Karinthy Frigyes (1887-1938)

1887-ben született Budapesten, értelmiségi szülők gyermekeként. Különböző iskolákban (p. főreál) végezte tanulmányait, váltakozva volt jó és rossz tanuló. Azt nem tudjuk, hogy beiratkozott volna egyetemre, de azt tudjuk, hogy látogatta a Műegyetem előadásait, természetes ismereteket szerzett (fizika, matek), magyart és történelmet is hallgatott.
Életének első csapása, édesanyja korai halála volt. 1906-ban helyezkedett el az újságíróként, ebben az évben ismerkedett meg Kosztolányival, Csáth Gézával. Csáth Géza ismertette meg a freudizmus elméletével. 1907-1908-tól kezdve jelentek meg írásai egyre több lapban: humoreszkek, novellák, paródiák, és elvétve néhány vers. 1912-ben megjelent a számára nagy sikert hozó Így írtok ti című humoros- szatirikus antológia. Ebben az évben kezdődött szerelme Judik Etellel, aki következő évben feleségül vett.
Életének második nagy csapása 1918-ban érte, a felesége spanyolnáthában meghalt. Meghitt szerelmes házasság volt az övék, a későbbiekben megismert Böhm Arankával soha nem alakul tki olyan bensőséges viszony.
1936-ban jelentkeztek nála súlyos betegségének első tünetei, az orvosok agytumort állapítottak meg nála, volt egy agyműtéte is( ebből született az Utazás a koponyám körül). Betegsége ellenére megőrizte régi jó kedvét, azonban 1938 augusztusában siófokon hirtelen meghalt, egy rosszullét folyamán. Móricz Zsigmond búcsúztatta.

Az így írtok te első parodizált darabját 1908-ban a Fidibusz c. élclap közölte. 1912-ben megjelent maga a a kötet is: a kötet felépítése a következő:

• Magyar antológia
• Magyar próza
• Külföldi próza
• Optimisták (néhány szatíra)

Később az újabb kiadásokban kiegészülnek. A kötet miatt kerül a Nyugat élvonalába.
Magát a kötetet Karinthy irodalmi karikatúrának hívja (= a legfontosabb stílusjegyek eltorzítva jelennek meg)

• Paródia (pl. Kosztolányiról)
• Parodeo- hasonlóan, de torzítva adni elő a dalt
• A mű formai külsőségeit utánozva, leleplezve a belső ürességet
• Travesztia:
• Pl. Az ember tragédiája-> Az emberke tragédiája
• A fenséges témát kisszerűen adja elő
• Persziflázs (pl. Szabolcska Mihályról)
• kíméletlen gúnyirat

Az így irtok ti néhány versének elemzése:
Szabolcska Mihály:Egyszerűség

• A népnemzeti irányzatot képviseli amikor az már elavult
• Egyszerűség
• Ady-val, a modernizmussal ellentétes
• Őszinte, de tartalmilag nem mondd újat
• Kiparodizálj a népiességet-> népköltészeti elemeket használ eltúlozva

Ady Endre. Moslék ország

• Bíráló hazaszeretet, ugar motívum, Hortobágy, ő maga az isten, de még így is magyarnak tekinti magát, új vizeken helyett fekete vizeken van írva
• A szomorú legény, az magára utal
• Cím neologizmus, Ady kedvence volt a szólétrehozás: moslék-ország, redves-ugar
• Allegorizál, Ismétlések, anafora-> sor elején ismétel

Kosztolányi Dezső: Szegény kis trombitás szimbolista klapec nyöszörgései

• Kosztolányi „homo esthaeticus” a szépség követe volt, a tiszta költészetet akarta megteremteni, nem akart politizálni
• Travesztiaszerű
• Kisszerűvé teszi a témát „mint aki halkan belelépett”
• Alliteráció „csendes, csitri, csempe”
• Nominális stílus: „látok barnát, kókuszt”
• Dús jelzők hasonlatok, költői képek használata

Célja az Így írtok ti-nek: mulattatni akar, semmiképpen sem megbántani, ezzel népszerűsítette a költőket, illetve felhívta a modorosságukra a figyelmüket
 Így írtok ti
Paródia, antológia, korabeli költőket, írókat olyan formán gúnyol ki, hogy belehelyezkedik az illető szerző lelkivilágába írói magatartásába és torzítja azokat a jellemzőket, amelyek a parodizált író karakterisztikusát adja. Első sorban a nyugatos író társait karitirozza, de korábbi illetve a világirodalomból választott írók is céltáblájává váltak. Humoros kritikák, játékos költemények, Karinthy vágyának, céljának hogy tudni illik ö is elsősorban költő és író akart lenni. A humorban nem ismerek tréfát, s ha ezeket a paródiákat megismerjük, igazat adunk a szerzőnek. Voltak olyan olvasok, akik hamarabb olvasták Karinthyt, mint az eredeti művet.
 Ady E: Moslék-ország, Törpe-fejűek
Adyban elsősorban a fölényes gesztust gúnyolja a gőgöt, a váteszi magatartást, amely mindenkinél más felett teszi magát. Formailag pedig elsősorban a sorismétléseken ironizál.
A Törpe-fejűek végén ki is mondja „Hát maga megbolondult, Hát maga megbolondult, hogy mindent kétszer mond, kétszer mond”.
 Babits Mihály
Elsősorban az alliterációkhoz való kapcsolatát túlozza el, a születése helyére és abszurd módon odafigyelt, hogy későbbi verseiben hibátlan legyen az alliteráció.”Szekszárdon születtem, Színésznőt szerettem”.Az antik szerelem versben, szigorú formaművészetét, bravúros verstechnikáját parodizálja.
Kosztolányi Dezső
A szegény kisgyermek panaszait figurázza ki a ciklus első versét. Kosztolányi impresszionista-szimbolista irányát torzítja el az obszcén felé. Kosztolányinál a halál pillanata idézi fel az élet elmosódó benyomásai t.-mint aki sínek közé eset. és által érzi tűnő életét. Itt pedig színekkel, illatokkal sejteti mi az, amibe a klapec belelépet
 Tanár úr kérem
A Markó utcai gimnáziumi éveinek emlékeit eleveníti fel a költő, ahogy Kosztolányi a szegény kisgyermek panaszai című műben, felidézi a kamaszkora előtti időszakot, mint Karinthy a kamaszkorban lévő saját magára emlékszik vissza, elsősorban az iskolai történetekre. Az elbeszélésekből a diákélet folyamata bontakozik ki. Olyan helyzetek is dominánsak, amelyek otthoni családi eseményeket, világit meg az író.

Chatbox