A NAGYKÁLLÓI GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZ
/parochia.hu nyomán/
Historia domusa
A Nagykállóban szolgáló parókusok névsora: |
Parthén Péter |
?1650– |
Lázár pap |
?1686– |
Zachariás |
?1689– |
Bizánczy G György |
1701–1716 |
Bőti Gábor |
1782–?1790-ben /Bojty Gabriel/ |
Szákovits Bazil |
1791–1800 /Jankovits Bazil lenne?/ |
Nagy György |
1800–1806 |
Paul János |
1806–1809 |
Riskó György |
1810–1818 |
Orbán János |
1818–1822 |
Zékány Miklós |
1822–1835 |
Karczub András |
1835–1876 |
Papp Antal |
1867 ? |
Lengyel Endre |
1876–1901 |
Szitovszky Antal |
1901–1913 |
Hudáky Gyula |
1914–1952 |
Verdon János |
1952–1953 |
Kovács Gyula |
1954–1959 |
Szalka László |
1959–1962 |
Zengő Mihály |
1962–1986 |
Dr Soltész Mihály |
1986–2014 |
Jaczkó György |
2014-2018 |
Lipcsák Tamás |
2018- |
A Nagykállóban szolgáló segédlelkészek névsora: |
1. Timaffi Endre |
1936–1939 |
2. Holló Ferenc |
1940–1942 |
3. Soltész Mihály |
1942–1945 |
4. Takács Miklós |
1946–1948 |
5. Fodor István |
1948–1952 |
6. Véghső Miklós |
1952–1957 |
7. Oláh Miklós |
1957–1960 |
8. Szaplonczay György |
1960–1966 |
9. Rádi Csaba |
1966–1967 |
10. Dr Pregun István |
1967–1972 |
11. Koleszár Pál |
1972–1973 |
12. Dr Soltész Mihály |
1974–1976 |
13. Orosz János |
1976–1977 |
14. Mosolygó László |
1977–1981 |
15. Szimicsku Ferenc |
1982–1983 |
16. Prodán Gábor |
1984–1986 |
1986 óta a segédlelkészi állás nincs betöltve. |
|
|
1788-tól van az egyházközségnek anyakönyve. 1804–1806 között hiányzik.
A Nagykállói görög szertartású egyház története /Papp György szerint/
A hajdúdorogi egyházmegye schematizmusa csupán annyit mond róla, hogy 1670 előtt már létezett. Az összes conscr.-k egyöntetűen ősi alapítású paróchiának mondják.
A hazai görög katolikusság történetében 1643-ban találkozunk először Nagykállóval, mikor is a schizmáról unióra lépni akaró Taraszovics Vazul munkácsi püspök II. Rákóczi György munkácsi várkapitánya Ballingh János által évekig üldöztetvén és fogságba vettetvén , kiszabadulása után azt kéri a királytól, hogy adjon neki lakást Kállóvárosában. A kérelemből kitűnik, hogy a szabolcsi és szatmári görög katolikus egyházak felett továbbra is jurisdictiot kiván gyakorolni / a Rákóczi alá tartozó területenJuszkó szakadár püspök gyakorolta a joghatóságot. /
Taraszovics tehát tulajdonképpen ideiglenesen székhelyül választotta Kállót, az egyházmegye megmaradt részeinek kormányzására, bizonyára azért, mert egyik legtekintélyesebb paróchiája volt. A király teljesítette kérelmét, de nemsokára ismét Munkácson van. /Hodinka: Okmánytár 143. l./
A bécsi kamara 1643 jul. 6-án kelt levele egyenesen Taraszovics munkácsi püspök rezidenciájának Kállóban való felállításáról szól /ugyanott 152.l./
A kállói parochia papját névszerint említi az 1686 okt. 29-én Kállóban kelt nyilatkozat, amelyben a szabolcsi papság Monaszterli Demetert esperesének elfogadja. Az aláírók közt olvasható ugyanis Lázár kállói pap neve is . / Hodinka idézett műve 267. l./ Egy másik kállói papról is tesz emlitést Monaszterli Demeter, Schambachparancsnokhoz intézett levele, amelyben elpanaszolja , hogy Zachariás kállói pap a pazonyi pappal együtt fellázította ellene a szabolcsi papságot és ezért kéri, hogy őket tartóztassa le. / Hodin ka i.m. 282. l./
