Csak a hazugságnak van szüksége az állam erőszakszervezeteire. A valóság önmagában is megállja helyét.

Orosházi Ferenc és Geri Tibor párbeszéde.

	Orosházi Ferenc és Geri Tibor (Johnny Gary Lee) párbeszéde Alkotmányunkról, Nemzetgyűlésről....
	Közzétette: Harmos Katalin · 2014. október 14., 2:37
	Orosházi Ferenc
	Kedves Geri Tibor! ill. Johnny Gary-Lee!
	Új lapot kezdtem, ha úgy tetszik tiszta lapot. Többször felszólítottál, hogy cáfoljalak meg, ha tudlak. Kedves Tibor, nem megcáfolni akarlak, hanem megérteni. Eddig nem sikerült, ami - sietve közlöm - nem a te hibád. Valószínűleg nem olvastam Geri Tibor ill. Johnny Gary-Lee összest.
	Ezt a hiányt pótlandó, mindenki épülésére kezdjük az elején és arra kérlek, engedd meg, hogy kérdezzek. Építész lévén, abból értek, ha az egyik tégla a másik után a helyére kerül, így lesz belőle épület.
	Egy kérésem van csupán, a személyeskedés minden formáját mellőzzük, természetesen kölcsönösen.
	A többiek felé pedig annyit kérnék, amíg ezt a beszélgetést le nem zárjuk, ne fűzzenek hozzá megjegyzést, hagy maradjon a beszélgetés menete egyféle logikai rendben.
	Tehát, amiben nincs vita köztünk, hogy a jelenlegi Magyarország-nak elkeresztelt államformáció jogi szempontból inkább egy részvény társaságnak felel meg, semmint államformának. Vagyis mintha nem is létezne. Lehet, hogy ez jogilag nem pontos meghatározás, de majd te helyére teszed.
	Ha visszafelé haladunk az időben, akkor eljutottunk 2012. január 1-ig, az Alaptörvény hatályba lépésének napjáig.
	Ez idáig rendben van? Kérlek, csak röviden, engedd, hogy én kérdezzek!
	Johnny Gary-Lee
	Kedves Feri! Nem csodálom, ha nem érted azt a helyzetet, amiről írok, valójában nagyon kevesen értik, és nekem is egy évembe került, mire megértettem az évezred politikai bűntettét.
	Ha az időben visszafelé haladunk, akkor két szálon kell visszafelé indulni. Mert jelenleg Magyarország trianoni határain belül két állam létezik. Egyik a Magyarország nevű állam, amiről annyit elég tudni, hogy egy érvénytelen alaptörvénnyel, azaz az állam (ideiglenes) alkotmányával és a nemzetközi joggal ELLENTÉTESEN jött létre 2012. január 1-én, és azért nem szűnt még meg, mert senki nem támadta még meg nemzetközi szervezetek előtt a jogellenességét. Ha ez megtörténik, a nemzetközi szervezetek ki fogják mondani jogellenességét és megszüntetését.
	Ez a Magyarország nevű állam NEM a MAGYAR ÁLLAM. Azért nem az, mert az 1920 óta létező magyar állam jogilag ma is létezik. Ez a másik szál, a másik állam, amin visszafele mennünk kell. 1920-tól 1949-ig Magyarország néven, 1949 aug 20-tól Magyar Népköztársaság néven, és 1989. okt 23-tól Magyar Köztársaság néven szerepel(t) a magyar állam.. Az állami jogfolytonosság azért áll fenn, mert mindig az előd állam joga alapján hozták létre az új államot.
	// Vagyis a 44-es ideiglenes Nemzetgyűlés (és a 45-ös Nemzetgyűlés) az nem új államban jött létre, hanem pontosan Horthy 1920. évi nemzetgyűlésének mintájára és törvényei alapján alakult meg a Magyarország nevű államban. És ahogy a Trianoni békeszerződést, úgy az 1947-es Párizsi békeszerződést is ugyanaz a Magyarország nevű állam írta alá, amit Horthy hozott létre 1920-ban. Vagyis 44 telén, és 45-ben nem hoztak létre új államot!
	Ennek a Magyarország nevű magyar államnak a képviselői 1945-ben (a XI.törvénycikkben) Horthy képviselőihez hasonlóan - akik államalapító joggal ruházták fel magukat - felruházták magukat alkotmányozó hatalommal. Ez alapján (az 1920-ban gyakorlattá vált "önmaguk joggal való felhatalmazása" után) előbb az államformát változtatták meg az 1946.évi I. törvénnyel, majd szintén erre a XI.törvénycikkre hivatkozva alkottak egy alkotmány nevű törvényt, amivel jogfolytonos új magyar államot hoztak létre, Magyar Népköztársaság néven. Ekkor történt meg az Istenre hivatkozott hatalom lecserélése a nép többségére (dolgozó nép) hivatkozó hatalomra. Tehát a Nemzetgyűlés a hatalom eredetére vonatkozó elvet is lecserélte. (Erre majd visszatérek, ennek az alkotmányos jogfolytonosság és jogszakadás kérdésénél lesz jelentősége. )
	Tehát az állami jogfolytonosság az 1989. évi névváltoztatással folytatódik, ami után a magyar állam neve (ideiglenesen, az ideiglenessé tett alkotmány meglétéig) Magyar Köztársaság. Ez a magyar állam az alkotmánya alapján csak a magyarországi nép által alkotott, Magyarország Alkotmánya nevű, kartális alkotmánnyal (azaz EGY jogszabállyal, amibe ha a nép akarja, beleteheti az egész történeti magyar alkotmányt) szüntethető meg (vagy egy nép által alkotott bármilyen - akár ideiglenes vagy átmeneti - alkotmánnyal). A lényeg, hogy alkotmány kell legyen a neve, és a nép kell alkossa.
	Tehát ennyi kitérő kellett ahhoz, hogy elmondjam, hogy a másik szál miért a még ma is hatályos, jogfolytonos magyar állam (Magyar Köztársaság néven), és ez alapján miért kettő állam van ma, és a Magyarország nevű állam miért érvénytelen és miért NEM LEHET a magyar állam, bármennyire is ezt hazudja mindenki a hatalomban. //
	Bocs, ha előre szaladtam... Ha megzavarta az előre felépített gondolatmenetedet, hagyd figyelmen kívül, és kérdezz. A jövőben csak arra fogok válaszolni.
	Orosházi Ferenc
	Nagyszerű! Eddig világos. Akkor azt javaslom, hogy az orbánféle Magyarországot (államformája köztársaság) tegyük mindjárt a helyére.
	Egy jogellenes államalakulat. Ebben semmi vita nincs.
	Kérdés.
	Kinek a joga, kötelessége megtámadni? Milyen fórumon, mi várható tőle, mik lehetnek a következményei? A tavaly április 21-i Kásler/László Hősök tere-i rendezvényen, nem ez az államalakulatnak az el nem ismertsége került kimondásra?
	Johnny Gary-Lee
	A Magyarország nevű állam nem egyszerűen jogellenes, hanem közjogilag ÉRVÉNYTELEN. (Ha a "helyére" tesszük, akkor oda tegyük, és ne mellé. A jogellenes vitatható, javítható, jogszerűvé tehető. Az érvénytelen az meg az érvénytelenség megállapítása után NEM LÉTEZIK. Olyan, mintha létre se jött volna. Márpedig az érvénytelenséget adó alkotmányellenesség könnyen és egyszerűen bizonyítható. Szemben a jogellenességgel, ami egy elhúzódó jogi procedúrát eredményezhet, bizonytalan végkimenetellel) Az érvénytelenség azt jelenti, hogy a képviselőknek nem volt joguk hozzá, hogy megalkossák, a jogellenesség azt jelenti, hogy vagy volt joguk, vagy nem, és ha volt, azt vagy jogszerűen tették, vagy nem...és ha nem, akkor miért nem, ez igaz vagy nem, bizonyítható vagy nem....mivel bizonyítható...stb...
	Egy közjogilag érvénytelen államalakulat két módon támadható békésen, a jog által (és itt a variációkat szűkítsük le a Magyarország nevű államra). Vagy a népszuverenitás elvére hivatkozva, 4 millió feletti, az érvénytelen állam jogi fennhatósága alá (területi vagy személyi hatálya alá) tartozó polgár egybehangzó, szabad akarata alapján - ez még egy jogilag érvényes állam akaratát is felülírja - vagy az elfoglalt állam joga alapján, illetve amelyikre hivatkozva az új állam létrejött. Ezen túl a nemzetközi jogra hivatkozva is támadható. A megtámadásban a jogra való hivatkozás annyival egyszerűbb, hogy ezt BÁRKI, aki jogosult rá, akár egyetlen személy vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezet is megteheti.
	Jelen helyzetben annyi előnyünk van, hogy a magyar állam (ideiglenes nevén a Magyar Köztársaság) hatályos (ideiglenes) alkotmánya nem csak a polgárai jogának nevezi az alkotmányos rend védelmét, hanem KÖTELESSÉGÉNEK a (védelmében való) jogszerű FELLÉPÉST.  És hogy a kérdéseid végére ugorjak, ezért volt hibás Kasler és Bertalan hivatkozása a jogellenességre. Mert nem érvénytelenségre hivatkoztak, és főleg nem a magyar állam HATÁLYOS JOGA szerinti érvénytelenségre. Valamint nem a nemzetközi jog ide vonatkozó pontjára (Egyezségokmányok 1.1.) hivatkoztak.
	Jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha az a jog ÉRVÉNYES és főleg HATÁLYOS. Horthy Magyarország nevű államának a joga (anélkül, hogy belemennénk, hogy jogilag mi volt az a jog) nem hatályos. A rá való hivatkozás HIBÁS. És itt persze tovább játszhatunk a fogalmakkal - nekem van fülem ehhez, hogy ki mit akar hazudni egy-egy rosszul használt fogalommal, mint pl "el nem ismertség került kimondásra" - de tudni kell, hogy a jog azért is jó eszköz, mert piszkos kezekben a mellébeszélés lehetőségét adja, tiszta kezekben viszont magyar EGY-értelműséget képes teremteni. (Az el nem ismertség azt jelenti, hogy nem támadja a jogi érvénytelenséget - azaz akár el is fogadja a jogtalanságot érvényes jognak - csak nem vesz róla tudomást. Ez a fej homokba dugása esete, a valóság nem tudomásul vétele. Ennek súlyos következményei a valósággal való ütközéskor keletkeznek.)
	Tehát rajtunk, az EGYSÉGfront egyesületen és mozgalmon kívül, a Magyarország nevű állam - magyar állam joga szerinti - közjogi érvénytelenségét még nem mondta ki senki!!! Erről szól az Alkotmányos Ellenállás! Mindenki más hazudik vagy mellébeszél, amikor ezt ki kellene mondani. (Legutóbb Bertalan Attila "semmisség"-ről beszélt, miközben a Magyarország nevű államot magyar államnak nevezte...vagyis saját maga ismerte el a semmisséget érvényességnek. Ez jogi nonszensz. Tehát vagy mellébeszélt, vagy fogalma sincs arról, hogy mit mondott, miről beszélt.)
