
A
Nyugat előtt és a Nyugattal együtt Ady jelentette a századfordulón
a totális lázadást irodalmunkban; ám ő nemcsak az irodalomban, hanem a magyar
glóbuszon is felfordulást akart és hirdetett. Ízig-vérig újságíró volt, de
Heine-i ambícióval és Nietzsche-i küldetéstudattal. Személyisége mélyen
megosztotta kortársait, híveit és ellenfeleit egyaránt. A tízes évek fiatal
nemzedékének épp úgy anyanyelve volt Ady költészete, mint az 1960-as, 1970-es
évek ifjúságának József Attiláé. A Monarchia más nemzetiségű írói szemében is
vitathatatlan tekintély volt, ami nem kis dolog ebben a nemzetiségi
ellentétektől sújtott térségben.