Sokat szerepel azután Kálló Bizánczy György parochus , később püspök idején. „Tiszteletes t. Bizánczy György kállai plebanus és szabolcsi archidiaconus”… mondja II. Rákóczi Ferenc 1705. szept. 4-ei levele. / Hodinka. i. m. 463. l./
A nagykállói parochia jelentőségét bizonyítja az a tény, hogy papjai magas egyházi méltóságokat viselnek. De Camillis Bizánczyt a bihari oláh papság vizitálására küldi ki. II. Rákóczi Ferenc Kaminszky püspök vikáriusává nevezi ki /Hodinka i.m. 463.464 és 507. /Ebbeli minőségében továbbra is kállói pap marad, s a fejedelem 1710 szept. 2o-án is: „tiszteletes Bizánczy György kállai orosz paphoz, akit is ezelőtt munkácsi vicáriusnak resorváltunk volt” intézi levelét / Hodinka i.m.535. l./
A valószínűleg 1712-ből való Connotatio ecclesiarium et archipresbiteratum szerint a kállói főesperes alá 60 egyház tartozik./Hodinka i.m. 587. l./
Telekessy egri püspök 1713 ápr. 9-én Bizánczy a maga helynökévé nevezi ki /Hodinka i.m.597.l./
Lipót 1670 április 30-án kiváltságlevelet adományozott a kállói görög katolikus egyháznak, ebben legmagasabb pártfogását és védelmét biztosítja részére és egyben italmérési jogot engedélyez. 1689. február 5-én ezt a kiváltságlevelet megújítja.
A templom szerelvényei között van egy 1664-ből való ezüst patena, egy 1677-ből való kehelytakaró a következő felírással: „Ezen takaro a város pénzén vétetett, Istent szolgálja, Fejér Péter által, a kállói templomnak, 1677-ik évben Atyának és Fiúnak és sz,Léleknek nevében”, egy ezüst szelence a betegek áldoztatása céljából, a következő felírással: „A Nemes Orosz Ecclesija Tsináltatta 1788” /Borovszky 348. lap/
A hívők legnagyobb része magyar eredetű, 1530 táján néhány rác –család is letelepedett köztük /Karácsony i. m. 17.. l./
Kiskállónak 1781-ben az ungvári összeírás szerint zsindellyel fedett fatemploma volt. Később Nagykálló leányegyháza lett.
Pirigyi Istvánnál így szerepel: Monastelli Demeter 1689. május 21-én Schambach kállói katonai parancsnokot arra kéri, hogy tartóztassa le a kállói és pazonka /talánpazonyi/ papokat, akik ellene fordultak, és a többieket is ellene lázítják. Vagyis papjai ellen kér segítséget, akik nem egészen három évvel azelőtt elfogadták őtfőesperesüknek./ Pirigyi: A magyarországi gör. katolikusság története 140.p. /
Hodinka okmánytára:
1639. júl. 29. Máramarosi megye határozata Taraszovics püspök elfogatásáról.
1643. ápr. 29.
III. Ferdinánd rendelete a pozsonyi kamarához Taraszovics évi segélye és lakása ügyében és utasítja Melith szatmári és Barkóczy kállói várkapitányokat, hogy Taraszovicspüspököt oltalomba részesítsék.
Pirigyi István szerint Taraszovics valószinüleg Lengyelországból került hazánkba, I. Rákóczi György 1633-ban nevezte ki munkácsi püspöknek. Püspökségének első éveiben kánoni látogatásokat végzett és zsinatokat tartott. A szabolcsi papság királytelki zsinatán 1638. ápr. 12-én Marinics Radijov hajdúdorogi lelkészt Tiszántúlfőesperesévé –jogkörét tekintve püspöki helynökévé nevezte ki.
Bazil püspök a Rómával való egység megvalósításának szándékával kezdte meg működését. Tervét titokban tartotta, mert nem akart azon elődeinek sorsára jutni, akiket a munkácsi várúrak a székhelyükről elűztek. Felvette a kapcsolatot Lippay György egri püspökkel /1637-1642/ s vele két éven keresztül titkos megbeszéléseket folytatott.