	Szívesen válaszolok arra, hogy ki milyen fórumon, hogyan támadhatja meg, és milyen következményei lesznek. De ehhez az kell hogy innen tovább tudjunk lépni.  Mert jogilag csak akkor támadható, békésen csak akkor számolható fel és szüntethető meg a Magyarország nevű új állam, ha nem csak azt ismered fel, hogy "jogellenes államalakulat", hanem azt is, hogy NEM LEHET a magyar állam.  Mert nem az 1920-tól jogfolytonos, hatályos magyar állam (ideiglenes nevén Magyar Köztársaság) joga szerint jött létre, és nem a magyarországi nép közös, többségi akarata hozta létre. Tehát a Magyarország nevű állam NEM LEHET a magyar állam.
	Innen továbblépni akkor tudunk, ha Te és mindenki, aki ebben lépni akar, KIMONDJA a Magyarország nevű állam magyar állam joga szerinti közjogi ÉRVÉNYTELENSÉGÉT. Ha nem mondod ki (vagy mellébeszélsz, mint a diktatúra létrehozói és működtetői), akkor veled a diktatúra felszámolásáról - mint a történeti alkotmányhoz vezető út első és megkerülhetetlen lépéséről - többé nem érdemes beszélgetni. Mert másképp a diktatúra békésen nem számolható fel, a diktatúra léte meg megakadályozza a történeti alkotmány békés, alkotmányos hatályba léptetését.
	Ettől függetlenül meghallgatlak. Ha tudsz más, békés, alkotmányos utat, amit nem tudok megcáfolni, és amivel egy másik, nem magyar - de a magyar nép felett diktatúrát megvalósító - állam keretein belül vissza lehet jutni a magyar állam történeti alkotmányához, akkor elfogadom a Te utadat is...
	Orosházi Ferenc
	Tibi! Jó lenne, ha egy alapvetést elfogadnál. Azért, mert valaki nem ismeri a jogi nyelvezetet és urambocsá azt meri állítani, hogy "el nem ismertség került kimondásra" attól, még értheti azt, amit te gondolsz, illetve azt amit a jog nyelvén jelent.
	Ha én azt mondom, hogy számomra nem létezik ez az államforma, akkor nem kell fent akadnod ezen, mert számomra ugyanazt jelenti, mintha te azt mondod, közjogilag érvénytelen. Csak én "kőművesül" mondom.
	A Magyarország nevű állam közjogilag érvénytelen és a Magyarország nevű állam, nem a magyar állam. Ez így rendben van részemről.
	Nem hiszem, hogy a jelen lévő érdeklődők bármelyike kifogást emelne a megfogalmazásod miatt.
	De hogy világos legyen a dolog haladjunk.
	Ki mondhatja ki, milyen gyülekezet az érvénytelenséget, milyen formában, kinek van joga a döntésre jogosultakat összehívni, hány embernek kell ott lennie az érvényességhez? (És most még mindig csak Orbániáról beszélünk)
	Johnny Gary-Lee
	Feri! A jogban egy vesszőnek, egy és/vagy szónak is jelentősége van, mert megváltoztatja a mondat jelentését és a mondat nem ugyanazt jelenti.  Ha azt mondod, hogy a Magyarország nevű állam közjogilag érvénytelen, akkor a diktatúra könnyen rád húzhat akár két bűncselekményt is.  Ha azt mondod, hogy a Magyarország nevű állam - a magyar állam joga szerint - közjogilag érvénytelen, akkor igazat mondtál, és nem tudnak beléd kötni.
	Hogy mekkora jelentősége van minden betűnek, azt az mutatja, hogy az alaptörvényben 3 BETŰVEL fosztották meg a népet a hatalomtól. A tervezetben ez a mondat szerepelt: "A hatalom forrása a nép." Ez a mondat azt jelenti, hogy MINDEN hatalom a népé, az alkotmányozó hatalom is, amely egy alkotmányban vagy egy alaptörvényben intézkedik a nép hatalmának minden további részletéről, gyakorlásáról. A megszavazott mondat pedig ez: A KÖZhatalom forrása a nép. Ebben már nincs benne az alkotmányozó hatalom, az önrendelkezés joga, a képviselők ezt elvették a néptől és magukat hatalmazták fel vele. ETTŐL DIKTATÚRA a Magyarország nevű állam, mert a hatalom nem az Istentől és nem a néptől származik, hanem a képviselők MAGUKAT nevezték ki a hatalom TULAJDONOSÁNAK.  (Pont, mint Horthyék 1920-ban) Innen kezdve minden emberi jog, ami az állam polgárát megilleti, az nem jog többé, hanem a diktatúra adománya, amelyik a "kegyétől" függ, és amelyiket azonnal elveszik.  És az állam többé nem a nép állama és nem a nép érdekében működik, hanem a hatalom fenntartása érdekében. És ez csak 3 BETŰN múlt......:-(((
	Nem kioktatni akarlak, hanem segíteni abban, hogy a leírt szavaid minél közelebb legyenek a gondolataidhoz..... Hogy aki a szavaidat olvassa, az ugyanazt lássa, értse, amit gondolsz, amit mondani akarsz. Az érzéseid több, mint a gondolataid, és az több, mint a szavaid.  Nem csak neked, mindenkinek....
	Visszatérve a témánkhoz. Nem mindegy, hogy a jogi érvénytelenséget egy hatályos jog alapján mondod ki, vagy egy érvényes, de nem hatályos (hatálytalan) jog alapján. Az előbbi megteremti a jogalapját a mondanivalódnak, és a mondanivalódat valósággá tudod változtatni, az alapján cselekményeket lehet foganatosítani, azaz az alapján jogszerű cselekmény, a diktatúra felszámolása indulhat el. A hatálytalan jogra való hivatkozás (a történeti alkotmányra való hivatkozás) meg olyan, mint amikor a puska csütörtököt mond....nincs (jogi) következménye. Kattan egyet...és utána semmi....
	Az érvénytelenséget bárki kimondhatja (mi is kimondtuk most), az a lényeg, hogy hiteles ember legyen, akinek a szájából hitelesen hangzik el. (Egy hazaáruló pártvezető szájából, aki a diktatúrát támogatja, ez nem hiteles, hiszen részükről a hazaárulás befejezett bűncselekmény, már nem tud se visszakozni, se kimosakodni belőle egyik se. Ez a békés átmenetre a legnagyobb veszély, hogy a hazaáruló politikai elitnek nincs menekülési útvonal, ahová a pénzét vagy hatalmát átmenthetné, mert saját maguk kizárták ennek lehetőségét. Ezért mindent megtesznek a diktatúra fenntartása érdekében és a végén sarokba szorított patkányokként fognak viselkedni.)
	A jog érvényesítéséhez nem tömeg kell. Csak jog és intézményrendszer. Ha a megfelelő jogi intézmények megfelelően működnének, akkor az érvénytelen jog megszüntetését egyetlen ember is elérhetné. Ha 2011-ben egyetlen alkotmánybíró, egyetlen képviselő, egyetlen neves alkotmányjogász, egyetlen nagygyűlési szónok ezt kimondja, a diktatúra létre se jött volna. Mert az AB-nek hivatalból kellett volna felszámolni, ha a hazaárulást nem a bírák lecserélésével kezdik a képviselők. Innen kezdve a jog érvényesítésének két útja van.  A nép és a nemzetközi fórumok.
	Tehát a tömeg nem az érvénytelenség kimondásához kell, hiszen azt mi a diktatúra másnapján kimondtuk, és az Alkotmányos Ellenállás meghirdetésekor írásban és szóban is kimondtuk.  A tömeg a diktatúra által elfoglalt magyar állam intézményrendszereinek hiányában a jog kikényszerítéséhez kell. Vagy legalább a kikényszerítés elindításához.  Mert amikor az érvénytelenséget kimondók száma eléri azt a határt, ami áttöri az elhallgatás és a hazugság falát, akkor a diktatúrának lépni kell.  És amikor lép, védtelenné válik, mert a diktatúra alaptörvénye védhetetlen, és maga a diktatúra erre a hazug alapra épült. Kártyavárként fog összeomlani....
	Csak a hallgatás falát kell áttörni, csak a köztudatba kell kerüljön, hogy "az alaptörvény a magyar állam joga szerint közjogilag érvénytelen, ezért a Magyarország nevű állam nem a magyar állam, hanem a háttérhatalom által létrehozott és a hazaáruló politikai elit által működtetett DIKTATÚRA."
	Orosházi Ferenc
	Kedves Tibi! Az vitán felüli, hogy a jogban minden vesszőnek helye van. Van némi fogalmam róla, hiszen az ország leghosszabban elnyújtott büntető perét a magaménak mondhatom. 17 azaz tizenhét esztendőn keresztül nyúztak egyetlen üggyel.
	Téged viszont arra szerettelek volna emlékeztetni, hogy nem mindenki beszéli a jog nyelvét, ezért, ha valaki arrébb tesz egy vesszőt, vagy nagybetű helyett egy szóban, a kicsit használja, vagy fordítva, az még nem feltétlenül hazaáruló, vagy valamilyen háttér hatalom kegyeltje/megbízása alapján teszi a dolgát, csupán ismeret hiányos.
	Most azon fáradozunk itt közös erővel, hogy a jog és a hétköznapi nyelv közé hidat építsünk sokunk épülésére, a közérthetőség javára.
	Lépjünk túl időszakosan Orbánián egy meghatározással. Kérlek, fejezd be a következő mondatot, amit pontosan igyekszem ezentúl használni. Aztán haladunk tovább…
	A Magyarország nevű állam - a magyar állam joga szerint - közjogilag érvénytelen, mert....
	Johnny Gary-Lee
	....az államot létrehozó alaptörvény a magyar állam ideiglenes alkotmánya előírásai szerint közjogilag érvénytelen, (jogilag nem létezik) ezért joghatás kiváltására (érvényes új állam létrehozására) alkalmatlan.  És mivel az alaptörvény közjogilag érvénytelen, ezért alkalmatlan a magyar állam ideiglenes alkotmányának a hatályon kívül helyezésére is, ezért az ideiglenes alkotmány hatályban van, így a magyar állam is hatályban van, ideiglenes neve: Magyar Köztársaság. Ha viszont a magyar állam hatályban van, akkor az érvénytelen, de a politikai elit által hatályban tartott Magyarország nevű állam nem a magyar állam, és a magyarországi népnek alkotmányos joga és kötelessége felszámolni, és a nemzetközi szervezetek a nemzetközi jog alapján a magyar nép mellé kell álljanak.
	Rövidebben: ....az államot létrehozó alaptörvény az alkotmányellenessége miatt közjogilag érvénytelen, ezért érvényes állam létrehozására alkalmatlan.
	Tehát jogilag se az alaptörvény, se a Magyarország nevű állam NEM LÉTEZIK, a magyar nép feletti diktatúrát megvalósító államot csak a politikai elit hazugsága és az általa működtetett állami erőszakszervezetek tartják fenn.  Mivel a Magyarország nevű állam egy jogilag érvénytelen és nem magyar állam (hanem a háttérhatalom diktatúrája) ezért a magyar népnek alkotmányos joga és kötelessége jogszerűen fellépni ellene, megszüntetni, az alkotmányos rendet helyreállítani.  És ha a hatalom ezen magyar alkotmány renddel ellentétes állam védelme érdekében erőszakot alkalmaz, akkor olyan súlyos bűncselekményt követnek el, amiért életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható. (Ezt csak úgy mondom a politikusoknak és a rendőröknek, hogy mire számíthatnak, ha az érvénytelen államukat erőszakkal akarják fenntartani)
	Orosházi Ferenc
	Na kérem tisztelettel, a fentieket kérem szépen többször átolvasva értelmezni és megtanulni. (az érdeklődők figyelmébe ajánlva)
	Akkor menjünk tovább! Mi a helyzet a Horthy féle Magyarországgal? Tulajdonképpen az ma is érvényben van, vagy az 1949-es "kékcédulás" választásokkal, vagy valahol máshol megszakadt?
