10.                     Az operációs rendszerek fő feladatai. Egy grafikus operációs rendszer felhasználói felülete, fontosabb hardver – és szoftveregységek tulajdonságainak beállítása.

Operációs rendszer feladata.

Ahhoz, hogy egy számítógépet használjuk, adatok formájában tárolt programokra van szükségünk. Ezek a programok vagy gyárilag vannak benn a memóriában, vagy a perifériákról bekerülnek a központi egység memóriájába.

Azon programok együttesét, melyek a számítógép alapvető működését biztosítják operációs rendszer -nek nevezzük. Az operációs rendszer tehát olyan programok halmaza, melyek működtetik a számítógépet, azaz vezérlik a számítógép működését. Az operációs rendszer vezérli a programok és adatok kezelését, illetve biztosítja a számítógép erőforrásainak optimális kihasználását.

Az operációs rendszer feladatai kissé részletesebben:

§         Vezérlő egység kezelése; memóriatartalom nyilvántartása, processzorhoz való hozzájutás elosztása.

§         Perifériák kezelése, adatcsatornák állandó figyelésével a jó kihasználtság szervezése.

§         Memóriakezelés, kiosztás és felszabadítása, védelem.

§         Állomány- (fájl-) műveletek.

§         Párbeszédes kapcsolattartás a felhasználóval.

§         Programok működtetése.

§         Hibakezelés.

Operációs rendszer nélkül tehát a számítógép működésképtelen. Többféle operációs rendszer létezik akár ugyanolyan számítógépekre is, pl. DOS, UNIX, Linux, OS/2, Windows NT, Windows XP

Az operációs rendszer két részből áll:

Kernel („mag”): gépközeli, végrehajtó rész

Felhasználói felület: a felhasználóval való kommunikációt teszi lehetővé parancsnyelv segítségével vagy grafikus felhasználói felületen keresztül utasíthatjuk bizonyos alapvető feladatok elvégzésére, ugyanakkor az operációs rendszer is küld üzeneteket a felhasználónak.

Az operációs rendszerek csoportosítása

Felhasználók száma szerint: egyfelhasználós (pl. MS DOS) vagy többfelhasználós /multiuser (pl. Windows XP).

Processznek nevezik az éppen futó (párhuzamos programszerkezeteket nem tartalmazó) folyamatot (amely programot a processzor a jelenleg végzett műveleteivel elősegít, valahol tart a végrehajtásában). Az operációs rendszereket csoportosítják az egyidőben aktív (egyszerre végezhető) processzek száma szerint is:

Egyfeladatos /single tasking operációs rendszer az, aminél egy időben csak egy processz aktív, bár több is lehet a memóriában, például MS DOS. Többfeladatos /multi tasking /multitask operációs rendszernél több processz valamilyen módon (pl. valamilyen időosztás alapján) megosztozva a processzor működésén látszólag párhuzamosan fut. Valóban párhuzamosan akkor futhatnak processzek, ha több processzor van: „multi processing”.

A felhasználói felület (User Interface) szerint: karakteres /parancsnyelves /parancsorientált (pl. DOS, UNIX) – szigorú szintaktika!) Vagy grafikus felhasználói felületű (GUI = Graphical User Interface) (pl. Windows 95). Amelyik operációs rendszer nem (volt) grafikus felületű, ahhoz később írtak segédprogramokat vagy grafikus felületet, mert így szívesebben használják az emberek (pl. NortonCommander, DosShell, Windows 3.1).

A Windows 2000

Indítás és bejelentkezés

Indítás:

A Microsoft Windows 2000 Professional indítása a telepítéstől függően lehet automatikus, vagy menüvezérelt (például ha egy gépen több operációs rendszert telepítünk); valamint a felhasználó szándéka szerint:

Szokásos (minden szolgáltatás elindul)

Hibakeresés, egyéb indítási lehetőségek elérése

Bejelentkezés:

Egy felhasználó esetén: ha a rendszert alapbeállításokkal telepítettük, automatikus, vagy több felhasználó esetén: felhasználói név és jelszó; ha a számítógép helyi hálózatba kötve üzemel, tartomány megadása is szükséges lehet, a hálózat beállításaitól függően.

A számítógép-hálózatra való kapcsolódás tehát legelőször is a bejelentkezéssel kezdődik, ehhez szükséges egy felhasználónév és egy jelszó. A jelszó titkos, a tulajdonosán kívül jó, ha más nem ismeri. A Windows a begépelt jelek helyett csillagokat fog a képernyőre írni, hogy más a jelszavunkat ne tudja a képernyőről begépeléskor ellesni. Ha a jelszót véletlenül helytelenül ütjük, a Windows közöli velünk, hogy a beütött jelszó helytelen és lehetőségünk lesz újra próbálkozni.

