STÍLUS ÉS JELENTÉS A MINDENNAPI NYELVHASZNÁLATBAN – SZAKNYELVBEN ÉS A SZÉPIRODALOMBAN
Stílus: A stílus az a sajátos mód, ahogyan gondolatainkat, közölnivalóinkat a nyelvi eszközök megválogatásával kifejezzük .
A stílust a nyelvi elemek kiválasztása és elrendezésük módja alakítja ki. A stílust befolyásolja a kommunikáció minden tényezője: a közlő egyénisége , a közlési csatorna , a nyelvi kód , a közlemény tárgya , célja , műfaja , formája , a közlési körülmények , a beszédtársak egymáshoz való viszonya , a korízlés , a korstílus változása .
Bármely nyelvi elem stíluselemmé válhat. Egy adott nyelvi jelsort különböző tényező(k) tesznek egyedivé, sajátossá. Mindig választás és elrendezés eredménye; a válogatást és az elrendezést a kommunikáció tényezői határozzák meg.
Stílusérték: az a többlet, amely egy-egy nyelvi elemnek a sajátja, és amely alkalmas arra, hogy különböző hatást váltson ki.
Stílusárnyalatok:
- ironikus
- szatirikus
- melankolikus
- tárgyszerű
- szenvtelen
Stílusrétegek:
- társalgási stílus
- szónoki (előadói) stílus
- tudományos (szakmai) stílus
- publicisztikai stílus
- hivatalos stílus
Társalgási, magánéleti
- párbeszéd, viccmesélés, pletyka, történetmondás, telefonálás, üzenet
- közvetlenség, természetesség
- hétköznapi kifejezésmód
- sokrétű szókincs: csoportnyelvi, tájnyelvi, zsargon-, argó-, idegen szavak
- tréfás, gúnyos, durva, vulgáris szavak, becézés, kedveskedés, nagyítás, túlzás
- egyszerű, könnyen érthető, rövid mondatok
- hangnem: közvetlen, természetes
- tagolatlan mondatformák, nem teljes vagy hiányos mondatok
- közbevetések, félbeszakítások
- nem olyan átgondolt tagolás, következetes fölépítés
- gyakori a témaváltás
- kifejtetlenség – ismétlések, redunancia (terjengősség)
- módosítószók, indulatszók, kötőszók
- fontosak a nem nyelvi jelek
Szépirodalmi
- minden műalkotás egyedi
- legváltozatosabb, leggazdagabb, legválasztékosabb
- nagy szerepűek a stíluseszközök
- érzelemkifejezés, esztétikai hatáskeltés
- nagy az expresszivitása (kifejezőereje)
- fontos a szavak konnotációja (többletjelentése)
- kiemelt szerep jut az olvasónak
Szónoki
Közéleti szövegek: szónoki beszéd, előadás, felszólalás, hozzászólás
- szónoki beszédek, szónoklatok
- cél: a hallgatóság meggyőzése igazáról, megfelelő állásfoglalásra bírja
- fontosak az érzelemkifejezés eszközei
- választékos, ünnepélyes, túlzó szavak
- fokozás, rokon értelmű szavak
- közérthetőség – nincsenek idegen szavak, archaizmusok, neologizmusok
- cáfolás, bizonyítás – halmozott mondatrészek, felsorolások
- felkiáltó és kérdő mondatok
- alakzatok, szóképek, zenei eszközök
- költői kérdések, felszólítások, felkiáltások
- igényes, választékos szóhasználat
- világos, szemléletes nyelvezet
Előadói
- tudományos és szónoki keveredése
- cél: mondanivalóját a hallgatóság megértse, valamilyen tudományos kutatási témáról szakmai közönségnek véleménye igazságát bizonyítja
- ismertetés és magyarázat
- a témára vonatkozó bevezetés
- fogalmak, kérdések, elhangzottak megismétlése más megfogalmazásban
- tudományos szakszavak
- érthetőségre törekszik
- kérdő és felszólító mondatok
- igényes mondatszerkesztés
- világos, jól követhető szöveg
- ismétlések, utalószók, kötőszók
Menete
- előre megírja az előadás szövegét
- bevezetés – téma, témaválasztás oka, előadás menete
- tárgyalás – érvek, állítások, fogalmak, tételmondat, idézetek, hivatkozások
- összefoglalás – összefoglalni a tanulságokat
Tudományos
- előadás, felszólalás, ismertetés, cikk, értekezés, tanulmány, monográfia, tudományos cikk, referátum, recenzió
- cél: tájékoztatás; a valóság törvényeinek megismerése, egyértelmű megismertetése
- nincsenek érzelmi hatások
- egyértelműen, pontosan fogalmaz
- definíciók, levezetések, képletek, szakkifejezések, idegen szavak
- ténymegállapító, kijelentő mondatok
- világos, áttekinthető szórend
- alárendelő összetett mondatok – kötőszók, utalószók
- ellentétes szerkesztésmód, figyelemfelkeltő kérdések, idézetek, hivatkozások
Hivatalos
- törvényalkotás, rendeletek, közlemények (kérvény, pályázat, rendelet, hivatalos levél, hivatalos tájékoztató, jegyzőkönyv)
- cél: tájékoztat
- nincsenek érzelmi hatások
- személytelen hangnem
- jogi szaknyelv, kötőszók, sajátos műszavak, kifejezések, idegen szavak
- szóhalmozás, ismétlések
- szószaporító, gyakran helytelen kifejezések
- bonyolult, gyakran nehezen érthető mondatok
- világos, szemléletes mondatszerkesztésű