![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Szeptember
utolsó hétvégéjére a Venedigerre szerveztek
túrát Gábor barátomék, de mire elérkezett
az indulás napja, a hat emberből ketten maradtunk. Ennek megfelelően,
kímélendő a pénztárcánkat, egy magyarországi
sziklázás mellett döntöttünk. Egyikőnk se járt
még Csóka-kőn, így kézenfekvő volt, hogy oda menjünk.
Péntek délután 4 körül érkeztünk,
másztunk három könnyebb utat, de mivel hideg volt, én
fáradt is, ezért ezen a napon több mászás nem
esett.
Valamelyik internetes fórumon olvastam, hogy az Ágasvári
th-ban finom és óriási a pizza. Nosza, menjünk fel
aludni Ágasvárra, nyomassunk pizzát, és lehetőség
szerint persze sört is.
A házban ért kellemetlenségeket
most nem ecsetelem. Az "turistakomplexum" egyébként
meglehetősen szép fekvésű helyen épült, s mint a tulajtól
később megtudtuk nem sokáig fog még turistaházként
üzemelni. Bent kellemes környezet és meleg fogadott minket.
Majdhogynem úgy éreztem magam, mntha az Alpok valamelyik kisebb
menedékházában járnék. A pizza pedig valóban
hatalmas és ízletes volt.
A másnap reggel ragyogó
napsütéssel ébresztett minket. Olyan lassan és ráérősen
készülődtünk, hogy lett fél 11 mire a sziklához
értünk.
Mászás... mászás... mászás.
Este
pedig utazás haza. Két szép nap gyönyörű időben
még szebb mászásokkal. Sajnos mivel ketten voltunk kevés
kép készült. Nehéz nem a mászás rovára
fotózni, meg különben is lusta voltam.