Miután a tárgyalások sikerrel befejeződtek, Taraszovics az egri püspök akkori székhelyére Jászóra készült, hogy a hitvallást letegye. Elindulása előtt 1640 dec. 13-án liturgiát végzett. Eközben a munkácsi várkapitány Balligh János katonáival berontott a templomba, a püspököt az oltár mellől hurcolta és fogságba vetette.
Taraszovics szabadulása után Bécsbe utazott, ahol a hitvallást letette /1642 júl. 12. /. Kérésére a király Kállóban lakást , valamint évi 200 Ft. fizetést biztosított neki, akállói és a szatmári várkapitányokat utasította, hogy őt védelemben részesítsék, a környék földbirtokosait pedig felszólította, hogy jobbágyaikat az iránta való engedelmességre kötelezzék.
A püspök élete végén valószínűleg 1648 körül, ismeretlen körülmények között visszatért Munkácsra. Ennek minden bizonnyal az volt a feltétele, hogy az uniót legalábbis külsőleg meg kellett tagadnia. Ezt azért vállalta, hogy utódát ő jelölhesse ki. Utódául az unió legbuzgóbb apostolát, Pathén Péter bazilita szerzetest ajánlotta.
Az egyháztalan falukkal szemben a XIV. szd-i adatok szerint Nagykállóban két templom is volt. A régebbi /az Árpád-kori/, míg az újabb a XIV.szd-ban előnyös központi szerepe és vásártartása /1315/ révén bővülő falunak lehetett a közponja. Mivel a templom fekvése mindig központi volt, ez egyúttal a falu magját is jelölte, melynek néhány utcája a templomhoz vezetett. /Babosi –Balogh- Bódor: A nagykállói járás múltja. 33. p./
1381-ben Kálló vásárán /máj. 11./ nyilvános perbe idézték Kállai Demeter fiát, Jánost. Ekkor történik, hogy a nagysemjéni Lőkösék tiltakozása ellenére a Szent Miklós egyház papja önkényesen a másik templomba, a nagysemjéni leányegyházhoz megy át misézni. /B:B:B::A nagykállói járás múltja. 29.p./
1427-ben egy rövid időre Kálló Brankovics György birtokába került Kálló már 1325-től rendelkezett vásártartási joggal és ez vonzotta a letelepülőket. BrankovicsHunyadi Jánossal történt megegyezés alapján nemcsak Csepel szigetre, hanem Kállóba is telepített családokat Nándorfehérvár környékéről. Idetelepülésüket bizonyítja a Kisrác, valamint a Nagyrác utcai elnevezés is.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei monográfiájából:
A XVII. szd-ban a szatmári béke után /1711./ helyreállott a római katolikus egyház középkori igazgatási beosztása. A török háború, és a reformáció terjedése miatt előfordult, hogy csak két római egyház működött a megyében. Kállóban és Kisvárdán.
Az 1700-as években történő paraszti migráció eredményeként egyre több rutén etnikumú család telepszik meg a megyében, és a rácok helyett ők lesznek a görög katolikus vallás követői.
A görög katolikus egyház szellemi központja, a kegy és búcsújáróhely lett Máriapócs, ahol 1731-1756 között új a környékhez viszonyítva nagy templomot, valamint kolostort is építettek.
1772-es összeírások szerint Nagykállóban görög katolikusok és kálvinisták laktak. Kiskállóban pedig csak görög katolikusok laktak akik románok voltak. A falvak egy részében csak olvasni tanultak a gyerekek, mint például a nagykállói görög katolikus iskolában.
A hajdúdorogi főesperesi levéltár iratainak lajstroma és mutatója 1562–1819 :
1706. szept. 18. Pettes András egri nagyprépost, püspöki helynök De Camillis József psk halála után megbízza Bizánczy Gemmadius György kállói főesperest, hogy szedje össze a papok szavazatát az új vikárius megválasztására vonatkozóan.
