Nowax

HARANGOK

(NOVÁK LÁSZLÓ - zene, szöveg)

Álmaink, gyökerét ezer olló vágta,
Hallgattunk, suttogtunk egy új világra várva.
Elfeledtünk annyi kedves szót,
Társainktól megfosztott a sors.

Szabadság, erények hazugságba fojtva,
A fejeden a szerencse, ha nem figyelsz a múltra.
A nagyvilág a bûvös oktató,
Kemény szava tüzes, bíztató.

Halványarcú szenvedés, türelmünk már túl kevés.
Leng a nagy harang, zeng a dallama.
Öröm-bánat egyre megy, arany-ezüst nem pereg,
Leng a nagy harang, zeng a dallama.

Sivatag, kõhegyek, remények csatája,
Szomorú hangszerek, de szól a zene bátran.
Összhangzatban szól a harangszó,
Vezeti a dalt a harangszó.

Majd egy napon diadalom, ránk süt a nap újra,
A gyertyaláng, a szívünkben, nem alszik ki soha.
Addig is csak szól a harangszó,
Megõrizzük ezt a csillagot.