lap tetejére forrás

Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma. 3,6 millió lakosával Németország legnépesebb és kiterjedésében is legnagyobb városa, egyben az Európai Unió legnépesebb és legnagyobb városa. A berlini agglomeráció a 7 millió fős lakosságával Németország második legnagyobb agglomerációja a Rajna-Ruhr után. A város lakossága dinamikus növekedési tendenciát mutat. Fekvése A város síkságon fekszik, a Spree folyó partján, amely a Havelbe (az Elba egyik mellékfolyójába) ömlik Spandau nyugati kerület területén. A város fő domborzati adottságai között számos tó található a nyugati és délkeleti kerületekben, amelyek közül a legnagyobb a Müggelsee. A város területének körülbelül egyharmadát erdők, parkok, kertek, folyók, csatornák és tavak teszik ki. Éghajlat Berlinben az évi átlaghőmérséklet 8,9 °C, és átlagosan 581 mm csapadék esik, ami Németországban nem számít soknak. A legmelegebb hónap a július és augusztus 19,2 °C, illetve 18,9 °C-kal. A leghidegebb hónap a január, −0,6 °C és −0,3 °C közötti értékkel. A legcsapadékosabb hónap nagy átlagban a július, 70 mm-nyi csapadékkal. A legszárazabb hónap a február, 33 mm-nyi összeggel. 2018 decemberében Berlin lakosai közül 748 472 nem német nemzetiségű volt, valamint további 528 498 német állampolgár tekinthető migrációs hátterűnek, azaz a két szülő közül legalább egy 1955 után telepedett le Németországban. Berlin külföldi lakosai megközelítőleg 190 különböző országból származnak. A 15 év alatti lakosoknak mintegy 48%-a migrációs háttérrel bír. 2009-ben Berlin lakosaiból becslések szerint 100 000 és 250 000 közötti fő lehetett nem regisztrált. A jelentős számú külföldi bevándorlók által lakott berlini negyedek: Mitte, Neukölln és Friedrichshain-Kreuzberg. 10 000 főnél nagyobb tagot számláló, nem német berlini közösségek száma több mint 20: köztük törökök, lengyelek, oroszok, libanoniak, palesztinok, szerbek, olaszok, bosnyákok, vietnámiak, amerikaiak, románok, bolgárok, horvátok, kínaiak, osztrákok, ukránok, franciák, britek, spanyolok, izraeliek, thai, iráni, egyiptomi, szíriai közösségek. Látnivalók 1788 és 1791 között épült a Brandenburgi kapu, amely ma Berlin egyik jelképe. Ez a kapu egy oszlopos előcsarnok, amely az athéni Akropolisz mintájára épült 12 dór oszlopból áll. A tetején egy fogat van, amelyen Viktória van, a győzelem istennője. A kapu az Unter den Linden nyugati végében található, a Múzeum-sziget és a berlini dóm szomszédságában. A Múzeum-sziget 1999 óta a világörökség része. Ezen a területen 1743-ban épült fel rokokó stílusban a Német Állami Opera, 1774 és 1780 között az Állami Könyvtár, 1747 és 1773 között a Szent Hedvig katedrális, Berlin érseki székesegyháza. A francia dóm a Gendarmenmarkton a 17. században épült. A Potsdamer Platz egy kereskedelmi csomópont a város szívében. 1741-ben I. Frigyes Vilmos porosz király rendelete miatt tervezték. A tér 1940-ig Európa legforgalmasabb közlekedési csomópontja volt. A Brandenburgi kapu közelében található az 1884 és 1984 között épült Reichstag. 1933. február 27-én egy tűzvész elpusztította az épületet. 1999 óta a Bundestag székhelye ez az épület. A Reichstag a második leglátogatottabb hely, amit a turisták megtekintenek, a Kölni dóm után. Berlin legismertebb bevásárlósétánya a Kurfürstendamm, ahol számos üzlet, hotel és étterem található. A második világháborúban megsemmisült Vilmos császár-emléktemplom is itt van, amely 1891 és 1895 között épült. A Checkpoint Charlie a leghíresebb katonai ellenőrzőpont volt a vasfüggöny berlini szakaszán. A Berlin szovjet szektorába eső Mitte és az amerikai szektorba eső Kreuzberg kerületeket összekötő Friedrichstraße, valamint az azt metsző, a szektorhatáron futó Zimmerstraße kereszteződésétől pár méterre délre, az amerikai szektor területén áll. Oktatás, kutatás Egyetemi város, legnagyobb múltra a Humboldt Egyetem tekint vissza, a kettéosztottság nyomán a nyugati városrészben alakult meg a Freie Universität (Szabad Egyetem), majd a külön műszaki egyetem (Technische Universität Berlin). A Humboldt Egyetemen közel 38 000 diák tanul, míg a Freie Universitäten ennél 3000-rel kevesebben. A Freie Universität 2007. október 19-én elnyerte az elitegyetem státuszt és így a kutatás támogatásáért többletfinanszírozást kap az államtól. A Humboldt Egyetem és a Freie Universität közös orvosi kara a Charité, mely egyben Európa legnagyobb egyetemi klinikája is. Az egyetemek mellett 70 kutatóintézet található a városban, melyekben összesen 50 000 kutató dolgozik.

<