                                   |
|
| Szegény
vagyok, szegénynek születtem, A rózsámat igazán szerettem. Az irigyek elrabolták tőlem: Most lett szegény igazán belőlem. Elmennék én messze földre lakni, Ahol engem nem ismer majd senki. Úgy elmegyek a világ végére, Hogy ne legyek senkinek terhére. |