Az Internet fogalma
Az Internet (Internetworking System) számítógépes
hálózatok világhálózata (un. metahálózat),
amely behálózza az egész Földet, összekapcsolva
kormányzati, katonai, kereskedelmi, üzleti, oktatási,
kutatási, és egyéb (pl. nonprofit) intézményeket,
valamint egyéni felhasználókat. Az Internetre különbözõ
méretû és kiterjedésû hálózatok
kapcsolódnak több szinten, hierarchiát alkotva. A legmagasabb
szinten levõ un. gerinchálózatok nagy sávszélességû
és rendszerint nagy területekre kiterjedõ kommunikációs
hálózatok, amelyeket többnyire erre a feladatra szakosodott
cégek üzemeltetnek. A hierarchia következõ szintjén
állnak az un. tranzithálózatok, amelyekre példa
egy olyan városi hálózat, amely az adott település
nagyobb intézményeinek helyi hálózatait köti
össze. A hierarchia legalsó szintjén állnak a
véghálózatok, az egyes intézmények helyi
hálózatai. Az egyéni felhasználók otthoni
számítógépei csak egy un. internet-szolgáltatón
keresztül kapcsolódhatnak az Internetre. Az internet-szolgáltatóhoz
való kapcsolódásra azonban több lehetõség
van (pl. telefonvonalon, modemmel vagy a helyi kábeltévé
kábelein keresztül).
Az Interneten történõ kommunikáció
hatékonyságát a hálózatok hierarchikus
szervezõdése mellett az adatok un. adatcsomagok formájában
való továbbítása biztosítja. Az adatcsomagokat
speciális útválasztó (router) számítógépek,
az Internet automatikus "postahivatalai" továbbítják
a küldõ számítógéptõl a
címzett számítógép felé, kiválasztva
az adatcsomagok számára az optimális utat a hálózaton.
A routerek hálózata biztosítja az Internet legfontosabb
kommunikációs közegét, ezt "Internet-felhõnek"
is szokás nevezni. A számítógépek Interneten
történõ kommunikációját az IP és
TCP protokollok határozzák meg. A TCP/IP alapú kommunikáció
az Interneten alkalmazott technológia egyik legfontosabb jellemzõje.
Az Interneten levõ számítógépek azonosítására
több adat szolgál:
-
egy számítógépenként egyedi, négy
számból álló azonosító, un. IP
cím (pl. 193.6.138.65 a dragon.klte.hu domain nevû számítógép
IP címe). A számok egy bájton vannak ábrázolva,
így értéktartományuk 0-255. A négybájtos
IP cím tehát elvileg max. 2564 darab számítógép
egyedi azonosítását teszi lehetõvé.
-
az Internetre kapcsolódó hálózatok számítógépeihez
rendszerint az IP címek egy összefüggõ tartományából
rendelnek azonosítókat. Így egy számítógép
IP címébõl azt is megállapíthatjuk,
mekkora az a hálózat, amelyre a számítógép
kapcsolódik. Például un. B osztályú
címek esetén a helyi hálózatban max. 65536,
C osztályú címek esetén pedig max. 256 számítógép
lehet.
-
szolgáltatásonként egy un. kommunikációs
vagy TCP port (pl. http esetén 80). Ez két bájton
van ábrázolva, tehát értéktartománya
0-65535.
-
egy (vagy számítógépenként esetleg több),
könnyebben megjegyezhetõ név, un. domain név
(pl. neumann.math.klte.hu vagy www.math.klte.hu)
Az Interneten levõ számítógépek azonosítása
IP címükkel történik. Ha domain nevet használunk
egy számítógép megadására, ezt
az Interneten levõ un. DNS (Domain Name System) szerverek, a hálózat
"telefonkönyvei" automatikusan "lefordítják" a számítógép
IP címére. A domain nevek kialakításakor egy
könnyen megjegyezhetõ hierarchiát követnek, amely
a számítógépre jellemzõ, egyedi név
mellett rendszerint az intézmény azonosítóját
és az országkódot adja meg. Több domain név
esetén a számítógéphez rendelt, különbözõ
domain nevek rendszerint a számítógép által
nyújtott különbözõ internet-szolgáltatásokat
azonosítják (pl. egy számítógép
egyszerre nyújthat www és ftp szolgáltatást
is, amelyekhez különbözõ domain neveket rendelnek).
