Az Internet alapvetõ szolgáltatásai I.

A telnet szolgáltatás lehetõvé teszi, hogy a számítógépünkrõl, mint egy terminálról bejelentkezzünk egy "távoli" számítógép operációs rendszerébe, és ott - jogosultságunktól függõen - közvetlenül, "onlájn" módon és általában szöveges felületen használjuk az operációs rendszer szolgáltatásait, ill. különbözõ programokat futtassunk. Tipikus példája a telnet szolgáltatásnak az, amikor egy debreceni hallgató telnet kapcsolatot létesít a delfin.klte.hu számítógéppel, és ott valamilyen levelezõprogramot futtatva elolvassa a leveleit. Ezen kívül az operációs rendszer által biztosított szöveges felületen interaktív (párbeszédes) ftp kapcsolatot alakíthat ki egy másik számítógéppel (pl. az ftp.bme.hu számítógéppel), java programokat fordíthat, stb. Egy másik tipikus példája lehetne a telnet szolgáltatásnak nyilvános könyvtári szolgáltatások igénybe vétele, de sajnos ma már egyre kevesebb könyvtár kínál ilyen szolgáltatást (pl. a Debreceni Egyetem Központi Könyvtára sem érhetõ el így...).

Az e-mail a WWW mellett valószínûleg az Internet legnépszerûbb szolgáltatása, amely a WWW-n keresztül nyilvános levelezési szolgáltatások révén (pl. Freemail, Hotmail, Yahoo) ma már bárki által ingyenesen igénybe vehetõ. Az elektronikus levelek egy fejlécbõl (header), majd egy üres sort követõen a törzsrészbõl (body) és opcionálisan egy vagy több csatolt fájlból (attachment) állnak. A fejlécmezõk közül érdemes kiemelnünk a következõket:

• feladó (From)
• címzett (To)
• az un. másolati példányok címzettei
• CC: Carbon Copy = a cím látszik a fejlécben
• BCC: Blind Carbon Copy = a cím nem látszik a fejlécben (ezt szokás használni, ha pl. biztonság okáért magunknak is el akarjuk küldeni a levelet)
• tárgy (Subject)
• a továbbítás dátuma és ideje (Date).

• válaszlevél esetén az eredeti levélbõl vett idézetek (esetleg az egész levél idézett szövege, ha rosszul van beállítva a levelezõprogram...)
• az érzelmek kifejezésésére szolgáló, sajátos "netkultúrát" jelzõ speciális betûszimbólumok (un. smiley-k) - ilyenek pl. a mosolygó arc  :-) vagy a kacsintás  ;-)
• általában nagy gonddal megtervezett, egyéniséget sugalló "aláírások", amelyek többnyire egy szöveges "aláírásfájlban" (signature file) tárolódnak
• különösen UNIX-os levelezõ rendszerek esetén szellemesnek tartott idézetek (pl. irodalmi mûvekbõl).

• text = szöveges fájlok (pl. text/plain - TXT; text/html - HTM, HTML)
• image = képfájlok (pl. image/jpeg - JPG; image/gif - GIF; image/x-ms-bmp - BMP)
• audio = hangfájlok (pl. audio/x-wav - WAV; audio/mpeg - MP3; audio/midi - MID)
• video = videofájlok (pl. video/mpeg - MPG, MPEG; video/x-msvideo - AVI; video/quicktime - MOV)
• application = egyéb fájl, "alkalmazás" (pl. application/postscript - PS; application/zip - ZIP; application/msword - DOC)

Sajnos a csatolt fájlok vírust is hordozhatnak, így megnyitásuk elõtt mindig gondosan vizsgáljuk meg a típusukat. Általános szabály, hogy vírust csak az "alkalmazás" (application) alaptípusba tartozó fájlok hordozhatnak, de kétely esetén érdemes elõször lementeni a csatolt fájlokat, és megnyitás elõtt megvizsgálni õket egy nem túl régi frissítésû (max. egy hónapos) vírusirtóval. Bár új vírusokkal szemben még ez sem ad túl nagy biztonságot...

