                                         |
|
| Éjjel az omnibusz tetején, emlékszel kicsikém, de csuda volt. Lent nyikorogtak a kerekek, s felettünk nevetett a telihold. Miközben a lovacskák bandukoltak Budán át, eloltottam égő ajkad, s a lámpát, Éjjel az omnibusz tetején, emlékszel kicsikém, de csuda volt. |
| Éjjel az omnibusz tetején, Utazott Kekulé, és álmodott. Ott is a benzolnak képletén, A hat szén helyzetén gondolkodott. Álmában hat kis majom egymás farkát kergette, S felkiáltott Kekulé meglepetve: Lám itt a benzolnak képletet, A hat szén helyzete, mit keresek. |