|
A haiti kreol nyelv
A haiti kreol nyelvet, amelyet karibi kreolnak vagy egyszerűen csak haitinak is neveznek, Haiti szigetén beszéli a 7 milliós, 80 %-ban egynyelvű lakosság. A nyelvet ayisyen-nek (vagy kweyol kawibea-nak) hívják beszélői, amelynek eredete a francia haitienne 'haiti, haitibeli' szóban keresendő.
A kreol nyelvek kevert, az elmúlt századokban a hódítók és a bennszülöttek nyelveiből kifejlődött nyelvek. Az ilyen nyelvek szerkezete általában nagyon egyszerű, és emiatt a könnyebbsége miatt lingua francának (közvetítő nyelvnek) használták a bennszülöttek és a hódítók. A haiti kreol nyelv alapja - a francia hódoltság miatt - a francia nyelv. A haitiba nagyon kevés elem került a feketék nyelvéből.
A haiti nyelv még nem érte el az irodalmi nyelv szintjét, ennek ellenére több könyv és újság is jelent már meg ezen a nyelven. A nyelv beszélői sajnos ezt a nyelvet "konyhanyelvként" használják, még mindig a francia nyelvet tartják a társadalmi érintkezés fő eszközének.
A haiti nyelvhez hasonló, szintúgy kreol nyelv Haiti körzetében a guadeloupe-i, a santa-lucia-i és a dominikai kreol.
Az elkövetkezendőkben ennek a nyelvnek a következő területeit érintjük:
- hangtan, fonetika
- névszók (főnév, névmások, melléknevek)
- igék
Hangtan
A haiti kreol nyelv fonetikus nyelv. Hangállománya szinte majdnem teljesen megegyezik a franciáéval. A különbségek a következők: betűk közül a haitiban nem található meg egymagában a c, h, u. A francia nyelvben a c betű mély magánhangzók előtt k-nak kell ejteni, ennek a haitiban teljesen megfelel a k betű, magas magánhangzó előtt pedig sz-nek ejtik a franciák, ennek a s betű felel meg. A q betű viszont egyáltalán nincs meg a haitiban. Kiejtése a franciában szintúgy a k. Magában a c - és a h is - valóban nem fordul elő, csak ch-ként, amit s-nek ejtenek a haitiban. Mivel a h a franciában néma hang, így eleve hiányzik ebből a kreol nyelvből. Az ü fonémát (leírva u) a haiti beszélők nem ejtik. Az u betű mégis előfordul, de nem egymagában, hanem az o-val együtt alkotja az u-nak
ejtendő fonémát. A szavak végét a francia nyelvben elharapják, elhagyják, a haitiban ezzel ellentétben minden szónak van "vége", bár néhány szó már a kiejtés szerint került át a nyelvbe (pl. limye - fr. lumie're, jou - fr. jour, nouvo - fr. nouveaux). A haiti kreol nyelvre nem jellemző az orrhangzás (lásd alább).
(Technikai okokból nem tudtam balra dőlő ékezetel ellátott a, e, i, o, és u betűket írni, ezeket itt a magánhangzó mögötti '-tel jelölöm.)
A fonémák kiejtése:
- a - a magyar a fonémához inkább hasonlít, mint a röviden ejtett ajakkerekítéses á-hoz. Pl. - an '-on, -en, -ön'
- a - mint egy hosszan ejtett a
- b - mint a magyar b. Pl. - bo 'csók', Bondye 'Isten'
- d - mint a magyar d. Pl. - diksyone 'szótár'
- e - a magyar zárt e-hez hasonlít. Pl. - premye 'első', senye 'úr'
- e - mint egy hossza ejtett nyílt e. Pl. - fre' 'tesvér, fivér'
- f - mint a magyar f. Pl. - fre' 'tesvér, fivér'
- g - mint a magyar g. Pl. - gen 'birtokol, van neki'
- i - mint a magyar i. Pl. - si 'ha', liv 'könyv'
- i - mint egy hosszan ejtett i
- j - mint a magyar zs. Pl. - jou 'nap'
- k - mint a magyar k. Pl. - avek '-val, -vel', ak 'és'
- l - mint a magyar l. Pl. - liv 'könyv'
- m - mint a magyar m. Pl. - mwen 'én'
- n - mint a magyar n. Pl. - nou 'új'
- o - mint a magyar o. Pl. - nouvo 'új', bo 'csók'
- o - mint egy hosszan ejtett o
- p - mint a magyar p. Pl. - pitit 'fia', pen 'kenyér'
- r - mint a magyar r. Pl. - apre 'után'
- s - mint a magyar sz. Pl. - senk 'öt', set 'hét', si 'ha'
- t - mint a magyar t. Pl. - teks 'szöveg', tout 'minden, az egész'
- u - mint a magyar u.