	Johnny Gary-Lee
	Akkor összefoglalom az eddigieket. A trianoni békediktátum egyetlen pozitív hozadékaként jogfolytonossá tett, ezer éves magyar állam a mai napig, továbbra is hatályban van, mert a 2010-ben megválasztott törvényhozói (OGY képviselői) nem rendelkeznek joggal a megszüntetéséhez, de még a nevének megváltoztatásához se. A magyar állam ideiglenes(!) neve: Magyar Köztársaság.
	A Magyarország Alaptörvénye nevű törvény a magyar állam joga (ideiglenes alkotmánya) szerint egy közjogilag ÉRVÉNYTELEN törvény, ezért az általa létrehozott - Magyarország nevű - új állam nem (nem lehet) a magyar állam (mert az továbbra is a hatályban levő Magyar Köztársaság), közjogilag szintén érvénytelen, mert a képviselők esküjüket megszegve, súlyos alkotmánysértést elkövetve, hazaárulást és a magyar népet elárulva hozták létre, megfosztva vele a magyar népet az önrendelkezéstől.
	A magyar nép ezer éves alkotmányos joga (és 89-óta KÖTELESSÉGE) a képviselők hazaárulásával létrejött alkotmányos válság felszámolása, a megsérült magyar alkotmányos rend helyreállítása.
	Ez a helyzet viszont lehetőséget ad a magyar (magyarországi) népnek, hogy ezzel egy időben MEGALKOSSA Magyarország (ideiglenes) Alkotmányát - ezzel helyreállítva az alkotmányos jogszakadást (ami vagy az 1849. aug 13-i fegyverletétellel, vagy az 1918. november 16-i jogi aktussal, az Országgyűlés feloszlatásával, és másnapi, új, nem jogfolytonos állam kihirdetésével történt meg) és a 49. évi XX. törvény egyidejű hatályon kívül helyezésével (ezzel a Magyar Köztársaság hatályon kívül helyezésével) - jogfolytonos magyar államot hozzon létre.  Ebben a folyamatban a hazáját és népét eláruló politikai elit nem vehet részt!
	Orosházi Ferenc
	Érthető! Mi a módja szerinted az alkotmányos válság felszámolásának, a megsérült magyar alkotmányos rend helyreállításának?.
	Johnny Gary-Lee
	A Horthy-féle Magyarország az 1920. évi I. törvénycikkel jött létre a történelmi Magyarország azon területén, amit a győztes, megszálló hatalmak kiüríttettek (Horthy számára), amely területen Horthy csapatai, katonai igazgatása ( "diktatúrája") gyakorolta a hatalmat. A törvénycikkből olvashatóan nem a történeti alkotmány és nem a Szent Korona szuverenitása alapján hozták létre a Magyarország nevű államot, hanem a terület (és választóinak) "nemzeti" szuverenitása alapján. Tehát a Magyarország nevű állam a magyar állam egy (kisebb) részén, lakosságának kisebb része által (rá hivatkozva, mert tudni nem tudták, hogy új állam létrehozásához járulnak hozzá egy országgyűlési /törvényhozói/ választással) jött létre.  Ezután a képviselők saját maguk, az általuk létrehozott új államot magyar államnak kiáltották ki, és úgy is viselkedtek, mintha az általuk a korábbi magyar állam területének kisebb részén, a lakosság kisebbségével létrehozott új állam a magyar állam volna.  (Ez olyan, mintha ma egy megyei közgyűlés kijelentené a választás után, hogy a továbbiakban ő a magyar állam)
	Tehát Horthy a háborúban győztes hatalmakkal együttműködve, a segítségükkel és az útmutatásaik alapján KÖZÖSEN hozták létre a Magyarország nevű államot, hogy legyen egy állam, amelynek a képviselői aláírják a békeszerződést. A létrehozott Magyarország nevű államot a Trianoni békeszerződés tette a nemzetközi jog számára is jogfolytonos magyar állammá. Ez a magyar állam - nevének 1949-es és 1989-es változásával együtt - jogfolytonos magyar állam ma is, és mivel a trianoni békeszerződés is jogfolytonossá tette, ezért az ideiglenes nevén Magyar Köztársaság nevű állam jogilag (a nemzetközi jog által elismerve) az ezer éve jogfolytonos magyar állam.  Az más kérdés, hogy ezért a jogfolytonosságért területünk és lakosságunk 2/3-ával fizettünk. És mindezt azért, mert politikai elitünk (tudatlanul vagy szándékosan) az utolsó pillanatig ragaszkodott az osztrák függőséghez, ahelyett, hogy amint lehetett (az osztrák császárság megszűnésekor), kimondták volna a magyar állam, a Magyar Királyság függetlenségét.
	További jogvitába itt nem mennék bele, de aki más oldalakon vagy fórumokon vitatkozni akar velem, az előbb olvassa el az 1920. évi I. törvényt. Ha talál benne olyan mondatot, amiben szerepel "a történeti alkotmány jogfolytonosságának helyreállítása", vagy az a szóösszetétel, hogy Szent Korona, azzal szívesen vitatkozom arról, hogy Horthy és a trianoni szerződés magyar állami jogfolytonosság helyreállítása járt-e az alkotmányos jogszakadás, a történeti alkotmány hatályának helyreállításával. Nem járt....
	Ahogy egyre távolabb kerülünk az alkotmányos állapottól, időről-időre leírom újra, hogy ahol most éppen vagyunk ONNAN hogy lehet a legrövidebb úton, a leggyorsabban vagy a leghatékonyabban visszajutni egy olyan alkotmányos állapotba, ahonnan a további lépéseinket alkotmányosan, már mi magunk a saját önrendelkezési jogunkkal meg tudjuk tenni. Hogy onnan BÁRHOVA léphessünk, és bármit megtehessünk...
	Az alkotmányos válságot az okozza, hogy a politikai elit a magyar állam MELLETT egy érvénytelen (alap)törvénnyel létrehozott egy érvénytelen új államot, és ezzel megkezdte a magyar állam elfoglalását, az ezer éves magyar alkotmányos rend és magyar állam felszámolását. Egy területen két állam az a polgárháború klasszikus alapja. Azért nincs polgárháború, mert a magyar állam összes olyan tagja, aki a magyar állam törvényhozói, kormány és bírói szervezetének tagja, és felléphetett volna a magyar állam védelmében (államfő, ügyészség, rendőrség) azok KIVÉTEL NÉLKÜL mind hazaárulást követtek el, és kiszolgáltatták a magyar államot a háttérhatalomnak... Ha közülük csak egy felemeli a szavát a magyar állam védelmében, a magyar nép időben értesül a hazaárulásról, és az az egy személy mellé áll. De ilyen személy nem volt egy se.
	Az alkotmányos válságot úgy tudjuk megszüntetni, ha az érvénytelen államot közjogilag megszüntetjük.  Ezt úgy tudjuk megtenni, ha párhuzamosan bent az országban és a nemzetközi szervezetek előtt egyszerre tesszük. Mert abban pl. az EU-nak óriási szerepe és felelőssége van, hogy az EU tag magyar állam helyett a támogatást egy magát magyar államnak kiadó rablóbanda veszi fel és használja fel a maga javára a tagállam polgárai helyett.  Szerencsére az államadóssággal ugyanez a helyzet, ezért amikor létrehozzuk a politikai elit állama helyett a magyar államot, a politikusok felvett hiteleit se kell visszafizessük.
	Az alkotmányos rend helyreállítása már egy nehezebb és hosszabb feladat. Főleg ha a magyar állam történeti alkotmányát, annak lényeges változtatás előtti állapotát akarjuk visszaállítani.  Lehet, hogy furcsa lesz amit mondok, de pont a diktatúra léte rövidítette le az utat. Mert az átmeneti alkotmány jogilag lehetővé tette, hogy BÁRMILYEN irányba elmozduljon a társadalom, csak pont TÖBBSÉG nem volt egyik irányzathoz se. Tehát egyik irányzat se tudott új alkotmányt alkotni. Se olyant, ami a liberális demokráciába vitt volna, se olyant, ami a történeti alkotmányt (vagy annak bármelyik korábbi formáját - Mátyás, Rákóczi, Kossuth) hozta volna vissza. A diktatúra viszont rákényszeríti a népet legalább arra, hogy alkosson egy új - legalább átmeneti - alkotmányt (ami lefekteti egy valódi alkotmány vagy alkotmányozás alapjait). Mert a diktatúra csak egy nép által alkotott alkotmánnyal számolható fel alkotmányosan.... békésen és végleg.
	Tehát az "alkotmányosságot" egy lépcsőben helyre lehet állítani, viszont a magyar nép ősi alkotmányosságát, alkotmányos rendszerét nagy valószínűséggel csak két lépésben. Előbb a magyar nép önrendelkezési jogát megteremtve, utána egy átmeneti idő után - ami egy intenzív történelem és magyar értékrend tanulással és a korábbi diktatúrák jogrendszereinek lebontásával, új jogrendszer és intézményrendszer megalkotásával telik - amikor már kellő számú magyarul gondolkodó polgár is lesz hozzá, és az állam az anyagi jólétben is megindul (ez legalább 15-20 év - de mi ez az elmúlt ezer évhez képest), akkor lehet meglépni a második lépést, a magyar alkotmányos rend teljes, ősi értékekhez visszanyúló rendjét helyreállítani. Szerintem....
	Orosházi Ferenc
	Minőségileg és jogilag mi a különbség az 1949 év előtti és utáni állapot között? (A vízválasztónak a "kékcédulás" választások napját, 1949 augusztus 31-ét tekintem)
	Johnny Gary-Lee
	Engedelmeddel javítanálak.
	"A kékcédulás választás néven elhíresült 1947-es magyarországi országgyűlési választást augusztus 31-én rendezték." http://hu.wikipedia.org/.../1947-es_magyarországi ....
	Egy államon belüli bármilyen választásnak (törvényhozói, polgármesteri, területi vagy települési képviselői) nincs hatása magára az államra. Az államon BELÜLI tevékenység.  Az államra az alkotmányozásnak van hatása.  Ezért nem volt hatással a magyar államra a 2010-es választás, és ezért nem tudott volna változtatni a Magyarország nevű diktatúra rendszerén a 2014-es választás, akárki nyert volna. Viszont mind az 1949-es, mind az 1989-es törvényalkotói parlament (Nemzetgyűlés illetve Országgyűlés) jogszerű alkotmányozása változtatott a magyar államon, és a 2011-es érvénytelen "alkotmányozás" is hozott változást, egy érvénytelen, új állam formájában a magyar állam MELLETT. És ez nagyon fontos, hogy nem a magyar állam HELYETT!
