi Szlovén Alpok "Fel Mangart-ra"túra jól sikerült, de az időjárás okán
nem volt teljes. A csúcsra vezető út le volt zárva.
Ari időközben vett egy BT1100 Bulldogot. Rendbe raktuk, és már alig vártuk,
hogy egy hosszabb motoros túrán kipróbáljuk. Volt egy hetünk a csavargásra,
és erre az Szlovén és Olasz Alpok pont megfelelő célpontok.
Az Olasz Alpok legszebb motoros útjai a Dolomitokban vannak. Igazi motoros
paradicsom. Természetesen az odavezető úton a Szlovéniában Mangart-ot is megmásztuk.
A Yamaha Bulldog nagyon jól teljesített. Nyomatékos kanyarvadász. Öröm vele
motorozni. A kátyúk hiányától szenvedő Olasz és Szlovén utakon Istenkirály.
Azért ne felejtsük: A Magyar gidres-gödrös mellékutakon, és mostohább helyeken,
a Jó Öreg TDM 850-es öszvér felülmúlhatatlan.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Fel MANGART-ra Szlovén Alpok - Kelet Olaszország túra
2018 május.23-26
Kattints a képre............
Zoli túrabeszámolója
A korábbi évek jól sikerült közös túrái után úgy gondoltuk, hogy Szlovénia
legyen az idei célpont. Felmerült átmenetileg Ausztria is, de régebbi motorok
miatt ezt a lehetőséget elvetettük. Viszonylag rövid időn belül konszenzusra
jutottunk, hogy mikor és mennyi időre megyünk. A szállás foglalása is időben
megtörtént, egy Kobarid melletti hegyi faluban. Levi Dresnica-n, Sobu na
Lovrizu apartmanházban 4 szobát foglalt nekünk, reggelivel. Utólag kiderült
nagyon jó választás volt, részemről a Booking értékelése 9,9.
A társaság vegyes volt, testvérpár, apa-fia és a többiek. A horkolók és nem
horkolók viszonylag gyorsan párra leltek. A 8 motorból álló csapat egyben
tartása a túrán nem tűnt egyszerű feladatnak, de belevágtunk a szervezésbe.
Az útvonal megtervezésében, az úti célok kiválasztásában Gugli barátunk volt
a segítségünkre. A terv szerint kanyargósabb, lendületes íves, egyenes
szakaszokból és látnivalókkal tűzdelt megállókból állt össze az itiner.
A sokadik alakításra egész pofásra sikeredett :
András és Attila (továbbiakban A&A) korábban indultak. Közös túránk előtt
megmászták a Großglocknert és jót motoroztak az osztrák jó minőségű utakon.
Indulás előtt arról szóltak a hírek, hogy esős, zivataros utunk lesz, de
nem riadtunk vissza már semmitől.
Jót motoroztunk, kb. 1400 km-t tettünk meg a négy
nap alatt. A Mangart-ra fel túranevet az időjárás ugyan felülírta, de legalább a
következő évi úti cél keresésével nem kell időt tölteni… Most úgy vagyok, mint a
szamár a Shrek-ben, odaértünk már?
Csavarogni jó! Főleg, hogy Keszthely mindig hazavár. Azért ne felejtsük: A Magyar gidres-gödrös mellékutakon, és mostohább helyeken,
a Jó Öreg TDM 850-es öszvér felülmúlhatatlan.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Már jó ideje nézegettem az eladó motorhirdetéseket. Szerettem volna valamilyen
öreg, de jó kiállású gépet találni, amit a hosszú téli estéken felújíthatok.
Talán egyszer az unokám, még kipróbálna valamit a 80-as évekből. Igazából csak
annyi megkötés motoszkált a fejemben, hogy két hengernél nem kell több. Ennek
ellenére a négyhengeres veteránokból is próbáltam válogatni.
Egyik este, ahogy bekapcsoltam a tabletet, azonnal megjelent egy új hirdetés.
Egy üzemképtelen Moto Guzzi Nevada 750-es choppert árultak olcsón. Laci bácsi
nagy Guzzi rajongó, és már telebeszélte a fejemet a Guzzi érzéssel. Már
megtanultam tőle, hogy a BMW nem más, mint egy ronda lógócsöcsű Guzzi , amit
nem szabad megvenni. (Én azért egy BMW-nek is tudnék örülni). A lényegében
már nem idegenkedtem a Guzzitól, és egyre jobban tetszett a gondolat, hogy
legyen egy ilyen különleges gépem.
Felhívtam a hírdető motoros kollégát. Az idős Úr elmondta, hogy több mint 10
éve áll a gép. Az utóbbi években már nem sikerült beindítani. Rozsdás, és akksi
sincs benne. Nagyon szerette annak idején, ezért akárkinek nem akarja eladni.
Szeretné, ha újra motor lenne belőle. Nem alkudoztam. Kértem nézze meg ezt a
honlapomat, és ha alkalmasnak lát rá adja el nekem a mociját. Másnap reggel már
küldtem is neki az előleget, nehogy beelőzzön valaki. Az üzemképtelen rozsdás
vas olcsó volt, de úgy éreztem, ha hihetek a tulajnak, az olajnyomás hiány
jelzés ellenére, nálam hamarosan ketyegni fog a motor. Én hittem a szimpatikus
úrnak. A mocit utánfutón hazahoztuk Keszthelyre, és egy héten belül már le is vizsgáztattam
a gépet.
Azóta átesett néhány alkatrészcserén, a motor, váltó, gardán és fékolajak
cseréjén, egy komoly rozsdátlanításon- polirozáson. Most megint jól néz ki.
Alig költöttem rá, viszont pár munkaórát rá kellett áldoznom. De hol van még
a tél vége. Ha szép idő van, és ráérek, most télen is megyek vele 100-200 Km-es
köröket. Egyre jobban működik, egyre jobban tetszik. A Guzzik kőkorszaki, de
megbízható megoldásokkal készültek. Aki még nem próbált ilyen gépet annak
hiába mondom, aki ment már ilyennel az viszont tudja milyen a Guzzi érzés.
A tavaszi pár napos Szlovénia túrára jön velünk a Guzzi is. Én a TDM-el megyek,
Ari pedig a Guzzival akar jönni. Érdekes csapat lesz. Nyolcan nyolc mocival
megyünk, és lesz közte mindenféle:
- 1 Aprilia nagy robogó,
- 3 TDM 850-es öszvér enduro,
- 1 KLE 500-as enduró,
- 1 Kawa W800-as retro motor,
- 1 Africa Twin, vagy helyette egy Ducati monster,
- és a kis 750-es Guzzi chopper.
A Papa (Laci bácsi) szerint, jól áll nekem a kis Guzzi, pont az én méretem,
olyan gyerekmotor forma, amiről legalább leér a lábam.
Azért ne felejtsük: A Jó Öreg TDM 850-es öszvér felülmúlhatatlan.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A Fel-Fogarasra motoros kalandtúrán leginkább Andris új retró motorját, a Kawasaki W800-ast nézegettük. Elképzeltem kissé hosszabb rugóúttal, bütykös trágyaszóró gumikkal, stílusos túradobozokkal nyakig sárosan. Nagyon tetszett. A stílusos túradobozként tejeskanna, lőszeres doboz, üzemanyag kanna, katonai sátorlapból varrt soft-bag jöhetne szóba.
A túra után Keszthelyre hazaérve tovább motoszkált bennem a gondolat. Az öszvér TDM-850-hez sokszor elég lett volna a nagy 35 literes alu túradobozok helyett, valami keskenyebb, kisebb oldaldoboz. Volt egy 20 literes üzemanyag kannám, felkötöztem a csomagtartóra és tetszett. Beszereztem két új kannát és egy esős nyári napon mindjárt meg is csináltam.
Hogy ez miért nem jutott korábban eszembe? Szerintem jól néz ki.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Megszületett az unokám, a kis Levi. Nem csak a papája nevét, a Papa kalandor szellemét is örökölte.
A jövő generáció Keszthelyi motorosa öt hónaposan már két defektet hozott össze a babakocsiján. Nagyon büszke vagyok rá!
Határozottan
kézben tartja a környezetét. Főleg a Papáját! Imádom!
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Fel Fogarasra! motoros túra kalandoroknak
2017.07.22-28.
Kattints a képre............
Levi fotói
Andris fotói
Ilyen komoly előkészületekkel még soha nem terveztem túrát. Egy 67 éves barátommal, Laci Bácsival
megkívántuk a Déli-Kápátokat. Eddig mindig, lesz-ami-lesz alapon szállásfoglalás
és különösebb tervezgetés nélkül vágtunk bele a túráinkba, kajával, sátorral, és
egyéb luxuscikkel felszerelve. Esős napokon és kritikus környezetben ha szükséges
volt, többnyire az utolsó pillanatban de találtunk szállást. Szeretek így kalandozni,
mert arra mehetek, amerre épen eszembe jut, és nem kell igazodni előre lefoglalt dolgokhoz.
Három fiatal motoros társunk csatlakozott hozzánk. Most a létszám okán tisztességes
szállást foglaltam az előre elhatározott útvonalon.
Az öt lelkes jelentkezőből az utolsó pillanatban sajnos csak hárman, majd szerencsére
mégis négyen lettünk.
A túra nem épen kedvező időjárással, egy borult, esős felhős, napsütéses napon indult,
és ez az időjárás jellemezte is az egészet. Jó néhányszor eláztunk, de mindig
kárpótolt a vihart követő napsütés. A hegycsúcsok meghódítása során jobb lett
volna a ragyogó napsütés, de a felhőkben úszó tetők megmászása is nagy élmény volt.
Odafelé menet átvágtunk a Királyhágón, majd dél-felé fordulva az 1R útvonalon az
Erdélyi-középhegységen át az Apuseni nemzeti parkon keresztül vettük az irányt
Nagyszeben (Sibiu) felé. Megmásztuk a 7C Trans-Fogaras magashegyi utat. Pihenés
képen Nagyszeben központjában megnéztük a világ legkeményebb endúrós versenyének a
Redbul Romanics-nak a selejtezőjét.
Élménymotoroztunk a csúcs felé a 67C Trans Alpinán.
Az E81, 7A útvonal a Vidra tó mentén, majd Petrozsényen át dübörögtünk Herkulesfürdői
szállásunk felé. A Vidra-Petrozsény szakasz az esős időben már elég sáros, és kritikus
volt ahhoz, hogy a 66A útvonalat a Vulkán hegységen át kihagyjuk, és szégyenszemre az
E79, és a 67D-n menjünk Herkulesfürdőre. Némi Duna menti motorozás után északnak
fordulva utoljára még belevetettük magunkat a hegyek közé, majd hazafelé vettük az irányt.
Tíz évvel ezelőtt Romániában az utakon nagyon kellett vigyázni, lépten nyomon
kátyúk, a sávban szembejövő kamionok, és az út menti szemét jellemezték az állapotokat.
Öt évvel ezelőtt mindenütt látszott az őrült iramú fejlődés, mindenütt építkeztek,
útelzárásokkal volt tele az ország. Most tökéletesen karbantartott utakkal, tiszta
településeken frissen vakolt-festett házakkal, csinos portákkal találkoztam. Olyan
helynek láttam Romániát ahol szívesen laknék. Románia gazdasági fejlettségben már
elhagyott minket. Ezt finoman éreztették is velünk Herkulesfürdőn, ahol Forintról
hallani sem akartak, "Mit kezdjünk vele?" mondták.
Tíz éve ez pont fordítva volt. Rossz érzés, hogy így lemaradtunk.
Az előre lefoglalt szállások miatt szükséges szoros menetrend kissé zavart a túrán,
de ennek ellenére jó kaland volt.
Mind a 2600 kilóméteren jól éreztük magunkat.
Csavarogni Jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Magyarország határain Robogó túra- Hungary
2017. május 24-28
Kattints a képre............
Túrabeszámoló
Zoli fotói
Levi fotói
Zoli szervezett egy jó kis túrát, amihez én is csatlakozhattam.
Zoli túrabeszámolója:
V-Strom-os korszakomban gyakran tettem kirándulásokat hazánkban és a környező
országokban is. Így miután cseréltem a túra-endúrót egy robogóra már nagyon
hiányzott egy hosszabb, több napos túra.
Többeknek mondtam, hogy megyek öt napra robogóval, és mindenki első kérdése
az volt, hogy mivel??? A válasz megnyugtatta őket rendszerint, hiszen a 400
köbcentis robogó hívószóra már elégedetten konstatálták, ja azzal lehet.
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Sokat nem motoroztam 2015-ben. Az öregség elleni küzdelem okán inkább bringával
csavargok. Csak egy rövid háromnapos túrán voltunk nyár végén Szlovéniában.
Útközben hagyta el a Km számlálóm a 100 ezret, de úgy 15 ezerrel több van benne,
ugyanis legalább egy évig nem működött a Km órám.
Megint a november térített
észhez. A Balaton felvidéken a dombok között döntögettünk. Sziszi elöl az
új 1200-as Bandittal, én utána a jó öreg terepgumis TDM-el, amikor egy
ködszitálásnál alig több esőcske megtréfált. A tréfa jól sikerült. Egy jobb
kanyarban a hátsó kerék kicsúszott, és a mocival az oldalunkon karcoltuk az
aszfaltot. Szépen szétváltunk, majd külön-külön csapódtunk az út menti árokba.
Szerencsém volt megint. Nem volt forgalom. Kimertük gépet az árokból, és
felmértem a károkat. A két tenyerem, a jobb karom rendesen fájt. A jobb
bokám a bakancsba vérzett. Úgy 5-10 perc után már jól enyhült a fájdalom,
de ma 3 hét elteltével is megvannak rajtam a baleset nyomai. A nadrágom
zsebében lévő telefonon csúsztam. A nadrág, és a telefon tokja elkopott,
de a teló épen megúszta. Most a motor jobb oldala sérült. Letörött a lábtartó,
elszállt egy irányjelző, leszakadt a bukócső fele, elferdült a kormány,
karcolódott a kipufogó vége, deformálódott a fejidomot tartó váz, és rendesen
megkopott a fejidom is.
A lehullott alkatrészeket gyorskötözővel rögzítettem,
és a hazáig hátralévő 80 kilométeren már óvatosabb voltam. Nem volt nagy élmény
a vizes úton lábtartó nélkül a hátsó fék óvatos használata. Úgy 3-4 nap múlva
jött csak meg a kedvem a gépet rendbe rakni. Utána mentem is vele egy kört,
hogy ismét szokjuk egymást. Csak a funkciókat javítottam. Minden rendben
működik. A külcsíny egy öreg harcosnál már nem számít. A hosszú viszontagságos
élet nyomait férfiasan viseli a jó öreg TDM850.
Kezdenek szimmetrikusak lenni a sérülések. A moci bal oldala 2013 telén
ismerkedett a jeges aszfalttal. Az is egy olyan nap volt, amikor nem kellett
volna a mocit elővenni. Akkor is szépen elfeküdtünk a jeges úton. A motor
előttem, én meg utána kellemesen pörögve a hátamon, csúsztunk tovább még mindig
a sávunkban maradva. A hátamon pörögve lehetőségem volt alaposan körülnézni.
Előttem még senki, pörgés, mögöttem még senki, pörgés……..
Megígértem magamnak akkor is, hogy a jövőben jobban vigyázok.
Nem sikerült betartani…
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Szinte elő sem vettem a motort egész évben. Váratlanul ért, hogy Andrisnak kedve
támadt egy kis csavargásra. Szerencsére pont betervezett szabim volt arra az
időszakra.
A közeli Szlovéniát terveztük bejárni. Én korábban már csavarogtam
arra, és tudtam, akármilyen kicsi is az ország, annyi érdekes izgalmas helyet
hagytam ki, hogy heteket tudnék még ott eltölteni.
Szokásunkhoz híven szélben-esőben indultunk. Ez a kedvcsináló áztatás kitartott
majdnem Ljubljanáig. A várostól északra a hegyek között földutakon bejártuk
Kamnik környékét. Bled mellet egy parasztház-szállodában a tehenek
szomszédságában vertük fel a főhadiszállást.
Kattints a képre............
Keresztül-kasul motoroztuk a
Juliana Alpokat, megközelítettük a Triglav csúcsot, megmásztuk a Mangart
csúcsot, a Vrsic hágót,
és végiggurultunk az Isonzó völgyén. A legérdekesebb motoros útvonalak:
a 403-as, a 905-ös, a 907-es, 206-os, a 902-e, és a 203-as utak. Persze az
én szívemhez a hegyek belsejébe az erdőkön átvezető Kamnik környéki
földes - murvás utak álltak legközelebb.
Megint úgy indultam haza, hogy úgy éreztem,
Szlovéniába még vissza kell jönnöm.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Zoli túraterve, ami meg is valósult, sőt..
2014.június 26. Csütörtök. Indulás Egerszegről 8.00 órakor, Keszthely Levi-lak
8.45. Viszonylag gyorsan - Zalakaros érintése nélkül- átgázolunk a Bakonyon és
a Vértesen, a Pilisben kicsit kanyargunk, majd Párkányban ebédelünk.
Szlovák oldalon csak rövid időt töltünk, mert már Letkésnél visszatérünk kis
hazánkba. A Börzsönyt sem hagyjuk érintetlenül, Márianosztra-Kóspallag
(-Szokolya) útvonalon kanyargunk egyet nem túl széles utakon. Áthaladunk volt
katonabázisomon, Rétságon és a bánki tó mellett időzünk egyet. Alsóbbrendű
utakon közelítjük meg a szálláshelyünket, hogy néhány sörrel térjünk pihenőre.
Ha minden jól alakul kb. 375 km-t teszünk meg.
2014. június 27. Péntek. Kb. 190 km a napi tervezett távolság. Reggel kényelmesen
elindulunk Szécsénybe és jó túristaként várost nézünk.
Szécsény után Kazár felé vesszük az irányt, hogy felfedezzünk néhány méltán
híres geológiai képződményt.
Ennyi látvány után kalandozunk egyet a szomszéd megyébe is, Mátraszele-
Mátraballa- Parádsasvár útvonalon a csúcsra hágunk, Kékestető az úti cél. A
24-es főút kanyarkombinációit sem hagyjuk érintetlenül, majd visszafelé a
Kövecses-patak mellett Mátraszentimre- Pásztó érintésével jutunk majd el
Hollókőre. Itt egy kicsit átszellemülünk, majd a legrövidebb úton (Irány
Surány!!) a szálláshelyre motorozunk. Ebédet is eszünk majd, ott, ahol a dél ér
Bennünket.
2014. június 28. Szombat. Ezt a napot a VÁR-ak jegyében töltjük. Délelőtt
átközlekedünk Balassagyarmaton, a reggeli cikória kávénkat a Fő téren (ha van
ilyen?) fogyasztjuk el. Ezután Dejtár és Drégelypalánk útvonalon Parassapusztán
lépünk szlovák területre és Kistompáig megyünk. V-Strom-os kollégák javaslatára
kicsit Déménd felé is kitérünk, de alapvetően Fülek (Vár ismét!!) felé vesszük
az irányt és Cerednél jövünk vissza magyar honba. Itt tervezem az ebédet,
kiváló babgulyást ettem már itt. Ebéd után egy profin felújított kanyargós
14 km vár ránk, kedvére mindenki döntögethet. Rónafalu panorámája híres,
megnézzük, majd Salgó vára után a Boszorkány követ keresünk!
Salgóbánya után Somoskő a célunk. A vár szlovák oldalon van, mi a magyar
oldalról fogunk "fotózkodni" vele.
A délután hátralévő részét a Karancs- Medves vidékre szánjuk, csak néhány
étvágy-gerjesztő hely: Karancs-csúcs, Ruzsik kilátó, Margit kápolna, Mobotix
kamera (?). A nap záróeseménye az ősmaradványairól híres Ipolytarnóci Park
felkeresése lesz.
Hazafelé megállunk Szécsényben és esti városnézéssel zárjuk a napot. Kb.
270 km lesz az aznapi út.
2014. június 29. Vasárnap. A hazaút során Vácon megnézzük a Mária Terézia
korában épült diadalívet (nem csak a VB győztes franciáknak van ilyenjük :),
Pákozdon nagyjaink előtt meghajlunk, majd Nádasdladány megszépült kastélyát
nézzük meg. A többi útvonal már fakultatív, a korábbi napok adják meg a helyes
utat hazafelé. Kb. 300-400 km a vasárnapi etapunk.
A jelszó: Nógrád Ránk Vár
Csavarogni jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2013.07.17. Átgurultunk a Szlovén szomszédokhoz
Csabival és Petivel
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2013-ban BRINGÁS lettem!
Mi jöhet még?
Kattints a képre............
A 2013-as Nagy Kárpátjáró Kalandtúra elmaradt. A túra előtt az utolsó hetekben társak nélkül maradtam.
Rendesen lógattam az orromat, mert nem volt semmi kedvem egyedül nekiindulni a világnak.
A nyáron most csak rövid motoros kiruccanásokon vettem részt. Juli 14-től 26-ig ketyegett
a szabim, és elhatároztam, hogy másképp fogok csavarogni.
Még a tavaszi szezonnyitó Motorosbetyár találkozón, amikor Zoli, és Barna a Maratoni futáson
tervezgették a részvételüket, elhatároztam én is teszek valamit az utóbbi években
elhanyagolt kondíciómért.
Tavasszal a Tesco-ban belebotlottam egy olcsó akciós össztelós bicajba. Megvettem.
Azt írják róla a neten, hogy "Gyilkos az, aki a gyerekének ilyent vesz. Nem fog rajta
a fék, nem lehet rendesen beállítani, nyolcas van a kerekekben, leesik a pedál, reped,
törik a váz, semmirevaló kapcsolhatatlan a váltó, kétszer olyan nehéz, mint egy normális
bringa, stb." Ez tényleg így van, de én magamnak vettem, és csak utána kezdtem el
olvasni a kerékpáros blogokat.
Szóval jól belenyúltam.
Garancia is csak akkor van, ha ahhoz a szerelőhöz viszed, akivel a Tesco szerződött,
és jó pénzért sorba állsz nála egy pár hétig. Nem vittem én sehová.
Ciki lenne, ha egy biciklit nem tudnék megszerelni. Végül is nekem jó lesz a gép,
mert meg tudom csinálni. Valószínűleg azért utálják a neten, mert nincs rendesen
összerakva, és a vásárlók nem tudják összehozni, a kijelölt garanciás szerviz
szórakozik velük, a rendes bringabolt pedig visszaküldi őket a Tesco Gazdaságosba.
Ez a drót szamár bizony gondoskodásért, törődésért kiált. Nem egy menő bringa,
de szerintem ránézésre nem néz ki rosszul. Többször átnéztem a vázat, az enyémen
eddig nincsenek repedések. Én tudok vele váltani, mert tudom hogyan működik.
A hajlékony műanyagfék is használható, csak el ne törjön. Ha eszembe jut az ára,
csodálkozom, hogy egyáltalán van rajta fék. A külső gumi már új korában repedtebb,
mint a fiam bringáján a tíz éves külső. Viszont a gumin a minta ugyanaz.
Szóval simán el merek vele indulni. Olcsó bringát talán nem lopnak.
Bringával is lehet csavarogni. A dolog odáig fajult, hogy ma már a szabadidőm
egyre nagyobb részét biciklin töltöm.
A nyáron négyszer körbetekertem a Balcsit, és úgy 80 Km mélységig alaposan
bejártam a környéket.
Bringás lettem. Ki hitte volna? Én nem.
Csavarogni bringával is jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Még mindig tekerek!
Mi jöhet még?
Kattints a képre............
Ma már a szabadidőm egyre nagyobb részét biciklin töltöm.
A tekerés jót tett az egészségemnek, és segített megszabadulni a télen
felszedett plusz kilóktól.
A Tesco-s bringa még mindig jól szolgál, de időközben rátaláltam egy üzemképtelen
össztelós elektromos bringára.
A motor egy kis igazítás után beindult. Vettem rá egy új akkupakkot, vezérlést,
és egy kombi kijelzőt ami az akkuból a fogyasztást is precízen jelzi. A hosszú
távú csavargáshoz telefontartó, és USB töltő is került rá.
A középmotor okán a hátsókeréken lévő váltó hagyományos módon használható.
A legkisebb fokozatban szinte a falon is fel lehet tekerni. Tekerni mindig kell,
mert ez egy pedelec rendszerű gép.
Ha már így összeraktam, nincs mese használni is kell. nagyszerűen lehet vele
terepezni, hegyetmászni. Mindenhová behajthatok ahonnan motorral már kitiltottak.
A mai napig megtett számtalan Km után is tökéletesen működik.
Átalakítottam egy női bringát is elektromosra, így
sikerült az asszonyt is rávennem a tekerésre. Együtt bringázunk esténként,
és a hétvégéken hosszabb útvonalakat is beiktatunk a programba.
Mikor az unokám elég nagyra nőtt, hogy a gyerekülésen utazzon, szinte mindenhová
magammal cipeltem.
Mára már kinőtte a gyerekülést, megtanult biciklizni, lassan eljön az idő,
hogy két külön járművön csavarogjunk.
Bringás (is) lettem. Ki hitte volna? Én nem.
Csavarogni bringával is jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A KALAND:
A kalandot nem szervezzük. Ez nálunk azt jelenti, hogy egy nagyjából kitalált útvonalon
elindulunk, aztán majd megyünk amerre éppen sikerül, alszunk, eszünk, ahogy tudunk, ha
baj lesz, majd megoldjuk.
Talán pár év múlva, miután keleten minden elérhető "szűz" helyet bejártam, én is elindulok
a tökéletes, biztonságos sűrűn lakott nyugat felé.
Addig is, engem vonz a sár, az egyszerűség, és az a világ, ahol néha olyan képek villannak
be, ami eszembe juttatja ötvenvalahány évvel ezelőtti gyerekkoromat, Magyarországon. Ez is
hamar el fog tűnni.
Ha nem lenne olyan rossz híre az ukrán rendőröknek, nem tudnék ellenállni az olcsó
ukrán benzinnek. Valamerre muszáj menni. Mit mesélnék majd az unokáknak?
Irány a Kárpátok. Párszor jártam már ott de mindig túl sietősen. Remélem idén sikerül
az egészet keresztül-kasul bejárni. Tetszik nekem a román hegyi utakban, hogy rengeteg
a kanyar. A biztonság érdekében a kacskaringók még nem lettek kiegyenesítve, sok a le-fel,
mert nem épültek még viaduktok, stb. Itt nem lehet elbambulni.
A túra időpontja 2013. július 14-26 (fontos a nyár csapadékmentes közepe, mert a
hegyekben jó időre van szükségünk)
Az útvonal lehetővé teszi, hogy menet közben is lehet csatlakozni, illetve bármikor
abba lehet hagyni, mert a távolság otthonról nagyjából mindig ugyanannyi.
A túra hossza kb 3500-4000 Km lesz, ami 11-12 nap alatt kényelmesen megtehető.
Egy kis számítás:
4118 Km, / 100Km * 5,5 liter = 226.5 liter benzin * 400Ft = 90.516,-Ft
10 éjszaka szállás * 8.000,-Ft = 80.000,-Ft
12 nap, kb 92 óra (45Km/h ) kényelmes motorozás (napi 8 óra) pihenőkkel napi 15 óra
Csavarogni Jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Zoli elkezdett szervezni Pünkösdre egy túrát. Valahogy nem került szinkronba a csapat.
Szilárd a Fertőtavat vette célba. Zoli Maratont futott. A többiek családi körbn töltötték a hétvégét.
Peti megpendítette, hogy szívesen megmutatná az Őrség endúrósabb arcát. Nekem mindig az endúrós a szebbik arc.
Peti a környéken nőtt fel, és a Simson után egy 125-ös Yamaha DT-vel gyakorlatilag minden utat bejárt ezen a gyönyörű vidéken.
Ideje volt személyesen is megismerkednünk vele, és a szívet dobogtató BMW F800GS-el. Sárga-fekete, mint a gyerekkori Riga 12-esem!
Ari is velünk tartott. Keszthelyről Zalaegerszegre gurultunk, ahol csatlakoztunk Petihez, és kezdődött a kaland.
A város körüli dombok kóstolgatása után az Őrség felé haladva bőven volt részünk kátyús egysávosban,
kanyargós élvezetben, földes útban, és murvás szakaszokban. Az elhagyatottabb helyeken néha félórákig nem találkoztunk emberekkel.
Peti mindent precízen megtervezett. Az útvonalat, a pihenőket, a látnivalókat, az ebédet, a visszautat.
Csodálhattuk a gyönyörű zöldellő tájat, a lankákat, a völgyekben kéklő kis tavakat, az erdőket, a mezőket, a virágos réteket.
Néha mesebeli kis falvakon haladtunk át. Nem siettünk.
Még Szlovéniába is átruccantunk egy kis templomlátogatásra.
A Kétvölgyi dombtetőn, a gyülekező viharfelhők már kitartóan masíroztak felénk. Menekülőre fogtuk a dolgot. Zalalövőn a
Borostyán tó partján falatozgatva kivártuk, amíg a vihar elvonult felettünk. Innentől már külön indultunk hazafelé.
Arival, néha 30-40 Km/h-val cammogtunk a vihart követve, mindig kicsit lemaradva, nehogy elázzunk. Este volt mire hazaértünk.
Csavarogni Jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Jó kis menet volt!
Volt egy szabad vasárnapom. Zoli megtervezte az útvonalat, és összecsődítettük kis csapatunkat. A találkozóval kapcsolatos kezdeti bizonytalanság ellenére öten jelentünk meg a Zalacsányi tó Büfénél. Miután Zoli megtudta, hogy igen, ma van az a nap, kicsit később ő is csatlakozott kis csapatunkhoz, és a továbbiakban ő vezette a túrát. Az idő szép volt, motorozni jó volt.
Első megállónk a Kallosi Körtemplomnál volt. Kicsit arrébb kipróbáltam a füves domboldalt, és a nyomvályús földes utat.
Csáfordon meglátogattuk a Veress Pincészetet. Nyilván nem borozgatni mentünk. A friss levegő, a napsütötte domboldalak, és a pincészet hatalmas tartályai kötötték le figyelmünket. Kívülről nem látszik, de ez bizony egy borgyár! A barátságos gazda ismeretlenül is megajándékozott bennünket egy-egy badella finom borral.
Elidőztünk egy kicsit a Bögötei kilátónál, majd a Szajki tavak mellett elhúzva meg sem álltunk az Oszkói pincesorig. Itt gyakoroltuk a mélyhomokban bénázást. Jól sikerült.
Egy közeli étteremben babgulyást ebédeltünk. A Vadácsa tónál még elidőztünk kicsit, majd elváltunk egymástól. A csapat fele haza indult.
Andrissal, Arival bevettük magunkat az őségbe. A hármas határ volt a célpont. Hosszú poros földes utak után már közel a célhoz, egy fenyegető "természetvédelmi terület" tábla elijesztett bennünket a folytatástól.
Szerettünk volna hazaérni 18:00-ra. Zalaegerszegen még megálltunk pár szóra, és elbúcsúztunk Andristól.
Hamar Keszthelyre értünk. Megtankoltam a gépet. A jó öreg TDM-850 hajszállal 5 liter alatt fogyasztott. Nem rossz egy 18 éves masinától.
Jó nap volt. Megint úgy érzem, az élet szép! Csavarogni Jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A télen azért voltak enyhe, szinte meleg szép napok is, amikor öröm volt a motorozás.
Voltak fénytől szikrázó hideg fehér napok, amikor a letakarított utakra két kerékkel is
ki kellett menni.
Volt egy olyan nap is, amikor nem kellett volna a mocit elővenni. Persze elővettem, és
reggel munkába indultam vele . A városban plusz négy fok volt, szemerkélt az eső. Húsz
kilométerrel arrébb egy falu kellős közepén az út egy kissé hullámos szakaszán egyszer
csak elindult alattam a hátsó kerék oldalra. Érdekes érzés volt, mintha vizes füvön
eszetlenkednék, ezért az ott megszokott módon korrigáltam is a gépet, de itt bizony a
tapadás nulla volt. A csúszás folytatódott, most már mindkét kerékkel. A moci a sávomban
ugyan keresztbe fordult, de szép szabályosan a sávon belül maradva egyenesen csúszott
tovább. Kívülről érdekes látvány lehetett. Aztán szépen elfeküdtünk. A motor előttem,
én meg utána kellemesen pörögve a hátamon, csúsztunk tovább még mindig a sávunkban maradva.
A hátamon pörögve lehetőségem volt alaposan körülnézni. Előttem még senki, pörgés, mögöttem
még senki, pörgés…..
Szerencsém volt, mert akkor éppen ott nem volt forgalom. Úgy 20-30 méter után lelassultunk,
majd megálltunk. Felkászálódtam. Semmi bajom, még horzsolást, zúzódást sem éreztem. Irány a
moci. Még járt a motorja, gyorsan leállítottam. Tiszta jég körülöttem minden. Itt nem lehet
felállítani. Lehúztam a padkára, ott már stabilabban állhattam, és a motor sem csúszott el a
felállítás során. Az irányjelző eltörött. A bukócső az aszfalttal érintkező 3-4 centiméteres
részén lyukasra kopott. Tükör begörbült. A fejidom is kapott a túlbillenés miatt egy kis
smirglizést. A kipufogó oldala viszont rendesen összekarcolódott. A ruhámon, a hátizsákomon
semmi sérülés nem látszott. Az egész olyan volt, mintha sima jégen csúsztam volna.
A moci pöccre indult. A munkahelyemről nem késtem.
Másnap a szabadnapomon az irányjelzőt kicseréltem (volt egy tiszta
új példányom a fiókban). A tükröt megigazítottam, a kipufogó krómozott felületén a horzsolások
árkait forrasztóónnal feltöltöttem, és felpolíroztam. A bukócsövet egyelőre csak lefestettem a
horzsolás helyén. A fejidom karcolásán nem érdemes vacakolni. Ránézésre a hibák nem feltűnőek,
a moci pedig előbb utóbb úgyis letér az aszfaltról, és megfürdik a porban, sárban.
Kicsit átértékeltem a téli motorozást. Lassan talán benő a fejem lágya.
Felesleges volt annyit pepecselni a házi készítésű fűtött motorosruhával, ha mínuszokban úgysem
használom a gépet. Ez van….
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Az elmúl hetekben többnyire egyedül csavarogtam a környéken, de hétfőre szebb időt jósolt a meteorológia. A nap köddel, kis esővel indult, de tíz óra után kezdett
az ég tisztulni. Csaba Zalaegerszegről Keszthelyre gurult egy kis közös motorozásra. A hátizsákba
került a szokásos kolbász-kenyér-sajt hármas, és melléjük némi itóka. Ari is csatlakozott hozzánk.
A három gép közül csak az enyémen volt terepgumi. Csabi félterep hátsóval, Ari pedig sima utcai
gumikkal vágott neki a kirándulásnak. Örültem, amikor Csaba érdeklődést mutatott egy kis könnyű
terepes szakasz útvonalba iktatása iránt. Ari bízva mára már kissé megkopott terepmotoros emlékeiben
nem tiltakozott. Hajdanvolt endúróinkkal tanult a sárban motorozni. Én azért kicsit tartottam attól,
hogy egy esetleges borulása után megint rám vár a motorszerelés.
Mivel az élményt egy rövid napon a sűrűn beiktatott terepszakaszok fokozhatják, magamban úgy
terveztem, hogy több időt töltöttünk földes, murvás utakon, és könnyebb, nehezebb terepen, mint aszfalton.
Így is lett. Első célpont a Rezi vár. A Vár alatt kitárgyaltuk az odavezető földúton megtett szakasz
tanulságait. A 230 kilós gépek, azért nem kifejezetten könnyű endúrók, de jó gumikkal, komoly
eszetlenkedést tesznek lehetővé. Mivel a mocik viszonylag jól vizsgáztak, a továbbiakban is
kerestük a hasonló, némi kihívást jelentő lehetőségeket.
Felnyargaltunk a Zalaszántói Stupa-ig, a buddhista szentélyig. Előkerült a napsütésben az elemózsia.
A kolbász annyira csípős volt, hogy egy vödör vizet ihattunk volna utána, de csak egy üveg itókánk volt.
A homlokunk gyöngyözött az erejétől. Túléltük. Az erdei úton visszafelé szándékosan eltévedtünk,
hogy a régi kőbányában pihegjünk egyet.
Ódörögdnél a köves, csenevész fűvel benőtt terepen tovább kóstolgattuk a kínálkozó kihívásokat.
Újdörögddel szemben, a katonai gyakorlótéren, igazán embert, és gépet próbáló szakaszokat is
lehetőségünk volt leküzdeni. Mindenki tudásához, és gumijához mért nyomvonalat választott magának,
amint keresztül-kasul bejártuk a területet. A végén egyik kedvenc helyemen, a katonai megfigyelő
állásként szolgáló, pazar kilátást nyújtó Cseket hegyen kötöttünk ki. Vesztünkre. A csúcson,
az ég hátterében kirajzolódó sziluettünk azonnal szemet szúrt katonai őrség közelben tartózkodó
járőrének. Veszett sebességgel indult utánunk hegynek fel a terepjárójuk. Nem volt mese,
el kellett tűnnünk.
Sümegen a benzinkútnál kávézgatva kiértékeltük a nap során szerzett
élményeinket, majd elváltunk. Csaba hazaindult Zalaegerszegre, mi pedig Arival Keszthelyre.
Már sötét lett, mire a mocik a garázsba kerültek.
Csavarogni jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Rezi Vár Motorostúra
2012 09 24
rövid kaland leírás
TDM-850, csalódott vártúrája
Kattints a képre............
Ma, már a kerékpáros turista is üldözendő az erdőben. Holnap, már a gyalogos vándor sem teheti be oda a lábát.
Úgy lesz, mint a Balatonnál. A partszakasz 90 százaléka mára már privát. Nincs a parton sétálgatás! Sikerült is
meghozatniuk a szükséges törvényeket, hogy távol tartsanak az erdőtől-mezőtől. Szégyellem is magam, ha áthágom a szabályokat.
Be kell látnom,
azért számomra is maradt még lehetőség. Jól ellenőrzött körülmények között, hazuról a kijelölt útvonalon eljárhatok
a munkahelyemre, sőt elmehetek az üzletekbe, hogy leadjam, amit kerestem. Szép Új Világ.
Azért van egy másik, számomra szimpatikusabb megközelítés is. Olyan gondolatok, melyek az erdő szeretetére ösztönöznek, úgy, hogy nem tiltanak el tőle.
Az Erdő üzenete!
Vigyázz rám, ember, mert én is élek, érzek!
Szeress, hisz életeden végig elkísérlek!
Vagyok:
kisfiad bölcsője, tűzhelyed melege,
házad gerendája, tornácod fedele...
Vagyok:
pad az iskolában, otthonodnak ajtaja,
éhezőknek, szomjazóknak, munkásoknak asztala.
Vagyok:
orgona, zongora, citera és cimbalom,
vagyok fejfád és koporsód,
ha rádborul a sírhalom...
Kérve-kérlek, ember, ki együtt élsz velem,
hallgass meg, oly szerény, oly rövid e kérelem!
Ne bánts!
"Wenczely, az erdész"
Kattints a képre............
bővebben>>>
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Harckocsik nyomában
2012 08 27 Ódörögd közelében
rövid kaland leírás
Egy TDM-850, az egyes harcos kiképzésen
Kattints a képre............
A gázálarcban a külvilág eltűnt. A párás üvegen át, mint gülüszemű marslakók bámultuk homályba vesző társainkat, ziháltunk, fujtattunk a gumipofában. Nem csak vakok, jóformán süketek is voltunk saját légzésünk hörgő sziszegő hangjától.
A boldogság fokozható. Az élményt a vegyvédelmi ruha felvétele emelte az egekig. Fél süketen, szinte vakon nem túl egyszerű felvenni. Ilyenkor gyakran nadrágszárnak nézte az ember a kabátujját. Előbb utóbb azért sikerült beöltözni, és hogy a kellemes gőz a gumiruha alól lefelé ki ne szökhessen, ránk került a vegyvédelmi csizma is. Hú de jó volt.
Kattints a képre............
bővebben>>>
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A födő neve:
VASKAPU Motoros Kalandtúra
2012 08 04-11 Románia
Túrabeszámoló
TDM-850, és VStrom-650
Kattints a képre............
A hegytetőhöz közeledve egyre több volt a szabadon kóborló vadszamár. Vadszamarat mondok, de ilyen barátságos kíváncsi szeretetre méltó állatokkal még nem sok dolgom volt.
A csacsik barátkoztak, mindent megnéztek megszagoltak, hozzánk dörzsölőztek, nyalogattak, ha lassan mentünk a motorral követtek, mellettünk ügettek.
Így történt, hogy a hegyen, összetalálkozott a vadszamár, és a vén szamár motoros ruhában.
Romániára gondolva eszembe jutnak a motorkergető kóbor kutyák, a nem látott medvék, farkasok. Felidéződik bennem a fejszével útnak induló birkaterelő amazon, az erős szögesdróttal is erősített kerítések. Álmomban vezetve ügyelek a hihetetlenül barátságos kíváncsi vadszamarakra, kerülgetem az úton kószáló teheneket, juhokat, lovakat. Az adrenalin dolgozik, figyelek, mert jön a kátyú, a gödör, az útfelmarás, a két sáv között előző kamion, a hegyi szerpentineken vadul előző Dáciák. Sohasem fogom elfelejteni a gyönyörű vad hegyvidéket, a csalogató köves hegyi utakat, a csillogó robogó kristálytiszta hegyi patakokat, és a hűvös hegyi forrásokat. A jó öreg TDM-850 megint hazahozott.
Kattints a képre............
bővebben>>>
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Érdekes, ha egy éve azt mondta volna Valaki, hogy az első motoros csavargásomat Romániában teszem, kinevetem.
Nagyon kellemesen csalódtam ebben az országban és az itt lakó emberekben. Ott tartózkodásunk alatt egyetlen attrocitás nem ért Bennünket, mindenhol segítőkész emberekbe botlottunk, vagy fordítva. Nagyon megfogott az érintetlen természet és a hegyekben élő emberek egyszerű élete.
Kattints a képre............
bővebben>>>
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Volt egy régi viharvert Honda Dio robogónk. Gyárilag piros fehér, aztán kék,
később kipingált kék külsővel. A barátaim el is nevezték búcsús cigós mocinak.
Egy kicsit tényleg ciki volt vele emberek szeme elé kerülni.
A moci most is viharvert, de már nem szégyelli. Kapott egy friss sivatagi jellegű
álcafestést. Az új terepszínű külső Afrikából hazatért megfáradt jámbor jószág
külsőt kölcsönöz neki. Rajta a felirat " Never more AFRICA" mintha már járt is
volna arra felé, és elege lenne belőle. Igaz, Japán sincs közel, és ott már járt, tehát lehetett volna
akár már Afrikában is. Egy régi sisakot is hozzáigazítottunk az új megjelenéséhez.
Mivel Ő már rég nem szégyelli, hogy ronda, akár emberek közé is vihetjük.
Legfeljebb azt mondják rá, hogy szar színe van. Ez igaz.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Volt három szabadnapom, amelyekből kettőt a mocizásnak, egyet pedig a fűnyírásnak szántam. A jó öreg TDM850-el legurultam Keszthelyről a Mecseken át Baranyába egy kis rokonlátogatásra. Nem fáztam a 30 fok feletti hőségben. Még Marcali előtt elszakadt a kilométeróra spirál. Telefonon azonnal rendeltem egy újat potom majdnem hatezerért.
Visszafelé szabadon csavarogtam. Az egyik dunaparti pihenőm alkalmával egy arra járó kislány megkérdezte az anyukáját, hogy "A bácsi motorján miért van postaláda?". Meglátogattam Bátán a Dunaparton a cölöpökre épült halászviskókat. Pár éve jártam itt, akkor a tanyázó legények szívesen fogadtak. Itt ettem életemben először csirkepaprikás-halászlevet. Azt reméltem megint felverhetem a sátramat egy éjszakára. Most nem volt itt senki a régi ismerősök közül. Megváltozott a hely, sokkal rendezettebb lett. Az egyik kunyhónál tanyázó kedélyes csapat örömmel fogadott, és a moci túradobozait mustrálgatva jelezték, hogy ők nem kértek pizzát. (Ennyit a túradobozaimról.) A halászok azt mesélték, hogy nagypénzű ember vette meg a partszakasz alsó részét. Állítólag bontás lesz a cölöpkunyhók sorsa. Amíg lehet, azért odajárnak horgászni. Megkínáltak egy kólával, és hozzá egy kobász-kenyeres uzsonnával. Invitáltak a két hét múlva megrendezésre kerülő Keszeg Fesztiválra, ami itt lesz a Duna parton.
Baja környékén nem volt üzemelő kemping, ezért Szekszárd felé keresgéltem. Az úttól nem messze Alsónyék közelében találtam egy fákkal, bokrokkal körbevett elhagyatott telket, ledőlő félben lévő kerítéssel, hatalmas gazzal. Nagyszerű eldugott sátorhelynek tűnt, úgy hogy rögtön be is költöztem. A valaha itt állt házikót már rég lebontották. Csak az alapok, a kerítés maradványai, és néhány beteg gyümölcsfa jelezte, hogy itt hajdanán emberek éltek. A közeli útról éjszaka jól idehallatszott a forgalom zaja. Főztem egy kis vacsorát. Van egy csomó lejárt, vagy lejáró félben lévő konzervem, és leves porom még a korábbi évek kalandozásaiból. Ezek közül pusztítottam el kettőt. Nézegettem a csillagokat. Elég távol voltam a települések zavaró fényeitől. Magamfajta rövidlátónak csak távcsővel látszik igazán, hogy csillag csillag hátán pislákol. Láttam néhány meteort, műholdat, és jó pár repülőgépet a sötét égen.
Másnap a reggeli, és a felszerelés összecsomagolása után tovább csavarogtam. A hőség miatt a vízkészletem feltöltése igen csak fontosnak tűnt. Cece felé egy kis falu közkútjánál meg is tettem. A Rétszilasi tavaknál a Rétimajori halgyár bejárata csábított. Tettem egy kört odabent is. Szálloda, madármegfigyelő állomás, rengeteg mesterséges, lés természetes tó, horgászási lehetőség stb. Majdnem ott ragadtam egy éjszakára, mert egy motoros kolléga, aki mellesleg valamiféle kisfőnök ott, kivételesen megengedte a sátorverést. Túl korán volt még, és túl meleg. Hiányzott a menetszél. Mentem tovább a Balcsi felé, aztán néhány kitérő után este már otthon is voltam.
Kattints a képre............
Csavarogni Jó!!
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Válság ide, válság oda, munkahelyem kétes jövője, semmi nem számít, elkapott a láz.
Egy nagyobb utat terveztem szeptember elejére, Románia, Bulgária, Görögország,
majd visszafelé Szerbia, Montenegró, Bosznia, és Horvátország. Egész évben erről
álmodoztam. Na, ezt mosta el a válság.
A szabim szeptember 02-től ketyegett, volt
két hetem a semmire. Kínomban az utolsó pillanatban elkezdtem gyorsan társat keresni
egy kis költségvetésű Szlovéniai túrára. Nem volt jelentkező, az időjárás előrejelzés
pedig három nap után komoly esőzéseket, viharokat jósolt a térségbe. Mindenesetre,
szeptember 05-ig még jó idő lesz.
Szeretném bejárni Szlovénia hegyvidékét, és talán leruccanok a tengerhez.
Szeptember 03-án hajnalban kapkodva indulok. Társam a jó öreg megbízható TDM 850 .....
bővebben>>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2011 Répcelak , Őrség kanyar
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2011 Fúrótorony látogatás Sárvár
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2011 Irány Baranya
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2010 Kalandtúra Bosznia Hercegovina, és Montenegró
motorostúra
Kattints a képre............
Túrabeszámoló
A helyi specialitást a kocsma mögötti pajtában nyílt tűzön sütötte a barátságos
kocsmáros néni. Ejtőztünk egy darabig a 2000 méter feletti magasságban haraphatóan
hideg tiszta levegőben forrón tűző napfényben. A jó bőrben lévő házőrző már az
érkezésünkkor farkcsóválva örült, mert tudta, a vendég után neki is leesik valami.
A kocsma mögötti gazdaságban tehenek, disznók, szárnyasok jelezték egymásnak az
idegenek jelenlétét. A kiscsibék jó öreg TDM850-es motorom gumijáról szorgalmasan
csipegették az útközben összegyűjtött tehénlepény maradékát..................
Bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2010 Kalandtúra Bosznia Hercegovina, és Montenegró
motorostúra
Ahogy Andris látta
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2010 06 29 Barcs (határjárás)
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2010 Baranya felé
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Nyári mocis bóklászás 2009 09
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Nem kell feltétlenül külföldre menni egy jó motorozáshoz. Szép élmény volt a
Keszthely - Esztergom - Eger - Miskolc, útvonal. A szállás nulla Forintos volt,
ott táboroztunk le, ahol éppen az este ért. Aludtunk a Duna parton, tóparton,
és marhalegelőn egyaránt. Nem kellett a vekkert felhúzni, ébresztett a kóbor
kutya, a halőr, és a sátrakat legelő marhacsorda. Megbízható társam most is a jó öreg TDM850 ...
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mecsek 2009 06 25
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Őrségi bóklászás 2009 05 27
(UFO vadászat, avagy a mámoros típusú találkozás)
Kattints a képre............
Egy erdőszéli tisztáson vertem tanyát. Alig végeztem a kis vacsorám elkészítésével,
jött a vihar. Unalmamban a sátramban hasalva egy egyszerű digitális fényképezőgéppel
próbáltam fotózni a villámokat. Meglepetésemre, olyasmi is rákerült a képre, amit
én ott nem láttam.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2009 04 Barnával Zalában, és más bóklászások
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Az erdei úton nem volt semmi forgalom. Helyenként a fák már elég jól benőtték.
Az ősszel lehullott lomb, és vízátfolyások tették kellemessé a csúszkálást.
Szinte sötét volt azokon a helyeken, ahol a fák összeértek felettünk. Sehol
egy lélek. Az egész úton csak egy, a hegyoldalban lassan felfelé araszoló
marhacsordával találkoztunk. Semmi mozgás csak eső.
Eszembe jutottak az előző
este hallott medve, hiúz, és farkas történetek. Ráadásul Laci bácsi, akihez
igyekszünk, erdész volt, míg nem találkozott egy medvével. Az állat lehántotta
Laci bácsi fejbőrét vállát, hátát, mire belesett egy szakadékba, ahol a medve
már nem követte. Szerencsére volt térerő, és még egy kis ereje is telefonálni.
Megtalálták, megmentették, megúszta. Hasonló gondolatok, és a kezem ügyébe eső,
a csomagok tetején rögzített gyalásó járt az eszemben.
Én mentem elöl. Az esőben
hunyorogva alig láttam a félhomályban, amikor egy kanyar mögött két medvebocsforma
alak jött szembe. Megláttak, és felénk kezdtek rohanni. Ahol bocsok vannak, ott a
felbőszült anyamedve is várható. Megfordulni már nem tudtam a felmálházott TDM850-el.
Lassítottam, és mentem
velük szemben. Gondoltam, ha a közelükbe érek, gázt adok, és uzsgyi. Egy pillanat
elteltével kiderült, hogy két nagytestű medveszerű hegyi juhászkutyáról van szó.
Biztosan az előzőleg látott marhacsordához tartoztak. Látták, hogy itt jön két
vadmarha, és tudták, a csordában a helyünk. Kötelességtudóan nekiálltak terelgetni,
de amikor nem fogadtunk szót, ugatós, majd vicsorgós hajsza lett belőle. Előbb
engem, majd az utánam érkező Andrist próbálták kóstolgatni...
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Találkoztam sokféle emberrel, de a legjobbak, és legbarátságosabbak a leggyanúsabb
külsejű csórók voltak a Duna árterében. Jövőre is meglátogatom őket. Igazi törvényen
kívüli társaság, de halászatból, vadászatból, alkalmi munkából megélnek.
Óriási lakomát rendeztünk.
Csirkepaprikás-halászlé. Úgy éreztem, életemben nem ettem ilyen finomat.
A hatalmas kondérba a belevalót ők hozták, a bort én szereztem be. Lehet,
hogy azért fogadtak be ilyen könnyen, mert napok óta nem borotválkoztam, és
igazi vén gazember külsőm volt? Mindenesetre összeillő párost alkottunk a jó öreg sáros TDM 850-el...
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM850 gurulások
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Súlyhatár max 20-25 Kg !!!
Az alábbi listából válogatok, az útvonal, és a túra jellegétől függően a súlyhatárt
figyelembe véve. Ha többen megyünk, a felszerelés közösen használható részét, mint
például a szerszámok, elosztjuk egymás között.
‹ ‹ Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mocis fotók
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Otthoni Mocis képek 2008
( az Öreg, és az Új, a gyerek, meg én)
A szépség és a szörnyeteg. Na, de melyik, melyik?
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
Pontosan 11.900 Km után cseréltem le a Szlovénia túra előtt, de kb. 1.000 Km-t még kibírt volna.
Nagyon meg voltam vele elégedve. Vízes úton a felfestett útburkolati jeleken a megpakolt TDM 850 kissé
csúszott, figyelni kellett rá.
Az első gumim ugyanez, fordított forgásiránnyal egy hátsó gumi. 18 colos méretben az elsőre nincs
endúró választék
11.900 Km után még egy hátsó gumit kibír, de kissé már fogasra kezd kopni.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM 850 gumicsere 2011 09 01 MITAS Enduro E10
Óraállás: 73076Km
Csupa jót írnak róla. Kíváncsi vagyok rá mit tud.
Sebességhatára 69T = 190 Km/h.
A Szlovéniai túrán csak egy komoly csúszásom volt
az esőben, egy durva fékezéskor, pedig a hegyi szerpentineken
döntögettem rendesen. Szépen simán fut a durva blokkok ellenére.