Lehet olyan biztonsági rendszabály, hogy néhány próbálkozás után a rendszer kizárja

az adott felhasználót, azaz még a helyes jelszó begépelésével sem engedi be a rendszerbe. Ilyenkor a rendszergazda adhatja vissza a belépési jogot.

A rovatok kitöltése után üssük le az Enter billentyűt, vagy kattintsunk az OK gombra.

A grafikus felület kezelése

Asztal

Asztalnak nevezzük a Windows indításakor megjelenő képernyőterületet. Ez a grafikus felhasználói felület. Munkaasztalunk bizonyos tulajdonságait tekintve nagyban hasonlít egy valóságos íróasztalhoz. A munkánk során szükséges ikonok, ablakok és egyéb objektumok fognak itt elhelyezkedni, ezeket odébb tolhatjuk, eldobhatjuk, vagy ideiglenesen félre tehetjük az utunkból.

Munkaasztalunkon alapvetően a következőkben ismertetett objektumokkal fogunk találkozni.

Egérmutató

Az egérmutató jelzi a képernyőn egerünk aktuális pozícióját és egyben különféle alakváltozásaival visszajelzéseket ad az aktuális ponton elvégezhető műveletekről. Íme néhány példa az egérmutató jellegzetes formáira:

Tálca

A munkaasztal alsó szélén foglal helyet. Segítségével hozzáférhetünk a Windows használatához elengedhetetlen Start menühöz, továbbá könnyedén váltogathatunk futó programjaink között. A tálca jobb szélén láthatjuk, hogy aktuálisan milyen nemzeti kiosztás szerint működik a billentyűzetünk és láthatjuk a gépünkben működő óra által mutatott időt. Ha az időt jelző számok fölé toljuk az egérmutatót, akkor néhány másodperc múlva a

dátum is megjelenik egy sárga keretben.

A Start menü segítségével fogunk hozzáférni a futtató programjaink listájához és a Windows rendszer néhány alapvető parancsához. A Start menüben a programok és parancsok listája kategóriánkénti csoportosításban jelenik meg.

Ikonok, parancsikonok

A grafikus felületen egy-egy programot, fájlt, mappát, vagy egy program valamely szolgáltatását grafikus elemek azonosítanak. Ezek sorakoznak egymás alatt és mellett az asztalon.

Egérhasználat

A Windows rendszer kényelmes kezelése az egér használata nélkül elképzelhetetlen. A

következőkben áttekintjük azokat az alapvető műveleteket, melyek a gördülékeny munkához elengedhetetlenek.

Kattintás: Amikor ki akarunk valamit választani a képernyőn, például egy elemet egy listából, egy ablakot vagy egyéb objektumot, a legegyszerűbb választási mód az egérrel való kattintás: az egérmutatóval mutassunk a kijelölendő objektumra - lehetőleg minél inkább a választott elem közepére mutassunk, - majd egy pillanatra nyomjuk le és engedjük fel az egér baloldali gombját.

Dupla kattintás: a duplakattintás a választás nyomatékosabb módja a Windows-ban. Általában az egér baloldali gombjának kétszeri, viszonylag gyors egymásutánban való lenyomását jelenti. Vigyázzunk, hogy a két kattintás között ne mozdítsuk meg az egeret, mert akkor a rendszer a két kattintást különállónak tekinti, nem pedig „duplakattintásnak”.

Fogd és Vidd (húzás): gyakori eset, hogy a Windows-ban egy objektumot át szeretnénk helyezni a képernyő egyik részéről a másikra. A legtöbb Windows-os objektum a Fogd és Vidd (angolul Drag and Drop) módszerrel tehető odébb. A módszer a következő: mutassunk az egérrel a kívánt objektumra, tartsuk a baloldali gombot lenyomva az egér húzásával helyezzük át a kívánt új pozícióra, majd engedjük fel az egér gombját és „tegyük le” az objektumot. Az ablakok a címsor megfogásával helyezhetők át, amennyiben nem teljes

képernyős a méretünk.

Programablakok felépítése

A futó alkalmazások az asztalon egy-egy téglalap alakú területet foglalnak el. Ezt nevezzük ablaknak.

