Petőfi Sándor
- 1823.01.01. Kiskőrös (Kiskunfélegyháza)
- apa: Petrovics István (kocsmáros, mészáros)
- anyja: Hrúz Mária (cseléd)
Tanulmányai: Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Szabadszállás, Sárszentmiklós, Pest, Aszód, Selmecbánya, Pápa
Iskolai évei alatt műveltsége kiteljesedik, megismerkedett a klasszikus irodalommal, németül, angolul és franciául tanult
Vándorévek
-1838 és 1843 közt bejárja az országot
- házitanító Ostffyasszonyfán
-1839-ben katonának áll (Sopron), de testi gyengesége miatt ezt a tervét feladja
-1841-42 újra Pápán tanul, itt ismerkedik meg Jókai Mórral
- Többször is elszegődik vándorszínésznek (pl. Székesfehérváron, Kecskeméten, Pozsonyban játszik)
- Pozsonyban az Országgyűlési Tudósítások másolásából szerez pénzt
- 1843-ban Pesten a Külföldi Regénytár számára fordít
- 1843-44 telén Debrecenben nyomorog, elhatározza, Pestre megy és Vörösmarty pártfogását kéri
Írói pálya
- 1842 az Athenaeum-ban három költemény jelenik meg tőle (elsőként A borozó)
- 1843 az Athenaeum, Regélõ, Életképek, Szivárvány című lapok számos költeményét közli
- Korai verseit (népdalait) Pönögei Kiss Pál álnéven jelenteti meg
- műfordítás Debrecenben, Pestre megy, Vörösmartyval találkozik s eltökélte: költő lesz
Vörösmarty felismery tehetségét, kezdeményezi versei kiadatását. Bekapcsolódott az irodalmi életbe. A Pesti Divatlapnál segédszerkesztőlett; Versek címmel kiadták első kötetét. 1844 őszén kezdte el írni Kukorica Jancsi történetét. A verses mesét Jancsi hazatértéig, Iluska sírjának meglátogatásáig készítette el. Barátai, elsősorban Vörösmarty Mihály biztatására aztán folytatta Jancsi kalandjait, és vezette el a főhőst Tündérországba. A János vitéz 1845-ben jelent meg.
Termékeny korszak: A helyiség kalapácsa, A hóhér kötele (regény), Tigris és hiéna (dráma)
- 1845-ben már népszerű költő
- 1846 Tízek társasága: Vörösmarty és Arannyal Shakespeare-műveket fordít
Szerelmei
- Csapó Etelke – korai halál (14) – Cipruslombok Etelke sírjáról
- Mednyánszky Berta – nincstelen költő, szülők ellenzik – Szerelem gyöngyei, 1845-ös felvidéki körutazást örökíti meg úti jegyzetek címmel
- Szendrey Júlia – nagykárolyi megyebálon ismerkednek meg, egy évre rá összeházasodnak
A forradalom költője
- Pilvax kávéházban gyülekező polgári radikálisok vezéralakja
- Nemzeti dal
- beállt honvédnak – nehezen értett szót a vezetőséggel
- utolsó hónapokban Bem József mellett szolgált
- segesvári csatában látták utoljára, 1949.07.31.
