lap tetejére
forrás
Földrajza
Népesség
Látnivalók
Földrajza
Bécs a Duna két partján, a Bécsi-medence (Wiener Becken) északnyugati végében fekszik. Nyugati peremén kezdődik az Alpok vonulatához tartozó Bécsi-erdő (Wienerwald). A város ősi kereskedelmi utak találkozásánál épült: itt keresztezte egymást a Duna mentén futó kelet–nyugati út, mely a Kárpát-medencét kötötte össze Bajorországgal és az észak–déli borostyánút, amely kapocs volt a Baltikum és az Adria közt. Bécs mindössze 40 km-re fekszik a szlovák, 60 km-re a magyar és 90 km-re a cseh határtól, ennek jelentősége különösen az 1989-es változások után növekedett meg. A város legmagasabb pontja a Hermannskogel (543 m), a legalacsonyabb pedig Lobau (151 m).
A 414,9 km˛-en elterülő városnak 98,6%-a szárazföld, 1,4%-a pedig vízfelület.
Népesség
2016-ban 1 840 226 ember élt Bécsben, közölük 504 197 fő (27,4%) külföldi (azaz nem osztrák) állampolgár. A legnagyobb migráns csoportok a szerb 99 082 fő (5,4%), a török 76 363 fő (4,1%), a német 55 361 fő (3%), a lengyel 51 639 fő (2,8%) és a bosnyák 40 387 fő (2,2%). A nem európai származású emberek közül a legnagyobb migráns csoportok az ázsiaiak 101 512 fő (5,5%), afrikaiak 27 657 fő (1,5%), amerikaiak 14 666 fő (0,8%) és 1 008 fő (0,05%) eredetileg Ausztráliából vagy Óceániából származik. ENSZ Habitat tanulmányának alapján Bécs 2010 és 2025 között 4,65%-os népességnövekedéssel Európa leggyorsabban növekvő városi területe lehet.
Látnivalók
A Szent István-székesegyház
Szent István-székesegyház (Stephansdom): 97 m magas tornyával a város jelképe. Méretei: 137 m hosszú, 37 m széles, 28 m magas a főhajó, 22 m magas a mellékhajó.
Iszlám Központ Bécs - Ausztria legnagyobb mecsete Bécs észak-keleti részén, Floridsdorfban található.
Kapucinusok temploma (Kapuzinerkirche) a Habsburgok kriptájával (Kaisergruft): 1622–1633 között épült, kívül-belül szerény megjelenésű templom. A kolduló szerzetesek csak az 1670-es években telepednek meg a városban, ekkor kapják meg az épületet. A kripta 1633 óta a Habsburgok temetkezési helye. A termeket 1622–1909 között alakították ki, a restaurálás 2002–2003 között zajlott. 144 szarkofágot rejt, köztük 12 császár és 16 császárnő sírját. Nem nyugszik itt: II. Ferdinánd (Graz) és II. Rudolf (Prága).
Urania Csillagvizsgáló: 1910, Ferenc József idején létesült, tetején kis Csillagvizsgáló áll.
Kormányépület: Ludwig Baumann tervezte, 8 udvara van. A Monarchia Hadügyminisztériuma volt, elején osztrák katonaszobrok állnak, előtte Radetzky marsall (1766–1858), K. von Zumbusch alkotása.
Posta-takarékpénztár: 1904–06, Otto Wagner építette a bécsi szecesszió stílusában.
Iparművészeti Múzeum: 1868-ban H. von Ferstel alkotta itáliai reneszánsz stílusban. Hozzátartozik az Iparművészeti Főiskola. Gyűjteménye: keleti szőnyegek, bécsi porcelánok, üveg- és dísztárgyak.
Városi Park (Stadtpark): a Wien folyó választja ketté, közepén tavacska fekszik. 1862-ben nyitották meg a nagyközönség számára, főbejáratát 1906-ban F. Ohmann készítette. Szobrai: Schubert (1872 Kundmann), J. Strauss (1923 Hellmer), Hans Makart (1898)…
Állami Operaház (Staatsoper): a nemzetközi zenei élet központja. 1861–69 között August Sicard von Sicardsburg és Eduard van der Nüll tervei alapján készült, francia neoreneszánsz stílusban. 1869. május 25-én: Mozart Don Giovanni című darabjával nyitotta meg kapuit. Ferenc József a nyitóceremónián megkritizálta az épület homlokzatát, ezért Nüll felakasztotta magát. 1945–ben súlyos légitámadások érték, romba dőlt, külsejét az eredeti szerint restaurálták, de belsejét modern technikai eszközökkel újították fel. 1955-ben Beethoven Fidelio című operájával avatták újra. Nézőterén 2200 látogató fér el, minden februárban a Bécsi Operabál (Wiener Opernball) színhelye (csak itt nyitják balról a keringőt!). A színház két oldalán látható szökőkutak a turisták és szerelmesek találkozóhelye.
Goethe emlékmű: Edmund von Hellmer 1900-ban készült alkotása. Az ülő alakot tehetség, tudomány, költészet és igazság megtestesítői veszik körül. Goethe akarata szerint ül a szobor, mert nem kívánt több száz évig állni.