Azok a számítógépek, amelyek internet-szolgáltatón
keresztül kapcsolódnak az Internetre, általában
un. dinamikus IP címmel rendelkeznek, amelyeket a kapcsolódás
idejére az internet-szolgáltató oszt ki a hozzá
kapcsolódó számítógépek számára.
Adott IP címû vagy domain nevû számítógépek
többféleképpen is megkereshetõek az Interneten;
pl. Windows környezetben az MS DOS parancssor ablakában
PING 193.6.138.65 vagy
TRACERT dragon.klte.hu
módon. (Utóbbi az adott gépekhez vezetõ
út egyes pontjain levõ számítógépek
vagy routerek IP címét és domain nevét is kiírja.)
Az Internet a felhasználók számára lehetõvé
teszi a hálózaton levõ számítógépek
legkülönfélébb szolgáltatásainak
igénybevételét, amelyek például a felhasználók
szempontjából csoportosítva a következõk
lehetnek:
-
egyéni vagy csoportos kommunikáció
-
információk keresése, lekérdezése, megjelenítése
adott témában (pl. közhasznú információk,
adatbázisok, könyvtári szolgáltatások)
-
fájlok (képek, klipek, programok, stb.) letöltése
-
szórakozás (játék, rádió- vagy
zenehallgatás, stb.)
-
kereskedelmi és üzleti alkalmazások (pl. banki szolgáltatások,
reklámok)
-
egyéb szolgáltatások (pl. programok futtatása
távoli számítógépeken)
A fenti szolgáltatásokat az Interneten levõ un. kiszolgáló
vagy szerver számítógépek meghatározott
alapszolgáltatásai biztosítják az un. ügyfél
vagy kliens számítógépek számára.
A szolgáltatások igénybe vétele meghatározott
protokollok
használatát igényli, amelyek meghatározzák
a kliens és szerver számítógépek közötti
kommunkáció szabályait. A legfontosabb alapszolgáltatások
(zárójelben megadva a szolgáltatásokhoz tartozó
jellemzõ protokollokat):
-
elektronikus levelezés, e-mail (smtp, pop3 vagy imap)
-
levelezési listák
-
hírcsoportok, "usenet" (news)
-
csevegés, "chat"
-
hipertext szöveges felületen (gopher)
-
hipertext, hipermédia grafikus felületen, "www" (http)
-
fájlok átvitele (ftp)
-
távoli terminálszolgáltatás (telnet, ssh)
Az Internet népszerûségének egyik legfõbb
oka, hogy az általa nyújtott szolgáltatások
nagy része bárki által ingyenesen igénybe vehetõ.
A világhálózat szolgáltatásainak zökkenõmentes
igénybevétele azonban minden Internet felhasználótól
megköveteli bizonyos "íratlan szabályok", magatartási
normák betartását (un. netikett).
