"Gabonásház"

Gerendatalpakra épített, borona- vagy deszkafalú, fazsindellyel vagy szalmával fedett kis épület az udvarban. A gerendatalpakat kő- vagy téglalábakra állítják. Az épület bejárati ajtaja előtt gyakran kis tornác van, melyhez néhány lépcső vezet fel. Belül általában osztatlan. Az itt elhelyezett nagy  gabonásokban hombár, szuszék és vessző kasokban gabonás kas, néha deszka rekesztékben tárolták a gabonát. A gabonásban tartottak más élelmiszert is, és gyakran itt helyezték el a kézi szerszámokat. A kamra szerepét betöltő gabonás elsősorban módosabb gazdaságokban egész Erdélyben elterjedt. Ismerjük Lengyelországból, Moldvából, Ukrajnából, Fehér-Oroszországból és a Baltikumból is.

A második „gabonásház”: a 17–18. sz.-ban uradalmakban használt nagyobb épület a kicsépelt gabonafélék tárolására. A birtok- és ingatlan-összeírások gyakran említik.
A harmadik boglyakemence alakú, 2–4 m magas, kissé földbe mélyített, kúpos gabonatartó építmény. Vályogból, máskor korcolt nád- vagy vesszővázra vert sárból építették, kiszáradás után bemeszelték. Felső részén nyílást vágtak, itt öntötték be a gabonát. A nyílást deszkából vagy sárból készült ajtóval zárták el. Gyakran csoportosan álltak az udvarban. A kúpos, boglya formájú építmény a 18–19. sz. fordulóján terjedt el a Hajdúságban, a Nagykunságban és a Viharsarokban a megnövekedett gabonatermés raktározására. Elsősorban ott építették, ahol a magas talajvízszint miatt földbe mélyített gabonás vermet nem készíthettek.

Babkocka

Három darab tömör kockát kell készíteni különböző anyagokból. Egyet –mindenki számára kötelezően- egy db 70x100 cm-es mikrohullámú hullámlemezből kell réteges ragasztással összeállítani. A két másik kocka anyaga szabadon válaszható. Ennek a feladatnak egyik célja az, hogy tudatosan közeledjünk az anyagok felé, és tudatosan alakítsuk azokat, figyelembe véve a felhasznált anyag sajátosságait. A feladat másik célja az ötletesség fejlesztése, a fantázia felszabadítása. A felhasznált anyagoknak csak a fantázia merészsége szabhat határt. Munka során összefüggéseket lehet keresni az anyag szerkezete és tulajdonságai közt: mit jelent a porózus anyag, apró szemcsés, tömör anyag, réteges anyag. Az anyagnak van tapintása, szaga, vizuális megjelenése súlya. Ezek milyen többlet jelentést adhatnak a tárgynak. Vannak ember által emelt "hegyek": Bábel, zikkurat, halomsír, piramis, sztupa, monumentális épületek

Szappankocka:

- A hegyhez fűződő asszociációk: hatalmas (monumentális!), tömör, mozdíthatatlan, ősi, tiszteletet parancsoló, félelmetes-rejtélyes
- Jelentéssel bíró hegyek: Olympos, Ararát, Sysiphos, üveghegy
- Összefüggés a hegy eredete-szerkezete-anyaga-formája közt: lánchegység, röghegység, vulkanikus hegyek
- Összefüggés az anyag szerkezete és tulajdonságai közt: porózus anyag, apró szemcsés, tömör anyag, réteges anyag
- Ember által emelt "hegyek": Bábel, Eiffel torony, halomsír, piramis, menhir, obeliszk, sztupa, monumentális épületek

„BARLANG”, „TÉR A TÖMEGBEN”

A modell belsejébe vájva alakul ki az „én barlangom”. A feladathoz tartozik a kivájt terek tömegszerű megjelenítése is, azaz tulajdonképpen két réteges modell készül, egy a tömegbe vájt térről, és egy ennek a térnek a tömegszerű –inverz- képéről. Mivel a tömegbe vájt tér modellje elsődlegesen a tömeget mutatja, a hallgató fantáziájára és kreatív készségére van bízva, hogy hogyan tudja mégis érzékelhetően megmutatni a belső teret.
A barlang, mint ősminta jelen van az építészetben:
a történelem során készültek halomsírok, földbe süllyesztett kunyhók, sziklába vájt lakások és sírhelyek, kazamaták, a kortárs építészet megjelentek a "barlang-házak".
A barlang sajátosságai, jellemzői: a barlang, anyaghiány a tömegben. A barlang bejárata az anyag és anyagtalan határán létrejövő tér. A barlang megismerése egyfajta lineáris megismerés melyben térformák nyújtanak tájékozódást, léptéket a tér megismeréséhez. A barlanghoz fűződő asszociációk: a befelé fordulás, a külvilág kizárása, magány és titokzatosság.