Bal felső sarkában: vezérlőmenü ikonja és az ablak neve

Jobb felső sarok: kis méret, teljes méret, előző méret, bezárás ikonok:

Státuszsor: az ablak alsó sávja további információkat tartalmaz a megtekintett elemekről

Görgetés:

fel, ill. lefelé mutató nyilakra kattintva, a helyzetjelző szürke téglalap mozgatásával szürke téglalap és a nyilak közti területen (PageUp, PageDn) v Átméretezés: ablak sarkának vagy széleinek húzásával

A Start menü

A Start menü a Windows-zal való munkánk alapköve. Segítségével elindíthatjuk programjainkat, módosíthatjuk az alapbeállításokat és kiléphetünk a rendszerből. A Start menüt a Tálcán látható „Start” feliratú gombra kattintva érhetjük el.

Ha a billentyűzeten van Windows-emblémával  jelölt gomb, a Start menü ennek lenyomásával is bármilyen helyzetben elérhető.

A Start menü funkciójuk alapján csoportosítva tartalmazza az elérhető programok és parancsok listáját. Az egyes menüpontokban gyakran újabb almenüket találhatunk. A könnyebb megkülönböztethetőség kedvéért az egyes programoknak és menüpontoknak saját ikonjai vannak.

Nyomtatás

Ahhoz azonban, hogy programjainkban nyomtathassunk, telepítenünk kell számítógépünkre egy nyomtatót. A Start menü 4Beállítások4Nyomtatók parancsra kattintva nyissuk ki a Nyomtatók mappát.

Helyi nyomtató telepítése

A Nyomtatók mappában indítsuk el a Nyomtató hozzáadása varázslót. Válasszuk ki, hogy helyi vagy hálózati nyomtatót telepítünk-e. Ha Plug and Play kompatíbilis nyomtatónk van, a Windows automatikusan megpróbálja érzékelni, és telepíti a szükséges meghajtó-programokat. Ezután válasszuk ki, melyik portra csatlakozik az új nyomtatónk.

A harmadik lépésben válasszuk ki azt a nyomtatótípust, amelyet telepíteni kívánunk. Ha a listában nem találjuk, kattintsunk a Saját lemez gombra. Ekkor a gyártótól a nyomtatóval együtt kapott telepítőlemez(ek)re lesz szükség. Ha a típuslistában megtaláltuk az általunk használt nyomtatót, kattintsunk a Tovább gombra. Nevezzük el a nyomtatónkat tetszés szerint. A telepítő ezután a gépre másolja a nyomtatót vezérlő illesztőprogramokat. Nyomtassunk ki egy tesztoldalt, ezzel ellenőrizve, hogy a számítógép és a nyomtató közti kommunikáció megfelelő-e.

Rendszerbeállítások és testreszabás

Mindenkinek más az egyénisége, ízlése, más színeket, hangokat kedvel. A Windows nagymértékben támogatja a munkakörnyezet testre szabását. E beállítások legtöbbje a Start menü 4Beállítások4Vezérlőpult mappájában található. Ez a logikai mappa elérhető a Windows Intézőből és a Sajátgép mappából is.

A Vezérlőpult ikonjainak segítségével megváltoztatható a Windows 2000 megjelenése és működése. Ezek az ikonok a számítógép beállítási lehetőségeit jelölik. Továbbá innen (is) elérhető a számítógép Telefonos hálózati kapcsolatainak (például Internet), betűkészleteinek, nyomtatóinak, felügyeleti eszközeinek logikai mappája.

A Tálca és a Start menü testreszabása

A Tálca alaphelyzetben a képernyő alsó szélén, keskeny, egy sornyi sávként helyezkedik el, amely mindig látható marad.

A Tálca elhelyezkedését, méretét azonban megváltoztathatjuk. A Tálca üres, szürke felületére kattintva, az egér húzásával áthelyezhetjük a bal, vagy a jobb oldalra, illetve a képernyő tetejére. A Tálca szélét az egérrel megfogva (az egér ekkor egy függőleges, kétirányú nyíllá változik) a Tálcát magasabbra vagy alacsonyabbra változtathatjuk. Ezzel a módszerrel a Tálcát el is rejthetjük, a magasságát nullára állítva. A Tálca megjelenését megváltoztathatjuk a Start menü4Beállítások4Tálca paranccsal, vagy a Tálcára az egér jobb gombjával kattintva, a Tulajdonságok paranccsal. A Mindig látható opcióval biztosíthatjuk,

hogy a Tálca mindig az ablakok felett maradjon, így semmi sem takarja. Az Automatikus rejtés opciót bekapcsolva azt érjük el, hogy a Tálca minden esetben eltűnik, ha nem használjuk, így több helyet adva alkalmazásainknak. Ha a Tálcát használni szeretnénk, húzzuk az egérmutatót a képernyő megfelelő széléhez, ahol a Tálca automatikusan meg fog jelenni. A többi opcióval szabályozhatjuk, hogy a Start menüben kis vagy nagy ikonok szerepeljenek, illetve azt, hogy az óra látható legyen-e a Tálca szélén. A testreszabott menük használatával a Start menüben először csak a legutóbb használt programjaink parancsikonjai fognak látszani.

