SZÓJEGYZÉK

Összeállította: Rónai Béla

 

 

A kötet meseszövegeiben *-gal jelöltük meg azokat a szavakat, kifejezése­ket, amelyeknek a megértése a bukovinai székely tájszólást, nyelvjárást nem ismerő olvasóknak nehézséget okoz.

       Megfigyeléseink szerint a bukovinai székelyek fiatalabb nemzedékeihez tar­tozók se mind ismerik őket.

Az olvasót feltétlenül zavarná, ha az ismeretlen szavak, kifejezések ma­gyarázat nélkül maradnának. Szójegyzékünkkel a mesék teljesebb megértését kívánjuk szolgálni.

A csillaggal jelölt szavakat, kifejezéseket a Szójegyzékben ábécé sorrend­ben csoportosítottuk. Olvasás közben tehát minden megjelölt szó, kifejezés köny­nyen kikereshető.

A Szójegyzékben főként az úgynevezett tájszavak kaptak helyet, a buko­vinai székely tájszólás, nyelvjárás szókészletének, szókincsének tagjai, részei. Minden tájszólás, minden nyelvjárás a maga táj szavaival is jellemezhető, sajá­tos táj szavairól is felismerhető.

A táj szavaknak három típusát különböztetjük meg. A legjellegzetesebbek azok, amelyek sem az irodalmi nyelvben, sem a köznyelvben nem fordulnak elő, hanem egy nyelvjárás sajátjai. Ilyen pl. a faszujka, amelynek az irodalmi és a köznyelvben a bab felel meg, a pityóka burgonya, ill. krumpli jelentésben használatos, a silladri pedig a bukovinai székelyek csosszantós népi táncának a neve. Ezek a valódi tájszavak.

A másik két típusba olyanok tartoznak, amelyek megvannak az irodalmi és köznyelvben is, de más jelentésben, ill. más alakváltozatban. Az előbbieket jelentésbeli, vagy jelentés szerinti, az utóbbiakat pedig alaki vagy alak szerinti tájszóknak nevezzük. A koppan például közismert az irodalmi és a köznyelvben egyaránt, s a jelentése: valamihez ütődve tompa hangot ad. - A bukovinai székelyek nyelvjárásában viszont azt jelenti, hogy csukódik (a szeme valakinek).

Az eresz szóhoz - a köznyelven beszélő magyarokban � a következő jelen­tés kapcsolódik: a tetőnek a falhoz csatlakozó, kiálló pereme, amely alá eső elől szoktunk állni, ám a bukovinai székely nyelvjárásban nyárikonyhát jelent. A kap viszont talál, lel jelentésben használatos.

Az alaki vagy alak szerinti tájszókra ugyancsak bőven idézhetünk példákat. A csihán a csalán tájnyelvi alakváltozata. Az innapló az ünneplőé. A köp, köp­dösnek, a töp, töpdös alaki tájszó felel meg.

A három felsorolt és példákkal szemléltetett típusba tartozó szavakon kívül szókapcsolatokat is felvettünk Szójegyzékünkbe. Ilyeneket, mint tejverő dézsa, tüzet tesz, megbusulja magát, amelyek mind egy-egy fogalmat jelölnek. De itt kaptak helyet a meg van mákozva, bétőt a kedve, belé van csapva mindenbe -féle bonyolultabb, összetettebb jelentéstartalmú szókapcsolatok. Felvettük to­vábbá az akhángyile bungyile-szerű keveréknyelvi hangsorokat, amelyeknek a jelentését a mesemondó se ismeri.

Főként a fiatalabb olvasókra való tekintettel a Szójegyzékben azok a szavak is szerepelnek, amelyek nem tekinthetők a bukovinai székely nyelvjárás táj­szavainak, de a felszabadulás óta eltelt időben feledésbe merültek, lassan ki­avulnak nyelvünk szókincséből, mint pl. az alispán. Végül ide sorolhatók leg­több joggal azok a szavak, amelyek a régi paraszti szokásvilág, életrend emlé­keit őrzik, de a szokások gyakorlásának megszűnésével a megjelölésükre hasz­nált szavak is feledésbe merülnek. Ilyen a tor, virrasztó, guzsajas, ferencrendű.        Magyarázatra szorulnak végül az idegen szavak, közöttük főként a román­ból átvettek és a földrajzi tulajdonnevek.

Szójegyzékünk cimszavait túlnyomó többségükben tőalakjukban rögzítet­tük. Ettől csak abban az esetben tértünk el, ha a szövegben szereplő szóalak a szótári tőből nehezen következtethető ki.

Az értelmezéshez, a jelentéstartalom megállapításához elsősorban a mesék szövegét használtuk. A szövegösszefüggésből indultunk ki. Segítségünkre volt maga a mesemondó: Fábián Ágostonné, valamint a mesék összegyűjtője: Sebes­tyén Ádám, aki A bukovinai andrásfalvi székelyek élete és története Madéfal­vától napjainkig című könyvéhez (Tolna megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osz­tálya, Szekszárd, 1972.) tájszójegyzéket is csatolt (259-278). Felhasználtuk to­vábbá Dégh Linda: Kakasdi népmesék 1-11. (Akadémiai K. Bp. 1960.) függeléke­ként közölt, a Pál Máté által összeállított Szójegyzéket.

A Szójegyzékbe felvett szavak legtöbbjének nem egy, hanem több jelentése van. Az értelmezésben azonban csak azt adtuk meg, amely a mesékben előfordul.