Összefoglalva:
Az Internet fogalma és legfontosabb jellemzõi
-
különbözõ hálózatok összekapcsolása
(internetworking, internet)
-
helyi vagy lokális hálózatok (LAN: Local Area Network;
pl. egy könyvtár vagy középiskola ETHERNET hálózata)
-
városi hálózatok (MAN: Metropolitan Area Network;
pl. a debreceni felsõoktatási intézményeket
összekötõ FDDI hálózat)
-
nagy földrajzi kiterjedésû/területû hálózatok
(WAN: Wide Area Network)
-
világméretû metahálózat, Internet (számítógépes
hálózatok világhálózata)
-
hálózatok hierarchiája (cél az adott szinteken
belüli és kívüli adatforgalom szétválasztása)
-
gerinchálózatok (backbones)
-
tranzithálózatok (transit networks)
-
véghálózatok (stub networks)
-
Internet-felhõ (a hálózatok közötti kapcsolatokat
megvalósító eszközök metaforája)
-
nagy kiterjedésû kommunikációs hálózatok
(gerinchálózatok)
-
útválasztók (routerek)
-
adatcsomagok továbbítása (TCP/IP alapú kommunikáció
a számítógépek között)
-
egyedi számítógépek csatlakozása az
Internetre (1. feladat)
-
bérelt vonalon (helyi hálózaton (LAN) keresztül)
-
a számítógépek azonosítása az
Interneten (2. feladat)
-
számítógép egyedi IP címe (pl. 193.6.138.45)
-
A osztályú címek (több, mint 16 millió
számítógépet tartalmazó nagy kiterjedésû
hálózatok)
-
B osztályú címek (max. 65536 számítógépet
tartalmazó lokális vagy városi hálózatok)
-
C osztályú címek (max. 256 számítógépet
tartalmazó lokális hálózatok)
-
portcím (általában egy szolgáltatást
határoz meg)
-
egy vagy több domain név (FQDN:
Fully Qualified Domain Name; pl. delfin.klte.hu vagy www.cis.unideb.hu)
-
DNS (Domain Name System) szolgáltás (domain nevekhez rendelt
IP címek meghatározása)
-
egy Internet-szolgáltatón (ISP: Internet Service Provider)
keresztül
-
modemmel, hagyományos telefonvonalon (letöltés: max.
56 kbps; feltöltés: max. 33.6 kbps)
-
ISDN vonalon (ISDN: Integrated Services Digital Network) (egy telefonvonalon
és egy csatornán 64 kbps, két csatornán 128
kbps)
-
szélessávú technológiát használva
(128 kbps-nál nagyobb sávszélességgel)
-
(A)DSL kapcsolattal, hagyományos telefonvonalon (ADSL: Asymmetric
Digital Subsciber Line; a legolcsóbb kiépítésben
letöltés: 384 kbps; feltöltés: 64 kbps)
-
a helyi kábeltelevíziós szolgáltatás
vonalain (elvileg max. 10 mbps, de a gyakorlatban a szolgáltatótól
függ, és általában aszimmetrikus sávszélességet
kínál, pl. 512 kbps max. sávszélességet
letöltéskor)
-
mûholdon keresztül (csak egy irányban; max. 2 mbps)
-
felhasználók hozzáférésének biztosítása
-
intézményi felhasználók
-
intézménytípusok azonosítása szervezet-azonosító
kódokkal
-
egyéni felhasználók
Az Internet által nyújtott legfontosabb szolgáltatások
-
egyéni vagy csoportos kommunikáció (3.
feladat)
-
információk szolgáltatása
-
információk visszakeresése, kiiratása, megjelenítése
-
Internet (WWW) keresõrendszerek használata
-
könyvtári katalógusok (OPAC) használata
-
szövegek, képek, klipek, programok, stb. letöltése
-
szórakozás
-
kereskedelmi és üzleti alkalmazások
-
rendelés, vásárlás (pl. CD vagy könyváruházak)
-
banki tevékenység (átutalások, stb.)