Kicsit hangosabb az előző gumimnál, de ez kit érdekel.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM 850 gumicsere 2012 06 26 ,
elöl Heidenau K60,
és ismét MITAS Enduro E10 hátul
Óraállás: 79.811 Km
A tervezett Vaskapu túra előtti gumicsere. Egy hónap múlva indulunk. Heidenau K60-am még nem volt a jó öreg TDM 850-en.
Egy ideje már szerettem volna kipróbálni.
Most csak előre raktam K60-at, mert hátul a korábban is használt MITAS E10-el nagyon
meg voltam elégedve, annak ellenére, hogy egy kicsit túl gyorsan kopik.
Az előző Mitas E10 6735 Km-t futott, plusz még kb 250 Km-t, amikor nem működött a Km órám.
A Vaskapu motoros kalandtúrán a Heidenau K60 jól viselkedett, jól tapadt de nagyon hangos, és ha nincs megfelelően felfújva, kicsit szitál tőle a kormány úgy 40-50 Kmh között.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Karbantartás-javítás
TDM 850 vezérműlánc csere, szelephézag állítás, porlasztó tisztítás, bukócső, láncszakadás .....
2008 - napjainkig
Kattints a képre............
Vezérmű-láncot cseréltem. Morse 82RH2015-138 vezérműlánc, 19310 Ft
Szelephézagokat kellett állítanom ( a szívószele hézagok közel nullán, a kipufogó szelephézagok nagyok voltak.) . Minden szelep alá új lapka kellett. 500Ft/db.
Szelepfedél tömítés csere, Athena 082-73 szelep fedél tömítés készlet, 7200 Ft
Porlasztót szétszedtem, kipucoltam, így megszűnt a toló üzemű durrogás. (cut off valve járat volt eldugulva.)
Olajcsere 7 000 Hűtőfolyadék csere 1 500
Hátsó fékbetétek csere 7 000
Kuplung bowden-bél csere (én lágyforrasztottam, egy évet ki szokott bírni. 1 000
A jobb oldali tökéletlen tűzkarika okán próbáltam a kipufogó leömlőket leszedni, de nem sikerült egyhetes áztatás után sem, tehát így maradnak.
2019 tavaszán egy kanyar utáni kigyorsításkor elszakadt a lánc, a hátsó kerékre tekeredett és rosszabb volt mint a satufék.
Szerencsére a mögöttem érkező kamioon még éppen ki tudott kerülni. A hátsó kerék nem mozdult, a motort tolni sem tudtam,
csak elcibáltam az útról. Utánfutóval kellet a gépet hazaszállítani. Ezt a szégyent! A lánc nem a patentszemnél,
hanem egy gyári kötésnél szakadt el! Pár dolgot cserélnem kellett a motor hátulján..
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A TDM850-nek nem sok gyenge pontja van. Az én gépemnél az egyik a Km óra volt.
Gondolom a rossz Km óra spiráltól a mutató annyira ugrált, hogy tőben elrepedt,
és egyik alkalommal éppen ránéztem, amikor letörött és eltűnt az óra belsejében.
Nem volt mese, szét kellett szednem, és eszkábáltam rá egy új mutatót.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
Midig az endúrók, a világjárásra alkalmas motorok tetszettek. Az XT-met akkor
adtam el, amikor a vadászok, és természetőrök elkezdtek üldözni, törvényt
hoztak ellenem, és motorelkobzással fenyegettek. Az erdő csak a vadásztársadalomé!
Ők járnak ott nagy terepjárókkal, puskákkal, ők óvják a természetet,és az állatokat a mindent
eltipró motorosoktól. Most, hogy már nincs endúróm, észre sem veszem, de
addig-addig alakítgatom a jó öreg TDM850-et, még a végén világjáró mindenes lesz belőle.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Volt néhány gond a Dukival. Orvosoltuk őket. Ha ment nagyon ment, és nagy
élvezet volt vele motorozni. Kicsit már untuk a gyakori javítást, a drága
alkatrészeket, és inkább eladtuk.
Utódja egy megbízható igásló, a TDM 850 4TX.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Hevert otthon egy darab plexi. Próba képen elkezdtem hőpisztollyal hajlítgatni.
Némi türelemmel, kézégetéssel sikerült egy új ideiglenesen végleges szélvédőt
összehozni. Egy év után sötétre lakkoztam. Most így néz ki. Meg van a gyári
eredeti szélvédő is, de ez jobban tetszik.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
Az olajfogyasztás egyik oka lehet a TDM 4TX-nél a meghajtó tengely szimering hibája.
Ha a leállított motor alatt kis olajfolt található, általában a meghajtó tengely
szimering, vagy az önindító szimering a bűnös. Amíg a kis lánckerékre kevés olaj jut,
tekintsd automata lánckenésnek ezt az apró hibát. A kis lánckerék mögött a szimering
és a tengely csapágyazása közé három furaton nagy nyomással nyomja az olajszivattyú
a kenőolajat. A szimering speciális, itt csak a gyári bütykös használható. A bütykök
szerepe, hogy a szimeringet adott távolságban tartsa a csapágytól, helyet adva ezzel
a kenőolajnak.
Vigyázz, a szimeringen lévő távtartó bütykök nem szabad, hogy takarják
az olajjáratokat! Néhány primitív szerszámmal a blokk megbontása nélkül házilag
cserélhető a hibás szimering.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM 850 porlasztó javítás,
üzemanyagfogyasztás csökkentés,
tűszelep utánállítás
Kattints a képre............
A jó öreg TDM Rinóm az utóbbi időben kissé túlzott étvággyal evett. Fogyasztása közelített a 6 liter/ 100 Km értékhez. Nagyon szeretem, de ezt már sokalltam, és lejjebb nyomtam a tűt a torkán.
A szerelés után a szegényebb keverékkel elindultam egy rövid próbára, ami kissé elhúzódott. Hidegen kissé durrogott, de bemelegedve már hozta a formáját. Remélem nem lett túl szegény a keverék. Majd egy hűvös esős napon elválik, volt-e értelme a szerelésnek.
Kattints a képre............
A TDM-be épített MIKUNI porlasztó tűszelepe vízszintesen helyezkedik el, ezért a rezgéstől a tű, és a szelepház is kopik. A kopik itt csak néhány mikromillimétert jelent, de ez az üzemanyag fogyasztás növekedéséhez már elég. Régi csórómotoros trükk, a tűt beljebb nyomni a szelepfészekbe. Olcsóbb, mint újat venni. Erre az utánállításra biztosít lehetőséget a tű tetején elhelyezkedő vájatsor, és egy zégergyűrű. Minél feljebb kerül a zégergyűrű, annál jobban belelóg a tű a szelepházba, és annál jobban elzárja az üzemanyag útját. Tehát ugyanannál a gázállásnál, szívótéri vákuumnál, kevesebb üzemanyag jut a beszívott levegőhöz. A művelethez a porlasztót nem kell kiszerelni.
Nézd meg a képeket. Nagyon fontos a tisztaság! Ne jusson por a porlasztóba! Idomok le, tank le, légszűrőház ki, és máris hozzáférsz a porlasztóhoz. Rongy a szívótorokba. Rongy a membrán fedél alá a lehulló alkatrészek megmentéséért. Membránfedél ki, vigyázva a rugóra, és a ház alsó felén lévő kis gumigyűrű tömítésre. Rugó, membrán (koton), suber, és tű egyben ki az asztalra. Szedd ki a tűt. Látni fogod rajta a kopás helyét. Szereld egy vájattal feljebb a zégergyűrűt. Ellenőrizd a kotont ( a gumimembránt). Ha nem szakadt, nem sérült, nem lyukas, és nem kezd repedezni, mehet vissza minden a helyére. A membrán állapota nagyon fontos! Vedd komolyan!
Végezd el ugyanezt a másik porlasztóval is. A végén a torokba benyúlva a tű kopott részét forgasd felülre. Egy darabig jó lesz. Én ezt már harmadszor csinálom. A TDM-em már 100 ezer Km felett jár, és még mindig az eredeti Svájci beállítású tű, és szelepház van benne. Átlag öt lityit szokott fogyasztani. Nézd meg a képeket. Remélem, eligazodsz a segítségükkel.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A Yamaha TDM 850 3vd fényszórói a két első teleszkópszár között aluról egy-egy 8-as csavarral állíthatók oldalirányba, jobbra-balra.
A fényszórók felülről az idom alatt a jobb és baloldalon állíthatók szintén egy 8-as csavarral fel-le irányba.
A fényszórók állításához nem kell az idomot leszedni, felülről, a műszerfal alá benyúlva, és alulról el lehet érni a őket.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Midig tetszettek az összeeszkábált soft csomagtartó készletek. Én két 1100 Ft-os
kínai hátizsák összevarrásából készítettem nyeregtáskát (oldaldobozként), és még
egy nagyobb sporttáskát használtam (top case helyett). A sok rekeszbe jól
szortírozva könnyen elérhetően lehetett pakolni. A rendszer prímán működött,
de az egy napig tartó eső azért sok volt neki.
A hosszabb túrák kikövetelik a vízhatlan, és zárható megoldásokat. A Kecskeméti
Metalconstructtól rendeltem három aludobozt, és készítettem alájuk saválló zártszelvényből
egy variálható csomagtartót. A rendszer vízhatlan.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Öregszem. Ahogy közeledtek a novembervégi hideg reggelek, és esték, kezdtem fázni a motoron.
Nálam a motorozás eddig négy évszakos volt. Igaz az extrém hidegben, vagy jeges utakon azért
kihagytam ezt az élvezetet. A neten régebben belebotlottam az elektromos fűtésű motoros ruhákba,
de eddig nem érdekelt. Most viszont már utánanéztem. Nem olcsó mulatság.
Meggyőztem magam,
hogy egy fűtött ruha árából inkább egy hosszabb túra benzinköltségét fogom fedezni. Közben
belebotlottam "az ülésfűtésből fűtött motorosruha" témájú írásokba.
Pl: http://www.onroad.hu/motor/bemutato/812/
Annyian leszólták, hogy kedvet kaptam a kipróbálására. Lementem a garázsba, és a gyerek kocsijából
a ruháim alá tekertem a fűthető üléshuzatot. Az asszony azt hitte meghibbantam, a gyerek a teraszról
vigyorgott. Persze olyan képet vágtam, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. A kölyök megkérdezte,
hogy az ülés nem férne-e el még a pulcsim alatt, míg az asszony megígérte, hogy szerez nekem egy gumibugyit is.
Kitoltam a mocit, beindítottam, és rácsatlakoztam a szivargyújtó aljzatra. Sokat nem vártam a dologtól.
Elég hideg volt, úgy öt-hat fok, és a rajtam lévő pulcsi nem sokat melegített. Bekapcsoltam a fűtést, és
szépen melegedni kezdett a ruha alá tűrt ülésfűtés. Nem rossz, és az öreg TDM generátora is bírja.
A világításon meg sem látszik, ha a fűtést ki-be kapcsolom. Bírta reflektorral is. Egy kis számolgatás
után úgy döntöttem akár két ülésfűtést is elbír a generátor teljes világítással.
A "kisgyerek" éppen indulni készült, megkértem, ha már úgy is megy, nézzen be a Tesco-ba két
ülésfűtésért. Láthatta rajtam, hogy nálam "elmentek hazúról", és nem akart hosszasan kínozni, ezért
negyedórán belül a kezembe volt a két fűthető üléshuzat. Kétezer valamennyi volt darabja. Szétszetem őket.
Nem akartam külön összevarrt pólókkal, gatyákkal vacakolni. Legjobb, ha közvetlenül a motorosruhába
integrálom. Némi tanakodás, és próbálgatás után a fűtőszálakat befűztem a motorosruha kivehető bélésének belső felébe
közvetlenül a bélésanyag alá, hogy a testemhez minél közelebb legyen. Estére elkészült. A főpróbát azonnal
a sötétben egy közel 100 Km-es kör során megtartottam. Először addig mentem, amíg rendesen el nem kezdtem
fázni, és csak az után kapcsoltam be a fűtést. PRIMA!!
A gyáriak biztosan sokkal jobbak, de azokat én még nem próbáltam, tehát nekem ez a csúcs. Egy ülésfűtés
van a motoros nadrágban, egy a felsőben. Párhuzamosan vannak kapcsolva derékmagasságban egy kis csatlakozóval,
és két fokozatban állítható a fűtés intenzitása.
Miért is nem csináltam ezt meg már korábban?
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mociaink voltak
Kattints a képre............
Riga 12 50
Simson 50
Honda DIO 50
KTM GRX 50
Honda MTX 50
Yamaha XT 500
Yamaha TDM 850 3WD
Ducati Multistrada 1000DS
Yamaha TDM 850 4TX
Moto Guzzi Nevada 750
Yamaha BT1100 BULLDOG
Cagiva Navigator 1000
Gas-Gas FSE 450 SM
Aprilia Scarabeo 200
Cagiva Canyon 600
BMW R 1150 R
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mocijaink javítása, karbantartása
Kattints a képre............
Motorkerékpárjaink javítási költségei
Mennyibe kerül egy mocit fenntartani? Egy motorkerékpárt nem elég megvenni. A motornak csak akkor van értelme, ha gazdája nem tekinti státusszimbólumnak, nem hagyja a pajtában porosodni, és rendszeresen használja.
A jó motor az, amelyik kiszolgálja a gazda igényeit, és szinte alig igényel szakértő törődést. Nem kell ahhoz szakértőnek lenni, hogy a mocit rendben és tisztán ápoltan tartsuk. A motor ezt meghálálja. Egy ilyen gép gazdájának a társa lesz, nem hagyja cserben, és ösztönzi a gazdát hosszú távoli utakra ahol hihetetlen, csodálatos élményekben lesz részük.
Egy gazda, aki foglalkozik a mocijával, megismeri annak gyengéit, erősségeit, tudása határait,
és szinte összenő a motorjával. A gazda egyre képzettebb, gyakorlottabb, és magabiztosabb lesz.
Nem lesz szüksége rá, hogy minden apró cseprő problémával szerelőhöz szaladgáljon. Ma az interneten
4minden motorkerékpár szereléssel kapcsolatos információ könnyen elérhető. A márkatársak szívesen
segítik egymást. Osztják a jobbnál jobb tanácsokat, csak tudni kell kérdezni, ha szükséges.
Alkatrészt a mocihoz, pedig szinte már a sarki boltban is be lehet szerezni.
A mi motorjaink mióta nálunk vannak, sohasem láttak szerelőt. Minden karbantartást, szerelést
magunk végzünk el rajtuk. A törődés, szerelés, a napi használat, és a hosszú közös túrák szinte
a szívünkhöz ragasztották őket. Nagyon nehéz megválni egy-egy ilyen jó baráttól, hűséges társtól.
Minden valaha volt motorunk, szinte minden darabjára, alkatrészére emlékszem. Emlékszem arra, amikor
hozzám került elhanyagolt külsővel, és a törődés hiánya miatt sok apró könnyen javítható hibával, már-már az
üzemképtelenség határán, vagy azon is túl. Most pedig viszi az új tulajdonos boldogan, de vajon törödik-e majd vele?
Mi lesz a sorsa? Meg értik-e ha majd panaszkodik? Meddig húzza még, ha nem én figyelek rá?
Rossz gazdánál nehéz motornak lenni. Legyél jó gazda.
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM 850 műszaki adatok
kopó alkatrész méretek
Kattints a képre............
műszaki adatok, alkatrész méretek
A Yamaha gyári alkatrészek nem olcsók. Sokszor helyettesíthetők szabványos alkatrészekkel a csapágyak, és szimmeringek, valamint utángyártott alkatrészekkel pótolhatók, a fékbetétek, féktárcsák.
A TDM 850 porlasztója több más márkában is szolgál. Porlasztó felújítás során a vásárlás előtt érdemes a porlasztó alkatrészek árát a Suzukinál, Ducatinál, Aprilianál is megnézni.
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mindig az endúrók, és a világjárásra alkalmas nagy túraendúrók tetszettek.
Mióta a terepmotorozás bűnesetté vált, az erdei utakat lesorompózták, a
"természetromboló" motorosokat hegyen völgyön át nagy terepjárókkal üldözik,
és büntetik, már csak a nagy túraendúrók felé kacsingatok. Ez továbbra is
kacsingatás marad, mert nem ér le róluk a lábam. Marad a köztes megoldás
az enyhén terepesített túrásított TDM 850.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Motorkerékpárok DAKAR győzelmek 1979-2012
Dakar motorkerékpár győzelmek
A TDM-850 csak szeretne hozzájuk kicsit hasonlítani
Kattints a képre............
A jó öreg Yamaha TDM 850 felmenői között találhatók nagy DAKAR harcosok. Hosszú volt az út a TDM 850 születéséig, de már az az év is nagyon messze van amikor megszületett. Az én öreg jószágom a gülüszemű Rinóm 1995-ös, és fajtájának egyik utolsó darabja. Akármilyen vén, azért még most is büszke őseire.
1979 Cyril Neveu ----------------Yamaha --------XT500 Francia
1980 Cyril Neveu ----------------Yamaha --------XT500 Francia
1991 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE750T Francia
1992 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1993 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1995 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1996 Edi Orioli--------------------Yamaha --------YZE850T Olasz
1997 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1998 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
Az XT-500 volt az első valamirevaló strapabíró négyütemű egyhengeres, ami irányt szabott az endúrók fejlődésének.
1991-től a Dakaron már ott dobogott a TDM ős szíve a kéthengeres soros négyütemű twin.
1991-ben piacra dobta a Yamaha a TDM 850-et 3vd típuskóddal. Az idők során nem sokat kellett cicomázni rajta.
Nagy változtatásra nem volt szükség. 1994-ben azért kicserélték a léptetővillát, a váltófogaskerekeket és a
kuplungkosarat is.
A TDM-ek sok mindent kibírtak, sokmindent megéltek. Történeteiket a világ minden táján ma is sokan mesélik.
A TDM 850 igazi túramotor. Erős, strapabíró, és megbízható. Nagyon jó féke, feszes állítható futóműve a
sportmotoroktól is örökölt géneket.
Egy kissé karbantartott TDM-850-e soha nem hagy cserben.
Aztán 1995-ben legyártották az utolsó darabot mérges zöld színben. És összetalálkoztunk. Azóta összeszokott
párosként együtt csavargunk amerre csak tudunk. És mi sokfelé, jó-rossz utakon,
és mindenféle terepen szeretünk csatangolni. Fajtársaink között sokan több százezer
kilométert faltak fel, mi csak épp, hogy elhagytuk a százezret. És megyünk, megyünk tovább…
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Motorozások Szlovéniában 2021
BMW R1150R - TDM-850 Öszvér
KTM 390adv - Cagiva canyon 600
2021
Kattints a képre............
Még mindig a COVID határozza meg az emberek életét. A szomszédos Szlovéniában még most is szívesen látnak bennünket.
Az év során többször odalátogattunk.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Északi Középhegység "Covid" túra
CAGIVA NAVIGATOR-1000 - TDM-850 Öszvér
2020.07.20-25.
Kattints a képre............
A COVID okán úgy döntöttünk, egyelőre csak Magyarországon belül motorozunk.
Az Északi Középhegységben az utóbbi pár évben nem jártunk. Jó célpont lesz.
A Balaton-Felvidékről indulva végignyargaltunk a Bakony, Pilis, Börzsöny, Cserhát,
Mátra, Bükk legvonzóbb motoros útjait.
Legközelebb majd talán a Zemplénig is emegyünk.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A STELVIO hágó volt a cél, de mire odaértünk lezárták,
a Dolomitok és Szlovén Alpok viszont kárpotoltak.
CAGIVA NAVIGATOR-1000 - TDM-850 Öszvér
2019 júni.08-13.
Kattints a képre............
Ari a remek BT1100 Bulldogot lecserélte egy kiváló Cagiva Navigator 1000-re.
Egy két dolgot megigazítottunk rajat azután irány a STELVIO hágó.
Nem volt szerencsénk, a már egyszer megnyitott utat szinte az orrunk
elött zárták le ismét a lavinaveszély miatt. Legalább lesz okunk visszajönni.
Irány az Olasz Alpok leglátványosabb motoros útjai, a Dolomitok.
Természetesen hazafelé vezető úton Szlovéniában a Mangart-ot ismét megmásztuk.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Olasz Dolomitok és Szlovén Alpok túra
BT1100 Bulldog - TDM850 Öszvér
2018 júli.24-29
Kattints a képre............
A tavaszi Szlovén Alpok "Fel Mangart-ra"túra jól sikerült, de az időjárás okán
nem volt teljes. A csúcsra vezető út le volt zárva.
Ari időközben vett egy BT1100 Bulldogot. Rendbe raktuk, és már alig vártuk,
hogy egy hosszabb motoros túrán kipróbáljuk. Volt egy hetünk a csavargásra,
és erre az Szlovén és Olasz Alpok pont megfelelő célpontok.
Az Olasz Alpok legszebb motoros útjai a Dolomitokban vannak. Igazi motoros
paradicsom. Természetesen az odavezető úton a Szlovéniában Mangart-ot is megmásztuk.
A Yamaha Bulldog nagyon jól teljesített. Nyomatékos kanyarvadász. Öröm vele
motorozni. A kátyúk hiányától szenvedő Olasz és Szlovén utakon Istenkirály.
Azért ne felejtsük: A Magyar gidres-gödrös mellékutakon, és mostohább helyeken,
a Jó Öreg TDM 850-es öszvér felülmúlhatatlan.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Fel MANGART-ra Szlovén Alpok - Kelet Olaszország túra
2018 május.23-26
Kattints a képre............
Zoli túrabeszámolója
A korábbi évek jól sikerült közös túrái után úgy gondoltuk, hogy Szlovénia
legyen az idei célpont. Felmerült átmenetileg Ausztria is, de régebbi motorok
miatt ezt a lehetőséget elvetettük. Viszonylag rövid időn belül konszenzusra
jutottunk, hogy mikor és mennyi időre megyünk. A szállás foglalása is időben
megtörtént, egy Kobarid melletti hegyi faluban. Levi Dresnica-n, Sobu na
Lovrizu apartmanházban 4 szobát foglalt nekünk, reggelivel. Utólag kiderült
nagyon jó választás volt, részemről a Booking értékelése 9,9.
A társaság vegyes volt, testvérpár, apa-fia és a többiek. A horkolók és nem
horkolók viszonylag gyorsan párra leltek. A 8 motorból álló csapat egyben
tartása a túrán nem tűnt egyszerű feladatnak, de belevágtunk a szervezésbe.
Az útvonal megtervezésében, az úti célok kiválasztásában Gugli barátunk volt
a segítségünkre. A terv szerint kanyargósabb, lendületes íves, egyenes
szakaszokból és látnivalókkal tűzdelt megállókból állt össze az itiner.
A sokadik alakításra egész pofásra sikeredett :
András és Attila (továbbiakban A&A) korábban indultak. Közös túránk előtt
megmászták a Großglocknert és jót motoroztak az osztrák jó minőségű utakon.
Indulás előtt arról szóltak a hírek, hogy esős, zivataros utunk lesz, de
nem riadtunk vissza már semmitől.
Jót motoroztunk, kb. 1400 km-t tettünk meg a négy
nap alatt. A Mangart-ra fel túranevet az időjárás ugyan felülírta, de legalább a
következő évi úti cél keresésével nem kell időt tölteni… Most úgy vagyok, mint a
szamár a Shrek-ben, odaértünk már?
Csavarogni jó! Főleg, hogy Keszthely mindig hazavár. Azért ne felejtsük: A Magyar gidres-gödrös mellékutakon, és mostohább helyeken,
a Jó Öreg TDM 850-es öszvér felülmúlhatatlan.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Már jó ideje nézegettem az eladó motorhirdetéseket. Szerettem volna valamilyen
öreg, de jó kiállású gépet találni, amit a hosszú téli estéken felújíthatok.
Talán egyszer az unokám, még kipróbálna valamit a 80-as évekből. Igazából csak
annyi megkötés motoszkált a fejemben, hogy két hengernél nem kell több. Ennek
ellenére a négyhengeres veteránokból is próbáltam válogatni.
Egyik este, ahogy bekapcsoltam a tabletet, azonnal megjelent egy új hirdetés.
Egy üzemképtelen Moto Guzzi Nevada 750-es choppert árultak olcsón. Laci bácsi
nagy Guzzi rajongó, és már telebeszélte a fejemet a Guzzi érzéssel. Már
megtanultam tőle, hogy a BMW nem más, mint egy ronda lógócsöcsű Guzzi , amit
nem szabad megvenni. (Én azért egy BMW-nek is tudnék örülni). A lényegében
már nem idegenkedtem a Guzzitól, és egyre jobban tetszett a gondolat, hogy
legyen egy ilyen különleges gépem.
Felhívtam a hírdető motoros kollégát. Az idős Úr elmondta, hogy több mint 10
éve áll a gép. Az utóbbi években már nem sikerült beindítani. Rozsdás, és akksi
sincs benne. Nagyon szerette annak idején, ezért akárkinek nem akarja eladni.
Szeretné, ha újra motor lenne belőle. Nem alkudoztam. Kértem nézze meg ezt a
honlapomat, és ha alkalmasnak lát rá adja el nekem a mociját. Másnap reggel már
küldtem is neki az előleget, nehogy beelőzzön valaki. Az üzemképtelen rozsdás
vas olcsó volt, de úgy éreztem, ha hihetek a tulajnak, az olajnyomás hiány
jelzés ellenére, nálam hamarosan ketyegni fog a motor. Én hittem a szimpatikus
úrnak. A mocit utánfutón hazahoztuk Keszthelyre, és egy héten belül már le is vizsgáztattam
a gépet.
Azóta átesett néhány alkatrészcserén, a motor, váltó, gardán és fékolajak
cseréjén, egy komoly rozsdátlanításon- polirozáson. Most megint jól néz ki.
Alig költöttem rá, viszont pár munkaórát rá kellett áldoznom. De hol van még
a tél vége. Ha szép idő van, és ráérek, most télen is megyek vele 100-200 Km-es
köröket. Egyre jobban működik, egyre jobban tetszik. A Guzzik kőkorszaki, de
megbízható megoldásokkal készültek. Aki még nem próbált ilyen gépet annak
hiába mondom, aki ment már ilyennel az viszont tudja milyen a Guzzi érzés.
A tavaszi pár napos Szlovénia túrára jön velünk a Guzzi is. Én a TDM-el megyek,
Ari pedig a Guzzival akar jönni. Érdekes csapat lesz. Nyolcan nyolc mocival
megyünk, és lesz közte mindenféle:
- 1 Aprilia nagy robogó,
- 3 TDM 850-es öszvér enduro,
- 1 KLE 500-as enduró,
- 1 Kawa W800-as retro motor,
- 1 Africa Twin, vagy helyette egy Ducati monster,
- és a kis 750-es Guzzi chopper.
A Papa (Laci bácsi) szerint, jól áll nekem a kis Guzzi, pont az én méretem,
olyan gyerekmotor forma, amiről legalább leér a lábam.
Azért ne felejtsük: A Jó Öreg TDM 850-es öszvér felülmúlhatatlan.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A Fel-Fogarasra motoros kalandtúrán leginkább Andris új retró motorját, a Kawasaki W800-ast nézegettük. Elképzeltem kissé hosszabb rugóúttal, bütykös trágyaszóró gumikkal, stílusos túradobozokkal nyakig sárosan. Nagyon tetszett. A stílusos túradobozként tejeskanna, lőszeres doboz, üzemanyag kanna, katonai sátorlapból varrt soft-bag jöhetne szóba.
A túra után Keszthelyre hazaérve tovább motoszkált bennem a gondolat. Az öszvér TDM-850-hez sokszor elég lett volna a nagy 35 literes alu túradobozok helyett, valami keskenyebb, kisebb oldaldoboz. Volt egy 20 literes üzemanyag kannám, felkötöztem a csomagtartóra és tetszett. Beszereztem két új kannát és egy esős nyári napon mindjárt meg is csináltam.
Hogy ez miért nem jutott korábban eszembe? Szerintem jól néz ki.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Megszületett az unokám, a kis Levi. Nem csak a papája nevét, a Papa kalandor szellemét is örökölte.
A jövő generáció Keszthelyi motorosa öt hónaposan már két defektet hozott össze a babakocsiján. Nagyon büszke vagyok rá!
Határozottan
kézben tartja a környezetét. Főleg a Papáját! Imádom!
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Fel Fogarasra! motoros túra kalandoroknak
2017.07.22-28.
Kattints a képre............
Levi fotói
Andris fotói
Ilyen komoly előkészületekkel még soha nem terveztem túrát. Egy 67 éves barátommal, Laci Bácsival
megkívántuk a Déli-Kápátokat. Eddig mindig, lesz-ami-lesz alapon szállásfoglalás
és különösebb tervezgetés nélkül vágtunk bele a túráinkba, kajával, sátorral, és
egyéb luxuscikkel felszerelve. Esős napokon és kritikus környezetben ha szükséges
volt, többnyire az utolsó pillanatban de találtunk szállást. Szeretek így kalandozni,
mert arra mehetek, amerre épen eszembe jut, és nem kell igazodni előre lefoglalt dolgokhoz.
Három fiatal motoros társunk csatlakozott hozzánk. Most a létszám okán tisztességes
szállást foglaltam az előre elhatározott útvonalon.
Az öt lelkes jelentkezőből az utolsó pillanatban sajnos csak hárman, majd szerencsére
mégis négyen lettünk.
A túra nem épen kedvező időjárással, egy borult, esős felhős, napsütéses napon indult,
és ez az időjárás jellemezte is az egészet. Jó néhányszor eláztunk, de mindig
kárpótolt a vihart követő napsütés. A hegycsúcsok meghódítása során jobb lett
volna a ragyogó napsütés, de a felhőkben úszó tetők megmászása is nagy élmény volt.
Odafelé menet átvágtunk a Királyhágón, majd dél-felé fordulva az 1R útvonalon az
Erdélyi-középhegységen át az Apuseni nemzeti parkon keresztül vettük az irányt
Nagyszeben (Sibiu) felé. Megmásztuk a 7C Trans-Fogaras magashegyi utat. Pihenés
képen Nagyszeben központjában megnéztük a világ legkeményebb endúrós versenyének a
Redbul Romanics-nak a selejtezőjét.
Élménymotoroztunk a csúcs felé a 67C Trans Alpinán.
Az E81, 7A útvonal a Vidra tó mentén, majd Petrozsényen át dübörögtünk Herkulesfürdői
szállásunk felé. A Vidra-Petrozsény szakasz az esős időben már elég sáros, és kritikus
volt ahhoz, hogy a 66A útvonalat a Vulkán hegységen át kihagyjuk, és szégyenszemre az
E79, és a 67D-n menjünk Herkulesfürdőre. Némi Duna menti motorozás után északnak
fordulva utoljára még belevetettük magunkat a hegyek közé, majd hazafelé vettük az irányt.
Tíz évvel ezelőtt Romániában az utakon nagyon kellett vigyázni, lépten nyomon
kátyúk, a sávban szembejövő kamionok, és az út menti szemét jellemezték az állapotokat.
Öt évvel ezelőtt mindenütt látszott az őrült iramú fejlődés, mindenütt építkeztek,
útelzárásokkal volt tele az ország. Most tökéletesen karbantartott utakkal, tiszta
településeken frissen vakolt-festett házakkal, csinos portákkal találkoztam. Olyan
helynek láttam Romániát ahol szívesen laknék. Románia gazdasági fejlettségben már
elhagyott minket. Ezt finoman éreztették is velünk Herkulesfürdőn, ahol Forintról
hallani sem akartak, "Mit kezdjünk vele?" mondták.
Tíz éve ez pont fordítva volt. Rossz érzés, hogy így lemaradtunk.
Az előre lefoglalt szállások miatt szükséges szoros menetrend kissé zavart a túrán,
de ennek ellenére jó kaland volt.
Mind a 2600 kilóméteren jól éreztük magunkat.
Csavarogni Jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Magyarország határain Robogó túra- Hungary
2017. május 24-28
Kattints a képre............
Túrabeszámoló
Zoli fotói
Levi fotói
Zoli szervezett egy jó kis túrát, amihez én is csatlakozhattam.
Zoli túrabeszámolója:
V-Strom-os korszakomban gyakran tettem kirándulásokat hazánkban és a környező
országokban is. Így miután cseréltem a túra-endúrót egy robogóra már nagyon
hiányzott egy hosszabb, több napos túra.
Többeknek mondtam, hogy megyek öt napra robogóval, és mindenki első kérdése
az volt, hogy mivel??? A válasz megnyugtatta őket rendszerint, hiszen a 400
köbcentis robogó hívószóra már elégedetten konstatálták, ja azzal lehet.
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Sokat nem motoroztam 2015-ben. Az öregség elleni küzdelem okán inkább bringával
csavargok. Csak egy rövid háromnapos túrán voltunk nyár végén Szlovéniában.
Útközben hagyta el a Km számlálóm a 100 ezret, de úgy 15 ezerrel több van benne,
ugyanis legalább egy évig nem működött a Km órám.
Megint a november térített
észhez. A Balaton felvidéken a dombok között döntögettünk. Sziszi elöl az
új 1200-as Bandittal, én utána a jó öreg terepgumis TDM-el, amikor egy
ködszitálásnál alig több esőcske megtréfált. A tréfa jól sikerült. Egy jobb
kanyarban a hátsó kerék kicsúszott, és a mocival az oldalunkon karcoltuk az
aszfaltot. Szépen szétváltunk, majd külön-külön csapódtunk az út menti árokba.
Szerencsém volt megint. Nem volt forgalom. Kimertük gépet az árokból, és
felmértem a károkat. A két tenyerem, a jobb karom rendesen fájt. A jobb
bokám a bakancsba vérzett. Úgy 5-10 perc után már jól enyhült a fájdalom,
de ma 3 hét elteltével is megvannak rajtam a baleset nyomai. A nadrágom
zsebében lévő telefonon csúsztam. A nadrág, és a telefon tokja elkopott,
de a teló épen megúszta. Most a motor jobb oldala sérült. Letörött a lábtartó,
elszállt egy irányjelző, leszakadt a bukócső fele, elferdült a kormány,
karcolódott a kipufogó vége, deformálódott a fejidomot tartó váz, és rendesen
megkopott a fejidom is.
A lehullott alkatrészeket gyorskötözővel rögzítettem,
és a hazáig hátralévő 80 kilométeren már óvatosabb voltam. Nem volt nagy élmény
a vizes úton lábtartó nélkül a hátsó fék óvatos használata. Úgy 3-4 nap múlva
jött csak meg a kedvem a gépet rendbe rakni. Utána mentem is vele egy kört,
hogy ismét szokjuk egymást. Csak a funkciókat javítottam. Minden rendben
működik. A külcsíny egy öreg harcosnál már nem számít. A hosszú viszontagságos
élet nyomait férfiasan viseli a jó öreg TDM850.
Kezdenek szimmetrikusak lenni a sérülések. A moci bal oldala 2013 telén
ismerkedett a jeges aszfalttal. Az is egy olyan nap volt, amikor nem kellett
volna a mocit elővenni. Akkor is szépen elfeküdtünk a jeges úton. A motor
előttem, én meg utána kellemesen pörögve a hátamon, csúsztunk tovább még mindig
a sávunkban maradva. A hátamon pörögve lehetőségem volt alaposan körülnézni.
Előttem még senki, pörgés, mögöttem még senki, pörgés……..
Megígértem magamnak akkor is, hogy a jövőben jobban vigyázok.
Nem sikerült betartani…
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Szinte elő sem vettem a motort egész évben. Váratlanul ért, hogy Andrisnak kedve
támadt egy kis csavargásra. Szerencsére pont betervezett szabim volt arra az
időszakra.
A közeli Szlovéniát terveztük bejárni. Én korábban már csavarogtam
arra, és tudtam, akármilyen kicsi is az ország, annyi érdekes izgalmas helyet
hagytam ki, hogy heteket tudnék még ott eltölteni.
Szokásunkhoz híven szélben-esőben indultunk. Ez a kedvcsináló áztatás kitartott
majdnem Ljubljanáig. A várostól északra a hegyek között földutakon bejártuk
Kamnik környékét. Bled mellet egy parasztház-szállodában a tehenek
szomszédságában vertük fel a főhadiszállást.
Kattints a képre............
Keresztül-kasul motoroztuk a
Juliana Alpokat, megközelítettük a Triglav csúcsot, megmásztuk a Mangart
csúcsot, a Vrsic hágót,
és végiggurultunk az Isonzó völgyén. A legérdekesebb motoros útvonalak:
a 403-as, a 905-ös, a 907-es, 206-os, a 902-e, és a 203-as utak. Persze az
én szívemhez a hegyek belsejébe az erdőkön átvezető Kamnik környéki
földes - murvás utak álltak legközelebb.
Megint úgy indultam haza, hogy úgy éreztem,
Szlovéniába még vissza kell jönnöm.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Zoli túraterve, ami meg is valósult, sőt..
2014.június 26. Csütörtök. Indulás Egerszegről 8.00 órakor, Keszthely Levi-lak
8.45. Viszonylag gyorsan - Zalakaros érintése nélkül- átgázolunk a Bakonyon és
a Vértesen, a Pilisben kicsit kanyargunk, majd Párkányban ebédelünk.
Szlovák oldalon csak rövid időt töltünk, mert már Letkésnél visszatérünk kis
hazánkba. A Börzsönyt sem hagyjuk érintetlenül, Márianosztra-Kóspallag
(-Szokolya) útvonalon kanyargunk egyet nem túl széles utakon. Áthaladunk volt
katonabázisomon, Rétságon és a bánki tó mellett időzünk egyet. Alsóbbrendű
utakon közelítjük meg a szálláshelyünket, hogy néhány sörrel térjünk pihenőre.
Ha minden jól alakul kb. 375 km-t teszünk meg.
2014. június 27. Péntek. Kb. 190 km a napi tervezett távolság. Reggel kényelmesen
elindulunk Szécsénybe és jó túristaként várost nézünk.
Szécsény után Kazár felé vesszük az irányt, hogy felfedezzünk néhány méltán
híres geológiai képződményt.
Ennyi látvány után kalandozunk egyet a szomszéd megyébe is, Mátraszele-
Mátraballa- Parádsasvár útvonalon a csúcsra hágunk, Kékestető az úti cél. A
24-es főút kanyarkombinációit sem hagyjuk érintetlenül, majd visszafelé a
Kövecses-patak mellett Mátraszentimre- Pásztó érintésével jutunk majd el
Hollókőre. Itt egy kicsit átszellemülünk, majd a legrövidebb úton (Irány
Surány!!) a szálláshelyre motorozunk. Ebédet is eszünk majd, ott, ahol a dél ér
Bennünket.
2014. június 28. Szombat. Ezt a napot a VÁR-ak jegyében töltjük. Délelőtt
átközlekedünk Balassagyarmaton, a reggeli cikória kávénkat a Fő téren (ha van
ilyen?) fogyasztjuk el. Ezután Dejtár és Drégelypalánk útvonalon Parassapusztán
lépünk szlovák területre és Kistompáig megyünk. V-Strom-os kollégák javaslatára
kicsit Déménd felé is kitérünk, de alapvetően Fülek (Vár ismét!!) felé vesszük
az irányt és Cerednél jövünk vissza magyar honba. Itt tervezem az ebédet,
kiváló babgulyást ettem már itt. Ebéd után egy profin felújított kanyargós
14 km vár ránk, kedvére mindenki döntögethet. Rónafalu panorámája híres,
megnézzük, majd Salgó vára után a Boszorkány követ keresünk!
Salgóbánya után Somoskő a célunk. A vár szlovák oldalon van, mi a magyar
oldalról fogunk "fotózkodni" vele.
A délután hátralévő részét a Karancs- Medves vidékre szánjuk, csak néhány
étvágy-gerjesztő hely: Karancs-csúcs, Ruzsik kilátó, Margit kápolna, Mobotix
kamera (?). A nap záróeseménye az ősmaradványairól híres Ipolytarnóci Park
felkeresése lesz.
Hazafelé megállunk Szécsényben és esti városnézéssel zárjuk a napot. Kb.
270 km lesz az aznapi út.
2014. június 29. Vasárnap. A hazaút során Vácon megnézzük a Mária Terézia
korában épült diadalívet (nem csak a VB győztes franciáknak van ilyenjük :),
Pákozdon nagyjaink előtt meghajlunk, majd Nádasdladány megszépült kastélyát
nézzük meg. A többi útvonal már fakultatív, a korábbi napok adják meg a helyes
utat hazafelé. Kb. 300-400 km a vasárnapi etapunk.
A jelszó: Nógrád Ránk Vár
Csavarogni jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2013.07.17. Átgurultunk a Szlovén szomszédokhoz
Csabival és Petivel
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2013-ban BRINGÁS lettem!
Mi jöhet még?
Kattints a képre............
A 2013-as Nagy Kárpátjáró Kalandtúra elmaradt. A túra előtt az utolsó hetekben társak nélkül maradtam.
Rendesen lógattam az orromat, mert nem volt semmi kedvem egyedül nekiindulni a világnak.
A nyáron most csak rövid motoros kiruccanásokon vettem részt. Juli 14-től 26-ig ketyegett
a szabim, és elhatároztam, hogy másképp fogok csavarogni.
Még a tavaszi szezonnyitó Motorosbetyár találkozón, amikor Zoli, és Barna a Maratoni futáson
tervezgették a részvételüket, elhatároztam én is teszek valamit az utóbbi években
elhanyagolt kondíciómért.
Tavasszal a Tesco-ban belebotlottam egy olcsó akciós össztelós bicajba. Megvettem.
Azt írják róla a neten, hogy "Gyilkos az, aki a gyerekének ilyent vesz. Nem fog rajta
a fék, nem lehet rendesen beállítani, nyolcas van a kerekekben, leesik a pedál, reped,
törik a váz, semmirevaló kapcsolhatatlan a váltó, kétszer olyan nehéz, mint egy normális
bringa, stb." Ez tényleg így van, de én magamnak vettem, és csak utána kezdtem el
olvasni a kerékpáros blogokat.
Szóval jól belenyúltam.
Garancia is csak akkor van, ha ahhoz a szerelőhöz viszed, akivel a Tesco szerződött,
és jó pénzért sorba állsz nála egy pár hétig. Nem vittem én sehová.
Ciki lenne, ha egy biciklit nem tudnék megszerelni. Végül is nekem jó lesz a gép,
mert meg tudom csinálni. Valószínűleg azért utálják a neten, mert nincs rendesen
összerakva, és a vásárlók nem tudják összehozni, a kijelölt garanciás szerviz
szórakozik velük, a rendes bringabolt pedig visszaküldi őket a Tesco Gazdaságosba.
Ez a drót szamár bizony gondoskodásért, törődésért kiált. Nem egy menő bringa,
de szerintem ránézésre nem néz ki rosszul. Többször átnéztem a vázat, az enyémen
eddig nincsenek repedések. Én tudok vele váltani, mert tudom hogyan működik.
A hajlékony műanyagfék is használható, csak el ne törjön. Ha eszembe jut az ára,
csodálkozom, hogy egyáltalán van rajta fék. A külső gumi már új korában repedtebb,
mint a fiam bringáján a tíz éves külső. Viszont a gumin a minta ugyanaz.
Szóval simán el merek vele indulni. Olcsó bringát talán nem lopnak.
Bringával is lehet csavarogni. A dolog odáig fajult, hogy ma már a szabadidőm
egyre nagyobb részét biciklin töltöm.
A nyáron négyszer körbetekertem a Balcsit, és úgy 80 Km mélységig alaposan
bejártam a környéket.
Bringás lettem. Ki hitte volna? Én nem.
Csavarogni bringával is jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Még mindig tekerek!
Mi jöhet még?
Kattints a képre............
Ma már a szabadidőm egyre nagyobb részét biciklin töltöm.
A tekerés jót tett az egészségemnek, és segített megszabadulni a télen
felszedett plusz kilóktól.
A Tesco-s bringa még mindig jól szolgál, de időközben rátaláltam egy üzemképtelen
össztelós elektromos bringára.
A motor egy kis igazítás után beindult. Vettem rá egy új akkupakkot, vezérlést,
és egy kombi kijelzőt ami az akkuból a fogyasztást is precízen jelzi. A hosszú
távú csavargáshoz telefontartó, és USB töltő is került rá.
A középmotor okán a hátsókeréken lévő váltó hagyományos módon használható.
A legkisebb fokozatban szinte a falon is fel lehet tekerni. Tekerni mindig kell,
mert ez egy pedelec rendszerű gép.
Ha már így összeraktam, nincs mese használni is kell. nagyszerűen lehet vele
terepezni, hegyetmászni. Mindenhová behajthatok ahonnan motorral már kitiltottak.
A mai napig megtett számtalan Km után is tökéletesen működik.
Átalakítottam egy női bringát is elektromosra, így
sikerült az asszonyt is rávennem a tekerésre. Együtt bringázunk esténként,
és a hétvégéken hosszabb útvonalakat is beiktatunk a programba.
Mikor az unokám elég nagyra nőtt, hogy a gyerekülésen utazzon, szinte mindenhová
magammal cipeltem.
Mára már kinőtte a gyerekülést, megtanult biciklizni, lassan eljön az idő,
hogy két külön járművön csavarogjunk.
Bringás (is) lettem. Ki hitte volna? Én nem.
Csavarogni bringával is jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A KALAND:
A kalandot nem szervezzük. Ez nálunk azt jelenti, hogy egy nagyjából kitalált útvonalon
elindulunk, aztán majd megyünk amerre éppen sikerül, alszunk, eszünk, ahogy tudunk, ha
baj lesz, majd megoldjuk.
Talán pár év múlva, miután keleten minden elérhető "szűz" helyet bejártam, én is elindulok
a tökéletes, biztonságos sűrűn lakott nyugat felé.
Addig is, engem vonz a sár, az egyszerűség, és az a világ, ahol néha olyan képek villannak
be, ami eszembe juttatja ötvenvalahány évvel ezelőtti gyerekkoromat, Magyarországon. Ez is
hamar el fog tűnni.
Ha nem lenne olyan rossz híre az ukrán rendőröknek, nem tudnék ellenállni az olcsó
ukrán benzinnek. Valamerre muszáj menni. Mit mesélnék majd az unokáknak?
Irány a Kárpátok. Párszor jártam már ott de mindig túl sietősen. Remélem idén sikerül
az egészet keresztül-kasul bejárni. Tetszik nekem a román hegyi utakban, hogy rengeteg
a kanyar. A biztonság érdekében a kacskaringók még nem lettek kiegyenesítve, sok a le-fel,
mert nem épültek még viaduktok, stb. Itt nem lehet elbambulni.
A túra időpontja 2013. július 14-26 (fontos a nyár csapadékmentes közepe, mert a
hegyekben jó időre van szükségünk)
Az útvonal lehetővé teszi, hogy menet közben is lehet csatlakozni, illetve bármikor
abba lehet hagyni, mert a távolság otthonról nagyjából mindig ugyanannyi.
A túra hossza kb 3500-4000 Km lesz, ami 11-12 nap alatt kényelmesen megtehető.
Egy kis számítás:
4118 Km, / 100Km * 5,5 liter = 226.5 liter benzin * 400Ft = 90.516,-Ft
10 éjszaka szállás * 8.000,-Ft = 80.000,-Ft
12 nap, kb 92 óra (45Km/h ) kényelmes motorozás (napi 8 óra) pihenőkkel napi 15 óra
Csavarogni Jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Zoli elkezdett szervezni Pünkösdre egy túrát. Valahogy nem került szinkronba a csapat.
Szilárd a Fertőtavat vette célba. Zoli Maratont futott. A többiek családi körbn töltötték a hétvégét.
Peti megpendítette, hogy szívesen megmutatná az Őrség endúrósabb arcát. Nekem mindig az endúrós a szebbik arc.
Peti a környéken nőtt fel, és a Simson után egy 125-ös Yamaha DT-vel gyakorlatilag minden utat bejárt ezen a gyönyörű vidéken.
Ideje volt személyesen is megismerkednünk vele, és a szívet dobogtató BMW F800GS-el. Sárga-fekete, mint a gyerekkori Riga 12-esem!
Ari is velünk tartott. Keszthelyről Zalaegerszegre gurultunk, ahol csatlakoztunk Petihez, és kezdődött a kaland.
A város körüli dombok kóstolgatása után az Őrség felé haladva bőven volt részünk kátyús egysávosban,
kanyargós élvezetben, földes útban, és murvás szakaszokban. Az elhagyatottabb helyeken néha félórákig nem találkoztunk emberekkel.
Peti mindent precízen megtervezett. Az útvonalat, a pihenőket, a látnivalókat, az ebédet, a visszautat.
Csodálhattuk a gyönyörű zöldellő tájat, a lankákat, a völgyekben kéklő kis tavakat, az erdőket, a mezőket, a virágos réteket.
Néha mesebeli kis falvakon haladtunk át. Nem siettünk.
Még Szlovéniába is átruccantunk egy kis templomlátogatásra.
A Kétvölgyi dombtetőn, a gyülekező viharfelhők már kitartóan masíroztak felénk. Menekülőre fogtuk a dolgot. Zalalövőn a
Borostyán tó partján falatozgatva kivártuk, amíg a vihar elvonult felettünk. Innentől már külön indultunk hazafelé.
Arival, néha 30-40 Km/h-val cammogtunk a vihart követve, mindig kicsit lemaradva, nehogy elázzunk. Este volt mire hazaértünk.
Csavarogni Jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Jó kis menet volt!
Volt egy szabad vasárnapom. Zoli megtervezte az útvonalat, és összecsődítettük kis csapatunkat. A találkozóval kapcsolatos kezdeti bizonytalanság ellenére öten jelentünk meg a Zalacsányi tó Büfénél. Miután Zoli megtudta, hogy igen, ma van az a nap, kicsit később ő is csatlakozott kis csapatunkhoz, és a továbbiakban ő vezette a túrát. Az idő szép volt, motorozni jó volt.
Első megállónk a Kallosi Körtemplomnál volt. Kicsit arrébb kipróbáltam a füves domboldalt, és a nyomvályús földes utat.
Csáfordon meglátogattuk a Veress Pincészetet. Nyilván nem borozgatni mentünk. A friss levegő, a napsütötte domboldalak, és a pincészet hatalmas tartályai kötötték le figyelmünket. Kívülről nem látszik, de ez bizony egy borgyár! A barátságos gazda ismeretlenül is megajándékozott bennünket egy-egy badella finom borral.
Elidőztünk egy kicsit a Bögötei kilátónál, majd a Szajki tavak mellett elhúzva meg sem álltunk az Oszkói pincesorig. Itt gyakoroltuk a mélyhomokban bénázást. Jól sikerült.
Egy közeli étteremben babgulyást ebédeltünk. A Vadácsa tónál még elidőztünk kicsit, majd elváltunk egymástól. A csapat fele haza indult.
Andrissal, Arival bevettük magunkat az őségbe. A hármas határ volt a célpont. Hosszú poros földes utak után már közel a célhoz, egy fenyegető "természetvédelmi terület" tábla elijesztett bennünket a folytatástól.
Szerettünk volna hazaérni 18:00-ra. Zalaegerszegen még megálltunk pár szóra, és elbúcsúztunk Andristól.
Hamar Keszthelyre értünk. Megtankoltam a gépet. A jó öreg TDM-850 hajszállal 5 liter alatt fogyasztott. Nem rossz egy 18 éves masinától.
Jó nap volt. Megint úgy érzem, az élet szép! Csavarogni Jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A télen azért voltak enyhe, szinte meleg szép napok is, amikor öröm volt a motorozás.
Voltak fénytől szikrázó hideg fehér napok, amikor a letakarított utakra két kerékkel is
ki kellett menni.
Volt egy olyan nap is, amikor nem kellett volna a mocit elővenni. Persze elővettem, és
reggel munkába indultam vele . A városban plusz négy fok volt, szemerkélt az eső. Húsz
kilométerrel arrébb egy falu kellős közepén az út egy kissé hullámos szakaszán egyszer
csak elindult alattam a hátsó kerék oldalra. Érdekes érzés volt, mintha vizes füvön
eszetlenkednék, ezért az ott megszokott módon korrigáltam is a gépet, de itt bizony a
tapadás nulla volt. A csúszás folytatódott, most már mindkét kerékkel. A moci a sávomban
ugyan keresztbe fordult, de szép szabályosan a sávon belül maradva egyenesen csúszott
tovább. Kívülről érdekes látvány lehetett. Aztán szépen elfeküdtünk. A motor előttem,
én meg utána kellemesen pörögve a hátamon, csúsztunk tovább még mindig a sávunkban maradva.
A hátamon pörögve lehetőségem volt alaposan körülnézni. Előttem még senki, pörgés, mögöttem
még senki, pörgés…..
Szerencsém volt, mert akkor éppen ott nem volt forgalom. Úgy 20-30 méter után lelassultunk,
majd megálltunk. Felkászálódtam. Semmi bajom, még horzsolást, zúzódást sem éreztem. Irány a
moci. Még járt a motorja, gyorsan leállítottam. Tiszta jég körülöttem minden. Itt nem lehet
felállítani. Lehúztam a padkára, ott már stabilabban állhattam, és a motor sem csúszott el a
felállítás során. Az irányjelző eltörött. A bukócső az aszfalttal érintkező 3-4 centiméteres
részén lyukasra kopott. Tükör begörbült. A fejidom is kapott a túlbillenés miatt egy kis
smirglizést. A kipufogó oldala viszont rendesen összekarcolódott. A ruhámon, a hátizsákomon
semmi sérülés nem látszott. Az egész olyan volt, mintha sima jégen csúsztam volna.
A moci pöccre indult. A munkahelyemről nem késtem.
Másnap a szabadnapomon az irányjelzőt kicseréltem (volt egy tiszta
új példányom a fiókban). A tükröt megigazítottam, a kipufogó krómozott felületén a horzsolások
árkait forrasztóónnal feltöltöttem, és felpolíroztam. A bukócsövet egyelőre csak lefestettem a
horzsolás helyén. A fejidom karcolásán nem érdemes vacakolni. Ránézésre a hibák nem feltűnőek,
a moci pedig előbb utóbb úgyis letér az aszfaltról, és megfürdik a porban, sárban.
