1. Jel, adat, információ és ismeret összefüggése – az információ (többféle) fogalma.

Mi a jel?

A jelre vonatkozóan sem sikerült még megfogalmazni egy olyan általánosan elfogadott definíciót, amely egyesítené a fogalom teljes tartalmát. Az ok nyilván az, hogy a jelek világa - akár az információé - egymástól nagyon eltérő jelenségeket foglal magában.

Informatikában a jel az információ hordozója, materiális reprezentációja. A jel értelmezésében a műszaki irodalom viszonylag egységes.

Jelnek nevezzük valamely állapothatározó minden olyan értékét vagy értékváltozását, amely az egyértelműen hozzárendelt információ szerzésére, továbbítására vagy tárolására alkalmas. A jel mindig objektumok kölcsönhatása révén jön létre, kifejezi egyben az ok és okozati kapcsolatot.

A megjelenési forma szerint a jel:

-        analóg, ha az információt a jelhordozó értéke vagy értékváltozása közvetlenül képviseli,

-        digitális, ha az információ a jelhordozónak számjegyet kifejező, diszkrét, jelképi értékeiben (kódjaiban) van jelen.

Adat a tényeknek, a fogalmaknak (számítógépeknél az utasításoknak) olyan egyezményesen ábrázolt alakja, amely az emberi és/vagy gépi értelmezésre illetőleg feldolgozásra alkalmas.

Számítógépekben egyetlen utasítással kezelhető adat lehet a gépi szó, vagy a bit, a bájt, ezeket elemi adatoknak tekintik.

Más megfogalmazás szerint az adat az információ megjelenési formája, rögzített információ = adat.

Adat: Valamilyen jelsorozat formájában megjelenő ismeret (tény vagy akár csak elképzelés).

A kommunikáció során valakinek közlendője van, információt akar átadni, ez a közlendő a hír, az eseményekről, állapotokról érkező jelzés. Ahhoz, hogy ezt továbbítsa, valamilyen módon kódolnia kell. A kód lehet a nyelv, az írás, a zene, a hang, a kép, az ingerület, a mozdulat stb. A kódolt hírt közleménynek nevezzük.

Amíg a tényeket és elképzeléseket még nem értelmeztük - bár azok értelmezhető formában rendelkezésünkre állnak -, addig csak adatok. Lehetnek olyan emberek, akik ezeket az adatokat más, addig megszerzett ismereteikhez tudják és akarják kötni.

Tudják, mert rendelkeznek a kapcsolódó ismeretek halmazával. Akarják, mert szükségük van rá. Ezért a közölt ismeretet gondolati (logikai és matematikai) műveleteknek vetik alá. így születik számukra az információ. A kommunikáció folyamán tehát mindig adatok érkeznek hozzánk. Az információ nem maga a kapott közlés, hanem annak az emberi gondolkodási folyamatnak az eredménye, amely az ismeret közlését követi. Az információ az adatokon végrehajtott gondolati műveletek értelmezett eredménye, tehát az értelmezett ismeret. Sokszor előfordul, hogy az adat önmagában értelmezhetetlen; ezért, ha értelmezni akarjuk, szükségünk van arra, hogy az összefüggések kiderítése érdekében az adatokat válogassuk, rendezzük, valamilyen szempont szerint csoportosítsuk stb. Ezzel tulajdonképpen még nem értelmezünk, csak előkészítjük az értelmezést. Ezt a folyamatot nevezzük adatfeldolgozásnak.

Az információ fogalma.

Információ – egy adott rendszer számára, annak működését befolyásoló, új ismereteket nyújtó jelek, jelsorozatok tartalmi jelentését értjük. Információ az a hír, vagy adat, amely bizonytalanságot képes megszüntetni,, tehát értékkel rendelkezik, értéket hordoz..

- A matematikai információelmélet szerint: Az információ számmal mérhető, mégpedig első közelítésben az információ mennyisége azoknak a barkochbakérdéseknek a számával egyenlő, amennyi az optimális kérdezés mellett maximálisan szükséges a dolog kitalálásához. Az információ a hír váratlanságának mértéke.

A definíció tulajdonképpen Norbert WIENER (1894-1964) amerikai matematikustól, a kibernetika egyik megalapítójától származik. Az információelméletben az információn egy mérőszámot értenek, amelyet egy hír elemeihez rendelnek: az  esemény  információtartalma az esemény bekövetkezés valószínűsége reciprokának logaritmusával egyenlő:

 (Shannon – tétel)

A gyakori eseményeknek kisebb, a ritka eseményeknek ezzel szemben nagyobb az információtartalmuk. Ha egy hírforrás k számú jeleinek előfordulási valószínűsége azonos, , és így , minden i = 1 … k értékre. Általában a kettesalapú logaritmust használják, ebből adódik a bit, mint az információ egysége. Az információra így egy tisztán technikai mérőszámot kapunk, amely csak a hír valószínűségéhez, és nem pedig annak jelentéstartalmához van kötve. A technika nem különböztet meg pl. jó, rossz, értelmes vagy értelmetlen híreket.

A tudományok meglepően későn fedezték fel az információ fogalmát,az viszont nem meglepő, hogy az egyes tudományágak mind másként,más szempontok szerint definiálják azt.

- A köznyelvben az információ szó többnyire tudakozódás kapcsán merül fel: Az információk tények összefüggéstelen, elkülönült csoportjai, amelyek néha meglepőek, néha szórakoztatóak.

- Az ismeretelmélet szerint: Az információ olyan ismeret, tapasztalat, amely valakinek a tudását, ismeretkészletét, ennek rendezettségét megváltoztatja, átalakítja, alapvetően befolyásolja, ami átmenetileg a tudásbeli bizonytalanság növekedésével is járhat.

- Gazdasági megközelítésben: Az információ egyrészt szolgáltatás, másrészt piaci termék, de az árucserével ellentétben az információcserénél mindkét félnek megmarad az információja.

- Biológiai szempontból: Az önszabályozó automatákban (így az élőlényekben is) negatív visszacsatolás révén szerzett információk biztosítják a rendszer stabilitását. Információs gépekként működve képesek fenntartani egy termodinamikailag nagyon valószínűtlen, magas információtartalommal rendelkező rendszert. Az élőlényekben a DNS hordozta biológiai információ szolgálja a faj fennmaradását. Az ember személyiségét a külvilágból szerzett információk óvják meg a felbomlástól.

- A filozófia szerint: Az információ éppen olyan főszerepet játszik a világban, mint az anyag és az energia. A világot alkotó rendszerek információs kapcsolatok révén szerveződnek egésszé. Alapvető különbség viszont, hogy az információra nem érvényesek a megmaradási törvények, megsemmisíthető és létrehozható.

Még lehetne sorolni a különböző szakterületek információfogalmait; úgy tűnik, hogy minden tudásgyűjtéssel foglalkozó tudományág (pl. az orvosi diagnosztika, az antropológia, a meteorológia, a geológia) előbb-utóbb kialakítja a saját információfogalmát és a hozzá tartozó információelméletet.