Az Internet története
Az Internet története az 1960-as évekre nyúlik
vissza. 1969-ben az USA Hadügyminisztériuma telefonvonalon
egy kísérleti jellegû, csomagkapcsolt hálózatot
hozott létre (ARPAnet: Advanced Research Projects Agency Network).
A hálózathoz egyre többen kapcsolódtak hozzá
(pl. oktatási és kutatási intézmények).
Az ARPAnet mellett létrehozták a hasonló technológiával
mûködõ MILnet (Military Network) hálózatot,
és 1983-ban a két hálózatot összekapcsolták.
Az ARPANET-hez ezután több hálózat is hozzákapcsolódott;
pl. a MInet (a MILnet európai megfelelõje), a SATnet és
WIDEBAND (mûholdas hálózatok), az NFSnet (National
Science Foundation Network), a BITnet (Because It's Time Network), a USEnet,
stb. Így alakult ki az, amit ma Internet néven ismerünk.
Az 1990-es években már a nagy számítógépes
kereskedelmi szolgáltató központok (CompuServe, America
Online, stb.) is elérhetõek lettek az Interneten keresztül
és az üzleti alkalmazások köre azóta is
rohamosan bõvül. Jelenleg több tízezer különbözõ
számítógépes hálózat érhetõ
el az Interneten, kiszolgálva több tízmillió
felhasználót. Az Internet az intézményeken
belüli információ szervezésére is hatással
van: kialakult az intranet, az Internet technológiáját
használó vállalati információs rendszer.
Jelenleg Európát és Amerikát az óceánon
át üvegkábelek kötik össze, és mûholdon
keresztül is lehetséges az adatok átvitele. A jövõ
lehetséges perspektívái közé tartozik
az informatikai, hírközlõ, telekommunikációs
és szórakoztató iparágak összefonódása
és az Internet hálózat egységes kommunikációs
közegként történõ használata (un.
ICE age: Information - Communication - Entertainment). A nagy adatátviteli
sebességet (un. sávszélességet) igénylõ
multimédiás alkalmazások új technológiai
megoldások kifejlesztését igénylik, amelyek
biztosítják a multimédia információk
(pl. hangok, mozgóképek) folyamatos átvitelét,
azaz pl. garantálják az átvitelhez szükséges
minimális sávszélességet.
Összefoglalva:
az Internet története
-
1957: a Szputnyik kilövése [a világ elsõ mûholdja]
-
az ARPA (Advanced Research Projects Agency) létrehozása az
USA Hadügyminisztériumán (Department of Defense) belül
-
1968: a tervezett hálózat bemutatása az ARPA számára
-
1969: az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) létrehozása;
a kísérleti csomagkapcsolt hálózat kiépítésével
a BBN (Bolt, Beranek and Newman) Technologies-t bízzák meg
-
kezdetben négy csomópont:
-
UCLA (University of California at Los Angeles)
-
SRI (Stanford Research Institute)
-
UCSB (University of California at Santa Barbara)
-
University of Utah
-
1971: oktatási és kutatási intézmények
kapcsolódása
-
15 csomópont (23 számítógép) [UCLA,
SRI, UCSB, Univ. of Utah, BBN, MIT, RAND, SDC, Harvard, Lincoln Lab, Stanford,
UIU(C), CWRU, CMU, NASA/Ames]
-
1973: az elsõ nemzetközi kapcsolat az ARPANET-hez (Anglia és
Norvégia)
-
az Internet kialakulása
-
1982: összekapcsolódás a MILNET-tel (Military Network;
amerikai katonai hálózat)
-
további hálózatok kapcsolódása
-
MINET (a MILnet európai megfelelõje)
-
NFSNET (National Science Foundation Network)
-
BITNET (Because It's Time Network; egyetemek közötti kommunikációt
biztosító hálózat, eredetileg IBM nagyszámítógépeket
kötött össze)
-
EARN (European Academic Research Network)
-
USENET (hírcsoportok, "hirdetõtáblák" elérését
biztosító hálózat; eredetileg UNIX operációs
rendszerû gépeket kötött össze)
