Az Internet alapvetõ szolgáltatásai II.

Az e-mail szolgáltatás lehetõvé tesz csoportos kommunikációs formákat is. Ezek közül az egyik legismertebb a levelezési lista, amely egy adott témakör iránt érdeklõdõ felhasználók számára lehetõvé teszi, hogy egymással a levelezési lista által kínált szolgáltatásokat kihasználva véleményt cserélhessenek az õket leginkább foglalkoztató kérdésekrõl. A levelezési lista szolgáltatást egy un. listaszerveren keresztül lehet igénybe venni, amely két, a szolgáltatás szempontjából alapvetõ fontosságú e-mail címen keresztül fogad leveleket: A levelezési listákon keresztül tehát e-mailt lehet küldeni egyszerre több felhasználó számára - például lehet kérdéseket, problémákat felvetni, válaszolni ezekre, megvitatni aktuális kérdéseket, új, fontos információkat megosztani az adott témával kapcsolatban, stb. Nem illik viszont a témához nem kapcsolódó, magáncélú hirdetéseket ("spam") küldeni, nem megfelelõ hangnemben válaszolni, veszekedésbe bonyolódni ("flame war"), és célszerû olyan esetekben, amikor a válasz csak két embert érint, közvetlenül a levelet küldõnek válaszolni, nem pedig az egész listának (pl. egy ingyenes könyvrendelési lehetõség az egész lista számára érdekes lehet, de az, hogy valaki milyen könyveket fog megrendelni, már csak arra tartozik, aki az ajánlatot tette).

Érdekes, a levelezési listákhoz hasonló szolgáltatást jelentenek az un. autoreszponder szolgáltatások, amelyek kérésre meghatározott információk automatikus elküldését valósítják meg (például így el lehet érni nyilvántartott levelezési listák címét, az összes RFC dokumentumot, stb.).

Bár manapság már a legtöbb levelezési lista a WWW-n keresztül is elérhetõ és használható, mégis érdemes néhány olyan paranccsal megismerkedni, amelyeket e-mailben a listaszerver (tehát NEM a lista) e-mail címére elküldve fontos szolgáltatásokat vehetünk igénybe:

A parancsokat tartalmazó e-mailek tárgymezõjét (Subject) üresen kell hagyni. Egy adott levelezési listába történõ bejelentkezéskor a listaszerver rendszerint e-mailben tájékoztat minket azokról a parancsokról, amelyeket elfogad (ugyanis a parancsok listaszerverenként változhatnak).

Egy másik csoportos kommunikációs forma az ún. hálózati hírek (news) vagy hírcsoportok (newsgroups, usenet) szolgáltatás. Bár az Interneten ennek a szolgáltatásnak nagy hagyományai vannak, Magyarországon úgy tûnik, kevésbé terjedt el. Használatához szükség van egy un. hírolvasó programra, de ezt az elterjedt böngészõprogramok (Netscape Communicator), illetõleg levelezõ programok (Outlook Express) tartalmazzák. A szolgáltatás igénybe vételéhez elõször fel kell venni a kapcsolatot egy un. news szerverrel, amelyen az egyes hírcsoportok üzenetei meghatározott ideig (rendszerint két hétig) tárolódnak - valahogy úgy, mintha egy hírdetõtábla lenne, amelyre bárki feltehet üzeneteket. A szerverrel való kapcsolat felvételéhez a böngészõ címsorába írjuk be a kiválasztott szerver nevét például a következõképpen:

Ha a hírolvasó program megjelenik,
(1) elõször "elõ kell fizetni" (subscribe), azaz ki kell jelölni azokat a hírcsoportokat, amelyeket el akarunk olvasni (pl. a Netscape hírolvasóját használva a szerver nevére kattintva a jobb egérgombbal és kiválasztva a megfelelõ menüpontot, majd a megjelenõ ablakban rákattintva a minket érdeklõ hírcsoportok nevére),
(2) majd megvárni, míg a kiválasztott hírcsoportok anyaga letöltõdik.
Ezután elolvashatjuk a hírcsoportokban aktuálisan hozzáférhetõ üzeneteket, és ha akarjuk, válaszolhatunk is rájuk.

A hírcsoportok témájuk szerint egy hierarchiába vannak szervezve; a legfontosabb (és legáltalánosabb) kategóriák a következõk:

A hírcsoportok neve a domain nevekhez hasonlóan több szóból áll, amelyeket ponttal választunk el egymástól (pl. a hun csoportban a hun.comp.lang.java hírcsoport a Java nyelvvel kapcsolatos üzenetváltást teszi lehetõvé). Minél több szóból áll egy név, annál pontosabban meghatározza, milyen jellegû üzenetekre számíthatunk az adott hírcsoportban.

Mivel az üzenetek egy idõ után törlõdnek, a fontosabb hírcsoportok anyagából rendszeres idõközönként egy összefoglalót készítenek. Ez az un. gyakran feltett, vagy ismétlõdõ kérdések (GYIK vagy FAQ: Frequently Asked Questions) állomány, amelyet érdemes megkeresnünk, letöltenünk és gondosan elolvasnunk, ha egy hírcsoport üzenetváltásaiban tartósan részt kívánunk venni.

Összefoglalva:

levelezési listák hírcsoportok

a listaszervernek küldhetõ fõbb parancsok

Feladatok:

Próbáljon meg az Internet keresõrendszereinek használatával, illetve (kiválasztott listaszerverek számára) e-mail üzenetek küldésével válaszolni az alábbi kérdésekre:

1. Keresse meg a KATALIST magyarországi könyvtári levelezõ lista archívumát a Weben, és foglaljon össze egy (vagy több) olyan aktuális témát, amely az utóbbi idõben foglalkoztatta a levelezési lista tagjait!

2. Keressen magyarországi levelezõ listákat az Interneten, és ismertessen néhányat!

3. Kérdezze le néhány kiválasztott listaszerver esetében az általuk elfogadott parancsokat, és ismertesse õket!

4. Keressen autoreszponder szolgáltatásokat az Interneten, próbálja ki õket, és ismertesse a szolgáltatásokat!

2002. november 21.