1714. Bizánczy Gemmadius Györgyöt kötelezik Egerből, hogy ismerje el Hodermarszkyt felettesének.
1715. A pócsi kegykép második könnyezése. A kállói egyesültek iskolájának tanítója Aranyossy János és felesége Fogarasy Mária látták a második könnyezést.
Bizánczi Genádiusz György 1716-ban munkácsi püspök és helynök lett. Ezért Munkácsra került. Ő volt aki a máriapócsi kőtemplomot a mai zarándok templomot kezdte építeni
1748. szept. 20. A kállói parochia birtokaival és kiváltságaival kapcsolatban esküdt jegyző küldése. Latin nyelvű.
1772. ápr. 17. Bradács János püspök felhatalmazást ad Sarkadi Teodornak a kiskállói templom megáldására.. Latin nyelvű.
1778. máj. 16. Kállai János gróf levele a kiskállói paróchiáról. Magyar nyelvű.
1794. ápr. 14. A kállói parochus jelenti, hogy a napkori templom részére megáldott hely van.Latin nyelvű.
1794. szept. 30. A nagykállói Szákovits Bazil parochus megtagadja, hogy a gyűlés nála legyen.Latin nyelvű.
1780. máj. 16. A kállói egyház számadása. Magyar nyelvű.
1782. márc. 11. Bőti Gábor kállói parochus mentegetőzése. Magyar nyelvű.
1782. ápr. 19. Összeírás a kállói járásban. Latin nyelvű
1783. febr. 03. A kállóiak panasza parochusuk ellen. Magyar nyelvű.
1783. jún. 28. A kállói egyház számadása. Magyar nyelvű.
1784. jún. 28. A kállói egyház számadása. Magyar nyelvű.
1785. márc. 18. A kállói egyház számadása. Magyar nyelvű.
1787. márc. 18. A kállói egyház számadása. Magyar nyelvű.
1789. ápr. 08. Jövedelmek összeírása Nagykállóban, Latin nyelvű.
1789. nov. 6. A kállói egyház számadásai. Latin és magyar nyelvű.
1795. jan. 27. Jankovics Bazil kállói parochus más parochiát kér. Latin nyelvű.
1806. A kállói kerület parochiának összeírása. Latin nyelvű.
1809. márc. 19. A kállói parochiára Riskó György neveztetik ki. Latin nyelvű.
1816. dec. 16. A kállói parochia elvett vagyonának aktája. Latin és magyar nyelvű.
1818. jún. 10. Orbán János Nagykállóba helyeztetik.
1819. jan. 31. A kállói adminisztrátor által illetéktelenül megesketett Tóbiás Pállal kapcsolatban a hugyaji parochus jelentése. Latin és magyar nyelvű.
1821. A nagykállói kerület egyházi számadásaira reflexiók. Latin nyelvű.
1821. nov. 01. Püspöki rendelkezések az üresedésben lévő kállói parochiával kapcsolatban.
1822. A nagykállói kerület egyházainak leltára. Latin nyelvű.
1822. A kállói kerület egyházainak látogatásának aktái. Latin nyelvű.
1822. A nagykállói kerületben főespesresi látogatás. Latin nyelvű.
1822. jan. 05. Zékány Miklós Nagykállóba neveztetik ki parochusnak. Latin nyelvű.
1822. A kállói templombúcsú megtartásának ügyében Zékány Miklós jelentése. Latin nyelvű.
1822. A kállói kántor panasza a parochus által elfoglalt Szállás nevű föld miatt. Magyar és latin nyelv.
1822. A nagykállói egyház látogatásának aktája. Latin nyelvű.
1823. A kállói egyház vallási táblázata. Latin nyelvű.
1825. Felmérés arról, hogy a kállói kerület parochiái közül ki igényel pecsétet. Latin nyelvű.
1826. febr. 03. Problémák a nagykállói egyház pénzkezelésében. Magyar és latin nyelvű.
Nagykállói görög katolikus egyház vázlatos kronológiai története 1900-tól:
1901–1913.
Szitovszki Antal parókus.
1914–1952.
Őt követte Hudáky Gyula.
1916.
1916-ban a nagykállói templom baldachinja leégett.
1917.