-
marketing (pl. reklámtevékenység)
-
egyéb szolgáltatások (pl. programok futtatása
távoli számítógépeken)
A fenti szolgáltatások lehetséges összefüggése
az Interneten levõ kiszolgáló (szerver) számítógépek
által az ügyfél (kliens) számítógépeknek
nyújtott legfontosabb alapszolgáltatásokkal:
|
kommunikáció |
információ-
szolgáltatás |
szórakozás |
kereskedelmi
alkalmazások |
programok
futtatása |
e-mail |
X
|
|
|
X
|
|
levelezési listák |
X
|
X
|
|
|
|
hírcsoportok |
X
|
X
|
|
|
|
chat |
X
|
|
|
|
|
www |
X
|
X
|
X
|
X
|
|
gopher |
|
X
|
|
|
|
ftp |
|
X
|
|
|
|
telnet |
X
|
X
|
X
|
|
X
|
Például elektronikus postán (e-mail) keresztül
sok kereskedelmi szolgáltató cég rendszeresen tájékoztatja
lehetséges ügyfeleit a fontosabb újdonságokról
(néha kéretlenül is: ez az un. spam). Látható,
hogy a legáltalánosabb alapszolgáltatás a www,
amely szinte minden szolgáltatást magába integrál.
Az Internet szolgáltatásainak igénybe vétele
-
ingyenes szolgáltatások
-
a felhasználóktól elvárt magatartási
normák (netikett) (4. feladat)
-
költségtérítéses szolgáltatások
szabványos TCP portcímek, protokollok és alapszolgáltatások
-
21 - ftp (File Transfer Protocol)
-
22 - ssh (Security Shell Protocol)
-
23 - telnet
-
25 - smtp (Simple Mail Transfer Protocol; e-mail)
-
70 - gopher
-
80 - http (Hypertext Transfer / Transmission Protocol; www)
-
110 - pop3 (Post Office Protocol version 3; e-mail)
-
119 - nntp (Network News Transfer Protocol; usenet)
-
143 - imap (Internet Message / Interactive Mail Access Protocol; e-mail)
domain nevek szerkezete
-
a szolgáltatás neve (pl. www)
-
a számítógép neve, ill. azonosítója
(host name; pl. delfin)
-
az intézmény neve (AD: Administrative Domain vagy second
level domain; pl. klte)
-
egy nagyobb intézmény valamelyik részegységének
neve (opcionálisan akár több szinten is, hierarchikusan
felépítve; pl. math.klte)
-
legfelsõ szintû domain név (TLD: Top Level Domain;
pl. hu vagy com)
-
országkód (nem USA-beli gépek esetén)
-
Anglia (uk)
-
Ausztrália (au)
-
Ausztria (at)
-
Csehország (cz)
-
Dánia (dk)
-
Finnország (fi)
-
Franciaország (Fr)
-
Hollandia (nl)
-
Kanada (ca)
-
Lengyelország (pl)
-
Magyarország (hu)
-
Németország (de)
-
Norvégia (no)
-
Olaszország (it)
-
Oroszország (ru)
-
Svájc (ch)
-
Svédország (se)
-
Szlovákia (sk)
-
...
-
szervezet-azonosító kód (gTLD: generic TLD)
-
kereskedelmi, üzleti célú szervezet (com)
-
oktatási intézmény (edu)
-
állami szervezet (gov)
-
nemzetközi intézmény (int; pl. a NATO)
-
katonai intézmény (mil)
-
hálózati központ (net; pl. internet-szolgáltató)
-
egyéb, általában nonprofit szervezet (org)
Feladatok:
Próbáljon meg az Internet keresõrendszereinek használatával
válaszolni az alábbi kérdésekre:
1. Milyen Internet-elérési lehetõségek állnak
rendelkezésre az egyéni felhasználók és
milyenek az intézményi felhasználók számára?
(Hogyan kapcsolódhatnak az egyéni és intézményi
felhasználók az Internetre?)
2. Próbálják ki a PING és TRACERT mûködését
néhány ismert domain nevû számítógépre
és adják meg egy kiválasztott számítógép
elérésének útját az Interneten!
3. Milyen egyéni vagy csoportos kommunikációs formák
vannak az Interneten? Soroljon fel minél többet, példákkal
illusztrálva!
4. Mik a netikett legfontosabb szabályai? Soroljon fel minél
többet!
2002. november 21.