1. óra - Nekromancia,és Halotti látás
A nekromancia – helyesebben nekromanteia – ógörög szó, tükörfordításban „halottjóslást” jelent... Nekromantáknak a középkori Európában azokat az embereket hívták, akik (állítólagosan) megidézték a sírból a holtak szellemeit, hogy kérdéseket tegyenek föl nekik a múlt és a jövendő rejtett titkairól. Bár a közhiedelem ezt tartja nekromanciának, mégsem teljesen igaz. A felettébb leírtak inkább a Spiritizmus és Halott látókhoz, Médiumokhoz köthető. Ezen felsoroltak és az igazi Nekromanta között viszont mérföldnyi különbségek vannak. A Nekromanta az igazi beavatott, a mesterség igazi ismerője. Míg az előbb elhangzottak, amatőröknek mondhatóak ezen mágia ágban.
A halottlátóknak, médiumoknak, avagy szellem idézőknek a szellem csak akkor jelenik meg ha akar, és a kérdésekre is csupán azokat a válaszokat adja meg amire neki kedve van. Míg a nekromanta ezzel szemben uralma alá hajtja ezen lelkeket, és kíméletlenül parancsolni képes nekik. Ez a mágiaágazat igencsak sötét, így a világ legtöbb részén tűzzel, vassal üldözik. Megvetik és félnek tőle, viszont ez a mágiaág megint nem keverendő a démonidézőkkel. A Nekromanta hajdan volt emberek árnyait idézi meg az alvilágból, nem kínálja fel lelke üdvösségét a cél érdekében, s nem bolygatja a démoni síkokat, ezzel különböző magasrendű lényeket áthívva az emberek közé. (Démonologiáról bővebben második évben)
Ágazatok
A nekromanciának is két ága van. Az egyik során a varázsló a friss vagy kevésbé friss holttetemet mozgásra bírja saját energiáinak kivonásával és átcsoportosításával. A szó szoros értelmében vett nekromancia pedig a lélek idézésével függ össze, ehhez nem is szükséges porhüvely. Ilyenkor a mágus újfent instabillá teszi a téridő szerkezetet és utat nyit más szférákba. Meg kell említenünk, hogy a más szférákból idézett entitások gyakran összemérhetetlenül nagyobb hatalommal rendelkeznek, mint az idéző. Ezért célszerű gondoskodni védelemről.
Valódi név:
Valódi Név, melynek birtoklása hatalmat jelent bárki/bármi fölött. A valódi név kimondásakor ugyanis olyan hangrezgések keletkeznek, melyek tökéletesen ekvivalensek az illető testének saját rezgésével. A legkomolyabb barátság és bizalom élethosszig tartó megpecsételése, ha valaki elárulja a Nevét másnak. A jó nekromanta a megidézendő lélek valódi nevének birtokában lát hozzá az idézéshez és ez több, mint elégséges védelmet jelent.
Halotti látás:
Ezzel a varázslattal beleláthatunk emlékekbe, titkokat fedhetünk fel, olyan titkokat amiket más élő meg nem tudna egy halottól, hiszen a varázslat lényege hogy megláthassuk egy halott ember utolsó emlékeit. Átérezhetjük, ám nem irányíthatjuk, hiszen már megtörtént. Nevezhetjük a halotti mágia első kis kapujának, hiszen az emlékeit vesszük az uralmunk alá, hiszen elménk egy másik síkra vetül ki, a halotti sík egyik legszélső peremére. Viszont ennek is vannak kritériumai. Mindenek előtt a holttest állapota. Egy félig szétrohadt hullának nem fogjuk látni az emlékeit. Ezt a varázslatot normálisan konzervált vagy nem régóta halott embereken hajthatjuk végre. Persze a megfelelő segédeszközökkel és tudással.
Ami kell hozzá:
Ezüstpor, vér az áldozatból, vér saját magunkból, illetve két a saját, illetve az áldozat vérével megszentelt arany érme.(Nem kell sok, éppen egy-két csepp elég)
Előkészítés:
Az ezüstporral egy fél méteres távolságot hagyva pentagramma alakot rajzolunk a test köré. Fontos hogy mi is elférjünk benne, és hogy a varázslat alatt senki ne más lépjen be rajtunk kívül. Ha mégis megtörténik, a folyamatnak lehet negatív, veszélyes vége is. (Ha krétával megrajzoljuk előtte, a formát majd utána rá szorjuk az ezüstport ugyanolyan hatásos marad)
Ha ezzel megvagyunk vegyük, az áldozat, majd a saját vérünket is. Az áldozatéval az egyik arany érmét, a miénkkel a másikat folyassuk át, majd rakjuk az elhunyt szemére. Fontos: Amelyik érmét a mi vérünkkel áztattuk, a bal szemre menjen.
Varázslat végre hajtás:
Helyezkedjünk el, közel a holttesthez. Erre alkalmas a térdelő avagy az ülő pozíció. Figyelmünket a két érme felé fordítsuk. Próbáljunk átlátni rajta, érezni ahogy gondolatban, a magunk szemére kerül. Kerüljünk kapcsolatba vele. Ehhez koncentrációra van szükség, és erős figyelemre, nem kell hozzá varázsige. Elég egyszerűen a teljes figyelmünket a két érme felé fordítani. Ha érezni kezdjük a húzást engedjék magukat az árral sodródni, ne törődjünk semmivel. A határ amit az ezüstporral szabtunk megóvja minket attól hogy ne térjünk vissza az eredeti tudatunkba. Ha sikerül, önkívületi állapotba esünk, érezni és látni fogjuk a halott utolsó gondolatait. Fel kell készülni hogy bizony a fájdalmat is átérezzük, így igencsak embert-próbáló varázslat ez. Kezdő varázslók esetébe a hatás 4-5 percig tart, utána vissza zuhanunk az eredeti tudat állapotba. Később aztán gyakorlással ez tovább fokozható. Amikor magunkhoz térünk készülhetünk enyhe hányingerre, és orrvérzésre.