	Na most a történeti alkotmány szerint csak a nemzet alkotmányozhat, és 1848-ig ez a nemesség volt. A nemesség úgy alkotmányozott, hogy királyt választott, aki királyi hitlevélben, eskü alatt fogadta el az ország korábbi törvényeit. Új törvényt meg úgy alkottak, hogy a nemesek küldötteket választottak a király által összehívott "országgyűlésekre", és ezek a küldöttek alkottak törvényt a király jóváhagyásával. A nemzet ősi, íratlan szokásjogi és így alkotott, írott törvényeinek az összessége maga a történeti alkotmány. Ezen változtatott az 1848. évi áprilisi törvények (a rendi országgyűlés utolsó alkotmányos törvényei) amely az országgyűlési választások és a megválasztható képviselők körét a nemességről kiterjesztette a polgárokra is. Ezzel a nemesi szuverenitás népszuverenitássá változott, a polgárok is a nemzet tagjai közé kerültek. És mivel ezzel egy időben megtörtént a jobbágyfelszabadítás is, gyakorlatilag a nemzet fogalma nem a magyar nemzet tagjaira, hanem a magyarországi népre terjedt ki. Így és ekkor kerültek be a nemzet fogalmába a Kárpát medencében, a magyar állam határain belül élő nemzetiségek. Ezt tekinthetjük egyfajta erőszakos magyarosításnak, sokuk ugyanis teljes joggal így élte meg. Mert addig itt éltek, de nem volt beleszólásuk a magyar állam döntéseibe. Ezzel viszont a magyar államnak nem csak a lakói, de polgárai is lettek, miközben nem a Szent Korona magyar értékrendje szerint gondolkoztak (bár ekkor már a keresztény magyarok többsége se úgy gondolkozott)
	Mindebből a lényeg, hogy 1848-ban az alkotmányozás joga a magyarországi nép, a Szent Korona tagjai kezébe került. Tehát aki történeti alkotmányról beszél, az máris tudja, hogy ez után érvényes alkotmányozásnak csak az tekinthető, amit a nép alkotott, vagy amit a nép alkotmányozásra választott, kötött mandátumú képviselői alkottak. Ilyen viszont a történelmünkben 1848 után nem volt.  Csak parlamenti, azaz törvényalkotásra választott képviselők törvénykezései. Ami nem válhat a történeti alkotmány részévé.
	Tehát a Trianonban jogfolytonossá tett Magyarország nevű magyar állam (mely állam neve 1949. augusztus 20-ig áll fenn, és közben nem hívták se Magyar Királyságnak se Magyar köztársaságnak, csak az államformája volt az) a benne zajló törvénykezéstől nem vált másik állammá. Még akkor se, ha ezt a törvénykezést alkotmányozásnak hívták, és mind az állam nevét, mind az állam államformáját, mind a jogrendjét lényegesen megváltoztatták. Azért nem, mert ezt a magyar állam jogrendje alapján tették. Vagyis a 49. évi XX. törvényt megelőzte a 45.évi XI. törvény, amelyben a képviselők felhatalmazták magukat alkotmány megalkotására. Tehát az új magyar állam 49-ben jogutódja a régi magyar államnak, mert annak hatályos joga alapján, annak felhatalmazása alapján jött létre. Ezért lehet a magyar állam a mai napig jogfolytonos magyar állam, annak ellenére, hogy a képviselők az állam belső tartalmát többször és lényegesen megváltoztatták.  És ennek a folyamatnak vetett véget a 89. évi XXXi. törvény, mely az eddig lezajlott változást ideiglenesnek nevezte, és a további megváltoztatás lehetőségét kizárólagosan a nép kezébe adta (minden hatalom a népé).
	Ezzel az aktussal teremtődött meg annak lehetősége, hogy mind az alkotmányos mind az állami jogszakadást a nép helyreállítsa. Csak ezt a jogunkat a politikai elit 22 éven keresztül elhallgatta a nép előtt, és addig ügyeskedtek, míg 2011-ben egy érvénytelen alaptörvénnyel meg is fosztották a magyarországi népet ettől a jogától, az önrendelkezéstől, és ezzel kísérletet tettek ezen jogunktól való végleges megfosztásra, és az ezer éves magyar állam és alkotmányos rend elpusztítására. Ez a bűne a politikai elitnek, ezért KELL fellépni ellene, és első lépcsőben a diktatúrájukat megszüntetni. Hogy újra lehetőségünk legyen nekünk magunknak, a magyarországi népnek helyre állítani alkotmányos rendünket és vele a magyar államunkat! 1947-es magyarországi országgyűlési választás - Wikipédia A kékcédulás választás néven elhíresült 1947-es magyarországi országgyűlési választást augusztus 31-én rendezték. HU.WIKIPEDIA.ORG
	Orosházi Ferenc
	Milyen esemény tekinthető érvényes nemzetgyűlésnek, milyen feltételeknek kell megfelelni?
	Johnny Gary-Lee
	Tavaly március óta többször, több helyen leírtuk a "nemzetgyűlés" "értelmetlenségét"...ide, erre az oldalra (egy más helyre) is leírtam tegnap, még a kérdésed előtt......
	"És hogy miért nincs joga Kaslernek vagy bárki másnak nemzetgyűlést összehívni? Kétszer kétféleképpen leírtuk."
	"De elmondom egyszerűbben is. Mind az országgyűlés, mind a nemzetgyűlés az "küldött-gyűlés", ami azt jelenti, hogy képviselőkből álló gyűlés, tehát küldött vagy képviselő VÁLASZTÁS előzi meg. Egyrészt ez hiányzik ahhoz, hogy Kasler pártgyűlését nemzetgyűlésnek lehetne nevezni. Másrészt nemzetgyűlést összehívni (és az előtte levő választásról intézkedni) viszont csak a népnek van joga. Amit a nép egy nép által írt alkotmányban tud megtenni. Ilyen meg még nincs. Ezért nem tud se Kasler, se senki nemzetgyűlést összehívni. Mert ahhoz előbb kell nép által alkotott alkotmány.
	Már írtam az általad (az oldal adminja) idelinkelt 2013. márc7-i "felhatalmazásról". "Nemo plus juris..." 2000 éves jogelv. Senki nem adhat több jogot másnak, mint amivel maga rendelkezik. 5 vagy 10 ezer ember nem rendelkezik azzal a joggal, amivel csak a nép KÖZÖSEN rendelkezik. Olyannal hatalmazták fel Kaslert, (nemzetgyűlés szervezésével) amihez nem rendelkeztek joggal. Ennyi..."
	Feri! Ez az utolsó bekezdés Rád is vonatkozik.  Olyannal hatalmaztak fel, amihez azoknak se volt joguk, akik felhatalmaztak.  DE mondok egy példát, és akkor úgy érthetőbb: Ami egy nép kollektív (KÖZÖS) joga, ami a nép EGÉSZÉT illeti csak meg, az a nép egy részét nem illeti meg. Ha a nép joga, hogy királyt válasszon a népnek, akkor a nép egy része által választott király nem király, főleg nem a nép királya. Ezért nem nemzetgyűlés a nemzet egy része által szervezett nemzetgyűlés, amin a nemzet szintén csak egy része vesz részt.
	De általánosságban is összefoglaltam:
	"A nemzetgyűlés összehívásához nincs törvény. Törvény nélkül az összehívása érvénytelen, vagyis minden döntése is csak érvénytelen lehet. Egy nemzetgyűlés összehívásáról csak a nép által alkotott alkotmány rendelkezhet. Ha viszont elkészül a nép alkotmánya, oka fogyottá válik a nemzetgyűlés..."
	Orosházi Ferenc
	...és hogyan készül el a nép alkotmánya, és mitől válik a nép alkotmányává? Amit fentebb írtál az a rókafogtacsukafogtaróka esete?!
	Johnny Gary-Lee
	A NÉP alkotmányáról 3 éve csak én magam rengeteget írtam. Mindenki azt kérdezi, hogy hogyan készül - mikor az csak egy technikai kérdés - és senkit nem az érdekel, hogy hogyan teremtjük meg magának az elkészítésnek a feltételét....pedig az az igazán érdekes és lényeges kérdés. Mert maga a készítés már egyszerű. Az csak jogtechnikai kérdés. Magyarországon már több, mint 100 éve készülnek jogi kódexek (polgárjogi, büntető) ismert (létezett) a törvényalkotási folyamat (én még tanultam olyant, hogy a törvény nem az, amit egy képviselőnek a kezébe adnak pl a bankárok, hogy ez lesz a bankokra vonatkozó törvény, és a többi képviselő csak annyit tud róla, hogy szavazáskor az igen gombot kell nyomni).
	A Nép Alkotmánya ettől annyival több, hogy szélesebb alapú a véleménykérés, a beleszólás lehetősége (a teljes népre, minden egyénre kiterjedő), és többször van benne (többfordulós) az egyeztetés. (Első körben az alapelvek, a felépítés, utána a tartalom és végül a "szövegezés", legvégül a népszavazással való elfogadás, majd az általa választott képviselők általi elfogadás).
	Tehát a nép alkotmányává attól válik, hogy készítésében az EGÉSZ nép, az ÁLLAM (a magyar állam és nem Magyarország) minden polgára, illetve a speciális magyar helyzet miatt a magyar nemzet minden polgára (a rá vonatkozó rész elkészítésében) részt vesz. Illetve attól, hogy a végén a nép megszavazza. (Én kötelező népszavazást tartanék róla, és 50% fölötti IGEN szavazathoz kötném az érvényességet.)
	Az általam a nemzetgyűlésről írtak azért nem róka fogta csuka és azért nem a 22-es csapdája, mert a nép alkotmányához, annak megalkotásához NINCS SZÜKSÉG "nemzetgyűlésre", mert az egy tartalom nélküli fogalom. Illetve mindenki azt gondol, azt magyaráz bele, amit akar. "Nemzetgyűlésre" nemzetállamoknak vagy fasiszta államoknak van szüksége, és mi egyik se vagyunk. A magyar törvényalkotó (korábban nemesi) gyűlést 800 év óta Országgyűlésnek hívják. A törvényhozást Nemzetgyűlésnek akkor hívták (1920-49 között), amikor nem az Isten(Szent Korona) és nem a nép szuverenitása alapján alkották a törvényeket, hozták létre az államot, hanem a "nemzeti" szuverenitásra hivatkozva.(lásd 1920. évi I. törvénycikk) Pont Horthy Nemzetgyűlése IS bizonyítja, hogy ebben az időben NEM VOLT HATÁLYBAN a történeti alkotmány.
	De mint írtam, nem a megalkotás a lényeg, hanem a megkezdéséhez elvezető FOLYAMAT. Ha érdekel, szívesen leírom azt is...
	Nem tudom, hogy zajlott Kasler nemzetgyűlésnek nevezett polgármester jelölti kampány rendezvénye, de remélem, hogy nem befolyásolja ezt az oldalt, és folytatódik az online párbeszéd. Ha nem, zárásként röviden ideírom (ha Orosházi Ferit ez már nem is érdekli), hogy hogyan lehet eljutni ahhoz a helyzethez, amiben a Nép Alkotmánya megírható.
	Tehát amikor a köztudatba és a közgondolkodásba bejut annak a tudata, hogy itt egy politikai elit által, a magyar alkotmányos rendet megsértve egy új, megszálló, közjogilag érvénytelen, NEM MAGYAR ÁLLAM jött létre, amely diktatúrát gyakorolva a magyar nép fölött megfosztotta a népet a hatalmától és kísérletet tesz az ezer éves magyar állam és annak alkotmányos rendje elpusztítására, AKKOR egy 88-90-es folyamathoz hasonló indul. Csak ezt nem a titkosszolgálatok fogják irányítani, szervezni és lezárni, hanem maga a nép.
