                                 |
|
| Diófából
csináltatok szekeret, Belefogom a lovamat, a derest. Arra járok, amerre a fényes nap lejár, Amerre az én szeretőm sosem jár. Ha csakugyan menyecske lesz a lányból, Kerek kontyot csinálunk a hajából. Kerek kontyom hej, de sokan, sokan megnézik, A rózsámat Gagybátorban irigylik. |