Nyelvtörténeti korszakok
Bevezetés a nyelvtörténetbe
Szinkrónia: megvizsgáljuk egy adott állapotban a nyelvet, többféle szempontból
Diakrónia: kiválasztott nyelvet keletkezésétől a mostani állapotig vizsgálunk
Poligenézis: egymástól függetlenül több nyelv kialakult
Monogenézis: egyetlen ősnyelvből alakultak ki a nyelvek
A világon 3-6000 nyelvet tartanak számon, 150-200 nyelvcsaládban
- Agglutináló nyelv (ragasztó) szórő + toldalék (magyar)
- izoláló (elkülönítő) elöljárószavakkal angol)
- flektáló (hajlító) szó belsejében (keleti nyelvek)
Nyelvtörténet: diakrón módszer, a nyelvi jelrendszer szintjeinek változását követi nyomon
A nyelvi változások okai: társadalmi mozgások (háborúk, új életmód), gondolkodás változása
Nyelvtörténeti korszakok: nem merevek a korszakhatárok, csak a tájékozódás megkönnyítése miatt
kapcsolódnak a korszakok egy-egy történelmi eseményhez.
1. Ősmagyar kor (–896, a kezdetektől a honfoglalásig)
– Ø írásos emlék, csak későbbi dokumentumokból, vagy a rokon nyelvek történetéből következtethetünk
– honfoglalásig: ugor nyelvközösség (uráli nyelvcsalád → finnugor nyelvek → ugor nyelvek)
legközelebbi nyelvrokonaink: obi-ugorok (vogulok, osztjákok)
– szókincs: alapnyelvi szavak (ló, férj, anya), belső keletkezésű szavak
- jövevényszavak: vándorlás során (iráni: gazdag, híd; török: gyertya; szláv: ló, kengyel)
– hangrendszeri változások: vegyes hangrendű szavak kialakulása (fiú)
– nyelvtani rendszer: igei személyragok, módjelek, birtokos személyjelek, tárgy- és viszonyragok
– mondatszerkezet bonyolódása: mellékmondatok főbb típusainak kialakulása
2. Ómagyar kor (896–1526, a honfoglalástól a mohácsi vészig)
– letelepedés a Kárpát-medencében → jelentős változások a társadalmi, gazdasági életben
– latin betűs írásbeliség megjelenése → írásos emlékek fennmaradtak
(szórvány- és szövegemlékek → bővebben a 2. tételben)
– szókincsgyarapodás: szláv (pap, szent, kereszt), latin (apostol, legenda), német (polgár, cégér)
– változások: hang- és toldalékrendszer (teljes magyar hangállomány kialakulása), mondatszerkezet
ómagyar kor második fele: kódexek kora) → kézzel írt
- egyházi eredetű vallásos emlékek, világi magyar szövegek
- területi nyelvváltozatok, nyelvjárások
- általános tegezés
Ómagyar kor forrásai, nyelvemlékei
Szórványemlékek: idegen nyelvű szövegben lévő magyar szavak, kifejezések
- 950. Konstantin császár (A birodalom kormányzásáról) → görögül, magyar (fővezérek, fölrjazi nevek) + arab + perzsa szavak
- 1055. A tihanyi apátság alapítólevele („feheervaaru rea meneh hodu utu rea”)
- Veszprémvölgyi apácák adománylevele (Szent István kora)
- Anonymus: Gesta Hungarorum, 1200
Glosszák: idegen nyelvű szöveg margóján álló magyar kifejezés-gyűjtemények
- Marosvásárhelyi vagy Szalkai-glosszák
Szójegyzékek (latin nyelv fölé magyarul):
- Schlägli-kódex (több mint 2000 magyar szót tartalmaz)
Szövegemlékek: a szórványemléknél hosszabb, kerekebb közleményt tartalmaznak magyar nyelven
Pray-kódex: első magyar szövegemlék (Halotti beszéd és könyörgés) XII. század
Leuveni-kódex: Ómagyar Mária-siralom (XIII. sz. közepe)
Jókai-kódex: Assisi Szent Ferenc legendája (1925-ben, a Jókai-centenáriumra vette meg az állam)
Huszita-kódexek (Bécsi-kódex, Müncheni-kódex, Apor-kódex → 1450-es évekből)
3. Középmagyar kor (1526–1772, a mohácsi csatavesztéstől a felvilágosodás kezdetéig)
– történelmi háttér: az ország három részre szakadása, tizenötéves háború, Rákóczi-szabadságharc
– nyelv fejlődése → reformáció, könyvnyomtatás
– nyomtatott művek terjedése: hitvitázó irodalom, Biblia-fordítások (1590. Károli Gáspár: első teljes)
– magyar nyelvű írásbeliség terjedése → emlékiratok, naplók, úti feljegyzések
– latin nyelv: hivatalokban, férfiak társalgási nyelve (de: magyarnyelvűség erősödése)
– a magyar nyelv egységesülése → nyelvtani rendszerezés, szótárak
– hangtani, nyelvtani változások: kisebb mértékben, mint korábban (magázó forma kialakulása)
– 1770. Sajnovics János: Demonstratio (finnugor rokonság elmélete → lappok)
4. Újmagyar kor (1772–, a felvilágosodástól napjainkig)
– nyelv fejlődése → felvilágosodás, nyelvújítás, reformkor
– felvilágosodás kezdete: 1772. Bessenyei György: Ágis tragédiája (harc a németesítési politika ellen)
– szókincsváltozás: gazdagodás, megújulás (nyelvművelő mozgalmak, nyelvtani művek, szótárak)
– magyar nyelvi egység, magyar irodalmi nyelv megteremtése
– helyesírási normarendszer (1832. első helyesírási szabályzat Vörösmarty irányításával)
– 1844-es országgyűlés: magyar nyelv → államnyelv → nyelvtudomány, kutatások elkezdődése
– XX. sz.: országhatárok megváltozása, a magyarul beszélők egyharmada idegen országba kerül
regionális köznyelvek kialakulása, az idegen államnyelv erőteljes hatása