Kicsit átértékeltem a téli motorozást. Lassan talán benő a fejem lágya.
Felesleges volt annyit pepecselni a házi készítésű fűtött motorosruhával, ha mínuszokban úgysem
használom a gépet. Ez van….
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Az elmúl hetekben többnyire egyedül csavarogtam a környéken, de hétfőre szebb időt jósolt a meteorológia. A nap köddel, kis esővel indult, de tíz óra után kezdett
az ég tisztulni. Csaba Zalaegerszegről Keszthelyre gurult egy kis közös motorozásra. A hátizsákba
került a szokásos kolbász-kenyér-sajt hármas, és melléjük némi itóka. Ari is csatlakozott hozzánk.
A három gép közül csak az enyémen volt terepgumi. Csabi félterep hátsóval, Ari pedig sima utcai
gumikkal vágott neki a kirándulásnak. Örültem, amikor Csaba érdeklődést mutatott egy kis könnyű
terepes szakasz útvonalba iktatása iránt. Ari bízva mára már kissé megkopott terepmotoros emlékeiben
nem tiltakozott. Hajdanvolt endúróinkkal tanult a sárban motorozni. Én azért kicsit tartottam attól,
hogy egy esetleges borulása után megint rám vár a motorszerelés.
Mivel az élményt egy rövid napon a sűrűn beiktatott terepszakaszok fokozhatják, magamban úgy
terveztem, hogy több időt töltöttünk földes, murvás utakon, és könnyebb, nehezebb terepen, mint aszfalton.
Így is lett. Első célpont a Rezi vár. A Vár alatt kitárgyaltuk az odavezető földúton megtett szakasz
tanulságait. A 230 kilós gépek, azért nem kifejezetten könnyű endúrók, de jó gumikkal, komoly
eszetlenkedést tesznek lehetővé. Mivel a mocik viszonylag jól vizsgáztak, a továbbiakban is
kerestük a hasonló, némi kihívást jelentő lehetőségeket.
Felnyargaltunk a Zalaszántói Stupa-ig, a buddhista szentélyig. Előkerült a napsütésben az elemózsia.
A kolbász annyira csípős volt, hogy egy vödör vizet ihattunk volna utána, de csak egy üveg itókánk volt.
A homlokunk gyöngyözött az erejétől. Túléltük. Az erdei úton visszafelé szándékosan eltévedtünk,
hogy a régi kőbányában pihegjünk egyet.
Ódörögdnél a köves, csenevész fűvel benőtt terepen tovább kóstolgattuk a kínálkozó kihívásokat.
Újdörögddel szemben, a katonai gyakorlótéren, igazán embert, és gépet próbáló szakaszokat is
lehetőségünk volt leküzdeni. Mindenki tudásához, és gumijához mért nyomvonalat választott magának,
amint keresztül-kasul bejártuk a területet. A végén egyik kedvenc helyemen, a katonai megfigyelő
állásként szolgáló, pazar kilátást nyújtó Cseket hegyen kötöttünk ki. Vesztünkre. A csúcson,
az ég hátterében kirajzolódó sziluettünk azonnal szemet szúrt katonai őrség közelben tartózkodó
járőrének. Veszett sebességgel indult utánunk hegynek fel a terepjárójuk. Nem volt mese,
el kellett tűnnünk.
Sümegen a benzinkútnál kávézgatva kiértékeltük a nap során szerzett
élményeinket, majd elváltunk. Csaba hazaindult Zalaegerszegre, mi pedig Arival Keszthelyre.
Már sötét lett, mire a mocik a garázsba kerültek.
Csavarogni jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Rezi Vár Motorostúra
2012 09 24
rövid kaland leírás
TDM-850, csalódott vártúrája
Kattints a képre............
Ma, már a kerékpáros turista is üldözendő az erdőben. Holnap, már a gyalogos vándor sem teheti be oda a lábát.
Úgy lesz, mint a Balatonnál. A partszakasz 90 százaléka mára már privát. Nincs a parton sétálgatás! Sikerült is
meghozatniuk a szükséges törvényeket, hogy távol tartsanak az erdőtől-mezőtől. Szégyellem is magam, ha áthágom a szabályokat.
Be kell látnom,
azért számomra is maradt még lehetőség. Jól ellenőrzött körülmények között, hazuról a kijelölt útvonalon eljárhatok
a munkahelyemre, sőt elmehetek az üzletekbe, hogy leadjam, amit kerestem. Szép Új Világ.
Azért van egy másik, számomra szimpatikusabb megközelítés is. Olyan gondolatok, melyek az erdő szeretetére ösztönöznek, úgy, hogy nem tiltanak el tőle.
Az Erdő üzenete!
Vigyázz rám, ember, mert én is élek, érzek!
Szeress, hisz életeden végig elkísérlek!
Vagyok:
kisfiad bölcsője, tűzhelyed melege,
házad gerendája, tornácod fedele...
Vagyok:
pad az iskolában, otthonodnak ajtaja,
éhezőknek, szomjazóknak, munkásoknak asztala.
Vagyok:
orgona, zongora, citera és cimbalom,
vagyok fejfád és koporsód,
ha rádborul a sírhalom...
Kérve-kérlek, ember, ki együtt élsz velem,
hallgass meg, oly szerény, oly rövid e kérelem!
Ne bánts!
"Wenczely, az erdész"
Kattints a képre............
bővebben>>>
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Harckocsik nyomában
2012 08 27 Ódörögd közelében
rövid kaland leírás
Egy TDM-850, az egyes harcos kiképzésen
Kattints a képre............
A gázálarcban a külvilág eltűnt. A párás üvegen át, mint gülüszemű marslakók bámultuk homályba vesző társainkat, ziháltunk, fujtattunk a gumipofában. Nem csak vakok, jóformán süketek is voltunk saját légzésünk hörgő sziszegő hangjától.
A boldogság fokozható. Az élményt a vegyvédelmi ruha felvétele emelte az egekig. Fél süketen, szinte vakon nem túl egyszerű felvenni. Ilyenkor gyakran nadrágszárnak nézte az ember a kabátujját. Előbb utóbb azért sikerült beöltözni, és hogy a kellemes gőz a gumiruha alól lefelé ki ne szökhessen, ránk került a vegyvédelmi csizma is. Hú de jó volt.
Kattints a képre............
bővebben>>>
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A födő neve:
VASKAPU Motoros Kalandtúra
2012 08 04-11 Románia
Túrabeszámoló
TDM-850, és VStrom-650
Kattints a képre............
A hegytetőhöz közeledve egyre több volt a szabadon kóborló vadszamár. Vadszamarat mondok, de ilyen barátságos kíváncsi szeretetre méltó állatokkal még nem sok dolgom volt.
A csacsik barátkoztak, mindent megnéztek megszagoltak, hozzánk dörzsölőztek, nyalogattak, ha lassan mentünk a motorral követtek, mellettünk ügettek.
Így történt, hogy a hegyen, összetalálkozott a vadszamár, és a vén szamár motoros ruhában.
Romániára gondolva eszembe jutnak a motorkergető kóbor kutyák, a nem látott medvék, farkasok. Felidéződik bennem a fejszével útnak induló birkaterelő amazon, az erős szögesdróttal is erősített kerítések. Álmomban vezetve ügyelek a hihetetlenül barátságos kíváncsi vadszamarakra, kerülgetem az úton kószáló teheneket, juhokat, lovakat. Az adrenalin dolgozik, figyelek, mert jön a kátyú, a gödör, az útfelmarás, a két sáv között előző kamion, a hegyi szerpentineken vadul előző Dáciák. Sohasem fogom elfelejteni a gyönyörű vad hegyvidéket, a csalogató köves hegyi utakat, a csillogó robogó kristálytiszta hegyi patakokat, és a hűvös hegyi forrásokat. A jó öreg TDM-850 megint hazahozott.
Kattints a képre............
bővebben>>>
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Érdekes, ha egy éve azt mondta volna Valaki, hogy az első motoros csavargásomat Romániában teszem, kinevetem.
Nagyon kellemesen csalódtam ebben az országban és az itt lakó emberekben. Ott tartózkodásunk alatt egyetlen attrocitás nem ért Bennünket, mindenhol segítőkész emberekbe botlottunk, vagy fordítva. Nagyon megfogott az érintetlen természet és a hegyekben élő emberek egyszerű élete.
Kattints a képre............
bővebben>>>
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Volt egy régi viharvert Honda Dio robogónk. Gyárilag piros fehér, aztán kék,
később kipingált kék külsővel. A barátaim el is nevezték búcsús cigós mocinak.
Egy kicsit tényleg ciki volt vele emberek szeme elé kerülni.
A moci most is viharvert, de már nem szégyelli. Kapott egy friss sivatagi jellegű
álcafestést. Az új terepszínű külső Afrikából hazatért megfáradt jámbor jószág
külsőt kölcsönöz neki. Rajta a felirat " Never more AFRICA" mintha már járt is
volna arra felé, és elege lenne belőle. Igaz, Japán sincs közel, és ott már járt, tehát lehetett volna
akár már Afrikában is. Egy régi sisakot is hozzáigazítottunk az új megjelenéséhez.
Mivel Ő már rég nem szégyelli, hogy ronda, akár emberek közé is vihetjük.
Legfeljebb azt mondják rá, hogy szar színe van. Ez igaz.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Volt három szabadnapom, amelyekből kettőt a mocizásnak, egyet pedig a fűnyírásnak szántam. A jó öreg TDM850-el legurultam Keszthelyről a Mecseken át Baranyába egy kis rokonlátogatásra. Nem fáztam a 30 fok feletti hőségben. Még Marcali előtt elszakadt a kilométeróra spirál. Telefonon azonnal rendeltem egy újat potom majdnem hatezerért.
Visszafelé szabadon csavarogtam. Az egyik dunaparti pihenőm alkalmával egy arra járó kislány megkérdezte az anyukáját, hogy "A bácsi motorján miért van postaláda?". Meglátogattam Bátán a Dunaparton a cölöpökre épült halászviskókat. Pár éve jártam itt, akkor a tanyázó legények szívesen fogadtak. Itt ettem életemben először csirkepaprikás-halászlevet. Azt reméltem megint felverhetem a sátramat egy éjszakára. Most nem volt itt senki a régi ismerősök közül. Megváltozott a hely, sokkal rendezettebb lett. Az egyik kunyhónál tanyázó kedélyes csapat örömmel fogadott, és a moci túradobozait mustrálgatva jelezték, hogy ők nem kértek pizzát. (Ennyit a túradobozaimról.) A halászok azt mesélték, hogy nagypénzű ember vette meg a partszakasz alsó részét. Állítólag bontás lesz a cölöpkunyhók sorsa. Amíg lehet, azért odajárnak horgászni. Megkínáltak egy kólával, és hozzá egy kobász-kenyeres uzsonnával. Invitáltak a két hét múlva megrendezésre kerülő Keszeg Fesztiválra, ami itt lesz a Duna parton.
Baja környékén nem volt üzemelő kemping, ezért Szekszárd felé keresgéltem. Az úttól nem messze Alsónyék közelében találtam egy fákkal, bokrokkal körbevett elhagyatott telket, ledőlő félben lévő kerítéssel, hatalmas gazzal. Nagyszerű eldugott sátorhelynek tűnt, úgy hogy rögtön be is költöztem. A valaha itt állt házikót már rég lebontották. Csak az alapok, a kerítés maradványai, és néhány beteg gyümölcsfa jelezte, hogy itt hajdanán emberek éltek. A közeli útról éjszaka jól idehallatszott a forgalom zaja. Főztem egy kis vacsorát. Van egy csomó lejárt, vagy lejáró félben lévő konzervem, és leves porom még a korábbi évek kalandozásaiból. Ezek közül pusztítottam el kettőt. Nézegettem a csillagokat. Elég távol voltam a települések zavaró fényeitől. Magamfajta rövidlátónak csak távcsővel látszik igazán, hogy csillag csillag hátán pislákol. Láttam néhány meteort, műholdat, és jó pár repülőgépet a sötét égen.
Másnap a reggeli, és a felszerelés összecsomagolása után tovább csavarogtam. A hőség miatt a vízkészletem feltöltése igen csak fontosnak tűnt. Cece felé egy kis falu közkútjánál meg is tettem. A Rétszilasi tavaknál a Rétimajori halgyár bejárata csábított. Tettem egy kört odabent is. Szálloda, madármegfigyelő állomás, rengeteg mesterséges, lés természetes tó, horgászási lehetőség stb. Majdnem ott ragadtam egy éjszakára, mert egy motoros kolléga, aki mellesleg valamiféle kisfőnök ott, kivételesen megengedte a sátorverést. Túl korán volt még, és túl meleg. Hiányzott a menetszél. Mentem tovább a Balcsi felé, aztán néhány kitérő után este már otthon is voltam.
Kattints a képre............
Csavarogni Jó!!
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Válság ide, válság oda, munkahelyem kétes jövője, semmi nem számít, elkapott a láz.
Egy nagyobb utat terveztem szeptember elejére, Románia, Bulgária, Görögország,
majd visszafelé Szerbia, Montenegró, Bosznia, és Horvátország. Egész évben erről
álmodoztam. Na, ezt mosta el a válság.
A szabim szeptember 02-től ketyegett, volt
két hetem a semmire. Kínomban az utolsó pillanatban elkezdtem gyorsan társat keresni
egy kis költségvetésű Szlovéniai túrára. Nem volt jelentkező, az időjárás előrejelzés
pedig három nap után komoly esőzéseket, viharokat jósolt a térségbe. Mindenesetre,
szeptember 05-ig még jó idő lesz.
Szeretném bejárni Szlovénia hegyvidékét, és talán leruccanok a tengerhez.
Szeptember 03-án hajnalban kapkodva indulok. Társam a jó öreg megbízható TDM 850 .....
bővebben>>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2011 Répcelak , Őrség kanyar
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2011 Fúrótorony látogatás Sárvár
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2011 Irány Baranya
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2010 Kalandtúra Bosznia Hercegovina, és Montenegró
motorostúra
Kattints a képre............
Túrabeszámoló
A helyi specialitást a kocsma mögötti pajtában nyílt tűzön sütötte a barátságos
kocsmáros néni. Ejtőztünk egy darabig a 2000 méter feletti magasságban haraphatóan
hideg tiszta levegőben forrón tűző napfényben. A jó bőrben lévő házőrző már az
érkezésünkkor farkcsóválva örült, mert tudta, a vendég után neki is leesik valami.
A kocsma mögötti gazdaságban tehenek, disznók, szárnyasok jelezték egymásnak az
idegenek jelenlétét. A kiscsibék jó öreg TDM850-es motorom gumijáról szorgalmasan
csipegették az útközben összegyűjtött tehénlepény maradékát..................
Bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2010 Kalandtúra Bosznia Hercegovina, és Montenegró
motorostúra
Ahogy Andris látta
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2010 06 29 Barcs (határjárás)
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2010 Baranya felé
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Nyári mocis bóklászás 2009 09
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Nem kell feltétlenül külföldre menni egy jó motorozáshoz. Szép élmény volt a
Keszthely - Esztergom - Eger - Miskolc, útvonal. A szállás nulla Forintos volt,
ott táboroztunk le, ahol éppen az este ért. Aludtunk a Duna parton, tóparton,
és marhalegelőn egyaránt. Nem kellett a vekkert felhúzni, ébresztett a kóbor
kutya, a halőr, és a sátrakat legelő marhacsorda. Megbízható társam most is a jó öreg TDM850 ...
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mecsek 2009 06 25
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Őrségi bóklászás 2009 05 27
(UFO vadászat, avagy a mámoros típusú találkozás)
Kattints a képre............
Egy erdőszéli tisztáson vertem tanyát. Alig végeztem a kis vacsorám elkészítésével,
jött a vihar. Unalmamban a sátramban hasalva egy egyszerű digitális fényképezőgéppel
próbáltam fotózni a villámokat. Meglepetésemre, olyasmi is rákerült a képre, amit
én ott nem láttam.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2009 04 Barnával Zalában, és más bóklászások
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Az erdei úton nem volt semmi forgalom. Helyenként a fák már elég jól benőtték.
Az ősszel lehullott lomb, és vízátfolyások tették kellemessé a csúszkálást.
Szinte sötét volt azokon a helyeken, ahol a fák összeértek felettünk. Sehol
egy lélek. Az egész úton csak egy, a hegyoldalban lassan felfelé araszoló
marhacsordával találkoztunk. Semmi mozgás csak eső.
Eszembe jutottak az előző
este hallott medve, hiúz, és farkas történetek. Ráadásul Laci bácsi, akihez
igyekszünk, erdész volt, míg nem találkozott egy medvével. Az állat lehántotta
Laci bácsi fejbőrét vállát, hátát, mire belesett egy szakadékba, ahol a medve
már nem követte. Szerencsére volt térerő, és még egy kis ereje is telefonálni.
Megtalálták, megmentették, megúszta. Hasonló gondolatok, és a kezem ügyébe eső,
a csomagok tetején rögzített gyalásó járt az eszemben.
Én mentem elöl. Az esőben
hunyorogva alig láttam a félhomályban, amikor egy kanyar mögött két medvebocsforma
alak jött szembe. Megláttak, és felénk kezdtek rohanni. Ahol bocsok vannak, ott a
felbőszült anyamedve is várható. Megfordulni már nem tudtam a felmálházott TDM850-el.
Lassítottam, és mentem
velük szemben. Gondoltam, ha a közelükbe érek, gázt adok, és uzsgyi. Egy pillanat
elteltével kiderült, hogy két nagytestű medveszerű hegyi juhászkutyáról van szó.
Biztosan az előzőleg látott marhacsordához tartoztak. Látták, hogy itt jön két
vadmarha, és tudták, a csordában a helyünk. Kötelességtudóan nekiálltak terelgetni,
de amikor nem fogadtunk szót, ugatós, majd vicsorgós hajsza lett belőle. Előbb
engem, majd az utánam érkező Andrist próbálták kóstolgatni...
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Találkoztam sokféle emberrel, de a legjobbak, és legbarátságosabbak a leggyanúsabb
külsejű csórók voltak a Duna árterében. Jövőre is meglátogatom őket. Igazi törvényen
kívüli társaság, de halászatból, vadászatból, alkalmi munkából megélnek.
Óriási lakomát rendeztünk.
Csirkepaprikás-halászlé. Úgy éreztem, életemben nem ettem ilyen finomat.
A hatalmas kondérba a belevalót ők hozták, a bort én szereztem be. Lehet,
hogy azért fogadtak be ilyen könnyen, mert napok óta nem borotválkoztam, és
igazi vén gazember külsőm volt? Mindenesetre összeillő párost alkottunk a jó öreg sáros TDM 850-el...
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM850 gurulások
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Súlyhatár max 20-25 Kg !!!
Az alábbi listából válogatok, az útvonal, és a túra jellegétől függően a súlyhatárt
figyelembe véve. Ha többen megyünk, a felszerelés közösen használható részét, mint
például a szerszámok, elosztjuk egymás között.
‹ ‹ Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mocis fotók
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Otthoni Mocis képek 2008
( az Öreg, és az Új, a gyerek, meg én)
A szépség és a szörnyeteg. Na, de melyik, melyik?
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
Pontosan 11.900 Km után cseréltem le a Szlovénia túra előtt, de kb. 1.000 Km-t még kibírt volna.
Nagyon meg voltam vele elégedve. Vízes úton a felfestett útburkolati jeleken a megpakolt TDM 850 kissé
csúszott, figyelni kellett rá.
Az első gumim ugyanez, fordított forgásiránnyal egy hátsó gumi. 18 colos méretben az elsőre nincs
endúró választék
11.900 Km után még egy hátsó gumit kibír, de kissé már fogasra kezd kopni.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM 850 gumicsere 2011 09 01 MITAS Enduro E10
Óraállás: 73076Km
Csupa jót írnak róla. Kíváncsi vagyok rá mit tud.
Sebességhatára 69T = 190 Km/h.
A Szlovéniai túrán csak egy komoly csúszásom volt
az esőben, egy durva fékezéskor, pedig a hegyi szerpentineken
döntögettem rendesen. Szépen simán fut a durva blokkok ellenére.
Kicsit hangosabb az előző gumimnál, de ez kit érdekel.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM 850 gumicsere 2012 06 26 ,
elöl Heidenau K60,
és ismét MITAS Enduro E10 hátul
Óraállás: 79.811 Km
A tervezett Vaskapu túra előtti gumicsere. Egy hónap múlva indulunk. Heidenau K60-am még nem volt a jó öreg TDM 850-en.
Egy ideje már szerettem volna kipróbálni.
Most csak előre raktam K60-at, mert hátul a korábban is használt MITAS E10-el nagyon
meg voltam elégedve, annak ellenére, hogy egy kicsit túl gyorsan kopik.
Az előző Mitas E10 6735 Km-t futott, plusz még kb 250 Km-t, amikor nem működött a Km órám.
A Vaskapu motoros kalandtúrán a Heidenau K60 jól viselkedett, jól tapadt de nagyon hangos, és ha nincs megfelelően felfújva, kicsit szitál tőle a kormány úgy 40-50 Kmh között.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Karbantartás-javítás
TDM 850 vezérműlánc csere, szelephézag állítás, porlasztó tisztítás, bukócső, láncszakadás .....
2008 - napjainkig
Kattints a képre............
Vezérmű-láncot cseréltem. Morse 82RH2015-138 vezérműlánc, 19310 Ft
Szelephézagokat kellett állítanom ( a szívószele hézagok közel nullán, a kipufogó szelephézagok nagyok voltak.) . Minden szelep alá új lapka kellett. 500Ft/db.
Szelepfedél tömítés csere, Athena 082-73 szelep fedél tömítés készlet, 7200 Ft
Porlasztót szétszedtem, kipucoltam, így megszűnt a toló üzemű durrogás. (cut off valve járat volt eldugulva.)
Olajcsere 7 000 Hűtőfolyadék csere 1 500
Hátsó fékbetétek csere 7 000
Kuplung bowden-bél csere (én lágyforrasztottam, egy évet ki szokott bírni. 1 000
A jobb oldali tökéletlen tűzkarika okán próbáltam a kipufogó leömlőket leszedni, de nem sikerült egyhetes áztatás után sem, tehát így maradnak.
2019 tavaszán egy kanyar utáni kigyorsításkor elszakadt a lánc, a hátsó kerékre tekeredett és rosszabb volt mint a satufék.
Szerencsére a mögöttem érkező kamioon még éppen ki tudott kerülni. A hátsó kerék nem mozdult, a motort tolni sem tudtam,
csak elcibáltam az útról. Utánfutóval kellet a gépet hazaszállítani. Ezt a szégyent! A lánc nem a patentszemnél,
hanem egy gyári kötésnél szakadt el! Pár dolgot cserélnem kellett a motor hátulján..
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A TDM850-nek nem sok gyenge pontja van. Az én gépemnél az egyik a Km óra volt.
Gondolom a rossz Km óra spiráltól a mutató annyira ugrált, hogy tőben elrepedt,
és egyik alkalommal éppen ránéztem, amikor letörött és eltűnt az óra belsejében.
Nem volt mese, szét kellett szednem, és eszkábáltam rá egy új mutatót.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
Midig az endúrók, a világjárásra alkalmas motorok tetszettek. Az XT-met akkor
adtam el, amikor a vadászok, és természetőrök elkezdtek üldözni, törvényt
hoztak ellenem, és motorelkobzással fenyegettek. Az erdő csak a vadásztársadalomé!
Ők járnak ott nagy terepjárókkal, puskákkal, ők óvják a természetet,és az állatokat a mindent
eltipró motorosoktól. Most, hogy már nincs endúróm, észre sem veszem, de
addig-addig alakítgatom a jó öreg TDM850-et, még a végén világjáró mindenes lesz belőle.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Volt néhány gond a Dukival. Orvosoltuk őket. Ha ment nagyon ment, és nagy
élvezet volt vele motorozni. Kicsit már untuk a gyakori javítást, a drága
alkatrészeket, és inkább eladtuk.
Utódja egy megbízható igásló, a TDM 850 4TX.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Hevert otthon egy darab plexi. Próba képen elkezdtem hőpisztollyal hajlítgatni.
Némi türelemmel, kézégetéssel sikerült egy új ideiglenesen végleges szélvédőt
összehozni. Egy év után sötétre lakkoztam. Most így néz ki. Meg van a gyári
eredeti szélvédő is, de ez jobban tetszik.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
Az olajfogyasztás egyik oka lehet a TDM 4TX-nél a meghajtó tengely szimering hibája.
Ha a leállított motor alatt kis olajfolt található, általában a meghajtó tengely
szimering, vagy az önindító szimering a bűnös. Amíg a kis lánckerékre kevés olaj jut,
tekintsd automata lánckenésnek ezt az apró hibát. A kis lánckerék mögött a szimering
és a tengely csapágyazása közé három furaton nagy nyomással nyomja az olajszivattyú
a kenőolajat. A szimering speciális, itt csak a gyári bütykös használható. A bütykök
szerepe, hogy a szimeringet adott távolságban tartsa a csapágytól, helyet adva ezzel
a kenőolajnak.
Vigyázz, a szimeringen lévő távtartó bütykök nem szabad, hogy takarják
az olajjáratokat! Néhány primitív szerszámmal a blokk megbontása nélkül házilag
cserélhető a hibás szimering.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM 850 porlasztó javítás,
üzemanyagfogyasztás csökkentés,
tűszelep utánállítás
Kattints a képre............
A jó öreg TDM Rinóm az utóbbi időben kissé túlzott étvággyal evett. Fogyasztása közelített a 6 liter/ 100 Km értékhez. Nagyon szeretem, de ezt már sokalltam, és lejjebb nyomtam a tűt a torkán.
A szerelés után a szegényebb keverékkel elindultam egy rövid próbára, ami kissé elhúzódott. Hidegen kissé durrogott, de bemelegedve már hozta a formáját. Remélem nem lett túl szegény a keverék. Majd egy hűvös esős napon elválik, volt-e értelme a szerelésnek.
Kattints a képre............
A TDM-be épített MIKUNI porlasztó tűszelepe vízszintesen helyezkedik el, ezért a rezgéstől a tű, és a szelepház is kopik. A kopik itt csak néhány mikromillimétert jelent, de ez az üzemanyag fogyasztás növekedéséhez már elég. Régi csórómotoros trükk, a tűt beljebb nyomni a szelepfészekbe. Olcsóbb, mint újat venni. Erre az utánállításra biztosít lehetőséget a tű tetején elhelyezkedő vájatsor, és egy zégergyűrű. Minél feljebb kerül a zégergyűrű, annál jobban belelóg a tű a szelepházba, és annál jobban elzárja az üzemanyag útját. Tehát ugyanannál a gázállásnál, szívótéri vákuumnál, kevesebb üzemanyag jut a beszívott levegőhöz. A művelethez a porlasztót nem kell kiszerelni.
Nézd meg a képeket. Nagyon fontos a tisztaság! Ne jusson por a porlasztóba! Idomok le, tank le, légszűrőház ki, és máris hozzáférsz a porlasztóhoz. Rongy a szívótorokba. Rongy a membrán fedél alá a lehulló alkatrészek megmentéséért. Membránfedél ki, vigyázva a rugóra, és a ház alsó felén lévő kis gumigyűrű tömítésre. Rugó, membrán (koton), suber, és tű egyben ki az asztalra. Szedd ki a tűt. Látni fogod rajta a kopás helyét. Szereld egy vájattal feljebb a zégergyűrűt. Ellenőrizd a kotont ( a gumimembránt). Ha nem szakadt, nem sérült, nem lyukas, és nem kezd repedezni, mehet vissza minden a helyére. A membrán állapota nagyon fontos! Vedd komolyan!
Végezd el ugyanezt a másik porlasztóval is. A végén a torokba benyúlva a tű kopott részét forgasd felülre. Egy darabig jó lesz. Én ezt már harmadszor csinálom. A TDM-em már 100 ezer Km felett jár, és még mindig az eredeti Svájci beállítású tű, és szelepház van benne. Átlag öt lityit szokott fogyasztani. Nézd meg a képeket. Remélem, eligazodsz a segítségükkel.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A Yamaha TDM 850 3vd fényszórói a két első teleszkópszár között aluról egy-egy 8-as csavarral állíthatók oldalirányba, jobbra-balra.
A fényszórók felülről az idom alatt a jobb és baloldalon állíthatók szintén egy 8-as csavarral fel-le irányba.
A fényszórók állításához nem kell az idomot leszedni, felülről, a műszerfal alá benyúlva, és alulról el lehet érni a őket.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Midig tetszettek az összeeszkábált soft csomagtartó készletek. Én két 1100 Ft-os
kínai hátizsák összevarrásából készítettem nyeregtáskát (oldaldobozként), és még
egy nagyobb sporttáskát használtam (top case helyett). A sok rekeszbe jól
szortírozva könnyen elérhetően lehetett pakolni. A rendszer prímán működött,
de az egy napig tartó eső azért sok volt neki.
A hosszabb túrák kikövetelik a vízhatlan, és zárható megoldásokat. A Kecskeméti
Metalconstructtól rendeltem három aludobozt, és készítettem alájuk saválló zártszelvényből
egy variálható csomagtartót. A rendszer vízhatlan.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Öregszem. Ahogy közeledtek a novembervégi hideg reggelek, és esték, kezdtem fázni a motoron.
Nálam a motorozás eddig négy évszakos volt. Igaz az extrém hidegben, vagy jeges utakon azért
kihagytam ezt az élvezetet. A neten régebben belebotlottam az elektromos fűtésű motoros ruhákba,
de eddig nem érdekelt. Most viszont már utánanéztem. Nem olcsó mulatság.
Meggyőztem magam,
hogy egy fűtött ruha árából inkább egy hosszabb túra benzinköltségét fogom fedezni. Közben
belebotlottam "az ülésfűtésből fűtött motorosruha" témájú írásokba.
Pl: http://www.onroad.hu/motor/bemutato/812/
Annyian leszólták, hogy kedvet kaptam a kipróbálására. Lementem a garázsba, és a gyerek kocsijából
a ruháim alá tekertem a fűthető üléshuzatot. Az asszony azt hitte meghibbantam, a gyerek a teraszról
vigyorgott. Persze olyan képet vágtam, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. A kölyök megkérdezte,
hogy az ülés nem férne-e el még a pulcsim alatt, míg az asszony megígérte, hogy szerez nekem egy gumibugyit is.
Kitoltam a mocit, beindítottam, és rácsatlakoztam a szivargyújtó aljzatra. Sokat nem vártam a dologtól.
Elég hideg volt, úgy öt-hat fok, és a rajtam lévő pulcsi nem sokat melegített. Bekapcsoltam a fűtést, és
szépen melegedni kezdett a ruha alá tűrt ülésfűtés. Nem rossz, és az öreg TDM generátora is bírja.
A világításon meg sem látszik, ha a fűtést ki-be kapcsolom. Bírta reflektorral is. Egy kis számolgatás
után úgy döntöttem akár két ülésfűtést is elbír a generátor teljes világítással.
A "kisgyerek" éppen indulni készült, megkértem, ha már úgy is megy, nézzen be a Tesco-ba két
ülésfűtésért. Láthatta rajtam, hogy nálam "elmentek hazúról", és nem akart hosszasan kínozni, ezért
negyedórán belül a kezembe volt a két fűthető üléshuzat. Kétezer valamennyi volt darabja. Szétszetem őket.
Nem akartam külön összevarrt pólókkal, gatyákkal vacakolni. Legjobb, ha közvetlenül a motorosruhába
integrálom. Némi tanakodás, és próbálgatás után a fűtőszálakat befűztem a motorosruha kivehető bélésének belső felébe
közvetlenül a bélésanyag alá, hogy a testemhez minél közelebb legyen. Estére elkészült. A főpróbát azonnal
a sötétben egy közel 100 Km-es kör során megtartottam. Először addig mentem, amíg rendesen el nem kezdtem
fázni, és csak az után kapcsoltam be a fűtést. PRIMA!!
A gyáriak biztosan sokkal jobbak, de azokat én még nem próbáltam, tehát nekem ez a csúcs. Egy ülésfűtés
van a motoros nadrágban, egy a felsőben. Párhuzamosan vannak kapcsolva derékmagasságban egy kis csatlakozóval,
és két fokozatban állítható a fűtés intenzitása.
Miért is nem csináltam ezt meg már korábban?
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mociaink voltak
Kattints a képre............
Riga 12 50
Simson 50
Honda DIO 50
KTM GRX 50
Honda MTX 50
Yamaha XT 500
Yamaha TDM 850 3WD
Ducati Multistrada 1000DS
Yamaha TDM 850 4TX
Moto Guzzi Nevada 750
Yamaha BT1100 BULLDOG
Cagiva Navigator 1000
Gas-Gas FSE 450 SM
Aprilia Scarabeo 200
Cagiva Canyon 600
BMW R 1150 R
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mocijaink javítása, karbantartása
Kattints a képre............
Motorkerékpárjaink javítási költségei
Mennyibe kerül egy mocit fenntartani? Egy motorkerékpárt nem elég megvenni. A motornak csak akkor van értelme, ha gazdája nem tekinti státusszimbólumnak, nem hagyja a pajtában porosodni, és rendszeresen használja.
A jó motor az, amelyik kiszolgálja a gazda igényeit, és szinte alig igényel szakértő törődést. Nem kell ahhoz szakértőnek lenni, hogy a mocit rendben és tisztán ápoltan tartsuk. A motor ezt meghálálja. Egy ilyen gép gazdájának a társa lesz, nem hagyja cserben, és ösztönzi a gazdát hosszú távoli utakra ahol hihetetlen, csodálatos élményekben lesz részük.
Egy gazda, aki foglalkozik a mocijával, megismeri annak gyengéit, erősségeit, tudása határait,
és szinte összenő a motorjával. A gazda egyre képzettebb, gyakorlottabb, és magabiztosabb lesz.
Nem lesz szüksége rá, hogy minden apró cseprő problémával szerelőhöz szaladgáljon. Ma az interneten
4minden motorkerékpár szereléssel kapcsolatos információ könnyen elérhető. A márkatársak szívesen
segítik egymást. Osztják a jobbnál jobb tanácsokat, csak tudni kell kérdezni, ha szükséges.
Alkatrészt a mocihoz, pedig szinte már a sarki boltban is be lehet szerezni.
A mi motorjaink mióta nálunk vannak, sohasem láttak szerelőt. Minden karbantartást, szerelést
magunk végzünk el rajtuk. A törődés, szerelés, a napi használat, és a hosszú közös túrák szinte
a szívünkhöz ragasztották őket. Nagyon nehéz megválni egy-egy ilyen jó baráttól, hűséges társtól.
Minden valaha volt motorunk, szinte minden darabjára, alkatrészére emlékszem. Emlékszem arra, amikor
hozzám került elhanyagolt külsővel, és a törődés hiánya miatt sok apró könnyen javítható hibával, már-már az
üzemképtelenség határán, vagy azon is túl. Most pedig viszi az új tulajdonos boldogan, de vajon törödik-e majd vele?
Mi lesz a sorsa? Meg értik-e ha majd panaszkodik? Meddig húzza még, ha nem én figyelek rá?
Rossz gazdánál nehéz motornak lenni. Legyél jó gazda.
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM 850 műszaki adatok
kopó alkatrész méretek
Kattints a képre............
műszaki adatok, alkatrész méretek
A Yamaha gyári alkatrészek nem olcsók. Sokszor helyettesíthetők szabványos alkatrészekkel a csapágyak, és szimmeringek, valamint utángyártott alkatrészekkel pótolhatók, a fékbetétek, féktárcsák.
A TDM 850 porlasztója több más márkában is szolgál. Porlasztó felújítás során a vásárlás előtt érdemes a porlasztó alkatrészek árát a Suzukinál, Ducatinál, Aprilianál is megnézni.
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mindig az endúrók, és a világjárásra alkalmas nagy túraendúrók tetszettek.
Mióta a terepmotorozás bűnesetté vált, az erdei utakat lesorompózták, a
"természetromboló" motorosokat hegyen völgyön át nagy terepjárókkal üldözik,
és büntetik, már csak a nagy túraendúrók felé kacsingatok. Ez továbbra is
kacsingatás marad, mert nem ér le róluk a lábam. Marad a köztes megoldás
az enyhén terepesített túrásított TDM 850.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Motorkerékpárok DAKAR győzelmek 1979-2012
Dakar motorkerékpár győzelmek
A TDM-850 csak szeretne hozzájuk kicsit hasonlítani
Kattints a képre............
A jó öreg Yamaha TDM 850 felmenői között találhatók nagy DAKAR harcosok. Hosszú volt az út a TDM 850 születéséig, de már az az év is nagyon messze van amikor megszületett. Az én öreg jószágom a gülüszemű Rinóm 1995-ös, és fajtájának egyik utolsó darabja. Akármilyen vén, azért még most is büszke őseire.
1979 Cyril Neveu ----------------Yamaha --------XT500 Francia
1980 Cyril Neveu ----------------Yamaha --------XT500 Francia
1991 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE750T Francia
1992 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1993 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1995 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1996 Edi Orioli--------------------Yamaha --------YZE850T Olasz
1997 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1998 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
Az XT-500 volt az első valamirevaló strapabíró négyütemű egyhengeres, ami irányt szabott az endúrók fejlődésének.
1991-től a Dakaron már ott dobogott a TDM ős szíve a kéthengeres soros négyütemű twin.
1991-ben piacra dobta a Yamaha a TDM 850-et 3vd típuskóddal. Az idők során nem sokat kellett cicomázni rajta.
Nagy változtatásra nem volt szükség. 1994-ben azért kicserélték a léptetővillát, a váltófogaskerekeket és a
kuplungkosarat is.
A TDM-ek sok mindent kibírtak, sokmindent megéltek. Történeteiket a világ minden táján ma is sokan mesélik.
A TDM 850 igazi túramotor. Erős, strapabíró, és megbízható. Nagyon jó féke, feszes állítható futóműve a
sportmotoroktól is örökölt géneket.
Egy kissé karbantartott TDM-850-e soha nem hagy cserben.
Aztán 1995-ben legyártották az utolsó darabot mérges zöld színben. És összetalálkoztunk. Azóta összeszokott
párosként együtt csavargunk amerre csak tudunk. És mi sokfelé, jó-rossz utakon,
és mindenféle terepen szeretünk csatangolni. Fajtársaink között sokan több százezer
kilométert faltak fel, mi csak épp, hogy elhagytuk a százezret. És megyünk, megyünk tovább…
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Északi Középhegység "Covid" túra
CAGIVA NAVIGATOR-1000 - TDM-850 Öszvér
2020.07.20-25.
Kattints a képre............
A COVID okán úgy döntöttünk, egyelőre csak Magyarországon belül motorozunk. Az Északi Középhegységben az utóbbi pár évben nem jártunk. Jó célpont lesz.
A Balaton-Felvidékről indulva végignyargaltunk a Bakony, Pilis, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk legvonzóbb motoros útjait.
Legközelebb majd talán a Zemplénig is emegyünk.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A STELVIO hágó volt a cél, de mire odaértünk lezárták,
a Dolomitok és Szlovén Alpok viszont kárpotoltak.
CAGIVA NAVIGATOR-1000 - TDM-850 Öszvér
2019 júni.08-13.
Kattints a képre............
Ari a remek BT1100 Bulldogot lecserélte egy kiváló Cagiva Navigator 1000-re.
Egy két dolgot megigazítottunk rajat azután irány a STELVIO hágó.
Nem volt szerencsénk, a már egyszer megnyitott utat szinte az orrunk
elött zárták le ismét a lavinaveszély miatt. Legalább lesz okunk visszajönni.
Irány az Olasz Alpok leglátványosabb motoros útjai, a Dolomitok.
Természetesen hazafelé vezető úton Szlovéniában a Mangart-ot ismét megmásztuk.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Olasz Dolomitok és Szlovén Alpok túra
BT1100 Bulldog - TDM850 Öszvér
2018 júli.24-29
Kattints a képre............
A tavaszi Szlovén Alpok "Fel Mangart-ra"túra jól sikerült, de az időjárás okán
nem volt teljes. A csúcsra vezető út le volt zárva.
Ari időközben vett egy BT1100 Bulldogot. Rendbe raktuk, és már alig vártuk,
hogy egy hosszabb motoros túrán kipróbáljuk. Volt egy hetünk a csavargásra,
és erre az Szlovén és Olasz Alpok pont megfelelő célpontok.
Az Olasz Alpok legszebb motoros útjai a Dolomitokban vannak. Igazi motoros
paradicsom. Természetesen az odavezető úton a Szlovéniában Mangart-ot is megmásztuk.
A Yamaha Bulldog nagyon jól teljesített. Nyomatékos kanyarvadász. Öröm vele
motorozni. A kátyúk hiányától szenvedő Olasz és Szlovén utakon Istenkirály.
Azért ne felejtsük: A Magyar gidres-gödrös mellékutakon, és mostohább helyeken,
a Jó Öreg TDM 850-es öszvér felülmúlhatatlan.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Fel MANGART-ra Szlovén Alpok - Kelet Olaszország túra
2018 május.23-26
Kattints a képre............
Zoli túrabeszámolója
A korábbi évek jól sikerült közös túrái után úgy gondoltuk, hogy Szlovénia
legyen az idei célpont. Felmerült átmenetileg Ausztria is, de régebbi motorok
miatt ezt a lehetőséget elvetettük. Viszonylag rövid időn belül konszenzusra
jutottunk, hogy mikor és mennyi időre megyünk. A szállás foglalása is időben
megtörtént, egy Kobarid melletti hegyi faluban. Levi Dresnica-n, Sobu na
Lovrizu apartmanházban 4 szobát foglalt nekünk, reggelivel. Utólag kiderült
nagyon jó választás volt, részemről a Booking értékelése 9,9.
A társaság vegyes volt, testvérpár, apa-fia és a többiek. A horkolók és nem
horkolók viszonylag gyorsan párra leltek. A 8 motorból álló csapat egyben
tartása a túrán nem tűnt egyszerű feladatnak, de belevágtunk a szervezésbe.
Az útvonal megtervezésében, az úti célok kiválasztásában Gugli barátunk volt
a segítségünkre. A terv szerint kanyargósabb, lendületes íves, egyenes
szakaszokból és látnivalókkal tűzdelt megállókból állt össze az itiner.
A sokadik alakításra egész pofásra sikeredett :
András és Attila (továbbiakban A&A) korábban indultak. Közös túránk előtt
megmászták a Großglocknert és jót motoroztak az osztrák jó minőségű utakon.
Indulás előtt arról szóltak a hírek, hogy esős, zivataros utunk lesz, de
nem riadtunk vissza már semmitől.
Jót motoroztunk, kb. 1400 km-t tettünk meg a négy
nap alatt. A Mangart-ra fel túranevet az időjárás ugyan felülírta, de legalább a
következő évi úti cél keresésével nem kell időt tölteni… Most úgy vagyok, mint a
szamár a Shrek-ben, odaértünk már?
Csavarogni jó! Főleg, hogy Keszthely mindig hazavár. Azért ne felejtsük: A Magyar gidres-gödrös mellékutakon, és mostohább helyeken,
a Jó Öreg TDM 850-es öszvér felülmúlhatatlan.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Már jó ideje nézegettem az eladó motorhirdetéseket. Szerettem volna valamilyen
öreg, de jó kiállású gépet találni, amit a hosszú téli estéken felújíthatok.
Talán egyszer az unokám, még kipróbálna valamit a 80-as évekből. Igazából csak
annyi megkötés motoszkált a fejemben, hogy két hengernél nem kell több. Ennek
ellenére a négyhengeres veteránokból is próbáltam válogatni.
Egyik este, ahogy bekapcsoltam a tabletet, azonnal megjelent egy új hirdetés.
Egy üzemképtelen Moto Guzzi Nevada 750-es choppert árultak olcsón. Laci bácsi
nagy Guzzi rajongó, és már telebeszélte a fejemet a Guzzi érzéssel. Már
megtanultam tőle, hogy a BMW nem más, mint egy ronda lógócsöcsű Guzzi , amit
nem szabad megvenni. (Én azért egy BMW-nek is tudnék örülni). A lényegében
már nem idegenkedtem a Guzzitól, és egyre jobban tetszett a gondolat, hogy
legyen egy ilyen különleges gépem.
Felhívtam a hírdető motoros kollégát. Az idős Úr elmondta, hogy több mint 10
éve áll a gép. Az utóbbi években már nem sikerült beindítani. Rozsdás, és akksi
sincs benne. Nagyon szerette annak idején, ezért akárkinek nem akarja eladni.
Szeretné, ha újra motor lenne belőle. Nem alkudoztam. Kértem nézze meg ezt a
honlapomat, és ha alkalmasnak lát rá adja el nekem a mociját. Másnap reggel már
küldtem is neki az előleget, nehogy beelőzzön valaki. Az üzemképtelen rozsdás
vas olcsó volt, de úgy éreztem, ha hihetek a tulajnak, az olajnyomás hiány
jelzés ellenére, nálam hamarosan ketyegni fog a motor. Én hittem a szimpatikus
úrnak. A mocit utánfutón hazahoztuk Keszthelyre, és egy héten belül már le is vizsgáztattam
a gépet.
Azóta átesett néhány alkatrészcserén, a motor, váltó, gardán és fékolajak
cseréjén, egy komoly rozsdátlanításon- polirozáson. Most megint jól néz ki.
Alig költöttem rá, viszont pár munkaórát rá kellett áldoznom. De hol van még
a tél vége. Ha szép idő van, és ráérek, most télen is megyek vele 100-200 Km-es
köröket. Egyre jobban működik, egyre jobban tetszik. A Guzzik kőkorszaki, de
megbízható megoldásokkal készültek. Aki még nem próbált ilyen gépet annak
hiába mondom, aki ment már ilyennel az viszont tudja milyen a Guzzi érzés.
A tavaszi pár napos Szlovénia túrára jön velünk a Guzzi is. Én a TDM-el megyek,
Ari pedig a Guzzival akar jönni. Érdekes csapat lesz. Nyolcan nyolc mocival
megyünk, és lesz közte mindenféle:
- 1 Aprilia nagy robogó,
- 3 TDM 850-es öszvér enduro,
- 1 KLE 500-as enduró,
- 1 Kawa W800-as retro motor,
- 1 Africa Twin, vagy helyette egy Ducati monster,
- és a kis 750-es Guzzi chopper.
A Papa (Laci bácsi) szerint, jól áll nekem a kis Guzzi, pont az én méretem,
olyan gyerekmotor forma, amiről legalább leér a lábam.
Azért ne felejtsük: A Jó Öreg TDM 850-es öszvér felülmúlhatatlan.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A Fel-Fogarasra motoros kalandtúrán leginkább Andris új retró motorját, a Kawasaki W800-ast nézegettük. Elképzeltem kissé hosszabb rugóúttal, bütykös trágyaszóró gumikkal, stílusos túradobozokkal nyakig sárosan. Nagyon tetszett. A stílusos túradobozként tejeskanna, lőszeres doboz, üzemanyag kanna, katonai sátorlapból varrt soft-bag jöhetne szóba.
A túra után Keszthelyre hazaérve tovább motoszkált bennem a gondolat. Az öszvér TDM-850-hez sokszor elég lett volna a nagy 35 literes alu túradobozok helyett, valami keskenyebb, kisebb oldaldoboz. Volt egy 20 literes üzemanyag kannám, felkötöztem a csomagtartóra és tetszett. Beszereztem két új kannát és egy esős nyári napon mindjárt meg is csináltam.
Hogy ez miért nem jutott korábban eszembe? Szerintem jól néz ki.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Megszületett az unokám, a kis Levi. Nem csak a papája nevét, a Papa kalandor szellemét is örökölte.
A jövő generáció Keszthelyi motorosa öt hónaposan már két defektet hozott össze a babakocsiján. Nagyon büszke vagyok rá!
Határozottan
kézben tartja a környezetét. Főleg a Papáját! Imádom!
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Fel Fogarasra! motoros túra kalandoroknak
2017.07.22-28.
Kattints a képre............
Levi fotói
Andris fotói
Ilyen komoly előkészületekkel még soha nem terveztem túrát. Egy 67 éves barátommal, Laci Bácsival
megkívántuk a Déli-Kápátokat. Eddig mindig, lesz-ami-lesz alapon szállásfoglalás
és különösebb tervezgetés nélkül vágtunk bele a túráinkba, kajával, sátorral, és
egyéb luxuscikkel felszerelve. Esős napokon és kritikus környezetben ha szükséges
volt, többnyire az utolsó pillanatban de találtunk szállást. Szeretek így kalandozni,
mert arra mehetek, amerre épen eszembe jut, és nem kell igazodni előre lefoglalt dolgokhoz.
Három fiatal motoros társunk csatlakozott hozzánk. Most a létszám okán tisztességes
szállást foglaltam az előre elhatározott útvonalon.
Az öt lelkes jelentkezőből az utolsó pillanatban sajnos csak hárman, majd szerencsére
mégis négyen lettünk.
A túra nem épen kedvező időjárással, egy borult, esős felhős, napsütéses napon indult,
és ez az időjárás jellemezte is az egészet. Jó néhányszor eláztunk, de mindig
kárpótolt a vihart követő napsütés. A hegycsúcsok meghódítása során jobb lett
volna a ragyogó napsütés, de a felhőkben úszó tetők megmászása is nagy élmény volt.
Odafelé menet átvágtunk a Királyhágón, majd dél-felé fordulva az 1R útvonalon az
Erdélyi-középhegységen át az Apuseni nemzeti parkon keresztül vettük az irányt
Nagyszeben (Sibiu) felé. Megmásztuk a 7C Trans-Fogaras magashegyi utat. Pihenés
képen Nagyszeben központjában megnéztük a világ legkeményebb endúrós versenyének a
Redbul Romanics-nak a selejtezőjét.
Élménymotoroztunk a csúcs felé a 67C Trans Alpinán.
Az E81, 7A útvonal a Vidra tó mentén, majd Petrozsényen át dübörögtünk Herkulesfürdői
szállásunk felé. A Vidra-Petrozsény szakasz az esős időben már elég sáros, és kritikus
volt ahhoz, hogy a 66A útvonalat a Vulkán hegységen át kihagyjuk, és szégyenszemre az
E79, és a 67D-n menjünk Herkulesfürdőre. Némi Duna menti motorozás után északnak
fordulva utoljára még belevetettük magunkat a hegyek közé, majd hazafelé vettük az irányt.
Tíz évvel ezelőtt Romániában az utakon nagyon kellett vigyázni, lépten nyomon
kátyúk, a sávban szembejövő kamionok, és az út menti szemét jellemezték az állapotokat.
Öt évvel ezelőtt mindenütt látszott az őrült iramú fejlődés, mindenütt építkeztek,
útelzárásokkal volt tele az ország. Most tökéletesen karbantartott utakkal, tiszta
településeken frissen vakolt-festett házakkal, csinos portákkal találkoztam. Olyan
helynek láttam Romániát ahol szívesen laknék. Románia gazdasági fejlettségben már
elhagyott minket. Ezt finoman éreztették is velünk Herkulesfürdőn, ahol Forintról
hallani sem akartak, "Mit kezdjünk vele?" mondták.
Tíz éve ez pont fordítva volt. Rossz érzés, hogy így lemaradtunk.
Az előre lefoglalt szállások miatt szükséges szoros menetrend kissé zavart a túrán,
de ennek ellenére jó kaland volt.
Mind a 2600 kilóméteren jól éreztük magunkat.
Csavarogni Jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Magyarország határain Robogó túra- Hungary
2017. május 24-28
Kattints a képre............
Túrabeszámoló
Zoli fotói
Levi fotói
Zoli szervezett egy jó kis túrát, amihez én is csatlakozhattam.
Zoli túrabeszámolója:
V-Strom-os korszakomban gyakran tettem kirándulásokat hazánkban és a környező
országokban is. Így miután cseréltem a túra-endúrót egy robogóra már nagyon
hiányzott egy hosszabb, több napos túra.
Többeknek mondtam, hogy megyek öt napra robogóval, és mindenki első kérdése
az volt, hogy mivel??? A válasz megnyugtatta őket rendszerint, hiszen a 400
köbcentis robogó hívószóra már elégedetten konstatálták, ja azzal lehet.
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Sokat nem motoroztam 2015-ben. Az öregség elleni küzdelem okán inkább bringával
csavargok. Csak egy rövid háromnapos túrán voltunk nyár végén Szlovéniában.
Útközben hagyta el a Km számlálóm a 100 ezret, de úgy 15 ezerrel több van benne,
ugyanis legalább egy évig nem működött a Km órám.
Megint a november térített
észhez. A Balaton felvidéken a dombok között döntögettünk. Sziszi elöl az
új 1200-as Bandittal, én utána a jó öreg terepgumis TDM-el, amikor egy
ködszitálásnál alig több esőcske megtréfált. A tréfa jól sikerült. Egy jobb
kanyarban a hátsó kerék kicsúszott, és a mocival az oldalunkon karcoltuk az
aszfaltot. Szépen szétváltunk, majd külön-külön csapódtunk az út menti árokba.
Szerencsém volt megint. Nem volt forgalom. Kimertük gépet az árokból, és
felmértem a károkat. A két tenyerem, a jobb karom rendesen fájt. A jobb
bokám a bakancsba vérzett. Úgy 5-10 perc után már jól enyhült a fájdalom,
de ma 3 hét elteltével is megvannak rajtam a baleset nyomai. A nadrágom
zsebében lévő telefonon csúsztam. A nadrág, és a telefon tokja elkopott,
de a teló épen megúszta. Most a motor jobb oldala sérült. Letörött a lábtartó,
elszállt egy irányjelző, leszakadt a bukócső fele, elferdült a kormány,
karcolódott a kipufogó vége, deformálódott a fejidomot tartó váz, és rendesen
megkopott a fejidom is.