Billentyűzet

A Vezérlőpult Billentyűzet ikonjára kattintva állíthatjuk be, hogyan viselkedjen a billentyűzet aWindows-ban.A Sebesség kategóriában állíthatjuk be a kurzorvillogás, és a billentyűzet karakterismétlésének sebességét.

A Nyelv kategóriában telepíthetünk több nemzeti billentyűkiosztást. Egyszerre használhatunk például magyar és angol billentyűzetkiosztást, s köztük billentyűkombinációval, vagy a Tálcán a kijelzőre kattintva, az egérrel válthatunk.

A képernyő beállításai

A képernyő és az Asztal beállításait a Start menü4Beállítások4Vezérlőpult4Képernyő ikonra kattintva változtathatjuk meg. Ugyanezt a párbeszédablakot az Asztalon az egér jobb gombjával kattintva, majd a Tulajdonságok parancsot választva is előhívhatjuk.

A Háttér kategóriában kiválaszthatjuk az Asztal hátteréül szolgáló mintázatot és/vagy tapétát. Természetesen a felsorolt tapétákon kívül más hátteret is használhatunk, ezt a képfájlt a Tallózás gombra kattintva kereshetjük meg.

A Képernyővédő kategóriában választhatunk képernyővédőt, s megadhatjuk, hogy ha a gépen nem dolgozunk, hány perc után induljon el. Az egyes képernyővédők működését a Beállítások gombbal módosíthatjuk és a Teszt gombbal próbálhatjuk ki. Ha a monitorunk megfelel az Energy Star szabványnak, azt is megszabhatjuk, hogy a monitor mikor kerüljön alacsony energia-felvételű várakozó üzemmódba, és mikor kapcsoljon ki automatikusan.

A Megjelenés kategóriában az Asztal és a rajta megjelenő objektumok színét és más tulajdonságait (méret, betűtípus) állíthatjuk be.

Legegyszerűbb, ha egy kész mintát alkalmazunk. Megjegyzendő, hogy ha hátteret állítottunk be, az az Asztal itt beállított színét eltakarja majd, s csak az Asztal ikonjainak szövegmezőjében teszi láthatóvá.

A Beállítások kategóriában megváltozathatjuk a képernyő felbontását, a színmélységet (az egyszerre egy időben megjeleníthető színek számát) és a Speciális gombra kattintva a videokártya és a monitor típusát, valamint itt van lehetőségünk további, az adott videokártya és monitor saját beállításainak hangolására, finombeállítások elvégzésére, a 3D tulajdonságok és a színkezelés beállítására.

Az egér beállításai

Az egér beállításait a Start menü4Beállítások4Vezérlopult ablak Egér ikonjára kattintva tudjuk módosítani.

A Gombok kategóriában beállíthatjuk, hogy az egeret bal vagy jobb kézzel használjuk-e. A balkezes egér esetében a jobb- és baloldali gombok jelentése felcserélődik. Az ablak jobb alsó sarkában levő tesztterületen látható kis dobozra kattintva tesztelhetjük a dupla kattintás sebességét. Ha a kis dobozra kényelmesen kettőt kattintva nem történik semmi, a Dupla kattintás sebességét vegyük lassabbra, és próbálkozzunk újra. Ha a Windows időnként két külön kattintásunkat dupla kattintásnak értelmezi, vegyük gyorsabbra a kattintás sebességét.

A Mutatók kategóriában az egérmutató külalakját változtathatjuk meg. Legegyszerűbb az

előkészített sémák közül választanunk. A Mozgás kategóriában az egér sebességét és az

egér nyomvonal hosszát állíthatjuk be. Ez utóbbi eszköz az LCD kijelzős, hordozható gépeken hasznos, mivel a folyadékkristály nem képes olyan gyorsan követni a változásokat, mint egy hagyományos monitor, így az egér egy gyorsabb mozdításkor „elveszhet” a képernyőn. Hagyományos monitort használva azonban az egymás után húzódó egérmutatók látványa gyakran zavaró lehet.

A Hardver fülre kattintva az egér típusát lehet megváltoztatni. Ennek átállítását azonban inkább hagyjuk a rendszergazdára. A forgalomban lévő standard egerek legtöbbjét a Windows automatikusan felismeri, így a hardverbeállítások kézi megváltoztatására hétköznapi körülmények között alig van szükség.