Az e-mail lehetõvé tesz un. csoportos kommunikációs formákat is (pl. levelezési listák, hírcsoportok vagy USENET, stb.), bár egyre népszerûbb az Interneten a "csevegés" vagy chat, amely valós idejû kommunikációt tesz lehetõvé, így nem az e-mail szolgáltatáson alapul. Egy érdekes - bár nálunk kevéssé használt - lehetõség a "hagyományos" Internet szolgáltatások igénybe vétele e-mail segítségével (pl. ftpmail); ez nagy vonalakban úgy mûködik, hogy a különbözõ szolgáltatásoknak megfelelõ parancsokat e-mail-ben küldjük el, és a szolgáltatásokat nyújtó számítógépek válaszait is e-mail-ben kapjuk meg.

Az ftp szolgáltatás lehetõvé teszi, hogy "távoli" számítógépekrõl fájlokat töltsünk le a saját számítógépünkre, ill. - megfelelõ jogosultság esetén - fájlokat másoljunk fel egy "távoli" számítógépre. Napjainkban - elsõsorban az ingyenesen letölthetõ és használható shareware vagy freeware programoknak, ill. a rendkívül népszerû digitális hang- és videoállományoknak köszönhetõen - ez a szolgáltatás újra reneszánszát éli. Egyes nyilvános ftp szolgáltatást nyújtó számítógépek nagyon leterheltek, ezért a tartalmukat gyakran más számítógépeken keresztül is elérhetõvé teszik. Ezek az un. ftp tükrözések (mirrors), az ezeket nyilvántartó weblapok pedig az un. tükör oldalak.

Összefoglalva:

• távoli terminálszolgáltatás, alkalmazások futtatása a "távoli" gépen
• telnet szolgáltatás
• kommunikációs lehetõségek az Interneten
• e-mail (electronic mail)
• levelezési listák
• levelezési listák napi egyszeri levélküldéssel
• hírlevelek
• hírcsoportok [USENET; "hirdetõtáblák"]
• valósidejû (onlájn) kommunikáció [pl. chat, talk, irc (Internet Relay Chat), icq, stb.]
• offlájn szolgáltatások igénybe vétele [e-mail segítségével]
• ftpmail szerverek használata
• további offlájn szolgáltatások [pl. gopher, www]
• Internet információforrások (onlájn) elérése
• ftp [fájlok letöltése vagy felmásolása]
• ftp archívumok tükrözése; tükör oldalak
• gopher [menürendszerû, hipertext szolgáltatás szöveges felületen]
• WWW [hipertext/hipermédia alapú szolgáltatás grafikus felületen]