A lehullott alkatrészeket gyorskötözővel rögzítettem,
és a hazáig hátralévő 80 kilométeren már óvatosabb voltam. Nem volt nagy élmény
a vizes úton lábtartó nélkül a hátsó fék óvatos használata. Úgy 3-4 nap múlva
jött csak meg a kedvem a gépet rendbe rakni. Utána mentem is vele egy kört,
hogy ismét szokjuk egymást. Csak a funkciókat javítottam. Minden rendben
működik. A külcsíny egy öreg harcosnál már nem számít. A hosszú viszontagságos
élet nyomait férfiasan viseli a jó öreg TDM850.
Kezdenek szimmetrikusak lenni a sérülések. A moci bal oldala 2013 telén
ismerkedett a jeges aszfalttal. Az is egy olyan nap volt, amikor nem kellett
volna a mocit elővenni. Akkor is szépen elfeküdtünk a jeges úton. A motor
előttem, én meg utána kellemesen pörögve a hátamon, csúsztunk tovább még mindig
a sávunkban maradva. A hátamon pörögve lehetőségem volt alaposan körülnézni.
Előttem még senki, pörgés, mögöttem még senki, pörgés……..
Megígértem magamnak akkor is, hogy a jövőben jobban vigyázok.
Nem sikerült betartani…
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Szinte elő sem vettem a motort egész évben. Váratlanul ért, hogy Andrisnak kedve
támadt egy kis csavargásra. Szerencsére pont betervezett szabim volt arra az
időszakra.
A közeli Szlovéniát terveztük bejárni. Én korábban már csavarogtam
arra, és tudtam, akármilyen kicsi is az ország, annyi érdekes izgalmas helyet
hagytam ki, hogy heteket tudnék még ott eltölteni.
Szokásunkhoz híven szélben-esőben indultunk. Ez a kedvcsináló áztatás kitartott
majdnem Ljubljanáig. A várostól északra a hegyek között földutakon bejártuk
Kamnik környékét. Bled mellet egy parasztház-szállodában a tehenek
szomszédságában vertük fel a főhadiszállást.
Kattints a képre............
Keresztül-kasul motoroztuk a
Juliana Alpokat, megközelítettük a Triglav csúcsot, megmásztuk a Mangart
csúcsot, a Vrsic hágót,
és végiggurultunk az Isonzó völgyén. A legérdekesebb motoros útvonalak:
a 403-as, a 905-ös, a 907-es, 206-os, a 902-e, és a 203-as utak. Persze az
én szívemhez a hegyek belsejébe az erdőkön átvezető Kamnik környéki
földes - murvás utak álltak legközelebb.
Megint úgy indultam haza, hogy úgy éreztem,
Szlovéniába még vissza kell jönnöm.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Zoli túraterve, ami meg is valósult, sőt..
2014.június 26. Csütörtök. Indulás Egerszegről 8.00 órakor, Keszthely Levi-lak
8.45. Viszonylag gyorsan - Zalakaros érintése nélkül- átgázolunk a Bakonyon és
a Vértesen, a Pilisben kicsit kanyargunk, majd Párkányban ebédelünk.
Szlovák oldalon csak rövid időt töltünk, mert már Letkésnél visszatérünk kis
hazánkba. A Börzsönyt sem hagyjuk érintetlenül, Márianosztra-Kóspallag
(-Szokolya) útvonalon kanyargunk egyet nem túl széles utakon. Áthaladunk volt
katonabázisomon, Rétságon és a bánki tó mellett időzünk egyet. Alsóbbrendű
utakon közelítjük meg a szálláshelyünket, hogy néhány sörrel térjünk pihenőre.
Ha minden jól alakul kb. 375 km-t teszünk meg.
2014. június 27. Péntek. Kb. 190 km a napi tervezett távolság. Reggel kényelmesen
elindulunk Szécsénybe és jó túristaként várost nézünk.
Szécsény után Kazár felé vesszük az irányt, hogy felfedezzünk néhány méltán
híres geológiai képződményt.
Ennyi látvány után kalandozunk egyet a szomszéd megyébe is, Mátraszele-
Mátraballa- Parádsasvár útvonalon a csúcsra hágunk, Kékestető az úti cél. A
24-es főút kanyarkombinációit sem hagyjuk érintetlenül, majd visszafelé a
Kövecses-patak mellett Mátraszentimre- Pásztó érintésével jutunk majd el
Hollókőre. Itt egy kicsit átszellemülünk, majd a legrövidebb úton (Irány
Surány!!) a szálláshelyre motorozunk. Ebédet is eszünk majd, ott, ahol a dél ér
Bennünket.
2014. június 28. Szombat. Ezt a napot a VÁR-ak jegyében töltjük. Délelőtt
átközlekedünk Balassagyarmaton, a reggeli cikória kávénkat a Fő téren (ha van
ilyen?) fogyasztjuk el. Ezután Dejtár és Drégelypalánk útvonalon Parassapusztán
lépünk szlovák területre és Kistompáig megyünk. V-Strom-os kollégák javaslatára
kicsit Déménd felé is kitérünk, de alapvetően Fülek (Vár ismét!!) felé vesszük
az irányt és Cerednél jövünk vissza magyar honba. Itt tervezem az ebédet,
kiváló babgulyást ettem már itt. Ebéd után egy profin felújított kanyargós
14 km vár ránk, kedvére mindenki döntögethet. Rónafalu panorámája híres,
megnézzük, majd Salgó vára után a Boszorkány követ keresünk!
Salgóbánya után Somoskő a célunk. A vár szlovák oldalon van, mi a magyar
oldalról fogunk "fotózkodni" vele.
A délután hátralévő részét a Karancs- Medves vidékre szánjuk, csak néhány
étvágy-gerjesztő hely: Karancs-csúcs, Ruzsik kilátó, Margit kápolna, Mobotix
kamera (?). A nap záróeseménye az ősmaradványairól híres Ipolytarnóci Park
felkeresése lesz.
Hazafelé megállunk Szécsényben és esti városnézéssel zárjuk a napot. Kb.
270 km lesz az aznapi út.
2014. június 29. Vasárnap. A hazaút során Vácon megnézzük a Mária Terézia
korában épült diadalívet (nem csak a VB győztes franciáknak van ilyenjük :),
Pákozdon nagyjaink előtt meghajlunk, majd Nádasdladány megszépült kastélyát
nézzük meg. A többi útvonal már fakultatív, a korábbi napok adják meg a helyes
utat hazafelé. Kb. 300-400 km a vasárnapi etapunk.
A jelszó: Nógrád Ránk Vár
Csavarogni jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2013.07.17. Átgurultunk a Szlovén szomszédokhoz
Csabival és Petivel
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2013-ban BRINGÁS lettem!
Mi jöhet még?
Kattints a képre............
A 2013-as Nagy Kárpátjáró Kalandtúra elmaradt. A túra előtt az utolsó hetekben társak nélkül maradtam.
Rendesen lógattam az orromat, mert nem volt semmi kedvem egyedül nekiindulni a világnak.
A nyáron most csak rövid motoros kiruccanásokon vettem részt. Juli 14-től 26-ig ketyegett
a szabim, és elhatároztam, hogy másképp fogok csavarogni.
Még a tavaszi szezonnyitó Motorosbetyár találkozón, amikor Zoli, és Barna a Maratoni futáson
tervezgették a részvételüket, elhatároztam én is teszek valamit az utóbbi években
elhanyagolt kondíciómért.
Tavasszal a Tesco-ban belebotlottam egy olcsó akciós össztelós bicajba. Megvettem.
Azt írják róla a neten, hogy "Gyilkos az, aki a gyerekének ilyent vesz. Nem fog rajta
a fék, nem lehet rendesen beállítani, nyolcas van a kerekekben, leesik a pedál, reped,
törik a váz, semmirevaló kapcsolhatatlan a váltó, kétszer olyan nehéz, mint egy normális
bringa, stb." Ez tényleg így van, de én magamnak vettem, és csak utána kezdtem el
olvasni a kerékpáros blogokat.
Szóval jól belenyúltam.
Garancia is csak akkor van, ha ahhoz a szerelőhöz viszed, akivel a Tesco szerződött,
és jó pénzért sorba állsz nála egy pár hétig. Nem vittem én sehová.
Ciki lenne, ha egy biciklit nem tudnék megszerelni. Végül is nekem jó lesz a gép,
mert meg tudom csinálni. Valószínűleg azért utálják a neten, mert nincs rendesen
összerakva, és a vásárlók nem tudják összehozni, a kijelölt garanciás szerviz
szórakozik velük, a rendes bringabolt pedig visszaküldi őket a Tesco Gazdaságosba.
Ez a drót szamár bizony gondoskodásért, törődésért kiált. Nem egy menő bringa,
de szerintem ránézésre nem néz ki rosszul. Többször átnéztem a vázat, az enyémen
eddig nincsenek repedések. Én tudok vele váltani, mert tudom hogyan működik.
A hajlékony műanyagfék is használható, csak el ne törjön. Ha eszembe jut az ára,
csodálkozom, hogy egyáltalán van rajta fék. A külső gumi már új korában repedtebb,
mint a fiam bringáján a tíz éves külső. Viszont a gumin a minta ugyanaz.
Szóval simán el merek vele indulni. Olcsó bringát talán nem lopnak.
Bringával is lehet csavarogni. A dolog odáig fajult, hogy ma már a szabadidőm
egyre nagyobb részét biciklin töltöm.
A nyáron négyszer körbetekertem a Balcsit, és úgy 80 Km mélységig alaposan
bejártam a környéket.
Bringás lettem. Ki hitte volna? Én nem.
Csavarogni bringával is jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Még mindig tekerek!
Mi jöhet még?
Kattints a képre............
Ma már a szabadidőm egyre nagyobb részét biciklin töltöm.
A tekerés jót tett az egészségemnek, és segített megszabadulni a télen
felszedett plusz kilóktól.
A Tesco-s bringa még mindig jól szolgál, de időközben rátaláltam egy üzemképtelen
össztelós elektromos bringára.
A motor egy kis igazítás után beindult. Vettem rá egy új akkupakkot, vezérlést,
és egy kombi kijelzőt ami az akkuból a fogyasztást is precízen jelzi. A hosszú
távú csavargáshoz telefontartó, és USB töltő is került rá.
A középmotor okán a hátsókeréken lévő váltó hagyományos módon használható.
A legkisebb fokozatban szinte a falon is fel lehet tekerni. Tekerni mindig kell,
mert ez egy pedelec rendszerű gép.
Ha már így összeraktam, nincs mese használni is kell. nagyszerűen lehet vele
terepezni, hegyetmászni. Mindenhová behajthatok ahonnan motorral már kitiltottak.
A mai napig megtett számtalan Km után is tökéletesen működik.
Átalakítottam egy női bringát is elektromosra, így
sikerült az asszonyt is rávennem a tekerésre. Együtt bringázunk esténként,
és a hétvégéken hosszabb útvonalakat is beiktatunk a programba.
Mikor az unokám elég nagyra nőtt, hogy a gyerekülésen utazzon, szinte mindenhová
magammal cipeltem.
Mára már kinőtte a gyerekülést, megtanult biciklizni, lassan eljön az idő,
hogy két külön járművön csavarogjunk.
Bringás (is) lettem. Ki hitte volna? Én nem.
Csavarogni bringával is jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A KALAND:
A kalandot nem szervezzük. Ez nálunk azt jelenti, hogy egy nagyjából kitalált útvonalon
elindulunk, aztán majd megyünk amerre éppen sikerül, alszunk, eszünk, ahogy tudunk, ha
baj lesz, majd megoldjuk.
Talán pár év múlva, miután keleten minden elérhető "szűz" helyet bejártam, én is elindulok
a tökéletes, biztonságos sűrűn lakott nyugat felé.
Addig is, engem vonz a sár, az egyszerűség, és az a világ, ahol néha olyan képek villannak
be, ami eszembe juttatja ötvenvalahány évvel ezelőtti gyerekkoromat, Magyarországon. Ez is
hamar el fog tűnni.
Ha nem lenne olyan rossz híre az ukrán rendőröknek, nem tudnék ellenállni az olcsó
ukrán benzinnek. Valamerre muszáj menni. Mit mesélnék majd az unokáknak?
Irány a Kárpátok. Párszor jártam már ott de mindig túl sietősen. Remélem idén sikerül
az egészet keresztül-kasul bejárni. Tetszik nekem a román hegyi utakban, hogy rengeteg
a kanyar. A biztonság érdekében a kacskaringók még nem lettek kiegyenesítve, sok a le-fel,
mert nem épültek még viaduktok, stb. Itt nem lehet elbambulni.
A túra időpontja 2013. július 14-26 (fontos a nyár csapadékmentes közepe, mert a
hegyekben jó időre van szükségünk)
Az útvonal lehetővé teszi, hogy menet közben is lehet csatlakozni, illetve bármikor
abba lehet hagyni, mert a távolság otthonról nagyjából mindig ugyanannyi.
A túra hossza kb 3500-4000 Km lesz, ami 11-12 nap alatt kényelmesen megtehető.
Egy kis számítás:
4118 Km, / 100Km * 5,5 liter = 226.5 liter benzin * 400Ft = 90.516,-Ft
10 éjszaka szállás * 8.000,-Ft = 80.000,-Ft
12 nap, kb 92 óra (45Km/h ) kényelmes motorozás (napi 8 óra) pihenőkkel napi 15 óra
Csavarogni Jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Zoli elkezdett szervezni Pünkösdre egy túrát. Valahogy nem került szinkronba a csapat.
Szilárd a Fertőtavat vette célba. Zoli Maratont futott. A többiek családi körbn töltötték a hétvégét.
Peti megpendítette, hogy szívesen megmutatná az Őrség endúrósabb arcát. Nekem mindig az endúrós a szebbik arc.
Peti a környéken nőtt fel, és a Simson után egy 125-ös Yamaha DT-vel gyakorlatilag minden utat bejárt ezen a gyönyörű vidéken.
Ideje volt személyesen is megismerkednünk vele, és a szívet dobogtató BMW F800GS-el. Sárga-fekete, mint a gyerekkori Riga 12-esem!
Ari is velünk tartott. Keszthelyről Zalaegerszegre gurultunk, ahol csatlakoztunk Petihez, és kezdődött a kaland.
A város körüli dombok kóstolgatása után az Őrség felé haladva bőven volt részünk kátyús egysávosban,
kanyargós élvezetben, földes útban, és murvás szakaszokban. Az elhagyatottabb helyeken néha félórákig nem találkoztunk emberekkel.
Peti mindent precízen megtervezett. Az útvonalat, a pihenőket, a látnivalókat, az ebédet, a visszautat.
Csodálhattuk a gyönyörű zöldellő tájat, a lankákat, a völgyekben kéklő kis tavakat, az erdőket, a mezőket, a virágos réteket.
Néha mesebeli kis falvakon haladtunk át. Nem siettünk.
Még Szlovéniába is átruccantunk egy kis templomlátogatásra.
A Kétvölgyi dombtetőn, a gyülekező viharfelhők már kitartóan masíroztak felénk. Menekülőre fogtuk a dolgot. Zalalövőn a
Borostyán tó partján falatozgatva kivártuk, amíg a vihar elvonult felettünk. Innentől már külön indultunk hazafelé.
Arival, néha 30-40 Km/h-val cammogtunk a vihart követve, mindig kicsit lemaradva, nehogy elázzunk. Este volt mire hazaértünk.
Csavarogni Jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Jó kis menet volt!
Volt egy szabad vasárnapom. Zoli megtervezte az útvonalat, és összecsődítettük kis csapatunkat. A találkozóval kapcsolatos kezdeti bizonytalanság ellenére öten jelentünk meg a Zalacsányi tó Büfénél. Miután Zoli megtudta, hogy igen, ma van az a nap, kicsit később ő is csatlakozott kis csapatunkhoz, és a továbbiakban ő vezette a túrát. Az idő szép volt, motorozni jó volt.
Első megállónk a Kallosi Körtemplomnál volt. Kicsit arrébb kipróbáltam a füves domboldalt, és a nyomvályús földes utat.
Csáfordon meglátogattuk a Veress Pincészetet. Nyilván nem borozgatni mentünk. A friss levegő, a napsütötte domboldalak, és a pincészet hatalmas tartályai kötötték le figyelmünket. Kívülről nem látszik, de ez bizony egy borgyár! A barátságos gazda ismeretlenül is megajándékozott bennünket egy-egy badella finom borral.
Elidőztünk egy kicsit a Bögötei kilátónál, majd a Szajki tavak mellett elhúzva meg sem álltunk az Oszkói pincesorig. Itt gyakoroltuk a mélyhomokban bénázást. Jól sikerült.
Egy közeli étteremben babgulyást ebédeltünk. A Vadácsa tónál még elidőztünk kicsit, majd elváltunk egymástól. A csapat fele haza indult.
Andrissal, Arival bevettük magunkat az őségbe. A hármas határ volt a célpont. Hosszú poros földes utak után már közel a célhoz, egy fenyegető "természetvédelmi terület" tábla elijesztett bennünket a folytatástól.
Szerettünk volna hazaérni 18:00-ra. Zalaegerszegen még megálltunk pár szóra, és elbúcsúztunk Andristól.
Hamar Keszthelyre értünk. Megtankoltam a gépet. A jó öreg TDM-850 hajszállal 5 liter alatt fogyasztott. Nem rossz egy 18 éves masinától.
Jó nap volt. Megint úgy érzem, az élet szép! Csavarogni Jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A télen azért voltak enyhe, szinte meleg szép napok is, amikor öröm volt a motorozás.
Voltak fénytől szikrázó hideg fehér napok, amikor a letakarított utakra két kerékkel is
ki kellett menni.
Volt egy olyan nap is, amikor nem kellett volna a mocit elővenni. Persze elővettem, és
reggel munkába indultam vele . A városban plusz négy fok volt, szemerkélt az eső. Húsz
kilométerrel arrébb egy falu kellős közepén az út egy kissé hullámos szakaszán egyszer
csak elindult alattam a hátsó kerék oldalra. Érdekes érzés volt, mintha vizes füvön
eszetlenkednék, ezért az ott megszokott módon korrigáltam is a gépet, de itt bizony a
tapadás nulla volt. A csúszás folytatódott, most már mindkét kerékkel. A moci a sávomban
ugyan keresztbe fordult, de szép szabályosan a sávon belül maradva egyenesen csúszott
tovább. Kívülről érdekes látvány lehetett. Aztán szépen elfeküdtünk. A motor előttem,
én meg utána kellemesen pörögve a hátamon, csúsztunk tovább még mindig a sávunkban maradva.
A hátamon pörögve lehetőségem volt alaposan körülnézni. Előttem még senki, pörgés, mögöttem
még senki, pörgés…..
Szerencsém volt, mert akkor éppen ott nem volt forgalom. Úgy 20-30 méter után lelassultunk,
majd megálltunk. Felkászálódtam. Semmi bajom, még horzsolást, zúzódást sem éreztem. Irány a
moci. Még járt a motorja, gyorsan leállítottam. Tiszta jég körülöttem minden. Itt nem lehet
felállítani. Lehúztam a padkára, ott már stabilabban állhattam, és a motor sem csúszott el a
felállítás során. Az irányjelző eltörött. A bukócső az aszfalttal érintkező 3-4 centiméteres
részén lyukasra kopott. Tükör begörbült. A fejidom is kapott a túlbillenés miatt egy kis
smirglizést. A kipufogó oldala viszont rendesen összekarcolódott. A ruhámon, a hátizsákomon
semmi sérülés nem látszott. Az egész olyan volt, mintha sima jégen csúsztam volna.
A moci pöccre indult. A munkahelyemről nem késtem.
Másnap a szabadnapomon az irányjelzőt kicseréltem (volt egy tiszta
új példányom a fiókban). A tükröt megigazítottam, a kipufogó krómozott felületén a horzsolások
árkait forrasztóónnal feltöltöttem, és felpolíroztam. A bukócsövet egyelőre csak lefestettem a
horzsolás helyén. A fejidom karcolásán nem érdemes vacakolni. Ránézésre a hibák nem feltűnőek,
a moci pedig előbb utóbb úgyis letér az aszfaltról, és megfürdik a porban, sárban.
Kicsit átértékeltem a téli motorozást. Lassan talán benő a fejem lágya.
Felesleges volt annyit pepecselni a házi készítésű fűtött motorosruhával, ha mínuszokban úgysem
használom a gépet. Ez van….
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Az elmúl hetekben többnyire egyedül csavarogtam a környéken, de hétfőre szebb időt jósolt a meteorológia. A nap köddel, kis esővel indult, de tíz óra után kezdett
az ég tisztulni. Csaba Zalaegerszegről Keszthelyre gurult egy kis közös motorozásra. A hátizsákba
került a szokásos kolbász-kenyér-sajt hármas, és melléjük némi itóka. Ari is csatlakozott hozzánk.
A három gép közül csak az enyémen volt terepgumi. Csabi félterep hátsóval, Ari pedig sima utcai
gumikkal vágott neki a kirándulásnak. Örültem, amikor Csaba érdeklődést mutatott egy kis könnyű
terepes szakasz útvonalba iktatása iránt. Ari bízva mára már kissé megkopott terepmotoros emlékeiben
nem tiltakozott. Hajdanvolt endúróinkkal tanult a sárban motorozni. Én azért kicsit tartottam attól,
hogy egy esetleges borulása után megint rám vár a motorszerelés.
Mivel az élményt egy rövid napon a sűrűn beiktatott terepszakaszok fokozhatják, magamban úgy
terveztem, hogy több időt töltöttünk földes, murvás utakon, és könnyebb, nehezebb terepen, mint aszfalton.
Így is lett. Első célpont a Rezi vár. A Vár alatt kitárgyaltuk az odavezető földúton megtett szakasz
tanulságait. A 230 kilós gépek, azért nem kifejezetten könnyű endúrók, de jó gumikkal, komoly
eszetlenkedést tesznek lehetővé. Mivel a mocik viszonylag jól vizsgáztak, a továbbiakban is
kerestük a hasonló, némi kihívást jelentő lehetőségeket.
Felnyargaltunk a Zalaszántói Stupa-ig, a buddhista szentélyig. Előkerült a napsütésben az elemózsia.
A kolbász annyira csípős volt, hogy egy vödör vizet ihattunk volna utána, de csak egy üveg itókánk volt.
A homlokunk gyöngyözött az erejétől. Túléltük. Az erdei úton visszafelé szándékosan eltévedtünk,
hogy a régi kőbányában pihegjünk egyet.
Ódörögdnél a köves, csenevész fűvel benőtt terepen tovább kóstolgattuk a kínálkozó kihívásokat.
Újdörögddel szemben, a katonai gyakorlótéren, igazán embert, és gépet próbáló szakaszokat is
lehetőségünk volt leküzdeni. Mindenki tudásához, és gumijához mért nyomvonalat választott magának,
amint keresztül-kasul bejártuk a területet. A végén egyik kedvenc helyemen, a katonai megfigyelő
állásként szolgáló, pazar kilátást nyújtó Cseket hegyen kötöttünk ki. Vesztünkre. A csúcson,
az ég hátterében kirajzolódó sziluettünk azonnal szemet szúrt katonai őrség közelben tartózkodó
járőrének. Veszett sebességgel indult utánunk hegynek fel a terepjárójuk. Nem volt mese,
el kellett tűnnünk.
Sümegen a benzinkútnál kávézgatva kiértékeltük a nap során szerzett
élményeinket, majd elváltunk. Csaba hazaindult Zalaegerszegre, mi pedig Arival Keszthelyre.
Már sötét lett, mire a mocik a garázsba kerültek.
Csavarogni jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Rezi Vár Motorostúra
2012 09 24
rövid kaland leírás
TDM-850, csalódott vártúrája
Kattints a képre............
Ma, már a kerékpáros turista is üldözendő az erdőben. Holnap, már a gyalogos vándor sem teheti be oda a lábát.
Úgy lesz, mint a Balatonnál. A partszakasz 90 százaléka mára már privát. Nincs a parton sétálgatás! Sikerült is
meghozatniuk a szükséges törvényeket, hogy távol tartsanak az erdőtől-mezőtől. Szégyellem is magam, ha áthágom a szabályokat.
Be kell látnom,
azért számomra is maradt még lehetőség. Jól ellenőrzött körülmények között, hazuról a kijelölt útvonalon eljárhatok
a munkahelyemre, sőt elmehetek az üzletekbe, hogy leadjam, amit kerestem. Szép Új Világ.
Azért van egy másik, számomra szimpatikusabb megközelítés is. Olyan gondolatok, melyek az erdő szeretetére ösztönöznek, úgy, hogy nem tiltanak el tőle.
Az Erdő üzenete!
Vigyázz rám, ember, mert én is élek, érzek!
Szeress, hisz életeden végig elkísérlek!
Vagyok:
kisfiad bölcsője, tűzhelyed melege,
házad gerendája, tornácod fedele...
Vagyok:
pad az iskolában, otthonodnak ajtaja,
éhezőknek, szomjazóknak, munkásoknak asztala.
Vagyok:
orgona, zongora, citera és cimbalom,
vagyok fejfád és koporsód,
ha rádborul a sírhalom...
Kérve-kérlek, ember, ki együtt élsz velem,
hallgass meg, oly szerény, oly rövid e kérelem!
Ne bánts!
"Wenczely, az erdész"
Kattints a képre............
bővebben>>>
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Harckocsik nyomában
2012 08 27 Ódörögd közelében
rövid kaland leírás
Egy TDM-850, az egyes harcos kiképzésen
Kattints a képre............
A gázálarcban a külvilág eltűnt. A párás üvegen át, mint gülüszemű marslakók bámultuk homályba vesző társainkat, ziháltunk, fujtattunk a gumipofában. Nem csak vakok, jóformán süketek is voltunk saját légzésünk hörgő sziszegő hangjától.
A boldogság fokozható. Az élményt a vegyvédelmi ruha felvétele emelte az egekig. Fél süketen, szinte vakon nem túl egyszerű felvenni. Ilyenkor gyakran nadrágszárnak nézte az ember a kabátujját. Előbb utóbb azért sikerült beöltözni, és hogy a kellemes gőz a gumiruha alól lefelé ki ne szökhessen, ránk került a vegyvédelmi csizma is. Hú de jó volt.
Kattints a képre............
bővebben>>>
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A födő neve:
VASKAPU Motoros Kalandtúra
2012 08 04-11 Románia
Túrabeszámoló
TDM-850, és VStrom-650
Kattints a képre............
A hegytetőhöz közeledve egyre több volt a szabadon kóborló vadszamár. Vadszamarat mondok, de ilyen barátságos kíváncsi szeretetre méltó állatokkal még nem sok dolgom volt.
A csacsik barátkoztak, mindent megnéztek megszagoltak, hozzánk dörzsölőztek, nyalogattak, ha lassan mentünk a motorral követtek, mellettünk ügettek.
Így történt, hogy a hegyen, összetalálkozott a vadszamár, és a vén szamár motoros ruhában.
Romániára gondolva eszembe jutnak a motorkergető kóbor kutyák, a nem látott medvék, farkasok. Felidéződik bennem a fejszével útnak induló birkaterelő amazon, az erős szögesdróttal is erősített kerítések. Álmomban vezetve ügyelek a hihetetlenül barátságos kíváncsi vadszamarakra, kerülgetem az úton kószáló teheneket, juhokat, lovakat. Az adrenalin dolgozik, figyelek, mert jön a kátyú, a gödör, az útfelmarás, a két sáv között előző kamion, a hegyi szerpentineken vadul előző Dáciák. Sohasem fogom elfelejteni a gyönyörű vad hegyvidéket, a csalogató köves hegyi utakat, a csillogó robogó kristálytiszta hegyi patakokat, és a hűvös hegyi forrásokat. A jó öreg TDM-850 megint hazahozott.
Kattints a képre............
bővebben>>>
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Érdekes, ha egy éve azt mondta volna Valaki, hogy az első motoros csavargásomat Romániában teszem, kinevetem.
Nagyon kellemesen csalódtam ebben az országban és az itt lakó emberekben. Ott tartózkodásunk alatt egyetlen attrocitás nem ért Bennünket, mindenhol segítőkész emberekbe botlottunk, vagy fordítva. Nagyon megfogott az érintetlen természet és a hegyekben élő emberek egyszerű élete.
Kattints a képre............
bővebben>>>
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Volt egy régi viharvert Honda Dio robogónk. Gyárilag piros fehér, aztán kék,
később kipingált kék külsővel. A barátaim el is nevezték búcsús cigós mocinak.
Egy kicsit tényleg ciki volt vele emberek szeme elé kerülni.
A moci most is viharvert, de már nem szégyelli. Kapott egy friss sivatagi jellegű
álcafestést. Az új terepszínű külső Afrikából hazatért megfáradt jámbor jószág
külsőt kölcsönöz neki. Rajta a felirat " Never more AFRICA" mintha már járt is
volna arra felé, és elege lenne belőle. Igaz, Japán sincs közel, és ott már járt, tehát lehetett volna
akár már Afrikában is. Egy régi sisakot is hozzáigazítottunk az új megjelenéséhez.
Mivel Ő már rég nem szégyelli, hogy ronda, akár emberek közé is vihetjük.
Legfeljebb azt mondják rá, hogy szar színe van. Ez igaz.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Volt három szabadnapom, amelyekből kettőt a mocizásnak, egyet pedig a fűnyírásnak szántam. A jó öreg TDM850-el legurultam Keszthelyről a Mecseken át Baranyába egy kis rokonlátogatásra. Nem fáztam a 30 fok feletti hőségben. Még Marcali előtt elszakadt a kilométeróra spirál. Telefonon azonnal rendeltem egy újat potom majdnem hatezerért.
Visszafelé szabadon csavarogtam. Az egyik dunaparti pihenőm alkalmával egy arra járó kislány megkérdezte az anyukáját, hogy "A bácsi motorján miért van postaláda?". Meglátogattam Bátán a Dunaparton a cölöpökre épült halászviskókat. Pár éve jártam itt, akkor a tanyázó legények szívesen fogadtak. Itt ettem életemben először csirkepaprikás-halászlevet. Azt reméltem megint felverhetem a sátramat egy éjszakára. Most nem volt itt senki a régi ismerősök közül. Megváltozott a hely, sokkal rendezettebb lett. Az egyik kunyhónál tanyázó kedélyes csapat örömmel fogadott, és a moci túradobozait mustrálgatva jelezték, hogy ők nem kértek pizzát. (Ennyit a túradobozaimról.) A halászok azt mesélték, hogy nagypénzű ember vette meg a partszakasz alsó részét. Állítólag bontás lesz a cölöpkunyhók sorsa. Amíg lehet, azért odajárnak horgászni. Megkínáltak egy kólával, és hozzá egy kobász-kenyeres uzsonnával. Invitáltak a két hét múlva megrendezésre kerülő Keszeg Fesztiválra, ami itt lesz a Duna parton.
Baja környékén nem volt üzemelő kemping, ezért Szekszárd felé keresgéltem. Az úttól nem messze Alsónyék közelében találtam egy fákkal, bokrokkal körbevett elhagyatott telket, ledőlő félben lévő kerítéssel, hatalmas gazzal. Nagyszerű eldugott sátorhelynek tűnt, úgy hogy rögtön be is költöztem. A valaha itt állt házikót már rég lebontották. Csak az alapok, a kerítés maradványai, és néhány beteg gyümölcsfa jelezte, hogy itt hajdanán emberek éltek. A közeli útról éjszaka jól idehallatszott a forgalom zaja. Főztem egy kis vacsorát. Van egy csomó lejárt, vagy lejáró félben lévő konzervem, és leves porom még a korábbi évek kalandozásaiból. Ezek közül pusztítottam el kettőt. Nézegettem a csillagokat. Elég távol voltam a települések zavaró fényeitől. Magamfajta rövidlátónak csak távcsővel látszik igazán, hogy csillag csillag hátán pislákol. Láttam néhány meteort, műholdat, és jó pár repülőgépet a sötét égen.
Másnap a reggeli, és a felszerelés összecsomagolása után tovább csavarogtam. A hőség miatt a vízkészletem feltöltése igen csak fontosnak tűnt. Cece felé egy kis falu közkútjánál meg is tettem. A Rétszilasi tavaknál a Rétimajori halgyár bejárata csábított. Tettem egy kört odabent is. Szálloda, madármegfigyelő állomás, rengeteg mesterséges, lés természetes tó, horgászási lehetőség stb. Majdnem ott ragadtam egy éjszakára, mert egy motoros kolléga, aki mellesleg valamiféle kisfőnök ott, kivételesen megengedte a sátorverést. Túl korán volt még, és túl meleg. Hiányzott a menetszél. Mentem tovább a Balcsi felé, aztán néhány kitérő után este már otthon is voltam.
Kattints a képre............
Csavarogni Jó!!
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Válság ide, válság oda, munkahelyem kétes jövője, semmi nem számít, elkapott a láz.
Egy nagyobb utat terveztem szeptember elejére, Románia, Bulgária, Görögország,
majd visszafelé Szerbia, Montenegró, Bosznia, és Horvátország. Egész évben erről
álmodoztam. Na, ezt mosta el a válság.
A szabim szeptember 02-től ketyegett, volt
két hetem a semmire. Kínomban az utolsó pillanatban elkezdtem gyorsan társat keresni
egy kis költségvetésű Szlovéniai túrára. Nem volt jelentkező, az időjárás előrejelzés
pedig három nap után komoly esőzéseket, viharokat jósolt a térségbe. Mindenesetre,
szeptember 05-ig még jó idő lesz.
Szeretném bejárni Szlovénia hegyvidékét, és talán leruccanok a tengerhez.
Szeptember 03-án hajnalban kapkodva indulok. Társam a jó öreg megbízható TDM 850 .....
bővebben>>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2011 Répcelak , Őrség kanyar
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2011 Fúrótorony látogatás Sárvár
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2011 Irány Baranya
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2010 Kalandtúra Bosznia Hercegovina, és Montenegró
motorostúra
Kattints a képre............
Túrabeszámoló
A helyi specialitást a kocsma mögötti pajtában nyílt tűzön sütötte a barátságos
kocsmáros néni. Ejtőztünk egy darabig a 2000 méter feletti magasságban haraphatóan
hideg tiszta levegőben forrón tűző napfényben. A jó bőrben lévő házőrző már az
érkezésünkkor farkcsóválva örült, mert tudta, a vendég után neki is leesik valami.
A kocsma mögötti gazdaságban tehenek, disznók, szárnyasok jelezték egymásnak az
idegenek jelenlétét. A kiscsibék jó öreg TDM850-es motorom gumijáról szorgalmasan
csipegették az útközben összegyűjtött tehénlepény maradékát..................
Bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2010 Kalandtúra Bosznia Hercegovina, és Montenegró
motorostúra
Ahogy Andris látta
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2010 06 29 Barcs (határjárás)
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2010 Baranya felé
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Nyári mocis bóklászás 2009 09
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Nem kell feltétlenül külföldre menni egy jó motorozáshoz. Szép élmény volt a
Keszthely - Esztergom - Eger - Miskolc, útvonal. A szállás nulla Forintos volt,
ott táboroztunk le, ahol éppen az este ért. Aludtunk a Duna parton, tóparton,
és marhalegelőn egyaránt. Nem kellett a vekkert felhúzni, ébresztett a kóbor
kutya, a halőr, és a sátrakat legelő marhacsorda. Megbízható társam most is a jó öreg TDM850 ...
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mecsek 2009 06 25
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Őrségi bóklászás 2009 05 27
(UFO vadászat, avagy a mámoros típusú találkozás)
Kattints a képre............
Egy erdőszéli tisztáson vertem tanyát. Alig végeztem a kis vacsorám elkészítésével,
jött a vihar. Unalmamban a sátramban hasalva egy egyszerű digitális fényképezőgéppel
próbáltam fotózni a villámokat. Meglepetésemre, olyasmi is rákerült a képre, amit
én ott nem láttam.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2009 04 Barnával Zalában, és más bóklászások
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Az erdei úton nem volt semmi forgalom. Helyenként a fák már elég jól benőtték.
Az ősszel lehullott lomb, és vízátfolyások tették kellemessé a csúszkálást.
Szinte sötét volt azokon a helyeken, ahol a fák összeértek felettünk. Sehol
egy lélek. Az egész úton csak egy, a hegyoldalban lassan felfelé araszoló
marhacsordával találkoztunk. Semmi mozgás csak eső.
Eszembe jutottak az előző
este hallott medve, hiúz, és farkas történetek. Ráadásul Laci bácsi, akihez
igyekszünk, erdész volt, míg nem találkozott egy medvével. Az állat lehántotta
Laci bácsi fejbőrét vállát, hátát, mire belesett egy szakadékba, ahol a medve
már nem követte. Szerencsére volt térerő, és még egy kis ereje is telefonálni.
Megtalálták, megmentették, megúszta. Hasonló gondolatok, és a kezem ügyébe eső,
a csomagok tetején rögzített gyalásó járt az eszemben.
Én mentem elöl. Az esőben
hunyorogva alig láttam a félhomályban, amikor egy kanyar mögött két medvebocsforma
alak jött szembe. Megláttak, és felénk kezdtek rohanni. Ahol bocsok vannak, ott a
felbőszült anyamedve is várható. Megfordulni már nem tudtam a felmálházott TDM850-el.
Lassítottam, és mentem
velük szemben. Gondoltam, ha a közelükbe érek, gázt adok, és uzsgyi. Egy pillanat
elteltével kiderült, hogy két nagytestű medveszerű hegyi juhászkutyáról van szó.
Biztosan az előzőleg látott marhacsordához tartoztak. Látták, hogy itt jön két
vadmarha, és tudták, a csordában a helyünk. Kötelességtudóan nekiálltak terelgetni,
de amikor nem fogadtunk szót, ugatós, majd vicsorgós hajsza lett belőle. Előbb
engem, majd az utánam érkező Andrist próbálták kóstolgatni...
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Találkoztam sokféle emberrel, de a legjobbak, és legbarátságosabbak a leggyanúsabb
külsejű csórók voltak a Duna árterében. Jövőre is meglátogatom őket. Igazi törvényen
kívüli társaság, de halászatból, vadászatból, alkalmi munkából megélnek.
Óriási lakomát rendeztünk.
Csirkepaprikás-halászlé. Úgy éreztem, életemben nem ettem ilyen finomat.
A hatalmas kondérba a belevalót ők hozták, a bort én szereztem be. Lehet,
hogy azért fogadtak be ilyen könnyen, mert napok óta nem borotválkoztam, és
igazi vén gazember külsőm volt? Mindenesetre összeillő párost alkottunk a jó öreg sáros TDM 850-el...
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM850 gurulások
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Súlyhatár max 20-25 Kg !!!
Az alábbi listából válogatok, az útvonal, és a túra jellegétől függően a súlyhatárt
figyelembe véve. Ha többen megyünk, a felszerelés közösen használható részét, mint
például a szerszámok, elosztjuk egymás között.
‹ ‹ Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mocis fotók
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Otthoni Mocis képek 2008
( az Öreg, és az Új, a gyerek, meg én)
A szépség és a szörnyeteg. Na, de melyik, melyik?
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
Pontosan 11.900 Km után cseréltem le a Szlovénia túra előtt, de kb. 1.000 Km-t még kibírt volna.
Nagyon meg voltam vele elégedve. Vízes úton a felfestett útburkolati jeleken a megpakolt TDM 850 kissé
csúszott, figyelni kellett rá.
Az első gumim ugyanez, fordított forgásiránnyal egy hátsó gumi. 18 colos méretben az elsőre nincs
endúró választék
11.900 Km után még egy hátsó gumit kibír, de kissé már fogasra kezd kopni.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM 850 gumicsere 2011 09 01 MITAS Enduro E10
Óraállás: 73076Km
Csupa jót írnak róla. Kíváncsi vagyok rá mit tud.
Sebességhatára 69T = 190 Km/h.
A Szlovéniai túrán csak egy komoly csúszásom volt
az esőben, egy durva fékezéskor, pedig a hegyi szerpentineken
döntögettem rendesen. Szépen simán fut a durva blokkok ellenére.
Kicsit hangosabb az előző gumimnál, de ez kit érdekel.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM 850 gumicsere 2012 06 26 ,
elöl Heidenau K60,
és ismét MITAS Enduro E10 hátul
Óraállás: 79.811 Km
A tervezett Vaskapu túra előtti gumicsere. Egy hónap múlva indulunk. Heidenau K60-am még nem volt a jó öreg TDM 850-en.
Egy ideje már szerettem volna kipróbálni.
Most csak előre raktam K60-at, mert hátul a korábban is használt MITAS E10-el nagyon
meg voltam elégedve, annak ellenére, hogy egy kicsit túl gyorsan kopik.
Az előző Mitas E10 6735 Km-t futott, plusz még kb 250 Km-t, amikor nem működött a Km órám.
A Vaskapu motoros kalandtúrán a Heidenau K60 jól viselkedett, jól tapadt de nagyon hangos, és ha nincs megfelelően felfújva, kicsit szitál tőle a kormány úgy 40-50 Kmh között.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Karbantartás-javítás
TDM 850 vezérműlánc csere, szelephézag állítás, porlasztó tisztítás, bukócső, láncszakadás .....
2008 - napjainkig
Kattints a képre............
Vezérmű-láncot cseréltem. Morse 82RH2015-138 vezérműlánc, 19310 Ft
Szelephézagokat kellett állítanom ( a szívószele hézagok közel nullán, a kipufogó szelephézagok nagyok voltak.) . Minden szelep alá új lapka kellett. 500Ft/db.
Szelepfedél tömítés csere, Athena 082-73 szelep fedél tömítés készlet, 7200 Ft
Porlasztót szétszedtem, kipucoltam, így megszűnt a toló üzemű durrogás. (cut off valve járat volt eldugulva.)
Olajcsere 7 000 Hűtőfolyadék csere 1 500
Hátsó fékbetétek csere 7 000
Kuplung bowden-bél csere (én lágyforrasztottam, egy évet ki szokott bírni. 1 000
A jobb oldali tökéletlen tűzkarika okán próbáltam a kipufogó leömlőket leszedni, de nem sikerült egyhetes áztatás után sem, tehát így maradnak.
2019 tavaszán egy kanyar utáni kigyorsításkor elszakadt a lánc, a hátsó kerékre tekeredett és rosszabb volt mint a satufék.
Szerencsére a mögöttem érkező kamioon még éppen ki tudott kerülni. A hátsó kerék nem mozdult, a motort tolni sem tudtam,
csak elcibáltam az útról. Utánfutóval kellet a gépet hazaszállítani. Ezt a szégyent! A lánc nem a patentszemnél,
hanem egy gyári kötésnél szakadt el! Pár dolgot cserélnem kellett a motor hátulján..
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A TDM850-nek nem sok gyenge pontja van. Az én gépemnél az egyik a Km óra volt.
Gondolom a rossz Km óra spiráltól a mutató annyira ugrált, hogy tőben elrepedt,
és egyik alkalommal éppen ránéztem, amikor letörött és eltűnt az óra belsejében.
Nem volt mese, szét kellett szednem, és eszkábáltam rá egy új mutatót.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
Midig az endúrók, a világjárásra alkalmas motorok tetszettek. Az XT-met akkor
adtam el, amikor a vadászok, és természetőrök elkezdtek üldözni, törvényt
hoztak ellenem, és motorelkobzással fenyegettek. Az erdő csak a vadásztársadalomé!
Ők járnak ott nagy terepjárókkal, puskákkal, ők óvják a természetet,és az állatokat a mindent
eltipró motorosoktól. Most, hogy már nincs endúróm, észre sem veszem, de
addig-addig alakítgatom a jó öreg TDM850-et, még a végén világjáró mindenes lesz belőle.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Volt néhány gond a Dukival. Orvosoltuk őket. Ha ment nagyon ment, és nagy
élvezet volt vele motorozni. Kicsit már untuk a gyakori javítást, a drága
alkatrészeket, és inkább eladtuk.
Utódja egy megbízható igásló, a TDM 850 4TX.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Hevert otthon egy darab plexi. Próba képen elkezdtem hőpisztollyal hajlítgatni.
Némi türelemmel, kézégetéssel sikerült egy új ideiglenesen végleges szélvédőt
összehozni. Egy év után sötétre lakkoztam. Most így néz ki. Meg van a gyári
eredeti szélvédő is, de ez jobban tetszik.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
Az olajfogyasztás egyik oka lehet a TDM 4TX-nél a meghajtó tengely szimering hibája.
Ha a leállított motor alatt kis olajfolt található, általában a meghajtó tengely
szimering, vagy az önindító szimering a bűnös. Amíg a kis lánckerékre kevés olaj jut,
tekintsd automata lánckenésnek ezt az apró hibát. A kis lánckerék mögött a szimering
és a tengely csapágyazása közé három furaton nagy nyomással nyomja az olajszivattyú
a kenőolajat. A szimering speciális, itt csak a gyári bütykös használható. A bütykök
szerepe, hogy a szimeringet adott távolságban tartsa a csapágytól, helyet adva ezzel
a kenőolajnak.
Vigyázz, a szimeringen lévő távtartó bütykök nem szabad, hogy takarják
az olajjáratokat! Néhány primitív szerszámmal a blokk megbontása nélkül házilag
cserélhető a hibás szimering.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM 850 porlasztó javítás,
üzemanyagfogyasztás csökkentés,
tűszelep utánállítás
Kattints a képre............
A jó öreg TDM Rinóm az utóbbi időben kissé túlzott étvággyal evett. Fogyasztása közelített a 6 liter/ 100 Km értékhez. Nagyon szeretem, de ezt már sokalltam, és lejjebb nyomtam a tűt a torkán.
A szerelés után a szegényebb keverékkel elindultam egy rövid próbára, ami kissé elhúzódott. Hidegen kissé durrogott, de bemelegedve már hozta a formáját. Remélem nem lett túl szegény a keverék. Majd egy hűvös esős napon elválik, volt-e értelme a szerelésnek.
Kattints a képre............
A TDM-be épített MIKUNI porlasztó tűszelepe vízszintesen helyezkedik el, ezért a rezgéstől a tű, és a szelepház is kopik. A kopik itt csak néhány mikromillimétert jelent, de ez az üzemanyag fogyasztás növekedéséhez már elég. Régi csórómotoros trükk, a tűt beljebb nyomni a szelepfészekbe. Olcsóbb, mint újat venni. Erre az utánállításra biztosít lehetőséget a tű tetején elhelyezkedő vájatsor, és egy zégergyűrű. Minél feljebb kerül a zégergyűrű, annál jobban belelóg a tű a szelepházba, és annál jobban elzárja az üzemanyag útját. Tehát ugyanannál a gázállásnál, szívótéri vákuumnál, kevesebb üzemanyag jut a beszívott levegőhöz. A művelethez a porlasztót nem kell kiszerelni.
Nézd meg a képeket. Nagyon fontos a tisztaság! Ne jusson por a porlasztóba! Idomok le, tank le, légszűrőház ki, és máris hozzáférsz a porlasztóhoz. Rongy a szívótorokba. Rongy a membrán fedél alá a lehulló alkatrészek megmentéséért. Membránfedél ki, vigyázva a rugóra, és a ház alsó felén lévő kis gumigyűrű tömítésre. Rugó, membrán (koton), suber, és tű egyben ki az asztalra. Szedd ki a tűt. Látni fogod rajta a kopás helyét. Szereld egy vájattal feljebb a zégergyűrűt. Ellenőrizd a kotont ( a gumimembránt). Ha nem szakadt, nem sérült, nem lyukas, és nem kezd repedezni, mehet vissza minden a helyére. A membrán állapota nagyon fontos! Vedd komolyan!
Végezd el ugyanezt a másik porlasztóval is. A végén a torokba benyúlva a tű kopott részét forgasd felülre. Egy darabig jó lesz. Én ezt már harmadszor csinálom. A TDM-em már 100 ezer Km felett jár, és még mindig az eredeti Svájci beállítású tű, és szelepház van benne. Átlag öt lityit szokott fogyasztani. Nézd meg a képeket. Remélem, eligazodsz a segítségükkel.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A Yamaha TDM 850 3vd fényszórói a két első teleszkópszár között aluról egy-egy 8-as csavarral állíthatók oldalirányba, jobbra-balra.
A fényszórók felülről az idom alatt a jobb és baloldalon állíthatók szintén egy 8-as csavarral fel-le irányba.
A fényszórók állításához nem kell az idomot leszedni, felülről, a műszerfal alá benyúlva, és alulról el lehet érni a őket.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Midig tetszettek az összeeszkábált soft csomagtartó készletek. Én két 1100 Ft-os
kínai hátizsák összevarrásából készítettem nyeregtáskát (oldaldobozként), és még
egy nagyobb sporttáskát használtam (top case helyett). A sok rekeszbe jól
szortírozva könnyen elérhetően lehetett pakolni. A rendszer prímán működött,
de az egy napig tartó eső azért sok volt neki.
A hosszabb túrák kikövetelik a vízhatlan, és zárható megoldásokat. A Kecskeméti
Metalconstructtól rendeltem három aludobozt, és készítettem alájuk saválló zártszelvényből
egy variálható csomagtartót. A rendszer vízhatlan.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Öregszem. Ahogy közeledtek a novembervégi hideg reggelek, és esték, kezdtem fázni a motoron.
Nálam a motorozás eddig négy évszakos volt. Igaz az extrém hidegben, vagy jeges utakon azért
kihagytam ezt az élvezetet. A neten régebben belebotlottam az elektromos fűtésű motoros ruhákba,
de eddig nem érdekelt. Most viszont már utánanéztem. Nem olcsó mulatság.
Meggyőztem magam,
hogy egy fűtött ruha árából inkább egy hosszabb túra benzinköltségét fogom fedezni. Közben
belebotlottam "az ülésfűtésből fűtött motorosruha" témájú írásokba.
Pl: http://www.onroad.hu/motor/bemutato/812/
Annyian leszólták, hogy kedvet kaptam a kipróbálására. Lementem a garázsba, és a gyerek kocsijából
a ruháim alá tekertem a fűthető üléshuzatot. Az asszony azt hitte meghibbantam, a gyerek a teraszról
vigyorgott. Persze olyan képet vágtam, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. A kölyök megkérdezte,
hogy az ülés nem férne-e el még a pulcsim alatt, míg az asszony megígérte, hogy szerez nekem egy gumibugyit is.
Kitoltam a mocit, beindítottam, és rácsatlakoztam a szivargyújtó aljzatra. Sokat nem vártam a dologtól.
Elég hideg volt, úgy öt-hat fok, és a rajtam lévő pulcsi nem sokat melegített. Bekapcsoltam a fűtést, és
szépen melegedni kezdett a ruha alá tűrt ülésfűtés. Nem rossz, és az öreg TDM generátora is bírja.
A világításon meg sem látszik, ha a fűtést ki-be kapcsolom. Bírta reflektorral is. Egy kis számolgatás
után úgy döntöttem akár két ülésfűtést is elbír a generátor teljes világítással.
A "kisgyerek" éppen indulni készült, megkértem, ha már úgy is megy, nézzen be a Tesco-ba két
ülésfűtésért. Láthatta rajtam, hogy nálam "elmentek hazúról", és nem akart hosszasan kínozni, ezért
negyedórán belül a kezembe volt a két fűthető üléshuzat. Kétezer valamennyi volt darabja. Szétszetem őket.
Nem akartam külön összevarrt pólókkal, gatyákkal vacakolni. Legjobb, ha közvetlenül a motorosruhába
integrálom. Némi tanakodás, és próbálgatás után a fűtőszálakat befűztem a motorosruha kivehető bélésének belső felébe
közvetlenül a bélésanyag alá, hogy a testemhez minél közelebb legyen. Estére elkészült. A főpróbát azonnal
a sötétben egy közel 100 Km-es kör során megtartottam. Először addig mentem, amíg rendesen el nem kezdtem
fázni, és csak az után kapcsoltam be a fűtést. PRIMA!!
A gyáriak biztosan sokkal jobbak, de azokat én még nem próbáltam, tehát nekem ez a csúcs. Egy ülésfűtés
van a motoros nadrágban, egy a felsőben. Párhuzamosan vannak kapcsolva derékmagasságban egy kis csatlakozóval,
és két fokozatban állítható a fűtés intenzitása.
Miért is nem csináltam ezt meg már korábban?
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mociaink voltak
Kattints a képre............
Riga 12 50
Simson 50
Honda DIO 50
KTM GRX 50
Honda MTX 50
Yamaha XT 500
Yamaha TDM 850 3WD
Ducati Multistrada 1000DS
Yamaha TDM 850 4TX
Moto Guzzi Nevada 750
Yamaha BT1100 BULLDOG
Cagiva Navigator 1000
Gas-Gas FSE 450 SM
Aprilia Scarabeo 200
Cagiva Canyon 600
BMW R 1150 R
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mocijaink javítása, karbantartása
Kattints a képre............
Motorkerékpárjaink javítási költségei
Mennyibe kerül egy mocit fenntartani? Egy motorkerékpárt nem elég megvenni. A motornak csak akkor van értelme, ha gazdája nem tekinti státusszimbólumnak, nem hagyja a pajtában porosodni, és rendszeresen használja.
A jó motor az, amelyik kiszolgálja a gazda igényeit, és szinte alig igényel szakértő törődést. Nem kell ahhoz szakértőnek lenni, hogy a mocit rendben és tisztán ápoltan tartsuk. A motor ezt meghálálja. Egy ilyen gép gazdájának a társa lesz, nem hagyja cserben, és ösztönzi a gazdát hosszú távoli utakra ahol hihetetlen, csodálatos élményekben lesz részük.
Egy gazda, aki foglalkozik a mocijával, megismeri annak gyengéit, erősségeit, tudása határait,
és szinte összenő a motorjával. A gazda egyre képzettebb, gyakorlottabb, és magabiztosabb lesz.
Nem lesz szüksége rá, hogy minden apró cseprő problémával szerelőhöz szaladgáljon. Ma az interneten
4minden motorkerékpár szereléssel kapcsolatos információ könnyen elérhető. A márkatársak szívesen
segítik egymást. Osztják a jobbnál jobb tanácsokat, csak tudni kell kérdezni, ha szükséges.