Asszociáció:
- A barlang, mint ősminta megjelenése az építésben: halomsírok, földbe süllyesztett kunyhók, sziklába vájt lakások és sírhelyek, kazamaták, a kortárs építészet "barlang-házai"
- A barlang sajátosságai építészeti szempontból: anyaghiány a tömegben összefüggés anyaga-eredete-formája közt külső-belső bejárat járat, lineáris megismerés, mozgás 3D-ben tágulat, szűkület, térformák tájékozódás, lépték, viszonyítási pontok.

"Megfagyott Muzsika"

Őt különböző (rövid) zeneművet hallgattunk meg, ebből egyet kiválasztottunk és építészeti térként értelmezve megmodelleztünk. Az alkotási folyamat alatt senki nem árulhatja el, melyik zenét választotta. A feladat egyik része az hogy a makett alapján visszafejthető –e mely zenemű volt a megmodellezett munka alapja.
A feladathoz tartozik egy kép beadása is. A kép a zeneműhöz és a zenemű által tervezett téri világhoz is kapcsolódik, asszociatív kapcsolat zene és építészet között. Ezt a feladatrészt úgy lehet érzékeltetni, mint egy szavak nélküli, képi tartalomba sűrített műleírást. Ezáltal a kép lehet képzőművészeti alkotás reprodukciója, önálló fotó, vagy rajz, lehet kollázs, vagy montázs, a lényeg a zene és építészet közötti kapcsolat asszociatív megjelenítése.
A zenemű is, az épület is kompozíció. A kompozíció számos jellemzője más-más módon, de mindkét műfajban érzékelhető. Ilyenek például: szerkezet-rend-hierarchia, arány, kontraszt, ritmus, szabályosság-szabálytalanság, egyszerűség-bonyolultság, díszítettség
Mindkét műfajban értelmezhető karakterek, hangulati jellemzők találhatók: könnyed, vidám - súlyos, komor kecses, finom - monumentális, robusztus dinamikus, mozgalmas - statikus, merev világos - misztikus nyugodt - zaklatott lágy - kemény stb.

- A zenemű is, az épület is kompozíció. A kompozíció számos jellemzője más-más módon, de mindkét műfajban érzékelhető. Ilyenek például: szerkezet-rend-hierarchia, arány, kontraszt, ritmus, szabályosság-szabálytalanság, egyszerűség-bonyolultság, díszítettség
- Mindkét műfajban értelmezhető karakterek, hangulati jellemzők: könnyed, vidám - súlyos, komor kecses, finom - monumentális, robusztus dinamikus, mozgalmas - statikus, merev világos - misztikus nyugodt - zaklatott lágy - kemény stb.
- az építészet megjelenítése rajzokon, festményeken: a térbeliség ábrázolása, fények-árnyékok, a terv mint grafika, hangulat/image

Átmeneti tér:
A feladat a téri átmenet modellezése kint és bent között. Ez történhet statikus téri formaként egy meghatározott átmeneti térforma alkotásával, vagy dinamikus térsorként mely a kint és a bent végállapotokat köti össze.
Mi az átmeneti tér?
A teljesen nyitott külső tér és a teljesen zárt belső tér, mint két véglet között megjelenő, valóságosan vagy vizuálisan kisebb-nagyobb mértékben nyitott tér. Jellegzetes átmeneti terek árkád, tornác, fedett nyitott terek, fedett, félig-zárt terek, a „sztoa” típusú terek.
Mire jó az átmeneti tér?
Lehetővé teszi a két végletes alaphelyzet jellemzőinek finom keverését ("kint is vagyok, bent is vagyok"), mint pl. szabadság, nyitottság-védettség vagy természet-civilizáció. Eszköz a ház és a környezete közti kapcsolat alakítására, pl. előkészítés a megérkezésre, a ház beleszövése a környezetbe, kontúrjainak feloldása, a ház erőtere, "személyes" burka, védelmi zónája, fennhatóságának kiterjesztése.
-Hogyan képezhetünk átmeneti teret?
A látómező bizonyos területeinek kitakarásával, egyéb térérzékelési módok felhasználásával, építészeti elemek felhasználásával. Fontossá válhatnak a transzparens anyagok, például az üveg.