Az őskor és az ókori Kelet

Évszámok

Kr. e. 8000
Kr. e. 3000 körül:

Mezopotámia: sumerok

India: neolitikus falvak
Kr. e. XVIII. század:
Kr. e. X. század:
Kr. e. 525: Egyiptom perzsa tartomány lett
Kr. e. XIII. század:
Kr. e. 776:
Kr. e. 594:
Kr. e. 508:
Kr. e. 490:
Kr. e. 480:
Kr. e. 431-404:
Kr. e. 336-323:
Kr. e. 753:
Kr. e. 510:
Kr. e. 367:
Kr. e. 264-241:
Kr. e. 218-201:
Kr. e. 168:
Kr. e. 48:
Kr. e. 31:

Fogalmak

Ókor:

Állam:

Despotizmus: korlátlan egyeduralom, zsarnokság, amikor az uralkodó hatalmát semmi sem korlátozza, s az önmaga által hozott törvényeket is megszegheti.

Öntözéses földművelés:

Fáraó: az egyiptomi birodalmak élén álló, korlátlan hatalommal rendelkező uralkodó. Nevének jelentése az Ószövetség szeint: magas palota (Per Aa). A fdáraókban az egyiptomi hit szerint Hórusz, a sólyomisten öltött testet.

Piramis: gúla alakú építmény Egyiptomban, amelyet a fáraók temetkezési helyéül használtak. Kultikus célja a fáraó erejének szabad kisugároztatása a túlvilágról. A leghíresebb piramisok Gizehben találhatók (Karió mellett), amelyeket az Óbirodalom fáraói építettek.

Múmia:

Hieroglifa:

Buddhizmus: a brahmanizmus tagadsaként, a Kr. e. VI. században kialakult vallás, amely nevét megalapítójáról, Buddháról kapta. A vallás lényege a lélekvándorlás passzív elutasítása. Tanításaszerint a boldogság, a tökéletes nemlét, a nirvána állapota vágyak és törekvések elfojtásával, a befele forduló, elmélkedő, szemlélődő életmóddal érhető el.

Brahmanizmus: indiai vallás, amely a Kr. e. 2. évezredben alakult ki. Gyakorlatilag a hódító árják hatalmát támasztották alá. Három fontos istenséget tart számon: Brahma a teremtő, Visnu a fenntartó és Siva a pusztító isten, a vallás lényege azonban nem az istenek tisztelete. Alapvető tanítása a lélekvándorlás és a kasztrendszer: mindkettő a társadalom változatlanságát fogadta el.

Politeizmus: sokistenhit. Az ókori Az ókori népek többségét jellemezte.

Város:

Birodalom:

Ékírás:

Biblia: jelentése: könyvek. A zsidók és a keresztények szent könyve. 72 kissebb-nagyobb irat gyűjteménye. (A protestáns egyházak kevesebb iratot tartanak szent könyvnek.) Két fő része az Ószövetség (Ótestamentum) és az Újszövetség (Újtestamentum). A Biblia tartalmát hosszas viták után állították össze a kereszténység első évszázadaiban.

Ószövetség: a Biblia egyik fő része, héber nyelven íródott (Kr. e. 1. évezred második fele), a zsidók történetével kapcsolatos iratokat és a zsidó törvényeket tartalmazza.

Újszövetség: a Biblia egyik fő része, görög nyelven íródott (Kr. u. I. század vége), a keresztény vallás szent iratait tartalmazza.

Monoteizmus: egyistenhit, a monosz (= egy) és a theosz (= isten) görög szavakból. Olyan vallásos elképzelés, amely szerint egy isten irányítja a világot. A zsidó, a keresztény és a mohamedán vallásra jellemző.

Személyek

Kheopsz:

Hammurapi: amorita főpap-király, az Óbabiloni Birodalom uralkodója a Kr. e. XVIII. században. Nevének jelentése: a "nép áldása". Törvényalkotó munkája tette híressé. Törvényei a későbbi hasonló gyűjtemények alapját képezik. Belőlük pontos képet kaphatunk a társadalom szerkezetéről, bonyolult tagoltságáról, a gazdaság fejlettségéről.

Dávid (Kr. e. 1004-965): az egységes zsidó állam második királya. Nevének jelentése: barát. Ő tette fóvárossá Jeruzsálemet, valamint neki tulajdonítják a zsidó nép vallásos énekeit, zsoltárait. Testi erejét számos legenda örökítette meg.

Salamon (Kr. e. 964-926): az ókori zsidó állam harmadik uralkodója, Dávid utóda, a Kr. e. X. században. Despotikus uralkodó volt. Törvényalkotó bölcsessége, és a jeruzsálemi templom építése tette híressé nevét. A hagyomány neki tulajdonítja a Bibliában a példabeszédek, az Énekek éneke és a Prédikátor könyvének elkészültét. Tetteiről a Királyok könyvében olvashatunk.

I. Dareiosz (Kr. e. 522-486): perzsa uralkodó. Meghódította a kis-ázsiai jón városokat, majd a görögök ellen vonult Kr. e. 490-ben, ám Marathonnál vereséget szenvedett. Évente befolyó hatalmas jövredelmei ("Dárius kincse") tették legendássá.

Xerxész:

Buddha, Szidharta Gautama(Kr. e. 560-480): a "megvilágosult". Gondolkodó, a buddhizmus megalapítója. A hagyomány szerint egy észak-indiai uralkodó fia, aki a kényelmes életet elhagyva választotta a szemlélődő, aszkétikus életet. Élet több csodás esemény kísérte.

Konfuciusz (Kung Fu-ce):híres kínai filozófus a Kr. e. VI-V. században. Neki tulajdonítják a legrégibb kínai irodalmi emléket, a Dalok könyvét. Etikai jellegű filozófiájának középpontjában az ember erkölcsösségre és humanitásra való törekvése áll. A közösség és az állam (amit erkölcsös uralkodó vezet) dzolgálatára tanított.

Évszámok

Kr. e. 8000
Kr. e. 3000 körül:

Mezopotámia: sumerok