	Ennek a FOLYAMAT-nak a keretében az Alkotmányos Ellenállás fogja betölteni az Ellenzéki Kerekasztal szerepét, a Diktatúra Ellenzékének összegyűjtését. Az AE (az ez után és addig csatlakozókkal) fogja letárgyalni a hatalommal a diktatúra békés lebontásának folyamatát. És ennek az a lényege, hogy a politikai "elit" csak a diktatúra BÉKÉS lebontásában vehet részt, már az ÁTMENET kormányában SE, nem hogy az új rendszerben és az új alkotmány megalkotásában..... Ez azért lehet, mert a politikai elit kilépett a magyar államból, ezért többé nincs beleszólásuk abba, hogy mi, a magyarországi nép a jövőben - a diktatúra felszámolása után - mit kezdünk a visszaszerzett hatalommal, az önrendelkezési jogunkkal.
	Tehát a mostani politikai elit, akik MOST azt hiszik, hogy mindennek az urai, heteken belül megérzik, hogy a tét a puszta élete lesz, ha nem segít a diktatúra BÉKÉS lebontásában. Mert ha a politikai elit erőszakhoz nyúl a hatalma, Magyarország általuk megváltoztatott alkotmányos rendje megvédésére, akkor a legsúlyosabb bűncselekményt követik el, amiért életfogytig tartó börtön jár. Feltéve, ha élve bíróság elé állítható.....mert a hatalom fegyveres erőszaka UTÁN ez számukra már NEM LESZ garantálható.
	Tehát a mi feladatunk a köztudatba kerülés, a hatalom feladata ugyanaz, mint annak idején a Németh kormánynak. Megakadályozni a hatalom héjáit az erőszak alkalmazásában. Ha ide eljutunk, és társadalmi konszenzus jön létre az alkotmányellenes diktatúra felszámolására, akkor teremtődik meg a feltétele a Nép Alkotmányának megalkotására.
	Orosházi Ferenc
	Kedves Tibor! Mi szükség volt erre? Miért kellett a korteshadjárattal összefüggésbe hoznod engem? Az nem merült fel esetleg benned, hogy az elmúlt napokban nem voltam számítógép közelben?
	A leírtak alapján igyekeztelek megérteni. Összefoglalnám, hol tartok, és leírom az én logikai rendszeremet, hogy Te is megérts engem.
	Kérlek ne köss bele a vesszőkbe, kis és nagy betűkbe és egyebekbe.
	Tehát, két állam létezik jogilag jelenleg. Az egyiket 2012. január 1-i hatállyal hozták létre jogellenesen. Én Orbániának nevezem.  (többször szóvá tetted, hogy nem emelem fel a szavam ellene. Verecke irányából jövet, azért gyalogoltam végig a 4.sz. főútvonalat táblával a nyakamban, zászlóval a kezemben, hogy a Nemzetgyűlés szükségességére hívtam fel a figyelmet 2011. április 18-án érkeztem a Kossuth térre, a szavazás napján) A másik a Magyar Köztársaság, ami az 1947-es „kékcédulás” néven elhíresült csalás eredményeképp jött létre, és van érvényben a mai napig.
	Ez idáig érthető.
	Azt mondod, hogy jogi úton meg kell támadni Orbániát, és meg kell semmisíteni. (lehet, hogy ez jogilag nem helyes, de értsd jól)
	Azt mondod, hogy a Nép Alkotmánya a legszélesebb alapú véleménykéréssel valósul meg. Gondolom, hogy ez másképp nem képzelhető el, minthogy a hatalom eszközei ezt megelőzően a Nemzet (a Magyar Nemzet) kezébe kerül. A hogyan itt a kérdés.
	Elmondom mi az én aggályom. Jogilag, még a jelen világrendben sem tartom elképzelhetetlennek, hogy egy ilyen jogi procedúrát sikerrel lehessen megvívni. Az időtartalma, csak attól függ, hogy az esetlegesen háttérben megbúvó erőknek, milyen érdekeik fűződnek ahhoz, hogy ez az esemény mihamarabb bekövetkezzen.  De tételezzük fel, hogy nincs háttér érdek. Eljutunk a „csalásos” állapotig. Vélhetően a „kormány” belebukik. „Demokratikus” úton új választásokat írnak ki - mert mit is tehetnének -, ahol a bukott „kormány” helyett „Qurmány” kerül, ne adj Isten El Quróval az élen. Azonnal kiírják a népszavazást, minden féle esélyét megtagadva, a nemzeti érdekek megnyilvánulásának. Tapasztalhattunk már ilyet az EU-ba való betaszításunk, és az állampolgári népszavazás kapcsán. Egy ilyen népszavazás – ahol a kérdések úgy lesznek feltéve, hogy „mit szeretnél ? A nagyszerű és igazságos demokráciát, vagy a feudális csökevény alkotmányos királyságot?  A népszavazás eredménye, illetve a mi szempontunkból eredménytelensége borítékolható. Ezzel egy időben el is veszítettük örökre az önrendelkezésünk érdekében vívott csatát, mert népszavazással törvényesítették, a törvényesíthetetlent.
	Kedves Tibor! Most légy szíves értelmezd az én logikámat. 1947. augusztus 31. „kékcédulás” választás. Magyarázd el nekem, milyen logika alapján kellene elfogadnom bármit, hangsúlyozom BÁRMIT, Orbániát is beleértve, ami ezen időszak után történt? Jogtalanság jogot nem alapít. Az ezt megelőző időszakban az államformánk alkotmányos királyság, vagy alkotmányos monarchia, ahogy tetszik. Neve: Magyar Királyság.  Azt mondtad, hogy Horthy-ék kikiálthatták volna a jogfolytonosságot, de nem tették. Szerintem igen. A nemzetgyűlés 1921. november 6-án elfogadta a Habsburg-ház trónfosztását kimondó törvényt, de a királyság intézményét fenntartotta Magyarországon. Az 1921:XLVII.tc. kimondta: `A nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fenntartja, de a királyi szék betöltését későbbi időre halasztja... De ezen nem akarok fennakadni, mert nincs is jelentősége. Ha van jogfolytonosság, akkor jó, ha nincs, akkor majd a helyére tesszük, amit Horthy elmulasztott, ha mulasztott. Azt írtad, volt lehetősége, de nem tette meg. Kedves Tibor! Én valahogy jobban érezném magam, mindjárt, ha egy huszárvágással a Magyar Királyságban találhatnám magunkat. Nem szeretem a meglepetéseket. Ez esetben némi időre lesz szükség, hogy a nemzetet megtanítsuk az alapvető dolgokra, a tovább élés lehetőségeire. Folyamatosan és tudatosan használom a Nemzet és nem a Nép kifejezést. A kettő között pedig az érdekelvűség vagy az értékelvűség a különbség. Azt már megtanultuk, hogy az érdekelvű világ hogy működik. Nem kérdeztek meg bennünket, hogy akarjuk-e. Nem kérdezték meg szükségünk van –e kizsákmányoló milliárdosokra, és éhező magyar gyerekekre. Tudtuk volna a választ. Mi sem akarjuk megkérdezni a fejünkre telepedettektől és a mellénk rendelt eltartottaktól, hogy ők mit szeretnének. Majd mi megmondjuk, vagyis MI, A NEMZET!  A két rendszer között az lesz a különbség, hogy amit mi akarunk, az nekik is jó lehet, ha megdolgoznak érte, és nem ÉLŐSKÖDNI akarnak továbbra is!
	Azt mondod, nincs szükség Nemzetgyűlésre, mert tartalom nélküli, és adott esetben nem fedi le a teljes népakaratot.  Valamiért azt gondolom, hogy Mátyás királyt, amikor a Duna jegén királlyá választották, az tekinthető nemzetgyűlésnek, mindazonáltal abban is biztos vagyok, hogy nem ácsorgott mindenki ott az akkori Magyarország lakosságából. Mégis működött, mégis csak hoztak ott közfelkiáltással egy olyan döntést, ami meghatározó időszaka volt az követően történelmünknek.
	Johnny Gary-Lee
	Feri! Nem Téged hoztalak összefüggésbe, hanem az oldal adminját, és attól féltem, hogy nem lesz időd kérdezni.... Örülök, hogy az oldal is maradt és Te is előkerültél... Díjazom igyekezetedet, de úgy látszik nem volt világos a "kékcédulás magyarázatom... Elmondom a lényeget. VÁLASZTÁS nem hoz létre új rendszert, új államot. Se 47-ben, se 49-ben, se 2010-ben. (mint ahogy 90-ben se hozott)  Ezt csak a JOG megváltoztatása eredményezi. Ez nem 47-ben és nem a "kékcédulás" választással jött létre. Hanem 49-ben, a 2/3-os választás után. (Pont mint 2011-ben a 2010-es 2/3-os választás után) A kettő közt csupán az a különbség, hogy a 45-ös parlament a Xi. törvénycikkben FELHATALMAZTA a Nemzetgyűlést (saját magát) alkotmányozásra, míg a "rendszerváltás" alkotmánya MEGSZÜNTETTE a képviselők ALKOTMÁNYOZÓ JOGÁT. Ezért volt JOGSZERŰ (legális, azaz jog szerinti) a 49.évi XX. törvény, és ezért alkotmányellenes a Magyarország Alaptörvénye nevű törvény. Tehát a magyar állam joga szerint (ami nem a történeti alkotmány alapján működött és nem azért lett jogfolytonos állam, hanem Trianonban) - és nem a történeti alkotmány, nem a magyar alkotmányos rend szerint - a 49.évi XX törvény érvényes jog, a magyar állam joga, és alkalmas jogfolytonos magyar állam létrehozására. És ha alkotmány elvileg nem lehetne, a magyar állam alaptörvényének mindenképp érvényes. És ha nem lett volna a 89.évi XXXI. törvény, akkor a Magyarország Alaptörvényével le is lehetett volna cserélni.  De hát a lényeg a mi szempontunkból pont a 49.évi XX. törvény, 89-es módosítása.... folyt...
	Megpróbálom még egyszerűbben és talán érthetőbben leírni.
	Magyarország mai, 93 ezer négyzetkilométeres területén jelenleg 2 (kettő) állam létezik. Egy 1920-ban nem a magyar alkotmányos rend által érvényesen létrehozott, de a trianoni békeszerződéssel a nemzetközi jog szerint jogfolytonos magyar állammá tett, nemzetközi JOGILAG ÉRVÉNYES magyar állam, (tehát ez az állam a nemzetközi jog szerint ÁLLAM - mert rendelkezik az állammá válás AKKORI, jogi feltételeivel - MAGYAR állammá a NEMZETKÖZI jog szerint azért válik, mert a békeszerződés azzá teszi, de a magyar alkotmányos rend, a történeti alkotmány szerint CSAK egy állam, mert nem a történeti alkotmány és nem s Szent Korona szuverenitása alapján jött létre). Ez a magyar állam azért JOGFOLYTONOS a mai napig, mert a két következő állam (az 1949-es Magyar Népköztársaság, és az 1989-es Magyar Köztársaság nevű) az ELŐZŐ "magyar állam joga" szerint jött létre.
