Arany János balladaköltészete
1817-ben született, Nagyszalontán. Arany György és Megyeri Sára legkisebb, kései gyermeke. Szegénységben éltek, ezért 14 évesen segédtanító lesz. Rövid időre vándorszínésznek áll. Máramarosszéken álmok gyötrik, s később tényleg megvakul apja, majd anyja is meghal. Szalontán másodjegyző lesz. Felesége: Ercsey Julianna. Szophoklész és Shakespeare műveket fordít
- Kisfaludi társaság pályázatára megírja Az elveszett alkotmányt. Petőfi barátsága ( episztolákat váltottak)
Világos után bujdosnia kellett, 1851-60 a nagykőrösi református gimnázium tanára. Pestre költözött. A Kisfaludy Társaság igazgatója lesz, majd az Akadémia főtitkára. Állása miatt kevés idő jut műveire. Lánya, Juliska 1856ben meghal. 1877: Őszikék-ciklus. 1882-ben meghal.
Toldi-trilógia
- Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme
- a nép ajkán élő, de Ilosvay Selymes Péter által is megörökített, szülőföldjén jól ismert történet
- Toldiban olyan hőst ábrázol, aki egyszerre nemes (származás) és paraszt (élethelyzet)
Balladái
1) időrend: Nagykőrösi
Őszikék (1877-82)
2) szerkezet: egyenes vonalú ballada
párhuzamos (kétszólamú) felépítésű (Szondi)
körkörös felépítésű (Ágnes asszony)
Őszikék – balladák Nagykőrösi korszak
1877-ben írta 1850-es évek
parasztballadák (Tengeri-hántás) több történeti ballada (Szondi)
nagyvárosi tematika ( Híd-avatás) parasztballadák ( Ágnes asszony)
párhuzamos szerkezet ( Tengeri-hántás) körkörös szerkezet (Ágnes asszony)
Nagykörösi-korszak:
Nemzeti katasztrófa, Petőfi elvesztése, egzisztenciális bizonytalansága.
Ágnes asszony
- a bűn és bűnhődés balladája, lélektani
- körkörös felépítés, nagykőrösi évek
- parasztballadák sora
- kihagyások, elhallgatások
- ballada: - lírai (verses forma, hangulati elemek), drámai (szereplői megszólalások) és epikai (elbeszélhető cselekmény) jegyeket egyaránt tartalmaz
Szerkezete
- 1-4 versszak az első szerkezeti egység
- a bűntett után Ágnes asszony mossa a véres lepedőt
- jellegzetes falusi alakok, majd a hajdu
-2. szerkezeti egység
- helyszín: börtön
- az elme megbomlásának fokozatai
- sötétség, sugármotívum
- újabb helyszín: tárgyalóterem
- hattyú metafora: hasonlított: Ágnes könnye – hulló vízgyöngy hattyú tollán
- bírói kegyelem: a lelkiismeret-furdalás és megbomlott elme miatt
- 3. szerkezeti egység
- újra otthon, kitágul az idő, megöregszik, még mindig mossa a lepedőt
Szondi két apródja (1856)
- kétszólamú ballada – párhuzamos szerkezetű
- történelmi ballada
- Szondi Drégely várának kapitánya volt
- balladai történés akkor kezdődik, amikor a vár már elveszett, s a két apródot a törökök lehívják ünnepelni a táborba
- párhuzam Arany saját korához
- narrátor és apródok megszólalásainak váltakozása
Walesi bárdok
- 1857-ben íródott
- téma: történelmi ballada, Anglia leigázta Walest
- háttér: Mo. az Osztrák-Magyar Monarchia korszakában, Aranynak dicsőítő költeményt kellett volna írnia, Ferenc József Mo-ra érkezik
- szerkezete: körkörös
- 3 szerkezeti egység
- 1. Edward ellátogat kísérőjével a frissen leigázott Wales tartományába
- 2. Montgomeryben lakoma, Edwardot bőségesen megvendégelik, de fagyos a légkör, nem dicsőítik. Követeli, hogy a bárdok énekeljenek dicső tetteiről.
- első bárd: „fehér galamb” ősz bárd, metafora: béke
- második bárd: ifjú, átkot mond „ne szülj rabot..”,
- a harmadik bárd hívatlanul jön
- egyik sem hajlandó dicsőíteni Edwardot à máglyára küldi őket (500 bárdot)
- 3. idősíkváltás, a király beleőrült tettébe, állandóan a bárdok énekét hallja
- lélektani ballada, bűn és bünhődés
- tudatosan evokál a Szózatra
Őszikék-korszak balladái (1877-1882):Tovább viszi a paraszti témát, mellette megjelenik egy új téma, a nagyváros ábrázolása à tömeg, elmagányosodás, közösségek felbomlása. Margit-szigeten ír, Gyulai Pál egy kapcsos könyvet ajándékoz neki. 53 versből álló ciklus. A cím egy késő ősszel nyíló virágra, az élet őszére, az öregségre, az elmúlás közelségére utal.
Értékvilága és költői gesztusai: számvetés, létösszegzés, megbékélés, szemlélődés, önirónia.
beszédmód: személyesség és tárgyiasság együttesen
műfajai: balladák, életképek, dalok, elegico-ódák
Tengeri-hántás
- népies ballada
- párhuzamos szerkesztési mód, kukoricafosztás alatt egy mesélő
- keret: összegyűlnek az emberek kukoricát hántani
- baljós jelek
- Dalos Eszti és Tuba Ferkó története: egymásba szerettek, a lány teherbe esett
- „töri a vadkan az irtást” – szüzesség elvesztése à „Ti leányok, ne tegyétek”
- meghalt, a fiú utána halt. Nincsenek konkrétumok a halálokkal kapcsolatban
- visszatérés a kerethez
Vörös Rébék
- realitás keverése babonás elemekkel
- parasztballada, hasonlít az Ágnes asszonyhoz, kísérteties refrén (Hess, madár!)
- Rebeka név: hol boszorkány, hol varjú, hol kerítőasszony Vörös Rébék (Rebi néni)
- Pörge Dani és Cifra Terka
- egyetemes gonoz megtestesítője, előhívja az ember mélyén rejlő gonoszt
- lélektani ballada: egy kisebb rosszból (házasságtörés) gyilkosság
- jelkép a műben: palló, amely összeköti a törvényes és a törvényen kívüli életet
- a gonosz elpusztíthatatlan, lelke tovaszáll
A Híd-avatás
- nagyvárosi téma megjelenése <-> paraszti, falusi zárt közösségek
- társasmagány
- nincsenek kapaszkodók, kilátástalanság
- 19. századi ember életérzései: magány, anyagi veszteség, szerelmi bánat
- emberalakok: kártyaadósság, fiatal szerelmes pár, akik csak a halál után lehetnek egymáséi, milliomos, akitől megszöknek adósai, bűnelkövetők, tisztes agg, a nyomor miatt, úri nő, bolond, inas
- egy középkori műfaj, a haláltánc felélesztése áll a ballada hátterében (Villon)
ehhez képest különbség:önkéntes öngyilkossági hullám
időtartam: éjféltől egy óráig
helyszín: Margithíd