Újjá építették és faragták 1917-ben.
1928.
1928-ban a lelkészlakás részleges megnagyobbítása és felújítása történt 1935-től.
1914.
Hudáky Gyula idejében:
1914- 1952.
Leég a régi baldachin, új készítése.
1928.
A parókia nagyobbítása, és felújítása.
1935.
Az első segédlelkész Nagykállóban.
1941.
A torony lebontása, és terv készítése egy új templom építésére.
1961.
Szalka László idejében:
1959–1962.
A régi ikonosztáz leborul festés közben /Csépes János/ Kihordják a képeket, és a nagy része el is tűnt. A négy alapkép van meg.
1962.
Zengő Mihály idejéből:
1962–1986.
1972.
A templom külső festése. A harangok villamosítása.
1985.
A templom belső festése /Anducska/.
1986.
Dr Soltész Mihály 1986 szept. 1-jétől került Nagykállóba.
1986. villanykályhák beállítása a Danterm helyett.
1989.
Új lakás tervezése. Jóváhagyások megszerzése.
1990.
Új lakáshoz anyagok beszerzése, a lakás építésének megkezdése.
1992.
Június beköltözés az új parókiára.
1994.
Új ikonosztáz építése
Fafaragás natúr cseresznyefából, készítette Gergely József. A képeket Barzo Florin bukaresti ikonfestő készítette.
Templom belső festése /Anducska/ a szentély nélkül.
A padok lefestése, a sekrestye-belépő kialakítása /Viszokai György és Belme János/.
A templom bádogtető újrafestése, harangláb.
2003.
Márc. 8. beomlott a régi lakás iroda udvari fala. Ősszel a város lebontotta a régi parókiát és a törmeléket elszállíttatta. Ennek fejében egy 3 m-nyi területet kapott az utcai fronton a város.
2004.
2004. szept. 30.:Új kerítés épült a régi parókia helyére. A munkálatokat a TESZOVÁL végezte.
2005.
2005. máj. 20.A régi parókia helyére egy szép előkertet alakított ki a város.
2005. dec. 3. Elkészült a Kállai Kettős Kereszt első száma.
2006.
2006. ápr. 20-án elkezdték építeni a tornyot.
2006. jún. 7-én levették a keresztet a templom tetejéről.
2006. aug. 12-én a toronysisak feltevése daru segítségével
2006. okt.29-én ünnepélyesen megáldotta Dr. Keresztes Szilárd az újjáépített templomtornyot.
2007.
2007. május 2o.: Elkészült a kocsi kijáró kövezete. Rácz Mihály 130000 Ft segítségével.
2007. okt.-ben elkészült a templom előtti kereszt corpusának átfestése.
2007. nov.20-án: Elkezdték a templomtető palatetőjének rézzel való lecserélését .Egy hét alatt megcsinálták kb. a tetőszerkezet egynegyedét , ha lesz pénz, majd folytatják.
2008.
2008 jan.21: Ökumenikus est a görög templomban, majd vacsora
2008. május első vasárnapján délután 3 órakor anyáknapi műsor a kiskállói görög katolikus templomban.
2008. jún. 21. Gyalogos zarándoklat Máriapócsra . Kb. 30-40 fővel.
2008. júl. 27-én először vették fel a görög katolikus misét a nagykállói tv-sek. Ezután minden harmadik vasárnap a nyolcas misét felveszi és közvetíti a városi tv.
2008. szeptember 10. A parókia egyharmadát sikerült szépen kifesteni. Hálószoba, étkező, konyha, kamra fürdő és WC
2008.szeptember 28-án délután 3 órakor a Biblia éve rendezvény keretében a három nagy egyház bibliából felolvasást rendeztek a Korányi emlékház előtt.
2008. október 26: Templombúcsú : szónok: Mosolygó Béla kisvárdai paróchus
2009.
2009. febr. 7-én Nagykállón keresztül szállították a máriapócsi kegyképet Hajdúdorogra. 11-12 óra között megpihentek a zarándokok, és a kállóiak ünnepélyesen köszöntötték a kegyképet. Több ezer ember kísérte a képet. Gyönyörű tavaszias idő volt. |