	A másik állam "létezik", de JOGILAG (mind a magyar állam joga, ideiglenes alkotmánya szerint, mind a nemzetközi jog szerint) ÉRVÉNYTELEN módon jött létre, ezért egy ÉRVÉNYTELEN állam. Azaz jogilag(!) nem létezik, a rá való hivatkozás jogot nem alapoz meg, nem hoz létre.  Vagyis az általa hozott törvények, az általa kötött nemzetközi szerződések jogilag érvénytelenek. Illetve azok lesznek, amikor a magyar nép és a nemzetközi közösség és a nemzetközi szervezetek orvosolják ezt a jogsértést, amit a magyar politikai "elit" követett el ezen érvénytelen állam létrehozásával.
	Tehát a magyar állam helyzete JOGI SZEMPONTBÓL úgy néz ki, hogy 1918-ban történt egy állami és egy alkotmányos jogszakadás. Az állami jogfolytonosságot a trianoni békeszerződés(!!!-tehát azt ebből a szempontból is tessék vizsgálni!) helyreállította - tehát a magyar állam ezer éve jogfolytonos magyar állam - de az alkotmányos jogfolytonosságot (JOGILAG) AZÓTA SE állította helyre senki. KÍSÉRLET történt rá, csak JOGILAG (a történeti alkotmány szerint) ÉRVÉNYTELEN módon. Mert azt a történeti alkotmány joga szerint ALKOTMÁNYOSAN - 1849 után - CSAK a magyar nemzetté tett (nagy)magyarországi NÉP tehetné meg. Illetve Trianon UTÁN a jogfolytonossá tett (kis)magyarországi nép a saját területén. Ami eddig azért nem történt meg, mert az állam politikai elitje JOGILAG ezt csak 1989-ben tette lehetővé, de azóta se szervezte meg. Hanem a megszervezés helyett jogilag érvénytelen módon létrehozott egy új államot a magyar állam MELLETT (ami így jogilag a magyarországi nép által megszüntethető), és ezezl elfoglalta a magyar államot és diktatúrát gyakorol a magyar nép fölött.
	Ez ma a JOGI helyzet, ez okozza az alkotmányos válságot:  A politikai elit esküszegése, alkotmánysértése és ezzel a haza és a magyar nép elárulása, egy új, jogilag érvénytelen állam létrehozása a magyar állam MELLETT, amivel megszállták és elfoglalták a magyar államot, amivel diktatúrát gyakorolnak a magyar nép felett, amivel megfosztották a magyar népet az önrendelkezési jogától. Ezt a Magyarország nevű, nem magyar államot a magyarországi népnek a magyar állam joga szerint(!) JOGA és KÖTELESSÉGE felszámolni!!!
	Tehát ez a kiinduló pont, ez a jogi helyzet!
	Akkor most nézzük ez a kiinduló pont alapján, hogy a fenti hozzászólásodban hol és mivel mentél tévútra... folyt.
	Orosházi Ferenc
	Várom tisztelettel és feszült érdeklődéssel!
	Johnny Gary-Lee
	Tehát ott tartottunk, hogy abban végre egyetértünk, hogy minden más lépés ELŐTT a diktatúrát, a NEM MAGYAR államot kell felszámolni!
	Viszont maga a felszámolás MÓDJA adja a továbblépés lehetőségét. Ugyanis a diktatúra felszámolása a diktatúra kimondásával kezdődik, és az alaptörvényének hatályon kívül helyezésével fejeződik be. Vagyis ez egy FOLYAMAT, aminek a vége az Alaptörvény hatályon kívül helyezése.  Ezt a 2014-es választásig az OGY megtehette volna, de azóta csak a nép teheti meg, egy nép által alkotott alkotmánnyal. Maga a folyamat technikai része ismert, 89-ben már végrehajtottunk egy rendszerváltást. A tartalmi részében annyi változás lesz, hogy a politikai "elit" - az életéért cserébe - csak a saját diktatúrája felszámolásában vesz részt, a nép új alkotmányának megalkotásában és az új magyar állam felépítésében már nem. Mert saját maguk kizárták belőle saját magukat a Magyarország nevű államuk létrehozásával. Vagyis ALAPTALAN az aggályod!!!!!!
	Viszont egy dologban javítanom kell téged. "Azt mondod, hogy a Nép Alkotmánya a legszélesebb alapú véleménykéréssel valósul meg. Gondolom, hogy ez másképp nem képzelhető el, minthogy a hatalom eszközei ezt megelőzően a Nemzet (a Magyar Nemzet) kezébe kerül. A hogyan itt a kérdés."
	Annak a Magyar Nemzetnek, amiről Te beszélsz, nincs 5 ezer tagja ma... A hatalom már az átmenet idejére is a MAGYARORSZÁGI NÉP kezébe kerül, mert a létrejövő új, ideiglenes magyar kormány a magyar állam kormánya lesz, és mint ilyen a nép hatalmát kimondó ideiglenes alkotmányra teszi le az esküt. És maga az átmenet nem lesz egy könnyű folyamat....mert azzal kell kezdeni, hogy a magyar állam visszaveszi az őt megillető helyeit a nemzetközi szervezetekben a Magyarország nevű államtól...hogy a politikai elit kezében semmi hatalom ne maradhasson.... Tehát a politikai "elit" NEM VESZ RÉSZT az új magyar állam létrehozásában, mert NEM VEHET RÉSZT benne. Saját magát zárta ki ennek lehetőségéből.......
	Hogy a magyarországi nép mit kezd az önrendelkezésével már az átmenet idején, na ez tőlünk magunktól, meg attól az 5 ezer embertől is függ, akit Te Magyar Nemzetnek nevezel......
	Tehát az első és nagy tévedésed, hogy nem a "hazug" államhoz jutunk vissza a diktatúra felszámolásával, hanem ahhoz a jogfolytonos magyar államhoz, mely ideiglenes alkotmányában tartalmazza azt a mondatot, hogy MINDEN HATALOM a NÉPÉ! Ugyanis, ha ez az állam "hazug", akkor ez a hazugság Horthyval kezdődött, aki egy nem létező "nemzeti szuverenitásra" és egy maga által a maga szabályai szerint szervezett választáson (ami semmivel se volt "tisztább", mint a 45-ös, 47-es vagy 49-es választás) szerzett "hatalommal" hozta létre az államát, ami a létrehozás pillanatában NEM MAGYAR állam volt, és csak Trianon "hazugsága" tette magyar állammá. Rákosiék semmi mást nem tettek, csak lemásolták és adaptálták az új helyzetre a Hatalom Horthy-féle magukhoz ragadását.
	Szerintem fölösleges azon vitatkozni, hogy Horthy vagy Rákosi hazugsága volt-e a nagyobb, és melyikük a nagyobb törvénysértő. Számunkra MA sokkal fontosabb, hogy maradt egy jogfolytonos magyar állam, melyben ma a hatalom a népé. Jogszerűen, ideiglenes alkotmányba rögzítetten, a nemzetközi jog által is elismerten. Ide kell visszamenni, és ebből a helyzetből kell újra építkezni, mert innen LEHET.
	A fenti tévedésedből következnek a további tévedéseid. "Az ezt megelőző időszakban az államformánk alkotmányos királyság, vagy alkotmányos monarchia, ahogy tetszik. Neve: Magyar Királyság. " Nem!!! már leírtam.... 1920. február 16 és 1949. aug 20 között a magyar állam neve: Magyarország, államformája 1921-től parlamenti királyság. folyt.
	Orosházi Ferenc
	Kedves Tibor! Nálam most elakadt a lemezen a tű (a dvd-k, memória kártyák korában ezt a fiatalabbak lehet, hogy nem értik), és amíg ezen túl nem lépünk, nem haladhatunk tovább.
	Lehet, hogy értetlennek tűnök, de hidd el, ezzel többek így vannak, mert nem egyértelmű, vagy világos a helyzet.
	1920-ban   a nemzetközi jog által érvényessé válik a Magyar Állam. Ezt követően 1921-ben egy Nemzetgyűlés keretében, ami az akkori parlamentnek felelt meg, hoznak egy törvényt, a korábban idézett 1921:XLVII.tc. mely kimondta: `A nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fenntartja… és ez az állapot van – szerintem – a „kékcédulás” választásokig. Te egy korábbi írásodban is azt mondtad, hogy Horthy visszaállíthatta volna a jogfolytonosságot, de nem tette. Minek ítéled akkor az 1921-es fentebb hivatkozott Nemzetgyűlés határozatát, amikor az egy nemzetközi jog által is elfogadott, vagy létrehozott állam keretein belül jött létre? Ha valamiért nem jogszerű az a korszak, akkor miért tehette volna meg Horthy mégis, hogy - szerinted - helyreállítsa a jogfolytonosságot? Ha visszamegyünk az időben, - bárhová – a Horthy korszakban, akkor miért nem állíthatjuk mi helyre a jogfolytonosságot – már amennyiben nem volt helyre állítva? Hogyan hivatkozhatunk 1989-es alkotmány jogszerűségére, ha nem a Horthy korszak a jogszerű, mert az utána lévő már bizonyosan nem az?
	Akkor menjünk sorjában, röviden, hogy egyértelmű legyen. Horthy Nemzetgyűlése legitim volt vagy nem? Hozhatott jogszerű döntéseket, vagy nem? A "királyság ŐSI formája" kitételt hogyan értékeled a '21. XLVI tc-ben?
	Johnny Gary-Lee
	Jó kérdések!
	Ha sorban akarunk menni, és Horthy államának és Nemzetgyűlésének helyét meg akarjuk érteni, akkor minimum a "kiegyezésig" vissza kell menjünk. Hogy megértsük, hogy milyen "alkotmányos rend" létrehozásában egyeztek meg (vagy mit állítottak vissza és milyen új elemet tettek bele a történelmi magyar alkotmányba) a magyar főurak az osztrák császárral.  A lényeg, hogy Mátyás után most először, a magyar királyság minden történelmi területére - a Szent Korona országai területére - kiterjesztették a magyar állam felségjogát, azaz alkotmányos rendjét. Vagyis az Osztrák-Magyar monarchia jogilag két önálló állam - az Osztrák-Császárság és a Magyar Királyság "államszövetsége" (ami föderatív államnál kevesebb, de perszonál uniónál, azaz közös uralkodónál több - hiszen az államszövetség a közös uralkodó irányítása alatt közös külügy, pénzügy és hadügy minisztériumot, és közös ügyek bizottságát működtetett ).  Tehát újra létrejött a történelmi Magyarország és megerősítették a történelmi alkotmány hatályát - Ferenc József hitlevelében megfogalmazott korlátozásokkal - hogy ezzel a mozdulattal BIRTOKBA adják az osztrák császárnak a Birodalom (az államszövetség) együttbirtoklása érdekében.  Vagyis az államunk és alkotmányos rendünk helyre lett állítva, csak a birtokjogunk szűnt meg a saját hazánk fölött.
	Ez kb olyan, amikor van földtulajdonod, de a szomszéd ad két pofont, és azt mondja, hogy most egy ideig ő gazdálkodik rajta....  Vagyis a föld a tied, de mégse.... Ezt azért kell jól megérteni, hogy érteni lehessen, hogy mi történt az Osztrák Császárság - és ezzel a monarchia államszövetsége - megszűnésekor, és mit kellett volna tegyen a magyar Országgyűlés. Mert ebből lehet megérteni, hogy mit mond a Horthy államát és Nemzetgyűlését létrehozó 1920. évi I. törvénycikk preambuluma, bevezető része.... Innen folytatom
	Orosházi Ferenc
	Akkor ezentúl csak ezen a felületen figyellek!
