Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei
Életünk során számtalanszor kerülünk vitahelyzetbe. Legtöbbször érvekkel támasztjuk alá igazunkat, valamint meghallgatjuk a másik fél érveit is. Ezt nevezzük vitának*. Van, amikor meg kell győzni a másikat, közös nevezőre kell jutni. És van, amikor csak rábeszélünk valakit valamire.
Az érv: igazunk bizonyítására szolgáló tény, bizonyíték vagy körülmény.
Az érvelés: érvek felhasználása az igazság bizonyítására.
Az érvelő beszéd felépítése:
- Bevezetés: a jóindulat megnyerése, figyelemfelkeltés, a megértés előkészítése, a kifejtés felvázolása
- Elbeszélés: a téma rövid, világos, tárgyszerű megjelölése; a tétel megfogalmazása
- Részletezés: a tétel kifejtése, a fogalmak értelmezése; példák, esetleg kitérő
- Bizonyítás: az érvelés fajtáinak alkalmazása
- Cáfolás: az ellenérvek kifejtése
- Befejezés: összegzés, kitekintés, érzelmi betetőzés
Az érvelő beszéd három nagyobb részből áll: bevezetés, tárgyalás és befejezés. A bevezetésbe tartozik a kapcsolatteremtés a hallgatókkal, a témamegjelölés, az érdeklődés felkeltése, valamint a közönség jóindulatának megnyerése. A bevezetés erőteljesen az emberek érzelmeire hat. A tárgyalás részbe tartozik az elbeszélés, a részletezés, a bizonyítás és a cáfolás. A befejezéshez pedig a beszédmű lezárása, a tanulság(ok) levonása, az összegzés és a további teendők kijelölése tartozik. A befejezés is az emberek érzelmeire hat.
keresztkérdések:
Célja az ellenfél érveinek gyengítése, a sajátunk erősítése; tisztázza a másik álláspontját, kiemeli értelmezésének és érvelésének hibáit. A vitában ugyanolyan fontos a hallgatás, a másikra való odafigyelés, mint a beszéd, hiszen a cáfolatnak a másik érveiből kell majd kiindulnia, ezért vita közben célszerű jegyzetelni.
a cáfolat:
Célja a másik fél véleményének, erős érveinek tagadása; annak bizonyítása, hogy érvelése gyenge lábakon áll, mert hibás a tételmondat fogalmainak az értelmezése, téves hasonlatokat használ, nem logikus a következtetése.
Az összegzés:
Kiemeli a fontos elemeket, saját érveinek erősségét, a szembenálló fél főbb gyengéit. Nem célszerű új érveket felhozni, inkább erős érveinket ismételjük meg.
Az érvek fajtái:
- a meghatározásból levezetett érv (egy-egy fogalom meghatározása, kifejtése, többnyire körülírással)
- az ok-okozati összefüggésből származó érv (az okok feltárásával bizonyítunk, magyarázunk),
- a körülményekből levezetett érv (más módon nem lehetséges vagy nem elfogadható)
- az összehasonlításon alapuló érv (az érvek szemléletesebbé tételére, megerősítésére használjuk fel őket),
- az ellentéten alapuló érv (az is elegendő, ha bizonyítjuk, hogy az ellenkezője hamis),
- az általános-egyes elvén alapuló érv (tekintélyen alapul),
- a valószínűségen alapuló érv (alapja olyan megfigyelés, tapasztalat, megállapítás, amit mindenki elfogad)
- a bizonyítékokból származtatott érv (utalhatunk tényekre, fölhasználhatunk statisztikai adatokat, kutatási eredményeket, jelentéseket, beszámolókat stb.).
Az érvelés módszerei:
Az érvelésnek két módszere van: az indukciós és a dedukciós módszer. Az indukciós érvelésnél az egyedi jelenségekből, egyedi tényekből indulunk ki, és azokból általánosítunk, azokból vonjuk le a következtetést. A dedukciós érvelés éppen fordítva működik: először az általános tételt fogalmazzuk meg, abból vonjuk le az egyedi esetekre vonatkozó következtetéseinket.
Az érvelés hatásossága:
· Meggyőzőek és hatásosak leszünk, ha érveléskor személyes példát, élményt is elmesélünk, ha szaktekintélyeket idézünk, ha minél több bizonyítékot, adatot gyűjtünk össze, hasonlatokat is felhasználhatunk. Tehát fontos, hogy minél változatosabban érveljünk. A jó vitapartner az érzelmekre és az észre is kíván hatni, tehát nem csak hatásos, hanem meggyőző is.
Akkor leszünk sikeresek a vitában, ha az érvelés világos, logikus. Vita közben mindenképp hangozzanak el az erős érvek, a vita zárásakor, az összefoglaló részben pedig hasznos megismételni őket. Az érvelés végén általában következtetéseket fogalmazunk meg.
Az érvek elrendezése:
Háromféleképpen lehet elrendezni az érveket: egy erős érvre épülő érvelés, fokozásos érvelés, valamint lejtéses érvelés. Az elsőnél egy erős érv köré csoportosítjuk a gyengébbeket. A másodiknál a gyenge érvekkel kezdjük, fokozatosan erősítünk, míg a végére hagyjuk a legerősebb érvet. A harmadiknál pedig az erős érvvel kezdünk, a gyenge érveket hagyjuk a végére (ez kevésbé hatásos érvelési módszer).
*Az érvek ütköztetése, célja a vitapartnerétől eltérő vélemény igazolása, a partner meggyőzése. A vitának vannak erkölcsi szabályai, ezt nevezzük vitakultúrának.