Az erdei iskolánk környezete és története:

Erdei iskolánk a Nyírség szívében, Nyíregyházától 15 km-re található, 130 méter tengerszintfeletti magasságban. A Nyírség hazánk második legnagyobb futóhomok-területe. A Tisza és vízrendszeréhez tartozó folyók hordalékkúpján alakult ki. Jelenlegi felszínét a pleisztocén kortól napjainkig a folyók mellett a szél is alakította. A folyamszabályozások, a területek lecsapolásai átalakították az egykori vadvízország képét.

A nyíriek gazdálkodását mindig is a homok határozta meg. A futóhomokot akáccal kötötték meg, a kiemelkedő buckákon és hátakon szőlőt meg gyümölcsfákat telepítettek.

A táj teljes egészében a magyar flóratartomány alföldi flóravidékének nyírségi flórajárásába tartozik.

Egykor a vidéket a pusztai tölgyesek és az ősibb zártabb gyöngyvirágos tölgyesek jellemezték.

Éghajlatát a kemény hideg tél és a forró nyár jellemzi. Az átlagos évi csapadék 580 mm, az átlagos évi középhőmérséklet 10 C°. A szélirány elsősorban észak-északkeleti. Az erdei iskolánk környéke a kocsányos tölgyes klímába tartozik.

A Nyírség magyar lakossága közé a XVIII. században betelepített tirpákok külön népcsoportot képeznek. Tót beszédük máig megőrizte a szlovák nyelvjárás sajátosságait. A török idők elmúltával betelepült románok, ukránok, németek csupán színesítették az itteni magyarság néprajzi képét. A viszonylag nagy számban itt élő cigányság kézművességgel és zenével foglalkozott.

Napkort 1213-ban említi először írásos feljegyzés, a Váradi Regestrum. A régészeti adatok azt mutatják, hogy a falu már a tatárjárás előtt is létezett. Nevének jelentése: a Nap kora, a Nap ideje. A települést 1271-től a Balog-Semjén család, majd utódaik, a Kállay család birtokolta. Itt élt a XIX. század első felében majd húsz éven keresztül Kállay Erzsébet férjeként a magyar regényírás úttörője, báró Jósika Miklós.
A falu lakosságának nagytöbbsége katolikus vallású. A napkoriak hagyományaikat tisztelik, ápolják.

A Napkori Erdőgazdák Szövetkezete 1992-es megalakulásával új utat nyitott a falu életében, megteremtve a magán erdő- és vadgazdálkodás alapjait. Létrehozta a Harangodi Erdei Iskolát, mely szeretné megismertetni vendégeivel az itt élő embereket, az ERDŐT a benne élő növény- és állatvilággal.

A harangodi erdei iskolát a NESZ és a Gyakorló közösen üzemelteti.....