Alkatrészt a mocihoz, pedig szinte már a sarki boltban is be lehet szerezni.
A mi motorjaink mióta nálunk vannak, sohasem láttak szerelőt. Minden karbantartást, szerelést
magunk végzünk el rajtuk. A törődés, szerelés, a napi használat, és a hosszú közös túrák szinte
a szívünkhöz ragasztották őket. Nagyon nehéz megválni egy-egy ilyen jó baráttól, hűséges társtól.
Minden valaha volt motorunk, szinte minden darabjára, alkatrészére emlékszem. Emlékszem arra, amikor
hozzám került elhanyagolt külsővel, és a törődés hiánya miatt sok apró könnyen javítható hibával, már-már az
üzemképtelenség határán, vagy azon is túl. Most pedig viszi az új tulajdonos boldogan, de vajon törödik-e majd vele?
Mi lesz a sorsa? Meg értik-e ha majd panaszkodik? Meddig húzza még, ha nem én figyelek rá?
Rossz gazdánál nehéz motornak lenni. Legyél jó gazda.
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM 850 műszaki adatok
kopó alkatrész méretek
Kattints a képre............
műszaki adatok, alkatrész méretek
A Yamaha gyári alkatrészek nem olcsók. Sokszor helyettesíthetők szabványos alkatrészekkel a csapágyak, és szimmeringek, valamint utángyártott alkatrészekkel pótolhatók, a fékbetétek, féktárcsák.
A TDM 850 porlasztója több más márkában is szolgál. Porlasztó felújítás során a vásárlás előtt érdemes a porlasztó alkatrészek árát a Suzukinál, Ducatinál, Aprilianál is megnézni.
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mindig az endúrók, és a világjárásra alkalmas nagy túraendúrók tetszettek.
Mióta a terepmotorozás bűnesetté vált, az erdei utakat lesorompózták, a
"természetromboló" motorosokat hegyen völgyön át nagy terepjárókkal üldözik,
és büntetik, már csak a nagy túraendúrók felé kacsingatok. Ez továbbra is
kacsingatás marad, mert nem ér le róluk a lábam. Marad a köztes megoldás
az enyhén terepesített túrásított TDM 850.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Motorkerékpárok DAKAR győzelmek 1979-2012
Dakar motorkerékpár győzelmek
A TDM-850 csak szeretne hozzájuk kicsit hasonlítani
Kattints a képre............
A jó öreg Yamaha TDM 850 felmenői között találhatók nagy DAKAR harcosok. Hosszú volt az út a TDM 850 születéséig, de már az az év is nagyon messze van amikor megszületett. Az én öreg jószágom a gülüszemű Rinóm 1995-ös, és fajtájának egyik utolsó darabja. Akármilyen vén, azért még most is büszke őseire.
1979 Cyril Neveu ----------------Yamaha --------XT500 Francia
1980 Cyril Neveu ----------------Yamaha --------XT500 Francia
1991 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE750T Francia
1992 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1993 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1995 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1996 Edi Orioli--------------------Yamaha --------YZE850T Olasz
1997 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1998 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
Az XT-500 volt az első valamirevaló strapabíró négyütemű egyhengeres, ami irányt szabott az endúrók fejlődésének.
1991-től a Dakaron már ott dobogott a TDM ős szíve a kéthengeres soros négyütemű twin.
1991-ben piacra dobta a Yamaha a TDM 850-et 3vd típuskóddal. Az idők során nem sokat kellett cicomázni rajta.
Nagy változtatásra nem volt szükség. 1994-ben azért kicserélték a léptetővillát, a váltófogaskerekeket és a
kuplungkosarat is.
A TDM-ek sok mindent kibírtak, sokmindent megéltek. Történeteiket a világ minden táján ma is sokan mesélik.
A TDM 850 igazi túramotor. Erős, strapabíró, és megbízható. Nagyon jó féke, feszes állítható futóműve a
sportmotoroktól is örökölt géneket.
Egy kissé karbantartott TDM-850-e soha nem hagy cserben.
Aztán 1995-ben legyártották az utolsó darabot mérges zöld színben. És összetalálkoztunk. Azóta összeszokott
párosként együtt csavargunk amerre csak tudunk. És mi sokfelé, jó-rossz utakon,
és mindenféle terepen szeretünk csatangolni. Fajtársaink között sokan több százezer
kilométert faltak fel, mi csak épp, hogy elhagytuk a százezret. És megyünk, megyünk tovább…
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A STELVIO hágó volt a cél, de mire odaértünk lezárták,
a Dolomitok és Szlovén Alpok viszont kárpotoltak.
CAGIVA NAVIGATOR-1000 - TDM-850 Öszvér
2019 júni.08-13.
Kattints a képre............
Ari a remek BT1100 Bulldogot lecserélte egy kiváló Cagiva Navigator 1000-re. Egy két dolgot megigazítottunk rajat azután irány a STELVIO hágó. Nem volt szerencsénk, a már egyszer megnyitott utat szinte az orrunk elött zárták le ismét a lavinaveszély miatt. Legalább lesz okunk visszajönni.
Irány az Olasz Alpok leglátványosabb motoros útjai, a Dolomitok. Természetesen hazafelé vezető úton Szlovéniában a Mangart-ot ismét megmásztuk.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Olasz Dolomitok és Szlovén Alpok túra
BT1100 Bulldog - TDM850 Öszvér
2018 júli.24-29
Kattints a képre............
A tavaszi Szlovén Alpok "Fel Mangart-ra"túra jól sikerült, de az időjárás okán
nem volt teljes. A csúcsra vezető út le volt zárva.
Ari időközben vett egy BT1100 Bulldogot. Rendbe raktuk, és már alig vártuk,
hogy egy hosszabb motoros túrán kipróbáljuk. Volt egy hetünk a csavargásra,
és erre az Szlovén és Olasz Alpok pont megfelelő célpontok.
Az Olasz Alpok legszebb motoros útjai a Dolomitokban vannak. Igazi motoros
paradicsom. Természetesen az odavezető úton a Szlovéniában Mangart-ot is megmásztuk.
A Yamaha Bulldog nagyon jól teljesített. Nyomatékos kanyarvadász. Öröm vele
motorozni. A kátyúk hiányától szenvedő Olasz és Szlovén utakon Istenkirály.
Azért ne felejtsük: A Magyar gidres-gödrös mellékutakon, és mostohább helyeken,
a Jó Öreg TDM 850-es öszvér felülmúlhatatlan.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Fel MANGART-ra Szlovén Alpok - Kelet Olaszország túra
2018 május.23-26
Kattints a képre............
Zoli túrabeszámolója
A korábbi évek jól sikerült közös túrái után úgy gondoltuk, hogy Szlovénia
legyen az idei célpont. Felmerült átmenetileg Ausztria is, de régebbi motorok
miatt ezt a lehetőséget elvetettük. Viszonylag rövid időn belül konszenzusra
jutottunk, hogy mikor és mennyi időre megyünk. A szállás foglalása is időben
megtörtént, egy Kobarid melletti hegyi faluban. Levi Dresnica-n, Sobu na
Lovrizu apartmanházban 4 szobát foglalt nekünk, reggelivel. Utólag kiderült
nagyon jó választás volt, részemről a Booking értékelése 9,9.
A társaság vegyes volt, testvérpár, apa-fia és a többiek. A horkolók és nem
horkolók viszonylag gyorsan párra leltek. A 8 motorból álló csapat egyben
tartása a túrán nem tűnt egyszerű feladatnak, de belevágtunk a szervezésbe.
Az útvonal megtervezésében, az úti célok kiválasztásában Gugli barátunk volt
a segítségünkre. A terv szerint kanyargósabb, lendületes íves, egyenes
szakaszokból és látnivalókkal tűzdelt megállókból állt össze az itiner.
A sokadik alakításra egész pofásra sikeredett :
András és Attila (továbbiakban A&A) korábban indultak. Közös túránk előtt
megmászták a Großglocknert és jót motoroztak az osztrák jó minőségű utakon.
Indulás előtt arról szóltak a hírek, hogy esős, zivataros utunk lesz, de
nem riadtunk vissza már semmitől.
Jót motoroztunk, kb. 1400 km-t tettünk meg a négy
nap alatt. A Mangart-ra fel túranevet az időjárás ugyan felülírta, de legalább a
következő évi úti cél keresésével nem kell időt tölteni… Most úgy vagyok, mint a
szamár a Shrek-ben, odaértünk már?
Csavarogni jó! Főleg, hogy Keszthely mindig hazavár. Azért ne felejtsük: A Magyar gidres-gödrös mellékutakon, és mostohább helyeken,
a Jó Öreg TDM 850-es öszvér felülmúlhatatlan.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Már jó ideje nézegettem az eladó motorhirdetéseket. Szerettem volna valamilyen
öreg, de jó kiállású gépet találni, amit a hosszú téli estéken felújíthatok.
Talán egyszer az unokám, még kipróbálna valamit a 80-as évekből. Igazából csak
annyi megkötés motoszkált a fejemben, hogy két hengernél nem kell több. Ennek
ellenére a négyhengeres veteránokból is próbáltam válogatni.
Egyik este, ahogy bekapcsoltam a tabletet, azonnal megjelent egy új hirdetés.
Egy üzemképtelen Moto Guzzi Nevada 750-es choppert árultak olcsón. Laci bácsi
nagy Guzzi rajongó, és már telebeszélte a fejemet a Guzzi érzéssel. Már
megtanultam tőle, hogy a BMW nem más, mint egy ronda lógócsöcsű Guzzi , amit
nem szabad megvenni. (Én azért egy BMW-nek is tudnék örülni). A lényegében
már nem idegenkedtem a Guzzitól, és egyre jobban tetszett a gondolat, hogy
legyen egy ilyen különleges gépem.
Felhívtam a hírdető motoros kollégát. Az idős Úr elmondta, hogy több mint 10
éve áll a gép. Az utóbbi években már nem sikerült beindítani. Rozsdás, és akksi
sincs benne. Nagyon szerette annak idején, ezért akárkinek nem akarja eladni.
Szeretné, ha újra motor lenne belőle. Nem alkudoztam. Kértem nézze meg ezt a
honlapomat, és ha alkalmasnak lát rá adja el nekem a mociját. Másnap reggel már
küldtem is neki az előleget, nehogy beelőzzön valaki. Az üzemképtelen rozsdás
vas olcsó volt, de úgy éreztem, ha hihetek a tulajnak, az olajnyomás hiány
jelzés ellenére, nálam hamarosan ketyegni fog a motor. Én hittem a szimpatikus
úrnak. A mocit utánfutón hazahoztuk Keszthelyre, és egy héten belül már le is vizsgáztattam
a gépet.
Azóta átesett néhány alkatrészcserén, a motor, váltó, gardán és fékolajak
cseréjén, egy komoly rozsdátlanításon- polirozáson. Most megint jól néz ki.
Alig költöttem rá, viszont pár munkaórát rá kellett áldoznom. De hol van még
a tél vége. Ha szép idő van, és ráérek, most télen is megyek vele 100-200 Km-es
köröket. Egyre jobban működik, egyre jobban tetszik. A Guzzik kőkorszaki, de
megbízható megoldásokkal készültek. Aki még nem próbált ilyen gépet annak
hiába mondom, aki ment már ilyennel az viszont tudja milyen a Guzzi érzés.
A tavaszi pár napos Szlovénia túrára jön velünk a Guzzi is. Én a TDM-el megyek,
Ari pedig a Guzzival akar jönni. Érdekes csapat lesz. Nyolcan nyolc mocival
megyünk, és lesz közte mindenféle:
- 1 Aprilia nagy robogó,
- 3 TDM 850-es öszvér enduro,
- 1 KLE 500-as enduró,
- 1 Kawa W800-as retro motor,
- 1 Africa Twin, vagy helyette egy Ducati monster,
- és a kis 750-es Guzzi chopper.
A Papa (Laci bácsi) szerint, jól áll nekem a kis Guzzi, pont az én méretem,
olyan gyerekmotor forma, amiről legalább leér a lábam.
Azért ne felejtsük: A Jó Öreg TDM 850-es öszvér felülmúlhatatlan.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A Fel-Fogarasra motoros kalandtúrán leginkább Andris új retró motorját, a Kawasaki W800-ast nézegettük. Elképzeltem kissé hosszabb rugóúttal, bütykös trágyaszóró gumikkal, stílusos túradobozokkal nyakig sárosan. Nagyon tetszett. A stílusos túradobozként tejeskanna, lőszeres doboz, üzemanyag kanna, katonai sátorlapból varrt soft-bag jöhetne szóba.
A túra után Keszthelyre hazaérve tovább motoszkált bennem a gondolat. Az öszvér TDM-850-hez sokszor elég lett volna a nagy 35 literes alu túradobozok helyett, valami keskenyebb, kisebb oldaldoboz. Volt egy 20 literes üzemanyag kannám, felkötöztem a csomagtartóra és tetszett. Beszereztem két új kannát és egy esős nyári napon mindjárt meg is csináltam.
Hogy ez miért nem jutott korábban eszembe? Szerintem jól néz ki.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Megszületett az unokám, a kis Levi. Nem csak a papája nevét, a Papa kalandor szellemét is örökölte.
A jövő generáció Keszthelyi motorosa öt hónaposan már két defektet hozott össze a babakocsiján. Nagyon büszke vagyok rá!
Határozottan
kézben tartja a környezetét. Főleg a Papáját! Imádom!
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Fel Fogarasra! motoros túra kalandoroknak
2017.07.22-28.
Kattints a képre............
Levi fotói
Andris fotói
Ilyen komoly előkészületekkel még soha nem terveztem túrát. Egy 67 éves barátommal, Laci Bácsival
megkívántuk a Déli-Kápátokat. Eddig mindig, lesz-ami-lesz alapon szállásfoglalás
és különösebb tervezgetés nélkül vágtunk bele a túráinkba, kajával, sátorral, és
egyéb luxuscikkel felszerelve. Esős napokon és kritikus környezetben ha szükséges
volt, többnyire az utolsó pillanatban de találtunk szállást. Szeretek így kalandozni,
mert arra mehetek, amerre épen eszembe jut, és nem kell igazodni előre lefoglalt dolgokhoz.
Három fiatal motoros társunk csatlakozott hozzánk. Most a létszám okán tisztességes
szállást foglaltam az előre elhatározott útvonalon.
Az öt lelkes jelentkezőből az utolsó pillanatban sajnos csak hárman, majd szerencsére
mégis négyen lettünk.
A túra nem épen kedvező időjárással, egy borult, esős felhős, napsütéses napon indult,
és ez az időjárás jellemezte is az egészet. Jó néhányszor eláztunk, de mindig
kárpótolt a vihart követő napsütés. A hegycsúcsok meghódítása során jobb lett
volna a ragyogó napsütés, de a felhőkben úszó tetők megmászása is nagy élmény volt.
Odafelé menet átvágtunk a Királyhágón, majd dél-felé fordulva az 1R útvonalon az
Erdélyi-középhegységen át az Apuseni nemzeti parkon keresztül vettük az irányt
Nagyszeben (Sibiu) felé. Megmásztuk a 7C Trans-Fogaras magashegyi utat. Pihenés
képen Nagyszeben központjában megnéztük a világ legkeményebb endúrós versenyének a
Redbul Romanics-nak a selejtezőjét.
Élménymotoroztunk a csúcs felé a 67C Trans Alpinán.
Az E81, 7A útvonal a Vidra tó mentén, majd Petrozsényen át dübörögtünk Herkulesfürdői
szállásunk felé. A Vidra-Petrozsény szakasz az esős időben már elég sáros, és kritikus
volt ahhoz, hogy a 66A útvonalat a Vulkán hegységen át kihagyjuk, és szégyenszemre az
E79, és a 67D-n menjünk Herkulesfürdőre. Némi Duna menti motorozás után északnak
fordulva utoljára még belevetettük magunkat a hegyek közé, majd hazafelé vettük az irányt.
Tíz évvel ezelőtt Romániában az utakon nagyon kellett vigyázni, lépten nyomon
kátyúk, a sávban szembejövő kamionok, és az út menti szemét jellemezték az állapotokat.
Öt évvel ezelőtt mindenütt látszott az őrült iramú fejlődés, mindenütt építkeztek,
útelzárásokkal volt tele az ország. Most tökéletesen karbantartott utakkal, tiszta
településeken frissen vakolt-festett házakkal, csinos portákkal találkoztam. Olyan
helynek láttam Romániát ahol szívesen laknék. Románia gazdasági fejlettségben már
elhagyott minket. Ezt finoman éreztették is velünk Herkulesfürdőn, ahol Forintról
hallani sem akartak, "Mit kezdjünk vele?" mondták.
Tíz éve ez pont fordítva volt. Rossz érzés, hogy így lemaradtunk.
Az előre lefoglalt szállások miatt szükséges szoros menetrend kissé zavart a túrán,
de ennek ellenére jó kaland volt.
Mind a 2600 kilóméteren jól éreztük magunkat.
Csavarogni Jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Magyarország határain Robogó túra- Hungary
2017. május 24-28
Kattints a képre............
Túrabeszámoló
Zoli fotói
Levi fotói
Zoli szervezett egy jó kis túrát, amihez én is csatlakozhattam.
Zoli túrabeszámolója:
V-Strom-os korszakomban gyakran tettem kirándulásokat hazánkban és a környező
országokban is. Így miután cseréltem a túra-endúrót egy robogóra már nagyon
hiányzott egy hosszabb, több napos túra.
Többeknek mondtam, hogy megyek öt napra robogóval, és mindenki első kérdése
az volt, hogy mivel??? A válasz megnyugtatta őket rendszerint, hiszen a 400
köbcentis robogó hívószóra már elégedetten konstatálták, ja azzal lehet.
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Sokat nem motoroztam 2015-ben. Az öregség elleni küzdelem okán inkább bringával
csavargok. Csak egy rövid háromnapos túrán voltunk nyár végén Szlovéniában.
Útközben hagyta el a Km számlálóm a 100 ezret, de úgy 15 ezerrel több van benne,
ugyanis legalább egy évig nem működött a Km órám.
Megint a november térített
észhez. A Balaton felvidéken a dombok között döntögettünk. Sziszi elöl az
új 1200-as Bandittal, én utána a jó öreg terepgumis TDM-el, amikor egy
ködszitálásnál alig több esőcske megtréfált. A tréfa jól sikerült. Egy jobb
kanyarban a hátsó kerék kicsúszott, és a mocival az oldalunkon karcoltuk az
aszfaltot. Szépen szétváltunk, majd külön-külön csapódtunk az út menti árokba.
Szerencsém volt megint. Nem volt forgalom. Kimertük gépet az árokból, és
felmértem a károkat. A két tenyerem, a jobb karom rendesen fájt. A jobb
bokám a bakancsba vérzett. Úgy 5-10 perc után már jól enyhült a fájdalom,
de ma 3 hét elteltével is megvannak rajtam a baleset nyomai. A nadrágom
zsebében lévő telefonon csúsztam. A nadrág, és a telefon tokja elkopott,
de a teló épen megúszta. Most a motor jobb oldala sérült. Letörött a lábtartó,
elszállt egy irányjelző, leszakadt a bukócső fele, elferdült a kormány,
karcolódott a kipufogó vége, deformálódott a fejidomot tartó váz, és rendesen
megkopott a fejidom is.
A lehullott alkatrészeket gyorskötözővel rögzítettem,
és a hazáig hátralévő 80 kilométeren már óvatosabb voltam. Nem volt nagy élmény
a vizes úton lábtartó nélkül a hátsó fék óvatos használata. Úgy 3-4 nap múlva
jött csak meg a kedvem a gépet rendbe rakni. Utána mentem is vele egy kört,
hogy ismét szokjuk egymást. Csak a funkciókat javítottam. Minden rendben
működik. A külcsíny egy öreg harcosnál már nem számít. A hosszú viszontagságos
élet nyomait férfiasan viseli a jó öreg TDM850.
Kezdenek szimmetrikusak lenni a sérülések. A moci bal oldala 2013 telén
ismerkedett a jeges aszfalttal. Az is egy olyan nap volt, amikor nem kellett
volna a mocit elővenni. Akkor is szépen elfeküdtünk a jeges úton. A motor
előttem, én meg utána kellemesen pörögve a hátamon, csúsztunk tovább még mindig
a sávunkban maradva. A hátamon pörögve lehetőségem volt alaposan körülnézni.
Előttem még senki, pörgés, mögöttem még senki, pörgés……..
Megígértem magamnak akkor is, hogy a jövőben jobban vigyázok.
Nem sikerült betartani…
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Szinte elő sem vettem a motort egész évben. Váratlanul ért, hogy Andrisnak kedve
támadt egy kis csavargásra. Szerencsére pont betervezett szabim volt arra az
időszakra.
A közeli Szlovéniát terveztük bejárni. Én korábban már csavarogtam
arra, és tudtam, akármilyen kicsi is az ország, annyi érdekes izgalmas helyet
hagytam ki, hogy heteket tudnék még ott eltölteni.
Szokásunkhoz híven szélben-esőben indultunk. Ez a kedvcsináló áztatás kitartott
majdnem Ljubljanáig. A várostól északra a hegyek között földutakon bejártuk
Kamnik környékét. Bled mellet egy parasztház-szállodában a tehenek
szomszédságában vertük fel a főhadiszállást.
Kattints a képre............
Keresztül-kasul motoroztuk a
Juliana Alpokat, megközelítettük a Triglav csúcsot, megmásztuk a Mangart
csúcsot, a Vrsic hágót,
és végiggurultunk az Isonzó völgyén. A legérdekesebb motoros útvonalak:
a 403-as, a 905-ös, a 907-es, 206-os, a 902-e, és a 203-as utak. Persze az
én szívemhez a hegyek belsejébe az erdőkön átvezető Kamnik környéki
földes - murvás utak álltak legközelebb.
Megint úgy indultam haza, hogy úgy éreztem,
Szlovéniába még vissza kell jönnöm.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Zoli túraterve, ami meg is valósult, sőt..
2014.június 26. Csütörtök. Indulás Egerszegről 8.00 órakor, Keszthely Levi-lak
8.45. Viszonylag gyorsan - Zalakaros érintése nélkül- átgázolunk a Bakonyon és
a Vértesen, a Pilisben kicsit kanyargunk, majd Párkányban ebédelünk.
Szlovák oldalon csak rövid időt töltünk, mert már Letkésnél visszatérünk kis
hazánkba. A Börzsönyt sem hagyjuk érintetlenül, Márianosztra-Kóspallag
(-Szokolya) útvonalon kanyargunk egyet nem túl széles utakon. Áthaladunk volt
katonabázisomon, Rétságon és a bánki tó mellett időzünk egyet. Alsóbbrendű
utakon közelítjük meg a szálláshelyünket, hogy néhány sörrel térjünk pihenőre.
Ha minden jól alakul kb. 375 km-t teszünk meg.
2014. június 27. Péntek. Kb. 190 km a napi tervezett távolság. Reggel kényelmesen
elindulunk Szécsénybe és jó túristaként várost nézünk.
Szécsény után Kazár felé vesszük az irányt, hogy felfedezzünk néhány méltán
híres geológiai képződményt.
Ennyi látvány után kalandozunk egyet a szomszéd megyébe is, Mátraszele-
Mátraballa- Parádsasvár útvonalon a csúcsra hágunk, Kékestető az úti cél. A
24-es főút kanyarkombinációit sem hagyjuk érintetlenül, majd visszafelé a
Kövecses-patak mellett Mátraszentimre- Pásztó érintésével jutunk majd el
Hollókőre. Itt egy kicsit átszellemülünk, majd a legrövidebb úton (Irány
Surány!!) a szálláshelyre motorozunk. Ebédet is eszünk majd, ott, ahol a dél ér
Bennünket.
2014. június 28. Szombat. Ezt a napot a VÁR-ak jegyében töltjük. Délelőtt
átközlekedünk Balassagyarmaton, a reggeli cikória kávénkat a Fő téren (ha van
ilyen?) fogyasztjuk el. Ezután Dejtár és Drégelypalánk útvonalon Parassapusztán
lépünk szlovák területre és Kistompáig megyünk. V-Strom-os kollégák javaslatára
kicsit Déménd felé is kitérünk, de alapvetően Fülek (Vár ismét!!) felé vesszük
az irányt és Cerednél jövünk vissza magyar honba. Itt tervezem az ebédet,
kiváló babgulyást ettem már itt. Ebéd után egy profin felújított kanyargós
14 km vár ránk, kedvére mindenki döntögethet. Rónafalu panorámája híres,
megnézzük, majd Salgó vára után a Boszorkány követ keresünk!
Salgóbánya után Somoskő a célunk. A vár szlovák oldalon van, mi a magyar
oldalról fogunk "fotózkodni" vele.
A délután hátralévő részét a Karancs- Medves vidékre szánjuk, csak néhány
étvágy-gerjesztő hely: Karancs-csúcs, Ruzsik kilátó, Margit kápolna, Mobotix
kamera (?). A nap záróeseménye az ősmaradványairól híres Ipolytarnóci Park
felkeresése lesz.
Hazafelé megállunk Szécsényben és esti városnézéssel zárjuk a napot. Kb.
270 km lesz az aznapi út.
2014. június 29. Vasárnap. A hazaút során Vácon megnézzük a Mária Terézia
korában épült diadalívet (nem csak a VB győztes franciáknak van ilyenjük :),
Pákozdon nagyjaink előtt meghajlunk, majd Nádasdladány megszépült kastélyát
nézzük meg. A többi útvonal már fakultatív, a korábbi napok adják meg a helyes
utat hazafelé. Kb. 300-400 km a vasárnapi etapunk.
A jelszó: Nógrád Ránk Vár
Csavarogni jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2013.07.17. Átgurultunk a Szlovén szomszédokhoz
Csabival és Petivel
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2013-ban BRINGÁS lettem!
Mi jöhet még?
Kattints a képre............
A 2013-as Nagy Kárpátjáró Kalandtúra elmaradt. A túra előtt az utolsó hetekben társak nélkül maradtam.
Rendesen lógattam az orromat, mert nem volt semmi kedvem egyedül nekiindulni a világnak.
A nyáron most csak rövid motoros kiruccanásokon vettem részt. Juli 14-től 26-ig ketyegett
a szabim, és elhatároztam, hogy másképp fogok csavarogni.
Még a tavaszi szezonnyitó Motorosbetyár találkozón, amikor Zoli, és Barna a Maratoni futáson
tervezgették a részvételüket, elhatároztam én is teszek valamit az utóbbi években
elhanyagolt kondíciómért.
Tavasszal a Tesco-ban belebotlottam egy olcsó akciós össztelós bicajba. Megvettem.
Azt írják róla a neten, hogy "Gyilkos az, aki a gyerekének ilyent vesz. Nem fog rajta
a fék, nem lehet rendesen beállítani, nyolcas van a kerekekben, leesik a pedál, reped,
törik a váz, semmirevaló kapcsolhatatlan a váltó, kétszer olyan nehéz, mint egy normális
bringa, stb." Ez tényleg így van, de én magamnak vettem, és csak utána kezdtem el
olvasni a kerékpáros blogokat.
Szóval jól belenyúltam.
Garancia is csak akkor van, ha ahhoz a szerelőhöz viszed, akivel a Tesco szerződött,
és jó pénzért sorba állsz nála egy pár hétig. Nem vittem én sehová.
Ciki lenne, ha egy biciklit nem tudnék megszerelni. Végül is nekem jó lesz a gép,
mert meg tudom csinálni. Valószínűleg azért utálják a neten, mert nincs rendesen
összerakva, és a vásárlók nem tudják összehozni, a kijelölt garanciás szerviz
szórakozik velük, a rendes bringabolt pedig visszaküldi őket a Tesco Gazdaságosba.
Ez a drót szamár bizony gondoskodásért, törődésért kiált. Nem egy menő bringa,
de szerintem ránézésre nem néz ki rosszul. Többször átnéztem a vázat, az enyémen
eddig nincsenek repedések. Én tudok vele váltani, mert tudom hogyan működik.
A hajlékony műanyagfék is használható, csak el ne törjön. Ha eszembe jut az ára,
csodálkozom, hogy egyáltalán van rajta fék. A külső gumi már új korában repedtebb,
mint a fiam bringáján a tíz éves külső. Viszont a gumin a minta ugyanaz.
Szóval simán el merek vele indulni. Olcsó bringát talán nem lopnak.
Bringával is lehet csavarogni. A dolog odáig fajult, hogy ma már a szabadidőm
egyre nagyobb részét biciklin töltöm.
A nyáron négyszer körbetekertem a Balcsit, és úgy 80 Km mélységig alaposan
bejártam a környéket.
Bringás lettem. Ki hitte volna? Én nem.
Csavarogni bringával is jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Még mindig tekerek!
Mi jöhet még?
Kattints a képre............
Ma már a szabadidőm egyre nagyobb részét biciklin töltöm.
A tekerés jót tett az egészségemnek, és segített megszabadulni a télen
felszedett plusz kilóktól.
A Tesco-s bringa még mindig jól szolgál, de időközben rátaláltam egy üzemképtelen
össztelós elektromos bringára.
A motor egy kis igazítás után beindult. Vettem rá egy új akkupakkot, vezérlést,
és egy kombi kijelzőt ami az akkuból a fogyasztást is precízen jelzi. A hosszú
távú csavargáshoz telefontartó, és USB töltő is került rá.
A középmotor okán a hátsókeréken lévő váltó hagyományos módon használható.
A legkisebb fokozatban szinte a falon is fel lehet tekerni. Tekerni mindig kell,
mert ez egy pedelec rendszerű gép.
Ha már így összeraktam, nincs mese használni is kell. nagyszerűen lehet vele
terepezni, hegyetmászni. Mindenhová behajthatok ahonnan motorral már kitiltottak.
A mai napig megtett számtalan Km után is tökéletesen működik.
Átalakítottam egy női bringát is elektromosra, így
sikerült az asszonyt is rávennem a tekerésre. Együtt bringázunk esténként,
és a hétvégéken hosszabb útvonalakat is beiktatunk a programba.
Mikor az unokám elég nagyra nőtt, hogy a gyerekülésen utazzon, szinte mindenhová
magammal cipeltem.
Mára már kinőtte a gyerekülést, megtanult biciklizni, lassan eljön az idő,
hogy két külön járművön csavarogjunk.
Bringás (is) lettem. Ki hitte volna? Én nem.
Csavarogni bringával is jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A KALAND:
A kalandot nem szervezzük. Ez nálunk azt jelenti, hogy egy nagyjából kitalált útvonalon
elindulunk, aztán majd megyünk amerre éppen sikerül, alszunk, eszünk, ahogy tudunk, ha
baj lesz, majd megoldjuk.
Talán pár év múlva, miután keleten minden elérhető "szűz" helyet bejártam, én is elindulok
a tökéletes, biztonságos sűrűn lakott nyugat felé.
Addig is, engem vonz a sár, az egyszerűség, és az a világ, ahol néha olyan képek villannak
be, ami eszembe juttatja ötvenvalahány évvel ezelőtti gyerekkoromat, Magyarországon. Ez is
hamar el fog tűnni.
Ha nem lenne olyan rossz híre az ukrán rendőröknek, nem tudnék ellenállni az olcsó
ukrán benzinnek. Valamerre muszáj menni. Mit mesélnék majd az unokáknak?
Irány a Kárpátok. Párszor jártam már ott de mindig túl sietősen. Remélem idén sikerül
az egészet keresztül-kasul bejárni. Tetszik nekem a román hegyi utakban, hogy rengeteg
a kanyar. A biztonság érdekében a kacskaringók még nem lettek kiegyenesítve, sok a le-fel,
mert nem épültek még viaduktok, stb. Itt nem lehet elbambulni.
A túra időpontja 2013. július 14-26 (fontos a nyár csapadékmentes közepe, mert a
hegyekben jó időre van szükségünk)
Az útvonal lehetővé teszi, hogy menet közben is lehet csatlakozni, illetve bármikor
abba lehet hagyni, mert a távolság otthonról nagyjából mindig ugyanannyi.
A túra hossza kb 3500-4000 Km lesz, ami 11-12 nap alatt kényelmesen megtehető.
Egy kis számítás:
4118 Km, / 100Km * 5,5 liter = 226.5 liter benzin * 400Ft = 90.516,-Ft
10 éjszaka szállás * 8.000,-Ft = 80.000,-Ft
12 nap, kb 92 óra (45Km/h ) kényelmes motorozás (napi 8 óra) pihenőkkel napi 15 óra
Csavarogni Jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Zoli elkezdett szervezni Pünkösdre egy túrát. Valahogy nem került szinkronba a csapat.
Szilárd a Fertőtavat vette célba. Zoli Maratont futott. A többiek családi körbn töltötték a hétvégét.
Peti megpendítette, hogy szívesen megmutatná az Őrség endúrósabb arcát. Nekem mindig az endúrós a szebbik arc.
Peti a környéken nőtt fel, és a Simson után egy 125-ös Yamaha DT-vel gyakorlatilag minden utat bejárt ezen a gyönyörű vidéken.
Ideje volt személyesen is megismerkednünk vele, és a szívet dobogtató BMW F800GS-el. Sárga-fekete, mint a gyerekkori Riga 12-esem!
Ari is velünk tartott. Keszthelyről Zalaegerszegre gurultunk, ahol csatlakoztunk Petihez, és kezdődött a kaland.
A város körüli dombok kóstolgatása után az Őrség felé haladva bőven volt részünk kátyús egysávosban,
kanyargós élvezetben, földes útban, és murvás szakaszokban. Az elhagyatottabb helyeken néha félórákig nem találkoztunk emberekkel.
Peti mindent precízen megtervezett. Az útvonalat, a pihenőket, a látnivalókat, az ebédet, a visszautat.
Csodálhattuk a gyönyörű zöldellő tájat, a lankákat, a völgyekben kéklő kis tavakat, az erdőket, a mezőket, a virágos réteket.
Néha mesebeli kis falvakon haladtunk át. Nem siettünk.
Még Szlovéniába is átruccantunk egy kis templomlátogatásra.
A Kétvölgyi dombtetőn, a gyülekező viharfelhők már kitartóan masíroztak felénk. Menekülőre fogtuk a dolgot. Zalalövőn a
Borostyán tó partján falatozgatva kivártuk, amíg a vihar elvonult felettünk. Innentől már külön indultunk hazafelé.
Arival, néha 30-40 Km/h-val cammogtunk a vihart követve, mindig kicsit lemaradva, nehogy elázzunk. Este volt mire hazaértünk.
Csavarogni Jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Jó kis menet volt!
Volt egy szabad vasárnapom. Zoli megtervezte az útvonalat, és összecsődítettük kis csapatunkat. A találkozóval kapcsolatos kezdeti bizonytalanság ellenére öten jelentünk meg a Zalacsányi tó Büfénél. Miután Zoli megtudta, hogy igen, ma van az a nap, kicsit később ő is csatlakozott kis csapatunkhoz, és a továbbiakban ő vezette a túrát. Az idő szép volt, motorozni jó volt.
Első megállónk a Kallosi Körtemplomnál volt. Kicsit arrébb kipróbáltam a füves domboldalt, és a nyomvályús földes utat.
Csáfordon meglátogattuk a Veress Pincészetet. Nyilván nem borozgatni mentünk. A friss levegő, a napsütötte domboldalak, és a pincészet hatalmas tartályai kötötték le figyelmünket. Kívülről nem látszik, de ez bizony egy borgyár! A barátságos gazda ismeretlenül is megajándékozott bennünket egy-egy badella finom borral.
Elidőztünk egy kicsit a Bögötei kilátónál, majd a Szajki tavak mellett elhúzva meg sem álltunk az Oszkói pincesorig. Itt gyakoroltuk a mélyhomokban bénázást. Jól sikerült.
Egy közeli étteremben babgulyást ebédeltünk. A Vadácsa tónál még elidőztünk kicsit, majd elváltunk egymástól. A csapat fele haza indult.
Andrissal, Arival bevettük magunkat az őségbe. A hármas határ volt a célpont. Hosszú poros földes utak után már közel a célhoz, egy fenyegető "természetvédelmi terület" tábla elijesztett bennünket a folytatástól.
Szerettünk volna hazaérni 18:00-ra. Zalaegerszegen még megálltunk pár szóra, és elbúcsúztunk Andristól.
Hamar Keszthelyre értünk. Megtankoltam a gépet. A jó öreg TDM-850 hajszállal 5 liter alatt fogyasztott. Nem rossz egy 18 éves masinától.
Jó nap volt. Megint úgy érzem, az élet szép! Csavarogni Jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A télen azért voltak enyhe, szinte meleg szép napok is, amikor öröm volt a motorozás.
Voltak fénytől szikrázó hideg fehér napok, amikor a letakarított utakra két kerékkel is
ki kellett menni.
Volt egy olyan nap is, amikor nem kellett volna a mocit elővenni. Persze elővettem, és
reggel munkába indultam vele . A városban plusz négy fok volt, szemerkélt az eső. Húsz
kilométerrel arrébb egy falu kellős közepén az út egy kissé hullámos szakaszán egyszer
csak elindult alattam a hátsó kerék oldalra. Érdekes érzés volt, mintha vizes füvön
eszetlenkednék, ezért az ott megszokott módon korrigáltam is a gépet, de itt bizony a
tapadás nulla volt. A csúszás folytatódott, most már mindkét kerékkel. A moci a sávomban
ugyan keresztbe fordult, de szép szabályosan a sávon belül maradva egyenesen csúszott
tovább. Kívülről érdekes látvány lehetett. Aztán szépen elfeküdtünk. A motor előttem,
én meg utána kellemesen pörögve a hátamon, csúsztunk tovább még mindig a sávunkban maradva.
A hátamon pörögve lehetőségem volt alaposan körülnézni. Előttem még senki, pörgés, mögöttem
még senki, pörgés…..
Szerencsém volt, mert akkor éppen ott nem volt forgalom. Úgy 20-30 méter után lelassultunk,
majd megálltunk. Felkászálódtam. Semmi bajom, még horzsolást, zúzódást sem éreztem. Irány a
moci. Még járt a motorja, gyorsan leállítottam. Tiszta jég körülöttem minden. Itt nem lehet
felállítani. Lehúztam a padkára, ott már stabilabban állhattam, és a motor sem csúszott el a
felállítás során. Az irányjelző eltörött. A bukócső az aszfalttal érintkező 3-4 centiméteres
részén lyukasra kopott. Tükör begörbült. A fejidom is kapott a túlbillenés miatt egy kis
smirglizést. A kipufogó oldala viszont rendesen összekarcolódott. A ruhámon, a hátizsákomon
semmi sérülés nem látszott. Az egész olyan volt, mintha sima jégen csúsztam volna.
A moci pöccre indult. A munkahelyemről nem késtem.
Másnap a szabadnapomon az irányjelzőt kicseréltem (volt egy tiszta
új példányom a fiókban). A tükröt megigazítottam, a kipufogó krómozott felületén a horzsolások
árkait forrasztóónnal feltöltöttem, és felpolíroztam. A bukócsövet egyelőre csak lefestettem a
horzsolás helyén. A fejidom karcolásán nem érdemes vacakolni. Ránézésre a hibák nem feltűnőek,
a moci pedig előbb utóbb úgyis letér az aszfaltról, és megfürdik a porban, sárban.
Kicsit átértékeltem a téli motorozást. Lassan talán benő a fejem lágya.
Felesleges volt annyit pepecselni a házi készítésű fűtött motorosruhával, ha mínuszokban úgysem
használom a gépet. Ez van….
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Az elmúl hetekben többnyire egyedül csavarogtam a környéken, de hétfőre szebb időt jósolt a meteorológia. A nap köddel, kis esővel indult, de tíz óra után kezdett
az ég tisztulni. Csaba Zalaegerszegről Keszthelyre gurult egy kis közös motorozásra. A hátizsákba
került a szokásos kolbász-kenyér-sajt hármas, és melléjük némi itóka. Ari is csatlakozott hozzánk.
A három gép közül csak az enyémen volt terepgumi. Csabi félterep hátsóval, Ari pedig sima utcai
gumikkal vágott neki a kirándulásnak. Örültem, amikor Csaba érdeklődést mutatott egy kis könnyű
terepes szakasz útvonalba iktatása iránt. Ari bízva mára már kissé megkopott terepmotoros emlékeiben
nem tiltakozott. Hajdanvolt endúróinkkal tanult a sárban motorozni. Én azért kicsit tartottam attól,
hogy egy esetleges borulása után megint rám vár a motorszerelés.
Mivel az élményt egy rövid napon a sűrűn beiktatott terepszakaszok fokozhatják, magamban úgy
terveztem, hogy több időt töltöttünk földes, murvás utakon, és könnyebb, nehezebb terepen, mint aszfalton.
Így is lett. Első célpont a Rezi vár. A Vár alatt kitárgyaltuk az odavezető földúton megtett szakasz
tanulságait. A 230 kilós gépek, azért nem kifejezetten könnyű endúrók, de jó gumikkal, komoly
eszetlenkedést tesznek lehetővé. Mivel a mocik viszonylag jól vizsgáztak, a továbbiakban is
kerestük a hasonló, némi kihívást jelentő lehetőségeket.
Felnyargaltunk a Zalaszántói Stupa-ig, a buddhista szentélyig. Előkerült a napsütésben az elemózsia.
A kolbász annyira csípős volt, hogy egy vödör vizet ihattunk volna utána, de csak egy üveg itókánk volt.
A homlokunk gyöngyözött az erejétől. Túléltük. Az erdei úton visszafelé szándékosan eltévedtünk,
hogy a régi kőbányában pihegjünk egyet.
Ódörögdnél a köves, csenevész fűvel benőtt terepen tovább kóstolgattuk a kínálkozó kihívásokat.
Újdörögddel szemben, a katonai gyakorlótéren, igazán embert, és gépet próbáló szakaszokat is
lehetőségünk volt leküzdeni. Mindenki tudásához, és gumijához mért nyomvonalat választott magának,
amint keresztül-kasul bejártuk a területet. A végén egyik kedvenc helyemen, a katonai megfigyelő
állásként szolgáló, pazar kilátást nyújtó Cseket hegyen kötöttünk ki. Vesztünkre. A csúcson,
az ég hátterében kirajzolódó sziluettünk azonnal szemet szúrt katonai őrség közelben tartózkodó
járőrének. Veszett sebességgel indult utánunk hegynek fel a terepjárójuk. Nem volt mese,
el kellett tűnnünk.
Sümegen a benzinkútnál kávézgatva kiértékeltük a nap során szerzett
élményeinket, majd elváltunk. Csaba hazaindult Zalaegerszegre, mi pedig Arival Keszthelyre.
Már sötét lett, mire a mocik a garázsba kerültek.
Csavarogni jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Rezi Vár Motorostúra
2012 09 24
rövid kaland leírás
TDM-850, csalódott vártúrája
Kattints a képre............
Ma, már a kerékpáros turista is üldözendő az erdőben. Holnap, már a gyalogos vándor sem teheti be oda a lábát.
Úgy lesz, mint a Balatonnál. A partszakasz 90 százaléka mára már privát. Nincs a parton sétálgatás! Sikerült is
meghozatniuk a szükséges törvényeket, hogy távol tartsanak az erdőtől-mezőtől. Szégyellem is magam, ha áthágom a szabályokat.
Be kell látnom,
azért számomra is maradt még lehetőség. Jól ellenőrzött körülmények között, hazuról a kijelölt útvonalon eljárhatok
a munkahelyemre, sőt elmehetek az üzletekbe, hogy leadjam, amit kerestem. Szép Új Világ.
Azért van egy másik, számomra szimpatikusabb megközelítés is. Olyan gondolatok, melyek az erdő szeretetére ösztönöznek, úgy, hogy nem tiltanak el tőle.
Az Erdő üzenete!
Vigyázz rám, ember, mert én is élek, érzek!
Szeress, hisz életeden végig elkísérlek!
Vagyok:
kisfiad bölcsője, tűzhelyed melege,
házad gerendája, tornácod fedele...
Vagyok:
pad az iskolában, otthonodnak ajtaja,
éhezőknek, szomjazóknak, munkásoknak asztala.
Vagyok:
orgona, zongora, citera és cimbalom,
vagyok fejfád és koporsód,
ha rádborul a sírhalom...
Kérve-kérlek, ember, ki együtt élsz velem,
hallgass meg, oly szerény, oly rövid e kérelem!
Ne bánts!
"Wenczely, az erdész"
Kattints a képre............
bővebben>>>
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Harckocsik nyomában
2012 08 27 Ódörögd közelében
rövid kaland leírás
Egy TDM-850, az egyes harcos kiképzésen
Kattints a képre............
A gázálarcban a külvilág eltűnt. A párás üvegen át, mint gülüszemű marslakók bámultuk homályba vesző társainkat, ziháltunk, fujtattunk a gumipofában. Nem csak vakok, jóformán süketek is voltunk saját légzésünk hörgő sziszegő hangjától.
A boldogság fokozható. Az élményt a vegyvédelmi ruha felvétele emelte az egekig. Fél süketen, szinte vakon nem túl egyszerű felvenni. Ilyenkor gyakran nadrágszárnak nézte az ember a kabátujját. Előbb utóbb azért sikerült beöltözni, és hogy a kellemes gőz a gumiruha alól lefelé ki ne szökhessen, ránk került a vegyvédelmi csizma is. Hú de jó volt.
Kattints a képre............
bővebben>>>
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A födő neve:
VASKAPU Motoros Kalandtúra
2012 08 04-11 Románia
Túrabeszámoló
TDM-850, és VStrom-650
Kattints a képre............
A hegytetőhöz közeledve egyre több volt a szabadon kóborló vadszamár. Vadszamarat mondok, de ilyen barátságos kíváncsi szeretetre méltó állatokkal még nem sok dolgom volt.
A csacsik barátkoztak, mindent megnéztek megszagoltak, hozzánk dörzsölőztek, nyalogattak, ha lassan mentünk a motorral követtek, mellettünk ügettek.
Így történt, hogy a hegyen, összetalálkozott a vadszamár, és a vén szamár motoros ruhában.
Romániára gondolva eszembe jutnak a motorkergető kóbor kutyák, a nem látott medvék, farkasok. Felidéződik bennem a fejszével útnak induló birkaterelő amazon, az erős szögesdróttal is erősített kerítések. Álmomban vezetve ügyelek a hihetetlenül barátságos kíváncsi vadszamarakra, kerülgetem az úton kószáló teheneket, juhokat, lovakat. Az adrenalin dolgozik, figyelek, mert jön a kátyú, a gödör, az útfelmarás, a két sáv között előző kamion, a hegyi szerpentineken vadul előző Dáciák. Sohasem fogom elfelejteni a gyönyörű vad hegyvidéket, a csalogató köves hegyi utakat, a csillogó robogó kristálytiszta hegyi patakokat, és a hűvös hegyi forrásokat. A jó öreg TDM-850 megint hazahozott.
Kattints a képre............
bővebben>>>
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Érdekes, ha egy éve azt mondta volna Valaki, hogy az első motoros csavargásomat Romániában teszem, kinevetem.
Nagyon kellemesen csalódtam ebben az országban és az itt lakó emberekben. Ott tartózkodásunk alatt egyetlen attrocitás nem ért Bennünket, mindenhol segítőkész emberekbe botlottunk, vagy fordítva. Nagyon megfogott az érintetlen természet és a hegyekben élő emberek egyszerű élete.
Kattints a képre............
bővebben>>>
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Volt egy régi viharvert Honda Dio robogónk. Gyárilag piros fehér, aztán kék,
később kipingált kék külsővel. A barátaim el is nevezték búcsús cigós mocinak.
Egy kicsit tényleg ciki volt vele emberek szeme elé kerülni.
A moci most is viharvert, de már nem szégyelli. Kapott egy friss sivatagi jellegű
álcafestést. Az új terepszínű külső Afrikából hazatért megfáradt jámbor jószág
külsőt kölcsönöz neki. Rajta a felirat " Never more AFRICA" mintha már járt is
volna arra felé, és elege lenne belőle. Igaz, Japán sincs közel, és ott már járt, tehát lehetett volna
akár már Afrikában is. Egy régi sisakot is hozzáigazítottunk az új megjelenéséhez.
Mivel Ő már rég nem szégyelli, hogy ronda, akár emberek közé is vihetjük.
Legfeljebb azt mondják rá, hogy szar színe van. Ez igaz.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Volt három szabadnapom, amelyekből kettőt a mocizásnak, egyet pedig a fűnyírásnak szántam. A jó öreg TDM850-el legurultam Keszthelyről a Mecseken át Baranyába egy kis rokonlátogatásra. Nem fáztam a 30 fok feletti hőségben. Még Marcali előtt elszakadt a kilométeróra spirál. Telefonon azonnal rendeltem egy újat potom majdnem hatezerért.
Visszafelé szabadon csavarogtam. Az egyik dunaparti pihenőm alkalmával egy arra járó kislány megkérdezte az anyukáját, hogy "A bácsi motorján miért van postaláda?". Meglátogattam Bátán a Dunaparton a cölöpökre épült halászviskókat. Pár éve jártam itt, akkor a tanyázó legények szívesen fogadtak. Itt ettem életemben először csirkepaprikás-halászlevet. Azt reméltem megint felverhetem a sátramat egy éjszakára. Most nem volt itt senki a régi ismerősök közül. Megváltozott a hely, sokkal rendezettebb lett. Az egyik kunyhónál tanyázó kedélyes csapat örömmel fogadott, és a moci túradobozait mustrálgatva jelezték, hogy ők nem kértek pizzát. (Ennyit a túradobozaimról.) A halászok azt mesélték, hogy nagypénzű ember vette meg a partszakasz alsó részét. Állítólag bontás lesz a cölöpkunyhók sorsa. Amíg lehet, azért odajárnak horgászni. Megkínáltak egy kólával, és hozzá egy kobász-kenyeres uzsonnával. Invitáltak a két hét múlva megrendezésre kerülő Keszeg Fesztiválra, ami itt lesz a Duna parton.
Baja környékén nem volt üzemelő kemping, ezért Szekszárd felé keresgéltem. Az úttól nem messze Alsónyék közelében találtam egy fákkal, bokrokkal körbevett elhagyatott telket, ledőlő félben lévő kerítéssel, hatalmas gazzal. Nagyszerű eldugott sátorhelynek tűnt, úgy hogy rögtön be is költöztem. A valaha itt állt házikót már rég lebontották. Csak az alapok, a kerítés maradványai, és néhány beteg gyümölcsfa jelezte, hogy itt hajdanán emberek éltek. A közeli útról éjszaka jól idehallatszott a forgalom zaja. Főztem egy kis vacsorát. Van egy csomó lejárt, vagy lejáró félben lévő konzervem, és leves porom még a korábbi évek kalandozásaiból. Ezek közül pusztítottam el kettőt. Nézegettem a csillagokat. Elég távol voltam a települések zavaró fényeitől. Magamfajta rövidlátónak csak távcsővel látszik igazán, hogy csillag csillag hátán pislákol. Láttam néhány meteort, műholdat, és jó pár repülőgépet a sötét égen.
Másnap a reggeli, és a felszerelés összecsomagolása után tovább csavarogtam. A hőség miatt a vízkészletem feltöltése igen csak fontosnak tűnt. Cece felé egy kis falu közkútjánál meg is tettem. A Rétszilasi tavaknál a Rétimajori halgyár bejárata csábított. Tettem egy kört odabent is. Szálloda, madármegfigyelő állomás, rengeteg mesterséges, lés természetes tó, horgászási lehetőség stb. Majdnem ott ragadtam egy éjszakára, mert egy motoros kolléga, aki mellesleg valamiféle kisfőnök ott, kivételesen megengedte a sátorverést. Túl korán volt még, és túl meleg. Hiányzott a menetszél. Mentem tovább a Balcsi felé, aztán néhány kitérő után este már otthon is voltam.
Kattints a képre............
Csavarogni Jó!!
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Válság ide, válság oda, munkahelyem kétes jövője, semmi nem számít, elkapott a láz.
Egy nagyobb utat terveztem szeptember elejére, Románia, Bulgária, Görögország,
majd visszafelé Szerbia, Montenegró, Bosznia, és Horvátország. Egész évben erről
álmodoztam. Na, ezt mosta el a válság.
A szabim szeptember 02-től ketyegett, volt
két hetem a semmire. Kínomban az utolsó pillanatban elkezdtem gyorsan társat keresni
egy kis költségvetésű Szlovéniai túrára. Nem volt jelentkező, az időjárás előrejelzés
pedig három nap után komoly esőzéseket, viharokat jósolt a térségbe. Mindenesetre,
szeptember 05-ig még jó idő lesz.
Szeretném bejárni Szlovénia hegyvidékét, és talán leruccanok a tengerhez.
Szeptember 03-án hajnalban kapkodva indulok. Társam a jó öreg megbízható TDM 850 .....
bővebben>>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2011 Répcelak , Őrség kanyar
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2011 Fúrótorony látogatás Sárvár
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2011 Irány Baranya
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2010 Kalandtúra Bosznia Hercegovina, és Montenegró
motorostúra
Kattints a képre............
Túrabeszámoló
A helyi specialitást a kocsma mögötti pajtában nyílt tűzön sütötte a barátságos
kocsmáros néni. Ejtőztünk egy darabig a 2000 méter feletti magasságban haraphatóan
hideg tiszta levegőben forrón tűző napfényben. A jó bőrben lévő házőrző már az
érkezésünkkor farkcsóválva örült, mert tudta, a vendég után neki is leesik valami.
A kocsma mögötti gazdaságban tehenek, disznók, szárnyasok jelezték egymásnak az
idegenek jelenlétét. A kiscsibék jó öreg TDM850-es motorom gumijáról szorgalmasan
csipegették az útközben összegyűjtött tehénlepény maradékát..................
Bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2010 Kalandtúra Bosznia Hercegovina, és Montenegró
motorostúra
Ahogy Andris látta
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2010 06 29 Barcs (határjárás)
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2010 Baranya felé
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Nyári mocis bóklászás 2009 09
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Nem kell feltétlenül külföldre menni egy jó motorozáshoz. Szép élmény volt a
Keszthely - Esztergom - Eger - Miskolc, útvonal. A szállás nulla Forintos volt,
ott táboroztunk le, ahol éppen az este ért. Aludtunk a Duna parton, tóparton,
és marhalegelőn egyaránt. Nem kellett a vekkert felhúzni, ébresztett a kóbor
kutya, a halőr, és a sátrakat legelő marhacsorda. Megbízható társam most is a jó öreg TDM850 ...
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mecsek 2009 06 25
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Őrségi bóklászás 2009 05 27
(UFO vadászat, avagy a mámoros típusú találkozás)
Kattints a képre............
Egy erdőszéli tisztáson vertem tanyát. Alig végeztem a kis vacsorám elkészítésével,
jött a vihar. Unalmamban a sátramban hasalva egy egyszerű digitális fényképezőgéppel
próbáltam fotózni a villámokat. Meglepetésemre, olyasmi is rákerült a képre, amit
én ott nem láttam.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2009 04 Barnával Zalában, és más bóklászások
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Az erdei úton nem volt semmi forgalom. Helyenként a fák már elég jól benőtték.
Az ősszel lehullott lomb, és vízátfolyások tették kellemessé a csúszkálást.
Szinte sötét volt azokon a helyeken, ahol a fák összeértek felettünk. Sehol
egy lélek. Az egész úton csak egy, a hegyoldalban lassan felfelé araszoló
marhacsordával találkoztunk. Semmi mozgás csak eső.
Eszembe jutottak az előző
este hallott medve, hiúz, és farkas történetek. Ráadásul Laci bácsi, akihez
igyekszünk, erdész volt, míg nem találkozott egy medvével. Az állat lehántotta
Laci bácsi fejbőrét vállát, hátát, mire belesett egy szakadékba, ahol a medve
már nem követte. Szerencsére volt térerő, és még egy kis ereje is telefonálni.
Megtalálták, megmentették, megúszta. Hasonló gondolatok, és a kezem ügyébe eső,
a csomagok tetején rögzített gyalásó járt az eszemben.
Én mentem elöl. Az esőben
hunyorogva alig láttam a félhomályban, amikor egy kanyar mögött két medvebocsforma
alak jött szembe. Megláttak, és felénk kezdtek rohanni. Ahol bocsok vannak, ott a
felbőszült anyamedve is várható. Megfordulni már nem tudtam a felmálházott TDM850-el.
Lassítottam, és mentem
velük szemben. Gondoltam, ha a közelükbe érek, gázt adok, és uzsgyi. Egy pillanat
elteltével kiderült, hogy két nagytestű medveszerű hegyi juhászkutyáról van szó.
Biztosan az előzőleg látott marhacsordához tartoztak. Látták, hogy itt jön két
vadmarha, és tudták, a csordában a helyünk. Kötelességtudóan nekiálltak terelgetni,
de amikor nem fogadtunk szót, ugatós, majd vicsorgós hajsza lett belőle. Előbb
engem, majd az utánam érkező Andrist próbálták kóstolgatni...
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Találkoztam sokféle emberrel, de a legjobbak, és legbarátságosabbak a leggyanúsabb
külsejű csórók voltak a Duna árterében. Jövőre is meglátogatom őket. Igazi törvényen
kívüli társaság, de halászatból, vadászatból, alkalmi munkából megélnek.
Óriási lakomát rendeztünk.
Csirkepaprikás-halászlé. Úgy éreztem, életemben nem ettem ilyen finomat.
A hatalmas kondérba a belevalót ők hozták, a bort én szereztem be. Lehet,
hogy azért fogadtak be ilyen könnyen, mert napok óta nem borotválkoztam, és
igazi vén gazember külsőm volt? Mindenesetre összeillő párost alkottunk a jó öreg sáros TDM 850-el...
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM850 gurulások
motorostúra
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Súlyhatár max 20-25 Kg !!!
Az alábbi listából válogatok, az útvonal, és a túra jellegétől függően a súlyhatárt
figyelembe véve. Ha többen megyünk, a felszerelés közösen használható részét, mint
például a szerszámok, elosztjuk egymás között.
‹ ‹ Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mocis fotók
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Otthoni Mocis képek 2008
( az Öreg, és az Új, a gyerek, meg én)
A szépség és a szörnyeteg. Na, de melyik, melyik?
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
Pontosan 11.900 Km után cseréltem le a Szlovénia túra előtt, de kb. 1.000 Km-t még kibírt volna.
Nagyon meg voltam vele elégedve. Vízes úton a felfestett útburkolati jeleken a megpakolt TDM 850 kissé
csúszott, figyelni kellett rá.
Az első gumim ugyanez, fordított forgásiránnyal egy hátsó gumi. 18 colos méretben az elsőre nincs
endúró választék
11.900 Km után még egy hátsó gumit kibír, de kissé már fogasra kezd kopni.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM 850 gumicsere 2011 09 01 MITAS Enduro E10
Óraállás: 73076Km
Csupa jót írnak róla. Kíváncsi vagyok rá mit tud.
Sebességhatára 69T = 190 Km/h.
A Szlovéniai túrán csak egy komoly csúszásom volt
az esőben, egy durva fékezéskor, pedig a hegyi szerpentineken
döntögettem rendesen. Szépen simán fut a durva blokkok ellenére.
Kicsit hangosabb az előző gumimnál, de ez kit érdekel.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM 850 gumicsere 2012 06 26 ,
elöl Heidenau K60,
és ismét MITAS Enduro E10 hátul
Óraállás: 79.811 Km
A tervezett Vaskapu túra előtti gumicsere. Egy hónap múlva indulunk. Heidenau K60-am még nem volt a jó öreg TDM 850-en.
Egy ideje már szerettem volna kipróbálni.
Most csak előre raktam K60-at, mert hátul a korábban is használt MITAS E10-el nagyon
meg voltam elégedve, annak ellenére, hogy egy kicsit túl gyorsan kopik.
Az előző Mitas E10 6735 Km-t futott, plusz még kb 250 Km-t, amikor nem működött a Km órám.
A Vaskapu motoros kalandtúrán a Heidenau K60 jól viselkedett, jól tapadt de nagyon hangos, és ha nincs megfelelően felfújva, kicsit szitál tőle a kormány úgy 40-50 Kmh között.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Karbantartás-javítás
TDM 850 vezérműlánc csere, szelephézag állítás, porlasztó tisztítás, bukócső, láncszakadás .....
2008 - napjainkig
Kattints a képre............
Vezérmű-láncot cseréltem. Morse 82RH2015-138 vezérműlánc, 19310 Ft
Szelephézagokat kellett állítanom ( a szívószele hézagok közel nullán, a kipufogó szelephézagok nagyok voltak.) . Minden szelep alá új lapka kellett. 500Ft/db.
Szelepfedél tömítés csere, Athena 082-73 szelep fedél tömítés készlet, 7200 Ft
Porlasztót szétszedtem, kipucoltam, így megszűnt a toló üzemű durrogás. (cut off valve járat volt eldugulva.)
Olajcsere 7 000 Hűtőfolyadék csere 1 500
Hátsó fékbetétek csere 7 000
Kuplung bowden-bél csere (én lágyforrasztottam, egy évet ki szokott bírni. 1 000
A jobb oldali tökéletlen tűzkarika okán próbáltam a kipufogó leömlőket leszedni, de nem sikerült egyhetes áztatás után sem, tehát így maradnak.
2019 tavaszán egy kanyar utáni kigyorsításkor elszakadt a lánc, a hátsó kerékre tekeredett és rosszabb volt mint a satufék.
Szerencsére a mögöttem érkező kamioon még éppen ki tudott kerülni. A hátsó kerék nem mozdult, a motort tolni sem tudtam,
csak elcibáltam az útról. Utánfutóval kellet a gépet hazaszállítani. Ezt a szégyent! A lánc nem a patentszemnél,
hanem egy gyári kötésnél szakadt el! Pár dolgot cserélnem kellett a motor hátulján..
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A TDM850-nek nem sok gyenge pontja van. Az én gépemnél az egyik a Km óra volt.
Gondolom a rossz Km óra spiráltól a mutató annyira ugrált, hogy tőben elrepedt,
és egyik alkalommal éppen ránéztem, amikor letörött és eltűnt az óra belsejében.
Nem volt mese, szét kellett szednem, és eszkábáltam rá egy új mutatót.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
Midig az endúrók, a világjárásra alkalmas motorok tetszettek. Az XT-met akkor
adtam el, amikor a vadászok, és természetőrök elkezdtek üldözni, törvényt
hoztak ellenem, és motorelkobzással fenyegettek. Az erdő csak a vadásztársadalomé!
Ők járnak ott nagy terepjárókkal, puskákkal, ők óvják a természetet,és az állatokat a mindent
eltipró motorosoktól. Most, hogy már nincs endúróm, észre sem veszem, de
addig-addig alakítgatom a jó öreg TDM850-et, még a végén világjáró mindenes lesz belőle.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Volt néhány gond a Dukival. Orvosoltuk őket. Ha ment nagyon ment, és nagy
élvezet volt vele motorozni. Kicsit már untuk a gyakori javítást, a drága
alkatrészeket, és inkább eladtuk.
Utódja egy megbízható igásló, a TDM 850 4TX.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Hevert otthon egy darab plexi. Próba képen elkezdtem hőpisztollyal hajlítgatni.
Némi türelemmel, kézégetéssel sikerült egy új ideiglenesen végleges szélvédőt
összehozni. Egy év után sötétre lakkoztam. Most így néz ki. Meg van a gyári
eredeti szélvédő is, de ez jobban tetszik.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
Az olajfogyasztás egyik oka lehet a TDM 4TX-nél a meghajtó tengely szimering hibája.
Ha a leállított motor alatt kis olajfolt található, általában a meghajtó tengely
szimering, vagy az önindító szimering a bűnös. Amíg a kis lánckerékre kevés olaj jut,
tekintsd automata lánckenésnek ezt az apró hibát. A kis lánckerék mögött a szimering
és a tengely csapágyazása közé három furaton nagy nyomással nyomja az olajszivattyú
a kenőolajat. A szimering speciális, itt csak a gyári bütykös használható. A bütykök
szerepe, hogy a szimeringet adott távolságban tartsa a csapágytól, helyet adva ezzel
a kenőolajnak.
Vigyázz, a szimeringen lévő távtartó bütykök nem szabad, hogy takarják
az olajjáratokat! Néhány primitív szerszámmal a blokk megbontása nélkül házilag
cserélhető a hibás szimering.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM 850 porlasztó javítás,
üzemanyagfogyasztás csökkentés,
tűszelep utánállítás
Kattints a képre............
A jó öreg TDM Rinóm az utóbbi időben kissé túlzott étvággyal evett. Fogyasztása közelített a 6 liter/ 100 Km értékhez. Nagyon szeretem, de ezt már sokalltam, és lejjebb nyomtam a tűt a torkán.
A szerelés után a szegényebb keverékkel elindultam egy rövid próbára, ami kissé elhúzódott. Hidegen kissé durrogott, de bemelegedve már hozta a formáját. Remélem nem lett túl szegény a keverék. Majd egy hűvös esős napon elválik, volt-e értelme a szerelésnek.
Kattints a képre............
A TDM-be épített MIKUNI porlasztó tűszelepe vízszintesen helyezkedik el, ezért a rezgéstől a tű, és a szelepház is kopik. A kopik itt csak néhány mikromillimétert jelent, de ez az üzemanyag fogyasztás növekedéséhez már elég. Régi csórómotoros trükk, a tűt beljebb nyomni a szelepfészekbe. Olcsóbb, mint újat venni. Erre az utánállításra biztosít lehetőséget a tű tetején elhelyezkedő vájatsor, és egy zégergyűrű. Minél feljebb kerül a zégergyűrű, annál jobban belelóg a tű a szelepházba, és annál jobban elzárja az üzemanyag útját. Tehát ugyanannál a gázállásnál, szívótéri vákuumnál, kevesebb üzemanyag jut a beszívott levegőhöz. A művelethez a porlasztót nem kell kiszerelni.
Nézd meg a képeket. Nagyon fontos a tisztaság! Ne jusson por a porlasztóba! Idomok le, tank le, légszűrőház ki, és máris hozzáférsz a porlasztóhoz. Rongy a szívótorokba. Rongy a membrán fedél alá a lehulló alkatrészek megmentéséért. Membránfedél ki, vigyázva a rugóra, és a ház alsó felén lévő kis gumigyűrű tömítésre. Rugó, membrán (koton), suber, és tű egyben ki az asztalra. Szedd ki a tűt. Látni fogod rajta a kopás helyét. Szereld egy vájattal feljebb a zégergyűrűt. Ellenőrizd a kotont ( a gumimembránt). Ha nem szakadt, nem sérült, nem lyukas, és nem kezd repedezni, mehet vissza minden a helyére. A membrán állapota nagyon fontos! Vedd komolyan!
Végezd el ugyanezt a másik porlasztóval is. A végén a torokba benyúlva a tű kopott részét forgasd felülre. Egy darabig jó lesz. Én ezt már harmadszor csinálom. A TDM-em már 100 ezer Km felett jár, és még mindig az eredeti Svájci beállítású tű, és szelepház van benne. Átlag öt lityit szokott fogyasztani. Nézd meg a képeket. Remélem, eligazodsz a segítségükkel.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A Yamaha TDM 850 3vd fényszórói a két első teleszkópszár között aluról egy-egy 8-as csavarral állíthatók oldalirányba, jobbra-balra.
A fényszórók felülről az idom alatt a jobb és baloldalon állíthatók szintén egy 8-as csavarral fel-le irányba.
A fényszórók állításához nem kell az idomot leszedni, felülről, a műszerfal alá benyúlva, és alulról el lehet érni a őket.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Midig tetszettek az összeeszkábált soft csomagtartó készletek. Én két 1100 Ft-os
kínai hátizsák összevarrásából készítettem nyeregtáskát (oldaldobozként), és még
egy nagyobb sporttáskát használtam (top case helyett). A sok rekeszbe jól
szortírozva könnyen elérhetően lehetett pakolni. A rendszer prímán működött,
de az egy napig tartó eső azért sok volt neki.
A hosszabb túrák kikövetelik a vízhatlan, és zárható megoldásokat. A Kecskeméti
Metalconstructtól rendeltem három aludobozt, és készítettem alájuk saválló zártszelvényből
egy variálható csomagtartót. A rendszer vízhatlan.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Öregszem. Ahogy közeledtek a novembervégi hideg reggelek, és esték, kezdtem fázni a motoron.
Nálam a motorozás eddig négy évszakos volt. Igaz az extrém hidegben, vagy jeges utakon azért
kihagytam ezt az élvezetet. A neten régebben belebotlottam az elektromos fűtésű motoros ruhákba,
de eddig nem érdekelt. Most viszont már utánanéztem. Nem olcsó mulatság.
Meggyőztem magam,
hogy egy fűtött ruha árából inkább egy hosszabb túra benzinköltségét fogom fedezni. Közben
belebotlottam "az ülésfűtésből fűtött motorosruha" témájú írásokba.
Pl: http://www.onroad.hu/motor/bemutato/812/
Annyian leszólták, hogy kedvet kaptam a kipróbálására. Lementem a garázsba, és a gyerek kocsijából
a ruháim alá tekertem a fűthető üléshuzatot. Az asszony azt hitte meghibbantam, a gyerek a teraszról
vigyorgott. Persze olyan képet vágtam, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. A kölyök megkérdezte,
hogy az ülés nem férne-e el még a pulcsim alatt, míg az asszony megígérte, hogy szerez nekem egy gumibugyit is.
Kitoltam a mocit, beindítottam, és rácsatlakoztam a szivargyújtó aljzatra. Sokat nem vártam a dologtól.
Elég hideg volt, úgy öt-hat fok, és a rajtam lévő pulcsi nem sokat melegített. Bekapcsoltam a fűtést, és
szépen melegedni kezdett a ruha alá tűrt ülésfűtés. Nem rossz, és az öreg TDM generátora is bírja.
A világításon meg sem látszik, ha a fűtést ki-be kapcsolom. Bírta reflektorral is. Egy kis számolgatás
után úgy döntöttem akár két ülésfűtést is elbír a generátor teljes világítással.
A "kisgyerek" éppen indulni készült, megkértem, ha már úgy is megy, nézzen be a Tesco-ba két
ülésfűtésért. Láthatta rajtam, hogy nálam "elmentek hazúról", és nem akart hosszasan kínozni, ezért
negyedórán belül a kezembe volt a két fűthető üléshuzat. Kétezer valamennyi volt darabja. Szétszetem őket.
Nem akartam külön összevarrt pólókkal, gatyákkal vacakolni. Legjobb, ha közvetlenül a motorosruhába
integrálom. Némi tanakodás, és próbálgatás után a fűtőszálakat befűztem a motorosruha kivehető bélésének belső felébe
közvetlenül a bélésanyag alá, hogy a testemhez minél közelebb legyen. Estére elkészült. A főpróbát azonnal
a sötétben egy közel 100 Km-es kör során megtartottam. Először addig mentem, amíg rendesen el nem kezdtem
fázni, és csak az után kapcsoltam be a fűtést. PRIMA!!
A gyáriak biztosan sokkal jobbak, de azokat én még nem próbáltam, tehát nekem ez a csúcs. Egy ülésfűtés
van a motoros nadrágban, egy a felsőben. Párhuzamosan vannak kapcsolva derékmagasságban egy kis csatlakozóval,
és két fokozatban állítható a fűtés intenzitása.
Miért is nem csináltam ezt meg már korábban?
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mociaink voltak
Kattints a képre............
Riga 12 50
Simson 50
Honda DIO 50
KTM GRX 50
Honda MTX 50
Yamaha XT 500
Yamaha TDM 850 3WD
Ducati Multistrada 1000DS
Yamaha TDM 850 4TX
Moto Guzzi Nevada 750
Yamaha BT1100 BULLDOG
Cagiva Navigator 1000
Gas-Gas FSE 450 SM
Aprilia Scarabeo 200
Cagiva Canyon 600
BMW R 1150 R
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mocijaink javítása, karbantartása
Kattints a képre............
Motorkerékpárjaink javítási költségei
Mennyibe kerül egy mocit fenntartani? Egy motorkerékpárt nem elég megvenni. A motornak csak akkor van értelme, ha gazdája nem tekinti státusszimbólumnak, nem hagyja a pajtában porosodni, és rendszeresen használja.
A jó motor az, amelyik kiszolgálja a gazda igényeit, és szinte alig igényel szakértő törődést. Nem kell ahhoz szakértőnek lenni, hogy a mocit rendben és tisztán ápoltan tartsuk. A motor ezt meghálálja. Egy ilyen gép gazdájának a társa lesz, nem hagyja cserben, és ösztönzi a gazdát hosszú távoli utakra ahol hihetetlen, csodálatos élményekben lesz részük.
Egy gazda, aki foglalkozik a mocijával, megismeri annak gyengéit, erősségeit, tudása határait,
és szinte összenő a motorjával. A gazda egyre képzettebb, gyakorlottabb, és magabiztosabb lesz.
Nem lesz szüksége rá, hogy minden apró cseprő problémával szerelőhöz szaladgáljon. Ma az interneten
4minden motorkerékpár szereléssel kapcsolatos információ könnyen elérhető. A márkatársak szívesen
segítik egymást. Osztják a jobbnál jobb tanácsokat, csak tudni kell kérdezni, ha szükséges.
Alkatrészt a mocihoz, pedig szinte már a sarki boltban is be lehet szerezni.
A mi motorjaink mióta nálunk vannak, sohasem láttak szerelőt. Minden karbantartást, szerelést
magunk végzünk el rajtuk. A törődés, szerelés, a napi használat, és a hosszú közös túrák szinte
a szívünkhöz ragasztották őket. Nagyon nehéz megválni egy-egy ilyen jó baráttól, hűséges társtól.
Minden valaha volt motorunk, szinte minden darabjára, alkatrészére emlékszem. Emlékszem arra, amikor
hozzám került elhanyagolt külsővel, és a törődés hiánya miatt sok apró könnyen javítható hibával, már-már az
üzemképtelenség határán, vagy azon is túl. Most pedig viszi az új tulajdonos boldogan, de vajon törödik-e majd vele?
Mi lesz a sorsa? Meg értik-e ha majd panaszkodik? Meddig húzza még, ha nem én figyelek rá?
Rossz gazdánál nehéz motornak lenni. Legyél jó gazda.
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM 850 műszaki adatok
kopó alkatrész méretek
Kattints a képre............
műszaki adatok, alkatrész méretek
A Yamaha gyári alkatrészek nem olcsók. Sokszor helyettesíthetők szabványos alkatrészekkel a csapágyak, és szimmeringek, valamint utángyártott alkatrészekkel pótolhatók, a fékbetétek, féktárcsák.
A TDM 850 porlasztója több más márkában is szolgál. Porlasztó felújítás során a vásárlás előtt érdemes a porlasztó alkatrészek árát a Suzukinál, Ducatinál, Aprilianál is megnézni.
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mindig az endúrók, és a világjárásra alkalmas nagy túraendúrók tetszettek.
Mióta a terepmotorozás bűnesetté vált, az erdei utakat lesorompózták, a
"természetromboló" motorosokat hegyen völgyön át nagy terepjárókkal üldözik,
és büntetik, már csak a nagy túraendúrók felé kacsingatok. Ez továbbra is
kacsingatás marad, mert nem ér le róluk a lábam. Marad a köztes megoldás
az enyhén terepesített túrásított TDM 850.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Motorkerékpárok DAKAR győzelmek 1979-2012
Dakar motorkerékpár győzelmek
A TDM-850 csak szeretne hozzájuk kicsit hasonlítani
Kattints a képre............
A jó öreg Yamaha TDM 850 felmenői között találhatók nagy DAKAR harcosok. Hosszú volt az út a TDM 850 születéséig, de már az az év is nagyon messze van amikor megszületett. Az én öreg jószágom a gülüszemű Rinóm 1995-ös, és fajtájának egyik utolsó darabja. Akármilyen vén, azért még most is büszke őseire.
1979 Cyril Neveu ----------------Yamaha --------XT500 Francia
1980 Cyril Neveu ----------------Yamaha --------XT500 Francia
1991 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE750T Francia
1992 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1993 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1995 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1996 Edi Orioli--------------------Yamaha --------YZE850T Olasz
1997 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1998 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
Az XT-500 volt az első valamirevaló strapabíró négyütemű egyhengeres, ami irányt szabott az endúrók fejlődésének.
1991-től a Dakaron már ott dobogott a TDM ős szíve a kéthengeres soros négyütemű twin.
1991-ben piacra dobta a Yamaha a TDM 850-et 3vd típuskóddal. Az idők során nem sokat kellett cicomázni rajta.
Nagy változtatásra nem volt szükség. 1994-ben azért kicserélték a léptetővillát, a váltófogaskerekeket és a
kuplungkosarat is.
A TDM-ek sok mindent kibírtak, sokmindent megéltek. Történeteiket a világ minden táján ma is sokan mesélik.
A TDM 850 igazi túramotor. Erős, strapabíró, és megbízható. Nagyon jó féke, feszes állítható futóműve a
sportmotoroktól is örökölt géneket.
Egy kissé karbantartott TDM-850-e soha nem hagy cserben.
Aztán 1995-ben legyártották az utolsó darabot mérges zöld színben. És összetalálkoztunk. Azóta összeszokott
párosként együtt csavargunk amerre csak tudunk. És mi sokfelé, jó-rossz utakon,
és mindenféle terepen szeretünk csatangolni. Fajtársaink között sokan több százezer
kilométert faltak fel, mi csak épp, hogy elhagytuk a százezret. És megyünk, megyünk tovább…
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Olasz Dolomitok és Szlovén Alpok túra
BT1100 Bulldog - TDM850 Öszvér
2018 júli.24-29
Kattints a képre............
A tavaszi Szlovén Alpok "Fel Mangart-ra"túra jól sikerült, de az időjárás okán nem volt teljes. A csúcsra vezető út le volt zárva.
Ari időközben vett egy BT1100 Bulldogot. Rendbe raktuk, és már alig vártuk, hogy egy hosszabb motoros túrán kipróbáljuk. Volt egy hetünk a csavargásra, és erre az Szlovén és Olasz Alpok pont megfelelő célpontok.
Az Olasz Alpok legszebb motoros útjai a Dolomitokban vannak. Igazi motoros paradicsom. Természetesen az odavezető úton a Szlovéniában Mangart-ot is megmásztuk.
A Yamaha Bulldog nagyon jól teljesített. Nyomatékos kanyarvadász. Öröm vele motorozni. A kátyúk hiányától szenvedő Olasz és Szlovén utakon Istenkirály.
Azért ne felejtsük: A Magyar gidres-gödrös mellékutakon, és mostohább helyeken, a Jó Öreg TDM 850-es öszvér felülmúlhatatlan.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Fel MANGART-ra Szlovén Alpok - Kelet Olaszország túra
2018 május.23-26Kattints a képre............
Zoli túrabeszámolója
A korábbi évek jól sikerült közös túrái után úgy gondoltuk, hogy Szlovénia legyen az idei célpont. Felmerült átmenetileg Ausztria is, de régebbi motorok miatt ezt a lehetőséget elvetettük. Viszonylag rövid időn belül konszenzusra jutottunk, hogy mikor és mennyi időre megyünk. A szállás foglalása is időben megtörtént, egy Kobarid melletti hegyi faluban. Levi Dresnica-n, Sobu na Lovrizu apartmanházban 4 szobát foglalt nekünk, reggelivel. Utólag kiderült nagyon jó választás volt, részemről a Booking értékelése 9,9.
A társaság vegyes volt, testvérpár, apa-fia és a többiek. A horkolók és nem horkolók viszonylag gyorsan párra leltek. A 8 motorból álló csapat egyben tartása a túrán nem tűnt egyszerű feladatnak, de belevágtunk a szervezésbe. Az útvonal megtervezésében, az úti célok kiválasztásában Gugli barátunk volt a segítségünkre. A terv szerint kanyargósabb, lendületes íves, egyenes szakaszokból és látnivalókkal tűzdelt megállókból állt össze az itiner. A sokadik alakításra egész pofásra sikeredett : András és Attila (továbbiakban A&A) korábban indultak. Közös túránk előtt megmászták a Großglocknert és jót motoroztak az osztrák jó minőségű utakon. Indulás előtt arról szóltak a hírek, hogy esős, zivataros utunk lesz, de nem riadtunk vissza már semmitől.
Jót motoroztunk, kb. 1400 km-t tettünk meg a négy nap alatt. A Mangart-ra fel túranevet az időjárás ugyan felülírta, de legalább a következő évi úti cél keresésével nem kell időt tölteni… Most úgy vagyok, mint a szamár a Shrek-ben, odaértünk már?
Csavarogni jó! Főleg, hogy Keszthely mindig hazavár. Azért ne felejtsük: A Magyar gidres-gödrös mellékutakon, és mostohább helyeken, a Jó Öreg TDM 850-es öszvér felülmúlhatatlan.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Már jó ideje nézegettem az eladó motorhirdetéseket. Szerettem volna valamilyen
öreg, de jó kiállású gépet találni, amit a hosszú téli estéken felújíthatok.
Talán egyszer az unokám, még kipróbálna valamit a 80-as évekből. Igazából csak
annyi megkötés motoszkált a fejemben, hogy két hengernél nem kell több. Ennek
ellenére a négyhengeres veteránokból is próbáltam válogatni.
Egyik este, ahogy bekapcsoltam a tabletet, azonnal megjelent egy új hirdetés. Egy üzemképtelen Moto Guzzi Nevada 750-es choppert árultak olcsón. Laci bácsi nagy Guzzi rajongó, és már telebeszélte a fejemet a Guzzi érzéssel. Már megtanultam tőle, hogy a BMW nem más, mint egy ronda lógócsöcsű Guzzi , amit nem szabad megvenni. (Én azért egy BMW-nek is tudnék örülni). A lényegében már nem idegenkedtem a Guzzitól, és egyre jobban tetszett a gondolat, hogy legyen egy ilyen különleges gépem.
Felhívtam a hírdető motoros kollégát. Az idős Úr elmondta, hogy több mint 10 éve áll a gép. Az utóbbi években már nem sikerült beindítani. Rozsdás, és akksi sincs benne. Nagyon szerette annak idején, ezért akárkinek nem akarja eladni. Szeretné, ha újra motor lenne belőle. Nem alkudoztam. Kértem nézze meg ezt a honlapomat, és ha alkalmasnak lát rá adja el nekem a mociját. Másnap reggel már küldtem is neki az előleget, nehogy beelőzzön valaki. Az üzemképtelen rozsdás vas olcsó volt, de úgy éreztem, ha hihetek a tulajnak, az olajnyomás hiány jelzés ellenére, nálam hamarosan ketyegni fog a motor. Én hittem a szimpatikus úrnak. A mocit utánfutón hazahoztuk Keszthelyre, és egy héten belül már le is vizsgáztattam a gépet.
Azóta átesett néhány alkatrészcserén, a motor, váltó, gardán és fékolajak cseréjén, egy komoly rozsdátlanításon- polirozáson. Most megint jól néz ki. Alig költöttem rá, viszont pár munkaórát rá kellett áldoznom. De hol van még a tél vége. Ha szép idő van, és ráérek, most télen is megyek vele 100-200 Km-es köröket. Egyre jobban működik, egyre jobban tetszik. A Guzzik kőkorszaki, de megbízható megoldásokkal készültek. Aki még nem próbált ilyen gépet annak hiába mondom, aki ment már ilyennel az viszont tudja milyen a Guzzi érzés.
A tavaszi pár napos Szlovénia túrára jön velünk a Guzzi is. Én a TDM-el megyek, Ari pedig a Guzzival akar jönni. Érdekes csapat lesz. Nyolcan nyolc mocival megyünk, és lesz közte mindenféle:
- 1 Aprilia nagy robogó,
- 3 TDM 850-es öszvér enduro,
- 1 KLE 500-as enduró,
- 1 Kawa W800-as retro motor,
- 1 Africa Twin, vagy helyette egy Ducati monster,
- és a kis 750-es Guzzi chopper.
A Papa (Laci bácsi) szerint, jól áll nekem a kis Guzzi, pont az én méretem, olyan gyerekmotor forma, amiről legalább leér a lábam.
Azért ne felejtsük: A Jó Öreg TDM 850-es öszvér felülmúlhatatlan.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Egyik este, ahogy bekapcsoltam a tabletet, azonnal megjelent egy új hirdetés. Egy üzemképtelen Moto Guzzi Nevada 750-es choppert árultak olcsón. Laci bácsi nagy Guzzi rajongó, és már telebeszélte a fejemet a Guzzi érzéssel. Már megtanultam tőle, hogy a BMW nem más, mint egy ronda lógócsöcsű Guzzi , amit nem szabad megvenni. (Én azért egy BMW-nek is tudnék örülni). A lényegében már nem idegenkedtem a Guzzitól, és egyre jobban tetszett a gondolat, hogy legyen egy ilyen különleges gépem.
Felhívtam a hírdető motoros kollégát. Az idős Úr elmondta, hogy több mint 10 éve áll a gép. Az utóbbi években már nem sikerült beindítani. Rozsdás, és akksi sincs benne. Nagyon szerette annak idején, ezért akárkinek nem akarja eladni. Szeretné, ha újra motor lenne belőle. Nem alkudoztam. Kértem nézze meg ezt a honlapomat, és ha alkalmasnak lát rá adja el nekem a mociját. Másnap reggel már küldtem is neki az előleget, nehogy beelőzzön valaki. Az üzemképtelen rozsdás vas olcsó volt, de úgy éreztem, ha hihetek a tulajnak, az olajnyomás hiány jelzés ellenére, nálam hamarosan ketyegni fog a motor. Én hittem a szimpatikus úrnak. A mocit utánfutón hazahoztuk Keszthelyre, és egy héten belül már le is vizsgáztattam a gépet.
Azóta átesett néhány alkatrészcserén, a motor, váltó, gardán és fékolajak cseréjén, egy komoly rozsdátlanításon- polirozáson. Most megint jól néz ki. Alig költöttem rá, viszont pár munkaórát rá kellett áldoznom. De hol van még a tél vége. Ha szép idő van, és ráérek, most télen is megyek vele 100-200 Km-es köröket. Egyre jobban működik, egyre jobban tetszik. A Guzzik kőkorszaki, de megbízható megoldásokkal készültek. Aki még nem próbált ilyen gépet annak hiába mondom, aki ment már ilyennel az viszont tudja milyen a Guzzi érzés.
A tavaszi pár napos Szlovénia túrára jön velünk a Guzzi is. Én a TDM-el megyek, Ari pedig a Guzzival akar jönni. Érdekes csapat lesz. Nyolcan nyolc mocival megyünk, és lesz közte mindenféle:
- 1 Aprilia nagy robogó,
- 3 TDM 850-es öszvér enduro,
- 1 KLE 500-as enduró,
- 1 Kawa W800-as retro motor,
- 1 Africa Twin, vagy helyette egy Ducati monster,
- és a kis 750-es Guzzi chopper.
A Papa (Laci bácsi) szerint, jól áll nekem a kis Guzzi, pont az én méretem, olyan gyerekmotor forma, amiről legalább leér a lábam.
Azért ne felejtsük: A Jó Öreg TDM 850-es öszvér felülmúlhatatlan.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A Fel-Fogarasra motoros kalandtúrán leginkább Andris új retró motorját, a Kawasaki W800-ast nézegettük. Elképzeltem kissé hosszabb rugóúttal, bütykös trágyaszóró gumikkal, stílusos túradobozokkal nyakig sárosan. Nagyon tetszett. A stílusos túradobozként tejeskanna, lőszeres doboz, üzemanyag kanna, katonai sátorlapból varrt soft-bag jöhetne szóba.
A túra után Keszthelyre hazaérve tovább motoszkált bennem a gondolat. Az öszvér TDM-850-hez sokszor elég lett volna a nagy 35 literes alu túradobozok helyett, valami keskenyebb, kisebb oldaldoboz. Volt egy 20 literes üzemanyag kannám, felkötöztem a csomagtartóra és tetszett. Beszereztem két új kannát és egy esős nyári napon mindjárt meg is csináltam.
Hogy ez miért nem jutott korábban eszembe? Szerintem jól néz ki.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A túra után Keszthelyre hazaérve tovább motoszkált bennem a gondolat. Az öszvér TDM-850-hez sokszor elég lett volna a nagy 35 literes alu túradobozok helyett, valami keskenyebb, kisebb oldaldoboz. Volt egy 20 literes üzemanyag kannám, felkötöztem a csomagtartóra és tetszett. Beszereztem két új kannát és egy esős nyári napon mindjárt meg is csináltam.
Hogy ez miért nem jutott korábban eszembe? Szerintem jól néz ki.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Megszületett az unokám, a kis Levi. Nem csak a papája nevét, a Papa kalandor szellemét is örökölte.
A jövő generáció Keszthelyi motorosa öt hónaposan már két defektet hozott össze a babakocsiján. Nagyon büszke vagyok rá!
Határozottan kézben tartja a környezetét. Főleg a Papáját! Imádom!
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
Levi fotói
Andris fotói
A jövő generáció Keszthelyi motorosa öt hónaposan már két defektet hozott össze a babakocsiján. Nagyon büszke vagyok rá!
Határozottan kézben tartja a környezetét. Főleg a Papáját! Imádom!
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Fel Fogarasra! motoros túra kalandoroknak
2017.07.22-28.Kattints a képre............
Levi fotói
Andris fotói
Ilyen komoly előkészületekkel még soha nem terveztem túrát. Egy 67 éves barátommal, Laci Bácsival
megkívántuk a Déli-Kápátokat. Eddig mindig, lesz-ami-lesz alapon szállásfoglalás
és különösebb tervezgetés nélkül vágtunk bele a túráinkba, kajával, sátorral, és
egyéb luxuscikkel felszerelve. Esős napokon és kritikus környezetben ha szükséges
volt, többnyire az utolsó pillanatban de találtunk szállást. Szeretek így kalandozni,
mert arra mehetek, amerre épen eszembe jut, és nem kell igazodni előre lefoglalt dolgokhoz.
Három fiatal motoros társunk csatlakozott hozzánk. Most a létszám okán tisztességes szállást foglaltam az előre elhatározott útvonalon. Az öt lelkes jelentkezőből az utolsó pillanatban sajnos csak hárman, majd szerencsére mégis négyen lettünk.
A túra nem épen kedvező időjárással, egy borult, esős felhős, napsütéses napon indult, és ez az időjárás jellemezte is az egészet. Jó néhányszor eláztunk, de mindig kárpótolt a vihart követő napsütés. A hegycsúcsok meghódítása során jobb lett volna a ragyogó napsütés, de a felhőkben úszó tetők megmászása is nagy élmény volt.
Odafelé menet átvágtunk a Királyhágón, majd dél-felé fordulva az 1R útvonalon az Erdélyi-középhegységen át az Apuseni nemzeti parkon keresztül vettük az irányt Nagyszeben (Sibiu) felé. Megmásztuk a 7C Trans-Fogaras magashegyi utat. Pihenés képen Nagyszeben központjában megnéztük a világ legkeményebb endúrós versenyének a Redbul Romanics-nak a selejtezőjét.
Élménymotoroztunk a csúcs felé a 67C Trans Alpinán.
Az E81, 7A útvonal a Vidra tó mentén, majd Petrozsényen át dübörögtünk Herkulesfürdői
szállásunk felé. A Vidra-Petrozsény szakasz az esős időben már elég sáros, és kritikus
volt ahhoz, hogy a 66A útvonalat a Vulkán hegységen át kihagyjuk, és szégyenszemre az
E79, és a 67D-n menjünk Herkulesfürdőre. Némi Duna menti motorozás után északnak
fordulva utoljára még belevetettük magunkat a hegyek közé, majd hazafelé vettük az irányt.
Tíz évvel ezelőtt Romániában az utakon nagyon kellett vigyázni, lépten nyomon kátyúk, a sávban szembejövő kamionok, és az út menti szemét jellemezték az állapotokat. Öt évvel ezelőtt mindenütt látszott az őrült iramú fejlődés, mindenütt építkeztek, útelzárásokkal volt tele az ország. Most tökéletesen karbantartott utakkal, tiszta településeken frissen vakolt-festett házakkal, csinos portákkal találkoztam. Olyan helynek láttam Romániát ahol szívesen laknék. Románia gazdasági fejlettségben már elhagyott minket. Ezt finoman éreztették is velünk Herkulesfürdőn, ahol Forintról hallani sem akartak, "Mit kezdjünk vele?" mondták. Tíz éve ez pont fordítva volt. Rossz érzés, hogy így lemaradtunk.
Az előre lefoglalt szállások miatt szükséges szoros menetrend kissé zavart a túrán, de ennek ellenére jó kaland volt.
Mind a 2600 kilóméteren jól éreztük magunkat.
Csavarogni Jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
Túrabeszámoló
Zoli fotói
Levi fotói
Három fiatal motoros társunk csatlakozott hozzánk. Most a létszám okán tisztességes szállást foglaltam az előre elhatározott útvonalon. Az öt lelkes jelentkezőből az utolsó pillanatban sajnos csak hárman, majd szerencsére mégis négyen lettünk.
A túra nem épen kedvező időjárással, egy borult, esős felhős, napsütéses napon indult, és ez az időjárás jellemezte is az egészet. Jó néhányszor eláztunk, de mindig kárpótolt a vihart követő napsütés. A hegycsúcsok meghódítása során jobb lett volna a ragyogó napsütés, de a felhőkben úszó tetők megmászása is nagy élmény volt.
Odafelé menet átvágtunk a Királyhágón, majd dél-felé fordulva az 1R útvonalon az Erdélyi-középhegységen át az Apuseni nemzeti parkon keresztül vettük az irányt Nagyszeben (Sibiu) felé. Megmásztuk a 7C Trans-Fogaras magashegyi utat. Pihenés képen Nagyszeben központjában megnéztük a világ legkeményebb endúrós versenyének a Redbul Romanics-nak a selejtezőjét.
Élménymotoroztunk a csúcs felé a 67C Trans Alpinán.
Az E81, 7A útvonal a Vidra tó mentén, majd Petrozsényen át dübörögtünk Herkulesfürdői
szállásunk felé. A Vidra-Petrozsény szakasz az esős időben már elég sáros, és kritikus
volt ahhoz, hogy a 66A útvonalat a Vulkán hegységen át kihagyjuk, és szégyenszemre az
E79, és a 67D-n menjünk Herkulesfürdőre. Némi Duna menti motorozás után északnak
fordulva utoljára még belevetettük magunkat a hegyek közé, majd hazafelé vettük az irányt.
Tíz évvel ezelőtt Romániában az utakon nagyon kellett vigyázni, lépten nyomon kátyúk, a sávban szembejövő kamionok, és az út menti szemét jellemezték az állapotokat. Öt évvel ezelőtt mindenütt látszott az őrült iramú fejlődés, mindenütt építkeztek, útelzárásokkal volt tele az ország. Most tökéletesen karbantartott utakkal, tiszta településeken frissen vakolt-festett házakkal, csinos portákkal találkoztam. Olyan helynek láttam Romániát ahol szívesen laknék. Románia gazdasági fejlettségben már elhagyott minket. Ezt finoman éreztették is velünk Herkulesfürdőn, ahol Forintról hallani sem akartak, "Mit kezdjünk vele?" mondták. Tíz éve ez pont fordítva volt. Rossz érzés, hogy így lemaradtunk.
Az előre lefoglalt szállások miatt szükséges szoros menetrend kissé zavart a túrán, de ennek ellenére jó kaland volt.
Mind a 2600 kilóméteren jól éreztük magunkat.
Csavarogni Jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Magyarország határain Robogó túra- Hungary
2017. május 24-28Kattints a képre............
Túrabeszámoló
Zoli fotói
Levi fotói
Zoli szervezett egy jó kis túrát, amihez én is csatlakozhattam.
Zoli túrabeszámolója:
V-Strom-os korszakomban gyakran tettem kirándulásokat hazánkban és a környező országokban is. Így miután cseréltem a túra-endúrót egy robogóra már nagyon hiányzott egy hosszabb, több napos túra. Többeknek mondtam, hogy megyek öt napra robogóval, és mindenki első kérdése az volt, hogy mivel??? A válasz megnyugtatta őket rendszerint, hiszen a 400 köbcentis robogó hívószóra már elégedetten konstatálták, ja azzal lehet.
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Zoli túrabeszámolója:
V-Strom-os korszakomban gyakran tettem kirándulásokat hazánkban és a környező országokban is. Így miután cseréltem a túra-endúrót egy robogóra már nagyon hiányzott egy hosszabb, több napos túra. Többeknek mondtam, hogy megyek öt napra robogóval, és mindenki első kérdése az volt, hogy mivel??? A válasz megnyugtatta őket rendszerint, hiszen a 400 köbcentis robogó hívószóra már elégedetten konstatálták, ja azzal lehet.
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Sokat nem motoroztam 2015-ben. Az öregség elleni küzdelem okán inkább bringával
csavargok. Csak egy rövid háromnapos túrán voltunk nyár végén Szlovéniában.
Útközben hagyta el a Km számlálóm a 100 ezret, de úgy 15 ezerrel több van benne,
ugyanis legalább egy évig nem működött a Km órám.
Megint a november térített észhez. A Balaton felvidéken a dombok között döntögettünk. Sziszi elöl az új 1200-as Bandittal, én utána a jó öreg terepgumis TDM-el, amikor egy ködszitálásnál alig több esőcske megtréfált. A tréfa jól sikerült. Egy jobb kanyarban a hátsó kerék kicsúszott, és a mocival az oldalunkon karcoltuk az aszfaltot. Szépen szétváltunk, majd külön-külön csapódtunk az út menti árokba. Szerencsém volt megint. Nem volt forgalom. Kimertük gépet az árokból, és felmértem a károkat. A két tenyerem, a jobb karom rendesen fájt. A jobb bokám a bakancsba vérzett. Úgy 5-10 perc után már jól enyhült a fájdalom, de ma 3 hét elteltével is megvannak rajtam a baleset nyomai. A nadrágom zsebében lévő telefonon csúsztam. A nadrág, és a telefon tokja elkopott, de a teló épen megúszta. Most a motor jobb oldala sérült. Letörött a lábtartó, elszállt egy irányjelző, leszakadt a bukócső fele, elferdült a kormány, karcolódott a kipufogó vége, deformálódott a fejidomot tartó váz, és rendesen megkopott a fejidom is.
A lehullott alkatrészeket gyorskötözővel rögzítettem, és a hazáig hátralévő 80 kilométeren már óvatosabb voltam. Nem volt nagy élmény a vizes úton lábtartó nélkül a hátsó fék óvatos használata. Úgy 3-4 nap múlva jött csak meg a kedvem a gépet rendbe rakni. Utána mentem is vele egy kört, hogy ismét szokjuk egymást. Csak a funkciókat javítottam. Minden rendben működik. A külcsíny egy öreg harcosnál már nem számít. A hosszú viszontagságos élet nyomait férfiasan viseli a jó öreg TDM850.
Kezdenek szimmetrikusak lenni a sérülések. A moci bal oldala 2013 telén ismerkedett a jeges aszfalttal. Az is egy olyan nap volt, amikor nem kellett volna a mocit elővenni. Akkor is szépen elfeküdtünk a jeges úton. A motor előttem, én meg utána kellemesen pörögve a hátamon, csúsztunk tovább még mindig a sávunkban maradva. A hátamon pörögve lehetőségem volt alaposan körülnézni. Előttem még senki, pörgés, mögöttem még senki, pörgés…….. Megígértem magamnak akkor is, hogy a jövőben jobban vigyázok. Nem sikerült betartani…
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Megint a november térített észhez. A Balaton felvidéken a dombok között döntögettünk. Sziszi elöl az új 1200-as Bandittal, én utána a jó öreg terepgumis TDM-el, amikor egy ködszitálásnál alig több esőcske megtréfált. A tréfa jól sikerült. Egy jobb kanyarban a hátsó kerék kicsúszott, és a mocival az oldalunkon karcoltuk az aszfaltot. Szépen szétváltunk, majd külön-külön csapódtunk az út menti árokba. Szerencsém volt megint. Nem volt forgalom. Kimertük gépet az árokból, és felmértem a károkat. A két tenyerem, a jobb karom rendesen fájt. A jobb bokám a bakancsba vérzett. Úgy 5-10 perc után már jól enyhült a fájdalom, de ma 3 hét elteltével is megvannak rajtam a baleset nyomai. A nadrágom zsebében lévő telefonon csúsztam. A nadrág, és a telefon tokja elkopott, de a teló épen megúszta. Most a motor jobb oldala sérült. Letörött a lábtartó, elszállt egy irányjelző, leszakadt a bukócső fele, elferdült a kormány, karcolódott a kipufogó vége, deformálódott a fejidomot tartó váz, és rendesen megkopott a fejidom is.
A lehullott alkatrészeket gyorskötözővel rögzítettem, és a hazáig hátralévő 80 kilométeren már óvatosabb voltam. Nem volt nagy élmény a vizes úton lábtartó nélkül a hátsó fék óvatos használata. Úgy 3-4 nap múlva jött csak meg a kedvem a gépet rendbe rakni. Utána mentem is vele egy kört, hogy ismét szokjuk egymást. Csak a funkciókat javítottam. Minden rendben működik. A külcsíny egy öreg harcosnál már nem számít. A hosszú viszontagságos élet nyomait férfiasan viseli a jó öreg TDM850.
Kezdenek szimmetrikusak lenni a sérülések. A moci bal oldala 2013 telén ismerkedett a jeges aszfalttal. Az is egy olyan nap volt, amikor nem kellett volna a mocit elővenni. Akkor is szépen elfeküdtünk a jeges úton. A motor előttem, én meg utána kellemesen pörögve a hátamon, csúsztunk tovább még mindig a sávunkban maradva. A hátamon pörögve lehetőségem volt alaposan körülnézni. Előttem még senki, pörgés, mögöttem még senki, pörgés…….. Megígértem magamnak akkor is, hogy a jövőben jobban vigyázok. Nem sikerült betartani…
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Szinte elő sem vettem a motort egész évben. Váratlanul ért, hogy Andrisnak kedve
támadt egy kis csavargásra. Szerencsére pont betervezett szabim volt arra az
időszakra.
A közeli Szlovéniát terveztük bejárni. Én korábban már csavarogtam arra, és tudtam, akármilyen kicsi is az ország, annyi érdekes izgalmas helyet hagytam ki, hogy heteket tudnék még ott eltölteni.
Szokásunkhoz híven szélben-esőben indultunk. Ez a kedvcsináló áztatás kitartott majdnem Ljubljanáig. A várostól északra a hegyek között földutakon bejártuk Kamnik környékét. Bled mellet egy parasztház-szállodában a tehenek szomszédságában vertük fel a főhadiszállást.
Kattints a képre............
Keresztül-kasul motoroztuk a Juliana Alpokat, megközelítettük a Triglav csúcsot, megmásztuk a Mangart csúcsot, a Vrsic hágót, és végiggurultunk az Isonzó völgyén. A legérdekesebb motoros útvonalak: a 403-as, a 905-ös, a 907-es, 206-os, a 902-e, és a 203-as utak. Persze az én szívemhez a hegyek belsejébe az erdőkön átvezető Kamnik környéki földes - murvás utak álltak legközelebb.
Megint úgy indultam haza, hogy úgy éreztem, Szlovéniába még vissza kell jönnöm.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A közeli Szlovéniát terveztük bejárni. Én korábban már csavarogtam arra, és tudtam, akármilyen kicsi is az ország, annyi érdekes izgalmas helyet hagytam ki, hogy heteket tudnék még ott eltölteni.
Szokásunkhoz híven szélben-esőben indultunk. Ez a kedvcsináló áztatás kitartott majdnem Ljubljanáig. A várostól északra a hegyek között földutakon bejártuk Kamnik környékét. Bled mellet egy parasztház-szállodában a tehenek szomszédságában vertük fel a főhadiszállást.
Kattints a képre............
Keresztül-kasul motoroztuk a Juliana Alpokat, megközelítettük a Triglav csúcsot, megmásztuk a Mangart csúcsot, a Vrsic hágót, és végiggurultunk az Isonzó völgyén. A legérdekesebb motoros útvonalak: a 403-as, a 905-ös, a 907-es, 206-os, a 902-e, és a 203-as utak. Persze az én szívemhez a hegyek belsejébe az erdőkön átvezető Kamnik környéki földes - murvás utak álltak legközelebb.
Megint úgy indultam haza, hogy úgy éreztem, Szlovéniába még vissza kell jönnöm.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Zoli túraterve, ami meg is valósult, sőt..
2014.június 26. Csütörtök. Indulás Egerszegről 8.00 órakor, Keszthely Levi-lak 8.45. Viszonylag gyorsan - Zalakaros érintése nélkül- átgázolunk a Bakonyon és a Vértesen, a Pilisben kicsit kanyargunk, majd Párkányban ebédelünk. Szlovák oldalon csak rövid időt töltünk, mert már Letkésnél visszatérünk kis hazánkba. A Börzsönyt sem hagyjuk érintetlenül, Márianosztra-Kóspallag (-Szokolya) útvonalon kanyargunk egyet nem túl széles utakon. Áthaladunk volt katonabázisomon, Rétságon és a bánki tó mellett időzünk egyet. Alsóbbrendű utakon közelítjük meg a szálláshelyünket, hogy néhány sörrel térjünk pihenőre. Ha minden jól alakul kb. 375 km-t teszünk meg.
2014. június 27. Péntek. Kb. 190 km a napi tervezett távolság. Reggel kényelmesen elindulunk Szécsénybe és jó túristaként várost nézünk. Szécsény után Kazár felé vesszük az irányt, hogy felfedezzünk néhány méltán híres geológiai képződményt. Ennyi látvány után kalandozunk egyet a szomszéd megyébe is, Mátraszele- Mátraballa- Parádsasvár útvonalon a csúcsra hágunk, Kékestető az úti cél. A 24-es főút kanyarkombinációit sem hagyjuk érintetlenül, majd visszafelé a Kövecses-patak mellett Mátraszentimre- Pásztó érintésével jutunk majd el Hollókőre. Itt egy kicsit átszellemülünk, majd a legrövidebb úton (Irány Surány!!) a szálláshelyre motorozunk. Ebédet is eszünk majd, ott, ahol a dél ér Bennünket.
2014. június 28. Szombat. Ezt a napot a VÁR-ak jegyében töltjük. Délelőtt átközlekedünk Balassagyarmaton, a reggeli cikória kávénkat a Fő téren (ha van ilyen?) fogyasztjuk el. Ezután Dejtár és Drégelypalánk útvonalon Parassapusztán lépünk szlovák területre és Kistompáig megyünk. V-Strom-os kollégák javaslatára kicsit Déménd felé is kitérünk, de alapvetően Fülek (Vár ismét!!) felé vesszük az irányt és Cerednél jövünk vissza magyar honba. Itt tervezem az ebédet, kiváló babgulyást ettem már itt. Ebéd után egy profin felújított kanyargós 14 km vár ránk, kedvére mindenki döntögethet. Rónafalu panorámája híres, megnézzük, majd Salgó vára után a Boszorkány követ keresünk! Salgóbánya után Somoskő a célunk. A vár szlovák oldalon van, mi a magyar oldalról fogunk "fotózkodni" vele. A délután hátralévő részét a Karancs- Medves vidékre szánjuk, csak néhány étvágy-gerjesztő hely: Karancs-csúcs, Ruzsik kilátó, Margit kápolna, Mobotix kamera (?). A nap záróeseménye az ősmaradványairól híres Ipolytarnóci Park felkeresése lesz. Hazafelé megállunk Szécsényben és esti városnézéssel zárjuk a napot. Kb. 270 km lesz az aznapi út.