-
EUNet (hasonló célú, európai országokat
összekötõ hálózat)
-
1990: az ARPANET megszûnik
-
az Internet további fejlõdése
-
1990-es évek
-
1990-es évek vége
-
további, dinamikus növekedés (2
feladat)
-
az Internet globalizálódása (az országos és
nemzetközi vonalak sávszélességének növekedése;
a földrajzi határokon átívelõ szolgáltatások
megjelenése)
-
az Internet popularizálódása (pl. ingyenes e-mail
szolgáltatások; otthoni Internet elérés általánossá
válása)
az Internet jövõje
-
az Internet technológiájának továbbfejlõdése
(pl. multimédia kommunikáció)
-
belsõ intézményi/vállalati információs
rendszerek elterjedése (intranet)
-
tûzfalak használata a belsõ és külsõ
rendszer (az Internet) között
-
lehetséges jövõbeli fejlõdési irányok
-
különbözõ iparágak összefonódása
("ICE age")
-
számítógépes/információs technológia
(Information technology)
-
táv- és hírközlés (Communication)
-
szórakoztatás (Entertainment)
-
az Internet használata egységes multimédiás
kommunikációs közegként
-
garantált minimális sávszélesség biztosítása
-
a gyártók/szolgáltatók vágyálma:
központosított szolgáltatások
-
szolgáltatások elérése központi gépeken
keresztül
-
"olcsó" hálózati számítógépek
használata (Network Computers)
-
rendszeres idõközönként megjelenõ próbálkozások
-
az Internet "megregulázása" (pl. felhasználói
jogosultságok korlátozása, adatforgalom figyelése,
Internet rendõrség kialakítása, stb.)
-
szolgáltatások korlátozása adminisztratív
vagy jogi eszközökkel
-
weblapok letiltása
-
szolgáltatások ellehetetlenítése (pl. Lyrics,
Napster, stb.) (3. feladat)
-
szerzõi jogok kiterjesztése és megszigorítása
(4. feladat)
alkalmazások számának robbanásszerû
növekedése
-
üzleti/kereskedelmi alkalmazások terjedése
-
onlájn szolgáltatók (v. kereskedelmi szolgáltató
központok)
-
CompuServe
-
America Online
-
Prodigy
-
adatbázis szolgáltatók [pl. DIALOG, Data Star]
-
adatbázis elõállítók [pl. ISI (Institute
for Scientific Information): a Science Citation Index elõállítója]
-
tartalomszolgáltatás megjelenése [információk
ingyenes közzététele különbözõ
témákban a weblap látogatottságának
növelése céljából]
-
költségek fedezése reklámbevételekbõl
-
könyvtári jellegû alkalmazások [általában
ingyenesen!]
-
keresési indexek (pl. AltaVista, Heureka)
-
információkatalógusok (pl. Yahoo, HuDir)
-
nagy adatbázisok (pl. ERIC)
-
könyvtári katalógusok (OPAC)
-
elektronikus könyvtárak
-
közhasznú információk szolgáltatása
(pl. menetrendek, mûsorok, hírek)
-
szórakoz(tat)ás
-
csevegés (pl. chat, mirc, icq)
-
hálózati játékok
-
érdekességek (pl. dalszövegek (lyrics), információk
hírességekrõl (celebs), stb.)
-
letöltések (pl. képek (jpg, gif), zenei és videoklipek
(mpeg/mp3), stb.)
Feladatok:
Próbáljon meg az Internet keresõrendszereinek használatával
válaszolni az alábbi kérdésekre:
1. Hogyan alakult ki a World Wide Web és hogyan fejlõdött
tovább? Ki koordinálja jelenleg a WWW fejlesztését?
2. Hogyan tudná jellemezni az Internet jelenlegi kiterjedését
és méretét? Milyen mértékû volt
az Internet növekedésének üteme a kezdeti szakaszban
és milyen napjainkban? Keressen minél több adatot, amely
az Internet kiterjedését, méretét és
növekedési ütemét jellemzi!
3. Milyen szolgáltatást nyújtott a Napster és
milyen érvek ütköztek egymással a precedens értékû
Napster-perben?
4. Mik a szerzõi jog legfontosabb megállapításai
az Internet vonatkozásában?
2002. november 20.