Korai Költészete
- A borozó
- Megy a juhász a szamáron (zsánervers)
- Egy estém otthon
- A természet vadvirága (arc poetica)
- Az alföld (tájköltészet, romantikus ellentéttel indít, metaforák, távoli, majd közelítő képek, látványelemek, hanghatások)
Népies költészete
- magyaros ütemhangsúlyos verselés
- népies szókincs
- téma: szerelem, egyszerű emberek öröme/bánata
- Megy a juhász a szamáron : a népet barbárnak mutatja, aki fájdalmát csak erőszakkal tudja kifejezni
- helyzetdalok : Befordúltam a konyhára (a leghíresebb magyar helyzetdal, mely tökéletes gazdaságossággal bánik anyagával, mindvégig egységben tartja a versszervező tűz-motívumot, megcsillantva Petőfi humorát az állandó kiigazítás, önkorrekció révén)
- családversek: Füstbe ment terv, Egy estém otthon (lírai életkép, a lírai természetesség és közvetlenség egyik csúcspontja Petőfi költészetében)
István öcsémhez (episztola)
Petőfi tájköltészete
- új tájeszmény, romantikával való szembefordulás (ős vadon, ember nélküli táj) – ezzel szemben Petőfinél a táj a szeretett haza, botanikai pontossággal
- sajátos szerkesztési technika: szűkítések, közelítések, tágítások egészen a horizontig
Az alföld
- korai versek csoportjába tartozik
- romantikus ellentéttel indít a vers: Alföld – Kárpátok, fent és lent, egy vallomás is megszólal
- sas: metafora, szabadság, tradicionális kép
- fenti látkép, felülről szemléli, távoli képeket látunk
- közelítő képek, megjeleníti az Alföld jellegzetes állat- és növényvilágát, emberalakjait
- látványelemek mellett hanghatások
- utolsó előtti szakasz: horizont, távoli képsor
- visszatér a vallomás, evokál a Szózatra
A Tisza
- a vers leírás a Tiszáról
- szelídnek, idillikusnak ábrázolja
- a zárlat megváltoztatja ezt a képet „Zúgva, bőgve törte át a gátot/ El akarta nyelni az egész világot!” – megvadult, félelmetes képsor
Szülőföldemen
- tájleírás nincs a versben, helyette személyes kötődés képei
- felidézi gyermekkorának színhelyét
Látomásos tájversek
- rokon a tájversekkel
A puszta télen
- szójátékon alapul a vers felütése (puszta a puszta)
- az ősz gazda – megszemélyesítés
- negatív tájfestés, mozdulatlanság, kietlenség, elmaradottság
- nézőpontváltozások: hol közelről, hol távolról
- emberalakok feltűnése: béres ( lelassult, tevékenység nélküli létforma télen)
- a vers végén a viharok, szelek ábrázolása dinamikussá válik, ez ellentét az előző lomhasággal (verbális)
- eddig leírás volt, nominális stílus
- jelképek: farkas, holló – állandó fenyegetettség
- verszárlat értelmezési lehetőségei: táj szintjén is, társadalmi háttérként figyelembe véve forradalmi üzenet, a király, az uralkodó letaszítása trónjáról (lebukó Nap)
Egy gondolat bánt engemet
- látnokvers, a költő vízióként megjeleníti saját halálát
- műfaja: rapszódia
- tagolatlan forma
- hasonlatok sora, természeti képek
- vágyott halál képei természeti képeken keresztül, elementáris erejű hirtelen halál (pl: villámcsapta fa)
- kulcsszó: világszabadság, a népek kihívják függetlenségüket
- a személyes sors és a közösségi lét összekapcsolása
Forradalmi látomásversek
- rokon a látomásversekkel
Egy gondolat bánt engemet
A XIX. század költői
- 2. költői korszakának ars poeticája
- a lant az ókortól kezdve a költészet jelképe, toposz
- szakít a romantika individum központú felfogásával – közösségi költő szerep, célja a nép felemelése
- 2. szakasz: Bibliai képek: Mózes, a költők lángoszlopa, aki a Kánaánba vezeti a népet
- hamis próféták említése
- gazdasági egyenlőség, tudományokhoz való hozzáférés
- szentimentális zárlat, a szelíd halál képei
A természet vadvirága
- az első költői korszak összefoglaló ars poeticája. Petőfi minden költői korszakában fontosnak tartotta megfogalmazni művészi hitvallását. Minden igazi ars poetica az elutasítás és vállalás kettősségével jön létre. A strófák felépítése is ezt tükrözi. Az első hat sor meghatározó eleme a tagadás és elutasítás, a refrén pedig a vállalás hordozója. Az elhatárolódás sokirányú: a biedermeier érzelmesség, a klasszicizmus merevsége, az iskolai versgyakorlatok hagyománya is idegen tőle. A refrénben említett virág metafora a romantika kedvelt képe. Petőfi mindezt hangsúlyosabbá teszi a „vad” jelzővel, kiemelve költészetének természetességét. Ugyanezt hangsúlyozza provokatív módon a felütés is.
Forradalom és szabadságharc alatt írt versek
- cél: buzdítás
- Petőfi 1848. március 15-től kezdve forradalmi, politikai verseket írt. Lendület, mozgalmasság, buzdítás jellemzi ezeket a költeményeket. Sokszor használ allegóriát (Föltámadott a tenger). A szabadságharc dokumentumaként tárja elénk verseinek sorát
Föltámadott a tenger
- allegória: hosszabban kifejtett hasonlat vagy metafora
- a föltámadó tenger: nép haragja
- modalitás szerint változatos mondatok, sok kérdés, felkiáltás, szónoki beszéd eszközei
A nép nevében
- Dózsa György 1514-es levert parasztháborúság említi többször a költő
- fenyegetés jellemzi az alaphangot, egy újabb felkelés kitörésével fenyegeti a nemességet
- szónoki beszéd eszközei, sok a kérdés, felkiáltás, felszólítás
Európa csendes, újra csendes
- konkrét és reménytelen helyzet elemzéséből erkölcsi tőkét kovácsol Petőfi, mely megadja a bukás fennköltségét és magasztos voltát.