Schiller emlékmű (vele szemben áll) a Képzőművészeti Akadémia (Akademie der bildenden Künste) olasz neoreneszánsz stílusú épülete előtt. Az Akadémia 1692-ben alakult, a legrégebbi német művészeti főiskola.
Várkert (Burggarten): 1818–20 között kialakított kert, hajdan a császári család pihenőhelyéül szolgált. 1919 óta nyilvános park, közepén mesterséges tóval, északkeleti peremén pálmaházakkal. A kert legszebb szobrai: Mozart (1896 márvány), I. Lotaringiai Ferenc lovasszobra, I. Ferenc József, Herkules az oroszlánnal csoport.
Hofburg: az épületegyüttesben 18 épületrész, 54 lépcsőház, 19 udvar és 2600 helyiség található. A mai épület 800 éven keresztül alakult ki, 1215–1913 között készült el, de még folytatták volna. Sok helyen átjárható épületegyüttes: „a jó császár tulajdonképpen átjáróházban lakik” – mondta egy alkalommal Ferenc József. Gótikus emlékek: az eredeti periódusból csak a Várkápolna részletei maradtak fenn. Reneszánsz emlékek: Svájci-kapu és Követ lépcső, Amáliavár, Istállósvár. Barokk emlékek: a Lipót-szárny, illetve a VI. Károly császár által építtetett szárny: Nemzeti Könyvtár, Lovarda, Birodalmi kancellária (Fischer von Erlach).
Maria-Theresien-Platz
Művészettörténeti Múzeum (Kunsthistorisches Museum): 1872–1881, Gottfried Semper és Carl von Hasenauer alkotása, olasz neoreneszánsz palota. 1891–ben Ferenc József nyitotta meg a közönség előtt.
Természettudományi Múzeum (Naturhistorisches Museum): 1872–1881, G. Semper és K. Hasenauer alkotása, olasz neoreneszánsz palota. Földszintjén: kőzetek, meteoritok, ásványtani kiállítás, őslénytani gyűjtemény látható. Emeletén állat- és növénytani részleg van.
Mária Terézia szobra: a tér közepén a császárné emlékműve áll, 20 m magas, kezében jogarral és a Pragmatica sanctióval. A művet K. Kundmann és Caspar von Zumbusch 1887-ben emelte.
Vásárpalota (Messepalast): 1723-ban épült, eredetileg udvari istállónak és kocsitárolónak (Hofstallungen), id. J. B. Fischer von Erlach tervezte. 1922-től a bécsi Nemzetközi Vásárok egyik kiállítási színhelye volt, később már csak szakmai jellegű vásárokat tartottak itt. 1989 és 2001 között az épületben és udvarán alakították ki az új múzeumi negyedet (MuseumsQuartier, MQ).
Népszínház (Volkstheater): 1889, a Fellner és Helmer cég alkotása.
Pallasz Athéné szobra a Parlament épülete előtt
A városháza épülete
Parlament: épült 1873–1883 között görög klasszicista stílusban, építője: Theophil Hansen. Előtte Pallas Athéné-kútja áll, és egy 5 m magas Pallas Athéné istennő (Kundmann alkotása). Az épület közepén, a főbejárat mögött helyezkedik el a 40 m x 23 m alapterületű, nagy oszlopcsarnok. Két oldalán a Szövetségi Gyűlés ülésterme és a Szövetségi Tanács ülésterme található.
Népkert (Volksgarten): két épülete a Cortisches Kaffeehaus (1820) és a Tézeusz-templom (1821, Pietro Nobile, athéni minta után).[17] Emlékművei: Grillparzer (1898), Erzsébet királyné (1907, F.Ohmann-H. Bitterlich), és Canova: Tézeusz-szoborcsoport.
Városháza (Rathaus): épült 1872–83, Friedrich Schmidt alkotása, Kajetan Felder polgármester kezdeményezése alapján. Mintája a késő középkori holland vásárcsarnok, a brüsszeli városháza. Neogótikus palota, 100 m magas, óratornyos, tetején az ún. Rathausmann szobra (3 m, Alexander Nehr). Előtte a Rathausplatz az adventi vásár (Christkindlmarkt) hagyományos helyszíne. Nyolc szobor áll itt, a teret régen katonai parádék számára tartották fenn.
Dr.-Karl-Lueger-Ring
Burgtheater: 1874, G. Semper és K. Hasenauer műve a drezdai operaház reneszánsz és barokk formaelemeivel. Nézőterét 1945-ben bombatalálat érte.
Bécsi Egyetem (Universität Wien): 1873–1883 között épült, H. von Ferstel munkája. A neoreneszánsz épülettömb könyvtára kétmillió kötetet őriz.
Rooseveltplatz
Fogadalmi templom (Votivkirche): 1853-ban, egy Ferenc József elleni merénylet után keletkezett terve. A császárt egy csákvári Libényi János nevű szabólegény akarta leszúrni. I. Miksa mexikói császár kérésére épült templom a bécsi nép adományaiból. Készült 1856–1879, Ferstel alkotása.
Schottenring
Börze: 1847–1877, Theophil Hansen műve, reneszánsz hatású, négyszögletes tömb. Belseje 1956-ban kiégett, át kellett alakítani.
Ringturm: 1953–1955 között emelték E. Boltenstern tevei alapján. A 20 emeletes magas ház zárja a Ringet.