2014. június 29. Vasárnap. A hazaút során Vácon megnézzük a Mária Terézia korában épült diadalívet (nem csak a VB győztes franciáknak van ilyenjük :), Pákozdon nagyjaink előtt meghajlunk, majd Nádasdladány megszépült kastélyát nézzük meg. A többi útvonal már fakultatív, a korábbi napok adják meg a helyes utat hazafelé. Kb. 300-400 km a vasárnapi etapunk. A jelszó: Nógrád Ránk Vár
Csavarogni jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Csabival és Petivel
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
Ma már a szabadidőm egyre nagyobb részét biciklin töltöm. A tekerés jót tett az egészségemnek, és segített megszabadulni a télen felszedett plusz kilóktól.
A Tesco-s bringa még mindig jól szolgál, de időközben rátaláltam egy üzemképtelen össztelós elektromos bringára. A motor egy kis igazítás után beindult. Vettem rá egy új akkupakkot, vezérlést, és egy kombi kijelzőt ami az akkuból a fogyasztást is precízen jelzi. A hosszú távú csavargáshoz telefontartó, és USB töltő is került rá.
A középmotor okán a hátsókeréken lévő váltó hagyományos módon használható. A legkisebb fokozatban szinte a falon is fel lehet tekerni. Tekerni mindig kell, mert ez egy pedelec rendszerű gép.
Ha már így összeraktam, nincs mese használni is kell. nagyszerűen lehet vele terepezni, hegyetmászni. Mindenhová behajthatok ahonnan motorral már kitiltottak. A mai napig megtett számtalan Km után is tökéletesen működik.
Átalakítottam egy női bringát is elektromosra, így sikerült az asszonyt is rávennem a tekerésre. Együtt bringázunk esténként, és a hétvégéken hosszabb útvonalakat is beiktatunk a programba.
Mikor az unokám elég nagyra nőtt, hogy a gyerekülésen utazzon, szinte mindenhová magammal cipeltem. Mára már kinőtte a gyerekülést, megtanult biciklizni, lassan eljön az idő, hogy két külön járművön csavarogjunk.
Bringás (is) lettem. Ki hitte volna? Én nem.
Csavarogni bringával is jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2014.június 26. Csütörtök. Indulás Egerszegről 8.00 órakor, Keszthely Levi-lak 8.45. Viszonylag gyorsan - Zalakaros érintése nélkül- átgázolunk a Bakonyon és a Vértesen, a Pilisben kicsit kanyargunk, majd Párkányban ebédelünk. Szlovák oldalon csak rövid időt töltünk, mert már Letkésnél visszatérünk kis hazánkba. A Börzsönyt sem hagyjuk érintetlenül, Márianosztra-Kóspallag (-Szokolya) útvonalon kanyargunk egyet nem túl széles utakon. Áthaladunk volt katonabázisomon, Rétságon és a bánki tó mellett időzünk egyet. Alsóbbrendű utakon közelítjük meg a szálláshelyünket, hogy néhány sörrel térjünk pihenőre. Ha minden jól alakul kb. 375 km-t teszünk meg.
2014. június 27. Péntek. Kb. 190 km a napi tervezett távolság. Reggel kényelmesen elindulunk Szécsénybe és jó túristaként várost nézünk. Szécsény után Kazár felé vesszük az irányt, hogy felfedezzünk néhány méltán híres geológiai képződményt. Ennyi látvány után kalandozunk egyet a szomszéd megyébe is, Mátraszele- Mátraballa- Parádsasvár útvonalon a csúcsra hágunk, Kékestető az úti cél. A 24-es főút kanyarkombinációit sem hagyjuk érintetlenül, majd visszafelé a Kövecses-patak mellett Mátraszentimre- Pásztó érintésével jutunk majd el Hollókőre. Itt egy kicsit átszellemülünk, majd a legrövidebb úton (Irány Surány!!) a szálláshelyre motorozunk. Ebédet is eszünk majd, ott, ahol a dél ér Bennünket.
2014. június 28. Szombat. Ezt a napot a VÁR-ak jegyében töltjük. Délelőtt átközlekedünk Balassagyarmaton, a reggeli cikória kávénkat a Fő téren (ha van ilyen?) fogyasztjuk el. Ezután Dejtár és Drégelypalánk útvonalon Parassapusztán lépünk szlovák területre és Kistompáig megyünk. V-Strom-os kollégák javaslatára kicsit Déménd felé is kitérünk, de alapvetően Fülek (Vár ismét!!) felé vesszük az irányt és Cerednél jövünk vissza magyar honba. Itt tervezem az ebédet, kiváló babgulyást ettem már itt. Ebéd után egy profin felújított kanyargós 14 km vár ránk, kedvére mindenki döntögethet. Rónafalu panorámája híres, megnézzük, majd Salgó vára után a Boszorkány követ keresünk! Salgóbánya után Somoskő a célunk. A vár szlovák oldalon van, mi a magyar oldalról fogunk "fotózkodni" vele. A délután hátralévő részét a Karancs- Medves vidékre szánjuk, csak néhány étvágy-gerjesztő hely: Karancs-csúcs, Ruzsik kilátó, Margit kápolna, Mobotix kamera (?). A nap záróeseménye az ősmaradványairól híres Ipolytarnóci Park felkeresése lesz. Hazafelé megállunk Szécsényben és esti városnézéssel zárjuk a napot. Kb. 270 km lesz az aznapi út.
2014. június 29. Vasárnap. A hazaút során Vácon megnézzük a Mária Terézia korában épült diadalívet (nem csak a VB győztes franciáknak van ilyenjük :), Pákozdon nagyjaink előtt meghajlunk, majd Nádasdladány megszépült kastélyát nézzük meg. A többi útvonal már fakultatív, a korábbi napok adják meg a helyes utat hazafelé. Kb. 300-400 km a vasárnapi etapunk. A jelszó: Nógrád Ránk Vár
Csavarogni jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2013.07.17. Átgurultunk a Szlovén szomszédokhoz
Csabival és Petivel
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2013-ban BRINGÁS lettem!
Mi jöhet még?Kattints a képre............
A 2013-as Nagy Kárpátjáró Kalandtúra elmaradt. A túra előtt az utolsó hetekben társak nélkül maradtam.
Rendesen lógattam az orromat, mert nem volt semmi kedvem egyedül nekiindulni a világnak.
A nyáron most csak rövid motoros kiruccanásokon vettem részt. Juli 14-től 26-ig ketyegett
a szabim, és elhatároztam, hogy másképp fogok csavarogni.
Még a tavaszi szezonnyitó Motorosbetyár találkozón, amikor Zoli, és Barna a Maratoni futáson tervezgették a részvételüket, elhatároztam én is teszek valamit az utóbbi években elhanyagolt kondíciómért.
Tavasszal a Tesco-ban belebotlottam egy olcsó akciós össztelós bicajba. Megvettem.
Azt írják róla a neten, hogy "Gyilkos az, aki a gyerekének ilyent vesz. Nem fog rajta a fék, nem lehet rendesen beállítani, nyolcas van a kerekekben, leesik a pedál, reped, törik a váz, semmirevaló kapcsolhatatlan a váltó, kétszer olyan nehéz, mint egy normális bringa, stb." Ez tényleg így van, de én magamnak vettem, és csak utána kezdtem el olvasni a kerékpáros blogokat.
Szóval jól belenyúltam. Garancia is csak akkor van, ha ahhoz a szerelőhöz viszed, akivel a Tesco szerződött, és jó pénzért sorba állsz nála egy pár hétig. Nem vittem én sehová.
Ciki lenne, ha egy biciklit nem tudnék megszerelni. Végül is nekem jó lesz a gép, mert meg tudom csinálni. Valószínűleg azért utálják a neten, mert nincs rendesen összerakva, és a vásárlók nem tudják összehozni, a kijelölt garanciás szerviz szórakozik velük, a rendes bringabolt pedig visszaküldi őket a Tesco Gazdaságosba. Ez a drót szamár bizony gondoskodásért, törődésért kiált. Nem egy menő bringa, de szerintem ránézésre nem néz ki rosszul. Többször átnéztem a vázat, az enyémen eddig nincsenek repedések. Én tudok vele váltani, mert tudom hogyan működik. A hajlékony műanyagfék is használható, csak el ne törjön. Ha eszembe jut az ára, csodálkozom, hogy egyáltalán van rajta fék. A külső gumi már új korában repedtebb, mint a fiam bringáján a tíz éves külső. Viszont a gumin a minta ugyanaz. Szóval simán el merek vele indulni. Olcsó bringát talán nem lopnak.
Bringával is lehet csavarogni. A dolog odáig fajult, hogy ma már a szabadidőm egyre nagyobb részét biciklin töltöm. A nyáron négyszer körbetekertem a Balcsit, és úgy 80 Km mélységig alaposan bejártam a környéket.
Bringás lettem. Ki hitte volna? Én nem.
Csavarogni bringával is jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
Még a tavaszi szezonnyitó Motorosbetyár találkozón, amikor Zoli, és Barna a Maratoni futáson tervezgették a részvételüket, elhatároztam én is teszek valamit az utóbbi években elhanyagolt kondíciómért.
Tavasszal a Tesco-ban belebotlottam egy olcsó akciós össztelós bicajba. Megvettem.
Azt írják róla a neten, hogy "Gyilkos az, aki a gyerekének ilyent vesz. Nem fog rajta a fék, nem lehet rendesen beállítani, nyolcas van a kerekekben, leesik a pedál, reped, törik a váz, semmirevaló kapcsolhatatlan a váltó, kétszer olyan nehéz, mint egy normális bringa, stb." Ez tényleg így van, de én magamnak vettem, és csak utána kezdtem el olvasni a kerékpáros blogokat.
Szóval jól belenyúltam. Garancia is csak akkor van, ha ahhoz a szerelőhöz viszed, akivel a Tesco szerződött, és jó pénzért sorba állsz nála egy pár hétig. Nem vittem én sehová.
Ciki lenne, ha egy biciklit nem tudnék megszerelni. Végül is nekem jó lesz a gép, mert meg tudom csinálni. Valószínűleg azért utálják a neten, mert nincs rendesen összerakva, és a vásárlók nem tudják összehozni, a kijelölt garanciás szerviz szórakozik velük, a rendes bringabolt pedig visszaküldi őket a Tesco Gazdaságosba. Ez a drót szamár bizony gondoskodásért, törődésért kiált. Nem egy menő bringa, de szerintem ránézésre nem néz ki rosszul. Többször átnéztem a vázat, az enyémen eddig nincsenek repedések. Én tudok vele váltani, mert tudom hogyan működik. A hajlékony műanyagfék is használható, csak el ne törjön. Ha eszembe jut az ára, csodálkozom, hogy egyáltalán van rajta fék. A külső gumi már új korában repedtebb, mint a fiam bringáján a tíz éves külső. Viszont a gumin a minta ugyanaz. Szóval simán el merek vele indulni. Olcsó bringát talán nem lopnak.
Bringával is lehet csavarogni. A dolog odáig fajult, hogy ma már a szabadidőm egyre nagyobb részét biciklin töltöm. A nyáron négyszer körbetekertem a Balcsit, és úgy 80 Km mélységig alaposan bejártam a környéket.
Bringás lettem. Ki hitte volna? Én nem.
Csavarogni bringával is jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Még mindig tekerek!
Mi jöhet még?Kattints a képre............
Ma már a szabadidőm egyre nagyobb részét biciklin töltöm. A tekerés jót tett az egészségemnek, és segített megszabadulni a télen felszedett plusz kilóktól.
A Tesco-s bringa még mindig jól szolgál, de időközben rátaláltam egy üzemképtelen össztelós elektromos bringára. A motor egy kis igazítás után beindult. Vettem rá egy új akkupakkot, vezérlést, és egy kombi kijelzőt ami az akkuból a fogyasztást is precízen jelzi. A hosszú távú csavargáshoz telefontartó, és USB töltő is került rá.
A középmotor okán a hátsókeréken lévő váltó hagyományos módon használható. A legkisebb fokozatban szinte a falon is fel lehet tekerni. Tekerni mindig kell, mert ez egy pedelec rendszerű gép.
Ha már így összeraktam, nincs mese használni is kell. nagyszerűen lehet vele terepezni, hegyetmászni. Mindenhová behajthatok ahonnan motorral már kitiltottak. A mai napig megtett számtalan Km után is tökéletesen működik.
Átalakítottam egy női bringát is elektromosra, így sikerült az asszonyt is rávennem a tekerésre. Együtt bringázunk esténként, és a hétvégéken hosszabb útvonalakat is beiktatunk a programba.
Mikor az unokám elég nagyra nőtt, hogy a gyerekülésen utazzon, szinte mindenhová magammal cipeltem. Mára már kinőtte a gyerekülést, megtanult biciklizni, lassan eljön az idő, hogy két külön járművön csavarogjunk.
Bringás (is) lettem. Ki hitte volna? Én nem.
Csavarogni bringával is jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
.jpg)
A KALAND:
A kalandot nem szervezzük. Ez nálunk azt jelenti, hogy egy nagyjából kitalált útvonalon
elindulunk, aztán majd megyünk amerre éppen sikerül, alszunk, eszünk, ahogy tudunk, ha
baj lesz, majd megoldjuk.
Talán pár év múlva, miután keleten minden elérhető "szűz" helyet bejártam, én is elindulok a tökéletes, biztonságos sűrűn lakott nyugat felé. Addig is, engem vonz a sár, az egyszerűség, és az a világ, ahol néha olyan képek villannak be, ami eszembe juttatja ötvenvalahány évvel ezelőtti gyerekkoromat, Magyarországon. Ez is hamar el fog tűnni.
Ha nem lenne olyan rossz híre az ukrán rendőröknek, nem tudnék ellenállni az olcsó ukrán benzinnek. Valamerre muszáj menni. Mit mesélnék majd az unokáknak? Irány a Kárpátok. Párszor jártam már ott de mindig túl sietősen. Remélem idén sikerül az egészet keresztül-kasul bejárni. Tetszik nekem a román hegyi utakban, hogy rengeteg a kanyar. A biztonság érdekében a kacskaringók még nem lettek kiegyenesítve, sok a le-fel, mert nem épültek még viaduktok, stb. Itt nem lehet elbambulni.
A túra időpontja 2013. július 14-26 (fontos a nyár csapadékmentes közepe, mert a hegyekben jó időre van szükségünk)
Az útvonal lehetővé teszi, hogy menet közben is lehet csatlakozni, illetve bármikor abba lehet hagyni, mert a távolság otthonról nagyjából mindig ugyanannyi.
A túra hossza kb 3500-4000 Km lesz, ami 11-12 nap alatt kényelmesen megtehető.
Egy kis számítás:
4118 Km, / 100Km * 5,5 liter = 226.5 liter benzin * 400Ft = 90.516,-Ft
10 éjszaka szállás * 8.000,-Ft = 80.000,-Ft
12 nap, kb 92 óra (45Km/h ) kényelmes motorozás (napi 8 óra) pihenőkkel napi 15 óra
Csavarogni Jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Talán pár év múlva, miután keleten minden elérhető "szűz" helyet bejártam, én is elindulok a tökéletes, biztonságos sűrűn lakott nyugat felé. Addig is, engem vonz a sár, az egyszerűség, és az a világ, ahol néha olyan képek villannak be, ami eszembe juttatja ötvenvalahány évvel ezelőtti gyerekkoromat, Magyarországon. Ez is hamar el fog tűnni.
Ha nem lenne olyan rossz híre az ukrán rendőröknek, nem tudnék ellenállni az olcsó ukrán benzinnek. Valamerre muszáj menni. Mit mesélnék majd az unokáknak? Irány a Kárpátok. Párszor jártam már ott de mindig túl sietősen. Remélem idén sikerül az egészet keresztül-kasul bejárni. Tetszik nekem a román hegyi utakban, hogy rengeteg a kanyar. A biztonság érdekében a kacskaringók még nem lettek kiegyenesítve, sok a le-fel, mert nem épültek még viaduktok, stb. Itt nem lehet elbambulni.
A túra időpontja 2013. július 14-26 (fontos a nyár csapadékmentes közepe, mert a hegyekben jó időre van szükségünk)
Az útvonal lehetővé teszi, hogy menet közben is lehet csatlakozni, illetve bármikor abba lehet hagyni, mert a távolság otthonról nagyjából mindig ugyanannyi.
A túra hossza kb 3500-4000 Km lesz, ami 11-12 nap alatt kényelmesen megtehető.
Egy kis számítás:
4118 Km, / 100Km * 5,5 liter = 226.5 liter benzin * 400Ft = 90.516,-Ft
10 éjszaka szállás * 8.000,-Ft = 80.000,-Ft
12 nap, kb 92 óra (45Km/h ) kényelmes motorozás (napi 8 óra) pihenőkkel napi 15 óra
Csavarogni Jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Zoli elkezdett szervezni Pünkösdre egy túrát. Valahogy nem került szinkronba a csapat.
Szilárd a Fertőtavat vette célba. Zoli Maratont futott. A többiek családi körbn töltötték a hétvégét.
Peti megpendítette, hogy szívesen megmutatná az Őrség endúrósabb arcát. Nekem mindig az endúrós a szebbik arc. Peti a környéken nőtt fel, és a Simson után egy 125-ös Yamaha DT-vel gyakorlatilag minden utat bejárt ezen a gyönyörű vidéken. Ideje volt személyesen is megismerkednünk vele, és a szívet dobogtató BMW F800GS-el. Sárga-fekete, mint a gyerekkori Riga 12-esem!
Ari is velünk tartott. Keszthelyről Zalaegerszegre gurultunk, ahol csatlakoztunk Petihez, és kezdődött a kaland.
A város körüli dombok kóstolgatása után az Őrség felé haladva bőven volt részünk kátyús egysávosban, kanyargós élvezetben, földes útban, és murvás szakaszokban. Az elhagyatottabb helyeken néha félórákig nem találkoztunk emberekkel. Peti mindent precízen megtervezett. Az útvonalat, a pihenőket, a látnivalókat, az ebédet, a visszautat. Csodálhattuk a gyönyörű zöldellő tájat, a lankákat, a völgyekben kéklő kis tavakat, az erdőket, a mezőket, a virágos réteket. Néha mesebeli kis falvakon haladtunk át. Nem siettünk. Még Szlovéniába is átruccantunk egy kis templomlátogatásra. A Kétvölgyi dombtetőn, a gyülekező viharfelhők már kitartóan masíroztak felénk. Menekülőre fogtuk a dolgot. Zalalövőn a Borostyán tó partján falatozgatva kivártuk, amíg a vihar elvonult felettünk. Innentől már külön indultunk hazafelé. Arival, néha 30-40 Km/h-val cammogtunk a vihart követve, mindig kicsit lemaradva, nehogy elázzunk. Este volt mire hazaértünk.
Csavarogni Jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Peti megpendítette, hogy szívesen megmutatná az Őrség endúrósabb arcát. Nekem mindig az endúrós a szebbik arc. Peti a környéken nőtt fel, és a Simson után egy 125-ös Yamaha DT-vel gyakorlatilag minden utat bejárt ezen a gyönyörű vidéken. Ideje volt személyesen is megismerkednünk vele, és a szívet dobogtató BMW F800GS-el. Sárga-fekete, mint a gyerekkori Riga 12-esem!
Ari is velünk tartott. Keszthelyről Zalaegerszegre gurultunk, ahol csatlakoztunk Petihez, és kezdődött a kaland.
A város körüli dombok kóstolgatása után az Őrség felé haladva bőven volt részünk kátyús egysávosban, kanyargós élvezetben, földes útban, és murvás szakaszokban. Az elhagyatottabb helyeken néha félórákig nem találkoztunk emberekkel. Peti mindent precízen megtervezett. Az útvonalat, a pihenőket, a látnivalókat, az ebédet, a visszautat. Csodálhattuk a gyönyörű zöldellő tájat, a lankákat, a völgyekben kéklő kis tavakat, az erdőket, a mezőket, a virágos réteket. Néha mesebeli kis falvakon haladtunk át. Nem siettünk. Még Szlovéniába is átruccantunk egy kis templomlátogatásra. A Kétvölgyi dombtetőn, a gyülekező viharfelhők már kitartóan masíroztak felénk. Menekülőre fogtuk a dolgot. Zalalövőn a Borostyán tó partján falatozgatva kivártuk, amíg a vihar elvonult felettünk. Innentől már külön indultunk hazafelé. Arival, néha 30-40 Km/h-val cammogtunk a vihart követve, mindig kicsit lemaradva, nehogy elázzunk. Este volt mire hazaértünk.
Csavarogni Jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Jó kis menet volt!
Volt egy szabad vasárnapom. Zoli megtervezte az útvonalat, és összecsődítettük kis csapatunkat. A találkozóval kapcsolatos kezdeti bizonytalanság ellenére öten jelentünk meg a Zalacsányi tó Büfénél. Miután Zoli megtudta, hogy igen, ma van az a nap, kicsit később ő is csatlakozott kis csapatunkhoz, és a továbbiakban ő vezette a túrát. Az idő szép volt, motorozni jó volt.
Első megállónk a Kallosi Körtemplomnál volt. Kicsit arrébb kipróbáltam a füves domboldalt, és a nyomvályús földes utat.
Csáfordon meglátogattuk a Veress Pincészetet. Nyilván nem borozgatni mentünk. A friss levegő, a napsütötte domboldalak, és a pincészet hatalmas tartályai kötötték le figyelmünket. Kívülről nem látszik, de ez bizony egy borgyár! A barátságos gazda ismeretlenül is megajándékozott bennünket egy-egy badella finom borral.
Elidőztünk egy kicsit a Bögötei kilátónál, majd a Szajki tavak mellett elhúzva meg sem álltunk az Oszkói pincesorig. Itt gyakoroltuk a mélyhomokban bénázást. Jól sikerült.
Egy közeli étteremben babgulyást ebédeltünk. A Vadácsa tónál még elidőztünk kicsit, majd elváltunk egymástól. A csapat fele haza indult.
Andrissal, Arival bevettük magunkat az őségbe. A hármas határ volt a célpont. Hosszú poros földes utak után már közel a célhoz, egy fenyegető "természetvédelmi terület" tábla elijesztett bennünket a folytatástól. Szerettünk volna hazaérni 18:00-ra. Zalaegerszegen még megálltunk pár szóra, és elbúcsúztunk Andristól. Hamar Keszthelyre értünk. Megtankoltam a gépet. A jó öreg TDM-850 hajszállal 5 liter alatt fogyasztott. Nem rossz egy 18 éves masinától.
Jó nap volt. Megint úgy érzem, az élet szép! Csavarogni Jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Első megállónk a Kallosi Körtemplomnál volt. Kicsit arrébb kipróbáltam a füves domboldalt, és a nyomvályús földes utat.
Csáfordon meglátogattuk a Veress Pincészetet. Nyilván nem borozgatni mentünk. A friss levegő, a napsütötte domboldalak, és a pincészet hatalmas tartályai kötötték le figyelmünket. Kívülről nem látszik, de ez bizony egy borgyár! A barátságos gazda ismeretlenül is megajándékozott bennünket egy-egy badella finom borral.
Elidőztünk egy kicsit a Bögötei kilátónál, majd a Szajki tavak mellett elhúzva meg sem álltunk az Oszkói pincesorig. Itt gyakoroltuk a mélyhomokban bénázást. Jól sikerült.
Egy közeli étteremben babgulyást ebédeltünk. A Vadácsa tónál még elidőztünk kicsit, majd elváltunk egymástól. A csapat fele haza indult.
Andrissal, Arival bevettük magunkat az őségbe. A hármas határ volt a célpont. Hosszú poros földes utak után már közel a célhoz, egy fenyegető "természetvédelmi terület" tábla elijesztett bennünket a folytatástól. Szerettünk volna hazaérni 18:00-ra. Zalaegerszegen még megálltunk pár szóra, és elbúcsúztunk Andristól. Hamar Keszthelyre értünk. Megtankoltam a gépet. A jó öreg TDM-850 hajszállal 5 liter alatt fogyasztott. Nem rossz egy 18 éves masinától.
Jó nap volt. Megint úgy érzem, az élet szép! Csavarogni Jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
.jpg)
A télen azért voltak enyhe, szinte meleg szép napok is, amikor öröm volt a motorozás.
Voltak fénytől szikrázó hideg fehér napok, amikor a letakarított utakra két kerékkel is
ki kellett menni.
Volt egy olyan nap is, amikor nem kellett volna a mocit elővenni. Persze elővettem, és reggel munkába indultam vele . A városban plusz négy fok volt, szemerkélt az eső. Húsz kilométerrel arrébb egy falu kellős közepén az út egy kissé hullámos szakaszán egyszer csak elindult alattam a hátsó kerék oldalra. Érdekes érzés volt, mintha vizes füvön eszetlenkednék, ezért az ott megszokott módon korrigáltam is a gépet, de itt bizony a tapadás nulla volt. A csúszás folytatódott, most már mindkét kerékkel. A moci a sávomban ugyan keresztbe fordult, de szép szabályosan a sávon belül maradva egyenesen csúszott tovább. Kívülről érdekes látvány lehetett. Aztán szépen elfeküdtünk. A motor előttem, én meg utána kellemesen pörögve a hátamon, csúsztunk tovább még mindig a sávunkban maradva. A hátamon pörögve lehetőségem volt alaposan körülnézni. Előttem még senki, pörgés, mögöttem még senki, pörgés…..
Szerencsém volt, mert akkor éppen ott nem volt forgalom. Úgy 20-30 méter után lelassultunk, majd megálltunk. Felkászálódtam. Semmi bajom, még horzsolást, zúzódást sem éreztem. Irány a moci. Még járt a motorja, gyorsan leállítottam. Tiszta jég körülöttem minden. Itt nem lehet felállítani. Lehúztam a padkára, ott már stabilabban állhattam, és a motor sem csúszott el a felállítás során. Az irányjelző eltörött. A bukócső az aszfalttal érintkező 3-4 centiméteres részén lyukasra kopott. Tükör begörbült. A fejidom is kapott a túlbillenés miatt egy kis smirglizést. A kipufogó oldala viszont rendesen összekarcolódott. A ruhámon, a hátizsákomon semmi sérülés nem látszott. Az egész olyan volt, mintha sima jégen csúsztam volna. A moci pöccre indult. A munkahelyemről nem késtem.
Másnap a szabadnapomon az irányjelzőt kicseréltem (volt egy tiszta új példányom a fiókban). A tükröt megigazítottam, a kipufogó krómozott felületén a horzsolások árkait forrasztóónnal feltöltöttem, és felpolíroztam. A bukócsövet egyelőre csak lefestettem a horzsolás helyén. A fejidom karcolásán nem érdemes vacakolni. Ránézésre a hibák nem feltűnőek, a moci pedig előbb utóbb úgyis letér az aszfaltról, és megfürdik a porban, sárban.
Kicsit átértékeltem a téli motorozást. Lassan talán benő a fejem lágya. Felesleges volt annyit pepecselni a házi készítésű fűtött motorosruhával, ha mínuszokban úgysem használom a gépet. Ez van….
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Volt egy olyan nap is, amikor nem kellett volna a mocit elővenni. Persze elővettem, és reggel munkába indultam vele . A városban plusz négy fok volt, szemerkélt az eső. Húsz kilométerrel arrébb egy falu kellős közepén az út egy kissé hullámos szakaszán egyszer csak elindult alattam a hátsó kerék oldalra. Érdekes érzés volt, mintha vizes füvön eszetlenkednék, ezért az ott megszokott módon korrigáltam is a gépet, de itt bizony a tapadás nulla volt. A csúszás folytatódott, most már mindkét kerékkel. A moci a sávomban ugyan keresztbe fordult, de szép szabályosan a sávon belül maradva egyenesen csúszott tovább. Kívülről érdekes látvány lehetett. Aztán szépen elfeküdtünk. A motor előttem, én meg utána kellemesen pörögve a hátamon, csúsztunk tovább még mindig a sávunkban maradva. A hátamon pörögve lehetőségem volt alaposan körülnézni. Előttem még senki, pörgés, mögöttem még senki, pörgés…..
Szerencsém volt, mert akkor éppen ott nem volt forgalom. Úgy 20-30 méter után lelassultunk, majd megálltunk. Felkászálódtam. Semmi bajom, még horzsolást, zúzódást sem éreztem. Irány a moci. Még járt a motorja, gyorsan leállítottam. Tiszta jég körülöttem minden. Itt nem lehet felállítani. Lehúztam a padkára, ott már stabilabban állhattam, és a motor sem csúszott el a felállítás során. Az irányjelző eltörött. A bukócső az aszfalttal érintkező 3-4 centiméteres részén lyukasra kopott. Tükör begörbült. A fejidom is kapott a túlbillenés miatt egy kis smirglizést. A kipufogó oldala viszont rendesen összekarcolódott. A ruhámon, a hátizsákomon semmi sérülés nem látszott. Az egész olyan volt, mintha sima jégen csúsztam volna. A moci pöccre indult. A munkahelyemről nem késtem.
Másnap a szabadnapomon az irányjelzőt kicseréltem (volt egy tiszta új példányom a fiókban). A tükröt megigazítottam, a kipufogó krómozott felületén a horzsolások árkait forrasztóónnal feltöltöttem, és felpolíroztam. A bukócsövet egyelőre csak lefestettem a horzsolás helyén. A fejidom karcolásán nem érdemes vacakolni. Ránézésre a hibák nem feltűnőek, a moci pedig előbb utóbb úgyis letér az aszfaltról, és megfürdik a porban, sárban.
Kicsit átértékeltem a téli motorozást. Lassan talán benő a fejem lágya. Felesleges volt annyit pepecselni a házi készítésű fűtött motorosruhával, ha mínuszokban úgysem használom a gépet. Ez van….
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Az elmúl hetekben többnyire egyedül csavarogtam a környéken, de hétfőre szebb időt jósolt a meteorológia. A nap köddel, kis esővel indult, de tíz óra után kezdett
az ég tisztulni. Csaba Zalaegerszegről Keszthelyre gurult egy kis közös motorozásra. A hátizsákba
került a szokásos kolbász-kenyér-sajt hármas, és melléjük némi itóka. Ari is csatlakozott hozzánk.
A három gép közül csak az enyémen volt terepgumi. Csabi félterep hátsóval, Ari pedig sima utcai
gumikkal vágott neki a kirándulásnak. Örültem, amikor Csaba érdeklődést mutatott egy kis könnyű
terepes szakasz útvonalba iktatása iránt. Ari bízva mára már kissé megkopott terepmotoros emlékeiben
nem tiltakozott. Hajdanvolt endúróinkkal tanult a sárban motorozni. Én azért kicsit tartottam attól,
hogy egy esetleges borulása után megint rám vár a motorszerelés.
Mivel az élményt egy rövid napon a sűrűn beiktatott terepszakaszok fokozhatják, magamban úgy terveztem, hogy több időt töltöttünk földes, murvás utakon, és könnyebb, nehezebb terepen, mint aszfalton. Így is lett. Első célpont a Rezi vár. A Vár alatt kitárgyaltuk az odavezető földúton megtett szakasz tanulságait. A 230 kilós gépek, azért nem kifejezetten könnyű endúrók, de jó gumikkal, komoly eszetlenkedést tesznek lehetővé. Mivel a mocik viszonylag jól vizsgáztak, a továbbiakban is kerestük a hasonló, némi kihívást jelentő lehetőségeket.
Felnyargaltunk a Zalaszántói Stupa-ig, a buddhista szentélyig. Előkerült a napsütésben az elemózsia. A kolbász annyira csípős volt, hogy egy vödör vizet ihattunk volna utána, de csak egy üveg itókánk volt. A homlokunk gyöngyözött az erejétől. Túléltük. Az erdei úton visszafelé szándékosan eltévedtünk, hogy a régi kőbányában pihegjünk egyet. Ódörögdnél a köves, csenevész fűvel benőtt terepen tovább kóstolgattuk a kínálkozó kihívásokat. Újdörögddel szemben, a katonai gyakorlótéren, igazán embert, és gépet próbáló szakaszokat is lehetőségünk volt leküzdeni. Mindenki tudásához, és gumijához mért nyomvonalat választott magának, amint keresztül-kasul bejártuk a területet. A végén egyik kedvenc helyemen, a katonai megfigyelő állásként szolgáló, pazar kilátást nyújtó Cseket hegyen kötöttünk ki. Vesztünkre. A csúcson, az ég hátterében kirajzolódó sziluettünk azonnal szemet szúrt katonai őrség közelben tartózkodó járőrének. Veszett sebességgel indult utánunk hegynek fel a terepjárójuk. Nem volt mese, el kellett tűnnünk.
Sümegen a benzinkútnál kávézgatva kiértékeltük a nap során szerzett élményeinket, majd elváltunk. Csaba hazaindult Zalaegerszegre, mi pedig Arival Keszthelyre. Már sötét lett, mire a mocik a garázsba kerültek. Csavarogni jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2012 09 24
rövid kaland leírás
TDM-850, csalódott vártúrája
Kattints a képre............
Mivel az élményt egy rövid napon a sűrűn beiktatott terepszakaszok fokozhatják, magamban úgy terveztem, hogy több időt töltöttünk földes, murvás utakon, és könnyebb, nehezebb terepen, mint aszfalton. Így is lett. Első célpont a Rezi vár. A Vár alatt kitárgyaltuk az odavezető földúton megtett szakasz tanulságait. A 230 kilós gépek, azért nem kifejezetten könnyű endúrók, de jó gumikkal, komoly eszetlenkedést tesznek lehetővé. Mivel a mocik viszonylag jól vizsgáztak, a továbbiakban is kerestük a hasonló, némi kihívást jelentő lehetőségeket.
Felnyargaltunk a Zalaszántói Stupa-ig, a buddhista szentélyig. Előkerült a napsütésben az elemózsia. A kolbász annyira csípős volt, hogy egy vödör vizet ihattunk volna utána, de csak egy üveg itókánk volt. A homlokunk gyöngyözött az erejétől. Túléltük. Az erdei úton visszafelé szándékosan eltévedtünk, hogy a régi kőbányában pihegjünk egyet. Ódörögdnél a köves, csenevész fűvel benőtt terepen tovább kóstolgattuk a kínálkozó kihívásokat. Újdörögddel szemben, a katonai gyakorlótéren, igazán embert, és gépet próbáló szakaszokat is lehetőségünk volt leküzdeni. Mindenki tudásához, és gumijához mért nyomvonalat választott magának, amint keresztül-kasul bejártuk a területet. A végén egyik kedvenc helyemen, a katonai megfigyelő állásként szolgáló, pazar kilátást nyújtó Cseket hegyen kötöttünk ki. Vesztünkre. A csúcson, az ég hátterében kirajzolódó sziluettünk azonnal szemet szúrt katonai őrség közelben tartózkodó járőrének. Veszett sebességgel indult utánunk hegynek fel a terepjárójuk. Nem volt mese, el kellett tűnnünk.
Sümegen a benzinkútnál kávézgatva kiértékeltük a nap során szerzett élményeinket, majd elváltunk. Csaba hazaindult Zalaegerszegre, mi pedig Arival Keszthelyre. Már sötét lett, mire a mocik a garázsba kerültek. Csavarogni jó!
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Rezi Vár Motorostúra
2012 09 24
rövid kaland leírás
TDM-850, csalódott vártúrája
Kattints a képre............
Ma, már a kerékpáros turista is üldözendő az erdőben. Holnap, már a gyalogos vándor sem teheti be oda a lábát.
Úgy lesz, mint a Balatonnál. A partszakasz 90 százaléka mára már privát. Nincs a parton sétálgatás! Sikerült is
meghozatniuk a szükséges törvényeket, hogy távol tartsanak az erdőtől-mezőtől. Szégyellem is magam, ha áthágom a szabályokat.
Be kell látnom,
azért számomra is maradt még lehetőség. Jól ellenőrzött körülmények között, hazuról a kijelölt útvonalon eljárhatok
a munkahelyemre, sőt elmehetek az üzletekbe, hogy leadjam, amit kerestem. Szép Új Világ.
Azért van egy másik, számomra szimpatikusabb megközelítés is. Olyan gondolatok, melyek az erdő szeretetére ösztönöznek, úgy, hogy nem tiltanak el tőle.
Az Erdő üzenete!
Vigyázz rám, ember, mert én is élek, érzek!
Szeress, hisz életeden végig elkísérlek!
Vagyok:
kisfiad bölcsője, tűzhelyed melege,
házad gerendája, tornácod fedele...
Vagyok:
pad az iskolában, otthonodnak ajtaja,
éhezőknek, szomjazóknak, munkásoknak asztala.
Vagyok:
orgona, zongora, citera és cimbalom,
vagyok fejfád és koporsód,
ha rádborul a sírhalom...
Kérve-kérlek, ember, ki együtt élsz velem,
hallgass meg, oly szerény, oly rövid e kérelem!
Ne bánts!
"Wenczely, az erdész"
Kattints a képre............
bővebben>>>
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2012 08 27 Ódörögd közelében
rövid kaland leírás
Egy TDM-850, az egyes harcos kiképzésen
Kattints a képre............
Azért van egy másik, számomra szimpatikusabb megközelítés is. Olyan gondolatok, melyek az erdő szeretetére ösztönöznek, úgy, hogy nem tiltanak el tőle.
Az Erdő üzenete!
Vigyázz rám, ember, mert én is élek, érzek!
Szeress, hisz életeden végig elkísérlek!
Vagyok:
kisfiad bölcsője, tűzhelyed melege,
házad gerendája, tornácod fedele...
Vagyok:
pad az iskolában, otthonodnak ajtaja,
éhezőknek, szomjazóknak, munkásoknak asztala.
Vagyok:
orgona, zongora, citera és cimbalom,
vagyok fejfád és koporsód,
ha rádborul a sírhalom...
Kérve-kérlek, ember, ki együtt élsz velem,
hallgass meg, oly szerény, oly rövid e kérelem!
Ne bánts!
"Wenczely, az erdész"
Kattints a képre............
bővebben>>>
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Harckocsik nyomában
2012 08 27 Ódörögd közelében
rövid kaland leírás
Egy TDM-850, az egyes harcos kiképzésen
Kattints a képre............
A gázálarcban a külvilág eltűnt. A párás üvegen át, mint gülüszemű marslakók bámultuk homályba vesző társainkat, ziháltunk, fujtattunk a gumipofában. Nem csak vakok, jóformán süketek is voltunk saját légzésünk hörgő sziszegő hangjától.
A boldogság fokozható. Az élményt a vegyvédelmi ruha felvétele emelte az egekig. Fél süketen, szinte vakon nem túl egyszerű felvenni. Ilyenkor gyakran nadrágszárnak nézte az ember a kabátujját. Előbb utóbb azért sikerült beöltözni, és hogy a kellemes gőz a gumiruha alól lefelé ki ne szökhessen, ránk került a vegyvédelmi csizma is. Hú de jó volt.
Kattints a képre............
bővebben>>>
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A födő neve:
2012 08 04-11 Románia
Túrabeszámoló
TDM-850, és VStrom-650
Kattints a képre............
Kattints a képre............
bővebben>>>
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A födő neve:
VASKAPU Motoros Kalandtúra
2012 08 04-11 Románia
Túrabeszámoló
TDM-850, és VStrom-650
Kattints a képre............
A hegytetőhöz közeledve egyre több volt a szabadon kóborló vadszamár. Vadszamarat mondok, de ilyen barátságos kíváncsi szeretetre méltó állatokkal még nem sok dolgom volt.
A csacsik barátkoztak, mindent megnéztek megszagoltak, hozzánk dörzsölőztek, nyalogattak, ha lassan mentünk a motorral követtek, mellettünk ügettek.
Így történt, hogy a hegyen, összetalálkozott a vadszamár, és a vén szamár motoros ruhában.
Romániára gondolva eszembe jutnak a motorkergető kóbor kutyák, a nem látott medvék, farkasok. Felidéződik bennem a fejszével útnak induló birkaterelő amazon, az erős szögesdróttal is erősített kerítések. Álmomban vezetve ügyelek a hihetetlenül barátságos kíváncsi vadszamarakra, kerülgetem az úton kószáló teheneket, juhokat, lovakat. Az adrenalin dolgozik, figyelek, mert jön a kátyú, a gödör, az útfelmarás, a két sáv között előző kamion, a hegyi szerpentineken vadul előző Dáciák. Sohasem fogom elfelejteni a gyönyörű vad hegyvidéket, a csalogató köves hegyi utakat, a csillogó robogó kristálytiszta hegyi patakokat, és a hűvös hegyi forrásokat. A jó öreg TDM-850 megint hazahozott.
Kattints a képre............
bővebben>>>
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Romániára gondolva eszembe jutnak a motorkergető kóbor kutyák, a nem látott medvék, farkasok. Felidéződik bennem a fejszével útnak induló birkaterelő amazon, az erős szögesdróttal is erősített kerítések. Álmomban vezetve ügyelek a hihetetlenül barátságos kíváncsi vadszamarakra, kerülgetem az úton kószáló teheneket, juhokat, lovakat. Az adrenalin dolgozik, figyelek, mert jön a kátyú, a gödör, az útfelmarás, a két sáv között előző kamion, a hegyi szerpentineken vadul előző Dáciák. Sohasem fogom elfelejteni a gyönyörű vad hegyvidéket, a csalogató köves hegyi utakat, a csillogó robogó kristálytiszta hegyi patakokat, és a hűvös hegyi forrásokat. A jó öreg TDM-850 megint hazahozott.
Kattints a képre............
bővebben>>>
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Érdekes, ha egy éve azt mondta volna Valaki, hogy az első motoros csavargásomat Romániában teszem, kinevetem.
Nagyon kellemesen csalódtam ebben az országban és az itt lakó emberekben. Ott tartózkodásunk alatt egyetlen attrocitás nem ért Bennünket, mindenhol segítőkész emberekbe botlottunk, vagy fordítva. Nagyon megfogott az érintetlen természet és a hegyekben élő emberek egyszerű élete.
Kattints a képre............
bővebben>>>
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
bővebben>>>
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Volt egy régi viharvert Honda Dio robogónk. Gyárilag piros fehér, aztán kék,
később kipingált kék külsővel. A barátaim el is nevezték búcsús cigós mocinak.
Egy kicsit tényleg ciki volt vele emberek szeme elé kerülni.
A moci most is viharvert, de már nem szégyelli. Kapott egy friss sivatagi jellegű
álcafestést. Az új terepszínű külső Afrikából hazatért megfáradt jámbor jószág
külsőt kölcsönöz neki. Rajta a felirat " Never more AFRICA" mintha már járt is
volna arra felé, és elege lenne belőle. Igaz, Japán sincs közel, és ott már járt, tehát lehetett volna
akár már Afrikában is. Egy régi sisakot is hozzáigazítottunk az új megjelenéséhez.
Mivel Ő már rég nem szégyelli, hogy ronda, akár emberek közé is vihetjük.
Legfeljebb azt mondják rá, hogy szar színe van. Ez igaz.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Volt három szabadnapom, amelyekből kettőt a mocizásnak, egyet pedig a fűnyírásnak szántam. A jó öreg TDM850-el legurultam Keszthelyről a Mecseken át Baranyába egy kis rokonlátogatásra. Nem fáztam a 30 fok feletti hőségben. Még Marcali előtt elszakadt a kilométeróra spirál. Telefonon azonnal rendeltem egy újat potom majdnem hatezerért.
Visszafelé szabadon csavarogtam. Az egyik dunaparti pihenőm alkalmával egy arra járó kislány megkérdezte az anyukáját, hogy "A bácsi motorján miért van postaláda?". Meglátogattam Bátán a Dunaparton a cölöpökre épült halászviskókat. Pár éve jártam itt, akkor a tanyázó legények szívesen fogadtak. Itt ettem életemben először csirkepaprikás-halászlevet. Azt reméltem megint felverhetem a sátramat egy éjszakára. Most nem volt itt senki a régi ismerősök közül. Megváltozott a hely, sokkal rendezettebb lett. Az egyik kunyhónál tanyázó kedélyes csapat örömmel fogadott, és a moci túradobozait mustrálgatva jelezték, hogy ők nem kértek pizzát. (Ennyit a túradobozaimról.) A halászok azt mesélték, hogy nagypénzű ember vette meg a partszakasz alsó részét. Állítólag bontás lesz a cölöpkunyhók sorsa. Amíg lehet, azért odajárnak horgászni. Megkínáltak egy kólával, és hozzá egy kobász-kenyeres uzsonnával. Invitáltak a két hét múlva megrendezésre kerülő Keszeg Fesztiválra, ami itt lesz a Duna parton.
Baja környékén nem volt üzemelő kemping, ezért Szekszárd felé keresgéltem. Az úttól nem messze Alsónyék közelében találtam egy fákkal, bokrokkal körbevett elhagyatott telket, ledőlő félben lévő kerítéssel, hatalmas gazzal. Nagyszerű eldugott sátorhelynek tűnt, úgy hogy rögtön be is költöztem. A valaha itt állt házikót már rég lebontották. Csak az alapok, a kerítés maradványai, és néhány beteg gyümölcsfa jelezte, hogy itt hajdanán emberek éltek. A közeli útról éjszaka jól idehallatszott a forgalom zaja. Főztem egy kis vacsorát. Van egy csomó lejárt, vagy lejáró félben lévő konzervem, és leves porom még a korábbi évek kalandozásaiból. Ezek közül pusztítottam el kettőt. Nézegettem a csillagokat. Elég távol voltam a települések zavaró fényeitől. Magamfajta rövidlátónak csak távcsővel látszik igazán, hogy csillag csillag hátán pislákol. Láttam néhány meteort, műholdat, és jó pár repülőgépet a sötét égen.
Másnap a reggeli, és a felszerelés összecsomagolása után tovább csavarogtam. A hőség miatt a vízkészletem feltöltése igen csak fontosnak tűnt. Cece felé egy kis falu közkútjánál meg is tettem. A Rétszilasi tavaknál a Rétimajori halgyár bejárata csábított. Tettem egy kört odabent is. Szálloda, madármegfigyelő állomás, rengeteg mesterséges, lés természetes tó, horgászási lehetőség stb. Majdnem ott ragadtam egy éjszakára, mert egy motoros kolléga, aki mellesleg valamiféle kisfőnök ott, kivételesen megengedte a sátorverést. Túl korán volt még, és túl meleg. Hiányzott a menetszél. Mentem tovább a Balcsi felé, aztán néhány kitérő után este már otthon is voltam.
Kattints a képre............
Csavarogni Jó!!
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Válság ide, válság oda, munkahelyem kétes jövője, semmi nem számít, elkapott a láz. Egy nagyobb utat terveztem szeptember elejére, Románia, Bulgária, Görögország, majd visszafelé Szerbia, Montenegró, Bosznia, és Horvátország. Egész évben erről álmodoztam. Na, ezt mosta el a válság.
A szabim szeptember 02-től ketyegett, volt két hetem a semmire. Kínomban az utolsó pillanatban elkezdtem gyorsan társat keresni egy kis költségvetésű Szlovéniai túrára. Nem volt jelentkező, az időjárás előrejelzés pedig három nap után komoly esőzéseket, viharokat jósolt a térségbe. Mindenesetre, szeptember 05-ig még jó idő lesz. Szeretném bejárni Szlovénia hegyvidékét, és talán leruccanok a tengerhez. Szeptember 03-án hajnalban kapkodva indulok. Társam a jó öreg megbízható TDM 850 .....
bővebben>>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Túrabeszámoló
Visszafelé szabadon csavarogtam. Az egyik dunaparti pihenőm alkalmával egy arra járó kislány megkérdezte az anyukáját, hogy "A bácsi motorján miért van postaláda?". Meglátogattam Bátán a Dunaparton a cölöpökre épült halászviskókat. Pár éve jártam itt, akkor a tanyázó legények szívesen fogadtak. Itt ettem életemben először csirkepaprikás-halászlevet. Azt reméltem megint felverhetem a sátramat egy éjszakára. Most nem volt itt senki a régi ismerősök közül. Megváltozott a hely, sokkal rendezettebb lett. Az egyik kunyhónál tanyázó kedélyes csapat örömmel fogadott, és a moci túradobozait mustrálgatva jelezték, hogy ők nem kértek pizzát. (Ennyit a túradobozaimról.) A halászok azt mesélték, hogy nagypénzű ember vette meg a partszakasz alsó részét. Állítólag bontás lesz a cölöpkunyhók sorsa. Amíg lehet, azért odajárnak horgászni. Megkínáltak egy kólával, és hozzá egy kobász-kenyeres uzsonnával. Invitáltak a két hét múlva megrendezésre kerülő Keszeg Fesztiválra, ami itt lesz a Duna parton.
Baja környékén nem volt üzemelő kemping, ezért Szekszárd felé keresgéltem. Az úttól nem messze Alsónyék közelében találtam egy fákkal, bokrokkal körbevett elhagyatott telket, ledőlő félben lévő kerítéssel, hatalmas gazzal. Nagyszerű eldugott sátorhelynek tűnt, úgy hogy rögtön be is költöztem. A valaha itt állt házikót már rég lebontották. Csak az alapok, a kerítés maradványai, és néhány beteg gyümölcsfa jelezte, hogy itt hajdanán emberek éltek. A közeli útról éjszaka jól idehallatszott a forgalom zaja. Főztem egy kis vacsorát. Van egy csomó lejárt, vagy lejáró félben lévő konzervem, és leves porom még a korábbi évek kalandozásaiból. Ezek közül pusztítottam el kettőt. Nézegettem a csillagokat. Elég távol voltam a települések zavaró fényeitől. Magamfajta rövidlátónak csak távcsővel látszik igazán, hogy csillag csillag hátán pislákol. Láttam néhány meteort, műholdat, és jó pár repülőgépet a sötét égen.
Másnap a reggeli, és a felszerelés összecsomagolása után tovább csavarogtam. A hőség miatt a vízkészletem feltöltése igen csak fontosnak tűnt. Cece felé egy kis falu közkútjánál meg is tettem. A Rétszilasi tavaknál a Rétimajori halgyár bejárata csábított. Tettem egy kört odabent is. Szálloda, madármegfigyelő állomás, rengeteg mesterséges, lés természetes tó, horgászási lehetőség stb. Majdnem ott ragadtam egy éjszakára, mert egy motoros kolléga, aki mellesleg valamiféle kisfőnök ott, kivételesen megengedte a sátorverést. Túl korán volt még, és túl meleg. Hiányzott a menetszél. Mentem tovább a Balcsi felé, aztán néhány kitérő után este már otthon is voltam.
Kattints a képre............
Csavarogni Jó!!
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Válság ide, válság oda, munkahelyem kétes jövője, semmi nem számít, elkapott a láz. Egy nagyobb utat terveztem szeptember elejére, Románia, Bulgária, Görögország, majd visszafelé Szerbia, Montenegró, Bosznia, és Horvátország. Egész évben erről álmodoztam. Na, ezt mosta el a válság.
A szabim szeptember 02-től ketyegett, volt két hetem a semmire. Kínomban az utolsó pillanatban elkezdtem gyorsan társat keresni egy kis költségvetésű Szlovéniai túrára. Nem volt jelentkező, az időjárás előrejelzés pedig három nap után komoly esőzéseket, viharokat jósolt a térségbe. Mindenesetre, szeptember 05-ig még jó idő lesz. Szeretném bejárni Szlovénia hegyvidékét, és talán leruccanok a tengerhez. Szeptember 03-án hajnalban kapkodva indulok. Társam a jó öreg megbízható TDM 850 .....
bővebben>>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2011 Répcelak , Őrség kanyar
motorostúraKattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2011 Fúrótorony látogatás Sárvár
motorostúraKattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2011 Irány Baranya
motorostúraKattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2010 Kalandtúra Bosznia Hercegovina, és Montenegró motorostúra
Kattints a képre............Túrabeszámoló
A helyi specialitást a kocsma mögötti pajtában nyílt tűzön sütötte a barátságos
kocsmáros néni. Ejtőztünk egy darabig a 2000 méter feletti magasságban haraphatóan
hideg tiszta levegőben forrón tűző napfényben. A jó bőrben lévő házőrző már az
érkezésünkkor farkcsóválva örült, mert tudta, a vendég után neki is leesik valami.
A kocsma mögötti gazdaságban tehenek, disznók, szárnyasok jelezték egymásnak az
idegenek jelenlétét. A kiscsibék jó öreg TDM850-es motorom gumijáról szorgalmasan
csipegették az útközben összegyűjtött tehénlepény maradékát..................
Bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2010 Kalandtúra Bosznia Hercegovina, és Montenegró
motorostúraAhogy Andris látta
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2010 06 29 Barcs (határjárás)
motorostúraKattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2010 Baranya felé
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Nyári mocis bóklászás 2009 09
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Nem kell feltétlenül külföldre menni egy jó motorozáshoz. Szép élmény volt a
Keszthely - Esztergom - Eger - Miskolc, útvonal. A szállás nulla Forintos volt,
ott táboroztunk le, ahol éppen az este ért. Aludtunk a Duna parton, tóparton,
és marhalegelőn egyaránt. Nem kellett a vekkert felhúzni, ébresztett a kóbor
kutya, a halőr, és a sátrakat legelő marhacsorda. Megbízható társam most is a jó öreg TDM850 ...
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mecsek 2009 06 25
motorostúraKattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Őrségi bóklászás 2009 05 27
(UFO vadászat, avagy a mámoros típusú találkozás)Kattints a képre............
Egy erdőszéli tisztáson vertem tanyát. Alig végeztem a kis vacsorám elkészítésével,
jött a vihar. Unalmamban a sátramban hasalva egy egyszerű digitális fényképezőgéppel
próbáltam fotózni a villámokat. Meglepetésemre, olyasmi is rákerült a képre, amit
én ott nem láttam.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
2009 04 Barnával Zalában, és más bóklászások
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Az erdei úton nem volt semmi forgalom. Helyenként a fák már elég jól benőtték.
Az ősszel lehullott lomb, és vízátfolyások tették kellemessé a csúszkálást.