1848
- „Szent szabadság”, „Békesség galambja”
- a szabadságharc céljait emeli a magasba, fennkölt, patetikus hangon beszél ezekről
- bibliai képek: Megváltó, isteni ítélet
Ars poetica
1. A természet vadvirága (lsd. feljebb)
- romantika ideálját tükrözi
- két jelkép: üvegházi, nemesített virágok (klasszicisták)
- Petőfi a természet vadvirága
- reflektálás egy bírálatra a vers
2. A XIX. század költői
- 2. költői korszakának ars poeticája
- a lant az ókortól kezdve a költészet jelképe, toposz
- szakít a romantika individum központú felfogásával – közösségi költő szerep, célja a nép felemelése
- 2. szakasz: Bibliai képek: Mózes, a költők lángoszlopa, aki a Kánaánba vezeti a népet
- hamis próféták említése
- gazdasági egyenlőség, tudományokhoz való hozzáférés
- szentimentális zárlat, a szelíd halál képei
Szerelmi líra
1. Csapó Etelke – Cipruslombok Etelke sírjáról
- Etelke korai halálának emléke
-34 versből áll
2. Mednyányszky Berta – Szerelem gyöngyei ciklus
- 39 udvarló költemény, legszebb darabja a Fa leszek, ha
Fa leszek, ha
- az egész vers metaforákra épül
- csupán egy elképzelésből, gondolatból, érzésből fakad. Nem tényleges élményből táplálkozik. Udvarló jellegű és vallomásos.
3. Szendrey Júlia – hitvesi költészet
Szeptember végén
- nászútján írta
- elégia, beteljesült boldogság, felidézi az ez elmúlást
- ősz: elmúlás
- ifjúság, öregség metaforái
- tájkép önmagára vonatkoztatva, a természet múlandóságát saját múlandóságával juttatja eszébe
Minek nevezzelek?
- legszenvedélyesebb szerelmes verse, erotikus történések sora
- rapszódia, szabálytalan rímtelen sorok, élőbeszédhez közel álló verselés – mindent elsöprő szenvedély
- első strófa intim, meghitt pillanatot mutat be, szemek találkozása, vágy feltámad
- csillag – mint szem metafora
- csók a művészetben: egyesülés metaforája
Reszket a bokor, mert…
- Petőfi már 2 hónapja nem találkozott Júliával
- az Életképekben jelentette meg versét
- Júlia válaszolt rá „Ezerszer, Júlia”
- szerelmi dalköltészetének egyik csúcsa; összhangot alkot benne remény és kétség, illetve a kétség a remény jegyében fogalmazódik meg, magas fokú lírai közvetlenséggel. Petőfi a népies költészet, a népdal metaforikájával dolgozik, fölhasználja annak stiláris, retorikai elemeit (gondolatritmus, párhuzam, anaforikus szerkezet).
Epikai művei
1. A helység kalapácsa
- eposzparódia, egy kocsmai verekedés áll a középpontjában
- eposzi kellékek megjelenítése
- hősei nem igazi hősök, hanem legendás zsánertípusok
2. Az apostol
- Szilveszter alakjában önmagát mutatja be
- szőlőszem hasonlat – a Föld egy nagy szőlőszem
- Petőfi politikai, társadalmi, szociális nézeteinek összefoglalója. A főszereplő alakjában az eszményi forradalmárt és a forradalmársorsot rajzolja meg. Szilvesztert, mivel típust akart ábrázolni, önarcképi, irodalmi, történeti vonásokkal, rájátszásokkal rajzolta meg.
Ciklusai
1. Cipruslombok Etelke sírjáról
- korai halál
2. Szerelem gyöngyei
- 39 udvarló költemény
- Mednyányszki Berta
- Fa leszek, ha..
3. Felhők
- Szalkszentmártonon írta
- romantikus túlzásokban gazdag
- Bánat? egy nagy óceán
Utolsó versei
Pacsirtaszót hallok megint
- szembefordul a szabadságharc ideáljával
- pacsirta: tavasz hírnöke
- egyszerű, népdalra emlékezető szókincs
A hegyek közt
- Zugligeti kirándulás Szendrey Júliával