Selene Tompson
Születési név: Selene Audrey Emerencya Tompson
Születési hely: Boston, USA
Vér: Aranyvér
Előtörténet:
1993. Augusztus 25.-én születtem. Anyám ragaszkodott a Selene névhez, míg apám sem adott lejjebb az Audrey Emerencya párosból. Habár én a Selene nevet használom még is előfordul, hogy valaki Emy-nek vagy Aud-nak hív. Tehát így lettem Selene Audrey Emerencya Tompson. Kis korom óta népszerű varázsló voltam. Otthon taníttattak. Kiváló diák voltam kicsi koromtól fogva. Ami érdekelt megtanultam, habár ami kevésbé nem is nagyon izgatott. Kviddicsezni is tanultam. Főként a fogó pozícióban voltam jó, de játszottam terelőként is. Sok barátom volt, bár Coraline halála után egyre inkább magam felé fordultam és tanulmányoztam a halált és az elleni védekezés lehetőségét. Bár számos könyv szólt a feltámasztás lehetőségéről. Nem óhajtottam feltámasztani. Élettelen dolgokat életre kelteni még lehet. De egy halottat halott lélekkelé lehetetlen. Az első pálcám még mindig meg van. Máig is azt használom és kifogástalan az állapota. Dédnagymamám Emerencya DyKaine hajszála található benne, aki felénk nem volt ismeretlen varázsló. Családom a leggazdagabb családok egyike. Habár varázsló vagyok, jó érzem magam a muglik között is, elboldogulok. Ruhatáramat bár mily nevetséges a leghíresebb mugli divattervezők ruhái teszik ki. A divat nagyon fontos számomra. Ének és tánctudásom is kiemelkedő. Habár inkább énekelni szeretek, mint táncolni. Miután a dédnagymamám meghalt teljesen magamba zuhantam. A nagymamám mér nagyon régen meghalt. Nekem már csak ő volt a családom. A szüleim állandóan dolgoztak. Mind ketten a mágiaügyi minisztérium legfelsőbb osztályán alig láttam őket. Amikor a „nagyi” mivel nekem ő volt az igazi nagyi. Meghalt kaptam egy nyakláncot, amelyben az ő haja található. Soha nem veszem le, ha le is veszem, rövid időn belül újra visszaveszem. Az a nyaklánc ad nekem erőt, hogy kitartsak akkor is, ha már úgy érzem itt a vég. De mindezek ellenére a gyermekkorom szép és jó volt. Ahogy mondani szokás. Én jól éreztem magam, úgy ahogy voltam. Szabadon jártam keltem a mugli világban és megismertem szokásaikat. Bár nem nevezném magam mugli kedvelőnek, de nem is gyűlölöm őket. Ők is éppen olyan „emberek” mint mi csak kicsit egyszerűbbek. Amikor a Mysterio iskolába felvettek kicsit megörültem, mert így megúsztam az, hogy egy kellemetlen házasságot kössek egy hatalommániás varázslóval, aki kibírhatatlan és így akarta magát bebiztosítani a gazdagok közé, hogy beházasodik egy gazdag családba. Apám azt mondta csak akkor nem kell hozzámennem, ha felvesznek egy varázsló képzőbe. Hát most itt vagyok és megpróbálok „jó” diák lenni, még ha nem is nagyon megy. Bár a „jót” nem a tanulásra kell érteni…
Kinézet:
Barna mell alá érő haj, amelyet az édesanyámtól örököltem. Tejcsokoládé barna szemek, amelyet másig sem tudunk honnan kaptam. Formás orr és szépen ívelt száj. Fehér bőr, habár szépen le tudok barnulni, de én jobban, szeretem ezt a színt. Jelenleg ismét halvány bőrszínem van, de bármikor előfordult, hogy beállítok csoki barnán és szőkén. Bár nem jellemző. Többségében mindig van, rajtam ékszer mivel szerintem az hozzájárul a kinézetemhez. És általában sminkelem is magam, habár nem olyan kihívóan és démonian.
Pálca:
9,5 hüvelyk, anyaga: rózsafa, magja: vélahaj. Merev fogása van. Alakja: a pálca vége a kézbe simul, majd felfelé enyhén elgörbül és egyenes folytatódik a pálca végéig. A déd nagymamám hajszála található benne
Jellem:
Általában szókimondó vagyok. Megmondom a véleményem. De nem nyomok el másokat. Ha kell, harcolok a barátaimért, de értelmetlen csatákat nem kezdeményetek. Gyakran lekezelő vagyok, néha kissé érzelmileg labilis. Egyetlen dolog miatt tudok teljesen kiakadni, ha eltűnik a nyakláncok. Akkor arra a pontra jutok, hogy az első embert képes lennék le Adavázni. Tehát, ha valaki megtalálja a nyakláncom, ha valami csoda folytán elveszne, azonnal adja vissza, mert megölöm. De egyébként azért nyugodt természet vagyok.