Szinte sötét volt azokon a helyeken, ahol a fák összeértek felettünk. Sehol
egy lélek. Az egész úton csak egy, a hegyoldalban lassan felfelé araszoló
marhacsordával találkoztunk. Semmi mozgás csak eső.
Eszembe jutottak az előző este hallott medve, hiúz, és farkas történetek. Ráadásul Laci bácsi, akihez igyekszünk, erdész volt, míg nem találkozott egy medvével. Az állat lehántotta Laci bácsi fejbőrét vállát, hátát, mire belesett egy szakadékba, ahol a medve már nem követte. Szerencsére volt térerő, és még egy kis ereje is telefonálni. Megtalálták, megmentették, megúszta. Hasonló gondolatok, és a kezem ügyébe eső, a csomagok tetején rögzített gyalásó járt az eszemben.
Én mentem elöl. Az esőben hunyorogva alig láttam a félhomályban, amikor egy kanyar mögött két medvebocsforma alak jött szembe. Megláttak, és felénk kezdtek rohanni. Ahol bocsok vannak, ott a felbőszült anyamedve is várható. Megfordulni már nem tudtam a felmálházott TDM850-el. Lassítottam, és mentem velük szemben. Gondoltam, ha a közelükbe érek, gázt adok, és uzsgyi. Egy pillanat elteltével kiderült, hogy két nagytestű medveszerű hegyi juhászkutyáról van szó. Biztosan az előzőleg látott marhacsordához tartoztak. Látták, hogy itt jön két vadmarha, és tudták, a csordában a helyünk. Kötelességtudóan nekiálltak terelgetni, de amikor nem fogadtunk szót, ugatós, majd vicsorgós hajsza lett belőle. Előbb engem, majd az utánam érkező Andrist próbálták kóstolgatni...
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Eszembe jutottak az előző este hallott medve, hiúz, és farkas történetek. Ráadásul Laci bácsi, akihez igyekszünk, erdész volt, míg nem találkozott egy medvével. Az állat lehántotta Laci bácsi fejbőrét vállát, hátát, mire belesett egy szakadékba, ahol a medve már nem követte. Szerencsére volt térerő, és még egy kis ereje is telefonálni. Megtalálták, megmentették, megúszta. Hasonló gondolatok, és a kezem ügyébe eső, a csomagok tetején rögzített gyalásó járt az eszemben.
Én mentem elöl. Az esőben hunyorogva alig láttam a félhomályban, amikor egy kanyar mögött két medvebocsforma alak jött szembe. Megláttak, és felénk kezdtek rohanni. Ahol bocsok vannak, ott a felbőszült anyamedve is várható. Megfordulni már nem tudtam a felmálházott TDM850-el. Lassítottam, és mentem velük szemben. Gondoltam, ha a közelükbe érek, gázt adok, és uzsgyi. Egy pillanat elteltével kiderült, hogy két nagytestű medveszerű hegyi juhászkutyáról van szó. Biztosan az előzőleg látott marhacsordához tartoztak. Látták, hogy itt jön két vadmarha, és tudták, a csordában a helyünk. Kötelességtudóan nekiálltak terelgetni, de amikor nem fogadtunk szót, ugatós, majd vicsorgós hajsza lett belőle. Előbb engem, majd az utánam érkező Andrist próbálták kóstolgatni...
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
.jpg
)
Találkoztam sokféle emberrel, de a legjobbak, és legbarátságosabbak a leggyanúsabb
külsejű csórók voltak a Duna árterében. Jövőre is meglátogatom őket. Igazi törvényen
kívüli társaság, de halászatból, vadászatból, alkalmi munkából megélnek.
Óriási lakomát rendeztünk.
Csirkepaprikás-halászlé. Úgy éreztem, életemben nem ettem ilyen finomat.
A hatalmas kondérba a belevalót ők hozták, a bort én szereztem be. Lehet,
hogy azért fogadtak be ilyen könnyen, mert napok óta nem borotválkoztam, és
igazi vén gazember külsőm volt? Mindenesetre összeillő párost alkottunk a jó öreg sáros TDM 850-el...
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM850 gurulások
motorostúraKattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Súlyhatár max 20-25 Kg !!!
Az alábbi listából válogatok, az útvonal, és a túra jellegétől függően a súlyhatárt
figyelembe véve. Ha többen megyünk, a felszerelés közösen használható részét, mint
például a szerszámok, elosztjuk egymás között.
‹ ‹ Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A szépség és a szörnyeteg. Na, de melyik, melyik?
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
Pontosan 11.900 Km után cseréltem le a Szlovénia túra előtt, de kb. 1.000 Km-t még kibírt volna. Nagyon meg voltam vele elégedve. Vízes úton a felfestett útburkolati jeleken a megpakolt TDM 850 kissé csúszott, figyelni kellett rá. Az első gumim ugyanez, fordított forgásiránnyal egy hátsó gumi. 18 colos méretben az elsőre nincs endúró választék 11.900 Km után még egy hátsó gumit kibír, de kissé már fogasra kezd kopni.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
‹ ‹ Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mocis fotók
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Otthoni Mocis képek 2008
( az Öreg, és az Új, a gyerek, meg én)A szépség és a szörnyeteg. Na, de melyik, melyik?
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
Pontosan 11.900 Km után cseréltem le a Szlovénia túra előtt, de kb. 1.000 Km-t még kibírt volna. Nagyon meg voltam vele elégedve. Vízes úton a felfestett útburkolati jeleken a megpakolt TDM 850 kissé csúszott, figyelni kellett rá. Az első gumim ugyanez, fordított forgásiránnyal egy hátsó gumi. 18 colos méretben az elsőre nincs endúró választék 11.900 Km után még egy hátsó gumit kibír, de kissé már fogasra kezd kopni.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM 850 gumicsere 2011 09 01 MITAS Enduro E10
Óraállás: 73076Km
Csupa jót írnak róla. Kíváncsi vagyok rá mit tud.
Sebességhatára 69T = 190 Km/h.
A Szlovéniai túrán csak egy komoly csúszásom volt
az esőben, egy durva fékezéskor, pedig a hegyi szerpentineken
döntögettem rendesen. Szépen simán fut a durva blokkok ellenére.
Kicsit hangosabb az előző gumimnál, de ez kit érdekel.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM 850 gumicsere 2012 06 26 ,
Óraállás: 79.811 Km
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM 850 gumicsere 2012 06 26 ,
elöl Heidenau K60,
és ismét MITAS Enduro E10 hátul
Óraállás: 79.811 Km
A tervezett Vaskapu túra előtti gumicsere. Egy hónap múlva indulunk. Heidenau K60-am még nem volt a jó öreg TDM 850-en.
Egy ideje már szerettem volna kipróbálni.
Most csak előre raktam K60-at, mert hátul a korábban is használt MITAS E10-el nagyon
meg voltam elégedve, annak ellenére, hogy egy kicsit túl gyorsan kopik.
Az előző Mitas E10 6735 Km-t futott, plusz még kb 250 Km-t, amikor nem működött a Km órám.
A Vaskapu motoros kalandtúrán a Heidenau K60 jól viselkedett, jól tapadt de nagyon hangos, és ha nincs megfelelően felfújva, kicsit szitál tőle a kormány úgy 40-50 Kmh között.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Karbantartás-javítás
TDM 850 vezérműlánc csere, szelephézag állítás, porlasztó tisztítás, bukócső, láncszakadás .....
2008 - napjainkig
Kattints a képre............
Vezérmű-láncot cseréltem. Morse 82RH2015-138 vezérműlánc, 19310 Ft
Szelephézagokat kellett állítanom ( a szívószele hézagok közel nullán, a kipufogó szelephézagok nagyok voltak.) . Minden szelep alá új lapka kellett. 500Ft/db.
Szelepfedél tömítés csere, Athena 082-73 szelep fedél tömítés készlet, 7200 Ft
Porlasztót szétszedtem, kipucoltam, így megszűnt a toló üzemű durrogás. (cut off valve járat volt eldugulva.)
Olajcsere 7 000 Hűtőfolyadék csere 1 500
Hátsó fékbetétek csere 7 000
Kuplung bowden-bél csere (én lágyforrasztottam, egy évet ki szokott bírni. 1 000
A jobb oldali tökéletlen tűzkarika okán próbáltam a kipufogó leömlőket leszedni, de nem sikerült egyhetes áztatás után sem, tehát így maradnak.
2019 tavaszán egy kanyar utáni kigyorsításkor elszakadt a lánc, a hátsó kerékre tekeredett és rosszabb volt mint a satufék.
Szerencsére a mögöttem érkező kamioon még éppen ki tudott kerülni. A hátsó kerék nem mozdult, a motort tolni sem tudtam,
csak elcibáltam az útról. Utánfutóval kellet a gépet hazaszállítani. Ezt a szégyent! A lánc nem a patentszemnél,
hanem egy gyári kötésnél szakadt el! Pár dolgot cserélnem kellett a motor hátulján..
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A TDM850-nek nem sok gyenge pontja van. Az én gépemnél az egyik a Km óra volt.
Gondolom a rossz Km óra spiráltól a mutató annyira ugrált, hogy tőben elrepedt,
és egyik alkalommal éppen ránéztem, amikor letörött és eltűnt az óra belsejében.
Nem volt mese, szét kellett szednem, és eszkábáltam rá egy új mutatót.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
Midig az endúrók, a világjárásra alkalmas motorok tetszettek. Az XT-met akkor
adtam el, amikor a vadászok, és természetőrök elkezdtek üldözni, törvényt
hoztak ellenem, és motorelkobzással fenyegettek. Az erdő csak a vadásztársadalomé!
Ők járnak ott nagy terepjárókkal, puskákkal, ők óvják a természetet,és az állatokat a mindent
eltipró motorosoktól. Most, hogy már nincs endúróm, észre sem veszem, de
addig-addig alakítgatom a jó öreg TDM850-et, még a végén világjáró mindenes lesz belőle.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Volt néhány gond a Dukival. Orvosoltuk őket. Ha ment nagyon ment, és nagy
élvezet volt vele motorozni. Kicsit már untuk a gyakori javítást, a drága
alkatrészeket, és inkább eladtuk.
Utódja egy megbízható igásló, a TDM 850 4TX.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Hevert otthon egy darab plexi. Próba képen elkezdtem hőpisztollyal hajlítgatni.
Némi türelemmel, kézégetéssel sikerült egy új ideiglenesen végleges szélvédőt
összehozni. Egy év után sötétre lakkoztam. Most így néz ki. Meg van a gyári
eredeti szélvédő is, de ez jobban tetszik.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
Az olajfogyasztás egyik oka lehet a TDM 4TX-nél a meghajtó tengely szimering hibája.
Ha a leállított motor alatt kis olajfolt található, általában a meghajtó tengely
szimering, vagy az önindító szimering a bűnös. Amíg a kis lánckerékre kevés olaj jut,
tekintsd automata lánckenésnek ezt az apró hibát. A kis lánckerék mögött a szimering
és a tengely csapágyazása közé három furaton nagy nyomással nyomja az olajszivattyú
a kenőolajat. A szimering speciális, itt csak a gyári bütykös használható. A bütykök
szerepe, hogy a szimeringet adott távolságban tartsa a csapágytól, helyet adva ezzel
a kenőolajnak.
Vigyázz, a szimeringen lévő távtartó bütykök nem szabad, hogy takarják
az olajjáratokat! Néhány primitív szerszámmal a blokk megbontása nélkül házilag
cserélhető a hibás szimering.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM 850 porlasztó javítás,
üzemanyagfogyasztás csökkentés,
tűszelep utánállítás
Kattints a képre............
A jó öreg TDM Rinóm az utóbbi időben kissé túlzott étvággyal evett. Fogyasztása közelített a 6 liter/ 100 Km értékhez. Nagyon szeretem, de ezt már sokalltam, és lejjebb nyomtam a tűt a torkán.
A szerelés után a szegényebb keverékkel elindultam egy rövid próbára, ami kissé elhúzódott. Hidegen kissé durrogott, de bemelegedve már hozta a formáját. Remélem nem lett túl szegény a keverék. Majd egy hűvös esős napon elválik, volt-e értelme a szerelésnek.
Kattints a képre............
A TDM-be épített MIKUNI porlasztó tűszelepe vízszintesen helyezkedik el, ezért a rezgéstől a tű, és a szelepház is kopik. A kopik itt csak néhány mikromillimétert jelent, de ez az üzemanyag fogyasztás növekedéséhez már elég. Régi csórómotoros trükk, a tűt beljebb nyomni a szelepfészekbe. Olcsóbb, mint újat venni. Erre az utánállításra biztosít lehetőséget a tű tetején elhelyezkedő vájatsor, és egy zégergyűrű. Minél feljebb kerül a zégergyűrű, annál jobban belelóg a tű a szelepházba, és annál jobban elzárja az üzemanyag útját. Tehát ugyanannál a gázállásnál, szívótéri vákuumnál, kevesebb üzemanyag jut a beszívott levegőhöz. A művelethez a porlasztót nem kell kiszerelni.
Nézd meg a képeket. Nagyon fontos a tisztaság! Ne jusson por a porlasztóba! Idomok le, tank le, légszűrőház ki, és máris hozzáférsz a porlasztóhoz. Rongy a szívótorokba. Rongy a membrán fedél alá a lehulló alkatrészek megmentéséért. Membránfedél ki, vigyázva a rugóra, és a ház alsó felén lévő kis gumigyűrű tömítésre. Rugó, membrán (koton), suber, és tű egyben ki az asztalra. Szedd ki a tűt. Látni fogod rajta a kopás helyét. Szereld egy vájattal feljebb a zégergyűrűt. Ellenőrizd a kotont ( a gumimembránt). Ha nem szakadt, nem sérült, nem lyukas, és nem kezd repedezni, mehet vissza minden a helyére. A membrán állapota nagyon fontos! Vedd komolyan!
Végezd el ugyanezt a másik porlasztóval is. A végén a torokba benyúlva a tű kopott részét forgasd felülre. Egy darabig jó lesz. Én ezt már harmadszor csinálom. A TDM-em már 100 ezer Km felett jár, és még mindig az eredeti Svájci beállítású tű, és szelepház van benne. Átlag öt lityit szokott fogyasztani. Nézd meg a képeket. Remélem, eligazodsz a segítségükkel.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A Yamaha TDM 850 3vd fényszórói a két első teleszkópszár között aluról egy-egy 8-as csavarral állíthatók oldalirányba, jobbra-balra.
A fényszórók felülről az idom alatt a jobb és baloldalon állíthatók szintén egy 8-as csavarral fel-le irányba.
A fényszórók állításához nem kell az idomot leszedni, felülről, a műszerfal alá benyúlva, és alulról el lehet érni a őket.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Midig tetszettek az összeeszkábált soft csomagtartó készletek. Én két 1100 Ft-os
kínai hátizsák összevarrásából készítettem nyeregtáskát (oldaldobozként), és még
egy nagyobb sporttáskát használtam (top case helyett). A sok rekeszbe jól
szortírozva könnyen elérhetően lehetett pakolni. A rendszer prímán működött,
de az egy napig tartó eső azért sok volt neki.
A hosszabb túrák kikövetelik a vízhatlan, és zárható megoldásokat. A Kecskeméti
Metalconstructtól rendeltem három aludobozt, és készítettem alájuk saválló zártszelvényből
egy variálható csomagtartót. A rendszer vízhatlan.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Öregszem. Ahogy közeledtek a novembervégi hideg reggelek, és esték, kezdtem fázni a motoron.
Nálam a motorozás eddig négy évszakos volt. Igaz az extrém hidegben, vagy jeges utakon azért
kihagytam ezt az élvezetet. A neten régebben belebotlottam az elektromos fűtésű motoros ruhákba,
de eddig nem érdekelt. Most viszont már utánanéztem. Nem olcsó mulatság.
Meggyőztem magam,
hogy egy fűtött ruha árából inkább egy hosszabb túra benzinköltségét fogom fedezni. Közben
belebotlottam "az ülésfűtésből fűtött motorosruha" témájú írásokba.
Pl: http://www.onroad.hu/motor/bemutato/812/
Annyian leszólták, hogy kedvet kaptam a kipróbálására. Lementem a garázsba, és a gyerek kocsijából
a ruháim alá tekertem a fűthető üléshuzatot. Az asszony azt hitte meghibbantam, a gyerek a teraszról
vigyorgott. Persze olyan képet vágtam, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. A kölyök megkérdezte,
hogy az ülés nem férne-e el még a pulcsim alatt, míg az asszony megígérte, hogy szerez nekem egy gumibugyit is.
Kitoltam a mocit, beindítottam, és rácsatlakoztam a szivargyújtó aljzatra. Sokat nem vártam a dologtól.
Elég hideg volt, úgy öt-hat fok, és a rajtam lévő pulcsi nem sokat melegített. Bekapcsoltam a fűtést, és
szépen melegedni kezdett a ruha alá tűrt ülésfűtés. Nem rossz, és az öreg TDM generátora is bírja.
A világításon meg sem látszik, ha a fűtést ki-be kapcsolom. Bírta reflektorral is. Egy kis számolgatás
után úgy döntöttem akár két ülésfűtést is elbír a generátor teljes világítással.
A "kisgyerek" éppen indulni készült, megkértem, ha már úgy is megy, nézzen be a Tesco-ba két
ülésfűtésért. Láthatta rajtam, hogy nálam "elmentek hazúról", és nem akart hosszasan kínozni, ezért
negyedórán belül a kezembe volt a két fűthető üléshuzat. Kétezer valamennyi volt darabja. Szétszetem őket.
Nem akartam külön összevarrt pólókkal, gatyákkal vacakolni. Legjobb, ha közvetlenül a motorosruhába
integrálom. Némi tanakodás, és próbálgatás után a fűtőszálakat befűztem a motorosruha kivehető bélésének belső felébe
közvetlenül a bélésanyag alá, hogy a testemhez minél közelebb legyen. Estére elkészült. A főpróbát azonnal
a sötétben egy közel 100 Km-es kör során megtartottam. Először addig mentem, amíg rendesen el nem kezdtem
fázni, és csak az után kapcsoltam be a fűtést. PRIMA!!
A gyáriak biztosan sokkal jobbak, de azokat én még nem próbáltam, tehát nekem ez a csúcs. Egy ülésfűtés
van a motoros nadrágban, egy a felsőben. Párhuzamosan vannak kapcsolva derékmagasságban egy kis csatlakozóval,
és két fokozatban állítható a fűtés intenzitása.
Miért is nem csináltam ezt meg már korábban?
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mociaink voltak
Kattints a képre............
Riga 12 50
Simson 50
Honda DIO 50
KTM GRX 50
Honda MTX 50
Yamaha XT 500
Yamaha TDM 850 3WD
Ducati Multistrada 1000DS
Yamaha TDM 850 4TX
Moto Guzzi Nevada 750
Yamaha BT1100 BULLDOG
Cagiva Navigator 1000
Gas-Gas FSE 450 SM
Aprilia Scarabeo 200
Cagiva Canyon 600
BMW R 1150 R
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mocijaink javítása, karbantartása
Kattints a képre............
Motorkerékpárjaink javítási költségei
Mennyibe kerül egy mocit fenntartani? Egy motorkerékpárt nem elég megvenni. A motornak csak akkor van értelme, ha gazdája nem tekinti státusszimbólumnak, nem hagyja a pajtában porosodni, és rendszeresen használja.
A jó motor az, amelyik kiszolgálja a gazda igényeit, és szinte alig igényel szakértő törődést. Nem kell ahhoz szakértőnek lenni, hogy a mocit rendben és tisztán ápoltan tartsuk. A motor ezt meghálálja. Egy ilyen gép gazdájának a társa lesz, nem hagyja cserben, és ösztönzi a gazdát hosszú távoli utakra ahol hihetetlen, csodálatos élményekben lesz részük.
Egy gazda, aki foglalkozik a mocijával, megismeri annak gyengéit, erősségeit, tudása határait,
és szinte összenő a motorjával. A gazda egyre képzettebb, gyakorlottabb, és magabiztosabb lesz.
Nem lesz szüksége rá, hogy minden apró cseprő problémával szerelőhöz szaladgáljon. Ma az interneten
4minden motorkerékpár szereléssel kapcsolatos információ könnyen elérhető. A márkatársak szívesen
segítik egymást. Osztják a jobbnál jobb tanácsokat, csak tudni kell kérdezni, ha szükséges.
Alkatrészt a mocihoz, pedig szinte már a sarki boltban is be lehet szerezni.
A mi motorjaink mióta nálunk vannak, sohasem láttak szerelőt. Minden karbantartást, szerelést
magunk végzünk el rajtuk. A törődés, szerelés, a napi használat, és a hosszú közös túrák szinte
a szívünkhöz ragasztották őket. Nagyon nehéz megválni egy-egy ilyen jó baráttól, hűséges társtól.
Minden valaha volt motorunk, szinte minden darabjára, alkatrészére emlékszem. Emlékszem arra, amikor
hozzám került elhanyagolt külsővel, és a törődés hiánya miatt sok apró könnyen javítható hibával, már-már az
üzemképtelenség határán, vagy azon is túl. Most pedig viszi az új tulajdonos boldogan, de vajon törödik-e majd vele?
Mi lesz a sorsa? Meg értik-e ha majd panaszkodik? Meddig húzza még, ha nem én figyelek rá?
Rossz gazdánál nehéz motornak lenni. Legyél jó gazda.
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM 850 műszaki adatok
kopó alkatrész méretek
Kattints a képre............
műszaki adatok, alkatrész méretek
A Yamaha gyári alkatrészek nem olcsók. Sokszor helyettesíthetők szabványos alkatrészekkel a csapágyak, és szimmeringek, valamint utángyártott alkatrészekkel pótolhatók, a fékbetétek, féktárcsák.
A TDM 850 porlasztója több más márkában is szolgál. Porlasztó felújítás során a vásárlás előtt érdemes a porlasztó alkatrészek árát a Suzukinál, Ducatinál, Aprilianál is megnézni.
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mindig az endúrók, és a világjárásra alkalmas nagy túraendúrók tetszettek.
Mióta a terepmotorozás bűnesetté vált, az erdei utakat lesorompózták, a
"természetromboló" motorosokat hegyen völgyön át nagy terepjárókkal üldözik,
és büntetik, már csak a nagy túraendúrók felé kacsingatok. Ez továbbra is
kacsingatás marad, mert nem ér le róluk a lábam. Marad a köztes megoldás
az enyhén terepesített túrásított TDM 850.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Motorkerékpárok DAKAR győzelmek 1979-2012
Dakar motorkerékpár győzelmek
A TDM-850 csak szeretne hozzájuk kicsit hasonlítani
Kattints a képre............
A jó öreg Yamaha TDM 850 felmenői között találhatók nagy DAKAR harcosok. Hosszú volt az út a TDM 850 születéséig, de már az az év is nagyon messze van amikor megszületett. Az én öreg jószágom a gülüszemű Rinóm 1995-ös, és fajtájának egyik utolsó darabja. Akármilyen vén, azért még most is büszke őseire.
1979 Cyril Neveu ----------------Yamaha --------XT500 Francia
1980 Cyril Neveu ----------------Yamaha --------XT500 Francia
1991 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE750T Francia
1992 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1993 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1995 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1996 Edi Orioli--------------------Yamaha --------YZE850T Olasz
1997 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1998 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
Az XT-500 volt az első valamirevaló strapabíró négyütemű egyhengeres, ami irányt szabott az endúrók fejlődésének.
1991-től a Dakaron már ott dobogott a TDM ős szíve a kéthengeres soros négyütemű twin.
1991-ben piacra dobta a Yamaha a TDM 850-et 3vd típuskóddal. Az idők során nem sokat kellett cicomázni rajta.
Nagy változtatásra nem volt szükség. 1994-ben azért kicserélték a léptetővillát, a váltófogaskerekeket és a
kuplungkosarat is.
A TDM-ek sok mindent kibírtak, sokmindent megéltek. Történeteiket a világ minden táján ma is sokan mesélik.
A TDM 850 igazi túramotor. Erős, strapabíró, és megbízható. Nagyon jó féke, feszes állítható futóműve a
sportmotoroktól is örökölt géneket.
Egy kissé karbantartott TDM-850-e soha nem hagy cserben.
Aztán 1995-ben legyártották az utolsó darabot mérges zöld színben. És összetalálkoztunk. Azóta összeszokott
párosként együtt csavargunk amerre csak tudunk. És mi sokfelé, jó-rossz utakon,
és mindenféle terepen szeretünk csatangolni. Fajtársaink között sokan több százezer
kilométert faltak fel, mi csak épp, hogy elhagytuk a százezret. És megyünk, megyünk tovább…
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Karbantartás-javítás
TDM 850 vezérműlánc csere, szelephézag állítás, porlasztó tisztítás, bukócső, láncszakadás .....
2008 - napjainkig
Kattints a képre............
Vezérmű-láncot cseréltem. Morse 82RH2015-138 vezérműlánc, 19310 Ft
Szelephézagokat kellett állítanom ( a szívószele hézagok közel nullán, a kipufogó szelephézagok nagyok voltak.) . Minden szelep alá új lapka kellett. 500Ft/db.
Szelepfedél tömítés csere, Athena 082-73 szelep fedél tömítés készlet, 7200 Ft
Porlasztót szétszedtem, kipucoltam, így megszűnt a toló üzemű durrogás. (cut off valve járat volt eldugulva.)
Olajcsere 7 000 Hűtőfolyadék csere 1 500
Hátsó fékbetétek csere 7 000
Kuplung bowden-bél csere (én lágyforrasztottam, egy évet ki szokott bírni. 1 000
A jobb oldali tökéletlen tűzkarika okán próbáltam a kipufogó leömlőket leszedni, de nem sikerült egyhetes áztatás után sem, tehát így maradnak.
2019 tavaszán egy kanyar utáni kigyorsításkor elszakadt a lánc, a hátsó kerékre tekeredett és rosszabb volt mint a satufék. Szerencsére a mögöttem érkező kamioon még éppen ki tudott kerülni. A hátsó kerék nem mozdult, a motort tolni sem tudtam, csak elcibáltam az útról. Utánfutóval kellet a gépet hazaszállítani. Ezt a szégyent! A lánc nem a patentszemnél, hanem egy gyári kötésnél szakadt el! Pár dolgot cserélnem kellett a motor hátulján..
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A TDM850-nek nem sok gyenge pontja van. Az én gépemnél az egyik a Km óra volt.
Gondolom a rossz Km óra spiráltól a mutató annyira ugrált, hogy tőben elrepedt,
és egyik alkalommal éppen ránéztem, amikor letörött és eltűnt az óra belsejében.
Nem volt mese, szét kellett szednem, és eszkábáltam rá egy új mutatót.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
Midig az endúrók, a világjárásra alkalmas motorok tetszettek. Az XT-met akkor adtam el, amikor a vadászok, és természetőrök elkezdtek üldözni, törvényt hoztak ellenem, és motorelkobzással fenyegettek. Az erdő csak a vadásztársadalomé! Ők járnak ott nagy terepjárókkal, puskákkal, ők óvják a természetet,és az állatokat a mindent eltipró motorosoktól. Most, hogy már nincs endúróm, észre sem veszem, de addig-addig alakítgatom a jó öreg TDM850-et, még a végén világjáró mindenes lesz belőle.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Volt néhány gond a Dukival. Orvosoltuk őket. Ha ment nagyon ment, és nagy élvezet volt vele motorozni. Kicsit már untuk a gyakori javítást, a drága alkatrészeket, és inkább eladtuk.
Utódja egy megbízható igásló, a TDM 850 4TX.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
Midig az endúrók, a világjárásra alkalmas motorok tetszettek. Az XT-met akkor adtam el, amikor a vadászok, és természetőrök elkezdtek üldözni, törvényt hoztak ellenem, és motorelkobzással fenyegettek. Az erdő csak a vadásztársadalomé! Ők járnak ott nagy terepjárókkal, puskákkal, ők óvják a természetet,és az állatokat a mindent eltipró motorosoktól. Most, hogy már nincs endúróm, észre sem veszem, de addig-addig alakítgatom a jó öreg TDM850-et, még a végén világjáró mindenes lesz belőle.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Volt néhány gond a Dukival. Orvosoltuk őket. Ha ment nagyon ment, és nagy élvezet volt vele motorozni. Kicsit már untuk a gyakori javítást, a drága alkatrészeket, és inkább eladtuk.
Utódja egy megbízható igásló, a TDM 850 4TX.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Hevert otthon egy darab plexi. Próba képen elkezdtem hőpisztollyal hajlítgatni.
Némi türelemmel, kézégetéssel sikerült egy új ideiglenesen végleges szélvédőt
összehozni. Egy év után sötétre lakkoztam. Most így néz ki. Meg van a gyári
eredeti szélvédő is, de ez jobban tetszik.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
Az olajfogyasztás egyik oka lehet a TDM 4TX-nél a meghajtó tengely szimering hibája. Ha a leállított motor alatt kis olajfolt található, általában a meghajtó tengely szimering, vagy az önindító szimering a bűnös. Amíg a kis lánckerékre kevés olaj jut, tekintsd automata lánckenésnek ezt az apró hibát. A kis lánckerék mögött a szimering és a tengely csapágyazása közé három furaton nagy nyomással nyomja az olajszivattyú a kenőolajat. A szimering speciális, itt csak a gyári bütykös használható. A bütykök szerepe, hogy a szimeringet adott távolságban tartsa a csapágytól, helyet adva ezzel a kenőolajnak.
Vigyázz, a szimeringen lévő távtartó bütykök nem szabad, hogy takarják az olajjáratokat! Néhány primitív szerszámmal a blokk megbontása nélkül házilag cserélhető a hibás szimering.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM 850 porlasztó javítás,
Kattints a képre............
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
Az olajfogyasztás egyik oka lehet a TDM 4TX-nél a meghajtó tengely szimering hibája. Ha a leállított motor alatt kis olajfolt található, általában a meghajtó tengely szimering, vagy az önindító szimering a bűnös. Amíg a kis lánckerékre kevés olaj jut, tekintsd automata lánckenésnek ezt az apró hibát. A kis lánckerék mögött a szimering és a tengely csapágyazása közé három furaton nagy nyomással nyomja az olajszivattyú a kenőolajat. A szimering speciális, itt csak a gyári bütykös használható. A bütykök szerepe, hogy a szimeringet adott távolságban tartsa a csapágytól, helyet adva ezzel a kenőolajnak.
Vigyázz, a szimeringen lévő távtartó bütykök nem szabad, hogy takarják az olajjáratokat! Néhány primitív szerszámmal a blokk megbontása nélkül házilag cserélhető a hibás szimering.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM 850 porlasztó javítás,
üzemanyagfogyasztás csökkentés,
tűszelep utánállítás
Kattints a képre............
A jó öreg TDM Rinóm az utóbbi időben kissé túlzott étvággyal evett. Fogyasztása közelített a 6 liter/ 100 Km értékhez. Nagyon szeretem, de ezt már sokalltam, és lejjebb nyomtam a tűt a torkán.
A szerelés után a szegényebb keverékkel elindultam egy rövid próbára, ami kissé elhúzódott. Hidegen kissé durrogott, de bemelegedve már hozta a formáját. Remélem nem lett túl szegény a keverék. Majd egy hűvös esős napon elválik, volt-e értelme a szerelésnek.
Kattints a képre............
A TDM-be épített MIKUNI porlasztó tűszelepe vízszintesen helyezkedik el, ezért a rezgéstől a tű, és a szelepház is kopik. A kopik itt csak néhány mikromillimétert jelent, de ez az üzemanyag fogyasztás növekedéséhez már elég. Régi csórómotoros trükk, a tűt beljebb nyomni a szelepfészekbe. Olcsóbb, mint újat venni. Erre az utánállításra biztosít lehetőséget a tű tetején elhelyezkedő vájatsor, és egy zégergyűrű. Minél feljebb kerül a zégergyűrű, annál jobban belelóg a tű a szelepházba, és annál jobban elzárja az üzemanyag útját. Tehát ugyanannál a gázállásnál, szívótéri vákuumnál, kevesebb üzemanyag jut a beszívott levegőhöz. A művelethez a porlasztót nem kell kiszerelni.
Nézd meg a képeket. Nagyon fontos a tisztaság! Ne jusson por a porlasztóba! Idomok le, tank le, légszűrőház ki, és máris hozzáférsz a porlasztóhoz. Rongy a szívótorokba. Rongy a membrán fedél alá a lehulló alkatrészek megmentéséért. Membránfedél ki, vigyázva a rugóra, és a ház alsó felén lévő kis gumigyűrű tömítésre. Rugó, membrán (koton), suber, és tű egyben ki az asztalra. Szedd ki a tűt. Látni fogod rajta a kopás helyét. Szereld egy vájattal feljebb a zégergyűrűt. Ellenőrizd a kotont ( a gumimembránt). Ha nem szakadt, nem sérült, nem lyukas, és nem kezd repedezni, mehet vissza minden a helyére. A membrán állapota nagyon fontos! Vedd komolyan!
Végezd el ugyanezt a másik porlasztóval is. A végén a torokba benyúlva a tű kopott részét forgasd felülre. Egy darabig jó lesz. Én ezt már harmadszor csinálom. A TDM-em már 100 ezer Km felett jár, és még mindig az eredeti Svájci beállítású tű, és szelepház van benne. Átlag öt lityit szokott fogyasztani. Nézd meg a képeket. Remélem, eligazodsz a segítségükkel.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A szerelés után a szegényebb keverékkel elindultam egy rövid próbára, ami kissé elhúzódott. Hidegen kissé durrogott, de bemelegedve már hozta a formáját. Remélem nem lett túl szegény a keverék. Majd egy hűvös esős napon elválik, volt-e értelme a szerelésnek.
Kattints a képre............
A TDM-be épített MIKUNI porlasztó tűszelepe vízszintesen helyezkedik el, ezért a rezgéstől a tű, és a szelepház is kopik. A kopik itt csak néhány mikromillimétert jelent, de ez az üzemanyag fogyasztás növekedéséhez már elég. Régi csórómotoros trükk, a tűt beljebb nyomni a szelepfészekbe. Olcsóbb, mint újat venni. Erre az utánállításra biztosít lehetőséget a tű tetején elhelyezkedő vájatsor, és egy zégergyűrű. Minél feljebb kerül a zégergyűrű, annál jobban belelóg a tű a szelepházba, és annál jobban elzárja az üzemanyag útját. Tehát ugyanannál a gázállásnál, szívótéri vákuumnál, kevesebb üzemanyag jut a beszívott levegőhöz. A művelethez a porlasztót nem kell kiszerelni.
Nézd meg a képeket. Nagyon fontos a tisztaság! Ne jusson por a porlasztóba! Idomok le, tank le, légszűrőház ki, és máris hozzáférsz a porlasztóhoz. Rongy a szívótorokba. Rongy a membrán fedél alá a lehulló alkatrészek megmentéséért. Membránfedél ki, vigyázva a rugóra, és a ház alsó felén lévő kis gumigyűrű tömítésre. Rugó, membrán (koton), suber, és tű egyben ki az asztalra. Szedd ki a tűt. Látni fogod rajta a kopás helyét. Szereld egy vájattal feljebb a zégergyűrűt. Ellenőrizd a kotont ( a gumimembránt). Ha nem szakadt, nem sérült, nem lyukas, és nem kezd repedezni, mehet vissza minden a helyére. A membrán állapota nagyon fontos! Vedd komolyan!
Végezd el ugyanezt a másik porlasztóval is. A végén a torokba benyúlva a tű kopott részét forgasd felülre. Egy darabig jó lesz. Én ezt már harmadszor csinálom. A TDM-em már 100 ezer Km felett jár, és még mindig az eredeti Svájci beállítású tű, és szelepház van benne. Átlag öt lityit szokott fogyasztani. Nézd meg a képeket. Remélem, eligazodsz a segítségükkel.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A Yamaha TDM 850 3vd fényszórói a két első teleszkópszár között aluról egy-egy 8-as csavarral állíthatók oldalirányba, jobbra-balra.
A fényszórók felülről az idom alatt a jobb és baloldalon állíthatók szintén egy 8-as csavarral fel-le irányba.
A fényszórók állításához nem kell az idomot leszedni, felülről, a műszerfal alá benyúlva, és alulról el lehet érni a őket.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A fényszórók felülről az idom alatt a jobb és baloldalon állíthatók szintén egy 8-as csavarral fel-le irányba.
A fényszórók állításához nem kell az idomot leszedni, felülről, a műszerfal alá benyúlva, és alulról el lehet érni a őket.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Midig tetszettek az összeeszkábált soft csomagtartó készletek. Én két 1100 Ft-os
kínai hátizsák összevarrásából készítettem nyeregtáskát (oldaldobozként), és még
egy nagyobb sporttáskát használtam (top case helyett). A sok rekeszbe jól
szortírozva könnyen elérhetően lehetett pakolni. A rendszer prímán működött,
de az egy napig tartó eső azért sok volt neki.
A hosszabb túrák kikövetelik a vízhatlan, és zárható megoldásokat. A Kecskeméti
Metalconstructtól rendeltem három aludobozt, és készítettem alájuk saválló zártszelvényből
egy variálható csomagtartót. A rendszer vízhatlan.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Öregszem. Ahogy közeledtek a novembervégi hideg reggelek, és esték, kezdtem fázni a motoron.
Nálam a motorozás eddig négy évszakos volt. Igaz az extrém hidegben, vagy jeges utakon azért
kihagytam ezt az élvezetet. A neten régebben belebotlottam az elektromos fűtésű motoros ruhákba,
de eddig nem érdekelt. Most viszont már utánanéztem. Nem olcsó mulatság.
Meggyőztem magam, hogy egy fűtött ruha árából inkább egy hosszabb túra benzinköltségét fogom fedezni. Közben belebotlottam "az ülésfűtésből fűtött motorosruha" témájú írásokba. Pl: http://www.onroad.hu/motor/bemutato/812/
Annyian leszólták, hogy kedvet kaptam a kipróbálására. Lementem a garázsba, és a gyerek kocsijából a ruháim alá tekertem a fűthető üléshuzatot. Az asszony azt hitte meghibbantam, a gyerek a teraszról vigyorgott. Persze olyan képet vágtam, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. A kölyök megkérdezte, hogy az ülés nem férne-e el még a pulcsim alatt, míg az asszony megígérte, hogy szerez nekem egy gumibugyit is.
Kitoltam a mocit, beindítottam, és rácsatlakoztam a szivargyújtó aljzatra. Sokat nem vártam a dologtól. Elég hideg volt, úgy öt-hat fok, és a rajtam lévő pulcsi nem sokat melegített. Bekapcsoltam a fűtést, és szépen melegedni kezdett a ruha alá tűrt ülésfűtés. Nem rossz, és az öreg TDM generátora is bírja. A világításon meg sem látszik, ha a fűtést ki-be kapcsolom. Bírta reflektorral is. Egy kis számolgatás után úgy döntöttem akár két ülésfűtést is elbír a generátor teljes világítással. A "kisgyerek" éppen indulni készült, megkértem, ha már úgy is megy, nézzen be a Tesco-ba két ülésfűtésért. Láthatta rajtam, hogy nálam "elmentek hazúról", és nem akart hosszasan kínozni, ezért negyedórán belül a kezembe volt a két fűthető üléshuzat. Kétezer valamennyi volt darabja. Szétszetem őket.
Nem akartam külön összevarrt pólókkal, gatyákkal vacakolni. Legjobb, ha közvetlenül a motorosruhába integrálom. Némi tanakodás, és próbálgatás után a fűtőszálakat befűztem a motorosruha kivehető bélésének belső felébe közvetlenül a bélésanyag alá, hogy a testemhez minél közelebb legyen. Estére elkészült. A főpróbát azonnal a sötétben egy közel 100 Km-es kör során megtartottam. Először addig mentem, amíg rendesen el nem kezdtem fázni, és csak az után kapcsoltam be a fűtést. PRIMA!! A gyáriak biztosan sokkal jobbak, de azokat én még nem próbáltam, tehát nekem ez a csúcs. Egy ülésfűtés van a motoros nadrágban, egy a felsőben. Párhuzamosan vannak kapcsolva derékmagasságban egy kis csatlakozóval, és két fokozatban állítható a fűtés intenzitása. Miért is nem csináltam ezt meg már korábban?
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Riga 12 50 Simson 50 Honda DIO 50 KTM GRX 50 Honda MTX 50 Yamaha XT 500 Yamaha TDM 850 3WD Ducati Multistrada 1000DS Yamaha TDM 850 4TX Moto Guzzi Nevada 750 Yamaha BT1100 BULLDOG Cagiva Navigator 1000 Gas-Gas FSE 450 SM Aprilia Scarabeo 200 Cagiva Canyon 600 BMW R 1150 R
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Kattints a képre............
Motorkerékpárjaink javítási költségei
Meggyőztem magam, hogy egy fűtött ruha árából inkább egy hosszabb túra benzinköltségét fogom fedezni. Közben belebotlottam "az ülésfűtésből fűtött motorosruha" témájú írásokba. Pl: http://www.onroad.hu/motor/bemutato/812/
Annyian leszólták, hogy kedvet kaptam a kipróbálására. Lementem a garázsba, és a gyerek kocsijából a ruháim alá tekertem a fűthető üléshuzatot. Az asszony azt hitte meghibbantam, a gyerek a teraszról vigyorgott. Persze olyan képet vágtam, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. A kölyök megkérdezte, hogy az ülés nem férne-e el még a pulcsim alatt, míg az asszony megígérte, hogy szerez nekem egy gumibugyit is.
Kitoltam a mocit, beindítottam, és rácsatlakoztam a szivargyújtó aljzatra. Sokat nem vártam a dologtól. Elég hideg volt, úgy öt-hat fok, és a rajtam lévő pulcsi nem sokat melegített. Bekapcsoltam a fűtést, és szépen melegedni kezdett a ruha alá tűrt ülésfűtés. Nem rossz, és az öreg TDM generátora is bírja. A világításon meg sem látszik, ha a fűtést ki-be kapcsolom. Bírta reflektorral is. Egy kis számolgatás után úgy döntöttem akár két ülésfűtést is elbír a generátor teljes világítással. A "kisgyerek" éppen indulni készült, megkértem, ha már úgy is megy, nézzen be a Tesco-ba két ülésfűtésért. Láthatta rajtam, hogy nálam "elmentek hazúról", és nem akart hosszasan kínozni, ezért negyedórán belül a kezembe volt a két fűthető üléshuzat. Kétezer valamennyi volt darabja. Szétszetem őket.
Nem akartam külön összevarrt pólókkal, gatyákkal vacakolni. Legjobb, ha közvetlenül a motorosruhába integrálom. Némi tanakodás, és próbálgatás után a fűtőszálakat befűztem a motorosruha kivehető bélésének belső felébe közvetlenül a bélésanyag alá, hogy a testemhez minél közelebb legyen. Estére elkészült. A főpróbát azonnal a sötétben egy közel 100 Km-es kör során megtartottam. Először addig mentem, amíg rendesen el nem kezdtem fázni, és csak az után kapcsoltam be a fűtést. PRIMA!! A gyáriak biztosan sokkal jobbak, de azokat én még nem próbáltam, tehát nekem ez a csúcs. Egy ülésfűtés van a motoros nadrágban, egy a felsőben. Párhuzamosan vannak kapcsolva derékmagasságban egy kis csatlakozóval, és két fokozatban állítható a fűtés intenzitása. Miért is nem csináltam ezt meg már korábban?
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mociaink voltak
Kattints a képre............Riga 12 50 Simson 50 Honda DIO 50 KTM GRX 50 Honda MTX 50 Yamaha XT 500 Yamaha TDM 850 3WD Ducati Multistrada 1000DS Yamaha TDM 850 4TX Moto Guzzi Nevada 750 Yamaha BT1100 BULLDOG Cagiva Navigator 1000 Gas-Gas FSE 450 SM Aprilia Scarabeo 200 Cagiva Canyon 600 BMW R 1150 R
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mocijaink javítása, karbantartása
Kattints a képre............
Motorkerékpárjaink javítási költségei
Mennyibe kerül egy mocit fenntartani? Egy motorkerékpárt nem elég megvenni. A motornak csak akkor van értelme, ha gazdája nem tekinti státusszimbólumnak, nem hagyja a pajtában porosodni, és rendszeresen használja.
A jó motor az, amelyik kiszolgálja a gazda igényeit, és szinte alig igényel szakértő törődést. Nem kell ahhoz szakértőnek lenni, hogy a mocit rendben és tisztán ápoltan tartsuk. A motor ezt meghálálja. Egy ilyen gép gazdájának a társa lesz, nem hagyja cserben, és ösztönzi a gazdát hosszú távoli utakra ahol hihetetlen, csodálatos élményekben lesz részük.
Egy gazda, aki foglalkozik a mocijával, megismeri annak gyengéit, erősségeit, tudása határait, és szinte összenő a motorjával. A gazda egyre képzettebb, gyakorlottabb, és magabiztosabb lesz. Nem lesz szüksége rá, hogy minden apró cseprő problémával szerelőhöz szaladgáljon. Ma az interneten 4minden motorkerékpár szereléssel kapcsolatos információ könnyen elérhető. A márkatársak szívesen segítik egymást. Osztják a jobbnál jobb tanácsokat, csak tudni kell kérdezni, ha szükséges. Alkatrészt a mocihoz, pedig szinte már a sarki boltban is be lehet szerezni.
A mi motorjaink mióta nálunk vannak, sohasem láttak szerelőt. Minden karbantartást, szerelést magunk végzünk el rajtuk. A törődés, szerelés, a napi használat, és a hosszú közös túrák szinte a szívünkhöz ragasztották őket. Nagyon nehéz megválni egy-egy ilyen jó baráttól, hűséges társtól. Minden valaha volt motorunk, szinte minden darabjára, alkatrészére emlékszem. Emlékszem arra, amikor hozzám került elhanyagolt külsővel, és a törődés hiánya miatt sok apró könnyen javítható hibával, már-már az üzemképtelenség határán, vagy azon is túl. Most pedig viszi az új tulajdonos boldogan, de vajon törödik-e majd vele? Mi lesz a sorsa? Meg értik-e ha majd panaszkodik? Meddig húzza még, ha nem én figyelek rá? Rossz gazdánál nehéz motornak lenni. Legyél jó gazda.
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM 850 műszaki adatok
Kattints a képre............
műszaki adatok, alkatrész méretek
A jó motor az, amelyik kiszolgálja a gazda igényeit, és szinte alig igényel szakértő törődést. Nem kell ahhoz szakértőnek lenni, hogy a mocit rendben és tisztán ápoltan tartsuk. A motor ezt meghálálja. Egy ilyen gép gazdájának a társa lesz, nem hagyja cserben, és ösztönzi a gazdát hosszú távoli utakra ahol hihetetlen, csodálatos élményekben lesz részük.
Egy gazda, aki foglalkozik a mocijával, megismeri annak gyengéit, erősségeit, tudása határait, és szinte összenő a motorjával. A gazda egyre képzettebb, gyakorlottabb, és magabiztosabb lesz. Nem lesz szüksége rá, hogy minden apró cseprő problémával szerelőhöz szaladgáljon. Ma az interneten 4minden motorkerékpár szereléssel kapcsolatos információ könnyen elérhető. A márkatársak szívesen segítik egymást. Osztják a jobbnál jobb tanácsokat, csak tudni kell kérdezni, ha szükséges. Alkatrészt a mocihoz, pedig szinte már a sarki boltban is be lehet szerezni.
A mi motorjaink mióta nálunk vannak, sohasem láttak szerelőt. Minden karbantartást, szerelést magunk végzünk el rajtuk. A törődés, szerelés, a napi használat, és a hosszú közös túrák szinte a szívünkhöz ragasztották őket. Nagyon nehéz megválni egy-egy ilyen jó baráttól, hűséges társtól. Minden valaha volt motorunk, szinte minden darabjára, alkatrészére emlékszem. Emlékszem arra, amikor hozzám került elhanyagolt külsővel, és a törődés hiánya miatt sok apró könnyen javítható hibával, már-már az üzemképtelenség határán, vagy azon is túl. Most pedig viszi az új tulajdonos boldogan, de vajon törödik-e majd vele? Mi lesz a sorsa? Meg értik-e ha majd panaszkodik? Meddig húzza még, ha nem én figyelek rá? Rossz gazdánál nehéz motornak lenni. Legyél jó gazda.
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
TDM 850 műszaki adatok
kopó alkatrész méretek
Kattints a képre............
műszaki adatok, alkatrész méretek
A Yamaha gyári alkatrészek nem olcsók. Sokszor helyettesíthetők szabványos alkatrészekkel a csapágyak, és szimmeringek, valamint utángyártott alkatrészekkel pótolhatók, a fékbetétek, féktárcsák.
A TDM 850 porlasztója több más márkában is szolgál. Porlasztó felújítás során a vásárlás előtt érdemes a porlasztó alkatrészek árát a Suzukinál, Ducatinál, Aprilianál is megnézni.
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A TDM 850 porlasztója több más márkában is szolgál. Porlasztó felújítás során a vásárlás előtt érdemes a porlasztó alkatrészek árát a Suzukinál, Ducatinál, Aprilianál is megnézni.
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Mindig az endúrók, és a világjárásra alkalmas nagy túraendúrók tetszettek.
Mióta a terepmotorozás bűnesetté vált, az erdei utakat lesorompózták, a
"természetromboló" motorosokat hegyen völgyön át nagy terepjárókkal üldözik,
és büntetik, már csak a nagy túraendúrók felé kacsingatok. Ez továbbra is
kacsingatás marad, mert nem ér le róluk a lábam. Marad a köztes megoldás
az enyhén terepesített túrásított TDM 850.
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Dakar motorkerékpár győzelmek
A TDM-850 csak szeretne hozzájuk kicsit hasonlítani
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
Motorkerékpárok DAKAR győzelmek 1979-2012
Dakar motorkerékpár győzelmek
A TDM-850 csak szeretne hozzájuk kicsit hasonlítani
Kattints a képre............
A jó öreg Yamaha TDM 850 felmenői között találhatók nagy DAKAR harcosok. Hosszú volt az út a TDM 850 születéséig, de már az az év is nagyon messze van amikor megszületett. Az én öreg jószágom a gülüszemű Rinóm 1995-ös, és fajtájának egyik utolsó darabja. Akármilyen vén, azért még most is büszke őseire.
1979 Cyril Neveu ----------------Yamaha --------XT500 Francia
1980 Cyril Neveu ----------------Yamaha --------XT500 Francia
1991 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE750T Francia
1992 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1993 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1995 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1996 Edi Orioli--------------------Yamaha --------YZE850T Olasz
1997 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1998 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
Az XT-500 volt az első valamirevaló strapabíró négyütemű egyhengeres, ami irányt szabott az endúrók fejlődésének. 1991-től a Dakaron már ott dobogott a TDM ős szíve a kéthengeres soros négyütemű twin.
1991-ben piacra dobta a Yamaha a TDM 850-et 3vd típuskóddal. Az idők során nem sokat kellett cicomázni rajta. Nagy változtatásra nem volt szükség. 1994-ben azért kicserélték a léptetővillát, a váltófogaskerekeket és a kuplungkosarat is. A TDM-ek sok mindent kibírtak, sokmindent megéltek. Történeteiket a világ minden táján ma is sokan mesélik. A TDM 850 igazi túramotor. Erős, strapabíró, és megbízható. Nagyon jó féke, feszes állítható futóműve a sportmotoroktól is örökölt géneket. Egy kissé karbantartott TDM-850-e soha nem hagy cserben.
Aztán 1995-ben legyártották az utolsó darabot mérges zöld színben. És összetalálkoztunk. Azóta összeszokott párosként együtt csavargunk amerre csak tudunk. És mi sokfelé, jó-rossz utakon, és mindenféle terepen szeretünk csatangolni. Fajtársaink között sokan több százezer kilométert faltak fel, mi csak épp, hogy elhagytuk a százezret. És megyünk, megyünk tovább…
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez
A jó öreg Yamaha TDM 850 felmenői között találhatók nagy DAKAR harcosok. Hosszú volt az út a TDM 850 születéséig, de már az az év is nagyon messze van amikor megszületett. Az én öreg jószágom a gülüszemű Rinóm 1995-ös, és fajtájának egyik utolsó darabja. Akármilyen vén, azért még most is büszke őseire.
1979 Cyril Neveu ----------------Yamaha --------XT500 Francia
1980 Cyril Neveu ----------------Yamaha --------XT500 Francia
1991 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE750T Francia
1992 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1993 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1995 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1996 Edi Orioli--------------------Yamaha --------YZE850T Olasz
1997 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
1998 Stéphane Peterhansel ---Yamaha --------YZE850T Francia
Az XT-500 volt az első valamirevaló strapabíró négyütemű egyhengeres, ami irányt szabott az endúrók fejlődésének. 1991-től a Dakaron már ott dobogott a TDM ős szíve a kéthengeres soros négyütemű twin.
1991-ben piacra dobta a Yamaha a TDM 850-et 3vd típuskóddal. Az idők során nem sokat kellett cicomázni rajta. Nagy változtatásra nem volt szükség. 1994-ben azért kicserélték a léptetővillát, a váltófogaskerekeket és a kuplungkosarat is. A TDM-ek sok mindent kibírtak, sokmindent megéltek. Történeteiket a világ minden táján ma is sokan mesélik. A TDM 850 igazi túramotor. Erős, strapabíró, és megbízható. Nagyon jó féke, feszes állítható futóműve a sportmotoroktól is örökölt géneket. Egy kissé karbantartott TDM-850-e soha nem hagy cserben.
Aztán 1995-ben legyártották az utolsó darabot mérges zöld színben. És összetalálkoztunk. Azóta összeszokott párosként együtt csavargunk amerre csak tudunk. És mi sokfelé, jó-rossz utakon, és mindenféle terepen szeretünk csatangolni. Fajtársaink között sokan több százezer kilométert faltak fel, mi csak épp, hogy elhagytuk a százezret. És megyünk, megyünk tovább…
bővebben>>>
Kattints a képre............
^^ Vissza a tartalomjegyzékhez