Csokonai Vitéz Mihály
Született: 1773, Debrecen. apja Csokonai József borbély-seborvos, anyja Diószegi Sára jómódó cívis lánya. Nagy múltú református kollégiumban tanult, poétai classisokba járt, főiskola. Versíró tehetsége hamar megmutatkozott, 18-19 évesen megírta a Békaegérharcot, ez egy Homérosznak tulajdonított eposzparódia átirata. Levelezett Kazinczyval, aki elismerte tehetségét, és a polihisztor Földi Jánossal is barátságot alakított ki. 1795-ben kicsapták a kollégiumból, amelyben nem csak mint diákként járt, hanem segédtanár is volt. Valószínűleg több kifogás együttesen. Túl jó tanár volt, a professzorok féltékenyek lettek, ezenkívül rendetlen, tivornyázik, sértegeti a kollégáit a diákok előtt.
Szerelmei:
- Egyes feltételezések szerint Róza a Darabos utcában, Csokonai szomszédságában lakhatott. Egyáltalán nem biztos, hogy neve valóban Rozália volt, hiszen a korban igen divatozott az antikos névadás: szívük hölgyét gyakorta "átkeresztelték" a költők. Kedveltek voltak a virágnevek.
A szomszédlányt, Rózát azonban korai halálra ítélte egy szörnyű kór, a tüdőbaj. A szerelem ideje rövidre szabatott. - Földi János Csokonai atyai barátja, tanára és pártfogója volt a Kollégiumban. Ő fedezte fel elsőként Csokonai verselő géniuszát, segítette, egyengette az ifjú költő útját. Földi János ráadásul remek kritikus, nyelvész, műfordító és költő is volt egy személyben.Földinek a szép pályához adatott egy gyönyörű feleség is. Ragyogó és hűtlen asszony. A kikapós Weszprémi Julianna megkeserítette férje életét. Főleg mikor a mester rádöbbent, hogy a nála sokkalta nagyobb tehetségű tanítványa vált szerelmi vetélytárssá. S nem is viszonzatlanul...
- Csokonai 1797-ben Komáromban ismerkedett meg Vajda Juliannával. Viszonzott és beteljesült szerelem volt az övék. A gazdag kereskedő apa azonban nem jó szemmel nézte, hogy lánya egy nincstelen, éhenkórász poétához kívánja kötni életét. Az elvárás tehát nem lehetett más, mint hogy munkát találjon a fiatalember.
Csokonai munkát keres, és rögvest el is vállal egy helyettes tanári állást Somogycsurgón. Távollétében azonban Júliát Lévai Istvánhoz, egy jómódú dunaalmási kereskedőhöz adja apja. Csokonai életének utolsó pillanata ez, mikor még kilátása nyílhatott egy nyugodt, kiegensúlyozott családi életre. - Élete végén, 1802-ben ismerte meg Csokonai utolsó nagy szerelmét, Ilosvay Krisztinát. Nagyváradon találkoztak, s a gyönyörű férjes asszony elbűvölte a költőt. Nem ő volt azonban az egyetlen, akit elvarázsolt "Kriska": Csokonai egyik első felfedezője és felkarolója, Kazinczy is szemet vetett a csinos asszonyra.
Az Éjnek istenihezcímű megejtő szépségű verse őrzi e kései, és reménytelen szerelem emlékét.
Sárospatakon jogot tanult, Pozsonyban megpróbál mecénást találni Diétai Magyar Múzsa c. verses újságja révén. Komáromban nősülni próbál, de Vajda Juliannát módos apja nem adta egy nincstelen poétához. Csurgói református kollégiumban tanít, hazaköltözik Debrecenbe, anyja házába. Meghívták Nagyváradra, hogy Rhédai Lajosné temetésére verset írjon. Tüdőgyulladás, 1805. januárjában meghal.
Klasszicista gondolati ódáinak bemutatása
klasszicizmus: stílusirányzat, az ókor tisztelete, felevenítik az ókori görög és római versformákat, műfajokat. óda: eredetileg az epigrammánál hosszabb, hexameterbe írt költemény, most emelkedett, magasztos hangvéteű, van megszólítottja.