• szöveges fájlok
• a szöveges fájlok típusai
• DOS szövegfájlok (sorvége jel: a 13-as kódú CR és a 10-es kódú LF karakter együtt)
• UNIX szövegfájlok (sorvége jel: a 10-es kódú LF karakter)
• a szöveges fájlok kódolása
• az ASCII vagy US-ASCII kódtábla
• az ASCII kódrendszer 8 bites kiterjesztései
• az Unicode
• képfájlok (csak un. bittérképes képfájlokkal foglalkozunk, amelyek egy képet egyszínû képpontokból építik fel)
• sor- és oszlopfelbontás (a kettõ szorzata a digitális kép képpontjainak vagy pixeleinek a számát adja meg)
• VGA felbontás: pl. 640x480
• SVGA felbontások: pl. 800x600, 1024x768
• színmélység (megadja, hogy az egyes képpontokhoz tartozó színeket hány biten tároljuk); például
• 8 bit (256 színárnyalat)
• high color: 15 bit (37768 színárnyalat) vagy 16 bit (65536 színárnyalat)
• true color: 24 bit (több, mint 16 millió színárnyalat)
• fontosabb képformátumok és jellemzõik
• bmp (gyakorlatilag tömörítetlen állomány, a Windows alapvetõ képformátuma)
• gif (veszteségmentesen tömörített állomány, eredetileg a CompuServe fejlesztette ki; 8 bites színmélysége miatt max. 256 színt képes tárolni, de ezeket egy színpaletta segítségével a true color színmélység által megengedett több, mint 16 millió színbõl tetszõlegesen kiválaszthatjuk; elsõsorban annak köszönhetõen, hogy képes animációt is tárolni, egyike az Internet leggyakoribb képállományainak)
• jpg (veszteségesen, nagy hatékonysággal tömörített állomány; a képeket true color színmélységben tárolja; az Interneten leggyakrabban elõforduló szabványos képállomány)
• hangfájlok (csak az un. hullámformájú digitalizált hangfájlokkal foglalkozunk, amelyek a hangokat az eredeti hangokból adott idõközönként vett digitális hangmintákból építik fel)
• mintavételezési frekvencia
• digitális telefonhálózaton: 8 kHz (8000 mintavétel másodpercenként)
• HiFi CD minõségben: 44.1 kHz
• még jobb minõségben (pl. Dolby Digital): 48 kHz
• digitalizálási vagy kvantálási mélység
• digitális telefonhálózaton: 8 bit
• HiFi CD minõségben: 16 bit
• még jobb minõségben (pl. Dolby Digital): 24 bit
• csatornák száma
• digitális telefonhálózaton: 1 csatorna (mono)
• HiFi CD minõségben: 2 csatorna (sztereo)
• még jobb minõségben (pl. Dolby Digital): 5.1 csatorna (az élethû térhangzás érdekében 5 teljes sávszélességû csatorna - bal és jobb elsõ csatorna, bal és jobb hátsó csatorna, valamint egy un. középcsatorna - és egy csökkentett sávszélességû, a mély hangokat tartalmazó csatorna)
• fontosabb hangformátumok
• PCM (tömörítetlen digitális adatfolyam, pl. audio CD-k vagy digitális telefonálás esetén)
• WAV (tömörítetlen digitális hangállomány)
• MP3 (veszteségesen, nagy hatékonysággal tömörített állomány; lehetõség van különbözõ minõségû kódolásra az MP3 állományok lejátszásához szükséges sávszélesség, un. bitráta meghatározásával)
• gyenge minõség, inkább csak beszédhangokra: 64 kbps (kbit/s)
• közel CD minõség: 128 kbps (az Interneten ez a legelterjedtebb)
• CD minõség: 192 kbps vagy ennél magasabb bitráta
• video fájlok
• képváltási frekvencia (a video adatfolyamban másodpercenként tárolt állóképek száma)
• 25 fps (frame/s, azaz kép/másodperc)
• képfelbontás
• VHS minõség, kb. a stúdióminõség fele (pl. PAL/SECAM: 320x288; NTSC: 320x240)
• stúdióminõség (pl. PAL/SECAM: 720x576; NTSC: 720x480)
• fontosabb videoformátumok
• AVI (a Microsoft kismértékû tömörítést tartalmazó digitális videoformátuma)
• MPEG 1 (max. 1:140 arányú tömörítést tartalmazó szabványos digitális videoformátum; a Video CD-k tömörítési formátuma)
• MPEG 2 (max. 1:200 arányú tömörítést tartalmazó szabványos digitális videoformátum; a DVD-k tömörítési formátuma; pl. MPEG Audio Layer 3 (=MP3) tömörítésû hangcsatornákat tartalmazhat)
• DivX (kb. AVI formátumba ágyazott, MPEG 4 formátumú video; az MPEG mellett az Interneten jelenleg legelterjedtebb videoformátum)

Feladatok:

1. Keressen néhány olyan szolgáltatást, amely telnet-en keresztül is hozzáférhetõ az Interneten keresztül, próbálja ki és ismertesse õket!

2. Ismertesse a MIME szabványt!

3. Keressen még mûködõ gopher szervereket, próbálja ki és ismertesse õket!

4. Keressen tükör oldalakat a Magyarországon elérhetõ tükrözésekrõl! Válasszon ki ezekrõl néhány nyilvános ftp szolgáltatást, próbálja ki, és ismertesse õket!