                         |
|
| Azért,
hogy a szeretőm elhagyott, Én azért egy csöppet sem búsulok. A rózsa sem nyílik ki egyszerre, Lesz szeretőm vasárnap estére. Hej, Kunhegyes az én szülőhazám, Abban lakik kedves édesanyám. Benne hagyom híremet, nevemet, Benne hagyom csárdás szeretőmet. |