- u - mint egy hosszan ejtett u
- v - mint a magyar v. Pl. - verite 'igazság', lavi 'élet'
- w - mint az angol w, mindkét ajakkal ejtett u-hoz hasonló v. Pl. - mwen 'én', twa 'három', pawol 'beszéd, szó', wi 'igen'
- y - mint a magyar j, lágyítja az előtte lévő d, n, t fonémákat (lásd alább), m, s és z után is található, de ott nincs lágyítás
- z - mint a magyar z. Pl. - prizon 'börtön', lezom 'ember'
Több elemből álló fonémák kiejtése:
- ch - mint a magyar s. Pl. - chemen 'út', chwal 'ló'
- dy - mint a magyar gy. Pl. - Bondye 'Isten'
- ny - mint a magyar ny. Pl. - senye 'úr'
- ou - mint a magyar u. Pl. - ou 'te', moun 'föld, világ'
- ty - mint a magyar ty. Pl. - kretyen 'keresztyén', mwatye 'fél (db)'
Mint már említettük, a nazalizáltság - ellentétben a franciával - hiányzik:
- yon 'egy' - de a fr. un (ejtsd: ön)!
- Bondye 'Isten' - de a fr. bon Dieu (ejtsd: bon Djö)!
Névszók
A névszavak többfunkciójúak. Egy főnév szerepelhet igeként is, jelentése ilyenkor a mondatban elfoglalt helye alapján derül ki:
|
renmen 'szeretet, szeretni'
|
Mwen renmen ou
|
Szeretlek.
|
|
|
Bondye se renmen an menm.
|
Isten szeretet.
|
A személyes névmás egyaránt lehet még birtokos névmás is, részeseset is:
|
ou 'te, tied, téged'
|
Se ou pitit mwen
|
Te az én fiam vagy.
|
|
|
Se li pitit ou.
|
Ő a te fiad.
|
|
|
Mwen renmen ou.
|
Szeretlek téged.
|
A birtokviszony kifejezéseként a birtok megelőzi a birtokosot, és nincs közöttük egy szó sem, amely birtoklást fejez ki, mint az angol of vagy a francia de vagy du:
Névelők
A haiti nyelvben csak határozott névelő létezik: a, la. Ezeket a jelölt szó mögött találjuk, az a-t magánhangzóval végződő főnevek után tesszük, a la-t mássalhangzóra végződő főnevek után. A többesszámú határozott névelő a yo. Ezt is szintúgy a szó mögött kell keresni:
- fre' a - a testvér
- lemonn la - a világ
- chwal yo - a lovak
Ha toldalékokkal látjuk el a határozott névelős szavakat, akkor a toldalékok a főnév és a határozott névelő közé kerül:
- fre' m la - a testvérem
- fre' m yo - a testvéreim
Kötőszavak
ak 'és' - szavak összeköttetésére, mellékmondatok összefűzésére használjuk:
- Jan ak Pye' János és Péter
men 'de' (Vigyázat! Ne keverjük össze az ugyanilyen formájú 'kéz' jelentésű szóval!):
tankou 'mint' - hasonlításokkor használjuk.
Személyes névmások
A személyes névmások - mint már említettük - egyszerre lehetnek birtokos névmások és részesesetek is. A személyes névmások ezen helyzetükben leggyakrabban az igék előtt helyezkednek el a mondatban. Érthetetlen módon a többes szám első és második személyű személyes névmást ugyanaz a szó jelöli.
A haiti nyelvnek nem jellemzője szorosan a kötött szórend. Amint birtokos névmásként használjuk őket, a névmásnak a jelölt szó mögött kell lenniük. A személyes névmások alakja lehet rövid is (m, w, l, n, n, y). A többes szám harmadik személyű birtokos személyjel megegyezik a határozott névelő többesszámú alakjával.
|
mwen - én
|
m
|
enyém
|
engem
|
|
ou - te
|
w
|
tied
|
téged
|
|
li - ő
|
l
|
övé
|
őt
|
|
nou - mi
|
n
|
mienk
|
minket
|
|
nou - ti
|
n
|
tietek
|
titeket
|
|
yo - ők
|
y
|
övék
|
őket
|
|
Személyes névmásként:
|
Se pa mwen ki Jan la. - Én nem (a) János vagyok.
