                                |
|
| A fény a Napból jön, s a Földnek kincset ér. A néger barna tőle, más pedig fehér. De lenn a forró égöv alján és az Elba partján egy a színe, csak piros a vér. Ha minden nyelven szerethet a szív, ha minden nyelven gyűlölhet a szív, ha minden nyelven gyűlöl, ó, ó, szeret, ó, ó, érzi ezt a szív. Hogy sorsod szebb legyen ma, ember, rajtad áll. Betermi kincseit a zöldellő határ. S a gyárban gyors kezével önként szab a munkás törvényt, emberré lett itt az ember már. Nem zeng-e minden, bölcsebb lesz a Föld ? Nem zeng-e minden, bölcsebb lesz a Föld ? Nem zeng-e minden, szebb lesz, ó, ó, jobb lesz, Ó, ó, boldog lesz a Föld. Van még sok ország, hol csak szolgamódra túr, és tűr a dolgos ember változatlanul, ahol a rengeteg gép ott áll, s nem a népnek szolgál, Mert a pénz, a pénz csupán az úr. Ott sose mondják: happy, happy days. Ott sose mondják: happy, happy days. Ott sose mondják: happy, ó, ó, happy, Ó, ó, happy, happy days. Ma még a küzdelemnek vége-hossza nincs. A népek tudják jól, a béke drága kincs, de majd a hajnal biztos eljő, s béke lesz a Földön, s összeroppan minden rabbilincs. És száll a dal majd: ócseny harasó. És száll a dal majd: ócseny harasó. És száll a dal majd: ócseny, ó, ó, ócseny, Ó, ó, ócseny harasó. |