	Johnny Gary-Lee
	Én meg ITT és az előző beírástól folytatom!  És köszönjük az oldal létrehozójának és adminjának a lehetőséget!
	Kedves Tibor!
	... amíg ezen túl nem lépünk, nem haladhatunk tovább. Lehet, hogy értetlennek tűnök, de hidd el, ezzel többek így vannak, mert nem egyértelmű, vagy világos a helyzet.
	1920-ban a nemzetközi jog által érvényessé válik a Magyar Állam. Ezt követően 1921-ben egy Nemzetgyűlés keretében, ami az akkori parlamentnek felelt meg, hoznak egy törvényt, a korábban idézett 1921:XLVII.tc. mely kimondta: `A nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fenntartja… és ez az állapot van – szerintem – a „kékcédulás” választásokig. Te egy korábbi írásodban is azt mondtad, hogy Horthy visszaállíthatta volna a jogfolytonosságot, de nem tette. Minek ítéled akkor az 1921-es fentebb hivatkozott Nemzetgyűlés határozatát, amikor az egy nemzetközi jog által is elfogadott, vagy létrehozott állam keretein belül jött létre?"
	Johnny Gary-Lee
	Kezdjük az elején... „1920-ban a nemzetközi jog által érvényessé válik a Magyar Állam” Fogalmazzunk pontosan, hogy a szavaink azt adják vissza, ami történt.
	Egy új állam – amit NEM a magyar nép hozott létre (hanem rá hivatkozva, a magyarországi nép EGY RÉSZÉNEK választásával „legitimáltatott” törvényalkotó Nemzetgyűlés) és NEM a magyar történeti alkotmány joga alapján hoztak létre,(csak a megfogalmazással „azt a látszatot keltették”) – aminek a megalkotói a Magyarország nevet adják, a nemzetközi jog (egy békeszerződés) által elismert jogutód MAGYAR állammá VÁLIK.  Tehát azt kell jól megérteni, hogy NEM a magyar állam válik ÉRVÉNYESSÉ, hanem egy hatalmi erőszakkal (a győztes ANTANT hatalmak által engedélyezett és támogatott, Horthy vezette katonai közigazgatás által) létrehozott állam vált MAGYAR ÁLLAMMÁ a Trianoni békeszerződéssel. Mert három esemény hozhat létre új államot. Egy állam joga, egy adott területen élő nép, és nemzetközi szerződés. Esetünkben ez utóbbi történt, mert az előző kettő NEM TÖRTÉNT MEG! Ezzel megteremtődik a 900 éves magyar állammal az állami jogfolytonosság.
	De ez nem hozza létre az alkotmányos jogfolytonosságot. Mert bár a Nemzetgyűlés – az 1867-es Országgyűlés mintájára – jogot formált magának erre, EZT NEM MONDTA KI. Helyette azt írták az I. törvénycikk preambulumába, hogy az ebből a helyzetből levonandó következtetéseket (jogalkotási lépéseket) a békeszerződés UTÁN teszik meg.
	Tehát az első perctől jogutód államként viselkednek - pedig nem azok – de nem mondják ki azt, amit jogutód államként ki kellene mondjanak (az alkotmányos jogfolytonosságot – még annak érvéntelen, parlamenti, törvényhozói formában se ). Majd a törvény közepén – még mindig nem magyar államként - hatályon kívül helyezik a KORÁBBI magyar állam jogában(!) azt a törvénycikket, ami az Osztrák-Magyar Monarchia államszövetségét létrehozta. Tehát a békeszerződés előtt (jogilag érvénytelen módon!) megszüntetik az államszövetséget – miközben a háborút a Monarchia (a közös államszövetség) kezdte és fejezte be – így a békekötést már egyedül a jogfolytonos magyar állammal kötik meg és teszik meg a háború felelősévé. (Hiszen az Osztrák Köztársaság deklaráltan se az Osztrák Császárság jogutód állama, így őket nem tudják felelőssé tenni.)  Tehát Horthy ezen állama teszi lehetővé a Trianoni békeszerződés létrehozását, az ő állama írja alá, és valószínűleg ennek köszönhető, hogy államát elismerik jogfolytonos MAGYAR állammá. Mert így marad állam, mellyel háborús kártérítést lehet fizettetni…
	De folytassuk innen…mert innen teremthetné meg a magyar állam az alkotmányos jogfolytonosságot a történeti alkotmánnyal. De nem teremti meg…
	Orosházi Ferenc
	Na, ezzel kapcsolatosan tettem volna fel a kérdésemet, de örülök, hogy nem kell. ... és azt hiszem most akár közös nevezőre is kerülhetünk... a gondolkodási módunkat illetően.
	Tibor Geri (Johnny Gary-Lee)
	Tehát ott fejeztük be, hogy nem a magyar állam vált érvényessé a trianoni békeszerződés által, hanem egy állam (a Magyarország nevű, előző két államhoz hasonlóan NEM MAGYAR állam) vált magyar állammá.
	Ott tartottunk, hogy az 1920-tól való törvénykezésről könyvtári irodalmat lehetne írni. És nem csak az a lényeg benne, hogy mennyire nem korábbi, egyértelmű magyar nyelvezettel íródott, tehát nem csak az a lényeg, hogy mi van benne, hanem az is, ami NINCS BENNE, aminek a kimondását kínosan kerülték.
	Horthyék a kor európai liberális államai mintájára, a győztes hatalmak jóváhagyása mellett(!) hozott létre egy államot, és nem a magyar történeti alkotmány alapján. És - mint ideiglenes és átmeneti állam - megtehette volna azokat az intézkedéseket, amitől helyreállt volna az alkotmányos és állami jogfolytonosság (tehát amitől a Magyarország nevű állam a történeti alkotmány alapján jogfolytonos magyar állammá változott volna) de NEM TETTE MEG.  Helyette ezt a kérdést látszólag későbbre halasztotta - "A nemzetgyűlés mindezekből a tényekből folyó következmények megállapítását a békekötés utáni időre tartja fenn magának" -., a valóság azonban az, hogy itt látszik a "szándékegység", az összejátszás Horthy és a győztes hatalmak közt.  Ugyanis tudnia kellett, hogy a békekötés elrendez olyan dolgokat, amit utána már nem tehet meg.....
	És INNEN KEZDVE viselkedhetnének magyar államként, innen kezdve tehetnék meg, hogy hatályon kívül helyezik a két nem magyar állam jogrendszerét és intézkedéseit, és megteremtik az alkotmányos és jogi jogfolytonosságot. Csak ha megteszik, akkor kiderül, hogy nem a magyar állam joga szerint hozták létre az új államot. Ezért továbbra is ÚGY TESZNEK, „mintha”. Tehát a nemzetközi szerződés teremtette állami jogfolytonosságra úgy tekintenek, a gyakorlatban úgy alkalmazzák, mintha a jogfolytonosság az előd állam jogából származna. Vagyis az előd állam jogrendszerét törvényi megerősítés nélkül jogfolytonosnak TEKINTIK. (Nem az, csak „annak tekintik”, mert ez jó „mindenkinek”. Az Antantnak és a jezsuitáknak is, meg Horthynak is. Mert így nem kell beszélni se a Szent Koronáról, se a történeti alkotmány jogfolytonosságáról).
	És itt jön az általad idézett 1921.évi XLVII. törvénycikk Ami sokkal több, mint amit idéztél belőle, ezért kicsit bővebben vagyok kénytelen írni róla folyt.
	A Habsburg ház sokadik trónfosztását kimondó törvényt ott kell kezdeni értelmezni, hogy a 20.évi I.törvénycikkben, amit csak "kvázi" magyar államként hoztak, aminek az elején elnapolják a jogfolytonosság kimondását, a végén pedig úgy beszélnek, mintha már megszűnt volna az, amit elnapolnak.  "az 1867:XII. törvénycikk, valamint az e viszonyokra vonatkozó egyéb törvényes rendelkezések hatályukat vesztették" Mert ha azt írja, hogy "hatályát veszti" vagy azt, hogy "ezennel hatályukat vesztették", akkor az érthető, akkor ők döntöttek róla, hogy mostantól. Ez magyarul és érthetően lenne. Akkor csak azt kellene megkérdezni, hogy milyen felhatalmazás alapján döntenek a magyar állam egy korábbi jogszabályának - és ezzel egy államszövetségnek - a megszűnéséről. De így? Ki döntött, mikor? Ugyanis ez az egyik legsúlyosabb törvény a szabadságharc után Ferenc József hitlevele után..(amiben a történelmi alkotmánynak pont azt a pontját állítják vissza, amit Kossuth után Horthy is eltöröltnek nyilvánít.)
	Szóval szándékosan gerjesztett teljes káosz. Nehéz átlátni még nekem is, aki rendszerben látom, és nem egyenként a törvényeket. A lényeg, hogy az alkotmányos jogfolytonosság nincs kimondva, viszont az alkotmányozásra nem felhatalmazott Nemzetgyűlés a történelmi alkotmány törvényeit kezdi törölni. Ezért érdemes a teljes törvényt idézni (nem hosszú, 4 szakasz)
	"1921. évi XLVII. törvénycikk IV. Károly Ő Felsége uralkodói jogainak és a Habsburg Ház trónörökösödésének megszüntetéséről
	1. § IV. Károly király uralkodói jogai megszűntek.
	2. § Az 1723. évi I. és II. törvénycikkben foglalt pragmatica sanctio és minden egyéb jogszabály, amely az Ausztriai Ház (Domus Austriaca) trónörökösödési jogát megállapította vagy szabályozta, hatályát vesztette és ezzel a királyválasztás előjoga a nemzetre visszaszállt.
	3. § A nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fenntartja, de a királyi szék betöltését későbbi időre halasztja és utasítja a minisztériumot, hogy eziránt arra alkalmas időben javaslatot tegyen.
	4. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe."
	A 4. nem érdekes, az első vagy a lemondás utólagos törvénybe iktatása (akkor kellene a dátum, hogy mikortól) vagy a 2.§ miatt nincs értelme külön leírni.
	A lényeg az 1723.évi I. és II. törvénycikk eltörlése, ami az 1867-es (egyébként érvénytelen) alkotmányozási eljárásnak, a magyar állam alkotmányos rendjének egyik alapját jelentette.  Vagyis a történeti alkotmányt nem helyezték újra hatályba, csak úgy tettek, mintha hatályban lenne, viszont eltöröltek benne olyan pontot, amivel korábban hatályba helyezték. És itt is a helytelen, magyartalan múltidős fogalmazás.
