Röplabda története

A játék alapjait az amerikai William G. Morgan, a Holyoke YMCA Egyetem testnevelési igazgatója találta fel 1895-ben és „minnonette”-nek nevezte. Morgant az a szándék vezérelte a játék kialakitásakor, hogy üzletembereknek mai szóhasználattal menedzsereknek olyan sportot hozzon létre, mely-ben nem kell annyit futni, mint a kosárlabdában, mégis érdekes legyen. A csak kiegészítő foglalkozásnak szánt játék népszerűvé vált és 1896-ban már nyilvánosan is játszották. Elnevezése is megváltozott A „minnonette” helyett A. T.  Halsted doktor Springfildben már „volley-ball”-nak magyarul repülőlabdának nevezte. Célja az volt, hogy a James Naismith által kitalált kosárlabdánál könnyedebb, a játékosok közvetlen összecsapását nem igénylő játékra nyújtson lehetőséget. A játékosok számát 1918-ban rögzítették véglegesen hat főben.

A Nemzetközi Röplabda Szövetséget (Fédération Internationale de Volleyball, FIVB) 1947-ben Párizsban 14 ország- köztük Magyarország – részvételével alakították meg. Első elnökének a francia Paul Libaud-t választották. A Nemzetközi Röplabda Szövetség megalakulása után különösen megélénkült a nemzetközi röplabda élet. Az egyes nemzetközi találkozókat Európa- és Világbajnokságok követték: 1948-ban Olaszország rendezte az első férfi Európa–bajnokságot, 1949-ben Prágában került sor az első férfi világ- és az első női Európa - bajnokságra, 1950-ben Szófiában bonyolítottákle a második férfi és női Európa – bajnokságot, 1951-ben Párizs rendezte az Európa-bajnokságot. 1952-ben a férfi és női világbajnokság rendezési jogát Moszkva kapta meg, ahol 25-30 000 néző előtt folytak a játékok. A sportág népszerű lett és elterjedt.1964-ben Tokióban már az olimpiai programok között szerepelt. A 60-as 70-es években a sportág tovább népszerűsödött. Újabb világversenyeken küzdhettek a csapatok az érmekért, így 1965-ben az első férfi, majd 1973-ban az első női Világkupa került megrendezésre.  A világ egyik legelterjedtebb sportága, FIVB-nek 1989-ben 175 tagországa volt például.

Magyarországon II. világháború előtt gyakorlatilag ismeretlen volt e sportág.
1930-as években egy szűk területen ugyan ismerték, de rendszeresen nem játszották, versenyszerűen nem űzték.
Meghonosodni csak a II. világháborút követtő években tudott. A szovjet hadsereg katonái, akik szabadidejükben játszották a röplabdát, csakhamar felkeltette a fiatalok érdeklődését a sportág iránt. Szervezeti élet követte a spontán kezdeményezéseket és 1946. decemberében
Megalakult a Magyar Röplabda Szövetség, amelynek első elnöke Nonn György lett.
A következő évben már 4500 csapat versenyzett a legkülönbözőbb szintű bajnokságokban.
A 60-as évek első felére az MRSZ már közel 30 000 igazolt játékost tartott nyilván.
Sajnos a későbbiekben csökkent az érdeklődés, és a 80-as években már csak 11 000 versenyzőt számlálhattunk, napjainkra pedig ez a szám a 3000 sem éri el.