|
|
Birtokos névmásként:
|
Nou tout, se zanmi m. - Ti mind (a) barátaim vagytok.
|
|
Részesesetként:
|
Mwen renmen ou. - Én szeretlek téged.
|
Számnevek
|
Tőszámnevek
|
Sorszámnevek
|
Törtszámnevek
|
|
|
Nem tudom mindet
|
Nem tudom mindet
|
|
1 - yon
|
premye
|
|
|
2 - de
|
dezye'm
|
|
|
3 - twa
|
twazye'm
|
|
|
4 - kat
|
kartiye'm
|
ka
|
|
5 - senk
|
senkye'm
|
|
|
6 - siz
|
sizye'm
|
|
|
7 - se't
|
se'tye'm
|
|
|
8 - wit
|
witye'm
|
|
|
9 - ne'f
|
|
|
|
10 - dis
|
|
|
|
20 - ven
|
|
|
|
30 - trant
|
|
|
|
40 - karant
|
|
|
|
50 - senkant
|
|
|
|
60 - swasant
|
|
|
|
70 - septant
|
|
|
|
80 - katreven
|
|
|
|
90 - katrevenndis
|
|
|
|
100 - san
|
|
|
|
200 - desan
|
|
|
|
400 - katsan
|
|
|
|
1000 - mil
|
|
|
Amikor egy tizes számhoz hozzáadunk egy másik számot, akkor az -ant végződés -ann-ná válik. A ne'f-hez ha hozzáillesztünk még más számot vagy szót, akkor az f-ből v lesz. Ha egy szó magánhangzóra végződik és a hozzá toldott szó is magánhangzóval kezdődik, akkor egy –z- hiátustöltő van a két szó között. A szavak végéről, ha azok z-re végződnek, a z eltűnik. Ha egy szó n-re végződik, toldalékolás esetén –nn- lesz belőle.
Például:
- swasannsenk - 65 (swasant + senk)
- nevan - kilenc év (nef + an)
- dezan - két év (de + an)
- sisan - 600 (siz + san)
- dimil - 10000 (diz + mil)
- katrevenndiz - 90 (katreven + diz)
Évek kifejezésekor az év jelentésű szót (lanne) mindig az évszám elé kell helyezni, annak rövidebb formáját évszámokhoz nem lehet kötni, csak pl. életkorok kifejezéséhez, ilyenkor a szám mögé kell helyezni, egybeolvasztva őket:
- nan lanne 1981 '1981-ben'
- kenzan '15 év'
A szorzás kifejezésére a szám után a fwa szót használjuk.
Melléknév
A mellékneveknek - mint minden nyelvben - a haitiban is van alap-, közép- és felsőfoka. A melléknevek általában a főnevek mögött helyezkednek el, mint a franciában, de előfordulnak a főnevek előtt is.
- gwo bef 'nagy szarvasmarha'
- ti bef 'kis szarvasmarha, borjú'
A középfok és a felsőfok jele egyaránt a melléknév elé helyezett pi vagy plis.
- pi piti - kisebb
- pi gran - legnagyobb
- plis pouvwa - erősebb
Igék
A kijelentő mód jelen idejének nincs jele. Az igéknek nincs főnévi igeneve, egyik időben vagy módban sincsenek ragozva, jelentésük az előttük lévő személyes névmástól függ. Létezik állítmányi mondat, azaz a létige teljesen hiányozhat a mondatból, de néha felbukkan a mondatban a se létige, melynek múlt ideje a te, ami egyben a múlt idő jele is. A jövő idő jele a va, vagy annak rövid formája ('a). A felszólító módnak sincs jele. Az ige, ami a felszólítást kiváltja, a mondat elején helyezkedik el.
|
JELEN IDŐ
|
Si ou vle, ou kapab geri mwen.
|
Ha akarod, képes vagy meggyógyítani engem.
|
|
Se-létige
|
Ou se pitit mwen.
|
Te vagy az én fiam.
|
|
MÚLT IDŐ
|
Yo te antere l.
|
Ők eltemették őt.
|
|
JÖVŐ IDŐ
|
M'a fe l pou nou.
|
Meg fogom tenni azt értetek.
|
|
FELSZÓLÍTÓ MÓD
|
Lonje men ou.
|
Nyújtsd ki a kezed!
|
Ez a nyelvtani bemutatás a haiti kreol nyelvű Bib la (Biblia) alapján készűlt, ezért hiányos bizonyos helyeken, de a nyelvet
magát jól be lehet mutatni általa.
|