Érdekességek tárháza
Török konyha és étkezési szokások 1.
Török konyha – Török étkezési szokások
Törökországi utazásaink során mindig megismerkedek néhány új
ízzel. A kedvenceim a sütik, melyek olyan
jó émelygősen édesek, de a zöldséges és hal ételeiket is nagyon szeretem.
Étteremben ritkán eszünk általában a férjem rokonai látnak minket vendégül.
A következőkben az étkezési szokásokról
és néhány különleges, hazánkban nem igazán ismert vagy kicsit másképp ismert
ételről írok néhány mondatban.
A nagy
közös reggeli
Ami nekem nagyon furcsa volt
először az a nagy közös reggeli. Az egész család, meg a közelben lakó rokonok,
sőt még a szomszédok is átjártak egymáshoz és általában 10-20 fő eszik együtt,
de az ünnepek alatt ez a duplája is lehet. Vannak családok, akik ugyanolyan
asztalt használnak, mint mi. De sok helyen főleg a falvakban a
sofra
(ejtsd szofra) nevű kis asztalkaszerűséget használnak.
Kis behajtható lábai vannak és kb. 20-30 cm a magassága a földtől, ezt körbe
ülik a földön. A reggeli elmaradhatatlan része a
zeytin
(olívabogyó), a
sós fehér sajt,
a reçel
(ejtsd recsel), tojásrántottát is gyakran esznek, a
helva
(török édesség)
és
a muhlama
vagy másik nevén kuymak is gyakori, és persze a kenyér. A reçel
a lekvárhoz hasonló étel csak sokkal sűrűbb és szirupos. Sokféle ízben kapható,
az én kedvencem a gül reçeli,
amit rózsából készítenek és csodálatos íze van. Nem kenik rá a kenyérre, hanem
belemártogatják a kis kenyér darabokat. Egy falat sós étel, egy falat édes,
mindenből esznek egy picit. A sajt és a helva is apró darabokra felvágva kerül
az asztalra.
Ami még nagyon furcsa volt számomra, hogy a tojásrántottát nem
teszik ki külön kis tányérokba, hanem mindenki az asztal közepén lévő nagy közös
serpenyőből eszik. A muhlama vagy a másik a Fekete-tenger vidékén elterjedt neve
a kuymak (ejtsd kujmák), kukoricalisztből, vajból, vízből és az erősen sós
(nálunk sajnos nem kapható) fehér sajtból vagy joghurtból készül. Ez az egyik
kedvenc török ételem. Ezt sem teszik ki külön tálkába, hanem mindenki mártogatja
a kenyerét a közös serpenyőbe. A helva ami egy édesség, nagyon sok ízben
előfordul pl. kakaós, mogyorós, vaníliás stb. Ezeket is apró darabokra vágva
helyezik a tányérokra, melyből mindenki eszeget. A reggeli elmaradhatatlan része
a tea (török fekete tea) , meg egyébként minden étkezés után, de úgy egész nap
során rengeteg teát fogyasztanak. Még a legnagyobb melegben is forrón isszák a
teát. Rám mindig furcsán néztek, amiért megvártam hogy számomra iható
hőmérsékletű legyen a tea, a simán meleg (tehát nem a forró) tea számukra már
hidegnek számít és ők úgy már nem isszák meg.
Az elmaradhatatlan tea
A teát a speciálisan erre a
célra készült edényben főzik. A
çay demlik (csáj demlik) két részből áll. Az alja
nagyobb a felső része kisebb. Először az alsó részét tele töltjük vízzel és
felforraljuk, utána a felső részbe teszünk néhány kanállal a szárított teából és
ráöntjük a felforrt vizet lefedjük és az alsó részt újra feltöltjük vízzel, és a
tetejére helyezzük a felsőrészt és megvárjuk, amíg az új víz is felforr. Utána
alacsony lángon még kb. 10-15 percig főzzük. Ha elkészült a tea akkor
külön-külön öntenek a pohárba a felső teás és az alsó vizes részből. Általában
először a teás részből töltenek és attól függ, hogy milyen mennyiséget, hogy ki
milyen erősen vagy gyengén szeretné inni a teát, majd ezután feltöltik a poharat
a forró vízzel.
Ebéd
Isztambulban egyszerűn, olcsón és finoman
Ebédidőben csak ritkán
voltunk a rokonoknál, mert vásárolgattunk, sétáltunk, várost néztünk. De ebédre
és vacsorára is általában főtételt esznek. Isztambulban a Galata-hídon található
kis étkezdékben szoktunk finom halas szendvicseket enni. Én a halon kívül más
húst nem eszek meg, ezért nem egyszerű velem az élet, de szerencsére
Törökországban ez nem probléma, mert van sok rizses, halas, zöldséges ételük. A
halat frissen fogták ki a tengerből, frissen sütötték ki és a friss
kenyér
közé tették a salátával együtt.
A
másik étel, amit sokszor ettünk a pide, ez olyan lapos kenyér szerűség ami
töltve van. Van belőle sajtos, burgonyás, darálthúsos stb. Ezek az ételek olcsók
és finomak is.
Kahve
Kávét ritkán isznak, minden étkezést teával zárnak
és naponta többször teáznak. De többször láttam hogy hogyan készítik. Minden
hozzávalót már a főzés előtt beletesznek, tehát ha valaki pl. tejjel és cukorral
issza a kávét akkor azt már előre beleteszik és összefőzik a kávéval. Én nem
szeretem a kávét, de mikor barátaink egyszer mogyoróvajas kávét készítettek, azt
nem bírtam ki hogy ne kostoljam meg.
Édességek
Nagyon
sok salátát és gyümölcsöt fogyasztanak, de bőven esznek édességeket is. A
baklava,
kadayif (ejtsd kádájif),
pişmaniye
( ejtsd pismánije),
sütlaç (ejtsd szütlács)
nevű édességeket kóstoltam és nagyon finomak, édesek és émelygősek és én imádom
az ilyen ízeket. Törökországban nagyon sokféle baklava kapható pl. pisztáciás,
diós, mogyorós, kakaós stb.
Sütlaç elkészítése: a rizst, tejet, cukrot
összefőzzük. Utána leszűrjük, kis tálkákba öntjük, majd hűtőbe helyezzük, hogy
lehűljön és hidegen fogyasztjuk.
A
helva
is az édességek közé tartozik, de a reggeli kapcsán már bővebben írtam róla. A
lokum
vagy másik nevén türkish delight
dobozban ( vagy a piacokon kimérve) kapható apró
zselés édességek gyűjtő neve. Különböző ízekben kapható, van amelyik töltve van
pisztáciával vagy mogyoróval, van sima, van amelyik kókuszreszelékbe van
beforgatva, nagyon sokféle van, az én kedvencem a rózsa ízű.
Ayran
A délutáni séták közben
szinte mindig ittunk ayran-t (ájrán). Ez egy nagyon finom joghurtos ital, amit
kis műanyag dobozokban árulnak és kiválóan csillapítja az ember szomját. Az
ayrant natúr
joghurtból, vízből, sóból és fokhagymából készítik. Mikor Trabzonban voltunk
Kahraman Köyüben a férjem szülőfalujában ott a rokonai készítettek ayran-t.
Igazi házi ayran volt, sokkal finomabb mint a bolti.
Friss
házi tejet ittunk mindennap és olyan sajtot ettünk, amit a férjem apukája
készített házilag, a húgai pedig otthon sütötték a kenyeret. Igazi élmény volt
hogy bepillanthattam egy kis török falu mindennapjaiba.
Seymen Krisztina Nurgül