	Nem jogászkodni akarok neked, de figyeld meg, ezt a végtelenül, aljas, sunyi mondatot, amit Te is idéztél:  "A nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fenntartja…" Azzal most nem foglalkoznék, hogy EZ a nemzet fogalom az Osztrák Császár Nemzeti Tanácsából származik, (ahogy a Nemzetgyűlés szó a történelmi Országgyűlés helyett) és magyar nemzetet jelent, miközben az állam TERÜLETE már a trianoni "kis-Magyarország"!!! A lényeg számodra abban van, hogy a "nemzet" NEM a MAGYAR királyság ősi intézményét (annak történeti alkotmányával és államformájával ) HOZZA VISSZA, hanem csak a KIRÁLYSÁG ősi intézményét! Hiszen ez a mondat nem a 20. évi I. törvényben van, ahol lennie kellett volna!!!, hanem egy 1921. éviben.  Vagyis államformaként nem a magyar történelmi és alkotmányos királyságot állítja vissza, hanem egy parlament által, államformának választott királyságot. EGY királyságot és nem a MAGYAR királyságot. És az a kétértelműség, hogy "változatlanul fenntartja" - miközben a Magyarország nevű állam nem a magyar állam joga szerint jött létre, államformája nem királyság....hanem ez az, amiről NEM ÍRNAK a törtvényben. Tehát olyant tart fenn "változatlanul", ami nem is volt....
	A kérdésedre tehát a válasz az, hogy a Nemzetgyűlés miközben megszünteti a történeti alkotmány egy pontját és a királyválasztás jogával Mátyásig nyúl vissza, addig nem a történeti alkotmány hatályát állítja vissza, nem is a MAGYAR Királyság államformáját (mert akkor szólni kellene a Szent Koronáról is) hanem csak a Magyarország nevű új (jogfolytonossá tett) magyar állam államformáját meghatározta meg királyságként.
	Ennek a ténynek a 20 évi I. törvénycikk 2.§ -ával együtt a királyság eltörlésénél lesz jelentősége. Mert a királyság ilyen formában (a Nemzetgyűlés egy törvénye alapján) való bevezetése teremti meg a királyság 1946. évi megszüntetésének jogalapját.
	És akkor ami még ehhez tartozik:
	"ez az állapot van – szerintem – a „kékcédulás” választásokig."
	Nem addig, hanem csak 1946. febr 1-ig, amikor a 46. évi I. törvénycikk hatályba lép. Ekkor van NEVÉBEN ugyanaz az állapot, ami Orbán államában most van. Az állam neve Magyarország, államformája köztársaság. Csak ez akkor Horthy Magyarország nevű, de jogfolytonos magyar állammá tett állama volt, a mostani meg nem a magyar állam. Mert most NINCS nemzetközi szerződés, mely azzá nyilváníthatná, ráadásul Horthyval idejével ellentétben akkor NEM VOLT magyar állam, most meg van. Mert a képviselőnek NINCS JOGA a magyar államot megszüntetni, hogy HELYÉBE a háttérhatalom (hazug módon Magyarországnak nevezett) államát tegyék.
	Tehát összefoglalva: a Habsburg ház trónfosztásával és a Nemzetgyűlés által megállapított új államformával (királyság) nem áll helyre sem a történeti alkotmány hatálya, se a Magyar Királyság állama. Ez akkor történt volna meg, ha a történeti alkotmány jogfolytonosságát a Szent Korona tagjaival mondatják ki a jogfolytonossá tett magyar állam területén. Mert ők voltak jogosultak rá. Ma ugyanúgy ők, azaz mi vagyunk jogosultak ezt kimondani... Viszont az, hogy az államformát nem a történeti alkotmányra, nem a Szent Koronára hivatkozva mondták ki, hanem egy törvénnyel, lehetőséget adtak, hogy a továbbiakban egy törvénnyel ugyanez az állam ugyanezen Nemzetgyűlése el is törölje. Ez az 1946. évi I. törvénnyel meg is történt... És pont a történeti alkotmány nép (Szent Korona tagjai) általi hatályba léptetése maradt el, ez tette lehetővé a 49.évi XX. törvény megalkotását. Mert ha hatályba lett volna, akkor a Nemzetgyűlés nem vonhatta volna saját hatáskörbe az alkotmányozás jogát.
	Tehát a kérdéskört összegezve. Az 1918-ban megszakadt alkotmányos és állami jogfolytonosság közül csak az állami jogfolytonosságot állították helyre úgy, hogy a Horthy által (nemzeti szuverenitásra hivatkozva) létrehozott Magyarország nevű államát a trianoni békeszerződés jogfolytonos állammá nyilvánította. Ez jogfolytonos a mai napig.  Az alkotmányos jogfolytonosságot pedig a hatalomra jutott képviselők nem állították helyre, és csak 1989-től teremtődött meg a feltétele (akkor is "véletlenül", vélhetően a törvényalkotó képviselők szándékai ellenére) hogy ezt a NÉP tegye meg. Csak ehhez azt a diktatúrát kell előbb megszüntetni, amelyik vélhetően pont ennek megakadályozására jött létre...
	Orosházi Ferenc
	Kedves Tibor! Alkotmányjogi kérdést illetően - a szavaidat szabadon idézve -, a „totális káosz” a legjobb kifejezés. Nem kérdezlek meg, hány évedbe, munkaórádba tellett, jogi útvesztőből ki, jogi zsákutcába be, majd onnét újból felvenni a fonalat. Amit ezen a téren véghez vittél, az embert, elmét próbáló és megalkuvást nem ismerő akarat erő szükségeltetett. Fejet hajtok e teljesítmény előtt.
	Ugyanakkor feltennék egy-két kérdést – a szakmai részt részemről lezárandó.
	Elvárható e, egy egyszerű földi halandótól az alkotmányjog ilyen mértékű ismerete? Szükséges e egyáltalán?
	Illethető e olyan súlyos szavakkal - melyeket nem egyszer megfogalmaztatok - az, aki az egészből annyit érzékelt, hogy valami nem stimmel, de tiszta szándék vezérel? Megszólható e, az a jószándékú valaki, aki változtatást, vagyis az önrendelkezési jogot akarja visszaállítani – akár a Horthy korszakig -, és ott elvégezni azt, amit Ő megtehetett volna, de nem tett meg? Van-e jelentősége ez esetben bármilyen dátumnak? (1944. március 18-19, 1946. 1947. 1949. és további szabadon választott)
	Nincs vita az felől, hogy milyen fontos a pontos jogi megfogalmazás, de mindez csak akkor válok valóban fontossá, ha az önrendelkezési jog helyreállt, és a Nemzet dönthet saját dolgában. Akkor nem lehet hibázni, mert nem szabad annak lehetőséget adni, hogy egy jövőbeni „Geritibi” elemeire szedje, és hibát találjon benne.
	Tibi!
	Én megértettelek! Igyekszem a megértést, a tanultakat egyszerűen összefoglalni, és a hétköznap használt nyelvezetbe átültetni - a közeli jövőben -, mások megértését szolgálni ezzel.
	Téged is arra kérlek, hogy érts meg engem, és azokat, akik kisbetűvel írnak ott, ahol jogilag nagyot kellene használni. Értsd meg azokat, akik a Nemzetgyűlés, a Népgyűlés fogalmát (ugyanez kisbetűvel) keverik. Nézd el azt, hogy a Horthy korszak Alkotmányos Királyságát jogszerűnek tekintik és az 1920-as „nemzetgyűlést” legitimnek fogadják el, ezáltal a jogfolytonosságot élőnek képzelik.
	A szándékot nézd. Egyszemélyes feudális királyságot (diktatúrát) épít-e szándékaiban valaki - vagy valakik -, vagy az ősi hagyományaink helyreállítása a feltett szándéka. És ez a lényeg!
	A vegytiszta jogi képletet elég, ha te érted, és még rajtad kívül egy néhány cselekvő képes. A megoldás viszont a jószándékú – bár a jog tekintetében kevésbé tisztán látók-, többség kezében van, mert a nemzeti oldal erejét ők alkotják, mi alkotjuk. Azok, akik egyszerűen "csak" változás akarnak, és úgy élni, mint "régen". Szándékosan fogalmaztam konyhanyelven.
	A Nemzet egyszer még hálás lesz az elvégzett munkádért! Áldás kísérje lépteid!
	Tibor Geri
	Feri! Számomra minden egyszerű és világos de kezdem komolyan venni a viccet, esetemben a "a zseni átlátja a káoszt is" esete foroghat fenn.... Remélem a mosoly jel is mutatja, hogy ezt nem komolyan gondolom, pedig van benne valami. Fiatalabb koromban azt hittem, hogy mindenki úgy és azt látja a világból, amit én.  Aztán ahogy korosodtam egyre inkább megtapasztaltam, hogy ez nem így van. Ma addig jutottam, hogy vannak dolgok, amiket már csak nagyon kevesen látunk, ne adj Isten, van amit elsőnek látok meg... Nem egy könnyű helyzet, kezelni se könnyű.  Ha elmondod, hogy mit látsz, hamar lehülyéznek, beléd rúgnak, megaláznak... Így volt ez akkor, amikor azért kaptam 86-ban pártbüntetést, mert KISZ-titkárként azt mertem mondani, hogy ennek a szocializmusnak 5 éve van, ha így folytatják. És volt olyan javaslatom, amit Max Weberre hivatkozva a bürokratikus szervezet átalakítására tettem, és évekig gúnyolódtak rajtam, hogy a Határőrség nem bürokratikus szervezet, mert nem íróasztal mellett dolgoznak. És amikor 14 év múlva meglépték a javaslatom, évi 1 milliárdot(!) spóroltak rajta.... Na ezért voltam én már 43 évesen nyugdíjas. Én értettem ahhoz, amit csináltam, a szakmám egyik legjobbja voltam. Csak túl tisztességes és becsületes ahhoz, hogy a Pintér belügyében dolgozhassak....
	Mindezekről csak azért írok, hogy érthető legyen, amit kérsz tőlem. Hogy megértő legyek azokhoz, akik még nem úgy látják, ahogy én, akik még nem úgy gondolják, hogy azt kellene tenni, amit én mondok. Feri! Én türelmes és megértő vagyok. Én megértek mindenkit. És ma már el is tudom viselni, hogy mindenki a maga feje után megy. Mondhatni beletörődtem.... Mert az a káosz, ami most van, pont ebből alakult ki. Nem, az egyszerű ember nem felelős.  Itt a felelősség a hierarchia különböző szintjein van. Pl azokat kellene elsőként tökön rúgni, akik Trianon után Horthy államában elhitették, hogy a hatalom a történeti alkotmány alapján működik...miközben maguk pontosan tudták, hogy ez hazugság. Csak hát ők már birtokában voltak annak a tudásnak, hogy a hazugságot hogy kell elterjeszteni a közvéleményben, hogy igaznak higgyék. Ugyanezek hitették el mindenkivel, hogy egy szövetséges hadsereg területünkre való bevonulása alkotmányos jogszakadást idéz elő, pedig semmi jogi aktus nem kísérte. Még a kormányfő se az lett, akit szerettek volna... Miközben ugyanők szerint a török vagy az osztrák bevonulás és több évszázados megszállás, a szabadságharc leverése külföldi csapatok bevonásával az nem eredményezett jogszakadást. Nem beszélve a magyar állam ideiglenes megszűnéséről és szétdarabolásáról.
	Tehát megértem és tudomásul veszem, hogy nem a becsapott és félrevezetett tömegek a hibásak.  Csak akkor Neked is tudomásul kell venni, hogy amíg ebben az állapotukban vannak, addig csak arra alkalmasak, hogy olyan jogi keretekben (egy külső állam diktatúrájában rabszolgaként a saját hazájukban) éljenek, ahogy most élnek. Akkor tudomásul kell venni neked is, hogy TŐLÜK nem várható, hogy ebben az állapotukban képesek tenni magukért, a hazáért...

Készítette Csizmás Kandúr Orosházi Feri és Geri Tibor engedélyével.