A versek felépítése: piktúra (tájleírás) és szentencia ( gondolati, bölcseleti rész) A piktúrákat még iskolai hf-ként elkészítette Csokonai.
Az estve
Messzire vezető gondolatiságba megy át: társadalmi különbséget, magántulajdon. A piktúrát és szentenciát ötvözi benne Csokonai. Zsengéi között fellelhető, fiatal korában megírt piktúra részből nő ki a szentencia. Tájleíró rész: alkonyi erdő, látványelemek, vizuális benyomások, díszítő jelzők, megszemélyesítés, alliteráció. Szentencia: civilizáció bűnei: magántulajdon, az emberiség maga engedte kiépülni ezt az igazságtalan rendszert (Rousseau –hatás). A természet nem megvehető, kisajátítható. Erdő csendje <-> lárma.
Konstancinápoly:
Hasonlít Az estvére: piktúra, szentencia. A török főváros helyi jellegzetességei: arab paripák, ázsiai dohány, háremhölgyek. A templomok világa vezet át a szentencia részbe: látszólag a mohamedán babonákat, rítusokat bírálja, de valójában a katolikus egyházat (káros és bűnös népbutító ravaszkodásnak mondja a hittel való visszaélést). A vers végén derűlátóan jósolja meg, hogy minden rossz el fog tűnni. ez Montesquieu és Voltaire-hatás. A felvilágosodás elterjedésétől azt várja, hogy az egyház hatalma megrendül, a szegényeket nem zsákmányolja ki a babonásságukat kihasználva túlzott adókkal.
Stílusszintézise
Az a stílusszintézis, melyet költészete jelent, egyedülálló a maga korában. Korának szinte minden irányzatát és műfaját végigpróbálta, s mindegyiket igen magas szinten művelte.
Klasszicista gondolati ódák (Az este, Konstancinápoly)
Szentimentális elégiái ( A magánossághoz, a tihanyi Ekhóhoz)
Népies helyzetdalok (Szegény Zsuszi a táborozáskor, Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz)
Vígeposzok ( Békaegérharc, Dorottya)
Drámák (A méla Tempefői, Az özvegy Karnyóné)
Szentimentális elégiái
Csokonaira korábban ható irányzat, középpontjában az érzelmesség, érzelgősség, Rousseautól ered, levélregényei. Elégia: bús, borongós, beletörődő hangulatú lírai műfaj
A Magánossághoz
A magányosság a megszólított, jelzője áldott,helyszín Kisasszond.
2-3. szakasz: tájleírás. Megjelennek a nimfák, a görög mitológiában Apollón (természet istene) kísérői.
napszak: este, éjszaka, szentimentális vonás.
4. versszak: királyok udvara, a civilizáció jellemzi ezt a helyszínt
5. versszak: emberi környezet bemutatása, hanghatások (zsibongó város)
6. a magányt szólítja meg újra, aki a civilizációban nem érzi jól magát, megnyugvást talál az érintetlen természetben.
7. Csokonai a következő korszaknak, a romantikának előlegzi a mű teremtését. Nem klasszicista műgonddal, precízen írják a verseket, hanem ihlet alapján teremtő zseni.
8. szakasz: a halál vágyott világ
A tihanyi Ekhóhoz
A vers eredeti változata már a kilencvenes években megszületett, A füredi parton volt a címe. Pontos keletkezési dátuma vitatott, de az bizonyos, hogy debreceni kicsapása után. Jelképes értelem: Tihany a magány, a csend, remeteség jelképe, Füred viszont a nagyvilág, a társasági élet, a költőt kebeléből kivető társadalom szimbóluma.
Az ihlető helyszín jellegzetességei a vers formavilágát befolyásolják. A híres tihanyi visszhang adja a vers ötletét, úgy tesz, mintha elkiáltott panaszaira a Tihany nimfája válaszolna.